Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-11-05 / 44. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. november S. HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA Előtérben a % tömegtakarmányok Beszélgetés Vörös Istvánnal, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatóhelyet­tesével, a személyzeti-és ká­derosztály vezetőjével Céltudatosan és összehangoltan Ha valaha időszerű volt az a lenini megfogal­mazás, hogy „minden a káderektől, azok szakmai­­politikai felkészültségétől és elkötelezettségétől függ...“, akkor ez most duplán is Időszerű. Ez­zel kapcsolatban néhány kérdést intéztünk a szó­ban levő Jml káderosztályának vezetőjéhez. Q Miiyen szempontok érvényesülnek a járás mezőgazdasági szakembernevelésében? — A mezőgazdasági üzemek szakembernevelése Járásunkban a fejlesztési elképzelések figyelembe­vételével történik. Tudatosítottuk: további előre­haladás csakis úgy lehetséges, ha megkülönböz­tetett figyelmet fordítunk a mezőgazdasági ká­derpolitikára. A komplex fejlesztési tervet foko­zatosan valósítjuk meg. Az utóbbi három évben például 54 főiskolai végzettségű szakember került mezőgazdasági üzemeinkbe: 36 a szövetkezetek­be, 7 az állami gazdaságokba, 11 pedig a közös mezőgazdasági vállalatokba. Az idén 16 főiskolai végzettségű káder helyezkedett el a mezőgazda­­sági üzemekben, s az év végéig további 15 el­helyezésével számolunk. Annak ellenére, hogy a szakképzettek arányszáma rendszeresen Javul, a főiskolát végzettek szakirány szerinti megosz­lása nem kielégítő. Például az iitóbbl években kevés zootechnikust kapunk a főiskolákról. A leg­utóbbi hároín évben csupán ötöt, holott az igé­nyek ennél lényegesen nagyobbak. A kilátás a közeli évekre sem a legjobb, járásunkból jelenleg 48-an folytatják tanulmányaikat a Nyitral (Nitra) Mezőgazdasági Főiskolán, ami — alapulvéve az igényeket — kevésl Ф Mi a helyzet a középkáderek nevelése és széthelyezése terén? — A legszembetűnőbb fejlődés éppen ezen a téren következett be. Az utóbbi időben, főleg a lányok számának gyarapodása kapcsán, az egyes szakirányokat tekintve; például termelő-tenyész­tőből néhány esetben már fölösleg mutatkozik. Az utóbbi három évben 118 mezőgazdasági szakkö­zépiskolai végzettségű fiatal helyezkedett el me­zőgazdasági üzemeinkben, közülük 73 lány. Ml a baj? Sajnos, olyan esetek is előfordulnak, hogy a lányok nem a szakképzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak. A leggyakrabban iro­dai munkát végeznek, s ily módon nehezítik a szakképzettségi arány Javítását. ф Mit tesznek a közép- és főiskolai végzett­ségű káderek gyors beilleszkedése érdekében? — Célunk az, hogy a szakkáderek Jól beillesz­kedjenek a mezőgazdasági üzemek munkaközös­ségeibe, s szakképzettségüknek megfelelő feladat­kört kapjanak. Ezt szolgálja a féléves termelési gyakorlat. Ezen idő alatt mód nyílik a végzősök­nek elméleti felkészültségük gyakorlati alkalma­zására, szakmai-módszertani Ismereteik elmélyíté­sére. Fontos szempont: miként viszonyulnak az emberekhez, munkaközösségekhez, milyen a szer­vezőképességük s jellembeli tulajdonságaik. A fia­tal kezdő szakemberek általában szakképzett, gazdag tapasztalatokkal rendelkező káderek mel­lé kerülnek, akik elősegíthetik gyakorlati Időszak­ra rögzített célkitűzéseik elérését. A végzősök­nek módjuk van a konzultálásokra, az egyes el­járásokat, módszereket, jelenségeket