Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-10 / 36. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 4 1983. szeptember 10. Ősz - a mezőgazdaság legigényesebb miszaka A PRAVDA szerkesztősége a közelmúltban vezércikket közölt Ján Blcháö­­tél, a Szocialista Munka Hősétől, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottságának elnökétől. Lapunk a cikkből kivonatot közöl. Magunk mögött hagytuk az idei esztendő kétharmadát. Noha ebben az időszakban eredményesebb volt a me­zőgazdasági termelés, mint a 7. ötéves tervidőszaka első két évében, korai lenne még sikerről beszélni, hiszen hátravannak még az eredményeket meghatározó tennivalók: az ősziek betakarítása és tárolása, a jövő évi termés megalapozása. Végtelen sok feladat vár még ránk, melyek teljesí­tése nagymértékben hat idei gazda­sági eredményeinek alakulására. A természet az idén sem kényezteti el nagyon a földműveseket, munká­jukat már hosszú ideje veszélyezteti a szárazság. Aki viszont tavaly jól megalapozta az idei termést, aki a vegetációs nyugalom időszakában sem pihent, hanem a gépeket, a szaporító anyagot készítette elő, aki okosan trágyázott, aki tovább képezte a dol­gozókat, annak az idén sem lesz gondja a tervteljesítéssel: lesz ele­gendő takarmánya, és jó termést vár­hat kukoricából, burgonyából, zöld­ségből és gyümölcsből is. A jó munkaszervezés, a célszerűen irányított kezdeményezés és a szocia­lista verseny hozzájárult ahhoz, hogy terven felül termeljünk húst, tejet és gabonát, s helyenként még az előző években keletkezett adósságaikat is csökkentették. A munkakezdeménye­zés, valamint az egyének és kollektí­vák versenye egyértelműen bizonyí­totta, hogy mindkettő jelentős inten­­zifikációs tényező. Éppen a bonyolul­tabb feltételek között mutatkozik meg a helyesen megválasztott ver­senyformák és vállalási módszerek eredménye, a szocialista brigádok és a komplex racionalizációs brigádok tevékenységének eredményessége. Megmutatkozik, hogy az év első hó­napjaiban milyen politikai és szerve­zési figyelmet fordítottak a vállalá­sokra. hogy ezek nem formálisan, a dolgozók bekapcsolása nélkül szület­tek-e. Ugyanis a munkakezdeménye­zés kibontakoztatásának is rugalmas­nak. mozgósító erejűnek és hatékony­nak kell lennie. A szocialista versenyben és a kez­deményezésben mindig tükröződnie kell a takarékos és jó minőségű ter­melésre való törekvésnek, fgy gaz­dálkodnak a tapasztalt szakemberek, az élenjáró szövetkezetek és más me­zőgazdasági vállalatok. Nem szabad olyan helyzetet teremteni, hogy bár­kiben is az a benyomás keletkezzen: a munkája fölösleges a társadalom M ézfk számára, hogy kezdeményezése, erőn felüli igyekezete nem gazdaságos, nincs rá szükség. Az emberről, a tár­sadalom számára hasznos értékek te­remtőiről sokoldalúan kell gondos­kodni. A szövetkezetek és az állami gazda­ságok földjeiről a legközelebbi na­pokban kezdik szállítani a tárolóhe­lyekre, az üzletekbe a burgonyát, a cukorrépát, a szőlőt, a kukoricát és egyéb terményeket. Ezek a munkák nem csupán elegendő gépet és közle­kedési eszközt igényelnek, elegendő emberre is szükség van elvégzésük­höz. Nem birkózunk meg feladataink­kal a patronáló üzemek, a diákok, a társadalmi szervezetek tagjai, a nép­hadsereg és a falusi lakosság segít­sége nélkül. Egyes körzetekben na­gyon sok dolgozó és idénymunkás lesz a mezőkön. Ezért az őszi mező­­gazdasági munkákra alaposabban fel kell készülni, mint az aratásra. Ta­valy is voltak olyan szövetkezetek, amelyekben nem hangolták össze az emberekről való gondoskodást á szük­ségletekkel. Az ilyen fogyatékosságok az idén nem ismétlődhetnek meg. Az irányító és gazdasági szervekben po­litikai-szervezési intézkedéseket ké­szítenek elő az őszi munkákkal kap­csolatban. Sajnos, a múltban megtör­tént, hogy nagyon sokat beszéltek és írtak a gazdasági feladatokról, de közben nagyon keveset az emberek­ről, arról, hogyan gondoskodnak ró­luk. Tudatosítani kell, hogy ez