Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-03 / 48. szám

i _SZABAD FÖLDMŰVES 1983. december 3. Éterül a XVI. pártkongresszus alapvető céliát (Folytatás az 1. oldalról) A beszámoló leleplezi Reagan azon kijelentését, hogy a Szovjetuniót, e gonosz birodalmat és a kommuniz­must el kel! pusztítani. Ez nem ér­telmezhető valamiféle szónoki fordu­latként, hanem katonapolitikai, straté­giai célként. Az egész tőkés világot rá akarja kényszeríteni arra, hogy ennek a célnak mindent alárendeljen — a politikát, a gazdaságot, a diplo­máciát, az ideológiát és a katonai doktrínákat is. Az ellenünk folytatott lélektani há­borúnak sajátos a Jellege. Élével ép­pen az éberségünket, az elszántsá­gunkat, az aktivitásunkat és az eszmei szilárdságunkat kívánják tompítani. Sorompóba állítják az ideológusok, az újságírók, a tudósok, a szociológusok, a pszichológusok, a megtévesztés szak­emberei egész hadseregét, és óriási pénz- és anyagi eszközöket szánnak erre. Képletesen mondva, ezt a lélek­tani háborút a közepes és az Inter­kontinentális hatótávolságú könnyű- és nehézfegyverek különféle rendsze­rei segítségével vezetik. Az ellenséges rádióállomások naponta 37 órán át sugároznak cseh és szlovák nyelven. Területünk nem csekély részén fog­ható a nyugati tv-adás. További dol­lármilliókat szántak még nagyobb tel­jesítményű rádió- tv-rendszerek léte­sítésére. Nap nap után áramlanak a megtévesztő információk. A hazugsá­got Igazságnak, a cinizmust humaniz­musnak, az erkölcstelenséget erény­nek, az elnyomást szabadságnak, a parancsuralmat demokráciának, a vi­lág megsemmisítését előkészítőket a béke bajnokainak, s a tényleges béke­­harcosokat a kommunizmus ügynökei­nek tüntetik fel. Milyen erőkkel és lehetőségekkel rendelkezünk, hogy helytálljunk az ellenség1 fokozódó alattomos támadá­saival szemben? Mire támaszkodunk ebben a harcban? A marxizmus—leninizmus legyőzhe­tetlen eszméire, a kommunizmus iga­zára. Ez kifejezi a dolgozó ember alapvető vágyait és érdekelt, erőfor­rása pártunk egységének és cselekvő-­­képességének, a párt és a nép össze­­forrottságának, nemzeteink és nemze­tiségeink egységének. Ez egyben az alapja megbonthatatlan szövetségünk­nek és barátságunknak a Szovjetunió­val és a szocialista közösség többi országával. Hazánk 1114. évi gazdasági és társadalmi fejlesztési terve A CSKP KB Elnökségének jelentése - Svätopluk Potáč előadói beszéde A tíz hónap eredményei alapján az­zal számolunk, hogy az idén számos területen a tervezettnél jobb eredmé­nyeket érünk el. Mindenekelőtt a nemzeti jövedelem, amely összességé­ben kifejezi a felhasznált társadalmi munka hatékonyságát, mintegy 2,2 százalékkal emelkedett, az Ipari ter­melés minimálisan 2,6 százalékkal, az építőipari termelés pedig 1,4 száza­lékkal, nő a mezőgazdasági termelés is, az állattenyésztés tervét túltelje­sítik, míg a növénytermesztési terv teljesítésében lemaradás lesz. A végtermékek mennyiségének nö­velése lehetővé tette, hogy túlteljesít­jük a kivitelt a szocialista országok­ba, lényegében kiegyensúlyozott pénz­ügyi mérleget érjünk el, és több árut juttassunk a hazai piacra. A nem szocialista országok viszonylatában is aktív a kereskedelmi mérlegünk, de egyelőre a kivitel értékét nem telje­sítjük. Túlteljesítjük a beruházásokat, főleg a mezőgazdaság, a nukleáris erőművek és a távközlés területén. Az idei gazdaságpolitika konkreti­zálásával összhangban növekedik a reálbér és főleg a lakosság reálbevó­­tele 2,4 százalékkal, a személyes fo­gyasztás 1,9 százalékkal és a társa­dalmi fogyasztás 3,4 százalékkal. Az idén jobban van ellátva a piac élel­miszerrel és számos, a lakosság által keresett ipari cikkből is több kerül a piacra. Javulás tapasztalható néhány lakossági szolgáltatással kapcsolat­ban Is. Sok fogyatékosság merül még fel a hazai piac áruellátásában, az áru minőségében, választékában és csomagolásában, valamint a kereske­delem munkájában is, ezek