Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-17 / 37. szám

1983. szeptember 17. ■SZABAD FÖLDMŰVES' 11 A Mminvos ismeretek уеШеШвп A SLOVQSIVO Termelési Gazdasági Egységnek saját tudományos-műszaki bázisa és több szervezete van. Gon­doskodik a vetőmagvak nemesítéséről, s a mezőgazdasági üzemek vetőmag­igényeinek a kielégítéséről A növénynemesltök nagy érdeme, bogy a vetőmagvak választéka nagy hozamú új fajtákkal, hibridekkel és jelöltekkel bővült. A hetedik ötéves tervidőszak első éveiben nem kéve sebb, mint 16 fajta került elismerés­re az ültetőanyagok és a vetőmagvak választékából. Ezzel a SLOVOSIVO Termelési Gazdasági Egység munka­­közössége szép sikerekkel teljesíti a CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére vállalt feladatokat. A tudomány munkatársainak cél­tudatos munkája révén kialakult a gabonatermesztés egységes technoló­giai rendszere. Ezt a rendszert a gya­korlatban a soron levő ötéves terv­időszakban kezdték érvényesíteni. Jozef SevőoviC agrármérnök, a SLOV­OSIVO Termelési Gazdasági Egység vezérigazgatója a sajtó munkatársait arról tájékoztatta, hogy ml mindent sorakoztattak fel az Idén az AGRO­KOMPLEX en. Gondoskodtak például a termelés ésszerűsítésének a szem­léltetéséről, s a jó módszerek gya­korlati hasznosításának a népszerűsí­téséről. A szakágazat napján rendkívül hasz­nos és Időszerű kérdésekkel foglal­kozó tudományos tanácskozást szer­veztek, a főbb minőségi növényfajták kutatási és nemesítés! irányzatainak a meghatározására. A tudományos ér­tekezleten tíz neves szakember szá­molt be a legújabb Ismeretekről. Az előadók alapgondolatként a termelés minőségi tényezőjének a szükségsze­rűségére hívták fel a figyelmet. A sajtótájékoztatón Emil Spaldon, a Nitrát Mezőgazdasági Főiskola tan­székvezető professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy a termelés mennyi­ségi és minőségi tényezői mellett te­kintetbe kell venni a költségttéeleket is. — Az Idén már olyan búzáink Is voltak, amelyeknek sikértartalma meg­haladta a 40 százalékot — Jegyezte meg a professzor. — Ez pedig azt Jelenti, hogy lehetséges a kiváló bel­­tartalml minőség elérése. Nem hanya­golható el tehát a termelés céltuda­tos belterjesftése. Csak természetes, hogy nagy szerep jut ebben a bioló­giai anyagoknak, vagyis a kiváló tu­lajdonságokkal felráhuzott fajtáknak, -jelölteknek, s ezzel együtt az ember­nek. Hasonlóan fontos még a terme­lést segítő vegyszerek ésszerűen programozott, vagvis ellenőrzött fel­­használása a termelésben. Nagymér­tékben függ ettől az össztermés, s ugyanúgy a vetőmagvak hozama, de minősége Is. Az agronőmusnak pon­tosan kell tudnia, hogy a vetőmag és az Oltetöanyag egyedüli olyan ter­melőeszköz, amelyet 6 termethet elő. Fontos tényező továbbá a termelés komplex gépesítése Is. A géppark he­lyes összeállításától, egymásra való kapcsolódásától Is függ a termésát­lag és a minőség. Elmondható, hogy a növénytermesztésben a tényezők összessége döntő módon befolyásolja a végeredményt, s ha csupán egyet­len tényező Is kiesik a technológiai folyamatból, az már kedvezőtlenül be­folyásolhatja az eredményességet. Spaldon professzor azt ts mevie­­gyezte, hogy ki kell zárni a termelés­ből a helytelen szemléletmódot. Egyet­len év eredményességéből vagy ered­ménytelenségéből nem állapítható meg