Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-08 / 40. szám

Hegyen tároljuk a zöldséget és a gyümölcsöt? {Folytatás az 1. oldalról) remnek, viszont kevésbé tárol­hatók. Idejekorán kell szedni, mert a túlérett fokhagyma könnyen gerezdekre hullik, é­­setleg csírázni és romlani kezd. A tárolásra szánt termést 40-50 mm-es szárrésszel szedjük, a gyökérzetet távolítsuk el. A tá­rolóban 0 C-fokos hőmérsékle­tet és legfeljebb 70—75 száza­lékos páratartalmat kell tarta­ni. Füzérekben Is tárolható, Száraz, szellős helyen felfüg­gesztve. Nedves környezetben betegségek károsítják. Póréhagyma. Nem érdemes tárolni, hiszen szabadföldben jól teleltethető és folyamato­san szedhető. A legkeményebb fagyok időszakára gondolva, legfeljebb néhány darabot ér­demes felszedni, s visszavágott szárral és gyökérzettel a pin­cében homokba ágyazva tárol­ni. Jgy alacsony hőmérsékleten néhány hétig eltartható, egyéb­ként könnyen rothadásnak in­dul. Fejes káposzta. A jól tárol­ható zöldségnövények egyike. Eltartásra az érett, kemény fe­jeket válogassuk össze. Tárolni csak a kései fajtákat érdemes, azokat is csak akkor, ha nem trágyáztuk túl nitrogénnel. Az előtisztított káposztát a pincé­ben polcokon vagy rekeszek­ben, esetleg gyökerestől ho­mokba ágyazva vagy a kertben vermelve tároljuk. A polcokra rakott termést ajánlatos fóliá­val takarni. A tárolót kezdet­ben intenzíven kell szellőztetni (4—6 hét), majd a hőmérsék­letet 0 C-fok közelében, a pá­ratartalmat pedig 90 százalé­kon kell állandósítani. Kelkáposzta. Ügy tároljuk, mint a fejes káposztát. A dús gyökérzetű növényről vágott, sok levélből álló fejek igen jól tárolhatók, a 0,5 kg-nál köny­­nyebbek raktározásra alkalmat­lanok. Karfiol. Kétféle módszerrel tárolhatjuk. A kései fajták fo­gyasztási érettségben szedett, legalább 150 mm átmérőjű ró­zsáit megtisztítva, egy sorban rekeszekbe rakjuk, fóliával bo­rítjuk és a tárolóban gyorsan 0 C-fokra hűtjük. A másik el­járás: ősszel, amikor a rózsa még nincsen teljesen kifejlőd­ve (50—100 mm átmérő), a nö­vényeket tövestől feltépjük és hidegágyba vagy pincébe tele­pítjük, ahol 4 C-fokos hőmér­sékleten tovább neveljük. Az így tárolt karfiol karácsony tá­ján fogyasztható. Karalábé. A tárolásra szánt termést novemberben a lehető legkésőbben szedjük. Házilag legegyszerűbben vermekben, ho­mokkal beszórt és szalmával meg homokkal takart gödrök­ben tárolható, de a jól szige­telt melegágyakban is jól átte­lel. Pincében legjobb gyökeres­től homokba ágyazni. Legjobb eredménnyel a Gigant fajta tá­rolható. Sárgarépa. Felszedés és szik­kasztás után a lehető leggyor­sabban le kell hűteni. Többnyi­re pincében tárolják, fa ládák­ban nedves homokba ágyazva, mert így kevésbé fonnyad és rothad. Persze a homokot éven­te cserélni kell! Ha a ládákat száraz helyiségben tartjuk, a­­jánlatos kibélelni azokat fóliá­val. így a sárgarépa legalább egy hónappal tovább eláll, mint­ha szabadon ömlesztve tárol­nánk. A sárgarépa és a karotta a kerti veremben is jól eltart­ható, viszont a fóliazsákos és zacskós tárolás csak ritkán nyújt elfogadható eredményt. Petrezselyem és pasztinák. Ogy tárolhatók, mint a sárga­répa. Jobban tűrik a kemény fagyokat, tehát veremben, Jól szigetelt pincében tárolhatók vagy szabadföldben