hely­telen hozzáállás, mert az emberekről való gondoskodás nem merülhet ki csupán az ötéves tervidőszak elején elkészített részletes és tudományos szoéiális programokban, s nem elég, ha csupán az éves tervek előkészíté­sekor esik szó ezekről a kérdésekről. Az emberekről való gondoskodás, a munkakezdeményezés fejlesztése je­lenti a szociális program megvalósí­tását. A szociális programba tartozik többek között az is, hogy gondoskod­janak a meleg ételnek a mezőkön való adagolásáról, ami az aratás ide­jén természetes ugyan, de ősszel gyakran még a meleg teáról is meg­feledkeznek. A nagy teljesítményt, a jó minősé­gű munkát és a munkakezdeménye­zést anyagilag és erkölcsileg egyaránt értékelni kell. Szükség van arra is, hogy a dolgozókkal idejében ismer­tessék meg az anyagi érdekeltség kritériumait. Vannak már szövetkeze­teink, amelyekben érvényesítik a bri­gádrendszerű munkaszervezés és ja­vadalmazás elveit. Most a legalkal­masabb az idő, hogy kiterjesszük eze­ket más vállalatokra is. A mezőgazdaságban dolgozókról, a szövetkezeti tagokról történő gondos­kodásra ugyanazok az alapelvek ér­vényesek, mint a népgazdaság más ágazataiban. Az idénymunkásoknak is érezniük kell, hogy gondoskodnak ró­luk, hogy az általuk kifejtett igyeke­zetnek és kezdeményezésnek megfe­lelő feltételeket teremtettek munká­jukhoz. Persze, nem csupán az étel­ről, az üdítő italokról vagy a jutalom­ról van szó, hanem a komplex gon­doskodásról. Hiszen nagy szerepe van ebben az egészségügyi gondoskodás­nak és a munkavédelemnek is. A le­hető legkedvezőbb munkafeltételek megteremtése politikai, gazdasági és társadalmi feladat, melynek teljesíté­se abban tükröződik, hogy miként gondoskodnak az őszi munkák részt­vevőiről a 7. ötéves tervidőszak dön­tő fontosságú, harmadik esztendejé­ben. A felelőtlenség ára Törvényrendelet rögzíti, hogy a nem­zeti vagyon védelme hazafias köteles­ség. s mindéit polgárnak aklívan részt kell vállalnia a tűzesetek meg­előzésében. A törvényrendelet további részében arról is szó van, hogy a tűz­esetek megelőzéséért, esetleges likvi­dálásáért az üzemek és gazdaságok vezetői felelnek. Erre az emlékeztetőre azért van szükség, mert nem mindenütt veszik figyelembe a törvényrendeletet. Elég csupán a kelet-szlovákiai kerület me­zőgazdasági üzemeiben történt tűz­esetekre gondolni, máris elszomorító képet kapunk. A kerület mezőgazdasági üzemeiben a vezető dolgozók némi büszkeséggel mondták az aratás megkezdése elölt: „Mindent elkövettünk a tüzek • meg­előzése érdekében. Dolgozóinkat kiok­tattuk, a tűzbiztonsági felszerelésein­ket felújítottuk, az előírásokat betart­juk“. Sajnos, a reménykedés nem mindenütt vált valóra: a nyár folya­mén huszonhat olyan tűzhöz riasz­tották a tűzoltókat, amelyek szénatá­rolókban, gabonatáblákon, szállítás­nál vagy a larlőn keletkeztek. A kár 1 millió 400 ezer koronára rúgl Az aratás ideje alatt a legnagyobb károk a humennéi és a terebesi (Tre­­bišov) járásban keleikeztek. A humen­néi járásban levő rubišai szövetkezet­ben rövidzárlat következtében 30B tonna széna és 58,1 tonna szalma vált a tűz marialékává. Az anyagi kár 386 ezer korona. Az említett járás haburei 'szövetkezeiében szintén ,a fúvatógépen keletkezett rövidzárlat következtében 166 tonna széna égett el, a kár meghaladta a 128 ezer ko­ronát. Komoly tüzeset történt a tere­besi járás csicseri (Čičarovce) szö­vetkezetében Is, ahol a szénatároló­ban 26 Ionná széna égett hamuvá. Hogy mennyire veszélyes a figyel­metlenség, a gondatlanság, erről a bardejovl járásban levő Ortufovái Efsz tagjai Is meggyőződhettek. Hažlín község határában öt hektárnyi lábon álló rozs égett el a vörös kakas ga­rázdálkodása nyomán. A lángok az egyik kombájnt is megrongálták Megállapították, hogy a tüzet a teher­autó átforrósodott kipufogócsöve okozta. A járművet Michal К., a szö­vetkezet 36 éves sofőrje vezette. Azokról az esetekről már nem Is be­szélünk, amikor a munkagépek és járművek gyulladtak ki munka köz­ben. De vajon mi rejtőzhet az aggasztó tények mögött? juraj Mündel, a SZTSZ kerületi pa­rancsnokságának főhadnagya szerint a tűzesetek leggyakoribb előidézője az emberi felelőtlenség volt. Idén,a szokásosnál előbb kellett megkezdeni az aratást, felgyorsultak az előké­születi munkák, s nyilván nem volt mindenhol megfelelő az ellenőrzés. Néhány gazdaságban például IFA te­hergépkocsikkal végezték a termény­szállítást, bár köztudott, hogy ennek a gépkocsitípusnak úgy helyezkedik el a kipufogódobja, hogy arra akar-' va-akaratlanul rárakódik a törek és a szalma. A vastagodó réteg pedig egykettőre lángra lobban az átforró­sodott kipufogótól... Ahogyan/a szakember mondta: azok a vezetők, akik elrendelték az ilyen járművek munkába állítását, azok elő­térbe helyezték a munka meggyor­sítását — a biztonsággal szemben. Kockáztattak, s több helyen bizony veszítettek... Az elmondottakból egyértelműen kitűnik, hogy nem minden gazdaság­ban tanúsítottak kellő figyelmet a tűzesetek megelőzése lránt. Az évekkel ezelőtt elfogadott hatá­rozatok egyértelműen leszögezik, hogy a régi mezőgazdasági épületekben, Istállókban fel kell újítani az elavult villanyvezeték-hálózatot. A tárca ez­zel a feladattal a gép- és traktorállo másokat bízta meg, melyek felada­tuknak csak részben tettek eleget. A villámcsapásnak nem lehet útját áll­ni, mondogatják gyakran, de a szük­séges villámhárítók felszerelésének elmulasztása már törvénybe ütközik. Kár, hogy a felelősség megállapítása­kor ezt a tényt még nem mindig ve­szik figyelembe. A büntetés már az utolsó választási lehetőség, az elsődleges cél a meg­előzés, melynek mindenkor emberi felelősségérzettel kell párosulnia. An­nál is inkább, mert a tűzesetek meg­előzése, az élet, a szocialista és a személyi tulajdon oltalmazása állam­­polgári kötelesség. (illés) Kszelei kerülni а delpfflioz A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének egyre nagyobb szerepe van a szocialista törvényesség és a szövetkezeti demokrácia megvalósító sában. Ezek következetes és eredmé­nyes megvalósítása szükségessé teszi, hogy a szövetség munkájának nagy része a szövetkezetekbe kerüljön át. A CSKP Központi Bizottsága 13. ple­náris ülésének és az EFSZ IX. kong­­ressznsának határozataival összhang­ban a SZFSZ nagykürtösi (Veľký Krtíš) járási bizottsága is következe­tesen váltja valóra a szükséges intéz­kedéseket. Már minden közösben megalakultak az SZFSZ alapszerveze­tei és megkezdték tevékenységüket, tájékoztatott a járási bizottság politi­kai dolgozója, Uhliar elvtárs. Felelős­ségteljes munkájukhoz rendszeres és hatékony támogatást nyújtanak a já rási bizottság dolgozói: ismertetik feladataikat, ellenőrzik tevékenységü­ket. Az alapszervezetek megbízott vezetői részére mnnkaértekezleteke! szerveznek, melyeken azok beszámol­nak tevékenységükről, megvitatják az általánosnak minősíthető, több alap­szervezetet is érintő problémákat. Legnagyobb segítséget az elnökségi üléstől kapnak, melyen írásos beszá­molóban ismertetik az elvégzett mun­kát. Az eddigi tapasztalatok azt igazol­ják, hogy az alapszervezeiek, s a szö­vetségi részlegek és a részlegbizott­ságok hatékonyan segítik a járás me­zőgazdasági Üzemeiben a termelési feladatok teljesítését. Arra töreked­nek, hogy a tagok megértsék, hogy a kitűzött feladatokat idejében és kifo­gástalanul kell végrehajtani. Munká­juk nynmán a munkahelyek közössé­gei még szorosabb alkotó egységekbe tömörültek ,a dolgozók véleménynyil­vánítása közvetlenebb, s hozzáállása kezdeményezőbb. Mivel a csnporlbi zalmira a termelési feladatok teljesí tése, az eszmei-politikai nevelőmunka és az emberről való gondoskodás kö­vetelményeinek megvalósítása terén komoly feladat hárul, minden mező­­gazdasági üzemben igyekeztek a leg­jobb dolgozókat kiválasztani és meg­nyerni erre a tisztségre. A szövetkezetek többségében: Ipoly­­balogon (Balog nad Ipfom), Zsélyben (Želovce), Ipolynyéken (Vinica), Lu­­kanényén (Nenince), Alsőpalojtán (Dolné Plachtince) és még több kö­zösben konkrét eredmények igazolják a lelkiismeretes szervezőmunkát. Visz­­szatükröződik ez a dolgozóknak a ter­melési feladatokhoz való viszonyában az idényjellegű szocialista verseny eredményeiben, a segitőkészség meg­nyilvánulásaiban. Számos dolgozó vál­lalta, hogy a szövetkezeti munkaisko­lában és a haladó taoasztalatok is­kolája keretében bővíti szakmai isme rétéit. BÖJTÖS JÁNOS ÖNTÖZÉSSEL a jobb eredményekért Féder Árpád csoportvezető: „Az utóbbi időben öntözőcsoportunk egy pillanatig sem tétlenkedett...“ Gyakran emlegetjük a szeszélyes időjárást, mert bármelyik hónapban megtréfálhat bennünket, s olykor bi­zony rossz tréfát űz velünk. Akárcsak az idei évben. A csapadék már kora tavasszal jóval kevesebb volt a sok­évi átlagnál, a nyári aszály meg egyenesen próbára tette a szövetke­zett dolgozók türelmét. Mit csinál ilyenkor a földek népe? Hiszen az ő munkája, munkájának eredménye nagyon összefügg az idő­vel, sőt ma már ezeket a mérsékelt szeszélyeket sem szereti, mint az idei. Ezért mi mást tehetne: felkészül rá­juk. Egyebek között azzal, hogy mind nagyobb területen folytat ön­tözéses gazdálkodást. A jókor és helyesen juttatott mes­terséges csapadék hozamnövelő hatá­sa közismert, ezért ahol erre lehető­ség van öntöznek. Például az Üszori (Kvetoslavov) Magtermelő Alla.mi Gazdaság földjeire ottjártunkkor kor­szerű öntözőberendezések ontották a vizet. Kíváncsian nézegettem a lera­kott csöveket, a sávos öntözőberende­zések működését, melyekről az Idén egy pillanatra sem volt szabad meg­feledkezni, hiszen nagyon kevés nyári zivatar vonult végig kánikula Idején a csallóközi rónán. Az egyik hatalmas lucernatéblán figyeltem a szorgoskodókat. — Mi a hiba? — kérdeztem Major Jántól, az öntözőcsoport tagjától. — A csévélőberendezés romlott el Major ján az öntöződob javítása közben válaszolta készséggel. — Nem Is cso­da, szinte megállás nélkül működnek a gépek. Április végén kezdtünk ön­tözni, azóta szinte szünet nélkül dol­gozunk. Csak az a baj, hogy kevés az ember. Ezért brigádosok, nyugdíjasok Is besegítenek. Az én munkatársam, Érsek Ervin, Is Idénymunkás. Szor­galmas, csöndes, szófogadó gyerek, jó vele dolgozni. Ervin nem szólt, csak figyelt. Ész- . revettem rajta, hogy igyekszik ellesni a mestertói a szakma „fortélyait“. Mert — mint mondotta — az általá­nos iskola befejezése után az autó­szerelői szakmát szeretné választani, személygépkocsikat javítani. — Mennyi a napi teljesítmény? — Pontosan nem tudom megmonda­ni, de sok — felelte Major Ján. — Kérdezze meg Péder Arpád csoport­­vezetőtől. Tőle tudtam meg, hogy az állami gazdaság ezerkétszáz hektáros termő­­területéből ötszáz hektárnyi öntözhe­tő. Ötvennégy sávos öntözőberende­zéssel rendelkeznek, melyeket az idén alaposan kihasználtak, főleg azokon a talajokon, amelyek öntözés nélkül igen szerény termést adnának. Az öntözéses gazdálkodás hasznát jól szemléltethetjük a gabonatermesz­tési eredményekkel. Idén az árpa át­laghozama 7,2 tonna, a búzáé 7,4 ton­na volt. Cukorrépából Is jő termés Ígérkezik. Persze nem a természetes csapadék jóvoltából. Ezenkívül öntöz­ték a spenótot, a borsót, a lucernát, a legelőket, az alá­vetéseket, a kuko­ricát. A szomjazó növényekre 30—40 milliméteres ada­gokban juttatták a vizet. Bíznak ab­ban, hogy szemes kukoricából a nagy szárazság ellenére Is elérik a tavalyt szintet, vagyis a nyolc tonna átlag­hozamot. A termés növe­kedése az öntözé­sen kívül még sok tényezőtől függ. A gépesítéstől kezdve az önköltség csök­kentésén át a leg­gazdaságosabb és legkorszerűbb ter­melési technológia bevezetéséig, egé­szen az egyszerű és hagyományos kézi munkáig. Nem Is beszélve a mun­ka jó megszervezé­séről. De nem utolsó­sorban attól Is, mennyire sikerül függetleníteni a termelést az idő­járás úgynevezett szeszélyeitől. Te­hát, hogy tudunk-e esőt csinálni akkor is, ha nem esik. Fotó: -lta NAGY TERÉZ

Next

/
Thumbnails
Contents