Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-11-12 / 45. szám

1983. november 12. «ZABAD FÖLDMŰVES 13 hogy megvilágítsuk azokat a törvény­­szerűségeket, amelyeket tiszteletben kell tartani az emberek természethez való kapcsolatában, ha a környezetet az utódaink számára meg akarjuk őrizni. Ml a tőketerebesl (Treblšov) járásban a Szocialista Akadémiával és a népművelési intézményekkel együtt­működve előadásokat szervezünk. Jó­magam számtalan előadást tartottam a környezetvédelemről a különböző Ipari üzemekben, alap- és középisko­lában, de hazai sajtóban Is publiká­lok e témakörről. A Járásunkban min­den pionlrház mellett természetvédő csoport működik, melyek táborozásban csúcsosodnak ki. Az ifjúság körében a természetjárás — különösen, ha azt pedagógusok szervezik és vezetik — a természetvédelemre való nevelés legalkalmasabb, legcélravezetőbb' és egyúttal legbiztatóbb lehetősége. A gyerekek megtanulják az ember és a természet összefüggéseit. 9 A tőketerebesi járásban mi a helyzet-a környezetvédelemmel? — Ha nem Is tartozunk a legszeny­­nyezettebb levegőjű és vizű Járások közé, de ott már tartunk, hogy a to­vábbi romlásnak megálljt parancsol­junk és ha lehetséges javítsuk Is kör­nyezetünket. Mivel a vezetékes ivó­vízzel ellátott községekben nincs szennyvízelvezető csatorna, sok ud­varban emésztőgödörként a volt ásott kutakat használják. Ezzel felmérhe­tetlen károkat okoznak a talajvizek­ben. A lakosság és mezőgazdasági vízszennyezés mellett igen jelentős az ipari szennyezés is. Ma inár nem csak a városokban, de minden tele­pülésen is szervezetten kell gondos­kodni a szeméttárolásról, hiszen a műanyag flakonok, a műtrágyás zsá­kok ott vannak a faluszéli árokban, a kert alatti fasorokban szétdobálva, 9 Hazánkban a természet védelmét az 1960. évi Alkotmány rögzíti. A Ter­mészet- és Tájvédők Szövetsége, ho­gyan segíti az emberi környezet vé­delmét? — Elmondhatom, hogy az állam­igazgatási szervekkel együttműködve részt veszünk az emberi környezet védelmében. A járásunkben ez idő szerint mintegy ötszáz hektárnyi vé­dett terület van. Az állami szervek a területek nagyobb részét a mi javas­latainkra nyilvánították védetté. Csak néhány példát ragadok kt. Például a kétszáz hektáros baőkovl völgyet az ott tanyázó védett madarak megvédé­se érdekében nyilvánították védett területté. A nagykövesdi (Velký Ka­menec) Tarbucka nevű hegyrészt az értékes és védett sziklai növényze­tért. A bodrogszerdahelyl (Streda 1 nad Bodrogom) Tajha nevű mocsár és 1 a fejszésl mocsár a teknűsbékák vé- ' delme érdekében vált természeti re- 1 zervátummá. Nem régen bukkantam í a battyányl (Bofany) erdőben eddig 1 nálunk ismeretlen növényre, ami er- ! refelé ritkaság. Elmondhatom, hogv ! a természet mindig várja a gondol- J kozó embert. Alkalmi látogatásaink • során kell bizonyítanunk, képesek va- s gunk annak a természetnek a védel- < mére, melyre annyira rá vagyunk 1 utalva. 1 A víz-, a levegő-, a talajvédelem ] üzemi, hatósági feladatairól nem szól- t tunk. Ezt törvény szabályozza. A Tő- 1 keterebesi Járási Nemzeti Bizottság ] egyik ülésén elfogadott távlati kon- , cepcló részletesen szabályozza a kö- i zép- és hosszú távú teendőket. Vál- 1 tozó életünkről írtunk. Kívánatos, 1 hogy az emberek életmódja, tudata j fejlődjék, változzék. Jó lenne ha úgy ( élnénk, dolgoznánk, hogy a természet i minél kevesebbet változzon, Illetve a 1 változás éppen a visszaállítás, a re- 1 kultiválás legyen... < Beszélgetett: ] „A Szovjetunió energetikai ipara ma és holnap” TOKAMAK típusú termonukleáris reaktor modellje Magnetohidro­dinamikus módszerrel hatékonyabbá tett hőerőmű makettje (A szerző felvételei) erőmüvek tucatjai is bekapcsolódtak az energiatermelés­be. Ennek eredmé­nyeképpen a Szov­jetunió évi villa­­mosenergia-terme­­lése napjainkban 1 trillió 340 mil­liárd kilowattóra; ezzel a mennyiség­gel az egyedüli a fejlett ipari orszá­gok közül, amely teljes mértékben képes fedezni sa­ját energiaszükség­letét. Milyenek ma a villamosenergia előállításának legfejlettebb módszerei a Szovjetunióban, és merre tart a Jö­vő energiatermelése — ezekre a kér­désekre kaphatott választ az a láto­gató, aki október második felében megtekintette Bratlslavában, a Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Házában a Szovjetunió energetikai ipara ma ás holnap című kiállítást. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának védnök­sége alatt került megrendezésre, és egyike volt az Idei barátsági hónap előkészítő rendezvényeinek a szlovák fővárosban. Rövid történeti áttekintés kereté­ben, táblázatok és grafikonok segít­ségével Ismerkedhettünk meg a Szov­jetunió energiatermelésének szédftó tempójú növekedésével; a kiállítás többi része valóban a jelennek, illet­ve a jövónek volt szentelve. A jelen: korszerű és teljesen biztonságos atomerőmüvek sora, amelyek egyre nagyobb arányban veszik ki részüket a csak gigantikus számmal kifejez­hető évi energiatermelés egészéből; a világ legnagyobb vízerőművel a Je­nyiszej és az Angira folyókon, ame­lyek teljesítménye megközelíti a 450G megawattot; a legkülönbözóbb gyár­tási eljárások, vegyi folyamatok stb. során melléktermékként felszabadult hóenergia okos és célszerű hasznosí­tásának módszerei. A jövö? A Szovjetunió Jelenlegi Környezetvédők túrája Fotó: -hal Kilátások a zöldségfelvásárlásban Bogoly János biológus megawatt, s belsejében a. plazmahő­mérséklet — 20 millió C-fok — meg­haladja a Nap belsejének hőmérsék­letét. Az ilyen típusú erőművek tér­hódítása mellett természetesen nagy súlyt helyeznek a már meglévő hő­erőművek korszerűsítésére is. Ennek egyik lehetősége a — szintén szovjet szakemberek által kidolgozott — ún. magnetohidrodinamikus módszer, a­­mely segitségével a hőenergia, több eddigi fokozat megkerülésével köz­vetlenül alakítható fit villamos enar­­gifivfi; a hőerőművek hatásfoka Ily módon 55 százalékra növelhető. Az úgynevezet megújuló energiafor­rások Iránt az utóbbi években vllág­­: szerte feléledt — vagy inkább újra­éledt — az érdeklődés. Nincs ez más­ként a Szovjetunióban sem; az-ország . energiaprogramja behatóan foglalko­­: zik az energiatermelés olyan mód­szereivel, mint a szélnek, a dagály­nak és az apálynak, a napsugárzás­nak vagy a Föld belső hőjének a I hasznosítása. Az ezeket hasznosító szél-, nap-, huilfim- és geotermikus ; erőművek építése már nem csupán . terv, hiszen több ilyen működik már a Szovjetunióban, bár energetikai ré­szesedésük aránya egyelőre természe­tesen nem számottevő. Jól példázzák azonban a lehetőségeket, amelyek megvalósítása előbb-utóbb szükség­szerűvé válik, hiszen a hagyományos energiahordozók készlete — bár a Szovjetunió a legnagyobbakkal ren­­’ delkezlk a világon — mégis csak vé­­; ges. Az ilyen, megújuló energiaforrá­sok hasznosításét egyebek között egy rendkívül attraktív kiállítási darabon illusztrálták a szovjet szakemberek, éspedig egy napelemekkel működő távközlési mesterséges hold bemuta­tásával. A kiállítás anyagát a szovjet szak­embereknek a különböző nemzetközi energetikai kutatásokban való részvé­teléről szőlő dokumentumok, az egy­séges szovjet energiahálózat és a KGST közös energiarendszere közötti kapcsolatot illusztráló adatok és más információk egészítették ki. VASS GYULA természetben a motorizmus, a keml­­zálás, a nukleáris és a rakétatechni­ka elterjedése. Nagymértékben szeny­­nyeződik a talaj, a levegő és a víz. ф A környezetszennyezésért több­nyire a mezőgazdasági üzemeket ala­pulják. Hogyan látja ezt a problémát? — Időben nem kell messzire visz­­szakanyarodnl. Az Idősebbek még Jól emlékeznek rá, amikor példás volt folyóink tisztasága, a szélhordta po­ron kívül alig rontotta valami a tele­pülések levegőiét, talajaink, felszín alatti vizeink mentesek voltak a ve­gyi szennyeződéstől. Az ötvenes évek elején a mezőgazdaság vonóerő-szük­ségletét több mint 95 százalékban az lgás állatok