Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-03 / 48. szám

-SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. december 3. A falu aprócska fényei körül a tél első hópelyhei szállin­góznak. Az utca félhomályában emberek sietnek, valamennyien egy Irányba. A művelődési ház előcsarno kának falán gyermekrajzok. A befelé Igyekvők közül senki nem megy úgy el mellettük, hogy meg ne állna, ne gyö­nyörködne bennük. Az egyik rajzocskán a Kreml épületének vonalai, amott szovjet felségje­­lü űrhajó. Egy Idősebb asszony kék színű ceruzával rajzolt ga lamb előtt áll meg, majd ezt mondja szomszédjának: „1945 márciusában, amikor a falu felszabadult, éreztem meg elő­ször, mit is Jelent a béke ... Most valami nagyon hasonlót érzek ...“ Közben a nagyterem lassan megtelik emberekkel, s megkezdődik az ünnepség... A fentebb leírt hangulatos képpel a lévai (Levice) járás egyik nagyközségébe, Garam­­kálnára (Kalná nad Hronom) kalauzoljuk el Olvasóinkat. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szö­vetség helyt szervezete és a falu lakossága ünnepséggel kö­szöntötte a barátsági hónapot. Ä résztvevők tealllatot árasz­tó szamovár mellett hallgatták meg azt a tartalmas beszámo­lót, melyet Pazdirek Erzsébet plvasott fel. Ebből is kitűnt, hogy Garamkálna a forradalmi hagyományok faluja, ahol a 11. világháború során súlyos har­­qok zajlottak le. Akik átélték, még jól emlékeznek arra. hogy >— az Itteni lakosok szavajárása szerint — a faluban „állt a front“, a Garam szolgált határ­vonalként. Míg ugyanis Léva 1944 karácsonyakor szabadult fel, Garamkálna csak 3 hónap­pal később. Az Itt kialakult el­lenállási mozgalomról, később a felszabadító szovjet hadsereg örömmámoros üdvözléséről, a szocialista falu építéséről, e szovjet emberek Iránti tiszte­letről szóló beszámoló könnye­ket csalogatott az Idősebbek, a háborút átéltek szemébe. Mi­után az alelnök részletezte a CSSZBSZ helyi szervezetének munkáját, a falu két óvodájá­nak nebulói adták elő színes­meseszép műsorukat. A Jelenle­vők megilletődött csöndben hallgatták Mário és Janka elő­adását: a talpraesett fiúcska az Októberi ének című verset mondta el, Janka pedig versé­ben Leninről szólt a hallgatók­nak. Az Ugrálj, ugrálj lovacska cfmfl dal olyannyira felvidítot­ta résztvevőket, hogy az Ismét­lődő strófákat együtt énekelte a közönség a gyerekekkel. Szamovárban főtt gráz tea mellett beszélgettem el Pazdl­­rek Erzsébettel, aki a CSSZBSZ helyi szervezetének elnökhe­lyettese, s egyben titkára is: — Mivel Garamkálna a járás legnagyobb községei közé tar­tozik, helyt szervezetünk több alapegységből áll. Ezek az alap­szervezetek a szövetkezet, az alapfokú iskola, a kereskedelmi szaktanintázet, az Augusztus 29. nevet viselő szövetkezet és a hidromeliorciós vállalat mel­lett működnek, s természetesen ide tartozik a falusi szervezet Is. Tervünket rendszeresen úgy állítjuk össze, hogy tevékenysé­günk ne csak a barátsági hó­nap Idejére korlátozódjék. Az utóbbi években ezen a téren sikerült komoly előrehaladást elérnünk Ebben nagy segítsé­günkre volt a két Iskola Igaz­gatósága. s Alesej Patassi elv­társ, aki a Harci Dicsőségek Házának a gondnoka. Ezt az In­tézményt évente sok ezren lá­togatják, akik írásos és tárgyi emlékeken keresztül ismerhetik meg a falu forradalmi múltját, MalinovszkiJ marsall katonái­nak önfeláldozó harcát. — Rendezvényeik? — Az év folyamán több szov­jet delegációt fogadunk, melyek ellátogatnak a Harci Dicsőség Házába, a szövetkezetbe, ismer­kedtek községünk életével. Az Internacionalizmus elmélyítése érdekében évente különböző té­mákban több előadást tartunk, s az állami ünnepeken megko­szorúzzuk a Járás területén található hősi emlékműveket. A hónap keretén belül számos, már évek óta Ismétlődő rendez­vényt valósítunk meg. A bnsz­­szas sorolás helyett