Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-10 / 36. szám

2 .SZABAD FÜLDMOVES 1983. szeptember 10. A műit héten ■ CSKP Központi Bizottsága, a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Ta­nácsa a prágai Knltúrpalotában országos aktivaértekezletet rende­zett a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány által a nép­gazdaság Jelenlegi helyzetével, a hetedik ötéves terv feladatainak teljesftésével és az idei terv meg­valósításával kapcsolatban elfoga­dott határozatok végrehajtásáról. A főbeszámolőt Lubomfr Strongal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szö­vetségi miniszterelnök tartotta. Beve­zetőjében nagyra értékelte az idei kedvesó gazdasági eredmények rend­kívüli jelentőségét. Ezek azt bizonyít­ják, hogy gazdaságunknak nagy tar­talékai vannak, tehát képes megol­dani a Jelenlegi nagyon fontos nép­gazdaság-fejlesztési feladatokat. A he­tedik ötéves tervidőszak első telének gazdasági eredményeiből azt a követ­keztetést vonhatjuk le, hogy bekö­vetkezik a kívánt fordulat a gazda­sági tartalékok tntenzlflkálásában és a nyersanyagok Jobb hasznosításában. Számos területen helyreáll és szilár­dul a gazdasági egyensúly, s különö­sen a külgazdasági kapcsolatok egyensúlyénak helyreállítása sikeres. A hetedik ötéves tervidőszak első fe­lének eredményei javuld irányzatokra utalnak, de nem szabad megfeledkez­ni arról, hogy ennek sikere az Idei év végén és a következő két évben dől el. A miniszterelnök a továbbiakban azokkal a problémákkal foglalkozott, amelyeket a gazdasógi fejlődés gyor­sabb ütemének megtartása érdekében kell megoldani. Az egyik legfontosabb tartalék az, hogy gyorsabban kell be­kapcsolódnunk a nemzetközi munka­megosztásba. Alapvető stratégiánk a Szovjetunióval való kereskedelem éa gazdasági együttműködés bővítése. Az életszínvonal kérdéseivel fog­lalkozva Ľubomír štrougal rámutatott, hogy az Idén javulős következett be az erőforrásuk képzésében, ami lehe­tővé teszi a lakosság egy főre eső fogyasztásának növelését. Az életszín­vonal emelkedésének fő forrását a nemzeti jövedelem és a társadalmi munkatermelékenység növekedésének kell képeznie. Az életszínvonal kérdé­seivel kapcsolatban foglalkozott a belpiac iparcikk- és élelmiszer-ellátá­sával, az áruk minőségével, választé­kával és mennyiségével, a helyi gaz­dálkodási szervezetek és az ipari szö­vetkezetek által nyújtott lakossági szolgáltatások fejlődésével s azzal a szerepel, amely e szolgáltatások irá­nyítása és bővítése terén a nemzeti bizottságokra hárul. Megállapította, hogy az Irányító szervek és a nem­zeti bizottságok e téren kifejtett tevé­kenysége a CSKP KB 6. ülése óta aktívabbá vált. Beszédének további részében Ľubo­mír Štrougal a beruházásokra és a tudományos-műszaki fejlesztés rend­kívüli jelentőségére Irányította a fi­gyelmet. Rámutatott, hogy még min­dig nem sikerül teljes mértékben meg­tartani a bernházások befeiezésének és a kapacitások üzembe helyezésé­nek tervezett határidóit. A MEZÖGAZDASÄG EREDMÉNYEI ÉS TEENDŐI Amt a mezőgazdasági termelés eredményeit Illeti, egymástól Jelentő­sen eltérő két évet éltünk át. 1981- ben számos objektív és szubjektív ok­nál fogva a mezőgazdasági termelés eredeti tervét csak 95,1, sőt ezen be­lül a növénytermelés tervét csak 88 százalékra sikerült teljesíteni. Bár a viszonylag kedvező 1982-es évben a bruttó mezőgazdasági termelés tervét 102,1 százalékra teljesítették, nem ér­A