Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-09-10 / 36. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 4 1983. szeptember 10. Ősz - a mezőgazdaság legigényesebb miszaka A PRAVDA szerkesztősége a közelmúltban vezércikket közölt Ján Blcháötél, a Szocialista Munka Hősétől, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottságának elnökétől. Lapunk a cikkből kivonatot közöl. Magunk mögött hagytuk az idei esztendő kétharmadát. Noha ebben az időszakban eredményesebb volt a mezőgazdasági termelés, mint a 7. ötéves tervidőszaka első két évében, korai lenne még sikerről beszélni, hiszen hátravannak még az eredményeket meghatározó tennivalók: az ősziek betakarítása és tárolása, a jövő évi termés megalapozása. Végtelen sok feladat vár még ránk, melyek teljesítése nagymértékben hat idei gazdasági eredményeinek alakulására. A természet az idén sem kényezteti el nagyon a földműveseket, munkájukat már hosszú ideje veszélyezteti a szárazság. Aki viszont tavaly jól megalapozta az idei termést, aki a vegetációs nyugalom időszakában sem pihent, hanem a gépeket, a szaporító anyagot készítette elő, aki okosan trágyázott, aki tovább képezte a dolgozókat, annak az idén sem lesz gondja a tervteljesítéssel: lesz elegendő takarmánya, és jó termést várhat kukoricából, burgonyából, zöldségből és gyümölcsből is. A jó munkaszervezés, a célszerűen irányított kezdeményezés és a szocialista verseny hozzájárult ahhoz, hogy terven felül termeljünk húst, tejet és gabonát, s helyenként még az előző években keletkezett adósságaikat is csökkentették. A munkakezdeményezés, valamint az egyének és kollektívák versenye egyértelműen bizonyította, hogy mindkettő jelentős intenzifikációs tényező. Éppen a bonyolultabb feltételek között mutatkozik meg a helyesen megválasztott versenyformák és vállalási módszerek eredménye, a szocialista brigádok és a komplex racionalizációs brigádok tevékenységének eredményessége. Megmutatkozik, hogy az év első hónapjaiban milyen politikai és szervezési figyelmet fordítottak a vállalásokra. hogy ezek nem formálisan, a dolgozók bekapcsolása nélkül születtek-e. Ugyanis a munkakezdeményezés kibontakoztatásának is rugalmasnak. mozgósító erejűnek és hatékonynak kell lennie. A szocialista versenyben és a kezdeményezésben mindig tükröződnie kell a takarékos és jó minőségű termelésre való törekvésnek, fgy gazdálkodnak a tapasztalt szakemberek, az élenjáró szövetkezetek és más mezőgazdasági vállalatok. Nem szabad olyan helyzetet teremteni, hogy bárkiben is az a benyomás keletkezzen: a munkája fölösleges a társadalom M ézfk számára, hogy kezdeményezése, erőn felüli igyekezete nem gazdaságos, nincs rá szükség. Az emberről, a társadalom számára hasznos értékek teremtőiről sokoldalúan kell gondoskodni. A szövetkezetek és az állami gazdaságok földjeiről a legközelebbi napokban kezdik szállítani a tárolóhelyekre, az üzletekbe a burgonyát, a cukorrépát, a szőlőt, a kukoricát és egyéb terményeket. Ezek a munkák nem csupán elegendő gépet és közlekedési eszközt igényelnek, elegendő emberre is szükség van elvégzésükhöz. Nem birkózunk meg feladatainkkal a patronáló üzemek, a diákok, a társadalmi szervezetek tagjai, a néphadsereg és a falusi lakosság segítsége nélkül. Egyes körzetekben nagyon sok dolgozó és idénymunkás lesz a mezőkön. Ezért az őszi mezőgazdasági munkákra alaposabban fel kell készülni, mint az aratásra. Tavaly is voltak olyan szövetkezetek, amelyekben nem hangolták össze az emberekről való gondoskodást á szükségletekkel. Az ilyen fogyatékosságok az idén nem ismétlődhetnek meg. Az irányító és gazdasági szervekben politikai-szervezési intézkedéseket készítenek elő az őszi munkákkal kapcsolatban. Sajnos, a múltban megtörtént, hogy nagyon sokat beszéltek és írtak a gazdasági feladatokról, de közben nagyon keveset az emberekről, arról, hogyan gondoskodnak róluk. Tudatosítani kell, hogy