Illetően. Szakfolyóiratok, mezőgazdasági szakirodalom Is rendelkezésükre áll. — A mezőgazdasági üzemek illetékesei a fél­éves gyakorlati idő lejártával a végzősökről kom­plex értékelést készítenek, melyben mindenekelőtt szakmai felkészültségüket, szervezési, irányítási képességüket latolgatják. Végül az értékelés azzal zárul, mit javasolnak a végzősök további szakmai­­politikai lsmeretgyarapítása szempontjából. — A céltudatos káderpolitika eredménye: járá­sunk mezőgazdasági üzemeiben a 7. ötéves terv­időszak eddigi részében a főiskolai végzettségű műszaki-gazdasági dolgozók számaránya 3,8, a szakközépiskolát végzetteké pedig 5,1 százalék­kal emelkedett. Ezzel szemben az érettségi nél­küli műszaki-gazdasági dolgozók száma 29-cel, az alapiskolát végzetteké pedig 97-tel csökkent. I Ml a helyzet a szakmunkás-utánpótlás ne­velése és számarányuk növelése terén a mezőgaz­dasági üzemekben? — Az érvényes irányelvekkel összhangban meg­különböztetett figyelmet fordítunk e fontos terü­letrész feladatainak teljesítésére. Szakmunkáskép­zés a három- és négyéves mezőgazdasági szak­­tanintézetekben zajlik. Mindenekelőtt azokat a szakmákat helyezzük előtérbe, melyek a mező­­gadaságí termelés továbbfejlesztése szempontjából kiemeltek. Ily módon egyes szakmákban kötelező Irányszámokat határoztunk meg, hogy ezáltal is hatékonyabbá tegyük a mezőgazdasági üzemek to­­borzömunkáját, illetve az Igények Jobban klelé­­gítődjenek. Szakmunkásokat zömében a Somorjal (Samorín) Mezőgazdasági Szaktanlntézet, illetve a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Mezőgazdasá­gi Műszaki Szakközépiskola képez. Évek óta szor­galmazzuk a somorjal szaktaintézetben egy spe­ciális osztály nyitását, ahol állatgondozókat ké­peznének, ám eddig a csekély érdeklődés ezt lehetetlenné tette. Ugyancsak kellő érdeklődés hiányában (főleg lányok részéről) nem sikerült teljesítenünk, az irányszámokat a szőlészeti-ker­tészeti szakirányt illetően. — Ami a szakmunkásoknak mezőgazdasági üzemekbe való beilleszkedését Illeti, egyre Job­bak az eredményeink. Az üzemek kölcsönösen elő­nyös szerződést kötnek a szakmunkás-növendé­kekkel. Am van néhány megoldásra váró problé­mai Például az eddigi gyakorlat az, hogy a szak­munkás-növendékek az Iskola befejezése után azonnal a konkrét munkájukat végzik. A beillesz­kedésre, gyakorlatra szánt ld6 elmarad. A mező­gazdasági üzemek csakis azokkal a fiatalokkal kötnek szerződést, akik a preferált szakmákat ta­­nuják, Így aztán a más szakmákat tanulók költ­ségeit a szülők fedezik. Ezek után nem meglepő, hogy az utóbbi szakmákra kevesen Jelentkeznek, s Így a mezőgazdasági üzemek Jogos Igényelt nem tudjuk kielégíteni (például: kevés a kertész). Ami a Járás mezőgazdasági szakmunkásainak számará­nyát Illeti, az rendszeresen emelkedő Irányzatot mutat. Jelenleg a dolgozók 53,3 százaléka rendel­kezik mezőgazdasági szakmunkás képesítéssel. Ehhez — az említett képzési formákon kívül — a szövetkezeti üzemi iskolák szaktanfolyamai Is hozzájárultak; szervezésüket a Jövőben is szor­galmazzuk majd. A mezőgazdasági üzemek dolgozói szakképesl­­tettsége további Javítása érdekében a Járási me­zőgazdasági Igazgatóság rendszeres kapcsolatot tart fenn azokkal az Intézményekkel és főiskolák­kal, melyekben a szakképzés történik. Együttmű­ködéssel, a kínálat és az Igények összehangolásá­val minden bizonnyal sikerül további Javulást el­érni, ami a mezőgazdasági termelés továbbfejlesz­tését segítheti slő. SVINOEft ISTVÁN az ülés Bertalan A mezőgazdasági dolgozók szanatóriuma Trenčianske Teplicén Fotó: -lta Gyümölcsöző barátsáq Á szövetkezeti tagok, a mezőgazda­ságban dolgozók szakmai képzésének egyik formája a haladó tapasztalatok Iskolája. Az Immár 13. évfolyamába lépett televíziós képzés központi té­mája a tömegtakarmányok termelésé­nek továbbfejlesztése, egyrészt a sze­mesekből való önellátottság elérése, másrészt a szarvasmarha-tenyésztés optimális fejlesztése szempontjából. Az egyes tananyagok népszerűsíteni fogják a takarmánynövények — beru­házásokra és energiaforrásokra ke­vésbé Igényes — termesztési és beta­karítási technológiát, főleg a Jelenleg és a távlati szempontból használatos gépek és berendezések viszonylatá­ban. A tananyagok foglalkoznak az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériumának azon Intézke­déseivel is, amelyek a Jóváhagyott, a szántóföldi takarmánynövények, vala­mint az állandó rétek és legelők ter­melési rendszereinek érvényesítéséből következnek. Az, hogy a haladó tapasztalatok Is­kolája 1983/1984-es évfolyamának tan­anyagai a tömegtakarmányok kérdé­seivel foglalkoznak, nem véletlen, hi­szen egyrészt a növénytermesztés je­lentős területi részét foglalják el és termelői bázisát képezik, másrészt Je­lentős mértékben hozzájárulnak az állattenyésztés fejlesztéséhez, elsősor­ban az állati fehérjék termeléséhez. Még érthetőbbé válik a tömegtakar­mányok termelésének, betakarításá­nak, tartósításának és felhasználának Jelentősége, ha abból Indulunk ki, hogy a 7. ötéves tervidőszak folya­mán el kell érni a naponkénti és számosállatonként! 11 kiló tömegta­­karmány-felhasználást, természetesen száraz anyagban számítva. Ezek az érvek különösen az Idén, a takar­­mánytermelés szempontjából kedve­zőtlen évben még hatványozódnak. A haladó tapasztalatok Iskolája 1983/1984-es évfolyama hat tananyag­ból áll. Lapunk, a Szabad Földműves a korábbi évfolyamhoz hasonlóan több mint egyhetes Időelőnnyel közli az egyes tananyagokat, hogy az elő­adók alaposan felkészülhessenek. A Csehszlovák Televízió az I-es progra­mon az alábbiakban Ismertetett Idő­pontokban mindig 18,30 Órai kezdet­tel sugározza műsorát, amelyet egy hét múlva 15,30, majd további három nap elteltével 9,30 órai kezdettel megismétel. Az első tananyag „Tömegtakarmá­nyok — a mezőgazdaság önellátása elérésének fontos tényezői“ a szeme­sekből való önellátottság elérése mel­lett rámutat arra Is, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a tö­megtakarmányok termelésének és a gazdasági állatok egyes korcsoportjai takarmányadagjai ésszerű összeállítá­sának. A Csehszlovák Televízió 1983. november 21-én sugározza a műsort, amelyet november 28-án és december 1-én megismétel. „Rétek és legelők — a szarvasmar­hák takarmányozásának alapja“ című második tananyag különös tekintettel a hegyi és hegyaljai termelő körze­tekben gazdálkodó mezőgazdasági üzemek eredményeinek és tapasztala­tainak népszerűsítésével foglalkozik. A tévéközvetítések Időpontjai: 1983. december 5., 12. és 15. A harmadik tananyag „A rétek és legelők speciális gépeket igényelnek“ konkrét példákon keresztül Indokolja a takarmánynövények termesztése, betakarítása és tárolása, a növényzet felújítása és a talajjavítás komplex gépesítése érvényesítésének Jelentősé­gét. A televízió 1983. december 19-én sugározza a műsort, amelyet 1984. január 2-án és 5-én ismétel meg. A „Tömegtakarmányokkal a keve­réktakarmányok csökkentéséért" című negyedik tananyag azzal foglalkozik, hogy a takarmánynövények a gabona­félékkel együtt a növénytermesztés alapját képezik. Rámutat optimális részarányuk nagyságára és az adott­ságoknak legjobban megfelelő takar­mányfélék termesztésére. A tévéköz­vetítések Időpontjai: 1984. január 18., 23. és 28. Az ötödik tananyag „A tömegta­karmányokkal és a takarmánykeverő kekkel meghosszabbítható a zöldta­karmányozási időszak“ népszerűsíti az ú] takarmányfélék termesztését és a vetésforgóba való besorolásuk lehe­tőségeit. A Csehszlovák Televízió 1984. január 30-án közvetíti az ezzel kapcsolatos adást, amelyet 1984. feb­ruár 6-án és 9-én megismétel. „A takarmányok minősége a gépe­sítés függvénye“ című hatodik tan­anyag bemutatja a takarmánynövé­nyek ápolásának, betakarításának és tartósításának komplex gépsorait, va­lamint az ezzel kapcsolatos újítási javaslatok kihasználását. A tévéköz­vetítések Időpontjai: 1984. február 13., 20. és 23. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma a haladó ta­pasztalatok Iskolája 13. évfolyamával kapcsolatos szervezési Intézkedéseket már ejuttatta a reszort Illetékes szer­veihez és szervezeteihez. Reméljük, hogy a kerületi és járási mezőgazda­­sági Igazgatóságok, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Járási bizott­ságainak és helyi szervezeteinek kép­viselői, valamint a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozói mindent elkö­vetnek a haladó tapasztalatok Isko­lája 1983/1984-es évfolyamának sike­res és zavartalan lebonyolítása érde­kében, ezzel Is rugalmasan hozzájá­rulva olyan problémák megoldásához, amelyek a gazdasági állatok téli ta­karmányozásából adódnakl BARA LÄSZLÖ A kelet-szlováklal kerület és a kár­­pátontúll terület dolgozóit baráti kap­csolat fűzi egymáshoz. Együttműkö­désük gyümölcsöző. És persze többol­dalú. Különösen nagy lendületet vett az azonos, vagy hasonló termelési profilú vállalatok, nagyüzemek mun­kaközösségeinek nemzetközi szocia­lista versenye, mely valójában a 70-es években kezdődött. Ehhez hozzájá­rult az is, hogy kibővült a miniszté­riumok, kerületek, Járások, városok közötti együttműködés. S nem kivé­tel ez alól a mezőgazdasági üzemek közötti kapcsolat sem, mely gyümöl­csözőnek, hasznosnak mondható. Bebizonyosodott: a nemzetközi szo­cialista verseny, amellett, hogy előse­gíti a kölcsönös megrendelések ha­táridőre történő teljesítését, hozzájá­rul a proletár-nemzetköziség elveinek gyakorlati megvalósításához. Az Idei májusban hagyományos nagygyűlés volt a csehszlovák—szov­jet határon. Itt említette Ján Piri, a Kelet-szlováklal Pártbizottság vezető titkára: ma már 186 szlovákiai válla­lat, 339 üzem, 227 szervezet és 129 intézmény mintegy 390 ezer dolgozója versenyez a kárpátontúll terület dol­gozóival, munkaközösségeivel, üze­meivel, vállalataival. E nemes vetélkedés mindenekelőtt a két határmenti vasúti csomópont — Tiszacsernő (Čierna nad Tisou) és Csap — dolgozói között nagyon elmé­lyült és gyümölcsöző. A vasutasok kölcsönösen segítik egymást, együt­tesen oldanak meg problémákat s használják egymás kincsetérő tapasz­talatait. Rendszeresen értékelik a ne­mes vetélkedés eredményeit. A mun­kácsi és az ungvári műszergyártók például Kelet-Szlovákla partnerválla­­latalnak, üzemeinek tapasztalatai fel­­használásával egész sor műszaki új­donságot honosítottak meg, alkalmaz­tak új gépeket, automatákat. Ennek révén lényegesen csökkent a kétkezi munka. A husztl kőfaragók ugyancsak csehszlovák barátaiktól sajátították el a breccalapok gyártástechnológiá­ját. Az írsavai Szövőüzemben egy olyan — csehszlovák elgondolás alap­ján készült — berendezéssel egészé* tették ki a szövőgépeket, mely a mi­nimumra csökkentette a szálszaka­dást, s így a munkatermelékenység Is növekedett. Gyümölcsöző a mezőgazdasági üze­mek szovjet partnerüzemekkel való jö együttműködése Is. A két ország mind­két határszélén kijelölték a barátság parcelláit, melyeken kukoricát, bur­gonyát, babot ős bogyősgyümölcsüe* ket termesztenek, kiváló hozamátlag­gal. A kölcsönös segítőkészség nagy mértékben megnyilvánult a gabonabe­­takarltás Időszakában: ai idén 80 szovjet és ugyanennyi csehszlovák kombájnos serénykedett — kölcsönö­sen — a gabonatermés mielőbbi be­takarításán. Az Ilyen szoros és köl­csönös együttműködésnek nem csu­pán gazdasági, hanem erkölcsi-politi­kai Jelentősége Is van. Hiszen a mun­ka közben megismerik a két ország dolgozói egymás életfelfogását, gon­dolkodásmódját, tehetségét, értékes tapasztalatait, s nemegyszer szemé­lyes, hosszantartó Igaz barátság szövődik, kölcsönös látogatásokkal, levélváltással, tapasztalatcserével. Ma már Kelet-Szlovákla tucatnyi mezőgazdasági üzemében honosodtak meg a haladó szovjet termelési, vala­mint Jutalmazási módszerek. Szép si­kereket érnek el például a trhoviátel, a Zemplínska Hradlite-i, valamint a kehnyeci (Hraničná pri Hornáde) szö­vetkezetben, melyek a Csehszlovák—! Szovjet Barátság nevet viselik. Ugyanakkor meg kell Jegyeznünk, hogy a nemzetközi szocialista ver­senyben rejlő lehetőségeket nem‘min­denütt hasznosítják maradéktalanul. E nemes vetélkedés a jelenlegi gya­korlat szerint elsősorban a munka­­közösségek, brigádok vállalásainak teljesítésére Irányul, vagyis ugyan­azokat a célokat követi, mint a belső, üzemi, vállalati munkaverseny. Meggyőződésünk: a nemzetközi szo­cialista verseny keretében tett mun­kafelajánlásoknak elsősorban az ex­portfeladatok Idejében való, vagy ha­táridő előtti teljesítését kellene ser­kenteniük. Továbbá: arra lenne szük­ség, hogy a felajánlások, vállalalások tükrözzék az adott Időszakban a test­véri országok mindegyikére, vagy legalábbis többségére Jellemző mu­tatókat. Jelenleg — a gazdálkodás hatékonyabbá, Jövedelmezőbbé tételé­nek korszakában — a munkatermelé­kenység fokozása, a minőség, az anyag- és energiatakarékosság stb. lehetne a verseny előterében. Vagyis, a vetélkedésnek azon feladatok meg­oldására kellene Irányulnia, melyek minden testvéri ország szempontjából egyformán fontosak és Időszerűek. Természetes, hogy ez a vetélkedés lehetőséget nyújt új módszerek, eljá­rások, rendszerek megismerésére — és ezt követően gyakorlati alkalma­zásukra. Az operatív tájékoztatás méglnkább fokozná a nemzetközi szo­cialista verseny hatékonyságát, s egy­ben a még Jobb termelési eredmények elérését. A csehszlovák—szovjet barátsági hónap keretében, amikor a partneri vállalatok, üzemek vezetői, dolgozói kölcsönösen találkoznak, bizonyára széles teret biztosítanak a két ország közötti szocialista verseny eredmé­nyeinek, tanulságainak értékelésére, a verseny tökéletesítésére és a barát­ság további elmélyítésére, hogy az még gyümölcsözőbb lehessen. ülés Bertalan

Next

/
Thumbnails
Contents