Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-03 / 35. szám

SZABAD FÜLDMOVES 1983. szeptember 3. 14 в HORGÁSZÁT В HORGÁSZÁT Ш HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT 1 HORGÁSZÁT В HORGÁSZÁT В HORGÁSZÁT В HORGÁSZAI U HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT Я A segítőkész határ Magyarországi tapasztalatok Jól jövedelmező A közelmúltban három napot töltöt­tünk Magyarországon, melynek során megismerkedtünk Székesfehérvár ne­vezetességeivel, s mindhárom napon délután a Balatonban lubickoltunk. Az Időjárás kegyeibe zárt bennünket, így a hétvégi kiruccanás jő kikap­csolódással, felfrissüléssel párosult. Sátrainkat szüléink székesfehérvári Ismerősei tanyasi házának udvarán vertük fel. A hely csak egy hajttás­­nylra volt azoktól a halastavaktól, amelyeket Székesfehérvárra érkezve a közút jobb oldalán láttunk. Itt Is­merkedtem meg Jureoska Ferenccel, a székesfehérvári Vörösmarty Mező­­gazdasági Termelőszövetkezet halász szakmunkásával, aki készségesen tá­jékoztatott a tsz halgazdálkodási eredményeiről, céljairól. Megtudtam, hogy a termelőszövet­kezet tíz halastavának vízterülete kétszáz hektár, s most van épülőben a tizenegyedik halastő. A tsz-nek saját keltetője van, amelyben Ivadékot állí­tanak elő, csakis saját használatra. A keltető évente redszerint 4—6 hé­tig üzemel, melynek során mintegy harminc millió pontylárvát keltetnek. A növényevő halak szaporításával nem foglalkoznak, mert nem kifize­tődő. Tavasszal az átteleltetést követően kiválasztják, ivar szerint pedig külön­­válogatják a tenyészszülőket, nehogy összeívjanak, majd külön medencébe kerülnek az lkrás és külön meden­cébe a tejes halak. Tavasztól naponta reggel rendszeresen és pontosan meg­mérik a vlzhő- és napfokot. Erre azért van szükség, hogy pontosan megálla­pítsák az anyák fejősének időpontját, amelyre a ponty esetében általában 2600—2800 napfokérték között kerül sor. Az említett határértékek között kerülnek az anyák a keltetőbe. A tenyészszülőket az előkészítés után Injekció segítségével htpoflzál­­ják, amelynek eredményeként 24 órán belül sor kerülhet a fejésre. A lefejt Ikrákat egy műanyag edényben szá­razon összekeverik a tejjel. Ezt kö­vetően az Ikrákat öt percig keverik egy oldattal (40 gramm konyhasó + 31 gramm karbamid tíz liter vízre számítva), majd felöntik kevés vízzel. Az Ikrák megtermékenyítésére az el­következő öt percben kerül sor, majd az Ikrákat fél óra hosszig állandóan keverik, közén öt percenként hozzá­öntenek a már említett oldatból. Ez­után fél órán át még őt percenként keverik az Ikrákat. Egy óra elteltével csersavas oldattal (8 gramm tíz liter vízre számítva) 17—18 mp-lg keverik az Ikrákat, amely elveszi az ikrák természetes ragadósságát, majd a ke­verést kétszer megismétlik, közben nagy mennyiségű vizet öntenek az Ikrákra. Ezután az Ikrák a Zúger­­rendszerű, 10 literes üvegpalackokba (a tsz-nek 80 darab van) kerülnek, amelyben állandó, lassú, forgató víz­­áramban a termékenyített ikrákat a ponty esetében 3—3,5, az amur ese­tében pedig másfél napig érlelik. A A piaci halak őszi lehalászása, balról termékenyített Ikra kikelése elsősor­ban a vizhőfok függvénye. A kikelt lárvák a lefolyó vízzel egy kádba vagy medencébe kerülnek ahol feltöltődik oxigénnel az úszóhó lyaguk, majd az első vagy a második napon megkapják az első híg takar mányt, a főtt tojássárgáját. A nevelő medencéből a zsenge Ivadék 3—4 na pos korában kerül a nevelőtavakba ahol napraforgó nagyságig vízzel hí­gított liszttel etetik őket. A nevelőta vakban az Ivadékok később csillag fürt- és szójadarát kapnak, a termelő tavakban kezdetben kukorica- és bú zadarát, valamint tápot, ezt követően pedig búzát és tápot etetnek. A tsz pontytermelő tógazdasága mindhárom korosztályt, az ivadékot (az egynyarast), a növendéket a (két nyarast) és a piaci pontyot (a há­­romnyarast) maga állítja elő. Ősszel a felnőtt Ivadék, Illetve a felnőtt nö­vendék a' teleltetőbe kerül. A tsz-nek összesen tizenhat teleltetője van, me­lyek mindegyikében 20 tonna hal fér el, s biztosított a víz állandó be és kifolyása. A halastavak a vizet egyéb ként egy bővizű patakból kapják. Tavasszal általában egy hektár víz­­területre számítva mintegy 12 ezer darab kétnyaras, Illetve 1500—1800 darab háromnyaras halat telepítenek a termelő tavakba. A tsz-nek öt ter­melő tava van, ebből általában há­romba telepítenek kétnyarasokat, ket­tőbe pedig háromnyarasokat. A ter­melő tavakból ősszel lehalászott ha-Jurecska Ferenc halász szakmunkás lak átlagos súlya 0,3, illetve 1,2 kilo­gramm. A lefejt tenyészszülők a keltetőből szintén a termelő tavakba kerülnek, ahol ugyanolyan takarmányt kapnak, mint a háromnyarasok. ősszel a leha­lászást és a kiválasztást követően kerülnek az anyateleltetőkbe, s ta­vasztól minden ismétlődik. Általában a halállomány 85—95 szá­zaléka pontyféle, a többi fehér és pettyes busa, compó, kedés amur és süllő. A htalgazdálkodást egy ágazat­vezető és egy brigádvezető irányítja, a teendőkről felváltva nyolc halász szakmunkás gondoskodik. Az utóbbi években több újítást valósítottak meg, könnyítve ezáltal munkájukat. Én csak egyet említenék: az őszi lehalá­szásnál üzembe helyeznek egy mam­­mut szivattyút, amelyből a halak egy szállítószalagra, majd a válogató asz­talra kerülnek. Ezáltal eltávolították a halak nehéz kézi kiszedését. A tsz legfőbb átvevője a Magyar Horgászok Szövetsége. A Velencei­­tóba évente mintegy 50—80 tonna halászásra alkalmas halat szállítanak. A piaci hal főleg Budapestre és a tsz székesfehérvári üzletébe kerül. A tógazdaság dolgozói példás mun­kájukkal elnyerték a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának diját, s a tsz keretében Is sikereket érnek el a szocialista versenyben. Kiváló munkájukat bizonyítja, hogy ezen ágazat évente mintegy ötmillió forint tiszta nyereséget hoz a termelőszö­vetkezetnek. BARA LÁSZLŰ Szóval ügy alakult a helyzet, hogy a gépkocsit erősen átmelegítette a nap. Ezért aztán Béla bátyám csak ingujiasan szállt ki belőle, s elindult szokott helyére. A pulóvert az egyik kezébe vette, a másikban pedig hor­gászkészségeit tartotta. A kedvelt helyen nekikészülődött, horgok a vízben, botok pedig ott fe­küdtek az ágasokon, tehát minden rendben volt. Csakhogy a szabad természet nem azonos az autó belsejével. Ott bizony néha jújdogál a szél, amely eseten­ként kellemetlen tud lenni. Egy idő múlva Béla bátyámnak lúdbőröződött a karja és a háta. Sem­mi vész, hiszen itt van a pulóver, fog­ta hát, nadrágját kigombolta, hogy a pulóvert betörhesse, majd a melegítő ruhaneműt felvette. Megtudták-e ezt a halak? — meg­mondhatója nem vagyok, elég az hoz­zá, hogy akkor érkezett a kapás. Fel­vágódott a jelző, s a hal annak rendje és módja szerint tartotta a zsinórt, ponty volt a láthatáron. Béla bátyám nem habozott, hanem nyúlt — nem a nadrág, hanem a bot után. A horog jól megakadt, a nadrág viszont csúszott lefelé. Ez még hagy­­ján lenne, hanem valami baj lehetett az alsónemúvel Is, mert az Is csúszott lefelé. Mit ad ilyenkor a horgászszeren­cse? A kapás láttán odajött az arra sétáló halőr. Konstatálta a kellethet­­len helyzetet és igazoltatás helyett a humanitárius feladói ellátásába kez­dett. Odaállt Béla bátyám mögé és el­kezdte az öltöztetést. Először is visz­­szahúzta az alsó, aztán a felső nad­rágot. Még a pulóvert ts betürte. Köz­ben tekerte az orsó kdrját, eredmé­nyesen fárasztotta a halat. Nemcsak a halőr igyekezete járt Sikerrel, ha- • nem a horgászé ts. Teljes öltözetben szákolhatta a háromkilós tükröst. Akik látták az esetet, különféle­képpen kommentálták. Volt aki azt mondta: mindenki másképp csinálja, más: betört a nudizmus a horgászat­ba, megint más: a kis hamis így csa­logatja a halat. Egyébként a tyen­­gébb nem képviselői akkoriban ott nem képviseltették magukat. (L. Gy ) A termelőszövetkezet keltetőjében évente mintegy 30 millió pontyivadékot állítanak elő. 4 VADASZAT 4 VADÁSZAT + VAPASZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT 4- VADÄSZAT 4- VADÁSZAT -4 VADÄSZAT 4- VADÄSZAT 4-Evekkel korábban szívélyes kapcsolatom volt a lengyel­­országi wroclavl vadászati bizottsággal. Egy alkalom­mal a Blalowiezsal Állami Rezerváclóban kieszközölték részemre egy bölény lelövését. A lelövési engedély nagy meg­tiszteltetésnek számított, én viszont elhatároztam, hogy enge­dély ide, engedély oda, a ritka vadra nem lövök. Fiatal ko­romban sokszor olvastam az amerikai blzonokről és az euró­pai bölényekről. Tüzzel-vassal irtották őket. Az európai bölény megmentésére tehát nemzetközi véd­egylet alakult. Ennek ,a társaságnak köszönhető, hogy körül­belül háromszáz tiszta vérvonalú bölény él a blalowiezsal rezerváclóban, amely ma Is ősrengetegnek számit. A bölény valamikor nálunk, Is életteret táléit, azonban kl­­pusztították. 1885-ben a jávorinál uradalom területén kísérlet­képpen 44 bölényt és amerikai blzont engedtek szabadon, azonban nem honosodtak meg. Lengyelországból hoztunk egy bölénypárt és egy évre rá a Szovjetunióból további párt kap­tunk. A bölények a TANAP vadaskertben kaptak helyet, ké­sőbb azonban a topofClankyl vadaskertbe szállították őket, ahol elszaporodtak. A bizon és az európai bölény úgyszólván egyforma nagysá­gú és küllemre s hasonló. Az öreg bikák elérik az 1,8—2 méteres magasságot. ♦ ♦ 4 Gépkocsink erősen száguldott Wroclavböl Varsó Irányába. Valósággal nyelte a kilométereket. A sebesség részemre szo­katlan volt, s ezt szóvá Is tettem. Varsóban kevés pihenés, táplálkozás, hűsítők fogyasztása és az elmaradhatatlan kávé várt minket. Aztán újra rohanás kö­vetkezett. Nyikorogtak a fkékek, s ml ott álltunk a Park Narodowy fából készült nagykapuja előtt. Megmutattuk a be­lépési és más engedélyeket. A fogadtatás szívélyes volt. Külön engedélyt kaptunk Lengyelország legnagyobb faipari kombi­nátjának a megtekintésére, Hajnlnka város tőszomszédságában. Mivel én zvolení vagyok vendéglátóim úgy okoskodtak, hogy nálunk Is hasonló kombinát a Bučina és bizonyosan érde­kelni fognak a látottak. Igazuk Is volt, mert valóban minden érdekelt, így alaposan körülnéztem. 4 4 4 Az Itteni ősrengetegnek történelme van. A harmadik szá­jadban Is éltek itt emberek. Kezdetben az erdöszélen, évek múltán viszont mélyebbre ts bemerészkedtek. Irtották az ős­erdőt. Vágások, Irtások keletkeztek. Ezek helyén telepek, ta­nyák létesültek. Az emberek erdei gyümölcsöt szedtek, szer­számokat és szurkot készítettek, faszenet égettek, vadásztak és halásztak. » Az őserdő történetéhez tartozik, hogy a sűrűségben búvó­helyre találtak a múlt századbeli forradalmárok, de а II. vi­lágháború partizánjai Is. 1815-ben és 34-ben hatalmas tüzek pusztították az őserdőt. • ■ ♦ 4 ♦ Az I. világháború alatt a németek 5 millió köbméter fát szállUoUak el innen s egy angliai nagyvállalat öt évre bérbe vette az őserdőt és 1 millió hatszázezer köbméter fát, szállított el. A hatalmas őserdő mintegy háromszáz év alatt 577 négy­zetkilométert veszített területéből. Lengyelországban tehát a hatalmas ősrengeteg megmeniése mellett döntöttek. Felismer­ték ezen természeti ritkaság nagy értékét. Lengyelország és a Szovjetunió államhatára az őserdőt szinte két egyforma részre szeli. A lengyelországi rész 580 négyzetkilométer. Az erdőkomplexum nyugatröl-keletre ötven kilométer hosszan te­rül el, s ugyanilyen hosszú északról délre. Az első világháború befejeztével lelkes emberek hozzáfog­tak Bialowlezs közelében egy rezerváció megalapozásához, s évek múlva Nemzeti Park létesült. Ezt a külföldiek ma Is megcsodálják. A park megtekintését mindig kísérőkkel enge­délyezik, csak a kijelölt utakon lehet közlekedni, ám a kor­látozás ellenére Is gyönyörködhetünk a hatszáz éves tölgyek­ben, a négyszáz éves erdei fenyőkben, meg az ugyanilyen korú hársfákban. A többszázéves fák tanúi voltak egy letűnt korszaknak, s ha beszélni tudnának sok érdekeseket mesél­nének. 4 4 4 Az őserdő érdekessége az európai bölény. Az első bölényt a helybeli múzeumban láttam természetesen kitömve, s ennek is megvan a meséje. A szerelem varázslatos bűvkörébe tehát nemcsak az embe­rek, hanem a vadon- élő lények Is tartoznak. A partner kivá­lasztása a vadnál alapvetően fontos életmegnytlvánulás. Így képes rá, hogy megfelelő minőségű utódot hozzon létre. Ese­tünkben a partner egy szépen fejlett nősténybölény volt. Ke­gyeiért két nagyerejö bőlényblka fáradozott, de kt legyen közülük a kegyelt. Ezt kellett eldönteni. Elérkezett a nász napja. A két bika az erdő mélyén találkozott és nem tért ki egymás elől. Órákig tartott a küzdelem, amikor az erdő személyzet rájuk talált. Tüzes gallyakkal és lövésekkel pró­bálták őket széjjelválasztani, de sikertelenül. A bikák nem láttak és nem hallottak. KI tudja meddig tartott volna a nagy küzdelem, ha az egyik bika lába be nem akad a fák gyö­kerébe, s el nem törik. A másik ezt kihasználta és szarvával vetélytársának az oldalába bökött, felhasltotta azt, majd a sebzett állat vonaglások közepette elpusztult. A múzeum lá­togatói megfigyelhetik a kitömött állaton a halálos sebet. A történetet a látogatóknak az erdöszemélyzet meséli el. 4 4 4 Nagy gondjuR volt velem, mert nem találták meg a lövésre kiszemelt bikát Csak a nyomán fedezték fel. Én meg jókat mosolyogtam a sikertelenségen. Közben megnyugtattam őket, hogy nem szándékozok lőni, hanem csak gyönyörködni az élő bölényekben. Nem vittem magammal fegyvert. A messzelátót viszont a nyakamba akasztottam. Végül megértettük egymást. Kísérőm egy Ideig rám sem nézett. Egyre mondogatta, hogy ilyen szégyen még nem érte öt. Én meg az elvek embere va­gyok, s ezekből nem engedtem. Az Impozáns ősvadra nem emeltem fegyvert. Golyősfegyverem nem valamiféle kocsilócs. Megjárta mér Afrikát is. Ezt viszont csak azért mondom, hogy a beszédfonala össze ne bogozódjon. 4 4 4 Este a vadászházban finom lengyel vodkát kortyolgattunk, s amikor a nyelvek megoldódtak vége-hossza nem volt a bö­lénylövő mesének. Vanda, a pagonyvezető felesége így elmél­kedett: az őserdőbe látogatni csak azért, hogy Itt bölényt lásson egy klssá nevetséges. Egy Réttel korábban egy bölény­bika lefeküdt például az útra, s a csínytevéssel három őrára teljesen megbénította a gépkocsiforgalmat. Hiábavaló volt az emberek riasztó kezdeményezése. A fekvő állat nem tágított, Aki munkába Igyekezett, kétségbeesve szemlélte az esemé­nyeket. Az autóbuszokban tartózkodó turisták viszont ki­fényképezték az összes filmkészletet, tetszett nekik a bölény tréfája. Itt az Is megtörtént, hogy egy bőlényblka összeütkö­zött a blalowiezsal helyi érdekű vonattal. A kis mozdony és két vagon klslklott. A bölény viszont elszelelt. Kisebb sérülé­seket persze ő ts elszenvedett, de mit számít ez egy erőteljes bölénybikának. 4 4 4 Az őserdő területén 35 kisközség és telep van, megközelí­tően száz folyó és patak ered e természeti ritkaság területén. Az erdő tele van szebbnél szebb virágzó növényzettel. Szá­muk meghaladja az ezret. Az állományt alkotó fáit és a cser­jék száma fajok szerint csoportosítva 98. Ezernél több gom­bafajta található az erdőben. Tájegységein 62 állatfaj és 24 halfaj él. * Az utóbbi két században több Itt élő vadfajta kipusztult. Az 1832. évben az őserdő területén 770 bölényt tartottak nyil­ván, 1859-ben viszont 1900-at. Az első világháború Idején a bölényeket teljesen ki pusztították. Az utolsó bölényt 1919 február közepén lőtték le. Aztán tíz évig nem volt bölény az ősrengetegben, s Így 1929-ben az átlatkertből Idetelepített bö­lények képezték a tenyészanyagot. A második világháború végén 17 bölényt találtak az ősrengetegben, 1965-ben azonban már 87 bölény élt szabadon, 27 pedig a vadaskertben. Manap­ság az őserdő bölényállományát 300 ra becsülik. A Szovjetunió őserdőrészében 70 bölényt számláltak. A bölény átlagban húsz évet él, s a tehén tavasz végén egy borját ellik. A vadaskertekben való nevelés eléggé sokba kerül. Télen és korán tavasszal a természetes táplálékot ke­reső bölény sok kárt tesz az erdő növényzotébíin Ez az ősvad mégis a természet tartozéka, s Őröljünk n-kf hogv Szlo­vákiában is szép állománnyal büszkélkedhetünk. J. M. HABROVSKY

Next

/
Thumbnails
Contents