Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-11-05 / 44. szám

A kép — szokatlan. A piros Skoda vezetője almával telt lá­dát emel hl a kocsiból, beviszi a züldségüzletbe, köszön, majd az árut ráteszi a mérlegre. Jön az elárusitónő, mér, majd a termés minőségét ellenőrzi. — Szép áru — nyugtázza mosolyogva, mire a férfi meg­jegyzi: — Tíz perce siucs, hogy le­szedtem ... Holnap diót hozok. Az elárusító pillanatokon be No1 kitölt egy cédulát, amit a kistermelő zsebre tesz, majd távozik. S az áru márts a polcra kerül. Ezután a vevő jut szóhoz: „Abból a szép almából kérek 2 kilót“. ÜZLET AZ ÜZLET MELLETT Ennek a kts történetnek a cselekménye 3 perc alatt ját szódott le. Mondhatnák, nem igaz, hogy valahol a fáról 20— 30 perc elmúltával a zöldség­üzlet polcára, majd a friss árut kereső vevő kosarába kerül a termés. Nem hisszük, mert nem ezt szoktuk meg. Ügy tudjuk, hogy a gyümölcsöt, a zöldsége* raktározni kell, aztán szállíta­ni, meg osztályozni, csak az­után kerülhet az üzletbe. De hagyjuk, hogy mit szoktunk meg, inkább nézzük, hogyan is került az imént az alma húsz perc alat a vevőhöz. Az alig olvasható, kicsi cégtáblán ez áll: A Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége Trenčianske Tepli­ce-! alapszervezetének komisz szionális zöldségüzlete. Az ap­­rőbetfis feliratot kevesen betű zik ki, mert a vítvó számára a „nagy* cégtábla szövege az ér dekes: Zöldség, gyümölcs. Mivel a parányi bolt a fürdő­város három zöldségüzletének szomszédságában helyezkedik el, néhány vásárlótól megkér­deztem: miért éppen ebben a kicsi üzletben vásárolnak? Zuzana Kováčikova gyógppn dagógus: Én a többi üzletben is vásárolok, ugyanis apró gyere keim vannak, és a szép áru keresem. Itt gyakran bukkanok rá a kedvemre való zöldségre, gyümölcsre. Peter Karus mozdonyvezető: Azért, mert itt rendszerint szén az áru, s virágban is nagy a választék. Katarina Studentková könyv­táros: Én azért járok szívesen ide, mert itt bővebb a válás" ték. Ha történetesen riblszké' patisszont, spárgatököt vagí. diót keresek, itt rendszerin meglelem. Gustáv Kaprinay tervezőmér nők: Házat építettem, s a kér egyik részét különleges nővé nyekkel telepítem be. Ebben a/ üzletben például sziklanövé nyékhez is hozzájutok. Az üzlet vezetője, Grmanová Paulina annyira el volt foglal va, hogy szilva, szőlő és aim­­kimérése közben kérdeztem ň az üzlet eredetéről. — Alapszervezetünk üzlete 14 évvel ezelőtt nyílt meg. Kéz dethen a kertészeti tanácsadó szolgálat melleit működöt' majd komlsszlonális üzlet*5 alakult. Ez a gyakorlatban annyit Jelent, hogy az áru. ami' nem tudunk eladni, visszakerü’ a termelőhöz, tehát nem fize­tünk érte. Az árképzés a szab ványok szerint történik, Így — mivel kisebb mennyiségben szebb zöldséget és gyümölcsöt lehet termeszteni, mint nagy­üzemiig — 50 százalékos ár­emelést ts eszközölhetünk. Ez­zel a jogunkkal persze nem élünk, mivel a mi érdekünk is, hogy az árut eladjuk. — Ezen az üzletsoron több zöldségbolt vau. Az elárusítók nem „háborúskodnak“ egymás­sal? — Nem. Ügy mondanám, hogy a boliok kiegészítik egymást. Arról van szó, hogy a Zelenina üzletei egy-egy zöldség- és gyü­kéit egészfieni azzal, hogy vá­rosunkban nemrég hatalmas kerltelop létesült, melynek