teleltethe­­tők. Zeller. A nitrogénnel túltrá­gyázott, közvetlenül betakarítás előtt túlöntözött termés táro­lásra alkalmatlan. Egyébként körültekintően kell szedni, a lombját letépni, a gyökereit pe­dig be kell kurtítani. Ogy tá­rolható mint a sárgarépa. Feketegyökér. Legjobb sza­badföldben teleltetni, de tárol­ni is lehet, mint a sárgarépát vagy a petrezselymet. Gyökere Igen érzékeny a mechanikai sé-­­rülésekre, ezért nagyon óvato­san kell szedni. Cékla. A tárolásra szánt cék­lát később kell vetni és közvet­lenül a fagyok előtt kell beta­karítani. Mégpedig óvatosan, hogy a gumók ne sérüljenek meg. Pincében, homokba réte­­gezve tárolható. 0 C-fokos hő­mérsékleten három hónap eltel­tével is minimális a veszteség. Téli retek. Akárcsak a céklát, ezt is közvetlenül a fagyok be­állta előtt kell betakarítani. Tá­rolásra a 40—80 mm-es gumók a legalkalmasabbak. 0 C-fokos hőmérsékleten és nagy páratar­talmú környezetben 2—5 hóna­pig sikeresen tárolható. Torma. Pincében, homokba rétegezve tárolható legeredmé­nyesebben, de fóliával borított rekeszekben is tartható. Táro­lásával kevesen foglalkoznak, hiszen szabadföldben jól átte­lel. Paradicsom. A fejlett bogyók 10 C-fokos hőmérsékleten 3—4 hét alatt, melegebb helyiségben korábban érnek be. Az egész­séges, szépen kifejlődött, nem túlérett bogyókat papírba cső magolva — 0—2 C-fokos hő­mérsékleten és 85—90 százalé­kos páratartalmú környezetben — lehet tárolni, jó tudni, hogy kocsánnyal szedett gyümölcs 30 százalékkal tovább eláll, főleg akkor, ha egy sorba, papírral bélelt rekeszekbe rakjuk. A há­zi tárolással körülbelül egy hó­napig érdemes kísérletezni. Paprika. A szedés után gyor­san lehűtött termést egy sor­ba rakjuk a ládákban, és 10 C-fokon 2—3 hétig tároljuk. A fonnyadásnak fóliatakaróval ve­hetjük elejét. A fóliatasakok­ban tárolt paprika tovább üde marad. A hűtés kárt tesz a gyümölcsben —■ a paradicsom­ban is —, ezért a tárolóból ki­vett hogyókat gyorsan el kell fogyasztani. Uborka. Tárolására 1—14 C- fokos hőmérséklet a legmegfe­lelőbb. Az esetek többségében 7—10 C-fokon 2—3 hétig lehet az uborkát eltartani. Huzamo­sabb ideig csak 1—5 C-fokos hőmérsékleten lehet tárolni a termést, de utána gyorsan pl kell fogyasztani, mert a hideg káros hatása gyorsan jelentke­zik. Műanyag zacskókban ubor­kát legjobb a hűtő alján tárol­ni. Tnjásgyümölcs. Több zöldség­hez hasonlóan, ez sem tűri a 7 C-fokosnál kisebb hőmérsék­letet (foltosodik, bámul, meg­puhul a gyümölcshús). Átme­neti tárolásra kizárólag az é­­rett, kemény és egészséges gyümölcs alkalmas, de azt is szárral kell szedni. Sárgadinnye. Eltarthatósága az érettség fokától és a táro­lási hőmérséklettől függ. 7 C- fokon körülbelül 7 hétig is el­tartható. Ha nem teljes érés­ben szedjük, ezen a hőmérsék­leten fokozatosan beérik Görögdinnye. Teljes érésben kell szedni, mert nem utóérő. Alacsony hőmérsékleten tovább eltartható, viszont közben el­veszíti jellegzetes aromáját és színét. Legjobb 7—15 C-fokos hőmérsékleten ajánlatos tarta­ni. Ha csupán egy rétegben tá­roljuk, tovább eláll, mint a sár­gadinnye. Tök. Az érett és egészséges termés igen jól tárolható. Szár­ral és a lehető legkésőbben szedjük, majd néhány napig tartsuk száraz helyen, s csak azután rakjuk polcokra ügy, hogy a termések