népgazdaság-fejlesztés sürgető feladatai ték el a növénytermelés tervezett színvonalát. A gabonatermelés hiá­nya a hetedik ötéves tervidőszak első két évében a tervhez képest csaknem 2,4 millió tonna, ezt részben 90U izer tonna gabona előre nem tervezett be­hozatalával pótoltuk, ami megközelítő­leg 2 millió koronát emésztett fel konvertibilis valutában. Ezzel együtt szigorúbban kellett szabályoznunk а vágósertés és a vágóbaromfi terme­lését. A hetedik ötéves tervldőssak első telében az állattenyésztés árutermelé­se keretében ez egész ötéves terv fel­adatét a vágóállatok felvásárlásában 50,9, a vágóbaromfi felvásárlásában 49,5, a tejfelvásárlásban 49,7, a tojás­­felvásárlásban pedig 49,8 százalékra teljesítettük. Az Idén helyreáll a mezőgazdasági termelés növekedésének dinamikája, de a jelek arra utalnak, hogy az ál­lattenyésztés Ismét megelőzi a nö­vénytermelést. Mivel kedvezőek voltak az időjárá­si teltételek a gabona átteleléséhez és a tenyészldő kezdetén, e Idejében megkezdték a tavaszi mezőgazdasági munkákat, eddig vtszonylag jő ered­ményeket értünk el. Ez főként az évelő takarmányok és a tartós fű­tőtök első kaszálása során mutatko­zott meg. Ugyancsak visszatükröző­dött a repce betakarításánál, mert а tervet 17,1 százalékkal túlteljesítet­tük, s tavalyhoz képest több mint 135 ezer tonnával, vagyis 76 száza­lékkal növeltük a termelést. Nagyon fontosnak tekintjük azt is, hogy tavalyhoz képest 15,5 százalék­kal nőtt az évelő takarmánynövények vetésterülete, az első termés pedig 53 százalékkal volt nagyobb. A gabonafélék idei betakarítását átlagosan egy héttel korábban fejez­tük be. Hozzávetőlegesen mintegy 10 millió 200 ezer tonna gabonát ta­karítottunk be, amely 170 ezer tonná­val tübb a tervezettnél. Az Idei gabo­natermés mind a múlt évi valósághoz, mind a hatodik ötéves tervidőszak át­lagához viszonyítva 868 ezer tonná­val több. Az őszi búza feltételezett átlagos hektárhozama 4,84, az őszi árpáé 4,52, a tavaszi árpáé pedig 3,85 tonna. Ebből kifolyólag feltétlenül elemezni kell a nagy különbségek okait, és vál­toztatni kell a növénytermelés, főleg a gabonatermelés szerkezetén. A szemes kukorica esetében várha­tóan nem érjük el a tervezett egymil­lió tonnás termést. A cukorrépa jelenlegi fejlődési ál­lapota átlagos terméshozam elérését feltételezi. A gyökérhozam minden va­lószínűség szerint a tízéves átlag színvonalán, a cukortartalom valami­vel magasabb lesz. A hangsúly most azon van, hogy a mezőgazdasági üze­mek tegyenek meg mindent a betaka­rítási veszteségek lényeges csökkenté­se érdekében. A cukorgyárak felada­ta, hogy a műszaki és szervezési in­tézkedések érvényesítésével csökkent­sék a tárolás és a feldolgozás során keletkező veszteségeket. Célunk az, hogy maximális mértékben megköze­lítsük a tervezett cukortermelést. Az augusztus 15-i termésbecslések szerint a burgonya esetében sem tel­jesítjük a tervezett feladatokat, A ke­reskedelmi, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak hatékony intézkedéseket kell érvénye­síteniük annak érdekében, bogy a burgony&t mindenütt ésszerűen hasz­nosítsák, csökkentsék a veszteségeket és kielégítsék a lakosság igényeit. Az említett terméskiesések negatí­van hatnak a mezőgazdasági üzemek­ben a takarmányalap megteremtésére. A mezőgazdasági termelés dinamiká­jának további növelése megköveteli, hogy a betakarítási munkák sikeres végzése mellett jö feltételeket alakít­sunk