teljes biztonsággal egy-egy fajta helyi stabilitása. Ehhez legkevesebb három év gabonatermesztési eredményeinek alapos elemzése szükséges. Tény azon­ban, hogy hazánk gabonatermesztése az utóbbi húsz esztendőben felfelé (veit, ami több mint örvendetes. Ezt a jó színvonalat meg kell tartani, sőt újabb nagy hozamú fajták nemesíté­sével és termesztésével tovább kell javítani. Karol Bartalský agrármérnök, a SLOVOSIVO TGE szakágazati igazga­tója kiemelte, hogy az idén összesen 220 ezer 700 tonna vetőmagot hal­moztak fel az ősziek és a tavasziak vetéséhez, (j^etőburgonyából 150 ezer 500 tonna áll rendelkezésre. Az ősziek vetéséhez tehát 121 ezer tonna jő mi­nőségű vetőmagot készítettek elő a gazdaságok részére. A vetőmag teljes mennyiségének csírázást erélye eléri a standard szintet,, vagyis a kiváló minőséget. Az Idén például kimagasló hozam­átlaggal tűntek ki egyes hazai neme­­sftésű búzák fajtajelöltjei. Köztük em­líthető a BU-20 és az SO-6300 s egyéb jelöltek. A BU-20 búzából mintegy húszezer hektárra elegendő vetőmag áll rendelkezésre, főleg szaporítási célokra, s fgy Szlovákia búzavetés­­területéoek tfz százalékát foglalja majd el ez és a Hela búza. Ugyanak­kor a terület 12 százalékán a Knáút­­ka, húsz százalékán a Mironovskája, 22 százalékán a Vala, 6 százalékán pedig a többi búzafajtákat vetik a mezőgazdasági üzemek. Nem kevés gondot okoz a SLOVOSIVO vetőmag­­forgalml osztálya munkatársainak, hogy több gazdaság nagy tételben szeretné a BU-20-as és az SO-6300-as fajta jelöltet. Ez azért lehetetlen, mert először ezeknek a szaporításáról kell gondoskodni, tehát a kővetkező évek­ben már lesz vetőmag bőven. Tudato­sítanunk kell, hogy a Jö hozamátlag tekintetében nem egyedül a biológiai anyagé a döntő szó, hanem a több! fontos tényezőké Is, amint Spaldon professzor hangsúlyozta. Viszont azt is megemlítette, hogy a gyenge ké­pességű agronőmusnak kár a kiváló minőségű vetőmag juttatása, mert úgysem tud vele mit kezdeni, örven­detes azonban, hogy a gazdaságok agronómusalnak túlnyomó többsége mestere a termelésnek, jól tudja, hogy mit Jelent a gazdaságnak a kiváló minőségű biológia anyag. Az is örvendetes, hogy a búzavető­mag mintegy nyolcvan százaléka ha­zai nemesítésből származik. A tava­szi árpa és a borsó esetében pedig eléri a száz százalékot. Az idén tehát mindössze 400 ionná vetőmagot sze­reznek be külföldről. Ha ezt össze­hasonlítjuk a négy évvel ezelőtti 8 ezer tonna behozatallal, már ebből is láthatjuk, hogy mennyit fejlődött azóta a hazai vetőmag-nemesftés és termesztés. Bartalský elvtárs emlékeztetett ar­ra ts, hogy a jövő évre szükséges ültetőburgonyából száz százalék ere­jéig fedezett a szükséglet. A gazdasá­gok ugyanakkor alig negyven száza­lék erejéig igényeltek ültetőgumót. Jő lenne, ha nem az utolsó pillanatban, hanem már most benyújtanák az igényléseket. Ha tehát nem lesz ér­deklődő az ültetőburgonya Iránt, a SLOVOSIVO esetleg másutt keres rá piacot. Végezetül még annyit, hogy a Bo­humír Kabrt CSc. Klement Gottwald díjas növénynemesltő munkaközössé­ge által létrehozott IRIS (BU-18) bú­zát, amelyet az Idén jóváhagytak, s a legjobb hozamátlagot (7—9 tonnás hektárhozamot) nyújtotta Aranysarlö kitüntetésben részesítették az AGRO­­KOMPLEX-en, ugyanakkor a dr. Bar­­talos Menyhért Klement Gottwald dí­jas nemesítő munkaközössége az SO- 6300 és az SO-1580 fajtajelölttel, Sza­rnák István agrármérnök, a Košú lka búzafajta nemesftője Klement Gott­­wald díjas pedig az SK-5660 fajta­jelölttel tűnt ki a kiállításon és a termelésben. , Aranysarló díjat kapott továbbá a POLYNa cukorrépa és a REMA bur­gonyafajta Is a kiállításon. Elmond­ható tehát, hogy a SLOVOSIVO TGE munkaközösségének van mivel bösz­­kétkednie. Kimagasló sikereket értek el a nemesítésben, s közvetve a nagy­üzemi termelés eredményesebbé téte­lében. Most pedig olyan kiváló minő­ségű vetőmag választékot kínálnak a mezőgazdaságnak, amellyel jövőre is az ideihez hasonló termésátlagot ér­hetnek el. HOKSZA ISTVÄN Ladislav Halinak az átvett áru minősége felől érdeklődik (A szerző felvétele] Gondok A KONZERVGYÁRBAN Ш hasznosítják... A népgazdaság fűtőanyaggal és más energiahordozókkal való ellátásának fontos feltétele a tervekben meglo­­galmazott fogyasztási normák kévét­­kezetes megtartása. A termelésben és mine négyzetméteres alapterületű kollektorrendszer évente harmincezer kWó elektromos energia megtakarítá­sát teszi lehetővé. A hidaskürti szö­vetkezet a múlt évben valóban bar­­mindcezer kWó villamosenergiát taka­rított meg, s az idén már arra töre­kednek. hogy a megtakarftást további tízezer kWö-vai növeljék. Ez az egyetlen mezőgazdasági üzem a galántai járásban, ahol takarékos­kodni akarnak? Nem mondhatnám, mert a kollektorok a múlt év máso­тщп ШЯ más területeken életbe léptetett taka­rékossági intézkedések megtartása sürgető. A legtöbb energiát, illetve fűtőanyagot a nagyüzemekben taka­rították meg. Ide sorolhatók a mező gazdasági válalatok is. Az energiatartalékok hasznosításé ban jó példával szolgálhat például a hidaskťrti ( Mostová | Vörös Csillag Efsz. ahol a galántai járásban első ként használták tel a napenergiái vízmelegítésre. A járási mezőgazda sági igazgatóság energetikai osztá lyán úgy vélekednek, hogy a nap enerviát több mezőgazdasági üzem­ben ki kellene használni. Jelen’őságe abban rejlik, hogy például egy bar­dik felében elkészültek és az Orföldi (Slovenské Pole) Állami Gazdaság nagykapacitású bor|úneveldéjében, va­lamint Kirúlyréven (Krúfov Brod) Is ezzel melegítik a vizet. A napkollek­torokat a Kroméŕfži Járási Közszol­gáltatási Vállalat készítette. Az energiaforrások ésszerű haszno­sításán kívül más nyersanyagkészlete­ket Is kihasználnak a járásban. A pri­mőrzöldség-termesztéssel foglalkozó vágsellyei (Sara) Barátság szövetke­zet már harmadik éve hasznosítja a Tríkola üzem textilhulladékát, szűk ség esetén pedig a vrbovéi Trikota üzemből szerzik be ezt a hulladékot fűtésre. Ez természetesen olyan textil­hulladék, melynek további feldolgo­zása lehetetlen, ezért ilyen módon felhasználható. A szövetkezetnek ki­fizetődő, mert évente mintegy hatvan tonna barnaszenet takaríthat meg. Emil Dúfala agrármérnök, a szövet­kezet elnöke is megjegyezte, bogy a textilhulladékkal valö fűtés költség­­mentes és ésszerű. Ha elegendő tex­­tilbulladék áll rendelkezésükre, akkor nagyon jö a fűtés hatásfoka. Azért is előnyös, mert a textilhulladékkal va­ló fűtés során a bőmérséklet köny­­nyűszerrel szabályozható. Az egyen­letes hőfok elérése céljából szénnel keverik a textilhulladékot. A szövet­kezet a tél folyamán üvegházaiban mintegy 8 ezer karalábét termeit tex­­tilhulladékf ütéssel. A nádszegi (Trstice) Csehszlovák- Szovjet Barátság szövetkezet viszont a fűtőolajmegtakaritásra irányítja a figyelmet. A palántanevelő fóliasátra­kat faágakkal, szőlővenyigével ős ci­rokhulladékkal fűtik, Így nagy meg­takarítást érnek el. Krajcsovics Ferdinánd Az év legjobb termékei А MÉM illetékes szakbizottsága jóval az AGROKOMPLEX Országos Me­zőgazdasági Kiállítás megnyitása elolt értékelte az élelmiszeripari vállala­tok minősítésre benevezett termékválasztékát. Az értékelés anyagát az Állami Minőségellenőrző Intézet, a termékújltás Irányításával megbízott testület, valamint a tárca Nltrán székelő szabványosftö részlege szolgál­tatta. A minősítésre összesen 56 készítménnyel neveztek be a vállalatok, s ezekből a szakbizottság 11-nek Ítélte oda „Az év legjobb terméke“ elmet. A szakbizottság tgy rangsorolta a gyártmányokat: első helyezést ka. -t a LIKO TGE sterilizált zöldségsaláta különlegesség sorozata, vagyis a LABUŽNÍK, az ADRIA, a Deli sterilizált zöldségkeverék, a PARTY TOPF, a HOT APETIZEN és a FEFERON hagymával. A második helyre került a Grűö penészessajt. A harmadik helyezést kapta a graham kifli, a negyedik helyet érte el a Zuzana alacsony kalóriaértékű üdítő ital, az ötödik hely­re pedig a porított burgonyakrokett és a több tojásból készített hazat tésztametélt került. Ígéret van rá, hogy a versenyben részt vett élelmiszeripari termékek kereskedelmünkben Is hozzáférhetők lesznek. Erre csak azt mondhatjuk: így legyen! —hai— A rendkívüli nyári szárazság ked­vezőtlenül befolyásolta a zöldségter­mesztés eredményeit. Ez a konzerv­gyárak munkájára is kihatással van. Kevesebb alapanyag érkezett be a ter­melőktől, mint tervezték, s emiatt a tartósítás üteme is lelassult. — A Rimaszombati (Rimavská So­bota) Konzervgyár losonci (Lučenec) üzemegységében július első hetében nagy uborkadömptnggel Indult a tar­tósítás — tájékoztatott ján Gabera mérnök, az üzem Igazgatója. — Sajnos a nyersanyagbőség nem sokáig tar­tott,, csökkent a szállítás üteme, s emiatt bizony a termelésben prob­lémák keletkeztek. Nem volt biztolt­­va az Idényre szerződött fiatalok fog­lalkoztatása, akik nyárra, a bratlsla­­val, a kassal (Košice), a nitrát és a helyi középiskolákból érkeztek száz nál is többen. A termelés három mű­szakban folyik, s egy-egy műszakban 120—150 dolgozót foglalkoztatunk. A tervezettnél sajnos kevesebb uborkát kaptunk, és kénytelenek voltunk be­indítani a nyárra leállított konzervké­­szttó részlegünket, hogy munkát biz­tosíthassunk állandó dolgozóinknak és az ide érkezett fiataloknak. — Milyen a helyzet a felvásárlással és a feldolgozással? — Két és fél ezer tonna uborka tartósítását terveztük, ettől viszont el­maradunk. A napi tervezett 3 és fél vagon alapanyagból alig kapunk egy vagonnal. — Elégedettek a minőséggel? — Az uborka minősége kielégítő, ám a rugalmasabb felvásárlás még a minőségen javíthatna. A szerződéses szállítástól a feldolgozásig hosszú Idő telik el. A nagy hőségben ez nem kedvez a nyersanyagnak. Amikor köz­vetlen kapcsolatunk volt a termelők­kel, jóval sikeresebben szervezhettük a felvásárlást és a szállítást. Az uborka friss állapoténak a megőrzése rendkívül fontos, hiszen a termék túlnyomó többsége külföldre kerül: az NSZK-ba, Ausztriába, Angliába, Ausztráliába stb„ ugyanakkor a szo­cialista országokba Is exportálunk, csak kiváló minőségű áru kerülhet ki az üzemből. — A régi szűk területű üzemben milyenek a feltételek? — Az említettek sok gondot okoz­tak. Az egyre Igényesebb követelmé­nyekhez már nem elegendő a szerve­zés javítása, a belső tartalékok feltá­rása, hanem a termelés feltételeinek a korszerűsítse Is szükségszerű. Eb­ből a célból kerül sor az uborkafel­dolgozó részlegen a kettős futószalag felszerelésére, s tgy egy óra alatt 12 tonna uborka feldolgozása válik lehetővé. A magyarországi behozatal­ból származő gépsor felszerelése után, tehát augusztus végén kezdetét vette a próbaüzemelés. — Egyre jobban érezzük, hogy szűk a hely a termelésre, feladataink vi­szont egyre nagyobbak. Terjeszkedé­si lehetőségeink pedig — mert gyors ütemben épülő város központjában vagyunk — nincs. A raktározási gond, az udvar zsúfoltsága nehezíti a munkamenetet. Ezen jelenleg rak tárak bérlésével segítünk. Folyamat­ban van viszont saját nagyraktárunk építése Is az özemen kívül. Ha ez el­készül, jelentősen enyhíti a gondokat. Ý Jozef Dolniak, a zöldségtartósttó részleg vezetője és Ladislav Kallftak technológus kíséretében körülnéztünk az üzemben. A munkacsarnokokkal övezett udvarban csak szűk folyosó­kon lehetett közlekedni a ládahegyek között. Ezek egy része üresen nyers­anyagra várt, más része pedig kész­termékkel megtöltve útrakészen sora­kozott. Kasza István emelőtargoncával forgolódott körülöttünk, nagy szak­értelemmel hordta rendeltetési helyé­re a törékeny áruval telt ládákat. A futószalagok mellett serény mun­ka folyt, az üzem állandó dolgozói és az Idénymunkás fiatalok mosták, osz­tályozták, üvegbe rakták az uborkát. A fiatalok mozdulatai elárulták, hogy nem első ízben dolgoznak Itt. T-'-b­­ségük már az előző években ts itt töltötte nyári szünidejének egy ré­szét. Munkaerőben tehát nem volt hiány. Az üzemvezetők abban remény­kedtek, hogy az esős napok után az uborkakultúrák felfrissülnek, és még Jelentős mennyiségű alapanyag érke­zik feldolgozásra a termelőktől, tehát a szeptemberi paprikakampányig si­kerül kielégíteni a terv és a termelés közti különbséget. BÖJTÖS JANOS Új termékek A Malom és Sütőipari Tröszt az idén is alaposan felkészült az AGRO­KOMPLEX mezőgazdasági kiállttá: j. Tudjuk ugyanis, hogy a lakosság ka­lóriaszükségletének közel negyven­­százalékát mi adjuk. A kiállítás prog­ramjához hűen a bemutatott termékek az ésszerű és egészséges táplálkozás igényeit szolgálták. Ott láthattuk „Az év legjobb terméke“ verseny negye­dik helyezettjét, a kedvelt graham­­kiflit. Bemutattuk továbbá a barna zsemlyét, a teljes kiőrlésű eltartható búza- és rozskeDyeret, az eztroudált búzacsírát és búzakorpát, valamint a kukoricából készült termékek soroza­tát. A kiállított termékek között láthat­tuk a gyermekek és a diétások ré­szére készített gyártmányokat, pél­dául a zabpelybet, a tésztából készült pehely, amely hasonló a horgonyából gyártotthoz, félkészáruként forgalom­ba hoztuk ezek porított változatait, s odahaza ki-ki saját ízlése szerint készítheti majd el. Oj termékként mutattuk be a luxus­­kivitelű vegyes teasüteményt, amely a legkényesebb igényeket is kielégít­heti. A látogatók megtekin hették a kenyérfajták gazdag választékát. Nem kevesebb mint húsz fajtából válogat­hattak a kiállításon. S. J. T

Next

/
Thumbnails
Contents