Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-08 / 40. szám

Hegyen tároljuk a zöldséget és a gyümölcsöt?

{Folytatás az 1. oldalról)

remnek, viszont kevésbé tárolhatók. Idejekorán kell szedni, mert a túlérett fokhagyma könnyen gerezdekre hullik, ésetleg csírázni és romlani kezd. A tárolásra szánt termést 40-50 mm-es szárrésszel szedjük, a gyökérzetet távolítsuk el. A tárolóban 0 C-fokos hőmérsékletet és legfeljebb 70—75 százalékos páratartalmat kell tartani. Füzérekben Is tárolható, Száraz, szellős helyen felfüggesztve. Nedves környezetben betegségek károsítják.

Póréhagyma. Nem érdemes tárolni, hiszen szabadföldben jól teleltethető és folyamatosan szedhető. A legkeményebb fagyok időszakára gondolva, legfeljebb néhány darabot érdemes felszedni, s visszavágott szárral és gyökérzettel a pincében homokba ágyazva tárolni. Jgy alacsony hőmérsékleten néhány hétig eltartható, egyébként könnyen rothadásnak indul.

Fejes káposzta. A jól tárolható zöldségnövények egyike. Eltartásra az érett, kemény fejeket válogassuk össze. Tárolni csak a kései fajtákat érdemes, azokat is csak akkor, ha nem trágyáztuk túl nitrogénnel. Az előtisztított káposztát a pincében polcokon vagy rekeszekben, esetleg gyökerestől homokba ágyazva vagy a kertben vermelve tároljuk. A polcokra rakott termést ajánlatos fóliával takarni. A tárolót kezdetben intenzíven kell szellőztetni (4—6 hét), majd a hőmérsékletet 0 C-fok közelében, a páratartalmat pedig 90 százalékon kell állandósítani.

Kelkáposzta. Ügy tároljuk, mint a fejes káposztát. A dús gyökérzetű növényről vágott, sok levélből álló fejek igen jól tárolhatók, a 0,5 kg-nál könynyebbek raktározásra alkalmatlanok.

Karfiol. Kétféle módszerrel tárolhatjuk. A kései fajták fogyasztási érettségben szedett, legalább 150 mm átmérőjű rózsáit megtisztítva, egy sorban rekeszekbe rakjuk, fóliával borítjuk és a tárolóban gyorsan 0 C-fokra hűtjük. A másik eljárás: ősszel, amikor a rózsa még nincsen teljesen kifejlődve (50—100 mm átmérő), a növényeket tövestől feltépjük és hidegágyba vagy pincébe telepítjük, ahol 4 C-fokos hőmérsékleten tovább neveljük. Az így tárolt karfiol karácsony táján fogyasztható.

Karalábé. A tárolásra szánt termést novemberben a lehető legkésőbben szedjük. Házilag legegyszerűbben vermekben, homokkal beszórt és szalmával meg homokkal takart gödrökben tárolható, de a jól szigetelt melegágyakban is jól áttelel. Pincében legjobb gyökerestől homokba ágyazni. Legjobb eredménnyel a Gigant fajta tárolható.

Sárgarépa. Felszedés és szikkasztás után a lehető leggyorsabban le kell hűteni. Többnyire pincében tárolják, fa ládákban nedves homokba ágyazva, mert így kevésbé fonnyad és rothad. Persze a homokot évente cserélni kell! Ha a ládákat száraz helyiségben tartjuk, ajánlatos kibélelni azokat fóliával. így a sárgarépa legalább egy hónappal tovább eláll, mintha szabadon ömlesztve tárolnánk. A sárgarépa és a karotta a kerti veremben is jól eltartható, viszont a fóliazsákos és zacskós tárolás csak ritkán nyújt elfogadható eredményt.

Petrezselyem és pasztinák. Ogy tárolhatók, mint a sárgarépa. Jobban tűrik a kemény fagyokat, tehát veremben, Jól szigetelt pincében tárolhatók vagy szabadföldben teleltethetők.

