Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-11-19 / 46. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. november 13. 12 Tentffisbiztonsäg a girümNcsíennesztésben A termésbiztonség fokozásának nem közvetlen célja, de végső eredménye mégis a nagyobb hozamok elérése. A termelés eredményességének növelése ugyanis — a termés mennyiségét vagy minőségét nem veszélyeztető körülmények között — az általános termesztéstechnika mindenkori feladata. Ebben az írásban az újabb keletig a hazai gyümölcstermesztésben kevésbé ismert vagy használt beavatkozási lehetőségeket részletezem. Titkolt reményem, hogy ezek a közeljövő technológiájának részévé válnak. A szóban forgó kezelési módok kiegészítő eljárások. Sajátos hatású anyag sajátos célú használatáról van sző, amely a hagyományos termesztéstechnológiai eljárások egyikét sem helyettesítheti. Gyümölcsösünkben Immár harmadik éve foglalkozunk az almafáknak az ALAR-85 ne vü készítménnyel törASnő kezelésével. Hatóanyaga az N-dlmetll-amino-borostyánkősav-hldrazit. A készítményt az Unlrayal chemikal (USA) vegyi vállalat állítja elő. A kutatóintézetekben már régebben kísérleteznek ezzel a szerrel. Szeretnék Itt rámutatni néhány fontos szempontra a vegyszer használatával és a nagyüzemi technológiába való fejlesztésével kapcsolatban. Remélem, hogy a kétéves tapasztalatok és megfigyelések Is adhatnak a gyakorlat számára néhány hasznos tanácsot. A vegyszer alkalmazását 1981-ben kezdtük el. Ehhez az elhatározáshoz az alábbi körülmények játszottak közre: ■ a hozamok évjáratonként ingadozásának a csökkenése. Illetve a nagyobb termésbiztonság elérése; ■ a növekedés szabályozása az újszerű ültetvényekben, karcsú orsó faalaknál; ■ a gyümölcsszifret előtti hullás mérséklése; négy vázágra, valamint vezérvesszőre alakítottuk. Fajták kö zül a Golden Dellcioust legna gyobb területen telepítettük, t többi fajták közül a Goldspui M-4 alanya, a Starkrimson é' a Redspur, valamint az MM-10< és a Idared M-9 alanyok vol tak képviselve. Fontos követel mény, hogy mindennemű tér mesztéstechnológiai • beavatko zással a hajtásnövekedés optimális szinten való megtartására törekedjünk. Éppen ezért igyekeztünk megfigyelni, milyen hatást vált ki az Alar-85 készítmény a növekedásgátlás tekintetében és azt hasznosítani. A kezeléseket minden esetben az ültetés utáni első évben kezdtük el. Az ültetvényeket 1981-ben 4 héttel a sziromhullás után — július 13-án — permeteztük 0,2 • százalékos Alar-85 oldattal, majd ugyanezt megismételtük 1982-ben. Ekkor az oldat töménységét 0,3 százalékra növeltük. Két év eredményeinek kiértékelése alapján megállapítottuk, hogy a növekedés 13 százalékkal csökkent a kontrolihoz viszonyítva. A kezelt fák hajtásai vastagabbak voltak, rövidebb ízközökkel. Egy fontos tényre azonban fel szeretném hívni a figyelmet. Az első évben kezelt fákat a következő évben nem kezeltük, és a hajtásnövekedés sokkal erősebb volt, mint a kezeltben — kontrollültetyények esetében. A hajtásnövekedés optimális szintjének megtartása szempontjából további fontos tényezők: © a gyors termőrefordulás; © a minimális metszési beavatkozás; © az optimális tápanyagellá tás, kerülve a nitrogén túladagolását. TERÜLETÜLTETVÉNYEINK JELLEMZÉSE Területültetvényeink 12—15 év körüliek. A fajtaösszetétel a következő: Jonathán, Golden Delicious, Starkrimson, Starking, Ontário és Áttetsző sárga. Valamennyi fajtánál az M-4 alanyt alkalmaztuk. Ezeknél az ültetvényeknél nagyon gyakori jelenség a szakaszos termés (alternancia), ami azt jelenti, hogy az évjáratonként! hozamok jelentősen ingadoznak. Ez a körülmény igen kedvezőtlenül hat az almatermesztés gazdaságosságára. Az 1981-es évben a kései fagyok következtében a Starking és a Starkrimson fajták nem hoztak termést. Viszont az Alar-85-tel kezelt faültetvények esetében abban az évben sem volt erőteljesebb a hajtásnövekedés. A következő évben pedig a termés kiegyensúlyozottnak bizonyult. Á Starkrtmsom fajtára általában jellemző, hogy gazdag termés esetén a gyümölcsök aprók maradnak. Az 1982-es évben végzett kezelés hatására a nagy, 35 tonna körüli hozam' mellett is a gyümölcsök méretei megfeleltek a követelményeknek. Következő fontos szempontként értékeltük azt, hogy milyen hatást gyakorol a vegyszer alkalmazása a szüret előtti gyümölcshullás mértékére. A nagy kiterjedésű ültetvények esetében számolnunk kell azzal, hogy a termés jelentős hányada nem éri el a megkövetelt minőséget részben a lehullás, részben pedig a szüret ide jének eltolódása következtében. A permetezést augusztus elején végeztük, 0,2 százalékos Alar oldattal. A két éves kísérleti eredményekből kitűnt, hogy az alma szüretelésének optimális időpontja a kezelés következtében 7—10 nappal meghosszabbítható. Tehát a kezelés hatása gazdasági szempontból is Jelentős. Említést érdemel, hogy a kezelt Jonathán héjfoltosságn kitárolás után harminc százalékkal kisebb volt a kezeletlep gyümölcsökhöz viszonyítva. A KEZELÉS HATASA AZ ALMA tarolhatösägAra A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrofrigor Kö zös Mezőgazdasági Vállalattal együttműködve múlt év őszén próbáltuk ki az Alar-85 hatását az alma tárolhatóságára. A kezelést július 20-án végeztük 0,2 százalékos töménységű szerrel. A mintákat külön tárolókba helyeztük. A kiértékelést május elején végeztük el. Azonban mielőtt Ismertetném az eredményeket legalább röviden szeretném feltüntetni azokat a tényezőket is, amelyek befolyással lehettek a tárolás eredményeire. Az 1982-es év csapadékban szegénynek bizonyult. A tenyészidő folyamán mindössze 295 mm- csapadékot mértünk. A nedvességhiányt csepegtető öntözéssel pótol luk május végétől augusztus közepéig összesen háromszáz liter vízzel. A levegő páratartalma és átlaghőmérséklete is kedvezően járult hozzá az alma tárolhatóságához. A tápanyagellátás szempontjából igyekeztünk az optimális szintet megközelíteni. Ezt talaj-, illetve levélminta elemzésével értük el. A KEZELT ÉS KEZELETLEN MINTÁK ÉRTÉKELÉSE A KITÁROLÁSNÁL Jonathán: A vegyszeres kezelést 11 éves ültetvényben végeztük — tőtávolság 5X3,5 m alany M-4, szabadnövő törpefa. — Az 1981—1982. évi hozam 16, illetve 30 tonna hektáronként. ■ a gyümölcsök tárolhatóságának a növelése. A VEGYSZEREZÉS GYAKORLATI KIVITELEZÉSE Az Alar-85 készítményt ventlllátoros permetezőgéppel juttattuk az almafákra, termőültetvények esetében 1500 liter, az új ültetvényekben pedig ezer liter lémennyiséggel hektáronként. Az oldat töménysége 0,2 . f és 0,3 százalékos volt. Elkészítése a már megszokott mód minta szedés napja minőségi csoport százalékaránya szedéskor — kitároláskor kitárolás napja osztályon osztályon rothadás kipár. felüU I. n. aluli kezelt 4. 10 1982 8 88 4 kezeletlen 27 10. 1982 90 10 kezelt S. 5. 1983 8 65 20 5 4 kezeletlen 6. 5. 1983 20 80 8 7 5 Starking: 15 éves ültetvény, szabadonnövő törpefák M-4 alanyon, 7X4 m tőtávolságban, 5 hektáron. A termés 1981-ben jelentéktelen a fagykár miatt, 1982 ben 40 t/ha. szedés napja kitárolás napja minőségi csoport százalékaránya szerrel történt, ami azt Jelenti, hogy a kimért szermennyiséget oszt. felüli I. II. oszt. aluli rothadás kipár. vízben feloldottuk, majd állankezelt 13. 9. 1982 90 10 dó keverés mellett beleöntöttük kezeletlen 13. 9. 1982 90 10 a permetezőtartályba, amit azkezelt 6. 5. 1983 80 13 3 4 tán vízzel teleöntöttünk. A kékezeletlen 6. 5. 1983 61 29 5 szítmény hatásának növelésére még az oldathoz 0,02 százalékos Citowettet kevertünk. A szer alkalmazását részben külön, részben pedig más növényvédelmi be'avatkozással együtt végeztük. Az utóbbi esetben sem tapasztaltuk a szer hatásának csökkenését. AZ ÚJ ÜLTETVÉNYEK JELLEMZÉSE Gazdaságunkban 1979-ben kezdtük meg a gyümölcsös korszerűsítését. Az öreg, elavult fajtájú ültetvényeket likvidáljuk, s újakat, moderneket telepítünk. Ilyen módon évente 5— 8 hektárnyi területű »gyümölcsöst újítottunk fel. Az elöregedett, nagy lombozató fák helyébe alacsony, kis termőfelületű, de sűrű telepítésű fák kerültek. Ezeknél az ültetvényeknél egy új faalak bevezetését kezdtük el, amit karcsú orsónak neveznek. A tőtávolság 5X 1,5 vagy 4X1,5 méter, ami hektáronként 1300—1800 egyedszámot biztosít. A metszéssel járó munkák a minimumra csökken tek, és kiültetés után az egvéves hajtásokat sem metszettük. A kiültetett facsemetéket Starkrimson: 9 hektáros parcella, 12 éves ültetvény 5X3,5 m tütávolság M-l alanyon, magyar sövény falakban. 1981-ben fagykár, 1982-ben 42 tonnás hozam hektáronként. minta szedés napja kitárolás napja minőségi csoport százalékaránya kitároláskor szedéskor oszt felüli I. П. kezelt 30. 9. 1982 8 88 6 kezeletlen 30. 9. 1982 8 85 7 kezelt 6. 5. 1983 14 74 4 kezeletlen 6. 5. 1983 5 57 15 oszt. aluli rothadás kipár. 7 7 Golden Delicious: 8 hektáros parcella, 13 éves ültetvény, 5X3,5 m tőtávolság M-4 alanyon magyar növényfaalakban. A termés 1981-ben 21, 1982-ben 52 tonna hektáronként. minta kezelt kezeletlen kezelt kezeletlen szedés napja minőségi csoport százalékaránya kitárolás napja szedéskor kitároláskor kipár. oszt. felüli I. II. oszt. aluli rothadás 30. 9 1982 C 88 8 30. 9. 1982 8 85 7 8. 5. 1983 14 74 4 2 7 8. 5. 1983 5 57 15 7 S 7 A KITÄROLÄS KIÉRTÉKELÉSE Annak ellenére, hogy a betakarítás hagyományos módszerrel történt, és a szüret Ide jén az időjárási viszonyok Is kedveztek, a készítmény hatása érzékelhető volt. Már a tárolás nál intenzivebb színeződése volt a piros fajtáknak. Az almát +4 C-foknál és 60 százalékos páratartalomnál tároltuk. Az egyéves eredmények persze Informativ jellegűek, és ezért további kísérletek szükségesek. De az eddigiekből is nyilvánvalóvá vélt, hogy a kezelt gyümölcsök kiváló minősége révén gyorsan megtérül a ráfordítás. MIKLÓS GABOR kertészmérnök, Bőst (GabCikovo) Állami Gazdaság A szövetkezet elnöke (középen) Pálya Lajossal és Bogár Imré vei, a gépesítés irányítójával a nedvesen betakarított kukoricát szemrevételezi (A szerző felvétele) ' _ MA JÓL, HOLNAP JOBBAN Életszínvonalunk jelenlegi szintjének megtartását, illetve további emelését csak a jól végzett, eredményes munka szavatolhatja. Egyre inkább szükséges tehát, hogy a „ma jól, holnap jobban“ gondolat igazát ne csak életszínvonalunkkal kapcsolatban, hanem mindennapi munkánkban is érvényesítsük. Ennek Jegyében dolgoznak a garamkálnai (Kalná nad Hronom) „Augusztus 28.“ Efsz-ben ts, amely a lévai (Levice) Járás legeredményesebben gazdálkodó szövetkezeteinek egyike. Erről győzött meg bennünket a szövetkezet elnökével, Varsányi György agrármérnökkel folytatott rövid beszélgetés, és azt Igazolják a közös állattenyésztésben elért eredmények Is, melyekről Pálya Lajos állattenyésztési ágazatvezető tájékoztatott. A kezdeti nehézségek után, amelyeket a szomszédos öt gazdasággal való társulás hozott magával, a szövetkezet Ismét a legjobbak közé küzdötte fel magát. Igaz, az állattenyésztésben még nem sikerült „egyenesbe“ jönniük, mivel a társulás következtében gyenge állatállomány került a közösbe. Azóta nem kevesebb mint 400 darab tehénnel kellett növelni az állományt, és ez a kényszerű létszámbővítés kihatással volt a tejtermelés alakulására. — Ma ilyen jellegű gondjaink nincsenek, s a tejtermelésben jóval túlszárnyaljuk a tervezettett — mondotta elégedetten Pólya Lajos. — Szeptember elsejéig a tervben előirányzott 2 millió 78 ezer literes tejtermelést 182 ezer literrel teljesltettük túl, ami az előző év hasonló időszakához viszonyítva 13,2 százalékos növekedést jelent. Ez az eredmény a tejtermelés kedvezd alakulásáról tanúskodik. Elmondhatjuk, hogy minden feltétele megvan annak, hogy az évi tervet 100 ezer literrel túlteljesítsük. Igaz, a tehénállományunk kialakításához az év végéig 90 darabbal növelni kell az állományt, hogy elérjük a tervezett 1200 darabot. Ennek megvalósítása nem okoz gondpt, vemhes üszők átcsoportositásával meg tudjuk oldani ezt a feladatot is. © A Jövő szempontjáből Is a kimagasló eredmények elérésében meghatározó szerepük van az állatgondozóknak. Milyen azok korösszetétele, munkához való viszonya ? — Önmagukban az eredmények is arról tanúskodnak, hogy az állatgondozók, szinte kivétel nélkül, becsülettel látják el feladatukat. Némely részlegen, például az újbarsi (Nový Tekov) és a kiskálnai részlegen idősebbek végzik a teendőket, a barsvéradin (Tekovský Hrádok) aránylag fiatalok dolgoznak, de minden munkacsoport igyekszik lelkiismeretesen ellátni az állatokat, s minél jobb eredményeket elérni. Igyekezetüket fokozza a szocialista versenymozgalom is, melynek keretében négy nyolctagú szocialista brigád tevékenykedik az állattenyésztésben. A legjobb eredményeket a Kozma Ernő irányította kollektíva érte el, de példamutató a Szalai Gynla, Ján Cesnák és Václav Šindeláŕ vezette közösségek helytállása i*. Különös gondot fordítanak a tejhasznosság növelésére, a tej tisztaságára és az erőtakarmánnyal való takarékosságra. Kiveszik részüket a munkakörnyezet rendezéséből és szépítéséből, szükség esetén segítenek a növénytermesztésben ts. A tehénállomány selejtezése és a hústermelés folyamatos biztosítása szempontjából nagy figyelmet kell fordítaniuk a borjűnevelésre is. Ebben szintén szép eredményt értek el az állatgondozók: a tervezett száz tehéntől száz borjú elválasztását ugyan nem érték el, de mindössze három darabbal maradtak el a tervezettől. Kedvező a borjúelhullás átlaga is; az első félévben mindössze 1,5 százalékot tett ki. Ennek kedvező alakulásában bizonyára szerepe van az anyagi ösztönzésnek Is, melynek alapján a gondozók a borjú születésétől számított tíz napon át elért súlygyarapodás minden kilójáért tíz korona Jutalmat kapnak. A súlygyarapodás említése a hústermelésre terelte a beszélgetést. Ebben már nem olyan jók az eremények, mint a tejtermelésben. A húsértékesltésben 80 tonnával maradtak el a tervezett 400 tonnától. A lemaradást az okozta, hogy a szövet kezet eladási terve aránylag magas, az 500 kilós vágósűlyt pedig nem sikerült elérni. — A kiesés ellenére egészében véve a közős képes teljesíteni áruforgalmazási kötelezettségét — magyarázta az ágazatvezető —, mert sertéshúsból a tervezettnél jelentősen nagyobb mennyiséget értékesítettünk. Sikeresnek mondható a malacelválasztás aránya is. Magdaléna Petrfková és Jozefina Befliová nyolc hónap alatt a tervezett 11 darab helyett 12.7B malacot választott el anyánként. Jelentéktelen az elhullás is. a két százalékot sem éri el. Mindez arról tanúskodik, hogy az állatgondozók becsülettel végzik mnnkájnkat. A beszélgetés során kiderült, hogy a szövetkezet vezetősége mindent elkövet annak érdekében, hogy tovább haladjon az eredményes úton. Jelentős összegeket fordít az állattenyésztési telepek korszerűsítésére, építésére. Kiskoszmályon (Maié Kozmálovee) növendékmarha részére épül ú) Istálló, a barsváradi telepen két ötszázas istállót adtak át, a kálnal központon 730 tehén került a nyáron új otthonba. Igyekeznek a kellő takarmánymennyiséget biztosítani ,az állatok részére, bár az Idei gyengébb termés gondot okoz e téren. Am a kitüntetésben és elismerésben részesített dolgozók: Nagy Vllmosné. Ida Bánska. Dékány Lajos, Zuzana Cesnáková és a többiek nagy tapasztalatukat felhasználva, bizonyára a kedvezőtlenebb takarmányellátás mellett is jú eredményeket érnek el mind a szarvasmarha-, mind a sertéstenyésztésben. BÖJTÖS JÄN0S