ne érjenek egymáshoz. A száron ejtett vá­gási felületet zárjuk le faszén­nel vagy viasszal. A nem hű­tött, de viszonylag száraz táro­lókban 3—6 hónapig is eltart­ható (8—13 C-fok). Ügyeljünk arrg, hogy a tárolóban ne csök­kenjen 4 C-fok alá a hőmér­séklet. A spárgatök be nem érett termése rövidebb ideig tárolható: 7—10 C-fokos kör­nyezetben legfeljebb 2—3 hé­tig. Egyéb zöldségek. Ezeket, fő­leg a nyári és a levélzöldsége­ket (pl. borsó, zöldbab, spár­ga, spenót,, saláta stb.) a ház­tartásban legfeljebb néhány na­pig lehet jó minőségben eltar­tani, mégpedig polietilén fóliá­ba csomagolva, hűtőben vagy hideg pincében tartva. K. Kopec agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, M. ValSfková agrármérnök A népszerűsítő kiállítások igazolják, hogy kertészkedöink sok szép gyümölcsöt és zöldséget termelnek. Most az a legfonto­sabb feladat, hogy a raegtermelt javakat úgy raktározzuk el, hogy valában hasznunkra váljanak. Fotó: -bor A kardvirág hagymagumóinak kezelése és tárolása A kardvirág hagymagumóit általában hat-hét hónapon át tároljuk, tehát korántsem mind­egy, miként gondoskodunk fe­lőlük kiszedéstől ültetésig. A kertészkedők többsége 10- 15 cm hosszú szárat hagy a fel­szedett növények gumóin. Az így tárolt hagymagumók sok he­lyet foglalnak, de növényvédel­mi szempontból sem helyes a gyakorlatban szinte általános eljárás. Tudniillik, a szár fer­tőzött lehet és a fertőzés — a­­kárcsak a borítólevelekről — könnyen átterjedhet a gumók­ra. Lehet, kicsit drasztikusnak tűnik, viszont kipróbált dolog, hogy már felszedéskor ajánla tos a gumókról lecsavarni az egész szárat. Így könnyebb és gyorsabb a szárítás — szik kasztás —, amit 25—30 C-fokos hőmérsékleten, intenzív szellőz­tetés mellett kell végezni, még­pedig azonnal a felszedés u­­tán. A gumókra nézve komoly veszélyt jelent, ha az ültető­anyagot felszedés után párás környezetbe visszük (pl. pincé­be) vagy műanyag zacskóba rakjuk. Az így tárolt gumók nagyobb hányada néhány nap alatt rothadásnak indulhat. A szikkasztás során (2-3 hét) a hagymagumók eredeti töme­güknek körülbelül egyharmadát veszítik el. A kellően kiszárí­tott gumók lényegesen ellenál­lóbbak a külső hatásoknak. Szá­rítás után a tavalyi és a fiatal gumók könnyebben elválaszt­hatók egymástól s a borítóle­veleket is lényegesen könnyebb eltávolítani a hagymagumók­ról. Az elmondottakból követ­kezik, hogy közvetlenül szárí­tás után legjobb tisztítani a gu­mókat. Sajnos, nagyon sokan csak tavasszal gondolnak erre Krajčovič Štefan felvétele a tennivalóra, amikor már ül­tetni kell. Persze a kései tisz­togatás még mindig jobb, mint­ha egyáltalán nem kezelnénk az ültetőanyagot, s lényegében olyan állapotban kerülnének földbe tavasszal, ahogy ősszel felszedtük a gumókat. A tárolás előtti tisztítás el­sősorban növényvédelmi szem­pontból fontos. Ugyanis egyrészt eltávolítjuk a hagymagumókr 1 a fertőzött borítóleveleket, más­részt mát ősszel meggyőződhe­tünk a gumók egészségi álla­potáról. S nem utolsósorban: hatékonyan védekezhetünk a gladiolusz-tripsz ellen. A kár­tevő tárolás idején a borítőle­­velek alatt tartózkodik és ma­gasabb hőmérsékleten tovább fejlődik és szivogat. A megtisz­tított hagymagumón a kártevő nem talál búvóhelyet, és ha a tárolóban sikerül a hőmérsék­letet 10 C-fok alatt állandósíta­ni, akkor a tripsz fejlődése is szünetel. A kardvirág hagymagumóin több kórokozó gomba, illetve baktérium fordulhat elő. A kór­okozók ősszel még általában nem hatolnak be mélyebben a gumókba, viszont Jelenlétükről különböző nagyságú és színű foltok árulkodnak. Leggyakoribb, de egyben leg­kevésbé veszélyes a hagymagu­mók baktériumos (pszeudomo­­nászos) feketefoltossága. Ez a kórokozó általában 5—8 mm nagyságú, fekete, fényes felü­letű foltokban található meg a gumókon. A gombák által okozott fol­­tosodás, illetve rothadás sokkal veszélyesebb mint a baktériu­mos eredetű, még akkor is, ha történetesen csak kicsi, apró foltokat észlelünk az ültető­anyagon. Ez azért van, mert a baktériumos foltok elhatárol­tan helyezkednek el a gumók szöveteiben, viszont a gombok lassan átszövik az ültetőanyag belsejét és meleg, nedves kör­nyezetben a tárolás idején is tovább fejlődnek. Az ilyen kör­nyezetben tárolt hagymagumó­kon tavasszal gazdag gombabe­vonatot találunk vagy a fertő­zött gumók összezsugorodnak (különösen fuzáriumos rotha­dás esetén). Valamennyi kóro­kozó gomba (Fusarium, Stroma­­tinia, Botrytis) által fertőzött gumót legjobb már ősszel kü­lönválasztani és megsemmisíte­ni. Mivel a baktériumos foltos­ság a tárolás folyamán nem terjed tovább, az általa fertő­zött hagymagumókat elültethet­jük. Persze ültetés előtt a gu­mókból tanácsos Írtpattintani a varas foltokat és az ültető­anyagot néhány napig száraz, meleg helyen tárolni, hogy az okozott sebek beforrjanak. Összegezve az elmondottakat: kiszedéskor az egész szárat vá­lasszuk le a gumóról, a gumó-, kát azonnal szikkasszuk, válo­gassuk, majd 2—10 C-fok kö­zötti hőmérsékleten tároljuk. Arra különösen ügyeljünk, hogy a hőmérséklet soha ne csök­kenjen 0 C-fok alá, mert a kardvirág hagymagumói nagyon érzékenyek a fagyra. A tároló soha ne legyen túl nedves. Matlák György agrármérnök )(4\\\\\\44\\v\X4\\X4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\X\X\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\44\\\\\\\ nehezen beszerezhető és ráadásul elég drága istál­lótrágyát kertészkedöink— gőleg a kerttelepeken — kom­­poszttal igyekeznek helyettesí­teni. Sajnos, a nem szakszerű­en készített komposzt jelentő­sen hozzájárulhat a művelt földterület elgyomosodásához. A gyommagvak már a készítés során bekerülhetnek a kom­­posztba, de a szél is sok csi­raképes magot hordhat a kom­poszttelepre. Komposztkészítéskor maga a kertészkedő juttatja a szerves trágyának szánt, érlelésre fel­halmozott anyagba a gyommag­vakat, mégpedig a rétegezésre használt földdel és a komposzt­­ba kerülő gyomnövényekkel. Az elgyomosító hatást részben csökkenti, ha elérjük, hogy a rakvány elkészítése után nagy­jából egy hét múlva 50—60 C- fokosra emelkedjék a felhalmo­zott anyag belső hőmérséklete. Persze ezzel még valamennyi gyommagot nem lehet megsem­misíteni. A gyomnövények zöld töme­ge értékes humuszképző anyag, tehát kár lenne lemondani ró­la komposztkészítéskor. Viszont kimondottan elővigyázatosan kell eljárni a virágzó gyomok­kal, hiszen elég gyakori, hogy a viruló növényen a virágok mellett már zöld, félérett és érett magvak is találhatók. Ez azért van, mert a gyomok fo­lyamatosan virágoznak. Az