Zeller. A nitrogénnel túltrágyázott, közvetlenül betakarítás előtt túlöntözött termés tárolásra alkalmatlan. Egyébként körültekintően kell szedni, a lombját letépni, a gyökereit pedig be kell kurtítani. Ogy tárolható mint a sárgarépa.

Feketegyökér. Legjobb szabadföldben teleltetni, de tárolni is lehet, mint a sárgarépát vagy a petrezselymet. Gyökere Igen érzékeny a mechanikai sé-rülésekre, ezért nagyon óvatosan kell szedni.

Cékla. A tárolásra szánt céklát később kell vetni és közvetlenül a fagyok előtt kell betakarítani. Mégpedig óvatosan, hogy a gumók ne sérüljenek meg. Pincében, homokba rétegezve tárolható. 0 C-fokos hőmérsékleten három hónap elteltével is minimális a veszteség.

Téli retek. Akárcsak a céklát, ezt is közvetlenül a fagyok beállta előtt kell betakarítani. Tárolásra a 40—80 mm-es gumók a legalkalmasabbak. 0 C-fokos hőmérsékleten és nagy páratartalmú környezetben 2—5 hónapig sikeresen tárolható.

Torma. Pincében, homokba rétegezve tárolható legeredményesebben, de fóliával borított rekeszekben is tartható. Tárolásával kevesen foglalkoznak, hiszen szabadföldben jól áttelel.

Paradicsom. A fejlett bogyók 10 C-fokos hőmérsékleten 3—4 hét alatt, melegebb helyiségben korábban érnek be. Az egészséges, szépen kifejlődött, nem túlérett bogyókat papírba cső magolva — 0—2 C-fokos hőmérsékleten és 85—90 százalékos páratartalmú környezetben — lehet tárolni, jó tudni, hogy kocsánnyal szedett gyümölcs 30 százalékkal tovább eláll, főleg

akkor, ha egy sorba, papírral bélelt rekeszekbe rakjuk. A házi tárolással körülbelül egy hónapig érdemes kísérletezni.

Paprika. A szedés után gyorsan lehűtött termést egy sorba rakjuk a ládákban, és 10 C-fokon 2—3 hétig tároljuk. A fonnyadásnak fóliatakaróval vehetjük elejét. A fóliatasakokban tárolt paprika tovább üde marad. A hűtés kárt tesz a

gyümölcsben —■ a paradicsomban is —, ezért a tárolóból kivett hogyókat gyorsan el kell fogyasztani.

Uborka. Tárolására 1—14 C- fokos hőmérséklet a legmegfelelőbb. Az esetek többségében

7—10 C-fokon 2—3 hétig lehet az uborkát eltartani. Huzamosabb ideig csak 1—5 C-fokos hőmérsékleten lehet tárolni a termést, de utána gyorsan pl kell fogyasztani, mert a hideg káros hatása gyorsan jelentkezik. Műanyag zacskókban uborkát legjobb a hűtő alján tárolni.

Tnjásgyümölcs. Több zöldséghez hasonlóan, ez sem tűri a 7 C-fokosnál kisebb hőmérsékletet (foltosodik, bámul, megpuhul a gyümölcshús). Átmeneti tárolásra kizárólag az érett, kemény és egészséges gyümölcs alkalmas, de azt is szárral kell szedni.

Sárgadinnye. Eltarthatósága az érettség fokától és a tárolási hőmérséklettől függ. 7 C- fokon körülbelül 7 hétig is eltartható. Ha nem teljes érésben szedjük, ezen a hőmérsékleten fokozatosan beérik

Görögdinnye. Teljes érésben kell szedni, mert nem utóérő. Alacsony hőmérsékleten tovább eltartható, viszont közben elveszíti jellegzetes aromáját és színét. Legjobb 7—15 C-fokos hőmérsékleten ajánlatos tartani. Ha csupán egy rétegben tároljuk, tovább eláll, mint a sárgadinnye.

Tök. Az érett és egészséges termés igen jól tárolható. Szárral és a lehető legkésőbben szedjük, majd néhány napig tartsuk száraz helyen, s csak azután rakjuk polcokra ügy, hogy a termések ne érjenek egymáshoz. A száron ejtett vágási felületet zárjuk le faszénnel vagy viasszal. A nem hűtött, de viszonylag száraz tárolókban 3—6 hónapig is eltartható (8—13 C-fok). Ügyeljünk arrg, hogy a tárolóban ne csökkenjen 4 C-fok alá a hőmérséklet. A spárgatök be nem érett termése rövidebb ideig tárolható: 7—10 C-fokos környezetben legfeljebb 2—3 hétig.

Egyéb zöldségek. Ezeket, főleg a nyári és a levélzöldségeket (pl. borsó, zöldbab, spárga, spenót,, saláta stb.) a háztartásban legfeljebb néhány napig lehet jó minőségben eltartani, mégpedig polietilén fóliába csomagolva, hűtőben vagy hideg pincében tartva.

K. Kopec agrármérnök, a

mezőgazdasági tudományok

kandidátusa,

M. ValSfková agrármérnök

A népszerűsítő kiállítások igazolják, hogy kertészkedöink sok szép gyümölcsöt és zöldséget termelnek. Most az a legfontosabb feladat, hogy a raegtermelt javakat úgy raktározzuk el, hogy valában hasznunkra váljanak. Fotó: -bor

A kardvirág hagymagumóinak kezelése és tárolása

A kardvirág hagymagumóit általában hat-hét hónapon át tároljuk, tehát korántsem mindegy, miként gondoskodunk felőlük kiszedéstől ültetésig.

A kertészkedők többsége 10- 15 cm hosszú szárat hagy a felszedett növények gumóin. Az így tárolt hagymagumók sok helyet foglalnak, de növényvédelmi szempontból sem helyes a gyakorlatban szinte általános eljárás. Tudniillik, a szár fertőzött lehet és a fertőzés — akárcsak a borítólevelekről — könnyen átterjedhet a gumókra. Lehet, kicsit drasztikusnak tűnik, viszont kipróbált dolog, hogy már felszedéskor ajánla tos a gumókról lecsavarni az egész szárat. Így könnyebb és gyorsabb a szárítás — szik kasztás —, amit 25—30 C-fokos hőmérsékleten, intenzív szellőztetés mellett kell végezni, mégpedig azonnal a felszedés után. A gumókra nézve komoly veszélyt jelent, ha az ültetőanyagot felszedés után párás környezetbe visszük (pl. pincébe) vagy műanyag zacskóba rakjuk. Az így tárolt gumók nagyobb hányada néhány nap alatt rothadásnak indulhat.

A szikkasztás során (2-3 hét) a hagymagumók eredeti tömegüknek körülbelül egyharmadát veszítik el. A kellően kiszárított gumók lényegesen ellenállóbbak a külső hatásoknak. Szárítás után a tavalyi és a fiatal gumók könnyebben elválaszthatók egymástól s a borítóleveleket is lényegesen könnyebb

eltávolítani a hagymagumókról. Az elmondottakból következik, hogy közvetlenül szárítás után legjobb tisztítani a gumókat. Sajnos, nagyon sokan csak tavasszal gondolnak erre

Krajčovič Štefan felvétele

a tennivalóra, amikor már ültetni kell. Persze a kései tisztogatás még mindig jobb, mintha egyáltalán nem kezelnénk az ültetőanyagot, s lényegében olyan állapotban kerülnének földbe tavasszal, ahogy ősszel felszedtük a gumókat.