ki a Jövő évi termés érdekében. Pozitívan értékelhető, hogy a má­sodnövényeket az idén 430 ezer hek­tár területen termesztjük, amely 8 ezer 500 hektárral több a múlt évi valósághoz képest, hogy az őszi rep­cét ezldáig akkora területen vetet­tük el, mint a múlt évben, hogy az őszi gabonafélék vetöszántását már a terület egyharmadán elvégeztük. Már most megállapíthatjuk, hogy az új gazdasági év eredményeinek ala­kulására döntő behatással lesz a fe­szült takarmfinyhelyzet. Ezért a me­zőgazdaság irányításáért felelős dol­gozóknak. vezetőknek legfontosabb feladata, hogy a mezőgazdasági üze­meket a maximális gazdaságosságra ösztönözzék. A folyamatos és ésszerű takarmányozás biztosítása érdekében differenciált Intézkedéseket kell ki­dolgozni, amelyek a tömegtakarmá­nyok hasznosítása mellett a szalma és egyéb nem hagyományos takar­mányforrások felhasználását Is szor­galmazzák. A takarmányok és az energiahordo­zók ésszerű, takarékos, felhasználását nem átmeneti, hanem állandó Jelle­gűnek kell tekinteni. A gazdasági ál­latok, főleg a sertések és a barom­fiak létszámát a valóságos takarmány­forrásokhoz és az állami végrehajtási terv feladataihoz kell igazítani. A múlt év második felében felújí­tottuk az állattenyésztési termelés di­namikáját. Az idén a múlt év valósá­géhoz viszonyítva a baromfiak kivé­telével nőtt a gazdasági állatok száma. A gazdasági állatok hasznossága Is nőtt. A tehenek 9,29 literes átlagos napi tejelékenysége gyakorlatilag egy literrel több a múlt évi valósághoz képest. Ennek eredményeként az idén 322 millió literrel több tejet termel­tünk, lényegében a múlt évhez ha­sonló abrakfelhasználással (0,24 kg/1). Az egy kilő súlygyarapodásra és az egy tojás előállítására felhasznált ab­rakfogyasztás Is csökkent. Az első félévben az egész évi terv ötven százalékos arányához viszonyít­va 25 ezer tonnával több vágóállatot. 200 millió literrel pedig több tejet vásároltunk fel. A tejfelvásárlás túl­teljesítése lehetővé tette a tejszínből, teljes tejből és a túróból valő ellátás Javítását. Ezzel összefüggésben pozitívan kell értékelni a kisállattenyésztők és a kertészkedők tevékenységét, valamint az ön- és piacellátáshoz való hozzájá­rulásukat. Míg 1979-ben a szerződé­ses állathlzlalás keretében 1400 ton­na vágóállatot vásároltak fel, addig a múlt évben már 24 ezer tonnát. A múlt évben a kert- és állatbarátoktól ezenkívül 1,4 millió tonna gyümöl­csöt, 136 ezer tonna zöldséget, 7,7 tonna mézet és 2 ezer 300 tonna gyapjút vásároltak fel. Az Idén még ennél Is jobb eredmények elérésére van kilátás. A becslések szerint a kis­állattenyésztők és a kertészkedők sa­ját szükségletre 116 ezer tonna vágó­sertést, 20 ezer tonna vágóbaromfit, közel 50 ezer tonna házinyulat, 2 ezer 300 tonna mézet, 247 ezer tonna gyümölcsöt és több mint 300 ezer tonna zöldséget termeltek. E szám­adatok világosan tükrözik, hogy az állat- és kertbarátok tevékenysége gazdasági szempontból is előnyös. A jövőben ezt a tevékenységet szeret­nénk tovőbbfejleszteni, de Csakis az összes érvényben levő rendelkezések keretében. A mezőgazdaság tökéletesített irá­nyítási rendszerének érvényesítésében eddig szerzett tapasztalatok megmu­tatták, hogy az alapelvek helyesek, és a mezőgazdasági termelés belter- Jesltéséhez vezetnek. Mivel a rend­szer érvényesítésében kisebb-nagyobb fogyatékosságok, problémák előfor­dulnak, a felelős irányitő szervek fi­gyelmét ezek megoldására kell össz­pontosítani. Főleg a tervezés, első­sorban az ágazatok közötti kapcsola­tok minőségi színvonalát kell emelni, el kell távolítani a tervezés és a terv­feladatok teljesítése során tapasztal­ható adminisztratív hozzájárulást, ha­tékonyabban kell kihasználni az adás­vételi kapcsolatokban levő lehetősé­geket, meg kell oldani a szolgáltatá­sok helyét és szerepét, s növelni kell felelősségüket a mezógazdaságt-élel­­miszertpari komplexum keretében. Természetesen nagyobb figyelmet kell szentelni a személyi anyagi érdekelt­ség kihasználásának és a belüzemi önelszámolási rendszer érvényesítésé­nek. A mezőgazdasági üzemekben gyakorta hiányzik a tervmutatóknak az egyes belüzemi egységekre való objektív szétírása. Az említett fogya­tékosságokért a központi Irányító szervek Is felelősek. Jó szerencsét! A bányásznapon azokat köszönti az ország, akik az emberiség egyik leg­ősibb foglalkozásának mai művelői­ként becsületes, kemény munkával fenszlnre hozzák a föld mélyének kincseit. A bányászat jószerivel az egyetlen szakma, amelyben az emberi munka legősibb eleme, a természettel szembeni közvetlen viaskodás minden technikai fejlődés ellenére megma­radt. A bányászság egész nimbusza, az összetartozás is ebből a veszély­­vállalásból fakadt. Népünk figyelme azzal a tisztelet­tel és megbecsüléssel fordul ma a szén- az érc, s a többi hasznos ás­vány szorgos bányászai felé, emelyet ez a szakma évszázadok soréo vivőit ki magának, s megérdemelten birto­kol ma is. Napjainkban nemcsak a széntermelési terv teljesítésének tu­lajdonítunk nagy jelentőséget, hanem a lehető legésszerűbb felhasználásá­nak is. A bányászok és az energia­­ipari dolgozók munkáját a legjobban úgy becsüljük meg, hogy valóban ta­karékosan bánunk erőfeszítéseik eredményeivel. Miért sorsdöntő fon­tosságú, hogy takarékosan és éssze­rűen hasznosítsuk a nyers- és az alapanyagokat, a fűtőanyagokat és az energiahordozókat? Elsősorban azért, mert ha ezzel a feladattal nem bir­kóznánk meg, nem tudnánk elérni a fejlett szocialista társadalom épitése terén kitűzött célokat. Az elmondot­takkal összhangban a CSKP KB El­nökségének és a szövetségi kormány­nak a 02-es számú állami célprogram kiegészítéséről és a társadalmi ellen­őrzés eső szakasza eredményeiről szúlú májusi határozata megteremti a feltételeket az ésszerűsítés folyamatá­nak további intenzívebbé tételéhez. A hazai bányászkodás lehetőségei­nek maradéktalan kihasználása mel­let azonban tovább nő az ágazat szo­cialista integrációs kapcsolatainak szerepe. Gondolunk itt elsőként a KGST-hez tartozó országokkal, köztük is a Szovjetunióval való együttműkö­désre, azokra a közös célprogramok­ra, amelyeknek továbbra is orosz­lánrészük lesz a hazai forrásokból nem fedezhető ásványinyersanyag­igényeink kielégítésében, és emellett messzemenően segítségünkre vannak hazai forrásaink kiaknázásában is. A korszerű bányák telepítése s ezek felszerelése a legmodernebb gépek-Szemlélet, rend, magatartás (Folytatás ez 1. oldalról) Szemlélet, rend. magatartás. E háromszavas alapgondolatot a Központi Bizottság 6. ülésének határozataiból merítettük. E határozat szellemében benne foglaltatik a nemzeti bizottságok szinte valamennyi tevékenysége A folyamatosan változó, fejlődő igényes, új tevékenység legfontosabb al­kotó eleme, központja azonban változatlanul a dolgozó ember, aki képes ennek az újnak a befogadására és hasznos működtetésére. Arról as ember­ről szélnnk, aki szakértelmével és lelkesedésével még tovább gazdagítja a mér feltárt lehetőségeket. Ez a gyakorlat kétségtelenül visszahat, alakítja a nemzeti bizottságok tevékenységét is. A nemzeti bizottságok kötelessége — többek között ы It —, hogy az „emberrel“ együtt tanulmányozza a valóságot, feltárja tövé kenysége szükségleteit és feltételeit, ■ a közös motiváció alapján pró báljon rátalálni a politikai célok megvalósításénak még eredményeseb) módjaira. A segítésnek természelesen olyan módszerét kell fellelni amely lehetővé teszi, hogy ezek a politikai és egyben emberi közösségei is küldetésükhöz méltóan állhassanak helyt a választási programok telje sítésében és az emberi magatartásmód formálásában. Ebben a munkában nagyszerű gárda áll mellettünk. Ez a magyarázata annak, hogy a széles néptömegek elé állunk, amikor hétköznapjaink gyomjait irtjuk. S őszintén szólva az sem baj, ha a „gyomok“ is megtudják: mi a szándékunk velük CSIBA LÄSZL0 ■ Milo* jakéi, a CSKP KB Elnök­­ségének tagja, a KB titkára Július Vargának, a CSKP KB osztályvezető­jének és Miroslav Toman szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszternek jelenlétében találkozott Brnno Lietzcel, az NDK mezőgazda­sági, erdőgazdasági és élelmezésügyi miniszterével. О ■ A komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyár dolgozói az SZNF 39. évfordulója tiszteletére három héttel a határidő előtt adták át a szovjet flottának az RMNL-2700 Volgobalt fo­lyami-tengeri teherhajót. Ez már a 77. 'lyen típusú hajó a vállalat történe­­ében, és az ötödik az Idén. A Balti-, a Fekete- és a Kaspl-tenger közöt.1 folyamokon ős csatornákon fog közle­kedni. © ■ Bratislavában ünnepi gyűlést tar­oltak a CSKP KB Politikai Főiskolája bratislavai karának tanárai és hall­gatói az új tanév megnyitása vala­mint a főiskola megalapításának 30. évfordulója alkalmából. A kar pedagógusait, dolgozóit és hallgatóit Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára üdvözölte. Méltatta az iskola har­mincéves sikeres pedagógiai és tudo­mányos tevékenységének eredményeit, s hangsúlyozta, hogy a főiskola pótol­hatatlan szerepet tölt be a politikai és a gazdasági káderek nevelésében, akik képesek teljesíteni a CSKP s a nemzetközi és kommunista munkás­­mozgalom feladatait. © Я Munkaülést tartottak a Szlovák Kereskedelmi Minisztérium reszortjá­nak képviselőt az Idei gazdasági ered­ményekről és a jövő évi terv kidol­gozásáról. A tanácskozáson részt vett az SZLKP KB és a szlovák kormány küldöttsége Ján Gregor szlovák mi­niszterelnök-helyettes vezetésével. A mezőgazdaságot irányitó szervek­nek megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk a mezőgazdasági termelés belterjesftésére, különösen azokban a termelési körzetekben és térségekben, ahol kedvezőtlenebbek az életfeltéte­lek és ahol problémák merülnek fel a káderek állandósításában. Az idei év első felében az élelmi­szeripar is pozitív eredményeket ért el. Sikerült állandósítani az élelmi­szerekből való ellátást. Az állati ter­mékek felvásárlásának túlteljesítésé­vel a tervezett árutermelést 3,9 szá­zalékkal szárnyalták túl. A tervezett feladatokkal lényegében minden ter­melési-gazdasági egység megbirkózott. Az élelmiszeriparban továbbra is nagy figyelmet kell szentelni a választék bővítésének és a minőség javításá­nak. XXX Beszédének befejező részében Ľubo­mír Štrougal a következő évek gaz­dasági és szociális fejlesztésének fő irányairól szólt. Jelenleg a figyelmet a gyorsabb gazdasági fejlődés dina­mikájának megtartására kell összpon­tosítani. Közös erővel az idén a ter­vezettnél gyorsabb ütemben kell nö­velni a nemzeti jövedelmet. Ennek érdekében helyesen fel kell használni az emberek érdeklődését az alapvető termelési feladatokra, a fogyatékos­ságok és a gyenge pontok felszámolá­sára kell irányítani a versenyző kol­lektívák széles mozgalmát. A közös erőfeszítések szervezésében és összefogásában, az emberek akti­vizálásában fontos szerep hárul a pártszervekre és -szervezetekre. Ugyancsak következetesen kell betöl­teni szerepüket a társadalmi szerve­zeteknek, elsősorban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak és a Szo­cialista Ifjúsági Szövetségnek. XXX Az országos aktívaértekezlet végén Miloi jakéi, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára rámutatott arra, hogy minden politikai és gazdasági szervre nagy felelősség hárul a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítése során. Ez azt Jelenti, hogy a népgazdaság minden területén kö­vetkezetesen és haladéktalanul ki kell aknázni az erőforrásokat és a tartalékokat a hetedik ötéves terv fel­adatainak hatékony megvalósítására. kel, berendezésekkel csak a feltételeit teremti meg a termelés növelésének. A feladat megoldása a bányászra ma­rad, akinek fel kell készülnie az új gépek kezelésére, a korszerű terme­lési eljárások hatékony alkalmazására. A bányászat fejlődik, korszerűsödik, lényegesen elviselhetőbb, könnyebb, biztonságosabb lesz, a bánya azonban bánya marad a jövőben is. Központi éltető eleme az ember, a bányász lesz. A jövő bányái is bátor, fegyel­mezett, művelt szakembereket vár­nak. Bányászainknak sokoldalú kép­zettségre, új ismeretekre, nagyfokú öntevékenységre, kezdeményezőkész­ségre, s arra van szükségük, hogy gyorsan tudjanak alkalmazkodni a növekvő igényekhez és szükségletek­hez. Csak ilyen bányászok szavatol­hatják azt, hogy az új bányába fek­tetett hatalmas anyagi erő népgazda­ságunk számára gazdaságosan megté­rül. A 34. országos bányásznap alkal­mából bányásztársadatmunk minden dolgozójának azt kívánjuk, hogy jö erőben és egészségben teljesíthesse feladatát. Kívánjuk, hogy legyenek továbbra is szocializmust építő ha­zánk megbecsült dolgozói, ügyünk rendíthetetlen harcosai, boldogulá­sunk elősegítő!. Kívánunk valameny­­nyiü-vknek sok-sok „jó szerencsét!“ » —esi—i A Jelenlevők pozltlván értékelték a Kiskereskedelmi forgalom tervének teljesítését: az év első nyolc hónap­jában a reszort csaknem 100 millió koronával túlszárnyalta feladatait. A XVI. pártkongresszus határozataiból a kereskedelemre háruló feladatok megvalósítása érdekében tovább kell Javítani a hazai piac ellátását. © ■ Prlevidzán a bányászok és ener­getikusok napjának 34. országos ün­nepségei alkalmából a Bányászok és Energetikai Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének központi bizottsága, a_ Szövetségi Tüzelőanyag- és Energia-' Ipari Minisztérium, valamint a Cseh és a Szlovák Geológiai Hivatal képvi­selőinek együttes ülésére került sor. A tanácskozás „A bányászok és ener­getikai dolgozók alkotó tettekkel já­rulnak hozzá a CSKP XVI. kongresz­­szusa határozatainak teljesítéséhez“ jelszó jegyében zajlott. Az ülésen Jozef Lenárt a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZT.KP KB el­ső titkára mondott ünnepi beszédet. \ i

Next

/
Thumbnails
Contents