el­mondottakból következik, hogy a gyomokat akkor ajánlatos komposztkészítéshez lekaszálni, amikor az első virágok nyíl­nak. A kertészkedők gyakran meg­kérdezik: hát nincsen rá mód, hogy valamilyen vegyszer segít­ségével elpusztítsuk, csírakép­telenné tegyük a komposztba kerülő gyommagyakat? A vála­szunk: igenis van rá lehetőség. Magvas gyomok A hazai gyártmányú Nematin talajfertötlenítő készítmény nem csupán a fonálférgeket és a talajlakó gombákat pusztítja el, de a gyomnövények magvainak csírázását is megakadályozza. A szer hatása csak 5 C fokos­nál nagyobb hőmérsékleten ér­vényesül. A Nematin-oldattal átlapátoláskor (forgatás) kell meglocsolni a komposztot, mert a rakványra öntözött oldat (fe­lületi kezelés) hatóanyaga el­párolog. Az átforgatás során meglocsolt komposztrakást le­galább 1—2 napra be kell ta­karni fóliával. Az így kezelt komposztföldbe csak a ható­anyag elillanása után lehet vet­ni vagy ültetni. A várakozási idő 15 C-fokosnál nagyobb hő­mérsékleten 4—5 hét, a téli időszakban 4—5 hónap. Ha en­nél korábban vetünk vagy ül­tetünk, könnyen előfordulhat, hogy a növények megkárosod nak vagy elpusztulnak. A komposzt fertőtlenítésére sakkal jobban megfelel a kül­földről behozott Basamid gra­nulátum, de sajnos csak elvét­ve kapható. Jó eredményt lehet vele elérni a talajlakó állati kártevők és gombák ellen, és a gyommagvak csírázőképessé­­gét is hatékonyabban csökken­a komposztlian? ti. Adagolása esetén a kom­posztot szilárd alapra kell rak­ni és 20—25 cm-es rétegenként megszórni szemcsézett fertőt­lenítő szerrel (1 m3-re összesen 200 gramm Basamidot kell szá­mítani). A készítmény 18 C-fok fölötti hőmérsékleten 10—14 napig, 0—8 C-fokon 30—40 na­pig őrzi meg hatását, tehát eb ben az időben a komposztföld vetésre vagy ültetésre alkal­matlan. Az említett készítmények (Ne­matin, Basamid) kultúrnövé­nyekre is káros hatásának meg­szűnéséről zsázsa csíráztatásá val győződhetünk meg. A kom­­posztból több helyről mintát veszünk, azt kompótos poharak­ba töltjük, föléje nedves vat­tacsomót lógatunk cérnán és a poharakat légmentesen lezár­juk. A vattacsomókon természe­tesen zsázsamagot kell elhe­lyezni, s a poharakat világos, 20—22 C-fokos hőmérsékleten elhelyezni. Két nap múlva a poharakban elhelyezett magvak csírázóképességét összehason­lítjuk a kontrollal és a tapasz­talatoknak megfelelően hatá­rozzuk meg a vetés vagy az ültetés idejét. Bármilyen gondosan fertőtle­nítjük is a komposztot, a fel­ső rétegben előforduló magvak­ból azért csak kihajt több-ke­vesebb gyomnövény. Ezeket a komposzthalomból előbújó gyo­mokat vegyszerrel (Gramoxo­­ne, Regióne) is megsemmisít­hetnénk — a készítmények a komposztra, illetve a komposzt­­tal trágyázott földbe kerülő kultúrnövényekre nincsenek :á­­ros hatással, oldatuk csak a zöld növényi részeket károsít­ja —, de a háztájiban ennyire nem szabad elkényelmesedni. Az előtörő gyomokat tépjük Л és azonnal tegyük a másik, most épülő komposzthalomba. jól teszi, aki nem csupán a kertjéből származó gyomot kom­posztálja, de a kert környé­kén előforduló gyomokat is ide­jekorán lekaszálja és hasz­nosítja. Ezzel sok szerves a­­nyaghoz juttatja a növényeit, ugyanakkor komoly harcot foly­tat a gyomok ellen. B. VLÄŠEK agrármérnök

Next

/
Thumbnails
Contents