Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-11-19 / 46. szám
A cseresznye, a meggy és a [tarackok täpanyagpüüäsa A cseresznye- és meggyfák számára legmegfelelőbbek a könnyebb, nem túl nedves vagy savanyú, jől levegőző talajok, melyeknek jó a vízellátottsága és a kémhatása 6,5 pH körüli. Erős talajmeszezés nem ajánlatos. A cseresznye- és meggyfák érzékenyen reagálnak a nitrogén-trágyázásra. Nitrogénhiány esetén a levelek világosak és korán lebullanak. Nitrogénbiány leggyakrabban a füvesített ültetvényekben fordul elő. Általános tapasztalat, hogy a nitrogén helyes adagolásával nemcsak a fák fejlődését tudjuk szabályozni, de a termőképességet is. A telepítést követő öt évben a tápanyagpótlást úgy kell irányítani, hogy a meggyfák 30—60, a cseresznyefák pedig 50—80 cm-es éves hajtásokat neveljenek. Ilyen koronafejlődés esetén gyorsan kinevelhetjük a gazdag hozamot szavatoló fákat. Ha a korona már elérte a kívánt nagyságot, nitrogénből csupán annyit adjnnk, hogy az éves hajtások legfeljebb 15—30 cm-esek legyenek. Az így nevelt fa szépen terem és hozama egyre nő. Jó tudni, hogy a meggyfák több nitrogént igényelnek, mint a cseresznyefák. Káliumhiánnyal leggyakrabban a könnyű és nedves talajon nevelt cseresznye-, illetve meggyfáknál találkozunk. Hiányára a levelek kékeszöld színeződése, valamint a levelek széleinek felfelé görbülése utal. Nem ritkaság a levéllemez széleinek bámulásával és száradásával kísért kiorózis sem. Ilyenkor a levelekben 0,75 százaléknál kevesebb a kálium. A semleges vagy lúgos kémhatású, száraz talajokon igen gyakran találkozunk a cink, a mangán és a vas hiányával, ezért is jó, ha nem meszezzük túl a főidet. Az említett hiánybetegségek lombtrágya juttatásával megszüntethetek, illetve megelőzhetők. Komoly figyelmet érdemel még a bór is, melynek hiánya esetén a cseresznye- és meggyfák foltosságban szenvednek és gyümölcseik felrepedeznek. Irodalmi források szerint a terület bórax-trágyázása (340 gsamm 1 árra) 25—50 százalékra csökkenti a gyümölcsök felrepedezését. Egyes szerzők javasolják, hogy a beteg fákat mészklorid A vashiány pótlása fontos dolog, csak Éppen nem így kell hozzáfogni Koumar L. rajza 0,5 százalékos töménységű oldatával permetezzük úgy, mint az almafákat a fiziológiai foltosság ellen. Különös figyelmet kell szentelni az őszibarackfák trágyázásának. Nitrogénhiány esetén a lomb világoszöld, gyakran a virágok is lehullanak, a fa apró gyümölcsöt terem, gyorsan öregszik és a gyökerei olykor elrothadnak. A melegebb vidéken élő fák több nitrogént igényelnek, és általában mennél öregebb a fa, annál több nitrogénre van szüksége. A nitrogénbőség (túladagolás) nem olyan káros mint az elem hiánya, viszont Műtrágyázás esetén hosszabb ideig tart a gyümölcsérés. Amíg a fiatal, termést még nem nyújtó fák terminális növekedése eléri a 45 cm-t, és a lombjuk is szépen színezett, nem kell nitrogént adagolnunk. Ugyanez a termőkorú fákra is vonatkozik, amennyiben 25 —38 em-es éves hajtásokat nevelnek és nem kívánjuk komolyabban növelni a termőképességet Az őszibaracknál a foszforsav hiánya hozamcsökkenést okoz. Nagyon sok csemete már a telepítés utáni évben elpusztul, főleg a könnyű, savanyú talajokon, ahol kevés a szerves anyag. Persze a foszfor túladagolása sem javasolható, mert a foszforsav-túltengés zavart okozhat a mangán felvételében. Az őszibarackfának jelentős mennyiségű káliumra van szüksége. Ha a fa nem jut hozzá a nélkülözhetetlen mennyiségű káliumhoz, akár 40 százalékkal is csökkenhet a hozama. Természetesen káliumot sem tanácsos fölös mennyiségben adagolni, főleg a savanyú talajokon nem, mert a káliumfölösleg gátolja a mészfelvételt, melyre az őszibarackfának szintén fokozott igénye van. Viszont a túl meszes talajon fáink többnyire klorózisban szenvednek (vashiány). Az őszibarackfa életében fontos szerep jut továbbá a magnéziumnak. Hiánya esetén előbb kiorózis, később nekrózis jelentkezik, s korán lehullanak a levelek. A klorotikus levélfoltosságot nyár végén, illetve a beteg levelek idő előtti lehullását olykor cinkhiány okozza. A cinkhiányban szenvedő fák általában későn fakadnak és 3—4 éves korukban elszáradnak a lombjukat elvesztett, éves hajtásaik. A hajtások a csúcstól kezdve halnak el, miközben alsó részükön számtalan új hajtás fakad. A fiatal levelek nem fejlődnek normális nagyságúra, beráncosodnak és különösen törékenyek. A nyomelemhiányt legjobb teljes lombtrágyákból készített permetlé kijuttatásával kezelni. A kajszi idő előtti pusztulásának ugyancsak egyik oka lehet a hiányos trágyázás. A kertészkedőnek feltétlenül tudnia kell, hogy a kajszifák nem kedvelik a nitrogén-túltrágyázást Hatására igen buján növekednek, ritka szövetű fát nevelnek és könnyen fagykárt szenvednek. A rendszeres nitrogéntrágyázás elengedhetetlenül fontos, viszont ügyelni kell a fő tápanyagok helyes arányának megőrzésére. A kajszifák átlagos mészellátottságú talajon is megélnek, viszont jobban kedvelik a mésszel is trágyázott földet. A kajszifák nyomelem-igényesek. Legfontosabb szerepe a bornak van. Hiánya esetén a gyümölcs húsa bévül megbarnul, a mag körüli részen parafaszerű réteg képződik, a gyümölcs olykor hosszában felreped, és néha a gyümölcs felülete beráncosodik. A beteg fák hajtásainak csúcsa elszárad, levelei aprók maradnak, összecsavarodnak és a szélük elszárad. Nem törvényszerű, hogy valamennyi tünet egyszerre jelentkezzen. A hiánybetogség tüneteinek észlelésekor a fa körül 20 dkg bóraxot kell bedolgozni a földbe vagy a fa kérgét kell megpermetezni 1 százalékos bórax-oldattal. Jó hatást lehet elérni a háromévenkénti bórax-oldatos kezeléssel is. A 0,3—0,5 százalékos oldattal virágzás után (10—14 napos időközökben) kell néhányszor megpermetezni a kajszifákat. (8Ы Alombosfa-fehérmoly három évvel ezelőtt kezdett rendszeresen károsítani gyümölcsöseinkben, elsősorban az almafákon. Kártétele egyre komolyabb. Az Idén három nemzedéke fejlődött, miközben a következő mindig nagyobb kárt okozott az előzőnél. Szeptember elején néhány nagyüzemi gyümölcsösben a levelek asszimilációs felületének átlagosan 10—40 százaléka már teljesen megsemmisült. Az erősen fertőzött fák távolról úgy festettek, mintha vegyszerrel lettek volna megperzselve. Egyegy levélen általában több lárva is károsított. A lombosfa-fehérmoly kizárólag a levéllemezben károsít. Az erősen fertőzött levelek már szeptemberben lehullottak. Rajtuk, valamint a fák törzsén megtalálható a jellegzetes, sem ml mással össze nem téveszthető, fehér szövedékben megbúvó báb. A telelő bábok számát a levelek megsemmisítésével (beforgatás, égetés), a fák törzsének rendszeres tisztogatásával csökkenthetjük. A vegyi készítmények közül az Ismer-Vészesen tebb Bi-58 ЕС, Illetve a Ripcord és a Decis használata javasolható. A kéregmolyok lassan, alattomosan károsító lárvája a törzs legfelső, Illetve az ágak alsó részén figyelhető meg. Főleg az idősebb fákat támadja, melyek már valamilyen kártevő vagy betegség hatására legyengültek, de szívesen megtelepszik a tápanyaghiányban szsnve ió növényeken is. őszi- és ka)3z,ibarackon, továbbá cseresznyén és almán egyaránt előf irdal. Figyelmes vizsgálódással könnyen felfedezhetjük a kártételle utaló rágás- és ürüléknyomokat. A kártevőnek évente két nemzedéke károsít, ellene a tél végi lemosó permetezés nem nyújt terjednek kielégítő védelmet. Következésképpen a tenyésztdőben használatos lnszektictdekkel mindig alaposan le kell mosni a kártevő megtelepedés! helyeit. A vértetvek eddig csak néhány helyen és kis mértékben károsítottak, viszont az utóbbi Időben már nem csupán a kertészkedőknek okoznak gondot, de a nagyüzemeknek is. A fehér bevonat alatt élő, főleg almafákon, de más gyümölcsfán Is előforduló, 2—2,5 mm-es kártevők könnyen felismerhetők (ha szétnyomjuk őket, pirosra festik a kezünket). Szivogatásuk helyén sebek keletkeznek, amelyek zavart okoznak a tápanyagszállításban. Az erősen fertőzött fa kérge Idővel felreped, mai nem kívánatos, hiszen ez utat nyit más kártevőknek és kedvező feltételt teremt a kártevők szaporodásához. Viszonyaink közepette évente 4—5 nemzedéke fejlődhet ki. Jelenleg főleg a metszés okozta sebek körül vagy a sérült égré-székén találhatjuk meg a kártevőket. Nyugalmi időszakban végzett permetezéssel, Illetve a levéltetvek elleni kezelésekkel a vértetvek száma a figyelmet érdemlő károsítást szint a iá csökkenthető. Szálai László, az Érsekújvári (N. Zámky] Agrokémiai Vállalat munkatársa Annak ellenére, hogy a Szovjetunióban a kolhozok, szovhozok és más, •socialista nagyüzemi gazdálkodást folytató vállalatok mezőgazdasági termelése képezi a lakosság ellátásához szükséges élelmiszerek legfontosabb forrását, az SZKP és az állami irányító szervek nagy figyelmet szentelnek a dolgozók és a nyugdíjasok úgynevezett egyéni kisegítő gazdaságaiban végzett élelmiszertermelés fejlesztésének. Ezekben a gazdaságokban 13 millió szarvasmarhát és nem kevés egyéb gazdasági állatot tenyésztenek, amelyek együttvéve az ország állattenyésztési bruttó termelésének egyharmadát adják. Az országban 1980-ban 15 millió tonna húst termeltek (vágóérett állatban számítva), ebből az egyéni kisegítő gazdaságok 4,65 millió tonnával részesedtek. A háztáji állattartók ekkor 1,65 millió tonna húst értékesítettek az állami felvásárló szervezeteken és a fogyasztási szövetkezeteken keresztül vagy közvetlenül a kolhozpiacokon. A háztáji gazdaságok nem csupán húst termelnek, de tejet, tejtermékeket, tojást, gyapjút, prémes bőröket stb. is, méghozzá igen komoly mennyiségben. A kisállattenyésztők és a háztáji állattartók tevékenysége hatékonyan hozzájárul — főleg vidéken — az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának önellátással történő növeléséhez és a fogyasztói igények színvonalasabb kielégítéséhez. Ugyanakkor elősegíti a takarmányforrások tökéletesebb kihasználását főleg a hegyi körzetekben és a korszerű nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan területeken. Arról nem Is beszélve, hogy az állattartással foglalkozók mennyi konyhai és kerti hulladékot hasznosítanak. A kistenyésztői hagyományok fejlesztése nem csupán népgazdasági szempontból eltía háztáji állattartás fellendülésének feltételeit és megoldják a megtermelt javak gyors értékesítésének lehetőségeit. Némely kolhozok, szovhozok és fogyasztási szövetkezetek megkezdték a szerződéses háztáji hizlalás szervezését. FigyelBarátaink életéből HÁZTÁJI ÁLLATTARTÁS A SZOVJETUNIÓBAN nyös és haasnos, de egyúttal lehetőséget teremt az emberek számára, hogy hasznos kedvteléssel töltsék ki szabadidejüket. Éppen ezért a Szovjetunió élelmiszerprogramja is hangsúlyozta: „... meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy minden vidéki családnak legyen egyéni kisegítő gazdasága és minden család állattenyésztéssel foglalkozhasson“. A 11. ötéves tervidőszakban a Szovjetunióban 5,3 millió tonna húst és 6,8 milliárd étkezési tojást terveznek felvásárolni a kisegítő gazdaságokból. Napjainkban az egyéni kisegítő gazdaságoknak körülbelül egyharmadában nem tartanak se szarvasmarhát se baromfit, mert az érdeklődőknek gondot okoz a takarmány beszerzése. Mások azért nem tartanak állatokat, mert nincsenek hozzá megfelelő gazdasági épületeik vagy éppen értékesítési gondokkal küszködnek. A tapasztalatokból kiindulva, a felelős szervek most azon fáradoznak, hogy mindenütt megteremtsék műk elsősorban a marhahizlalásra összpontosul és szerződést mindenekelőtt a kisegítő gazdasággal rendelkező kolhoz- és szovhozbeli dolgozókkal kötnek. Már a szerződések megkötésekor ügyelnek arra, hogy még véletlenül se fordulhasson elő olyan eset, hogy a szerződéses hizlalást vállaló a munkahelyi kötelezettségeinek a rovására fejlessze a háztáji tevékenységet. A szerződéses hizlalásra vállalkozó állattartó a szerződés megkötése után megkapja az állatokat és a takarmányt, esetleg lehetővé teszik számára a legeltetést. A partner, tehát a termeltető vállalat a kistenyésztőnek még gazdasági épületek, állatszállások építésében is segít. Olykor közös létesítményeket építenek azoknak az állattartásra vállalkozóknak, akik nem rendelkeznek kerttel vagy háztáji földdel. A szerződéses állattartásnak ez a formája szociális funkciót is betölt, főleg azzal, hogy a nyugdíjasokat bekapcsolja a tenyésztői munkába, tehát lehetővé teszi a munkaerő-forrás effektívebb kihasználását. Az állami felvásárló szervezetek, de főleg a fogyasztási szövetkezetek mindent meglesznek annak érdekében, hogy az egyéni kisegítő gazda gok rugalmasan és különösebb gond nélkül értékesíthessék a megtermelt javakat. Vidéken egyre bővítik az állandó jelleggel működő, felvásárló közpon:ok hálózatát, és egyre több idényjellegű, mozgó felvásárló-központot működtetnek. A felvásárló szervezetek és az élelmiszeripari üzemek külön alapot hoztak létre, hogy fokozni tudják a kistermelők többtermeléssel kapcsolatos anyagi érdekeltségéi. Ezeken az üzemi alapokon napjainkban 40 millió rubel van elhelyezve. A kisállattenyésztők termékeik egy részét közvetlenül a kolhozpiacokon értékesítik. Hogy ne kelljen mindenkinek az áru városba szállításával bajlódnia, a kolhozpiac kereskedelmi szolgáltatásait irányító hivatal piaci felügyelősége • kistenyésztők helyeit megszervezi az értékesítést. Értékesítési szerződést kot a kistenyésztőkkel, ellátja őket szaktanácsokkal, elszállítja a piacra az árujukat és előleget is ad az értékesítésre átvett termékekért. Bárhogy nézzük, igen előnyös módja ez a háztáji gazdaságok fölös termékei szavatolt értékesítésének, ráadásul időtakarékos is, hiszen a termelőnek nem kell piacozással töltenie az idejét. V. HORNIAK docens, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa п ш я й A háztáji állattartás, főleg a nyúl-, Juh- és nutriatenyésztés érzékelhető fellendülése óta egyre több tenyésztő érdeklődik az állatok házi leölése során nyert gerezna hivatalos kidolgoztatásának lehetősége iránt. Nemrég tudomásunkra jutott, hogy a Snaha bőrkikészítő szövetkezet brtnlcel üzeme már kistenyésztőktől Is elfogad megrendelést. A szolgáltatás feltételei közül annyit sikerült megtudnunk, hogy a háztájiban tartott állatok (nerc, nutria, róka, házinyűi, kecske, Juh) gereznájának kidolgozását szívesen vállalják. Feltéve persze, hogy az állatok szakszerűen vannak megnyúzva, a gereznát a követelményeknek megfelelően kezelték és szárították és a legfeljebb hathónapos nyersanyag kártevőktől mentes. Až Ilyen gereznát csomagban lehet elkülddeni a kikészítő üzem címére. Friss prémes bőrök (nedves gerezna) átvételére a sző vetkezet csak akkor vállalkozik. ha a tenyésztő személyesen adja át a gereznát, mert az ilyen nyersanyag a csomagban általában belülied. Nyári nyúlbőrök vagy vedlés Idején elhullott, illetve leölt állatok gereznájának kikészítése nem Jöhet számításba. A nyúlgerezna átvétele májustól októberig szünetel, mert ebben az Időszakban Igen sok a gereznái a ártalmas kártevő és a nyulak gereznája e kártevők legkomolyabb terjesztője. A hivatalos árjegyzékben feltüntetett kikészítési alapár (pl. nyúlbőrnél 24, nútrlabőrnél 73 korona) a felvágott, kiterítve és kifeszítve szárított gereznákra vonatkozik. A zsákszerűén lenyúzott gerezna kidolgozása 50 százalékkal drágább. Ugyanilyen felírat számít a szövetkezet akkor is, ha a tenyésztő ragaszkodik hozzá, hogy a kidolgozott prémes bőrt két hőnapon belül szeretné megkapni. A szövetkezet a prémek festését nem vállalja. Azoknak a tenyésztőknek, akik szeretnék igénybe venni a szövetkezet szolgáltatását azt tanácsoljuk, hogy mielőtt postára adnák a küldeményt, előbb levélben érdeklődjenek a kikészítés egyéb feltételei felől. XXX Egy időben sokan kerestek olvasóink közül laskagomba csirát. Az érdeklődőknek egyetlen címet tudtunk adni, a bratislavai Macko András mérnökét, aki szívesen küldött szaporítóanyagot a hozzá fordulóknak. Most a kroméfíži Sempra megkezdte a laskagomba (hliva ustricová) csíra forgalmazását, tehát a beszerzés ezentúl nem okozhat komoly gondot. Egy liter gombacsíra 25 koronába kerül, használati utasítást — és a termelő kérésére recepteket — mellékelnek hozzá. Utánvéttel megrendelhető a következő címen: SEMPRA, zásilkový obchod, 767 51 Kroméfíž. A ga • uiiibd лик •uinuen népszerűsítő kiállításon sok szép állatot mutatnak be. Fotó-, —bor Hazánkban komoly hagyománya van a tyúkgalambok tenyésztésének. A king fajtát tenyésztők után most az egyéb tyúkgalambfajtákat tartók is országos klubba tömörülnek. A klub prágai székhellyel működik, ügyintézője František Ludvík titkár. Az esetleges újabb tagfelvételi kérelmeket az 6 címére (684 83 2abCice 285) kell küdeni. M-*
