Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-10 / 36. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. szeptember ÍÖ. 6 A Szovjetunió népeinek VIII. spartakiádja Д sport impozáns ünnepe volt Augusztus 6-án került sor a Szov­jetunió népei VIII. spartaklédjának záróünnepségére. Az esemény terje­delemben. eredményekben, látványos­ságban az előzőket magasan felül­múlta. Két héten át Moszkván volt a világ sportkőzvéleményének a szeme a külföldről ősszesereglett újságírók naponta tudósftottak a kiváló ered­ményekről. a csehszlovák televízió Is számtalan eseményről adott helyszíni közvetítést így szemtanúi lehettünk a kiváló sznvfet sportolók ragyogóbb­nál ragyogóbb teliesftményeinek és ismét egy fe!e|tbetetlen élménnyel lettünk gazdagabbak. Az eseménynek tizennégy napon át szemtanúi voltak a legmagasabb párt­ós állami tisztviselők a tiszteletbeli vendégek között talállak pl. Juan Antonio Samaranchot a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét, a szovjet testnevp’ési mozgalom veteránjait, is­mert sporfmesfereket. élmnnkásnkat. Már az első nanl küzdelmek világ­csúcsot hoztak, és ez a színvonal |el­­lemezte valamennyi sportág összecsa­páséit. Az aftétikal versenyeken részt­vevők — természetesen elsősorban a válogatott taglal — teljesítményeik­kel azt Igazolták hogy kitünően fel­készültek a Helsinkiben megrendezett első atlétikai világbajnokságon rájuk váré feladatokra. . Fantasztikus eredményeket produ­káltak a súlyemelők, akikre néhány hét'el a snarteklád otán a világ- és Enróea-batnnkság vár. A látottak atenián szinte kockázat nélkül meg­­fúsolbetlnk hogy a szovjet súlyeme­lőknek alig akad majd ellenfelük. Erről tanúskodik az a 10 világcsúcs, amelyet a snar'akiád versenyei során elértek. A Terevánban megrendezésre kerülő vlláebafnnkságnn az alacso­nyabb sálycsnonrtoket kivéve — me­lyekben a bolgárok dominálnak — ők viszik maid a nrlmet. Ami azonban a legérdemesebb- nemcsak ismert la­pasztalt súlyemelők felesketitek, ha­nem ntvan fiatalok értek el rendkí­vüli eredményeket, akikről eddig még nem hallottunk. Ez a megállapítás vonatkozik egyéb snor'ágakra is. akár tornáról vagy úszásról, akár birkózásról van szó. De hiszen énnen az a spartakiád elsőd­leges céllá, hogy a minél nagyobb tömegekből fordulóról fordulóra ki­választódjanak a tehetséges fiatalok, és a snartakiád elődöntőiében, a már sok sikert etért snortolókkal össze­mérve tudásukét, helyet követeljenek a legfobhak közölt. Hány későbbi ollmnial Branvérmes. világ- és Enró­­pa-bajnnk tönt fel tgy a soartaktédnk versenyei során? Hnsszó lista lenne, ha felsorolnánk nevüket. A Szovfelnnlé népeinek spartakléd- Ja olyan hatalmas rendezvény, amely­nek a világon nincs párja, jelentősé­géről. lefolyásáról Anatoli) tvanovlcs Koleszov a Szovjetunió Testnevelési és Sportbizottságának elnökhelyettese számolt be sa|tőtájékoztetó kereté­ben: — A Spartakiád 1981-ben tőmeg­versenyekkel kezdődött — mondotta. — A különböző rendezvényeken 21 ezer 300 sportkörből több mint 77 millió ember vett részt. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­sága. valamint a Minisztertanács két évvel ezelőtt határozatot hozott a tö­megsport színvonalának további eme­lésére. Egyik alapvető feladatunk, hogy a testnevelés és a sport még inkább az emberek mindennapos te­vékenységévé váljék. — A Spartakládon a részvételi arénv örvendetesen nőtt és akadt szö­vetségi köztársaság, amelynek átlago­san minden harmadik lakosé indult a versenyeken. A tömegsport szervezé­sében nagy jelentőséget tulajdoní­tunk az tintásoknak és Igyekszünk ' még vonzóbbá, érdekesebbé tenni • sportot a lakosság számára. A sparta­kiád újabb lendületet adott a Szovjet­unió sportmozgalmának, és est ki kell basznélnl a testnevelés éz sport még szélesebb körű népszerűsítésére A Szovjetuniót népei VIII. spartakiád jának része az iskolai spartakiád, as üssi-saövetségl játékok, a falusi sport­játékok, a technikai sportokban pedig a DOSZAAF-versenyek. Ezeknek az eredményei is beleszámítottak a spar­takiád pontversenyébe. — Harminckét sportágban rendez­tünk döntőket, természetesen vala­mennyi olimpiai sportban, de я sakk. a szembú, az asztalitenisz és a mú úszás Is szerepelt a spartakiád műso­rán. A döntők május 11-én kezdődtek és angusztns 6-án értek véget. Azért volt szükséges ennyire elnyújtani a döntőt, mert egy sor szovjet élspor­toló csak így vehetett részt sportáge világ- és Európa-bafnokságén. — A köztársaságokat és a városo­kat bárom csoportba osztottuk; az el­sőben például Moszkva, Leningrád. az OSZSZSZK. Ukrajna és Belorusszia szerepelt. Az öttagú csapatoknak mind a 32 sportágban szerepelniük kellett. A második csoportban szerep­lőknek huszonkettő, a harmadik cso­port tagjainak tizenkét sportágban kellett indulniuk. A spartakiád nép­szerűségére jellemző, hogy sok kül­földi résztvevő, ezúttal csaknem hat­van ország sportolói jöttek el Moszk­vába. Elmondhatom, bogy az Idei spartakiád Is jócskán hozzájárult a kölcsönös megértés, a népek barát sága és az olimpia szellemének erő­sítéséhez. A világ sportvezetői, akik elláto­gattak Moszkvába nemcsak remek versenyeknek lehettek szemtanút, ha­nem megismerkedhettek a Szovjetunió népei sportmozgalmának magas szín­vonaléval. A köztársaságok sportve­zetői ugyanis sajtóértekezleteken szá­moltak be testnevelésük és sportjuk fejlődéséről. A szovjethatalom éveiben mindenütt felentös feflődés volt ta­pasztalható. Ott, ahol egykor Ismeret­len fogalom volt a testnevelés, ma már élénk sporttevékenység folyik. Hogy csak egyetlen példával szolgál­junk: Törkménléban a huszas évek közepén még csak 600 ezer ember sportolt, 1932-ben számok tizenkét­ezerre emelkedett és ma már meg­­haladja az 1 milliót. Ez azt ielenti, hogy minden harmadik lakos sportol és kitűnő sportlétesítmények állnak rendelkezésükre. A szomszédos köz­társaságok között szoros az együft­­mflködés, ami jelentősen hozzájárni a versenyzők teljesítményének növelé­séhez. Persze az eredményeket a Szovjet­unióban sem köszönhetik a véletlen­nek, a testnevelési mozgalom rendkí­vül széles alapokon nyugszik. Min­denütt tervszerű, alapos mnnka fo­lyik. Az egyez sportágakban összesen 335 ezer fizetett tisztségviseld gon­doskodik a megfelelő tevékenységről. Az edzők, oktatók és bírók száma meghaladja a 16 milllőt. Tavaly a rá­­termettságl jelvényszerző versenyek­nek csaknem 50 millió résztvevője volt. A tehetségek kiválasztásánál, az utánpótlás nevelésénél pedig jelentős szerepet kapnak az Ifjúságiak részére rendszeresen megrendezett versenyek, amelyeknek 1902-ben több mint bar­­mlncmllllú résztvevője volt Sorolhat­nánk