A tárolás előtti tisztítás elsősorban növényvédelmi szempontból fontos. Ugyanis egyrészt eltávolítjuk a hagymagumókr 1 a fertőzött borítóleveleket, másrészt mát ősszel meggyőződhetünk a gumók egészségi állapotáról. S nem utolsósorban: hatékonyan védekezhetünk a gladiolusz-tripsz ellen. A kártevő tárolás idején a borítőlevelek alatt tartózkodik és magasabb hőmérsékleten tovább fejlődik és szivogat. A megtisztított hagymagumón a kártevő nem talál búvóhelyet, és ha a tárolóban sikerül a hőmérsékletet 10 C-fok alatt állandósítani, akkor a tripsz fejlődése is szünetel.

A kardvirág hagymagumóin több kórokozó gomba, illetve baktérium fordulhat elő. A kórokozók ősszel még általában nem hatolnak be mélyebben a gumókba, viszont Jelenlétükről különböző nagyságú és színű foltok árulkodnak.

Leggyakoribb, de egyben legkevésbé veszélyes a hagymagumók baktériumos (pszeudomonászos) feketefoltossága. Ez a kórokozó általában 5—8 mm nagyságú, fekete, fényes felületű foltokban található meg a gumókon.

A gombák által okozott foltosodás, illetve rothadás sokkal veszélyesebb mint a baktériumos eredetű, még akkor is, ha történetesen csak kicsi, apró foltokat észlelünk az ültetőanyagon. Ez azért van, mert a baktériumos foltok elhatároltan helyezkednek el a gumók szöveteiben, viszont a gombok lassan átszövik az ültetőanyag belsejét és meleg, nedves környezetben a tárolás idején is tovább fejlődnek. Az ilyen környezetben tárolt hagymagumókon tavasszal gazdag gombabevonatot találunk vagy a fertőzött gumók összezsugorodnak (különösen fuzáriumos rothadás esetén). Valamennyi kórokozó gomba (Fusarium, Stromatinia, Botrytis) által fertőzött gumót legjobb már ősszel különválasztani és megsemmisíteni.

Mivel a baktériumos foltosság a tárolás folyamán nem terjed tovább, az általa fertőzött hagymagumókat elültethetjük. Persze ültetés előtt a gumókból tanácsos Írtpattintani a varas foltokat és az ültetőanyagot néhány napig száraz, meleg helyen tárolni, hogy az okozott sebek beforrjanak.

Összegezve az elmondottakat: kiszedéskor az egész szárat válasszuk le a gumóról, a gumó-, kát azonnal szikkasszuk, válogassuk, majd 2—10 C-fok közötti hőmérsékleten tároljuk. Arra különösen ügyeljünk, hogy a hőmérséklet soha ne csökkenjen 0 C-fok alá, mert a kardvirág hagymagumói nagyon érzékenyek a fagyra. A tároló soha ne legyen túl nedves.

Matlák György agrármérnök

)(4\\\\\\44\\v\X4\\X4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\X\X\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\44\\\\\\\

nehezen beszerezhető és ráadásul elég drága istállótrágyát kertészkedöink— gőleg a kerttelepeken — komposzttal igyekeznek helyettesíteni. Sajnos, a nem szakszerűen készített komposzt jelentősen hozzájárulhat a művelt földterület elgyomosodásához. A gyommagvak már a készítés során bekerülhetnek a komposztba, de a szél is sok csiraképes magot hordhat a komposzttelepre.

Komposztkészítéskor maga a kertészkedő juttatja a szerves trágyának szánt, érlelésre felhalmozott anyagba a gyommagvakat, mégpedig a rétegezésre használt földdel és a komposztba kerülő gyomnövényekkel. Az elgyomosító hatást részben csökkenti, ha elérjük, hogy a rakvány elkészítése után nagyjából egy hét múlva 50—60 C- fokosra emelkedjék a felhalmozott anyag belső hőmérséklete. Persze ezzel még valamennyi gyommagot nem lehet megsemmisíteni.

A gyomnövények zöld tömege értékes humuszképző anyag, tehát kár lenne lemondani róla komposztkészítéskor. Viszont kimondottan elővigyázatosan kell eljárni a virágzó gyomokkal, hiszen elég gyakori, hogy a viruló növényen a virágok mellett már zöld, félérett és érett magvak is találhatók. Ez azért van, mert a gyomok folyamatosan virágoznak. Az elmondottakból következik, hogy a gyomokat akkor ajánlatos komposztkészítéshez lekaszálni, amikor az első virágok nyílnak.

A kertészkedők gyakran megkérdezik: hát nincsen rá mód, hogy valamilyen vegyszer segítségével elpusztítsuk, csíraképtelenné tegyük a komposztba kerülő gyommagyakat? A válaszunk: igenis van rá lehetőség.

Magvas gyomok

A hazai gyártmányú Nematin talajfertötlenítő készítmény nem csupán a fonálférgeket és a talajlakó gombákat pusztítja el, de a gyomnövények magvainak csírázását is megakadályozza. A szer hatása csak 5 C fokosnál nagyobb hőmérsékleten érvényesül. A Nematin-oldattal átlapátoláskor (forgatás) kell meglocsolni a komposztot, mert a rakványra öntözött oldat (felületi kezelés) hatóanyaga elpárolog. Az átforgatás során meglocsolt komposztrakást legalább 1—2 napra be kell takarni fóliával. Az így kezelt komposztföldbe csak a hatóanyag elillanása után lehet vetni vagy ültetni. A várakozási idő 15 C-fokosnál nagyobb hőmérsékleten 4—5 hét, a téli időszakban 4—5 hónap. Ha ennél korábban vetünk vagy ültetünk, könnyen előfordulhat, hogy a növények megkárosod nak vagy elpusztulnak.

A komposzt fertőtlenítésére sakkal jobban megfelel a külföldről behozott Basamid granulátum, de sajnos csak elvétve kapható. Jó eredményt lehet vele elérni a talajlakó állati kártevők és gombák ellen, és a gyommagvak csírázőképességét is hatékonyabban csökkena komposztlian?

ti. Adagolása esetén a komposztot szilárd alapra kell rakni és 20—25 cm-es rétegenként megszórni szemcsézett fertőtlenítő szerrel (1 m3-re összesen 200 gramm Basamidot kell számítani). A készítmény 18 C-fok fölötti hőmérsékleten 10—14 napig, 0—8 C-fokon 30—40 napig őrzi meg hatását, tehát eb ben az időben a komposztföld vetésre vagy ültetésre alkalmatlan.

Az említett készítmények (Nematin, Basamid) kultúrnövényekre is káros hatásának megszűnéséről zsázsa csíráztatásá val győződhetünk meg. A komposztból több helyről mintát veszünk, azt kompótos poharakba töltjük, föléje nedves vattacsomót lógatunk cérnán és a poharakat légmentesen lezárjuk. A vattacsomókon természetesen zsázsamagot kell elhelyezni, s a poharakat világos, 20—22 C-fokos hőmérsékleten elhelyezni. Két nap múlva a poharakban elhelyezett magvak csírázóképességét összehasonlítjuk a kontrollal és a tapasztalatoknak megfelelően határozzuk meg a vetés vagy az ültetés idejét.

Bármilyen gondosan fertőtlenítjük is a komposztot, a felső rétegben előforduló magvakból azért csak kihajt több-kevesebb gyomnövény. Ezeket a komposzthalomból előbújó gyomokat vegyszerrel (Gramoxone, Regióne) is megsemmisíthetnénk — a készítmények a komposztra, illetve a komposzttal trágyázott földbe kerülő kultúrnövényekre nincsenek :áros hatással, oldatuk csak a zöld növényi részeket károsítja —, de a háztájiban ennyire nem szabad elkényelmesedni. Az előtörő gyomokat tépjük Л és azonnal tegyük a másik, most épülő komposzthalomba. jól teszi, aki nem csupán a kertjéből származó gyomot komposztálja, de a kert környékén előforduló gyomokat is idejekorán lekaszálja és hasznosítja. Ezzel sok szerves anyaghoz juttatja a növényeit, ugyanakkor komoly harcot folytat a gyomok ellen.

B. VLÄŠEK agrármérnök