jelentették. A 16, a szar­vasmarha mint Igavonó éllat életmód­jával beleillik a természet körfolya­matába. Ml változott a mezőgazdaság­ban azzal, hogy a vonóerőt a gépek szolgáltatják? A robbanómotorok égé­st terméket szennyezik a levegőt. Amióta egyre nagyobb termőképessé­gű növényeket termelünk, ezek ke­vésbé ellenállőak a betegségekkel, a kártevőkkel szemben. Ezért több vegyszert kell védelmükre felhasz­nálni. Amíg lő és ökör szántott, több volt az tstállötrágya. Másrészt a há­rom-négyszeres terméshozam sokkal több tápanyagot von ki a talajból, ezért újra a vegyszerekhez fordulunk a műtrágya révén. Ehhez még hozzá kell adni, hogy ma már nincs mun­kaerő. hogy az acatot, a konkolyt kt­­szurkálja a búzatáblákból. Ma már a kukoricát sem kapálják. Ezt ts a vegyszerekkel végzik. Az állattenyész­tési nagytelepek, ahol nem gondos­környékén. Gyakran találkozom papír­­halmazzal, konzervdobozokkal, bqros­­ás péllnkásüvegekkel. Láttam azonban mérsékeltebb természetbarátokat is, akik a „Védett terület“ Jelzőtábla ár­nyékában, a tó vizében szorgalmasan mosták autóikat. 9 A Természet- és Tájvédők Szö­vetségének mi a feladata? — Az embert körülvevő életkömye­­zetról és a természetről szőlő isme­reteket terjesztjük. Arra törekszünk, A Zelenina galéntal üzeme a háromnegyedév ala’t több mint 14 ezer 540 tonna zöldséget és közel 929 ton­na gyümölcsöt vásárolt fel a termelőktől. Ezáltal a gyü­mölcsfélék felvásárlási tervét 28 százalékkal túlszár­nyalták, a zöldségfélék esetében 2,5 százalékos lemara­dás volt tapasztalható. Nem sikerült a paprika és a pa­radicsom tervezett mennyiségének a felvásárlása. A két zöldségféle begyűjtését a gazdaságokban főleg kisegítő munkaerővel végezték. Az említett Időszakban papriká­ból csupán 2244 tonnát vettek ét a tervezett 2765 tonna helyett Paradicsomból viszont 627 tonnával kevesebbet a tervezett mennyiségnél. A két zöldségfélénél a hiány 1347 tonna. Bizonyos mértékben mérsékelte a helyzetet, hogy hagymából 436,6 tonnával vettek át többet a ter­vezettnél. Az említettek mellett az üzem szeptember elejétől Oktober elsO harmadáig 3120 tonna burgonyát Is felvásárolt a termelőktől. Ebből kitűnik, hogy az üzem kilenc hónap alatt csaknem 20 ezer tonna terméket vá­sárolt fel. Vladimír Frano, az üzem Igazgatója a felvásárlás le­folyásét így értékelte: — Attól eltekintve, hogy e múlt hónapban több mint háromezer tonna zöldséget, 2700 tonna burgonyát és 400 tonna gyümölcsöt vettünk át, nem sikerült teljesí­teni tervünket. Ebhez bizonyos mértékben az ts hozzá Járult, hogy a mezőgazdasági szervezetek Idényben nem rendelkeztek elegendő munkaerővel. Váltakozva szedték a paprikát és a paradicsomot, s ezen a szakaszon bizo­nyos kiesés van. A felvásárlási terv hátralékéhoz az Is hozzájárult, hogy a vállalati igazgatóság által meghatá­rozott diszpozíciók sokszor alacsonyabbak voltak az általunk felkínált mennyiségnél. Emiatt nem minden nap vásárolhattuk fel a termelőktől a kínált zödség­­mennytséget. A lemaradást részben persze az Idei szá­raz időjárás Is előidézte. Nagy problémák voltak a gyökér- és más zöldségfélék begyűjtésénél. Az augusz­tusi és /zeptemberl hónapokban mindössze 73 tonna sár­garépát kaptunk a tervezett 210 tonna helyett, a 30 ton­na zellert a 70 tonnával szemben. A gyümölcs felvásár­lása az Idén kiegyensúlyozottabb, mint más években. Magasan túlszárnyaltuk az alma és a körte felvásárlá­sát, viszont kiesés volt szilvából. Az év utolsó negyedé­ben fokozott munka vár a dolgozóinkra, összesen négy­ezer tonna zöldséget kellene átvenni ahhoz, hogy telje­sítsük a felvásárlási tervünket. Megteszünk mindent azért, hogy a felvásárlási feladatokat, a járás lakossá­gának zöldséggel, burgonyával és gyümölccsel való el­látását maradéktalanul teljesítsük. Oláh Gyula agrármérnök A XÜANVEZETIIEDEIMRŐI Az utóbbi időben sok szó esik a környezetvédelemről. BOGOLY JANOS biológust, a Nagykaposi (Vefké Ka­pušany) Pionlrház igazgatóját nem kell bemutatni, hiszen olvasóink kO- zül többen ismerik őt mint a Szlovák Tudományos Akadémia tagját, a Ter­mészet és Tájvédők Szlovákiai Szö­vetségének lelkes szószólóját és az SZTA mellett müködö Botanikai Tár­saság tagját. A környezetvédelmi vi­lágnap alkalmából felkerestük őt, hogy elbeszélgessünk a környezetvé­­delemmel kapcsolatos problémákról. 9 Miért nagy az aggodalom a k $­nyezet és a természet tránt? — A béke s az emberiség alapvető élelmiszerekkel való ellátása után az ENSZ fontossági sorrend szerint a harmadik helyre sorolta a környezet­és természetvédelmet. A demográfiai robbanás, a meghosszabbodott élet­kor kapcsán az emberiség ellátásához egyre több élelmiszerre, újabb és újabb megművelhető területekre van szükség, másrészt a települések, utak, gyárak létesfésével az ember káros mér ékben avatkozik be a természet rpnriiéhp Npm kisphh rnmlást nknz Я kodnak a szennyvíz megfelelő deríté sóról, tisztításáról, a híg trőgyával a szennyvízzel szintén nagymérví környezetszennyezést okoznak. Káro sltják a talajt, másrészt a bűzze szennyezik a környezet levegőjét. 9 Nemesek a termelés, de az álét mód is megváltozhat. — Az ember megteremtette sajá civilizált világát, s benne a természet tői elzárt, betonfalak közé szorult szűkebb környezetét, azaz moderr otthonát, melyben többé-kevésbé úgy él, mint selyemhernyó a dobozban: „begubózlk“. A lakás és a benne éli ember „uniformizálódik“, azaz egy s sok közúl. Észrevétlenül él vagy hal s a kettő között végzi Idegfeszítő vagy éppen gépiesen megszokod munkáját. Általában a technika vív­mányainak megszerzésére, a kénye­lem megteremtésére törekszik. Erde kés azonban: e nagyfokú kényelem sem képes rá, hogy az otthonába zárt embert ez fizikailag ás pszichtkailag falúdltse, regenerálja. Hiányzik a mozgás, a szabad levegő, a napfény, a szabadon választott társas környe­zet, egyszóval a természet. 9 Mindezt gondolom, nem lehel általánosítani. — Valóban nem, mert a társadalom ösztönösen vagy tudatosan, egyénileg vagy csoportokban keresi a megol­dást: szabadidejében az emberek egy része a természetbe menekül kikap­csolódni, feiüdúlnl, gyógyulni. A tisz­ta levegő, a napfény, a csend, vagy éppen a természet életének megnyug­tató muzsikájára, a természeti szép­ségek látására megszűnnek a szoron­gó érzések, fölöslegessé válnak a házi patika „életmentő* pasztillái. Az utób­bi években egyre nagyobb méreteket ölt a természetjárás a civilizált élet negatív hatása ellent spontán vagy tudatos védekezés, azaz egészségünk fenntartásának elengedhetetlen félté tele. Sajnos a szabad természet so kaknak olyan „hadszíntér“, ahol azt hiszik, hogy ellenőrizhetetlenül és büntetlenül mindent szabadi A gátlás­talanságnak és felelőtlenségnek szám­talan nyomát, bizonyítékát látjuk, kü­­iftnfisp-n я vŔrlptt hplvfikfin és azok Az elsO állami terv Oroszország vil­lamosítására — a jól Ismert GOELRO — még 1920-ból származik, és szülő­atyja nem más volt, mint maga Lenin. 0 ismerte fel elsőként a villamos­energia óriási jelentőségét, mindenek­előtt az ország fejlődő ipara számára. A terv fokozatosan megvalósult, és a fiatal szovjet állam rövidesen a vil­lamosenergia termelésében Is nagyha­talommá nőtte ki magát. A hőerőmű­vek sűrű hálózatával párhuzamosan vízerőművek összefüggő lánca épült a Volga, a Jenyiszej, az Angara és más folyókon, s rövidesen az atom­energiaprogramja sokoldalúan veszi flgyelembo a szükségletek alakulását, a mág kiaknázatlan lehetőségeket, valamint a gazdaságosság szempont­jait. Ennek megfelelően már a közeli jövőben termonukleáris úton termelik maid a Szovjetunióban az energia legnagyobb részét. A termonukleáris szintézis szovjet fizikusok által kidol­gozott TOKAMAK rendszere a legkor­szerűbb módszerek közé tartozik, és joggal keltette fel az egész tudomá­nyos világ érdeklődését. A kiállításon megtekinthettük egy ilyen rendszerű reaktor modelljét; teljesítménye 180

Next

/
Thumbnails
Contents