persze tovább, de о néhány adat Is szemléltetően bizonyltja a szovjet testnevelésben és sporttevékenység­ben végzett mnnka célszerőségét, e szocialista ombertormálás helyessé­gét Ezért lehetett a Szovjetunió nem zeti VIII. spartakiádja a sport Unne pe, amelyen a tömegesség a csúcs teljesítményekkel párosult, s amelyen a 15 köztársaság Ö885 versenyzője mérte össze tndásét, felkészültségé- 56 külföldi ország sportolóival. Наг mlnckét sportágban 246 érmet osztnt tak ki éa a döntö összecsapások so rán 17 világcsúcs. 22 szov|et és több mint 300 köztérsasigl rekord szüle tett Ami azonban a legnagyobb pn zitfvum, hogy a szovjet élsportolók ka! vívott harcban számtalan fiatal te hetség hívta fel magúra a szakembe rak figyelmét, akik közül jónéhény nak a nevével — hagyományokhoz híven — a soron következő négy vi lágversenyeken még találkozunk. KOLLAR JÓZSEF T allóson (Tomašfkovo) áthaladva, lehetetlenség észre nem venni egy nagy táblát az országút mellett. Cö­­löpös vízimalom, mondja rajta a két­nyelvű felirat, nyíl mutatja az Irányt. Egy rövid haditanács a kollégáimmal, s máris eldöntöttük; megnézzük. Ha szűkösen Is, de még belefér az egy­napos riportút meglehetősen szoros Időkereteibe. Ami engem Illet, be kell hogy vall­­jam, nem láttam még „Igazi“ vízimal­mot; olyat tehát, amelyet nem kez­dett ki az Idő vasfoga, hogy ese'leg már csak egy szomorú vázként maga­sodó foghíjas vfzikerék jelezze ere­deti hivatását, hanem többé-kevésbé ma Is olyan, mint legdolgosabb nap­jaiban volt, s most Is működőképes. Minden okunk megvolt feltételezni, hogy a taliöst vízimalom Ilyen; az említett táblán ugyanis rajta állt az ts, hogy a Galántai járási Múzeum gondozása alatt áll. Személykocsink zötykölödve ara­szolt a jobbára traktorok lárta mézét úton A község házal már régen el­maradtak; közeledünk a Kis Duna vadregényes árteréhez. Százados fűz­és nyárfák bújtatják két oldalrö! в folyót; összefüggő láncukban csak a határozottan balra kanyarodó út üt rést. Évtizedeken át járták ezt az utat a gazdák szekerei, odafelé gabonát, visszafelé frissen Grölt lisztet szállít­va. A malomnál vagyunk Keskeny fapalló vezet a parttól mintegy húsz méterre lévő fabódéhoz, ami tulajdonképpen a malom épülete. Vaskos cölöpök tartfák, nagyjából egy méternyire a víz felszíne fölött. Tetőzetét csaknem félig befedi egy vízből nótt fűzfa hatalmas koronája, az emeletnyi magasságú vfzikerék pereme kilátszik a deszkaépület mö­gül. i A parton, fáktól körülvéve áll Ma­­tlcza János vízimolnár háza. Köze) s távol ez az egyetlen emberlakta hely; Tallóstól, és az ellenkező Irány­ban levő Agerdó tanyától egyaránt kilométerek választják el. A molnár hű maradt a malomhoz, pedig tizenöt éve. hogy az utolsó szem gabona le­pergett a garatján. Egy terebélyes fűzfa árnyékában meghúzódó kts pá­don ülünk és beszélgetünk; János bá esi a malom történetéről mesél. — Ne csodálkozzon azon, hogy Itt maradtam: a magaménak érzem ezt a malmot. A dédapám volt Itt az első vízimolnár, 18R6-t6I, amikor az első hiteles fellegyzések származnak a malomról. Itt, ezen a helyen lakott, ahol most цг én házam áll; Itt szü­lettem én is, és Itt tanultam a mes térségét édesapámtól, Mattcza István­tól. Tizennégy éves koromban volt az első önálló őrlésem; egy híján har­mincöt évig voltam aktív vízimol­nár. .. — 1914 óta áll a malom a mai he­lyén; a folyó szabályozásét követően kellett feljebb hozni. Ehhez tudni kell, hogy az Ilyen, úgynevezett -elul­­hajtott vízimalmoknak a teljesítménye nagyban függ a víz áramlást sebessé­gétől, Illetve annak állandóságától. Működésűk ezért szinte elképzelhe­tetlen megfelelően megépített gát nélkül; ennek karbantartása leg­alább annyira fontos volt, mint ma­gáé a malomé. Az optimális vlzszlnt ennél a malomnál mintegy hatvan centiméter volt, az Ilyen magasságú víz forgatta a leghatásosabban a vl­­zlkerék fenyődeszkából készült lapát­jait. — A napi teljesítmény? Nehéz Így megmondani; az az Igazság, hogy nem is Igen mértük. Mentünk, ha szükség volt, nemegyszer sorban álltak a pa­rasztszekerek a parton; Ilyenkor éj­jel-nappal őröltünk. 1950-lg emlék­szem vissza ily.en erős szezonokra, aztán ahogy csökkent a magángazdál­kodók száma, és terjedtek el a villa­mos meghajtású darálók, egyre rit­kábban kellett felhúznom a zsilipet. Olyannyira, hogy más munka után néztem, és 1957-től a nagyszombati építkezési vállalatnál dolgoztam. Csak hétvégén jártam haza; ha hébe-hóba hozott valaki közben néhány zsák ga­bonát, a feleségem őrölte meg. ö kü­lönben is sokat segített minden mun­kában, ami a malom körül akadt: a karbantartásnál, a télt jégtlsztltásnál. Az utolsó őrlésűnk 1988 ban volt. Átmegyünk a korláttal övezett kes­keny pallón, és János bácsi kinyitja a kis faépület ajtaját. A garat üresen ásít a félhomályban, a hatalmas ma­lomkő mozdulatlan. A deszkák hasa* dékain kilátni a vlzlkerékre, amely így, közvetlen közelről lenyűgözően hat Impozáns méreteivel. Vastag ten­gelyéről fából faragott fogaskerekek és sztjáttételek vitték át a víz ereiét a berendezés lelkére, a kerek malom­kőre, amely, látszólagos durvasága ellehére csodálatos flnomságúra tudta megőrülni a közéje csörgő gabona­szemeket. Nincs már rá szükség, a korszerű malomgépek Összehason­líthatatlanul nagyobb hatásfokkal dol­goznak. Mégis jó, hogy megmaradt: egyszerre jelképezi az emberi találé­konyságot és a műszaki haladást. Rend és tisztaság honol a kis faházi­kóban; soha nem fog Itt már por szállongani a garatba zúdított gabona nyomán. A Kis Dunán álló vízimalom ma már úgy tartozik a vadregényes tájhoz, mint a körülötte álló fűzfák. VASS GYULA •яжяжшг«мт!И!ЯЯ1ка111М*к1впжк*мая1 Matfcza János gondoskodása nem csök­kent, bár ezek a kerekek tizenöt éve nem őrol'ek gabonát IP- / 'í X, * л s * , Nyitráf JNitra) ábrázolja, és a Nyitrai Járási Nemzeti Bizottság üléstermében kapott méltó helyet Barta Gyula festőművész nemrég elkészült monumentális. 1200X2811 centiméteres panoramatlkus fest­ménye. A művész tudatosan vá Iasztotta témájául ezt a dinami­kusan fejlődő várost, amelynek egyúttal gazdag történelmi hagyo­mányai Is vannak. Ezernyi vázlat, kísérletezés után végül Is sikerült megtalálnia azt a kompozíciót, a­­mely méltó tisztelettel adózik a múltnak és erőteljesen juttatja szóhoz a szocialista jelent. Az áb­rázolás sajátos vetületének kö­szönhetően sikerült elkerülnie a sematizmus és a plakátszerűség veszélyét, és az Impozáns alkotás méltón |elképez1 hazánk egy kor­szerű városának fejlődését, szn •tallsta átalakulását. —G — Peter Breza felvét!«5 A vízimolnár háza (A szerzó felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents