Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-11-12 / 45. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1983. november 12. , így eredményesebb, hatékonyabb A SZÖVETKEZETI FELNŐTTOKTATÁS Továbbfejleszteni, tökéletesíteni, ha­tékonyabbá, eredményesebbé tenni a szövetkezeti felnőttoktatást — kor­parancs. Mi teszi azzá? Hát a tudo­mányos-műszaki vívmányok minden eddiginél rugalmasabb gyakorlati hasznosítása. Ojszerűen, a jelen kor követelményeihez Igazodva, csakis a szakmailag jól felkészült ember ké­pes gondolkodni. Feltsmerni azokat a lehetőségeket, amelyeknek a kiak­názása a cél eléréséhez vezet. Csak a vak nem látja epnek szükségszerű­ségéti Ami tegnapelőtt, vagy tegnap még a fejlődést szolgálta, nem biztos, hogy képes a ma, vagy a holnap Igé­nyeinek a kielégítésére. Ilyen szem­szögből kell megítélni a szövetkezeti felnőttoktatás jelenlegi színvonalát és eredményességét. Kelet-Szlovákiának hardicsal (Zemp­línske Hrad!šte) Csehszlovák—Szovjet Barátság nevű szövetkezetében meg­különböztetett figyelmet fordítanak a dolgozók szakmai-politikai ismeret­­gyarapítására. Ezt az a tény is alátá­masztja, hogy a legutóbb lezárult, 1982/83-as felnőttoktatási tanévben a járási ismeretgyarapítási versenyben a nagyon megtisztelő II. helyen vé­geztek. Természetesen, ezért anyagi­­erkölcsi elismerésben részesültek, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottsága 'részéről. A' szövetkezetben járva, Emília Žii­­lavská, oktatásvezetőt és irányítót épp tervezgetés közben leptük meg: a dolgozók szakismeret-gyarapítása komplex tervén dolgozott. — A 193 efsz-tagunk közül 140-et soroltunk be a felnőttoktatásba. Öröm­mel nyugtázhatom, az üj oktatási for­ma több lehetőséget ad arra, hogy az eddigieknél többet és jobban foglal­kozzunk a belső problémáink megol­dásával. Az 1983/84-es felnőttoktatási tervet már a megnövekedett lehető­ségeket figyelembe véve, állítjuk ösz­­sze. — Milyen kőnkért témák szerepel­nek az új oktatási tervben? — ér­deklődtünk. A szövetkezeti felnőttoktatás fő fe­lelőse elmagyarázta, mivel gazdasá­gukban hét szocialista brigád verse­nyez a nagyon megtisztelő Csehszlo­vák-szovjet barátság címért, előtérbe helyezték egy olyan előadás megtar­tását, mely „A szocialista verseny és a dolgozók -kezdeményezőkészsége ki­bontakoztatásának jelentősége“ nevet viseli. Mivel ez a közös gazdaság a tőke terebesi (TrebiSov) járás élenjáró mezőgazdasági üzeme, arra Is gondot fordítanak, hogy a szövetkezeti fel­nőttoktatás keretében kellő megvilá­gításba kerüljön a szocialista egyéni­ség formálása, életvitele, hazaszere­tete, más népekhez való helyes viszo­nyulása stb. — Évek óta nem sikerül a szántó­földi zöldségtermesztésünk eredmé­nyesebbé, jövedelmezőbbé tétele — folytatta Zižlavská felnőttoktatási fe­lelős. — Ezzel kapcsolatban is lesz mit megvitatnunk. Tavaly 5,86 tonnás hozamátlagot értünk el kukoricából, s a tervet az idén is teljesítettük. Am az agrotechnikai fegyelem betartásá­ról lesz mondanivalójuk a gyakorlati szakembereknek. Az smleri élet ösztönzője (Folytatás az 1. oldalról) az EMBER RANGOT AZ APRÓ TETTEKNEKl Nehéz eldönteni, hogy mikor válik egy közösség szocialista brigáddá. Ügy gondolom, ebben a közösség tag­jainak tudata a meghatározó tényező. A brigádnak „önmagában" — belülről is kell éreznie a közös munka örö­mét. Ügy is fogalmazhatnánk: amikor már nem szólam a mozgalom hármas jelszava, hanem tartalmat nyer, belső kényszerré válik az aszerint! cselek­vés, akkor válik szocialistává a bri­gád. A szövetkezet balonyi baromfifarm­ján dolgozó, Vörös Csillag nevet vise­lő brigád tagjait hallgatva ilyen gon­dolatokra juthatunk. A nyolctagú kol­lektíva tagjai közül öten ezüstérme­sek, hárman pedig — a dunaszerda­­helyi (Dunajská Streda) járás szövet­kezeti dolgozói közöl elsőként — a szocialista brigádmozgalom legneme­sebb érmét vehették át a szocialista brigádok tanácskozásán. Németh Ilona, Mikolai Irén és Tóth Irén a három aranyérmes brigádtag szerényen fogadja a gratulációkat, s a saját mnnkájnk elismerése helyett a szövetkezet vezetőségét, valamint Szőcs Lászlót a tarm vezetőjét dicsé­rik. Három dolog kell ahhoz, hogy a dolgozó ember mindennapos tettei mérhető eredményt hozzanak. Egyik, hogy valóban érdekelt legyen a vál­toztatásban, a jobb keresésében, a másik, hogy a vezetés részéről meg­becsülést nyerjen e nemes törekvés. A harmadik, s talán a leglényegesebb követelményt pártos hozzáálással az aranyérmesek fogalmazták meg: — Az élet törvényszerűségei közé tartozik, hogy mindig becsesebb, drá­gább az embernek az, amiért kemé­nyen megküzdött, amiért áldozatot ho­zott. De sokan arra már ritkábban gondolnak, hogy nemcsak az anyagi javakra érvényes ez. A megharcoít, a vérrel-verejtékkel kiszenvedett Igaz­ságok százszorta igazabbak, értéke­sebbek. Ezért érti társadalmunk vív­mányait jobban az idősebb nemzedék, ezért ejti ki őszinte átéléssel és na­gyobb tisztelettel e szavakat. Es meg­fordítva: azért mondanak e szavak kevesebbet annak, aki készen kapta, akinek fiatal lévén, még alig volt módja küzdeni érte. Szavak ünneplőben, melyek a há­rom asszony számára a szörke hét­köznapokon is érvényesek. Valahol itt, ezekben a szavakban kereshető részben eredményeik lényege. Egy előadás meg arről szól majd, miként tudnák növelni az éves fejési átlagot? Mert, noha tejtermelésben járási legpjobbak (a szövetkezetek kö­züli), a 3100 literrel nem elégedettek: mint vallják — a felső határ ennél 500, sőt 1000 literrel is több... S ez nem elérhetetlen céll Csupán az elő­feltételeket kell hozzá — ha fokoza tosan Is, de — megteremteni. Bár az üzemi pártszervezet kom­munistáin keresztül érvényesül a párt vezető szerepe, fontolóra veszik több politikai témájú előadás tartását ts. — És előadók lesznek-e majd? — ütöm a vasat. — Gyakorlati szakembereinket be­avatjuk, no meg a járási mezőgazda­­sági Igazgatóság és az SZFSZ járási bizottsága Is segít majd e probléma megoldásában. S ha szükségét látjuk, a járási pártbizottságot is megkér­jük, küldjön jól felkészült politikai előadót. A továbbiakban még megtudom, hogy ez a szövetkezet tavaly 2,3 mil­lió korona tiszta nyereséget tudott elkönyvelni. S mennyi az Idei? Ogy kétmillió körüli, vagy ennél Is több lesz. Ez még nem végleges szám. A Jövő évet illetően pedig „ráhajtanak“ a termelési költségek csökkentésére — már amennyire ez lehetséges! —, tovább fokozzák a talaj termőképes­ségét, ül bérezési módszert vezetnek be, ami minden valószínűség szerint az önálló elszámolás -fhozraszcsot) lesz, vagy pedig a brigádszerű jutal­mazás. Ezzel kapcsolatban Is lesz — a szövetkezeti felnőttoktatás kereté­ben — jócskán megvilágítani, s vltat­­ntvalő. Az elmúlt legutóbb! tanév összege­zései szerint a dolgozóknak 72 száza­léka jől viszonyult a felnőttoktatás­hoz, annak követelményeihez. S Itt említsük meg: a tagok ‘öbb mint 60 százaléka rendelkezik szak­képesítéssel. A 7. ötéves tervidőszak még hátralevő két tanévében ugyan­csak előtérbe kerül a szakképesítés kérdése. Ami lemaradásként említhe­tő, ezt az állattenyésztésben akarják minél előbb behozni. Ehhez a felté­telek adottak. A vezetésben elég sok a gyakorlati szakember, akik képesek a szövetkezet fejlődését előbbre len­díteni. S a tagság Is megértő és kel­lően fegyelmezett, lehet a segítsé­gükre alapozni, támaszkodni. Ez a tagság eléggé felvilágosult ahhoz, hogy a változó gazdasági hely­zet jelenlegi követelményeihez iga­zodjon. Megérti azt Is, hogy a szak­mai-politikai tudásgyarapítás — és a tudás gyakorlati hasznosításai — az, mely előbbre visz, további jólétet ala­poz. (illés) Jóleső űcsörgés a Csorba-tónál, a környék bebarangolása után Fotó: nkl Az ödNoetési költségek megtérítése A fő üdültetési idény ugyan már hamarabb véget ért, számos szövetke­zet tagjai azonban csak az őszi mun­kák befejeztével keríthetnek sort a friss erő gyűjtésére, egy kis kikap­csolódásra, ország-világlátásra. Eddig rendjén is a dolog, ám több szövet­kezetben gondot okoz, miként fede­zék az üdültetési költségeket. A pénzgazdálkodás főbb hiányossá­gai két okból adódnak: az egyik, amikor nem efsz-tagoknak is lehető­séget nyújtanak az üdülésre; a má­sik, nem minden vezelő tudja, mi­lyen értékben, kinek biztosíthat a szövetkezet üdülést. Tavaly például Szlovákiában 467 nem szövetkezeti dolgozó vett részt üdülésen, kiszorít­va azokat, akik számára tulajdonkép­pen az üdülés szerveződött. Ez a fényűzés (a nem szövetkezeti tagok üdültetése) 940 ezer koronájába ke­rült az efsz-eknek. Világítsuk meg jobban a helyzetet: az üdüléseket a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetsége kerületi, illetve já­rási bizottságai elsősorban a szövet­kezeti dolgozók és családtagjaik szá­mára szervezték. A résztvevők között azonban orvosok, állatorvosok, külön­böző intézmények, kereskedelmi- és termelő üzemek képviselőit is megta­lálhattuk, ellentétben az érvényes előírásokkal. Több szövetkezet illeté­kesei ezt azzal indokolták, hogy az említett résztvevők is számos szolgá­latot nyújtottak a szövetkezeteknek. Az igaz, hogy az orvosok, állatorvo­sok, szakemberek stb. munkája nél­külözhetetlen a mezőgazdaságban, ők azonban nem a szövetkezet dolgozói és munkahelyükön bizonyára tagjai a szakszervezetnek, mely különféle ked­vezményeket, szociális juttatásokat nyújt számukra. A másik dolog, mely sok gondot okoz: a költségtérítés. Sokan nincse­nek tisztában azzal, hogy az üdülé­sen résztvevő milyen mértékben köte­les hozzájárulni a költségekhez, ki téríti meg a járulékos kiadásokat, az idegenvezetőt, a kezelési költségeket stb. Elöljáróban annyit,, hogy az efsz-ek szociális és kulturális alapját tárgyaló 110/1976. számú törvényren­delet foglalkozik e kérdéskörrel. Eb­ben szerepel többek között az is, hogy az említett szociális-kulturális alapból fedezik a beruházási költségeket, az újjáépítést, az üdülőközpontok beren­dezését, valamint a szövetkezeti tagok és családtagjaik üdültetési Rültségeit. A nehézségeket az okozza, bogy tu­lajdonképpen ki tekinthető a rendelet szerint családtagnak s ki nem. Ennek pontos meghatározása az idézett ha­JOGTAMÁCSADÖ tározat negyedik paragrafusának má­sodik bekezdésében található. Esze­rint családtagnak tekinthető: feleség, férj, élettárs, gyermek 15, illetve 26 éves korig, ha tanulmányait folytatja. Ezért a határozat egyértelműen meg­szabja, hogy a szociális és kulturális alapbál kik részesülhetnek. A határo­zatot ismervén, tehát nem merülnek föl nehézségek, hogy ki tekinthető — családtagnak. Ebbe a kategóriába semmiképp se tartoznak bele nem szövetkezeti dolgozbk, akik tavaly szép számmal részt vettek a szövetke­zetiek számára szervezett üdüléseken. A szövetkezetek tagjainak, dolgo­zóinak, valamint családtagjainak az SZFSZ által szervezett bel- és külföl­di (szocialista országokbeli) Üdülte­tése költségeinek a fedezéséhez hoz­zájárulhat a szövetkezet. De a hatá­rozat kijátszása törvénybe ütköző... I A szociális-kulturális alapból nem lehet a tagoknak készpénzzel fizetni. Az utazási és kezelési költségeket a résztvevő saját maga fizeti. Ezenkívül valamennyi résztvevő köteles a szö­vetkezet által szervezett bel-, vagy külföldi kirándulások étkezési költ­ségeit is megtéríteni. A többit a szö­vetkezet fizeti. Az üdültetési költsé­gek fedezését a taggyűlés, illetve a képviselők tanácsa hagyja jóvá. (RN — M. Rybárová 1 — Gazdaságunkban sincsenek cso­dák. Nagyon is pontosan érzékelhető okok idézték elő az eredményt. Az érdem elsősorban azoké, akik fel­használva a tudományos tapasztala­tokat, kialakították ezt a kiváló te­­nyészanyagra épülő korszerű tartási, takarmányozási módszert, amelynek révén lehetővé vált, bogy iparszerüen, gazdaságosan, jó minőségben termel­hessük a tojást — mondják közös meggyőződéssel. A három aranyérmes helyett a há­romnegyedévi eredmények beszélnek: a terv alapos túlszárnyalása, a minő­ség javítása, takarmánymegtakarftás, az elhullások csökkentése. Takarmánymegtakaritás és az elhul­lások csökkentése. Ezek a szavak gyakran Ismétlődtek beszélgetésünk során. Érthetően, hi­szen ez a két legfontosabb költség­­tényező. Talán kis dolognak látsza­nak az általuk vázolt követelmények: az etetők és a ventillátorok beállttá sa, a friss ivóvíz biztosítása — a dol­gozó ember mindennapos apró tettei. Akkor, amikor az egész világon a de­kákért, grammokért folyik a verseny, az ilyen apró tetteken múlnak a tíz­ezer, sőt — ekkora termelési nagy­ságnál — a százezer koronák. Ezért mondhatjuk a csilizrodványiak példá­ján okulva: rangot az apró tetteknekl A Vörös Csillag brigádnál egyéb­ként sikerült olyan légkört kialakí­tani, hogy mindenki elmondja észre­vételeit, még akkor is, ha esetleg tár­sa munkájával nincs megelégedve. Ha pedig a brigád mond valamit, a szak­mai és a politikai vezetés odafigyel, mert ki Ind többet a termelésről, mint az az ember, aki nap, mint nap azon a helyen dolgozik. — Szocialista brigádmozgalmunk hagyományai, s a most átadott arany­érmek pedig egyenesen köteleznek bennünket a további erőfeszítésekre. Olyan kötelesség ez, amely találkozik törekvéseinkkel. Szocialista brigád­jaink többségében eddig sem kellett kötelességre figyelmeztetni senkit, nyilván nem lesz rá szükség ezután sem. A szakmai tudás mellett a sok­évi tapasztalat, az egyéni kezdemé­nyezőszellem, a jobbat, a többet aka­rás határozza meg mindennapi mun­kánkat — mondotta Tánczos Tibor, az üzemi pártszervezet elnöke. Lehet-e, szabad-e hozzátenni bármit e tartalmas szavakhoz? Legfeljebb annyit. Az ember nem tud úgy élni, ha nincs kilátása valami új dologra. Az emberi élet igazi ösztönzője a munkáshétkiiznapok öröme. CSIBA LÄSZLÖ Az ifjúság segítő- és kezdeményezőkészsége Azokban a járásokban, ahol a mezőgazdasági üzemek aránylag kevés munkaerővel rendelkeztek az idén a munkacsúcsok időszakában, a védnöküzemek, s külön­böző intézmények, társadalmi- és tömegszervezetek se­gítségét kérték. Így volt ez az érsekújvári (Nové Zám­ky) járásban is, ahol különösen az ifjúság nyújtott Igen számottevő segítséget, nem csupán a szálas takarmányok és a gabona, hanem az őszi termésbetakarításhoz ts. — Mivel a mezőgazdasági üzemeknek nagyon sok ön­kéntes társadalmi munkásra volt szüksége — magya­rázta a közelmúltban Mellen Silver, a SZISZ érsekújvári járási bizottságának titkára —szervezett fiataljaink már az „Egy szem gabona se vesszen kárba! mozgalom keretében ott szorgoskodtak a mezőgazdasági nagyüze­mekben, s az őszi munkacsúcsban is derekasan helyt­álltak. Aztán a „Fiatalok munkakezdeményezési stafétája" mozgalomra terelem a szót. — Ez annak érdekében jött létre, hogy a fiatalok kibontakoztathassák kezdeményezőkészségüket, megmu­tathassák, Igenis dologszeretők, ha az ország érdeke úgy kívánja, segítsenek a zavartalan élelmiszerellátás előfeltételeinek a megteremtésében. Ezt a mozgalmat a járás fiataljai örömmel fogadták. Szeptember 3-án — a kezdeményezés stafétája keretében — például 930 SZISZ- tag sietett a mezőgazdasági üzemek segítségére, hogy résztvegyen a paradicsom, a szilva, a szőlő, a fűszer­­paprika szüretelésében, később pedig a kukorica és a cukorrépa utószedésében, böngészésében. — Kicsit konkrétabban; mi volt az eredménye? — A szakközépiskolákból 496, az üzemekből 182, a fa­lusi és a mezőgazdasági üzemek SZISZ-szervezeteiből összesen 275 fiatal vett részt. Például: a szímői (Zemné) szövetkezetben egyetlen nap alatt leszüreteltek 8,5 ton­na szilvát, a csúzl (Dubník) közös gazdaságban 12,8 tonna fűszerpaprikát, az udvardi (Dvory nad Žltavou) ÄURORÄ-ban 14,5 tonna szőlőt, a komjátl (Komjatice) szövetkezetben a kombájnok után 5 tonna kukoricát gyűjtöttek össze, a konzervgyárban 12 ezer 125 kilo­gramm nyersanyag feldolgozásánál (káposzta, szilva stb. kirakása, csomagolás, cimkeragasztás) segítettek. Persze, önmagunkat áltatnánk, ha csupán ennek az egy napnak a teljesítményét hangsúlyoznánk. A további napokon is kiemelkedő terjesitmények születtek a fiata­lok szorgos keze nyomán. Tevékenységüket a Csehszlo­vák Rádió és Televízió munkatársai is nagyra becsül­ték, akik ellátogattak az említett munkahelyekre. Az érsekújvári járás fiataljai a „Fiatalok munkakez­deményezési stafétáját" átnyújtották a Dolný Kubín-i járás fiataljainak, akik a jövő évi stafétát kezdik majd, a tavaszi munkacsúcs időszakában. Tehát, nyugodtan elmondhatjuk, van értelme, erkölcsi és gazdasági jelentősége a „Fiatalok munkakezdemé­nyezési stafétája" elindításának, mely az idén már V. évfolyamába lépett. Az Idén először a dunaszerdahelyt (Dunajská Streda) járásba vándorolt, majd hetente más­más járás legjobb Ifjúsági szervezete vette át... közben az egész járás ifjúsága tevékenységére mozgósítőlag hatott. A jövő évben ez a mozgalom még Izmosabb, erőtel­jesebb lehet, ha a Járások valamennyi fiatalja megérti fontos küldetését, szerepét. Tehát, a SZISZ-szervezetek — a járási bizottság védnöksége alatt — vegyék fel a kapcsolatot a mezőgazdasági üzemekkel, keresve a módját annak, miként segíthetnek. Mert a „Fiatalok munkakezdeményezési stafétája" versenymozgalom konk­rét, hazafias cselekedetekre buzdít, hozzájárul ezáltal a népgazdaság s ezen belül a mezőgazdaság problémái­nak a megoldásához, s közvetve a népélelmezés zavar talansága előfeltételeinek a megteremtéséhez. NAGY TEREZ

Next

/
Thumbnails
Contents