most egyet emelnék ki: a helyi könyvtár­ral közösen irodalmi versenyt szervesünk, melynek témája a Szovjetunió népeinek gazdag irodalma. Baráti országunk iro­dalmának ilyen formában tör­ténő népszerűsítése nálunk tö­kéletesen bevált. Az Augusztus 29. szövetkezet­ben is aktívan működik a CSSZBSZ üzemi alapszervezete. A 83 tagot számláló szervezet­ben méltó keretek között, kul­túrműsorokkal színesítve nyitot­ták meg a barátsági hónapot. A szövetkezet tagjai ezenkívül közösen megtekintettek néhány szovjet filmet. A CSSZBSZ helyi szervezető nek legaktívabb alapszervezeie a szlovák tanítási nyelvű alap iskolában működik. Ottjártam­­kor én Is megnéztem azt a — A Szovjetunió a gyermekek szemével című — rajxkiállltást, melyen több tucat rajzon ke­resztül ábrázolták a tanulók egyszerű, de nagyon megható szimbólumokkal a két népet Összefűző barátságot. A barát­sági hónap tiszteletére készített faliújságok mellett még egy érdekes kiállítást Is megtekint­hettek az érdeklődők. Az szov­jet gyerekek ajándékai és leve­lei című kiállítás arról tanús­kodik, hogy a kálnal pionírok­nak sok-sok szovjetunlóbeli ba­rátjuk van. Mlynárové elvtársnő, az isko­la pioüfrcsapatának vezetője el­mondotta, hogy a pionírok több üzem, vállalat ünnepségein fel­léptek. Emellett eldlcsekedett még valamivel, s hadd tegyük hozzá mindjárt, hogy Jogosan: Az Iskola már évek óta fenn­tartja a személyes kapcsolatot Vaszilij Kuzmics Szirenkóval, P. I. Csadavovval, akik a Vörös Hadsereg tisztjelként vették ki részüket Garamkálna felszaba­dításából. Korábban a barát­sági hónap Idején,. Idén pedig márciusban, a falu felszabadí­tásának ünnepségeire Jöttek el a kálnal pionírok közé, A taní­tónő szaval szerint ezek a ta­lálkozások mind a pedagógusok, mind a pionírok számára felejt­hetetlen élményt Jelentenek. A CSSZBSZ kálnai helyi szer­vezetének alapegységei tehát méltó keretek között, színvona­las kulturális programokkal ün­nepelték az Idei barátság) hó­napot. Rendezvényeik hűen tük­rözték azt a megbonthatatlan barátságot, amely népeinket összefűzi. KALITA GÁBOR Kmtmiy Történelmi hűséggel A RIMASZOMBATI (Rimavská Sobota) Járásban minden évben rangos kultúreseménynek szá­mit a barátsági hónap rendez­vénysorozata. Az emberiség új­kori történelmében a szocialista társadalmi rendszer létrejötte a NOSZF-al vette kezdetét. E kor­szaknyitó forradalom előtt tisz­teleg a gömöri nép immár év­tizedek óta. S az emlékünnepek hatvanhat év távlatából is szé­pek, őszintén kifejezik a szov­jet nép iránt érzett bálát, bizal­mat. Az évfordulók évenkénti ismétlődésében ma is a realitá­sok — a szocialista országok közösségének békeóhaja, társa­dalmi humánuma, az imperia­lizmus részéről pedig az egyre nagyobb méreteket öltő hábo­rús uszítás — szolgáltatja a politikai aktualitást. A két nép barátságát, tudo­mányos és kulturális együttmű­ködését a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség ‘ munkaprog­ramja Irányítja és összegezi. Az együttműködés egész évben fo­lyamatos és zavartalan. A ba­rátsági hőnap ennek csupán a kicsúcsosndása, ünnepi szintre, emlékeztető mementóra emelé­se. Az ünnepi eseménysorozatok a feledés ellenanyagai Egy kor­szakalkotó történelmi tényre emlékeztetnek, figyelmeztetnek. Ébren tartják bennünk a múlt tanulságéi: 66 évvel ezelőtt az Októberi Forradalommal vette kezdetét a nyomor, a kizsákmá­nyolás és a megaláztatás fel­számolása ... Hogyan emlékeznek erre, mi­ként méltatják ezt a rimaszom­batiak? Kérdésünkre Julius Sakai, a CSSZBSZ járási bizottságá­nak a titkára válaszol: — Ünnepi telvonnlással és tömeggyfiléssel nyitottuk meg a barátsági hónapot, amelyen a szovjet Kirejevszk baráti járás küldöttei is részt vettek. A já­rás településeiben koszorúzást ünnepségeket rendeztünk a fel­­szabadulásunkkor elesett szov­jet bösök emlékműveinél. Be­szélgetéseket, előadássorozatot és emlékesteket szerveztünk, amelyeken a két testvérnép ba­rátságáról, sokrétű kulturális és gazdasági együttműködéséről, valamint a békeharcban vívott közös törekvésekről számoltak be az előadók. Árusítással egybekötött könyv­­kiállltásokat rendeztek a szov­jet könyvekről Hnúšfa, Tornaija (Šafárikovo), Tisovec és Rima­szombat üzemeiben, Iskoláiban. Eddig közel százezer korona értékben vásároltak szovjet iro­dalmat. Tucatnyi versenyt, vetélkedőt bonyolítottak le, illetve indítot­tak. Az iskolákban, az ipari és a mezőgazdasági üzemekben s в nagyobb községekben megren­dezett elődöntökön több mint kilencezren vettek részt, A szovjet film hetében tucatnyi alkotással Ismerkedtek meg az érdeklődők. A szocialista bri­gádok részére értekezletet tar­tanak a szovjet újítók és felta­lálók tapasztalatainak az alkal­mazásáról. Különösen a tornai­jai rabagyár és a tisovec! gép­gyár munkakollektivái érdekel­tek ebben, hiszen termékeik 60—80 százalékát a Szovjetunió piacán értékesítik. Hracbován a „NOSZF dijáért“ versenyeznek sportlövészetben a fiatalok. Kézllabdatorna, futó­verseny és cselgáncsbajnokság is szerepel в változatos ünnepi műsorban. A CSSZBSZ nevét viselő ri­maszombati szlovák tannyelvű alapiskolában — amely 1150 ta­nulójával Szlovákia egyik leg­nagyobb alapiskolája — érdek­­feszitö kiállítást nyitottak meg a Szovjetunióról. A barátsági hónap rendez­vénysorozata ünnepi gyűléssel és Ismert népművészeti együt­tesek közös fellépésével zárni. (korcsmára!) A barátsági hönap bratislavai rendez­vényeinek egyike volt az a könyvkl­­állitás, amelyen a szépirodalmi alko­tások mellett nagy számban mutattak be a szovjet kultú­rával és művészet­tel foglalkozó ta­nulmányokat, albn­­mokat Is Fotó: —vess— Pokolian tűzött a nap — hogy szenvedtünk tőle akkor, s de /0 rá most visszagondolniI —, s ügy özőnlöttünk kt a kohóként Izzó autóbuszból, mintha a purgalő­­rlumból szabadultunk volna. Mi­után kellőképpen kihűtőztük magunkat, keresni kezdtük a kastélyt valahol a fejünk felett, hiszen köztudott, hogy a várak és a kastélyok zöme büszke szirtre, de legalábbis egy tisz­tességes dombra épült. Nos, a mi esetünkben Ilyesminek se híre, se hamva nem volt: a par­kolóhelyről Induló gyalogösvény viszont hivogatóan nyújtózott előttünk, hűs fák közé csalo­gatva. Szírt Ide, hegy fok amo­da, mt az elefén elhelyezeti táblának hittünk, amelyen ez állt „Zűrnek Hluboká — 500 nť' Megtéve a jelzett távolságot, virágoktól tarkálló, gyönyörű parkban találtuk magunkat. A rózsafák, tulipánok, árvácskák szlnözöne szinte harsogott a gondozott pázsit zöldfán; mö­göttük pedig, a park túloldalán — a kastély, amit kerestünk. Az egyetlen eddig hiányzó, ne­mes-szürke gránit színnel, ár kádjainak, tornyainak súlyos mégis légiesen könnyed köcsip kéivel. A letűnt korok kiváltsa gosalnak történelemkönyvekből ismert mesés gazdasága, pazar­ló bősége legyintett meg ben­nünket, zsebünkben az utolsó, eddig el nem sörözött koronák­kal. Az első benyomás még csak ez a bántó ellentét voll, amt — a lenyűgöző pompával berendezett termeken áthaladva — fokozatosan alakult át az év­századok emléke előtt tisztelgő néma megllletődöttséggé. Reggeli-szalon. Ebédlőb Pihe­nő-szalon. Ptpatórium. Könyvtár. Olvasóterem. Hadd ne soroljam tovább: még szűztizenhat külön­böző rendeltetésű helyiség __ ne vét .kéne leírnom. Amt a'leg­­többfükre jellemző, az egyben a hlubokái kastély egyik jelleg­­^zetessége: a csodálatosan finom művű, gazdag fafaragások. A nehéz szárnyasajtók körül, a mennyezetig magasodó tükrök keretein, a pácolt nemesfa-fé­­nyű komódok csipkeszegélyein, a falak ' ébenfa-berakásain. Me­legséget adnak a hatalmas ter­meknek, safátos módon fokoz­zák az apróbb helyiségek Intim hangulatát. A másik, ami helyiségről he­lyiségre szembetűnőbb: a kas­tély gazdag képgyűjteménye. Bár sok a másolat — főleg a Schwarzenberg család tagjait ábrázoló festmények között —, a gyűjteményben valóban nagy értékű, eredeti darabok is van­nak. Mindenekelőtt az a tapé­­tafestmény-sorozat, amelynek első darabjai a 16. század végé­ről származnak, s amelyek al­kotót között találhatjuk például Rubens közeit munkatársának, Jacob fordaensnek a nevét. A legrégibbb, gótikus stílusú fest­mények ismeretlen mestertől származnak; a 14. századbeli gyűjtemény tematikailag leg­egységesebb része pedig a J. Hamilton angol festő alkotta vadászmotívum-sor ozat. A kastély bútorzata egyrészt eredeti darabokból, másrészt utánzatokból áll, amelyek a­zonban legalább annyira attrak­tívak. A reneszánsz kor (lásd a későbbi, rövid történelmi átte­kintést ) egyetlen megmarad! berendezési darabja a könyvtár 3X3 m méretű, gazdaagon dí­szített asztala. A hozzá tartozó székek szintén reneszánsz stí lusúak, sőt még régebbiek, de később kerültek a kastélyba. Az egyik öltözőszalonban található az a díszes ruhásszekrény, a­­mely A. Stifter író hagyatéká­ból származik. A bútorzat többi része jobbára a 18. század de­gek a királyi hatalom egyre ko­molyabb ellenlábasaivá váltak. A hlubokái várkastély tehát egy­értelműen a királyság belső vé­delmére épült. Viszont már az I. Vencel után trónra lépő U. PfemySl Ottokár felismerte, hogy a saját nemességétől való iélelem helyett Jobban jár, ha erősíti és támogatja az ún. sza­bad királyt városokat. Ezek egytke volt a Hlubokához kö­zeit Budéfovice [a mai české Budéjovtcef, amely így rövide­sen élénk fejlődésnek indult, a 'S e 45 S a a s ►> SS X. < rekáról származó, klasszicista elemeket tartalmazó rokokó da­rabokból áll. Szinte minden helyiségben ta­lálhatók művészi megmunkálású szobrok, edények, porcelántűr gyak. Ez utóbbiak közül külö­nösen szép az ebédlő kínai por­celán étkészlete, a már akkor Is világhírű cseh üvegipar ter­méket pedig csiszolt üvegpoha rakkal, kristály üveg-csillárokkal vannak képviselve. S végül, de távolról sem utolsósorban emlí­tenénk a kastély 12 ezer kóte tét számláló könyvtárát, amely­ben tudományos munkáktól a kor divatos társasági regényeiig igen sokféle Irodalom található. • • • Amikor a PfemySl-uralkodó­­ház egyik tagja, I. Vencel a 13. század derekán megalapítóiul a hlubokái várkastélyt, döntése átgondolt uralkodói döntés volt. Az egyház mellett egyre erő­södtek a feudális társadalmi rend világi rétegei, a városi nagypolgárság és a nemesség. A változó társadalomszemlélei. a termelés, az iparágak, a ke­reskedelem ugrásszerű fejlődé sét vonta maga után, aminek következtében az említett, je­lentős termelőerővel bíró rété­lubokál várkastély pedig egy szinte Jelentéktelen királyi „őr­bástyává‘ degradálódott. Ezután — egészen a 15. szá­zadig — különböző királyi ágak­ból származó főnemesek voltak a kastély gazdát. Utána függet­len cseh riagybirtokosok tulaj­dona volt, egészen a fehérhegyi csatáig; a Habsburg-uralkodő­­ház ekkor Marradas spanyol tábornoknak ajándékozta. Tőle vásárolta meg a szintén Habs­­burg-pártl Adolf Schwarzen­berg német főnemes. Az 6 és a családja nevéhez fűződik Hlu­­boká legnagyobb felvirágoztatá­sa. Csaknem három évszázadon keresztül — egészen 1945-tg — volt a tulajdonukban a vár. Hét évszázados történelme során a kastély többször Is megváltoztatta arculatát. Az eredeti gótikus várat még a 16. század derekán építtette át Per- Stefn Vilém reneszánsz kastély­­lyá, majd a Schwarzenberg-osa­­lád: először barokk kastéllyá a 18. század elején, majd egy évszázaddal később olyanná, amilyennek ma láthatjuk: a 19. századbeli cseh romantizmus szellemét leginkább Idéző, an­­gol-gól stílusú, főúri kastéllyá. VASS GYULA A barátság ünnepén a IVfoldwa fölött

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents