Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-03 / 48. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1983. december 3. A brigádbecsület iskolapéldája A közös gazdaság és önmaguk javára — Nálunk, az erősen tagolt gö­­möri tájon a csa­padékszegénység sokkal erőteljeseb­ben éreztette ká­ros hatását, mint a síkságon. Így az­után a szövetkeze­tünk állatállomá­nya takarmány­alapjának az előte­remtése is jóval több gondot oko­zott, mint más, ked­vező időjárású években — érvelt mindjárt beszélge­tésünk legelején Fölhöz Károly, a söregi (Šurice) közös gazdaság el- Pölhös Károly efsz-elnök ás Molnár Tibor mérnök. noke. — Mindezek ellenére az egy számosállatra meg­határozott takarmánymennyiséget si­került biztosítani. Persze, minősége gyengébb a vártnál, fgy tehát csak 70 százalékos takarmánykészletről beszélhetünk. A hiányzó takarmány pótlásának lehetőségeit firtatom. A válasz: némi­leg segített a probléma megoldásában az, hogy a Losonci (Lučenec) / Borá­szati Üzemtől mintegy 400 tonnányi szőlőtörkötyt kaptak. Ezenkívül még répaszelethez is hozzájutottak. — Tagjaink — folytatja az efsz­­elnök — évről évre kötelességüknek tartják, hogy a gépekkel hozzáférhe­tetlen területek fütermését lekaszál­ják, felszáritsák, összegyüjtsék és a szövetkezetnek átadják, aminek száz kilójáért B0—100 koronát fizetünk. A közmondás is azt tartja: Sok kicsi, sokra megy! Így aztán a tagonkénti háromszáz kilogramm széna is igen számottevően hozzájárult a szálasta­­karmány-készlet előteremtéséhez. Aztán meg azt példázta, hogy rá­kényszerülnek szalma vásárlására, hogy elegendő pelletet gyárthassanak, különböző adalékok hozzákeverésével. !gv azután áthidalhatatlan takar­mánygondjaik nem lesznek ... ▼ V V T f Azt már Molnár Tibor mérnök, gépUzemelési foágazatvezetö kíséreté­ben, belyszlnelés közben tapasztal­hattam, hogy a mezőgazdasági gépe­ket ápolták, olajozták, felkészítve azokat a téli pihenőre. A javításra szoruló gépek üzemképessé tételére a következő hetekben, hónapokban kerítenek sort. — A géptárolási lehetőségeink bi­zony nem a legkedvezőbbek — ma­gyarázza a főágazatvezető. — Tető alá csak a kombájnok és vetőgépek kerülnek, mégpedig az épülő új javí­tóműhelyben ... Mihály József műhelyvezető és Mede István gépjavító a beszélge­tésünk során felveti, hogy bizony nemegyszer a kiselejtezett gépek al­katrészeit újítják fel, hogy valamikép­pen boldoguljanak. Ezen alkatrészfel­újltó munkában a Cservenák István irányította 11 tagú szocialista brigád jeleskedik. Köztük olyan példás bri­gádtagok, mint Urbán István, Borte­­leky Géza, Pllát István, Szalaj Tibor és Fazekas István; az utóbbinak esz­tergályos szaktudása szinte nélkülöz­hetetlen. Aztán ismét a főgépesltő hangsú­lyozza, mennyire nagy szükség, van a gépjavítók szakismeretére, tettre­­készségére, kezdeményezésére, ötlet­gazdagságára, mivel a gépparkot nem tudják elképzeléseik szerint felújítani. — A szőlő teraszos műveléséhez gépeket egyszerűen nem kapunk. Gon­dot okoz a takarmánybegyűjtő gép­­sorain)< elhasználtsága, illetve hiánya. Erőgépállományunk még megjárja, de vonóeszközök nagyon kellenének. Nincsen szervizkocsink se, aminek különösen a nyári és az őszi munka­csúcsban érezzük hiányát. Biztató viszont az, hogy már épül az új gép­­javítóműhely, ahol összehasonlíthatat­lanul kedvezőbb körülmények között dolgozhatnak majd gépjavítóink. Több­féle