Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-24 / 38. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1981. «zeptemSer SÍ. 6 TÁBOR ■ I '*::. I a művelődés jegyében Ipolyság (Šahy) lakói már nem néztek Idegenkedve azokra a felmái házott fiatalokra, akik az autókéin­­plng felé Igyekeztek gyalogszerrel, kerékpáron, esetleg modernebb köz­lekedési eszközön. Ok voltak a nyári művelődési tábor résztvevői, amely Idán sorrendben a hetedik volt, s amelynek Ipolyság másodízben adott otthont. 0)ból eljöttek azok, akik már évek óta rendszeres résztvevők, és Jöttek szép számmal olyanok Is, akik az Idén először választották szabadidejük eltöltésének ezt a hasz­nos módját, főttek talán éppen azok­nak a rendezvényeknek a hatására, amelyek a központi szervezésű tábort megelőzték, hiszen a IX. honismereti kerékpártúra végcélja Ipolyság volt, s hétvégi táborozást rendeztek koráb­ban Gimesen (Jelenec), örsújfatun (Nová Stráž), Somodlban (Drlenovec) és Cslcserben (Člčarovce). Az ország különböző részein szervezett találko­zók tehát kellő súlyt adtak annak a gondolatnak, amely az egyik előadás vitájában Így fogalmazódott meg: „ ... a művelődés manapság nem vá­lasztás kérdése: szükségszerűséggé vált“. Ez a gondolat vezérli a CSE­­MADOK Központi Bizottságát Is a kezdetek óta, amikor lehetővé teszi a művelődni vágyók tudásszomjának kielégítését olyan formában, amely egyúttal szórakoztató Is. A VII. nyári művelődési tábor részt vevői újbői változatos műsor tanúi vagy aktív részesei lehetlek. A több mint háromszáz érdeklődőt vonzó ren­dezvény a város főterén levő felsza­badulási emlékmű megkoszorúzása után Petrik Józsefnek, a CSEMADOK KB titkárának megnyitójával vette kezdetét. A hét folyamán napon'a két-három előadás hangzott el külön­böző témakörökből. Kiemelkedő Jelen­tőségűnek bizonyult Mihály Géza mér­nöknek a csehszlovák népgazdaság Időszerű kérdéseiről tartott tárgyila­gos, szakszerű és információgazdag előadása, amelynek külön erénye volt, hogy az egész országot érintő általános problémák taglalása mellett szólt Dél-Szlovákia szociális és gaz­dasági fejlődéséről, valamint az 1980- as népszámlálás magyar vonatkozású eredményeiről Is. Jóleső érzéssel hall­gattuk, hogy sokat fejlődött a magyar lakosság műveltségi és iskolázottsági színvonala Is, ami abban nyilvánul meg, hogy lényeges emelkedés mu­tatkozik az egyes Iskolatípusoknak megfelelő végzettség tekintetében. A műsorban helyet kapott előadá­sok közül mindenképpen figyelmet ér demel dr. Mészáros Andrásé Is a marxista filozófia társadalmi fejlődé­séről. Nem szokványos módon, elvon tan fejtegette ezt a bonyolult témát hanem közérthetően és érdekfeszl tőén, amit leginkább a hosszan tartó és sokrétű vita Igazolt. A közönség a Zsákovics László ve zette Sziget-csoport zenés előadásál honorálta a legnagyobb tapssal. Mű sorukkal, melynek mottója a zenei nevelés Jellemformáló hatása volt, bi­zonyságot tettek arról, hogy a zene és az Irodalom összekapcsolása nem­csak a gyerekekre — akiknek tulaj­donképpen műsoruk készült —, ha­nem a felnőttekre Is olyan hatással van, amely érzelmeket szabadit és fe­szültségeket old fel. A táborozás során elhangzott még jónőhány előadás; valamennyit érté­kelni akár néhány szóban Is, nem le­het célunk, ám mindenképpen szól nunk kell dr. Sziegl Ferencnek a SZNF hagyatékáról, dr. Bertók Imré­nek a tankönyvkiadás elméleti és Készül a hagyo­mányos emlék­oszlop Hnizdonak a marxista esztétika idő­szerű kérdéseiről, Bártfay Tibornak és Kopócs Tibornak a képzőművészet nevelési szerepéről, dr. Földes Jó­zsefnek a csehszlovákiai magyarság Táncház a büfé előtt Gyökeres György felvételei nek a MATESZ és Thália