fölöslege­sen nehezítik az állampolgárok vásár­lását. Az eddigi gazdasági fejlődés legfon­tosabb eredménye az, hogy a 7. öt­éves terv koncepciójának megfelelően sikerült teljesíteni az évi terveket, szavatoljuk a népgazdaság alapjában véve folyamatos, kiegyensúlyozott fej­lődését és a tovább romló gazdasági feltételek ellenére nem kellett módo­sítanunk az ötéves tervet. Három év alatt a nemzeti jövede­lem kb. 3,5 százalékkal növekedett, az ipari termelés az energia- és nyers­anyagigényes ágazatok stagnálása el­lenére 6,8 századékkal nő. A növény­­termelés a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva évi átlagban 6,7 százalék­kal, az állattenyésztés 3,3 százalék­kal. A termelés növekedése és a népgaz­daságban elért nagyobb hatékonyság alapján a személyes fogyasztás az 1982. évi csökkenés után az idén lé­nyegében az ötéves tervidőszak ele­jének szintjén marad, míg az anyagi­­társadalmi fogyasztás csaknem 10 szá­zalékkal nő és a 7. ötéves tervhez vi­szonyítva lényegesen nagyobb lesz. Az 1984. évi állami terv Javaslata mindenekelőtt a 7. ötéves terv telje­sítésében eddig elért eredményekből, gazdaságunk belső tartalékai kiakná­zásának lehetőségéből és azokból a feltételekből indul ki, amelyek előre megállapíthatók, amelyekről azt fel­­tétlezehetjük, hogy jövőre nálunk és világszerte hatást gyakorolnak majd. A terv legjellemzőbb jellemvonása az intenzifikálás nyomatékos érvénye­sítése, a nagyobb hatékonyság és a termelési erőforrások hatékonyabb kihasználása. Erre felhasználják a tudományos-műszaki haladás eredmé­nyeit, a nagyobb tüzelőanyag, ener­gia, fém, valamint más nyersanyag-és alapanyag-megtakarításokat, a nem­zetközi szocialista munkamegosztás­ban való nagyobbb részvételt, a nép­gazdaság minden területén a nagyobb gazdaságosság érvényesítését. A párt Központi Bizottságának El­nöksége és a CSSZSZK kormányának elnöksége rendkívüli figyelmet szen­telt az 1984. évi gazdasági és szociá­lis terv előkészítésének. Feladatul ad­ták a tervbizottságoknak és az összes központi szervnek: az állami terv ja­vaslatát úgy dolgozzák ki, hogy az .a gazdaság döntő szakaszain összhang­ban álljon a XVI. pártkongresszus irányvonalával és tartsa tiszteletben a 7. ötéves terv feladatait. Az lntenzifikálásra és hatékonyság­ra irányuló terv koncepciója lehetővé teszi, hogy a bruttó nemzeti jövede­lem gyorsabban növekedjen, mint a társadalmi termék, főleg az ipari tér­­melés, amely döntő mértékben része­sül a társadalmi termék kialakításá­ban. A gyorsabb gazdasági növekedés a nagyobb hatékonysággal együtt meg­nyilvánul a társadalmi munkaterme­lékenység 2,6 százalékos növekedésé­ben. Ez 86 százalékra fedezi a nem­zeti Jövedelem növekedését, ami lé­nyegében több mint az előző években, de valamivel kevesebb, mint amit a kongresszus előirányzott. Ezt úgy kell elérnünk, hogy kihasználjuk a tarta lékokat a vállalatok és termelési­gazdasági egységek gazdasági tervei­nek kidolgozása során. A bruttó nemzeti jövedelem 15,7 milliárd koronával való növeléséhez döntő mértékben járulnak hozzá a fejlődés minőségi tényezői. Ez az a legfontosabb terület, ahol küzdelem folyik majd az igényes tervfeladatok eredményes megvalósításáért 1984- ben. A nemzett Jövedelem növekményé­nek csaknem felét a külgazdasági kapcsolatok egyensúlyának megte­remtésére, a hitelek és kamatok tör­lesztésére használjuk fel. Ezzel to­vább javul devlzahelyzetünk. A személyes fogyasztás növekedé­sének fő forrása a lakosság pénzbe­vétele, amely 1,6 százalékkal nő és eléri a 400 milliárd koronát. A nép­gazdaságban az átlagbér több mint 2870 korona lehet Feltételezhetően tovább nőnek a reálbevételek és a reálbérek. Az állampolgárok szükségleteinek Jobb kielégítése érdekében jövőre a kiskereskedelmi forgalom 1,9 száza­lékkal nő, ami nagyobb arányú növe­kedés, mint a pénzbevétel esetében. A hazai piacokon a kínálat gazdagí­tásához hozzájárul az ipari termékek szállításának növelése, főleg a gép­ipari termékeké, így a személyautóké 27 százalékkal, a színes televízióké 64 százalékkal, a mélyhűtőké 33 szá­zalékkal nő. Több kiváló minőségű áru kerül a piacra. Az élelmiszeripari cikkekkel kap­csolatban tovább javítjuk és bővítjük a piacon a választékot. Ezért a ter­melésnek több biológiai szempontból értékesebb élelmiszert, főleg tejter­méket, zöldséget és gyümölcsöt kell termelnie: 4,3 százalékkal több tejet és tejterméket, 2,9 százalékkal több sajtot és 3,2 százalékkal több tojást kell az üzletekben értékesíteni. A hús- és hústermékek mennyisége a mai szinten marad. A számítások szerint azonban tovább nő a kistermelők ál­tal előállított alapvető élelmiszerek fogyasztása és ezekből több kerül a piacra. A termelésre és kereskede­lemre politikai felelősség hárul a la­kosság szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos feladatok következetes teljesítéséért. Fokozatosan meg kell szüntetni a mai helyzetet, amikor a fogyasztó egyes árufajtákat inkább csak keres, mint vásárol. Határozottabb javulást kell elérni a lakossági szolgáltatásokban. Néhány részeredmény ellenére a helyi gazdál­kodási vállalatoknál ős az ipari szö­vetkezetekben még mindig sok a fo­gyatékosság. A nemzeti bizottságok­nak a központi bizottság 6. ülése ha­tározataival és a kormány határoza­taival összhangban állandó figyelmet kell fordítaniuk a szolgáltatásokra és jobban kielégíteni az állampolgárok szükségleteit. Az életszínvonal fontos része a la­kosság szükségleteinek kielégítése a társadalmi forrásokból. A lakosság társadalmi fogyasztása nagyobb lesz, mint az a 7. ötéves terv eredetileg előirányozta. Egy főre számítva a tár­sadalmi fogyasztás 10,8 ezer korona lesz, ami csaknem 2000 koronával több, mint 1980-ban. Az oktatásügyben kialakulnak a fel­tételek az oktatási-, nevelési rendszer fokozatos átépítéséhez, a fiatal szak­emberek szakképzettsége és művelt­sége színvonalának emeléséhez. Tovább bővül és javul a lakosság egészségügyi ellátása, főleg azáltal, hogy az egészségügyi létesítmények­ben nő az orvosok és az ápolók szá­ma és javul az anyagi ellátottság. Jö­vőre 90 ezer lakás felépítését tervez­zük, ez mintegy 300 ezer lakos lakás­­helyzetét Javítja majd. Továbbra is támogatjuk az egyéni lakásépítést. Az életszínvonal elválaszthatatlan részének tekintjük a környezetvédel­met. A beruházásból csaknem 2 mil­liárd koronát szánunk ezekre a cé­lokra, és további összegeket az öko­lógiai helyzet javítására. ++++++ Az Ipari, az építőipari és a mező­­gazdasági termelésnek döntő szerepe van a nemzett Jövedelem erőforrásai­nak képzésében. A népgazdaságfej­lesztés és a belkereskedelmi ellátás stabilizálása szempontjából fontos fel­adatot tölt be a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. A következő évre a tervben a mezőgazdasági termelésnek lényegében a 7. ötéves tervben kitű­zött növekedési arányával számolunk.. A’ CSKP XVI. kongresszusának hatá­rozataival összhangban elsősorban a szemesekből való önellátás eléréséről van sző, továbbá arról, hogy az élel­­miszertemelésben fokozzuk az önellá­tás mértékét, és hogy elérjük a nö­vénytermesztés és az állattenyésztés közötti összhangot, főleg a növény­­termesztés gyorsabb fejlesztésével. Noha vannak pozitív eredményeink, az eddigi fejlődés nem felel meg tel­jesen a 7. ötéves tervben kitűzött igé­nyes feladatoknak. Az 1981—1983-as években a mezőgazdasági termelés volumene mintegy 4 milliárd koroná­val nagyobb a tervezettnél, miközben a növénytermesztés lemaradása kb. 2 milliárd korona értékű. A mező­­gazdasági termelés egyes ágazataiban elért eredményeket — beleszámítva az Idei több mint 11 millió tonnás gabo­natermést Is — gyengíti a növényter­mesztés alacsony fokú stabilitása és az, hogy nem megfelelő a tartalékok képzése. Márpedig a növénytermesztés stabilitása nélkül nem lehet folyama­tosan és hatékonyan fejleszteni a me­zőgazdasági termelést. Ezzel — ért­hetően — összefügg az a követelmény Is, hogy gyorsabban fel kell számolni a feldolgozó és tároló kapacitások te­rén tapasztalható aránytalanságokat. A Jövő évi, terv — hasonlóan az Ideihez — 11 millió tonna gabona ter­melésével, 15 millió tonna takarmány, 7,8 millió tonna cukorrépa, 3,7 millió tonna burgonya és 290 ezer tonna repce termelésével számol. A növény­termesztés e tervezett színvonalának elérésétől, függ az állattenyésztés színvonalának elérése. Az állattenyésztés intenzitásának elért színvonala megőrzését, továbbá a tömegtakarmányok kedvezőtlenebb szerkezetéből és a termelésükben a területenként nagyon Is eltérő ered­ményekből adódó problémák felszá­molását célozza a szövetségi kor­mánynak az a határozata, hogy 200 ezer tonnával növelik a központi ta­karmányalapokat. Az állattenyésztés további növelésé­nek adottak mezőgazdaságunkban a feltételei. Ez persze csak a saját ta­­karmányforrásokból történhet, a kö­vetkezetes, ésszerű takarmányfelhasz­nálás alapján és a gazdasági állatok optimális állományának megtartásá­val. Fokozatosan meg kell teremteni a mezőgazdasági üzemekben az állat­­tenyésztés stabilizálááshoz szükséges takarmánytartalékokat. Ez ugyancsak az egyik feltétele az élelmiszeripari feladatok teljesítésének a mezőgazda­ság külkereskedelemhez fűződő kap­csolata. Egész Járások és kerületek, Illetve egyes mezőgazdasági ágazatok tapasz­talatai bizonyítják, hogy a tervben kitűzött feladatok megvalósíthatók. Egyes mezőgazdasági üzemek azonban nem használják ki az összes lehetősé­get, melyek még mindig Jelentősek. Ez megköveteli, hogy növeljék a ter­mőföldről való gondoskodást, csök­kentsék a termelés egész folyamatá­ban a veszteségeket, következetesen hajtsák végre a lemaradó mezőgazda­­sági vállalatoknál az tntenzlfikációs programokat, hatékonyabban használ­ják ki a tudományos-műszaki ismere­teket, valamint az élenjáró munka­kollektívák haladó tapasztalatait. A CSKP KB Elnöksége és a szövet­ségi kormány értékelte a mezőgazda­­sági irányítás tökéletesítésének ered­ményeit, s ezek bizonyítják, hogy bár az Intézkedések kedvezően befolyá­solták az intenzitást és a hatékony­ságot, számos kihasználatlan lehető­ség van még következetesebb és főleg komplexebb érvényesítésükben. A mezőgazdasági termelés haté­konyságának növelése érdekében ked­vező beruházási feltételeket terem­tünk, főleg a gépipari szállítások vo­natkozásában. A 7. ötéves tervben rögzített szándékokon felüli beruhá­zási eszközöknek az intenzitás növe­lésére, a veszteségek csökkentésére, a minőség javítására, valamint a terme­lés innoválására kell irányulniuk. Az élelmiszeriparban a termelőberen­dezések korszerűsítése a cél. Az élelmiszeriparban — melynek a belkereskedelembe irányuló szállításai a terv értelmében 2,6 százalékkal nö­vekednek — állandó feladat a lakos­ság élelmezési szükségleteinek folya­matos fedezése. A termelőknek javí­taniuk kell a termelés szerkezetét, s így biztosítani a fogyasztói kereslet választékbeli jobb kielégítését. Állan­dó feladat, hogy az eddiginél jobban dolgozzák fel a nyersanyagokat, s hogy a termelés szerkezetét az ésszerű táp­lálkozás követelményeihez igazítsák. ++++++ A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége és a CSSZSZK kormánya az 1984. évi állami terv javaslatának megtárgyalása során hangsúlyozta, hogy a CSKP XVI. kongresszusa hatá­rozatainak teljesítésével járó magas fokú politikai felelősség tudatában kell a termelési-gazdasági egységek­nek és a vállalatoknak konkretizál­niuk a feladatokat saját gazdasági terveikben. A terv megvalósítását az alábbi cé­lokra és fő feladatokra keli orien­tálni: ■ javítani kell a gyártmányok mi­nőségét, növelni a magas műszaki­­gazdasági paramétereket elérő prog­resszív gyártmányok hányadát, meg kell gyorsítani az innovációt és a termékszerkezet igényelt változtatá­sainak ütemét; ■ el kell érni a termelési progra­mok összhangját és társadalmi szük­ségletekkel minden termelési ágazat­ban és szakágazatban; rugalmasabban kell reagálni, a bel- és külföldi plq, con egyaránt, a kereslet alakulásának változásaira; ■. teljesíteni kell a növénytermesz­tés feladatait, jobban kell felhasz­nálni a takarmányt az állattenyész­tési termelés további lntenzlflkálásá­­ra, Javítani kell az arányokat a nö­vénytermesztés ás az állattenyésztési termelés fejlődési dinamikája között; ■ következetesen úgy kell gyako­rolni az állami bérpolitikát, hogy a bérek megfeleljenek az elvégzett munka minőségének és mennyiségé­nek, és elősegítsék a társadalmi mun­katermelékenység gyorsabb növekedé­sét; ■ szélesebb élelmiszerválaszték és Igényelt ipari fogyasztási cikkek szál­lításával tovább kell javítani a bel­piac helyzetét. A CSKP KB 9. ölesének határozatából A központi bizottság rámutat: az új amerikai rakéták Nyugat-Eurőpában minőségileg új fenyegetést jelentenek a szocialista országok számára, mert az első atomcsapást szolgálják. Csehszlovákia nem nézheti tétlenül, hogy határainak közelében új ameri­kai atomrakétákat telepítenek. Cseh­szlovákia népe eleget tanult mozgal­mas történelméből. Jól emlékezik ar­ra, hogyan végződött a második világ­háború előtt a fegyverek felhalmozá­sa közvetlen nyugati szomszédságá­ban. Ezért hazánk biztonságának megőrzése és az egész szocialista kö­zösség védelme, valamint az erő­egyensúly fenntartása érdekében a csehszlovák kormány a Szovjetunió kormányával közösen úgy döntött, hogy Csehszlovákia területén megkez­dődnek a harcászati-hadműveleti ra­kétarendszerek kifejlesztésének elő­készületei. A CSKP Központi Bizottsága kifeje­zi azt a meggyőződését, hogy a jelen­legi helyzet bonyolultsága ellenére még adottak a lehetőségek a nemzet­közi kapcsolatok veszélyes szakaszá­nak áthidalására, ahogyan erre a Szovjetunió, Csehszlovákia és a szo­cialista közösség többi országa törek­szik. A Varsói Szerződés tagországainak ezen erőfeszítéseit fejezte ki a Politi­kai Tanácskozó Testület januári ülé­séről kiadott prágai nyilatkozat g a szocialista országok párt- és állami vezetőinek júninsi találkozóján Moszk­vában elfogadott közös nyilatkozat. A központi bizottság megállapítja: a rendkívül bonyolult nemzetközi helyzet és a tőkés országok diszkrl­­minálft intézkedései ellenére a szocia­lista országokkal, főként a Szovjet­unióval szoros együttműködésben si­került biztosítani a népgazdaság fej­lődésének és folyamatos működésé­nek dinamikáját, s megtartani a nép elért életszínvonalát és szocialista biztonságát. A többnyire pozitív irányzatok elle­nére a népgazdaságban továbbra is vannak bizonyos fogyatékosságok, a­­melyek számos esetben szubjektív okokra vezethetők vissza. Megszünteté­sükre kell orientálni az állami és gazdasági szervek tevékenységét, va­lamint a dolgozók kezdeményezését. A mezőgazdaságban például gondos­kodni kell a termőföld gyarapításáról és megfelelő felhasználásáról, a nö­vénytermesztés gyorsabb fejlesztéséről az állattenyésztéssel szemben, s így fokozni kell az önellátást az élelmi­szer-termelésben. Elsőrendű politikai feladat a mun­káskollektívák sűlyának növelése és a dolgozók termelésirányításban való részvételének kiterjesztése. Ennek ér­dekében meg kell teremteni a szük­séges feltételeket, gondoskodni kell a folyamatos, jól szervezett és minő­ségi munkáról, a munkaidő teljes ki­használásáról és a bérezés szocialista elveinek következetes érvényesítésé­ről. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága kifejezi azt a meggyőződését, hogy nemcsak a kom­munisták, hanem hazánk egész dolgo­zó népe áldozatkész munkájával, konkrét tetteivel és a 7. ötéves terv feladatainak megvalósítása terén ki­fejtett alkotó aktivitásával támogatják politikánkat és Csehszlovákia Kom­munista Pártjának azon erőfeszítéseit, amelyeket a fejlett szocialista társa­dalom építésének és hazánk védelmi képességének biztosítására tesz.

Next

/
Thumbnails
Contents