ez helytelen hozzáállás, mert az emberekről való gondoskodás nem merülhet ki csupán az ötéves tervidőszak elején elkészített részletes és tudományos szoéiális programokban, s nem elég, ha csupán az éves tervek előkészítésekor esik szó ezekről a kérdésekről. Az emberekről való gondoskodás, a munkakezdeményezés fejlesztése jelenti a szociális program megvalósítását. A szociális programba tartozik többek között az is, hogy gondoskodjanak a meleg ételnek a mezőkön való adagolásáról, ami az aratás idején természetes ugyan, de ősszel gyakran még a meleg teáról is megfeledkeznek. A nagy teljesítményt, a jó minőségű munkát és a munkakezdeményezést anyagilag és erkölcsileg egyaránt értékelni kell. Szükség van arra is, hogy a dolgozókkal idejében ismertessék meg az anyagi érdekeltség kritériumait. Vannak már szövetkezeteink, amelyekben érvényesítik a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás elveit. Most a legalkalmasabb az idő, hogy kiterjesszük ezeket más vállalatokra is. A mezőgazdaságban dolgozókról, a szövetkezeti tagokról történő gondoskodásra ugyanazok az alapelvek érvényesek, mint a népgazdaság más ágazataiban. Az idénymunkásoknak is érezniük kell, hogy gondoskodnak róluk, hogy az általuk kifejtett igyekezetnek és kezdeményezésnek megfelelő feltételeket teremtettek munkájukhoz. Persze, nem csupán az ételről, az üdítő italokról vagy a jutalomról van szó, hanem a komplex gondoskodásról. Hiszen nagy szerepe van ebben az egészségügyi gondoskodásnak és a munkavédelemnek is. A lehető legkedvezőbb munkafeltételek megteremtése politikai, gazdasági és társadalmi feladat, melynek teljesítése abban tükröződik, hogy miként gondoskodnak az őszi munkák résztvevőiről a 7. ötéves tervidőszak döntő fontosságú, harmadik esztendejében. A felelőtlenség ára Törvényrendelet rögzíti, hogy a nemzeti vagyon védelme hazafias kötelesség. s mindéit polgárnak aklívan részt kell vállalnia a tűzesetek megelőzésében. A törvényrendelet további részében arról is szó van, hogy a tűzesetek megelőzéséért, esetleges likvidálásáért az üzemek és gazdaságok vezetői felelnek. Erre az emlékeztetőre azért van szükség, mert nem mindenütt veszik figyelembe a törvényrendeletet. Elég csupán a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben történt tűzesetekre gondolni, máris elszomorító képet kapunk. A kerület mezőgazdasági üzemeiben a vezető dolgozók némi büszkeséggel mondták az aratás megkezdése elölt: „Mindent elkövettünk a tüzek • megelőzése érdekében. Dolgozóinkat kioktattuk, a tűzbiztonsági felszereléseinket felújítottuk, az előírásokat betartjuk“. Sajnos, a reménykedés nem mindenütt vált valóra: a nyár folyamén huszonhat olyan tűzhöz riasztották a tűzoltókat, amelyek szénatárolókban, gabonatáblákon, szállításnál vagy a larlőn keletkeztek. A kár 1 millió 400 ezer koronára rúgl Az aratás ideje alatt a legnagyobb károk a humennéi és a terebesi (Trebišov) járásban keleikeztek. A humennéi járásban levő rubišai szövetkezetben rövidzárlat következtében 30B tonna széna és 58,1 tonna szalma vált a tűz marialékává. Az anyagi kár 386 ezer korona. Az említett járás haburei 'szövetkezeiében szintén ,a fúvatógépen keletkezett rövidzárlat következtében 166 tonna széna égett el, a kár meghaladta a 128 ezer koronát. Komoly tüzeset történt a terebesi járás csicseri (Čičarovce) szövetkezetében Is, ahol a szénatárolóban 26 Ionná széna égett hamuvá. Hogy mennyire veszélyes a figyelmetlenség, a gondatlanság, erről a bardejovl járásban levő Ortufovái Efsz tagjai Is meggyőződhettek. Hažlín község határában öt hektárnyi lábon álló rozs égett el a vörös kakas garázdálkodása nyomán. A lángok az egyik kombájnt is megrongálták Megállapították, hogy a tüzet a teherautó átforrósodott kipufogócsöve okozta. A járművet Michal К., a szövetkezet 36 éves sofőrje vezette. Azokról az esetekről már nem Is beszélünk, amikor a munkagépek és járművek gyulladtak ki munka közben. De vajon mi rejtőzhet az aggasztó tények mögött? juraj Mündel, a SZTSZ kerületi parancsnokságának főhadnagya szerint a tűzesetek leggyakoribb előidézője az emberi felelőtlenség volt. Idén,a szokásosnál előbb kellett megkezdeni az aratást, felgyorsultak az előkészületi munkák, s nyilván nem volt mindenhol megfelelő az ellenőrzés. Néhány gazdaságban például IFA tehergépkocsikkal végezték a terményszállítást, bár köztudott, hogy ennek a gépkocsitípusnak úgy helyezkedik el a kipufogódobja, hogy arra akar-' va-akaratlanul rárakódik a törek és a szalma. A vastagodó réteg pedig egykettőre lángra lobban az átforrósodott kipufogótól... Ahogyan/a szakember mondta: azok a vezetők, akik elrendelték az ilyen járművek munkába állítását, azok előtérbe helyezték a munka meggyorsítását — a biztonsággal szemben. Kockáztattak, s több helyen bizony veszítettek... Az elmondottakból egyértelműen kitűnik, hogy nem minden gazdaságban tanúsítottak kellő figyelmet a tűzesetek megelőzése lránt. Az évekkel ezelőtt elfogadott határozatok egyértelműen leszögezik, hogy a régi mezőgazdasági épületekben, Istállókban fel kell újítani az elavult villanyvezeték-hálózatot. A tárca ezzel a feladattal a gép- és traktorállo másokat bízta meg, melyek feladatuknak csak részben tettek eleget. A villámcsapásnak nem lehet útját állni, mondogatják gyakran, de a szükséges villámhárítók felszerelésének elmulasztása már törvénybe ütközik. Kár, hogy a felelősség megállapításakor ezt a tényt még nem mindig veszik figyelembe. A büntetés már az utolsó választási lehetőség, az elsődleges cél a megelőzés, melynek mindenkor emberi felelősségérzettel kell párosulnia. Annál is inkább, mert a tűzesetek megelőzése, az élet, a szocialista és a személyi tulajdon oltalmazása állampolgári kötelesség. (illés) Kszelei kerülni а delpfflioz A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének egyre nagyobb szerepe van a szocialista törvényesség és a szövetkezeti demokrácia megvalósító sában. Ezek következetes és eredményes megvalósítása szükségessé teszi, hogy a szövetség munkájának nagy része a szövetkezetekbe kerüljön át. A CSKP Központi Bizottsága 13. plenáris ülésének és az EFSZ IX. kongressznsának határozataival összhangban a SZFSZ nagykürtösi (Veľký Krtíš) járási bizottsága is következetesen váltja valóra a szükséges intézkedéseket. Már minden közösben megalakultak az SZFSZ alapszervezetei és megkezdték tevékenységüket, tájékoztatott a járási bizottság politikai dolgozója, Uhliar elvtárs. Felelősségteljes munkájukhoz rendszeres és hatékony támogatást nyújtanak a já rási bizottság dolgozói: ismertetik feladataikat, ellenőrzik tevékenységüket. Az alapszervezetek megbízott vezetői részére mnnkaértekezleteke! szerveznek, melyeken azok beszámolnak tevékenységükről, megvitatják az általánosnak minősíthető, több alapszervezetet is érintő problémákat. Legnagyobb segítséget az elnökségi üléstől kapnak, melyen írásos beszámolóban ismertetik az elvégzett munkát. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy az alapszervezeiek, s a szövetségi részlegek és a részlegbizottságok hatékonyan segítik a járás mezőgazdasági Üzemeiben a termelési feladatok teljesítését. Arra törekednek, hogy a tagok megértsék, hogy a kitűzött feladatokat idejében és kifogástalanul kell végrehajtani. Munkájuk nynmán a munkahelyek közösségei még szorosabb alkotó egységekbe tömörültek ,a dolgozók véleménynyilvánítása közvetlenebb, s hozzáállása kezdeményezőbb. Mivel a csnporlbi zalmira a termelési feladatok teljesí tése, az eszmei-politikai nevelőmunka és az emberről való gondoskodás követelményeinek megvalósítása terén komoly feladat hárul, minden mezőgazdasági üzemben igyekeztek a legjobb dolgozókat kiválasztani és megnyerni erre a tisztségre. A szövetkezetek többségében: Ipolybalogon (Balog nad Ipfom), Zsélyben (Želovce), Ipolynyéken (Vinica), Lukanényén (Nenince), Alsőpalojtán (Dolné Plachtince) és még több közösben konkrét eredmények igazolják a lelkiismeretes szervezőmunkát. Viszszatükröződik ez a dolgozóknak a termelési feladatokhoz való viszonyában az idényjellegű szocialista verseny eredményeiben, a segitőkészség megnyilvánulásaiban. Számos dolgozó vállalta, hogy a szövetkezeti munkaiskolában és a haladó taoasztalatok iskolája keretében bővíti szakmai isme rétéit. BÖJTÖS JÁNOS ÖNTÖZÉSSEL a jobb eredményekért Féder Árpád csoportvezető: „Az utóbbi időben öntözőcsoportunk egy pillanatig sem tétlenkedett...“ Gyakran emlegetjük a szeszélyes időjárást, mert bármelyik hónapban megtréfálhat bennünket, s olykor bizony rossz tréfát űz velünk. Akárcsak az idei évben. A csapadék már kora tavasszal jóval kevesebb volt a sokévi átlagnál, a nyári aszály meg egyenesen próbára tette a szövetkezett dolgozók türelmét. Mit csinál ilyenkor a földek népe? Hiszen az ő munkája, munkájának eredménye nagyon összefügg az idővel, sőt ma már ezeket a mérsékelt szeszélyeket sem szereti, mint az idei. Ezért mi mást tehetne: felkészül rájuk. Egyebek között azzal, hogy mind nagyobb területen folytat öntözéses gazdálkodást. A jókor és helyesen juttatott mesterséges csapadék hozamnövelő hatása közismert, ezért ahol erre lehetőség van öntöznek. Például az Üszori (Kvetoslavov) Magtermelő Alla.mi Gazdaság földjeire ottjártunkkor korszerű öntözőberendezések ontották a vizet. Kíváncsian nézegettem a lerakott csöveket, a sávos öntözőberendezések működését, melyekről az Idén egy pillanatra sem volt szabad megfeledkezni, hiszen nagyon kevés nyári zivatar vonult végig kánikula Idején a csallóközi rónán. Az egyik hatalmas lucernatéblán figyeltem a szorgoskodókat. — Mi a hiba? — kérdeztem Major Jántól, az öntözőcsoport tagjától. — A csévélőberendezés romlott el Major ján az öntöződob javítása közben válaszolta készséggel. — Nem Is csoda, szinte megállás nélkül működnek a gépek. Április végén kezdtünk öntözni, azóta szinte szünet nélkül dolgozunk. Csak az a baj, hogy kevés az ember. Ezért brigádosok, nyugdíjasok Is besegítenek. Az én munkatársam, Érsek Ervin, Is Idénymunkás. Szorgalmas, csöndes, szófogadó gyerek, jó vele dolgozni. Ervin nem szólt, csak figyelt. Ész- . revettem rajta, hogy igyekszik ellesni a mestertói a szakma „fortélyait“. Mert — mint mondotta — az általános iskola befejezése után az autószerelői szakmát szeretné választani, személygépkocsikat javítani. — Mennyi a napi teljesítmény? — Pontosan nem tudom megmondani, de sok — felelte Major Ján. — Kérdezze meg Péder Arpád csoportvezetőtől. Tőle tudtam meg, hogy az állami gazdaság ezerkétszáz hektáros termőterületéből ötszáz hektárnyi öntözhető. Ötvennégy sávos öntözőberendezéssel rendelkeznek, melyeket az idén alaposan kihasználtak, főleg azokon a talajokon, amelyek öntözés nélkül igen szerény termést adnának. Az öntözéses gazdálkodás hasznát jól szemléltethetjük a gabonatermesztési eredményekkel. Idén az árpa átlaghozama 7,2 tonna, a búzáé 7,4 tonna volt. Cukorrépából Is jő termés Ígérkezik. Persze nem a természetes csapadék jóvoltából. Ezenkívül öntözték a spenótot, a borsót, a lucernát, a legelőket, az alávetéseket, a kukoricát. A szomjazó növényekre 30—40 milliméteres adagokban juttatták a vizet. Bíznak abban, hogy szemes kukoricából a nagy szárazság ellenére Is elérik a tavalyt szintet, vagyis a nyolc tonna átlaghozamot. A termés növekedése az öntözésen kívül még sok tényezőtől függ. A gépesítéstől kezdve az önköltség csökkentésén át a leggazdaságosabb és legkorszerűbb termelési technológia bevezetéséig, egészen az egyszerű és hagyományos kézi munkáig. Nem Is beszélve a munka jó megszervezéséről. De nem utolsósorban attól Is, mennyire sikerül függetleníteni a termelést az időjárás úgynevezett szeszélyeitől. Tehát, hogy tudunk-e esőt csinálni akkor is, ha nem esik. Fotó: -lta NAGY TERÉZ
