Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-29 / 43. szám
Szabad földműves AZ SZSZK mezögazdasAgi ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK hetilapja 1983. október 29. 43. szám ★ XXXIV. évfolyam ir Ara 1,— Kčs Felkészültség, alkotó részvétel Fejlett szocialista társadalmunk építésének mindennapi feladatai korunkban az eddiginél is sokkal nagyobb fokú tudatosságot követelnek mindenkitől, elsősorban a párt tagjaitól. A szüntelenül változó körülmények, az egyre bonyolultabbá váló nemzetközi gazdasági feltételek, s a növekvő hazai követelmények közötti eligazodás képessége nélkül, a jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek megértése hiányában nem tudnánk üssz hangot teremteni vágyaink és lehetőségeink között, biztonságosan felismerni a társadalmi és gazdasági célok megvalósításában személyes feladatainkat; a legnagyobb hatásfokkal latba vetni erőfeszítéseinket. Az eligazodásban és képességeink legmegfelelőbb kifejezésében pedig az idők próbáját kiállt ideológia: a marxizmus—leninizmus megbízható ismerete, alkotó alkalmazása segíthet bennünket. A társadalmi tudatosság megnövekedatt és állandóao növekvő jelentőségének nagy figyelmet szentelt a CSKP Központi Bizottságának 15. ülése. Az ott hozott határozatok szellemében a társadalmi tudatosság kulcsfontosságú területén — a párttagság marxista-leninista felkészültségében, a propagandamunkában, a pártoktatásban — a legfontosabbb feladatokat pártunk XVI. kongresszusa határozta meg. A mezőgazdaságban dolgozó kommunisták idei pártokíatési évének követelményeit a következőképpen foglalhatjuk össze: а XVI. pártkongresszuson kijelölt célok sikeres megvalósítása parancsolóan követeli meg n párt vezető szerepének szüntelen erősítését a népgazdaság és a társadalom minden szintién. Ezeknek a követelményeknek azonban csak politikai meggyőződésben szilárd, ideológiailag jól képzett, azonos nézetek alapján, tndatosan együtt cselekvő párttagság képes teljes sikerrel eleget tenni. A fentiekből kiindulva, a tényleges helyzet megismerésére törekedve — már most a pártnktatási év elején — a magunk tennivalóira kell választ keresnünk, hogy a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták nagyobb eszmei felkészöitséggel. tudatilag még jobban felfegyverkezve, példamutatóan kezdhessenek a szocialista épffés legelső soraiban. Elemzéseinknél a központi párthatározatokon kívül figyelemhhe kell vennünk az év eleji értékelő taggyűlések sokrétű tapasztalatait, valamint a járási pértkonfereneiák határozatait. Politikánk sikere, dinamikus gazdasági fejlődésünk, s a tudományosműszaki haladás legújabb vívmányainak gyakorlati aikalmazősa meghatározóan befolyásolja a párt tagjainak szemléleti fejlődését a mezőgazdaságban is. De szembe keli néznünk azzal a jelenséggel is. hogy e mezőgazdaságban dolgozó párttagság eszmei színvonala, ideológiai felkészültsége, s általános műveltsége igen differenciált. A pártoktatás egyik fő céliát érően a differenciáltság megszüntetésében kell látnunk. Tudatosítanunk kell azt a törvényszerűséget hogy napjainkban a munka és a politikai műveltség szoros egységben tárul fel, kimutatva, hogy a termelésben a tudás, a politikai látókör szélesítése, a szakismeretek gyarapítása, egyben a műveltség egyre negvobb szerepet követel. Ez természetes jelenség társadalmunkban. amely néhány évtizedbe sűrítve ój értelmiséget nevel, iparosit, átalakftia a mezőgazdaságot, mind szorosabbra fűzi a termelés és a tudó mánv viszonyát, megalapozza és továbbfejleszti százezrek műveltségét. Az elmondottak szettemében úgyszólván kornaranccsá vált az oktatás színvonalának emelése, s a tanulás hatékonyságának javítása. Pártunk Központi Bizottsága a pártoktatás terén többek között ezt tűzte ki a legfontosabb cé'ul. Az oktatásról és a tanulásról mint egységről van sző: vagyis az előadóknak tudományosan megalapozott, raődszer'anilag is tökéletesedő munkáiéról, de ezzel együtt a „tanulók“ odaadóbb, lelkiismeretesebb felkészüléséről is. A pártoktatás idei évfolyamában is előtérbe kerül a gazdaságpoli'ikai — a közgazdasági szemléletet formáló — propaganda, melynek kapcsán ügyein) kell arra. hogv sehol se ragadjanak meg a szőkébben vett gazdasági élet síkján. Mindenütt rá kelt mutatni ennek poIHikai. ideológiai, etikai vetületeire; vagyis széles kitekintéssel, a társadalmi folyamatok bonyolult összefüggésrendszerére törekedve kell rávilágítani. Az olyan kategóriák és törvényszerűségek, mini a hatékonyság, a tervszerűség, a szervezettség. a gazdaságosság — ne elvont, iskolás fogalmakként jelenjenek meg az előadásokban és a vitékben. hanem mint a résztvevők mindennapi munkáiénak problémái. A fejlett szocializmus kérdésköre iránt mezőgazdasági dolgozóink körében is egyre nagyobb az érdeklődés. Magát a fogalmat — az előző pártoktatási évek tapasztalataiból kiindulva — nem mindenütt sikerült komplex médon értelmezni. Az előbbit azért hangsúlyozzuk, mert az idén bátran hozzá kell nyúlnunk olyan bonyolult kérdések kifejtéséhez is, hogy például a tudományos-műszaki baladás vívmányai miként kapcsolódnak össze a szocialista társadalmi rend előnyeivel; vagy hogy a szocialista tulajdon viszonyok erősödése miként jelentkezik a mezőgazdaságban. A szocialista társadalmi tódat, a szocialista életmód s más összetevők bekapcsolása a fejlett szocializmus fogalomkörébe ma még nem megy könnyen; továbbra is komoly erőfeszítést igényel az előadóktól. A pártoktatásban lehetőség nyílik rá. hogy a szocialista életmód fogalmát elméletileg megalapozva és né szűkén értelmezzük. Ne korlátozzuk csupán a szabadidő értelmes eltöltésére, hanem a gyakorlatban is belefoglaljuk mindenekelőtt a munkavég zés értelmes, etikus, emberhez méltó, szocialista módját.a közéleti-politikai érdeklődést és aktivitást, a közösségi magatartás uralkodóvá válását fi A jelenlegi, rendkívül bonyolult és feszült nemzetközt helyzet fő tenden cláinak az elemzése, megvilágítása ugyancsak fontos feladattá válik ez idén. Igaz. a tömegtájékoztatási eszközök — a sajtó, a rádió és a televízió naponta ontják az eseményekről a híradásokat, kommentárokat. Együttvéve sem nélkülözhetjük azonban a szóbeli propagandamunkát, a megvitatás lehetőségét, a folyamatok történelmi léptékű értékelését. A kettő igazán csak együtt hatásos. Világosítsuk meg a pártoktatás keretében azt a szívős küzdelmet, amelvet a békéért és a nemzetközi enyhülés további érvényesüléséért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért folytatnak a béke, a szocializmus, a haladás erői — mindenekelőtt a Szovietunió — az impe rializmus napjainkban tapasztalható hidegháborús fenyegetéseivel szemben A pártoktatás természetesen nem rekedhet meg az Ismeretközlés szint Jén. A marxizmus—leninizmust ne dogmák gyűjteményeként közvetítse Oktasson, neveljen, szilárd meggyőződést kovácsolva szemléletet formál Jón. A kellő színvonalú oktatásban sohasem válik ketté az elmélet és a gya korlat: az utóbbit azért hangsúlyozzuk, mert kommunistának lenni nem valami állapot, amely az ember életének valamely pillanatában bekövet kezik, hanem folyamat, mert a helyes megoldásokért, eszméink érvényest léséért naponta meg kell kiizdenünk, mivel nem vagynnk tulajdonában a bölcsek kövének, ezért senki sem gondolhatja, hogy álláspontja a tudás utolsó szava. Az ide! pártoktatási év váljék hatékony eszközzé a még meglevő társa lalmi ellentmondások feloldása, a szocialista vonások erősítését fékező tényezők felszámolása terén. Mindez döntő feltétele annak, hogy tovább erősítsük a párttagság tudatos cselekvökészségét, hogy a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták még eredményesebben vehessenek részt а XVI. pártkongresszuson kitűzött céljaink megvalósításában. CSIBA LÁSZLÓ Szlovákia legnagyobb és legkorszerűbb cukorgyárában, a dunaszerdahelyi IDunajská Streda) Juhocukorban szeptember 21-én megkezdődött a répakampány Élenjáró búzanemesítő Ä követelményeknek megfelelően Annak idején lapunkban is beszámoltunk arról, hogy köztársasági elnökünk május elseje alkalmából a Klement Gotivvaid Állami díjat adományozta hazánk élenjáró nemesítő állomásai munkatársainak a tavaszi árpa és az őszi búza új nagyhozamú fajtáinak nemesítéséért. Ebben a magas elismerésben Szarnák István agrármérnök, a piešfanyí Növénytermesz'ésl Kutatóintézet diószegi (Sládkovičovo) nemesítő állomásának munkatársa is részesült. A hatvanhárom éves Szarnák Istvánnal a növénynemesítő állomás egyik kévékkel teli helyiségében beszélgettünk. Tőle tudtam meg, hogy a búzanemesítés — amelynek célja a termőképesség növelése, a termésbiztonság, a télállóság, a szárazságtűrés és a betegségelleníllóság javítása, valamint a gépi bel8karithatóság szem pontjából az állóképesség, az egyszer re érés és a pergésmentesség kialakítása — Diószegen már hetvenéves múltra tekint vissza. Szarnák István már negyven éve dolgozik Diószegen. Pozsonyban született, főiskolai tanulmányait Prágában és Magyarországon végezte. A növénynemesítö állomás kezdetben a cukorgyárhoz, 1945-től pedig az állami gazdasághoz tartozott. A második világháború idején sikerült megőrizniük a korábban kinemesített húsz növényfajtát, így a háború utáni években a diószegi nemesítő állomásnak Szlovákiában monopol helyzete volt. A magas kitüntetés Szarnák István hosszú éves tevékenységének, odaadó és áldozatkész nemesitől munkájának elismerése. Például az 1981-ben köztermesztésre engedélyezett, diószegi nemesítése új búzafajta, a Kosűtka a kalkuláció szerint évente mintegy 65 millió korona hasznot jelenthet ez országnak, de csak akkor, ha a mezőgazdasági üzemek pontosan betartják a termesztési technológiát. Diószegen korábban a füfélék nemesítésében világviszonylatban Is kiemelkedő eredményeket értek el. sajnos ezek a vetőmagszaporftő rendszer hiánya és a mezőgazdasági üzemek felelőtlen hozzáállása következtében nem tudtak a gyakorlatba eljutni. A nemesítő állomáson a mák és a zab esetében is figyelemre méltó eredményeket értek el, főleg a ma hatvanéves Bachratí Béla jóvoltából, akivel Szarnák István több minit harminc évig együtt dolgozott. Több mint tíz éve már csak a bíizafajták. azok közül is elsősorban a rövid szárú formák nemesítésével foglalkoznak. Szakmai tudását külföldi tanul mány- és turistautak folyamán szerzett tapasztalatokkal szüntelenül gyarapította. Nagy élményt jelentett számára az 1938-ban tett egyhónapos finnországi tanulmányút, amelyet 1966-ban megismételt. Ez utóbbi tanulmányút tapasztalatairól akkoriban 13 folytatásban lapunk hasábjain is beszámolt. 1968-ban Jugoszláviában. Bulgáriában, Romániában. Magyarországon és az NDK-ban járt, melynek során 17 kutatóintézet és nemesítő állomás munkájába, eredményeibe nyert betekintést. A rövid szárú búzafajták nemesítésével kapcsolatban az említett országokban, de főleg Bulgáriában ‘ szerezte a legtöbb tapasztalatot. A nemesítő állomás gyümölcsöző kapcsolatot tart fenn a szegedi Gabonakntató Intézettel és a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetével. bSUSI Szarnák István a legnagyobb érdemeket az új húzafajták nemesítésében érte el. Már tíz éve a különféle keresztezésekhez szükséges alapanyagok nemesítésén fáradozik. Például az idén már elérte a kilencezredik kombinációt. Egyébként az első keresztezést 1944-ben végezte el, az I960— 1974-es években munkáját az öntözési feltételekhez jól Igazodó búzafajták nemesítésére fordította. A nemesítői munka új tormájára, amelyet hazánkban egyedül ő alkalmaz, lényegében 1976-ban tért át, amikor már elegendő kombinációval, partnerrel rendelkezett. Ennek lényege az egyes kombinációk tulajdonságainak, genetikai struktúrképének (szármagasság, ezermagtömeg, a kalászokban levő magvak száma stb.) pontos, színek szerinti nyilvántartása. Ugyanis ezzel, a jóval munkaigényesebb, de már elismert módszerrel előre vetftve kiszámíthatók a kombinációs lehetőségek. Évente átlagosan mintegy 250—350 saját maguk előállított partnert nyernek, amelyeket a partnerltstán vezetnek. A tél folyamán mintegy 60—80 ezer partnert hasonlítanak össze, s ezek közül kiemelik az előre adott fajta kinemesítéséhez szükséges partnereket. Csakis pozitív variánsokkal dolgoznak. Igényes munkájában kedves felesége Is messzemenően segíti. Szarnák István a búzanemesítéssel kapcsolatos elemzés módszereit és az ötéves alapelvelt, tehát a származási és megjelölési módszert Friedrich Béla mérnöktől, korábbi diószegi nemesítőtói sajátította el, amelyet a későbbiek folyamén még tökéletesített. Az a nézete, hogy a búzanemesítés állandóan változó feltételeihez ez a módszer rendkívül jó alapanyagai szolgál. Az elkövetkező időszak céljaival kapcsolatban elmondotta, hogy a szlovákiai búzanemesítők (Diőszeg, Sóssziget, Bučany) 1990-ig ki tudják elégíteni a gyakorlat legigényesebb elképzeléseit, megrendeléseit is. 2000- ig a nemesítés a 10 tonna körüli terméshozamé új fajták előállítására (Folytatás a 2. oldalon)