tag­jai önálló szervezetbe tömörül­tek. Ezt csupán azért említem, hogy szemléltessem: városunk­ban annak ellenére Is nagy az érdeklődés a kertészkedés Iránt, hogy Trenčianske Teplice földrajzilag elég magasan fek­szik. — Minek köszönhető a nagy érdeklődés? — Én úgy gondolom, hogy annak a példának, melyet egyes kertbarátok mutatnak. Nálunk Is lehet jó minőségű zöldséget, gyümölcsöt termeszteni, csak tfcsnr sziktanövénykedvelők szakköre. Hihetetlenül sok gyerkőc je­lentkezeti a körbe, amely ma már komoly eredményeket ud felmutalnt. A városka adót sá­­gainál fogva ezek a gyerekek többnyire családi házba« lak­nak, ahol a sziklakért niellett „megfér“ az almafa Is meg a késel zöldség Is. Ez annyit |й­­lent, hogy a ml utánpótlásunk zöme ezen az érdekkörön ke­resztül „érkezik“. FÓLIASÁTRAK A DOMBOLDALON Szlovákia magasabb fekvésű vidékein ritkaságszámba megy, hogy valaki komolyabban fog­lalkozik fóliás zöldségtermesz­tései. Trenčianske Teplicén van egy „fóltablrodalom*, melynek a 24 éves Petur Úrik a gazdá­ja. Ö „bolgárkertész“ módjára termeszt mindent, ami iránt a piacon kereslet van. Tőle kér­deztem: — Lehet-e, érdemese zöldséget termeszteni a maga­sabban fekvő vidékeken? mölcsféléből nagyobb mennyi­séget forgalmaznak, ml keve­sebbet. Ugyanis többnyire 5—10 kiló árut hoz be egy-egy kistermelő, fgy a választékunk is bővebb.Ha történetesen a ve­vő a szomszédos üzletben nem kap fehérrlbiszkét vagy gom­bát, nálunk bizonyára rátalál. AZ UTÁNPÓTLÁSRÓL is GONDOSKODNAK Jozef Gottzmant, a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége Tren­čianske Tepllce-1 alapszerveze­tének vezetőjét nagy munkában találtam. Meghívókat borítéko­zott, ugyanis az alapszervezet zöldség- és gyümölcsklállltásra készült. A hasonló rendezvé­nyeknek — állítólag — a ko­rábbi években sok nézője akadt, ugyanis a fürdővendégek álta­lában nem hagynak ki ilyen le­hetőséget. Az elnök nem nyúlt papírok után. araikor az alapszervezet munkájáról kérdeztem. Az alap­­szervozethen immár 10 éve tölt be komolyabb funkciót, így „be­téve“ tudja, amit egy tapasz­talt elnöknek tudnia kell. — Szervezetünknek 252 tagja van. Ezt az adalot persze kt meg kell találni azokat a fajtá­kat, amelyek jól tűrik az adott Időjárást viszonyokat. — Ahogy értesültem, „jól fel­szerelt“ szervezetről vau sző. — Mit tagadjuk, az évek so­rán megerősödtünk, üzletünk van, s az elért forgalomnak 10 százaléka szervezetünk kasszá­jába vándorol, tgy tudtuk meg­vásárolni, átalakítani és fel­szerelni a Kertészek Házát, a­­melyben adminisztrációs és raktárhelyiségek vannak. Össze! és tavasszal — tagsági kedvez­ménnyel — Itt árusítjuk a fa­csemetéket és más úítetőanya­­gokat, Itt raktározzuk a fóliát meg a műtrágyát, melyhez tag­jaink egész évben hozzájuthat­nak. És Itt tartjuk a szakelő­adásokat Is. Komoly könyvtá­runk van, így szakkönyveket Is kölcsönzőnk. — Szervezetük keretén belül — állítólag — egy szakcsoport is működik: a sziklanövényler­­mesztők klubja. Menuyiben sze­rencsés ez a „rokonság“? — Kezdetben mi Is furcsál­­lottuk, de később rájöttünk, hogy ez a megoldás tulajdon­képpen gyümölcsöző. Az alap­iskola mellett — jindfich Špa­­бек vezetésével — létrejött a — Saját példámmal tudom bizonyítani, hogy kellő szaktu­dás és jő szervezés melleit le­het Nálunk az a legnagyobb gond, hogy a zöldség- és gyü­mölcstermesztésnek ltl nincse­nek hagyományai. Ez a tény a fiatalokat eléggé befolyásolja, de — konkrétan a mi városunk­ban — ez a nézet alapszerve­­zetünk jó munkája révén ala­posan megváltozott. — Munkájához milyen segít­séget kap a szervezettől? — A segítség komoly és sok­oldalú. Például gond nélkül el tudom adni az árumat szerve­zetünk üzletének közvetítésé­vel. Ez egy kistermelő esetében nagy szó. Én ezt a szolgáltatást azzal vtszonzom, hogy Igyek­szem gazdagabbá tenni üzle­tünk választékát. Többek között hajtatott paprikát Is termelek, s az Idén mér dinnyém is volt. • • • A NIZZA szanatórium impo­záns halijában nagyon sokan gyűltek össze. Volt, akt — mint fürdővendég — Kuwaitból, az NDK-ból vagy az NSZK-ból ér­kezett, a véleménye azonban mindenkinek hasonló volt: Az SZKSZ-alapszervezet zöldség és gyümölcskiállítása nagyon szé­pen sikerült. Itt találkoztam dr. Save) elvtárssal, a Tren­čianske Tepllce-1 fürdő Igaz­gatójával, akinek véleményé* — zárszóként — valóban érdemes idézni: — Nagyon jó a kapcsolatunk a kertészkedők alapszervezel ó­­vel. Amellett, hogy a kertbará­tok közvetlenül és folyama­tosán ellátják egyik-másik sza­natóriumunkat friss zöldséggel és gyümölccsel, még üzletet is nyitottak. Persze ez a létesít­mény nem kívánja átvenni a Zelenina vállalat üzleteinek fel­adatkörét, hanem — mindenek­előtt bővebb áruválasztékkal — csupán kiegészíteni annak i tevékenységét. Ezt a tényt für­­dövendégetnk Is' tgazán nngyre értékelik. KALiTA GABOR Paulina Grmanová és Jozal Gutizmau az aiapszervezet üzlete előtt (A szerző felvétele) Lätogattban a Česky Dub-i kisallattenyésztĺiknél 1 Nyár végén Csehországban, Kolín és Liberec környékén jár­tam. Elsősorban mint gyakorló kertészkedő ős állattartó szem­léltem a Csallóközt tájhoz szo­kott ember számára egyébként is érdekes, ďtmbes-dombos vi­déket. A körzet hidegebb, zordabb éghajlatára utal, hogy a vidéki házakat övező kertekben elég kevés a zöldség. Az Itteniek legfeljebb a kert valamelyik szegletében termelnek több­kevesebb zöldséget. Fóliasátra­kat. amolyan 12—24 négyzetmé­teres létesítményeket csak el­vétve láttam, tehát Ilyen Irányú árutermelésről ezen a tájon nem lehet beszélni. Viszont in­­náll több a kertekben a gyü­mölcsfa, elsősorban az alma, a körle meg a szilva. A magas vagv középmagas törzsű fák alja példásan gondozott, túl­súlyban füvesített. Ha rend­szeresen kaszálják, kisebb nyúl­­állományt könnyen fenn lehet tartani a nyert takarmányból. Feltételezésemet a csallóközi származású Szikora Pál, a Český Dub-i Városi Múr"- a munkatársa igazolta. Elmondta, hogy akárcsak Gután (Koláro­vo 1. itt ts nyulászkodlk a sza­badidejében. Tagja, sót megbí­zott nvúlfelvásárlója a Csehor­szági Ktsállattenyésztők Szövet­sége helyt szervezetének. A ná­lunk közismert nyltret (Nitra) Branko szerepét Itt a Prafské drubežárské závody tölti be, melynek az országban több üzemegysége működik. A Český Dub í tenyésztők állatai például a kolíni feldolgozóüzembe ke­rülnek. Szikéra Pál örömmel nyug­tázta hogy július őta kedve­zőbb. búszkoronás kilónkénti áron vásárolja fel a kislenyész­­tőktől a pececn vnnyulat. Mint mondta, ez további lendületet adott az egyébként is komoly kezdeményezésnek. Például a kolínt felvásőrlóüzem körzeté­ben az Idén hat hónap alatt jóval több nyulat értékesítettek a ktstenyésztők, mint tavaly egész évben. És a felvásárlást ár módosításünnk ösz'önző ha­tása még csak ezután lesz fel­mérhető. A kiállításokat látogató fiatalok általában a nyutakat és galambokat bemutató ketrecsorok előtt időznek legtovább Akárcsak Szlovákia egyes körzeteiben, az utóbbi időben Český Dub környékén is fellendült a háztáji nyúltenyésztés Fotó: —bor Persze az Itteni állattartókat nem csupán a felvásárlási ér ösztönzi. A városi nemzeti bi­zottság is segíti a köz javán fáradozókat. Tavaly a kisállat­­tenyésztők gondjaira bfztők a város kaszálható közterületeit, engedélyt kaptak az elfekvő mezőgazdasági földterületek ka­szálóként] hasznosítására, és megszaporodott a kerttelept kiskertek száma is. Most újabb kaszálók, illetve nagyüzemileg nem művelhető parlagföldek kistermelői szinten való hasz­nosításának lehetőségeit kutat­ják. A társadalmi elismerés és támogatás komoly szerepet lát­szik abban, hogy a szervezj.t háztáji nyúltenyésztés három évvel özeiét meghaladta az ön­ellátás színvonalát s egyre ko­molyabb méreteket ölt az áru­termelés. Szikora Páltól tudom, hogy a városban és a környező telepü­léseken a tenyésztők túlsúlyban francia kosorrú, kaliforniai fe­hér, új-zélandt fehér és csin­csilla nyulakat tartanak. A va­laha közkedvelt és elterjadten tartott cseh tarka mindinkább kiszorul a haszontenyészetek­ből, mert az említett fajtákhoz mérten, nem gazdaságos a te­nyésztése. Az egyre népesebb uyúlállomány jó egészségi álla­potát rendszeres állatorvosi felügyelet és mixoraaiózis elle­ni védőoltás szavatolja. A szer­vezet legjobb nyulászai — név szerint Zdenék Havelka, Jozef Hudec. Oldrich Ruta, Vladimír Stébno — a fából készült, házi­lag barkácsolt többszintes ket­­'ectömböket részesítik előny­ben. A vidék zord éghajlata —> főleg télen-----szükségessé te* szí a kiadós almozást. A te­nyésztők zöme naponta kétszet etet. mindenkor előnyben ré­szesítve a szénát, jól kihasznál­va a kerti és a konyhai hulla­dékokat. A szemesek közül ku­koricához nem Igen Jutnak hoz­zá, viszont az eladott nyulak után kapnak abrakot és tápot, s zabot Is tudnak szerezni a bakok részére. Ügy hallottam, ezen a vidéken a tenyésztők nem vitatják a rendszeres ita­tás szükségességét. Még azok is megkínálják vízzel a nyula­kat, akik történetesen zöldet etetnek. Nyútfelvásárlás havonta egy­szer van, a kolínt üzem gépko­csija mindig pontosan érkezik. A nyúltenyésztés mellett szót érdemlő a tyúktenyésztés. Leg­elterjedtebb fajta a hemslr. To­jásból minden évben jelentős menvlséget értékesítenek a te­nyésztők. Ami érdekes, ttt lé­nyegesen több a törpe tyúk, mint nálunk. Néhényan kacsát, díszmadarakat, Mária Bradáčová pedig angóra nyulakat szapo­rít. Valamennyien jól dolgoz­nak. s amikor szükség van rá, akárcsak a szlovákiai alapszer­vezetek tagjai, ők is bekapcso­lódnak a választási programból eredő feladatok teljesítésébe, és a mezőgazdasági munkacsúcsok idején sem ülnek ölbe ejtett kézzel. Szorgalmuk dicséretet érdemel. Pavel J. Plavec, Gúta (Kolárovo)

Next

/
Thumbnails
Contents