szerepéről tartott előadásáról, akárcsak a Ma­dách Könyvkiadó szerkesztőivel és tisztségviselőivel, Sárkány Árpáddal. Grendel Lajossal, Bertók Imrével foly­tatott beszélgetésről és a Ladislav Bal­lek szlovák Íróval tartott Iró-oivasft találkozóról, amelyek ugyan külön­böző színvonalúak és különböző ér­deklődést kiváltóak voltak, műsorra tűzésük, időszerűségüknél fogva, még­is Indokolt és megalapozott volt. A tartalmas szórakozáshoz hozzá­járultak még olyan könnyedebb hang vételű műsorok Is, mint a szalkszent­­mártonl folklórcsoport fellépése, Ka­tona István századokat felölelő, régi, magyar énekeket és népdalokat be­mutató estje és a táncház, amely a komáromi Vadrózsák parasztzenekar zenéje mellett a tábor legnépszerűbb foglalkozása volt. A hagyományos em­lékoszlop faragása Is egész heti el­foglaltságot Jelentett sok táborozó­­nak, különösen Nagyferenc Katalin­nak, akinek Irányításával lelkesen ko­­pácsoltak, véstek azok Is, akik elő­ször láttak Ilyen munkát. Bár voltak műsorok, amelyek mér­sékeltebb sikert arattak, de a szabad szórakozásnak teret adó táborban mindenkinek volt lehetősége haszno­san eltölteni a hetet, új Ismeretsége­ket kötve közelebb Jutni az elmélyült közösségi éjethez. E célt szolgálták a sportjátékok, Játékos vetélkedők, a tábortűz melletti közös éneklések és két alkalommal szervezett társadalmi munka is. Hogy ez mennyire sikerült, arra választ adtak a beszélgetések, viták, amelyek egyrészt Molnár Lász­lónak a klubtevékenység módszerta­náról tartott előadása után, másrészt a tábortűz körül voltak, és a kinyil­vánított vélemények a klubok életű­nek megjavítását, a táborozások szín­vonalának emelését célozták. A művelődési tábor előkészítésébe, szervezésébe az idén már másodszor kapcsolódott be a Szocialista Ifjúsági Szövetség, amely a táborral csaknem egyldőben szervezte a Rysy csúcs megmászását. Ezen a nagyszabású nemzetközi találkozón, amely alkal­mával 5400 fiatal kapaszkodott fel a 2499 m magas csúcsra, részt vettek a CSEMADOK és a művelődési tábor képviselői Is. Jelenlétük a SZISZ-nek ezen a rendezvényén az együttműkö­dés további elmélyítését szolgálta, amely a Jövőben talán még magasabb szintre kerül, és a CSEMADOK hasz­nos társaként tarthatja nyilván az If­júsági szervezetet, akárcsak az Idén az ipolyságl, az ipolyszakállasi (Ipef­­ský Sokolec), az ipolybalogi (Balog nad Ipfom) és a kőkeszi (Kamenné Kosihy) szövetkezeteket, amelyek nagymértékben Járultak hozzá a mű­velődési tábor szervezési biztosításá­hoz. A népmesékben a hetes bűvös szám, de az Idei, a VII. nyári művelődési tábor nem volt se mesékbe Illő, se csodákban gazdag, hanem csak egy­szerű, de annál szilárdabb láncszeme annak a kulturális munkának, eme Jyet a CSEMADOK feji ki a csehszlo­vákiai magyar dolgozók körében. A tábor vajóság, amelyet a minőség igé­nye hozott létre, és a meghirdetett VIII. nyárt művelődési tábor létünk és alkotó tevékenységünk folytonossá gának egyik biztosítéka. Hornyák István Ä mezőgazdasági üzemeket látogat­va gyakran találkozom fiatalokat érintő problémákkal. A szövetke­zeti elnökök részéről hallottam már olyan minősítést is a gazdaságba került fiatalokról, hogy semmi sem érdekli őket, nincsen bennük becsvágy, esz­mei fűtőanyag. Nemegyszer igyekez­nek Is az „Ilyenektől“ mielőbb meg­szabadulni, még ha történetesen mér­nök le az Illető. Ismerek olyan szövetkezetét, ahol két év leforgása alatt hat főiskolát végzett fiatal elbocsátása volt úgymond „kívánatos“ ... Ha viszont a fiatal szakembereket kérdezzük meg, ők az önállóságot, a konkrét feladatokat és a saját elképzeléseik megvalósításához szükséges életteret hiányolják a leginkább. Másrészt az egyetemi