nagyteljesítményű daru segíti majd munkájukat, amelyet jelenleg nélkülözni kényszerülünk. Ettől füg-Mihály József és Mede István gépjavítók getlenül javítóink minden tőlük tel­hetőt megtesznek a gépek üzemké­pessé tétele érdekében. Mi mást tehetnének? Ez a köteles­ségük) Közös erőfeszítésekkel, a talá­lékonyságuk, szaktudásuk bevetésével úrrá lenni a nehézségeken. + + + ♦4 A szövetkezetben immár tíz szocia­lista brigád verseng, hogy az éves tervfeladatok teljesülhessenek. Ehhez nagymértékben hozzájárul a példamu­tatásuk, kollektív felelősségérzetük, szocialista öntudatuk, kezdeményezé­sük. Például a Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére vállalt kö­telezettségeik értéke elérte a 405 ezer koronát A vállalások teljesítéséről L e g n á r Vllmosné tájékoztatott. — A Tódor János és Imrecs István által irányított növénytermesz­tési szocialsta brigádok főleg a takar­mánybegyűjtésre és a pótalkatrész­­beszerzési költségek csökkentésére kötelezték magukat. A szőlészeti, va­lamint a gyümölcsészeti brigád 10 tonna terven felüli kitermelését, a takarmánybegyűjtéshez nyújtott tár­sadalmi munkát és 5000 liter nafta megtakarítását vállalta, Hunya Zojtán és Agócs Barnabás brigádvezetők­kel az élen. Felajánlásuk értéke mint­egy 80 ezer korona. Az állattenyész­tésben a Kovács Istvánné, if J. К a­­ris József és N a g у Gyula brigádve­zetők irányításával főleg a szemes ta­karmány megtakarítására fordítanak nagy figyelmet s önkéntes társadalmi munkát is felajánlottak. A továbbiakban még el kell monda­ni, hogy a Molnár Tibor mérnök és a Szó-Kiss István irányította gépi brigádok tagjai 3300 liter üzem­anyag és 1500 kilowattóra villamos­energia megtakarítását, 700 óra tár­sadalmi munka elvégzését vállalták. A H o m о 1 у a István üzemgazdász vezette közgazdasági brigád 10 ezer korona értékfi társadalmi munka vég­zésére kötelezte magát, mégpedig az új szociális épület mielőbbi befejezé­sét elősegítve. Vállalásokban szerepel még a termelés segítése, illetve a ter­melési nyereségnövelés. S elégttődjék ki az olvasó kíván­csisága: a vállalt kötelezettségeket — a háromnegyedéves értékelés szerint — 1 millió 285 ezer korona értékben, vagyis dicséretre méltóan teljesítet­ték, illetőleg túlszárnyalták. A közös javára és önmaguk örömére! BÖJTÖS J. (A szerző felvételei) 1ВЯЯЕ119ЯВЯ«ЯаППВ|!1ПЭ8ЯЯВВЯЯВ«аЯВ1В1 A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat rimaszombati (Rimavská Sobota) járási üze­me feledi (Jesenská) terménysllőjá­­nak munkaközössége sok évi áldoza­tos és eredményes munkássága ma­gas fokú elismeréseként — a Nagy Október 66. évfordulója alkalmából — a CSSZSZK kormányának és a Szak­­szervezetek Központi Tanácsának el­ismerő oklevelét kapta, melyet Farkas Ottó, a terményslló vezetője Banská Bystrtcán vett át. A bronzérmes Május 1. brigád, mely 13 tagú, már az ezüstérem váromá­nyosa. A brigádban nagyon Jó a kö­zösségi szellem, a munkaviszony és az elvtársi segítőkészség, a kollektív felelősségérzet példás. Igazán megér­demlik, hogy a nevüket említsük. Farkas Ottó, Caban Béla, Borbás Zol­tán, Pócos Flórián. Csomay Jenő, Má­ria Iždinská, Viera Šajátová, Bató Zoltán, Szabó Béla, Bódi Mária, Jakab Géza, Balajthy Tibor és Vincze László. Mikor alakult ez a brigád? Négy évvel ezelőtt. Koráitse'm volt rózsás akkor a helyzet. A kis közösség azóta kovácsolódott Igazán brigáddá. Köszö­net a terménysiló vezetőjének, hogy éjt Is nappallá téve, fáradságot nem Ismerve dolgozott, érvelt, személyes Jó példát mutatott a hatékonyabb, és eredményesebb munka érdekében. Persze, hozzájárult a párttagok kom­munista hozzáállása, fegyelmezettsé­ge, mindig lobbra törekvése Is, hogy a brigád ma már az ezüstérem váro­mányosa, a legmagasabb szintű elis­merő oklevél tulajdonosa. A kommu­nisták fáradoztak a legtöbbet azon, hogy a versenyszellem és a kezde­ményezés széleskörűen tért hódítson, s a tervfeladatok következetesen, az elvárásoknak megfelelően teljesülje­nek. A brigád ezúton szeretné megkö­szönni Szivák Dániel Igazgatónak és Az ezüstérem várományosai Pásztor Béla Igazgatóhelyettesnek azt a nagy segítséget, amelyet a tervfel­adatok teljesítése Jó előfeltételeinek megteremtésével nyújtottak. Például a sörárpa felvásárlási tervét így 175 százalékra sikerült teljesíteni. Ugyan­csak 31 tonnával túlszárnyalhatták a kukorica állami alapba, valamint ta­karmányalapba történő felvásárlását, a hüvselyesekét szintén. Ez év január­jától közel 4500 tonna terményt rak­tak ki a tehervagonokból, bírság nél­kül, annak ellenére, hogy a szállítmá­nyok közel 80 százalékának a kiraká­sára éjszaka vagy szombat, vasár- és ünnepnapokon került sor. Kétségkívül érdeme a Május 1. bri­gádnak az Is, hogy Caban Béla ős Borbás Zoltán brigádtagok újítása se­gítségével a vlllamosenergia-megta­karltás 150 százalékos volt, s a Bá­bolna terményszárítóban 704 kilo­gramm olajat tudtak megtakarítani, ami csaknem 25 ezer korona értéket tesz ki. Am a bronzérmes brigád nemcsak a termelésben Jeleskedik, társadalmi és kulturális tevékenysége is említést érdemlő. Emellett tudásuk gyarapítá­séra Is törekszenek. Brigádnaplójuk­ba minden jelentősebb eseményt be­írnak. Decemberben könyvhetet rendez­nek, eladással egybekötve; a kiállítá­son nemcsak új, hanem értékes régi könyvek Is lesznek. Abban az eset­ben, ha meglátogatja őket' a Télapó (még mindig megérkezett!), vállalják az ünnepség lebonyolítását, megszer­vezését. Távlati tervükben egy fotó­­kiállítás Is szerepel. Ez a magas fokú erkölcsi elisme­rés büszkeséggel tölti el a brigád valamennyi tagját, másrészt még ered­ményesebb munkára serkenti azokat. Legfőképp a még fellelhető tartalé­kok hasznosítására törekszenek. S tel­jes mértékben támogatják a Szovjet­unió, az NDK és hazánk azon lntéz­­déseit, melyeket a nyugat-európai ra­kétatelepítés ellensúlyozására fogana­tosítottak. Legdrágább kincsünk: a béke! S ennek védelmezésére meg­teszünk mindent, hogy a nukleáris háború kirobbanására sose kerülhes­sen sori Kovács Gyula, Feled (Jesenské) A tudomány és technika eredményeinek hasznosítása I ■■ ■■- közügy „A szocializmusban a tudományos-műszaki haladás meggyorsüll* sa elválaszthatatlanul összefügg a munkaszervezés további fellen­dülésével. Mind nagyobb szerepe van a feltaláló- és újítómozgalom fejlődésének, amely nagymértékben járul hozzá a népgazdaság ha­tékonyságának növeléséhez.“ (Idézet a EREDMÉNYEK Az évente megrendezésre kerülő mezőgazdasági újltómozgalom szlová­kiai méretű értékelő gyűlésein min­dig kiemelik a következőket: az em­beri kezdeményezést, az új Iránti fo­gékonyságot — minden erőt mozgó­sítva — támogatni kell. Ezt mind több mezőgazdasági üzemben értik meg, tá­mogatják. Ezt igazolja az Is, hogy a mezőgazdasági újltómozgalom egyre jobb eredményeket ér el. Emlékezte­tőül csupán egyetlen adat: A múlt évben 7 ezer 859 újítási javaslatot fo­gadtak el és vezettek be. Ezek után hadd említsük meg néhány olyan me­zőgazdasági „ötletembernek“ a nevét, akik ezt valóban megérdemlik: # Ladislav Kaluha, a trnaval szö­vetkezet dolgozója érte el újításával tavaly a legnagyobb népgazdasági hasznot, 3 millió 243 ezer koron ér­tékben. Az újítás lényege, a hulladék­­toll megőrlése, ami megfelelő kémiai kezelés után takarmányként haszno­sítható. 0 Pavel Svireca mérnök, a Dió­szegi (Sládkovičovo) Magtermesztő Állami Gazdaság újítója cukor i- és takarmányrépa-vetőgépet tökélete­sített 335 ezer koronás haszonérték­kel. 0 Zdenek Labaj mérnök kétkarú borsőemelőt tervezett. Ezt a szerke­zetet azóta már több gazdaságban hasznosították. 0 Takács Arpád, Kőrös József és Mészáros József a szelőcel (Sellce) szövetkezet gépjavítói E-280-as siló­­kombájnhoz készítettek egy kukorica­­szár-betakarító adaptert. Ennek az újításnak a lényegét szélesebb kör­ben Is felismerték, és újabb ésszerű­sítésekkel az idei kukoricabetakarl­­tásnál már sok gazdaságban alkal­mazták. Azv újítások terén a legkiválóbb eredményeket tavaly — sorrendben — a Liptovský Mikuláš-i és a Senlcai Állami Gazdaságban, valamint az ud­­sardi (Dvory nad Zitavou) szövetke­zetben érték el. ÉLENJÁRÓ JÄRÄS Aki Ismeri az újltómozgalom ered­ményeit, az jól tudja, hogy a trnaval járás évek hosszú sora óta valóban példaként szerepel. Eredményeik cso­dálatra méltóak. Gondoljunk itt csak a már említett Ladislav Kaluha újítá­sára, vagy több országos jelentőségű ötletre. Az illető Járás néhány szövet­kezetének újítóival és gépesítési szak­embereivel beszélgettem, véleményük mindig azonos volt: „A járási mező­­gazdasági Igazgatóság gépesítési osz­tályának kitűnő szervező munkája nagybán segíti a mozgalmat“. Milyen erő is mozgatja ezt a jól működő gé­pezetet? Erről beszélgettem Ján Knap mérnökkel, a Jml gépesítési osztálya újftási előadójával: ф Mezőgazdasági üzemeink az utolsó tiz évben rengeteg új géppel, berendezéssel gazdagodtak. Ezek tö­kéletesítésében, új, egyszerű szerke­zetű gépek készítésében nagy szere­pet vállaltak és vállalnak a termelés közvetlen résztvevői, a szövetkezetek, állami gazdaságok gépüzemelési ága­zatának dolgozói? — Igen, ez a robbanásszerű fejlő­dés magával hozta azt is, hogy sok kiváló mezőgazdasági gép mellett olyan berendezéseket is piacra do­bott az Ipar, melyeket később gépja­vítóink tökéletesítettek, gyakorlati ta­pasztalataik felhasználásával, járá­sunk mezőgazdasági üzemeiben Ideje­korán felismerték azt, hogy az alkotó gondoskodásmódnak, a kezdeménye­zésnek szabad utat kell engedni, jó eredményeink jelentős részét ennek a korai felismerésnek köszönhetjük... A járás mezőgazdasági újítói 1972- től kezdődően évente átlagban 190 újítási javaslatot nyújtottak be, me­lyek közül 170-et használtak fel. Ta­valy például a járás mezőgazdasági újítói 12,5 millió korona' értékű hasz­not hoztak a társadalomnak. Lukáč mérnök elnökletével kiválóan műkö­dik a jml újítási bizottsága. Azon kí­vül, hogy ez a szerv összehangoló, irányító tevékenységet folytat, a bi­zottság tagjai patronáló szerepet vál-CSKP KB 8. ülésének beszámolójából) lalnak — persze nem csak névlege­sein — egyes szövekezetek újítói fe­lett. Az újítókkal való Ilyen közvetlen kapcsolat lehetővé teszt azt, hogy azok a jó ötletek se vesszenek el, me­lyeket az üzemeken belül, kihaszná­lás után adminisztrációs okoknál fog­va nem kívánnak tovább terjeszteni* — Mind a jml üzemi pártszerveze­te, mind az újító bizottság felfigyelt arra, a CSKP KB 8. plénumülésón Is kiemelt adatra — folytatta Knap mér­nök —, miszerint tavaly hazánkban az újítási Javaslatok 13 százalékát nem használták И. Habár járásunk­ban korántsem Ilyen kedvezőtlen a helyzet, ml Is határozatba foglaltuk: minden újításunkat — Járáson belül is terjesztjük. Ez jóformán kizárja azt, hogy. egy-egy újítás a gyakorlat­ban ne valósuljon meg, ф Az újítások járáson belüli é s kívüli terjesztése nem éppen az önök feladata.,, — Nem, de rá vagyunk kényszerít­ve, mert a központi terjesztés akado­zik, nem folyamatos. Sajnos pénz­hiányra hivatkoznak. Hát az nem anyagi veszteség, ha egy szövetkezet kiváló újítását az ország többi gazda­ságában nem ismerik, nem haszno­sítják és tovább küszködnek az adott problémával?! ф Az ipar egyelőre nem képes any­­nyí gép gyártására, amennyire a ro­hamosan fejlődő mezőgazdaságnak szüksége lenne. A trnavai járás újítói hogyan igyekeznek ezen a tényen változtatni? — Az Ipartól ne Is várjuk el azt, hogy minden „apró gépet“ a rendel­kezésünkre bocsásson. Technológiai vonatkozásban ez képtelenség. Így te­hát meg kell találrir ezek legyártásá­nak másmilyen módját. A járási pél­dák közül egyet említenék: A cíferl szövetkezet újítói olyan elektromos kukoricamorzsolót készítettek, mely Iránt óriási volt az érdeklődés. A gépre gyártókat hosszas ktlincselés után sem találtunk, Így a gazdaság négy hónap múltával gyártani kezdte ezt a gépet. Kis gépek kikílsérletezé­­sére — a szövetkezet vezetői kocká­zatvállalásának és új Iránti fogékony­ságának eredményeként — Zavarí Efsz-ben fejlesztési műhelyt hoztunk létre, aminek minden gazdaságunk hasznát látja. Vagy oly módon, hogy az egyes szövetkezetek, állami gazda­ságok reális áron megvásárolják a kis gépet, vagy ennek elkészítéséhez tervet, szakmagyarázatot kapnak. En­nek a műhelynek a kapuja mindenki előtt nyitva áll, hiszen célunk közös: az egy helyen már megoldott gépe­sítési probléma másutt se okozzon gondot. A jő eredmények mögött természe­tesen komoly politikai-szervező mun­ka rejlik. A elféri, a trnavai, á zavart és a dechticel szövetkezetben valóban egyesre vizsgáztak az újítók. A Du­­bovál Efsz-ben például a gazdaság vezetősége az aktív dolgozók anyagi elismerésével igyekezett és igyekszik az újltómozgalmat fellendíteni. Ez Vi­liam Lukfičnak, a szövetkezet elnöké­nek véleménye szerint mind az erköl­csi, mind a gazdasági hasznot figye­lembe véve sokszorosan megtérül. Persze a jó eredmények mögött gon­dok Is rejtőznek: — Sajnos a mi járásunkban Is van­nak olyan gazdaságok, ahol az újltó­mozgalmat — csak mint fogalmat is­merik. Két leggyengébb szövetkeze­tünkben, a moravanyiban és a soko­­lovcelben a szóban forgó tevékenység korántsem eredményes. Az újítási bi­zottság egyöntetűen megállapította, hogy az említett gazdaságok vezető­ségei végképp nem fordítanak figyel­met a tudományos-technikai eredmé­nyek felhasználására. XXX A trnaval Járás mezőgazdasági üze­mel zömében támogatják az újítőmoz­­galmat, az alkotó gondolkodásmódú embert. A járás mezőgazdászai ugyan­is megértették a CSKP KB. 8. ülésé­nek — a tudomány és technika ered­ményei gyakorlati érvényesítésének meggyorsítására tett — határozatait. KALITA GABOR t

Next

/
Thumbnails
Contents