város eseményzajlásából, kultúrközegé bői kiesve, a vidéki falusi környezet sokkolóan sivárnak tűn hét a számukra: sokszor elapasztja munkakedvűket, érdeklő­désűket. A komoly és nehéz munkavégzés után nincs mitől megújhodniuk, erőtartalékaik kimerülnek. A lelkesedés gyen­gülésével pedig óhatatlanul együtt Jár a munka Iránti nö­vekvő érdektelenség. Nem tudják azt nyújtani, amit (Jogosan) elvárnak tőlük. Konfliktusokba keverednek, amelyek könnyen válhatnak távozásuk: felmondásuk vagy elbocsátásuk indíté­kaivá. De ne csak a főiskolát végzettekre összpontosítsunk, pró­báljuk általánosítani a problémát. A mezőgazdaságban dolgozó középkáderek, és a „csak““ szakképesítéssel rendelkező fiata­lok nyilatkozatai Is egyértelműen igazolják a fenti ténymeg­állapításokat. Most pedig lássuk két konkrét példát, s rajtuk keresztül a fiatalok helytállását, és problémájuk meghallgatására kö­telező munkaeredményeiket: X z x fii méhi (VCelince) szövetkezet SZISZ-alapszervezete tíz éve alakult. Harminchat tagú, ebből egynek főiskolai, tizenkettő nek pedig középiskolai végzettsége van. Bfrő Erika, a gépe sltési részleg könyvelője irányítja a szervezetet. — Milyen eredménnyel? — indítom a beszélgetést. — Talán abból kell kiindulnom — mondja az elnöknő —, hogy a tagság nagyobbik hányadát a gépjavítók és a trakto­rosok teszik ki, akik rendszerint túlórázásokkal Járulnak hoz­zá a vállalások teljesítéséhez, viszont már kevesebb Idejük van az egyéb természetű teendőkre. Jő munkájukért tucat­számra kapják az elismerő okleveleket, kitüntetéseket a SZISZ Járási bizottságától. Tavaly például a cukorrépabetakarltó gépek kihasználásában lettünk járási elsők. Ugyancsak ki­vesszük részünket a tömegtakarmányok és a zöldségfélék kéz zel történő betakarításából, amiért az elmúlt évben a SZISZ Szlovákiai Központ Bizottságától megkaptuk az őszi mező­­gazdasági munkák során legtöbb feladatot vállaló és teljesítő Ifjúsági kollektívának kijáró elismerést,,. A szervezeten be-Is шинка lián? A mezőgazdasági SZISZ . alap­­szervezetek gondjairól lttl egy tizenkét tagú szocialista brigád Is tevékenykedik, amelynek RásI Sándor gépesítő a vezetője. Újítási Javaslatok kai, üzemanyag- és alkatrészmegtakaritással, valamint bri­gádtevékenységgel gyűjtögetik a közösség megbecsülését, a gazdaság elismerését, s az erre alapuló esedékes támogatást. — Mit kaptak már a szövetkezettől? — Egy alkalommal tízezer koronát, amit magnó, lemezjátszó és társasjátékok vásárlására költöttünk. Sajnos nincsen klub helyiségünk. Rendezvényeinkre, zenés társalgások megszer­vezésére mindig kapunk ugyan egy termet, de ez nekünk ke­vés. Egy „fészekklubra“ volna szükségünk, amelyet állandó Jelleggel otthonosan rendezhetnénk be. S mivel a hétszáz la­kosú Méhln kívül a gazdaságunkhoz tartozó Lenke (Lenka), Huba (Hubové) és Rnnya (Rumince) községekben Is hasonló a helyzet, kulturális aktivizálódásunk első lépéseként egy Ifjúsági zenekart szeretnénk alakítani. A szövetkezet vezető­sége támogatja ugyan elhatározásunkat, de — mivel nagyobb befektetést igényelne a vállalkozásunk — anyagilag nem tud­nak segíteni: nincsen rá „keret“. Egyéb „vágyaink“ közül a legtöbb realitása a közö? kirándulásoknak van, a szövetkezet autóbuszával. Az Idén Igénybe Is vesszük. — Az előbb a kulturális tevékenység alacsony szinvona léről beszélt. Miben nyilvánnl ex meg? — Az alacsony színvonal helyett én Inkább hiányt monda­nék. E hiányból és a közösség múltbeli normálnak, előíté­leteinek örökségéből pedig az következik, hogy serdülő ko­runktól felnőttként kell élnünk, éreznünk, gondolkodnunk, cselekednünk, ami sokszor abszurd dolog. Azt Is meg kell említenem, hogy egyéni minősítésünket, belső erőtartalékaln­­kat, szórakozási, művelődési éhségünket meg sem közelítik a rendelkezésünkre álló lehetőségek. Ezért olyan gyakori sze­rintem a fiatalok körében a nyugalmas-kedélyes tespedés. Per sze környezetünk elvárja, hogy viselkedésünkkel, gondolkodás módunkkal és igényeinkkel beilleszkedjünk a felnőttek vllá gába. Viszont Így koravénekké válunk, elsatnyulunk, képes ségelnk elhalnak, mielőtt kifejezhettünk volna valamit. Az alkalmazkodásunk pedig — ami sokak szerint egyenlő a fia talságra Jellemző útkeresésről, kísérletezésről való lemondás­sal — a felnőttek Jó véleményezésének az alapfeltétele. Mun­kahelyi viszonylatban ezt tartom a legnagyobb problémánk­nak, azonkívül a kulturált szórakozás lehetőségeinek a hiá­nyét. Bármiből eredjenek isi fii helyzetfeltáró beszélgetőst egy másik szervezetben foly­tatjuk. XXX ]6 híre van a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban a királyi (Kráf) szövetkezet SZISZ-alapszervezetének, amely negyvenkét tagot számlál és közel egy évtizede tevékenyke­dik. A tagság nagyobbik hányada családos fiatal, s ez már előre jelzi SZISZ-munkájuk korlátozott lehetőségét. Figyelmük a gazdaság tervfeladatalnak a teljesítésére, vál­lalásodra, a Járási versenyekbe való bekapcsolódásba és a fiatalok politikai nevelésére irányul. Minden évben részt vesznek a szálas takarmány betakarításában. Az idén — a gépekkel elérhetetlen területek lekaszálásával — 280 mázsa szénát gyűjtöttek be. A szervezet elnöke, Antal Zoltán, harmincegy éves. Elmon­dotta, hogy a nagy felelősségtudattal és magas színvonalon végzett politikai-nevelő munka a tagjelöltek előképzésére Irá­nyul. A helyi pártszervezet ugyanis az Ifjúsági szervezet tag­jainak sorából — amelynek már több mint harmincöt száza­léka párttag — biztosítja utánpótlását. — Van egy klubhelyiségünk, de nem teljesen a miénk, mert korlátozva van a használata — panaszolja az elnök. A társadalmi munkával összegyűjtött pénzből sztereo magnót és lemezjátszót, valamint társasjátékokat vásároltunk, a helyi nemzeti bizottságtól pedig kaptunk egy színes televíziót. Saj­nos ritkán van lehetőségünk önmagunk szórakoztatására. Ugyanez a helyzet a sportfelszerelésünkkel Is, többnyire a szö­vetkezetünkben kisegítő fiatalok használják. Egyedül az asz­taliteniszben éljük ki sportolási igényünket. A tél folyamán — 15—20 részvevővel — a szövetkezet elnökének vándor­­serlegéért versenyzőnk. A nyári Időszakra egy sportnap Jut, amelyen az ágazatok közötti, Immár hagyományos tornát bo­nyolítjuk le. Fiataljaink körében népszerű az egy-két évenként megszervezett néhánynapos külföldi kirándulás. Antal Zoltán a stafétabot átadására készül, hiszen munkája és családi teendői mellett (két gyerekük van) egyre kevesebb idő jut a szervezet Irányítására, akciók szervezésére. XXX Bizonyságot nyert, hogy a fiatalok falun Is éppúgy Igény­lik a kulturált kikapcsolódást, mint városon. Nem frázis tehét, hogy sokrétűbben és komolyabban kellene törődni a mező­­gazdaságban dolgozó fiatalokkal, hozzáférhetőbbé tenni szá­mukra a kulturált szórakozás és az önművelés azon eszkö­zeit, amelyekre mint SZISZ-tagók jogosan Igényt tarthatnak. Mert aligha lehet vitás, hogy a szórakozási és művelődési formák egyenirányltott, sok esetben formális, egysíkú kíná­lata beszűkíti a fiatalok ezerszínű, természetadta érdeklődését. fii fiatalok látóköréből így kimarad a világ néhány színtarto­mánya. Információ- és élményhiánnyal beszűkített látómezejük kitágítása nélkül képtelenség munkakedvüket növelni, az új, megnövekedett feladatok megvalósításához Igazítani. KORCSMAROS lAszlo

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents