Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-27 / 34. szám
A gyümölcsfák nyár végi zülÉnets;ese A zöldmetszés fogalmán azoknak a tenyészidőben végzett beavatkozásoknak az összességét értjük, amelyek a fa vegetatív szerveinek eltávolításával járnak. Tehát ide tartozik a hajtásválogatás (tavasz), a hajtások visszacsípése (nyár), valamint a friss hajtások ritkítása és a leveles állapotban végzett metszés (augusztus). Az u többi jelenti a tulajdonképpeni zöldmetszést, melyre nyár végén, a vegetáció csökkenése után, de feltétlenül lombhullás előtt kell sort keríteni. A zöldmetszés célját és szükségességét a szakemberek mindmáig vitatják. A fásmetszés időszaka lombbnllástől rügyfakadásig fiziológiailag lényegében egységes. Viszont a tenyészidőben alkalmazott beavatkozások — az időponttól függően — más és más fiziológiai állapotban érik a növényt A metszés a fának mindenképpen veszteséget jelent, de az a beavatkozás időpontjától függően nem mindig azonos nagyságú. Míg például a tavaszi hajtásválogatás (20—30 cm-es hosszúság idején) a tartalék tápanyagok fokozott igénybevételét vonja maga után, addig a nyár közepétől esedékes zöldmetszés következtében jelentkező veszteség már jóval kisebb. A szakszerűen végzett hajtásritkítás a fény szabályozásával már ellensúlyozni tudja a veszteségeket. A nyár végén alkalmazott zöldmetszés során inkább előnyök jelentkeznek. Az esetleges veszteség már nem nagyobb, mint a téli vagy kora tavaszi fásmetszésnél. Ha a zöldmetszést optimális időben végezzük, a fiziológiailag még aktív levélzet mellett, a vegetációs fejlődés csökken, a serkentő hatás elmarad, viszont jól érvényesül a hajtásválogatással elért fényszabályozás. A nyári zöldmetszés hatására az alsó vesszők és a rajtuk elhelyezkedő alsó rügyek értéke is javul. További előny, hogy a lftetszlapok hamarabb begyógyulnak, csökken vagy teljesen elmarad a mézgafolyás. A zöldmetszés alkalmazása (tavaszi hajtásválogatás, hajtáskurtítás) csak a korona nevelés időszakában indokolt, főleg a sövényformáknál és az alakfáknál. A hajtásválogatás során eltávolítjuk azokat a hajtásokat, amelyek a választott koronaforma kialakítását akadályozzák. A nyári hajtásritkítás viszont a termő fákon előnyös, mert kedvezően hat a gyümölcs színeződésére, illetve a gyengébb termőrügyek fejlődésére. A zöldmetszésnek az őszibarackfák esetében van különösen nagy jelentősége. Különösen vonatkozik ez a korai fajtákra, mert itt a beavatkozással már nem csökkentjük az évi hozamot, viszont serkentjük a termőrügy-képzést, növeljük a következő évi hozamot. A hajtásritkítás során a vezérágakat besűrítő és a korona belsejében található vízhajtásokat kell eltávolítani vagy bekurtitani. Az intenzív vegetáció hatására 1—1,5 méteresre is megnövő vesszőkön harmad- és negyedrendű elágazások is jelentkeznek. Ezek rendszerint vékonyak, sokszor be sem érnek. Az augusztusban végzett, megfelelő irányú és erősségű másodrendű hajtásra történő viszszametszés után ezek az elágazások is tökéletesen kifejlődhetnek és beérhetnek. -Teljes termőkorban már csapán a vázágak fenntartására kell gondot fordítani. A szüreteléskor vagy a viharok idején letört vázágakat a szomszédos térkitöltő ág továbbnevelésével vagy a lefűrészelt vázág csonkjából előtörő vizhajtás felhasználásával pótoljuk. A termő őszibarackfák ifjítását szintén zöldmetszés idején ajánlatos elvégezni. Az életkor előrehaladásával még a szakszerűen metszett fákon is láthatóvá válnak az „elfáradás“ tünetei. Az ilyen fák termőképességének megtartása már csak a vázágak teljes felújításával, ifjítással oldható meg. A vázágakat az ágtorok felett 40—50 cm-es magasságban kell elfürészelni. Az Újított fák további kezelése során vegyük figyelembe, hogy a fának a lehető legnagyobb levélfelületre van szüksége, hogy pótolni tudja az elvesztett részeket. Tehát a továbbiakban tartózkodjunk minden olyan beavatkozástól, amely a lombfelület csökkenését eredményezné. A felesleges hajtásokat majd a következő években távolítsuk el, mégpedig fokozatosan, ahogy az új koronát kialakítjuk. Az elmondottak (fiatal fák koronaalakítása, termő fák ifjítása) több-kevesebb eltéréssel minden gyümölcsfára érvényesek. Most pedig vizsgáljuk meg a kérdést a kicsit részletesebben. A termő cseresznyefa koronája általában nem sűrű, többnyire csak a száraz, törött vagy beteg ágakat kell eltávolítanunk. Az ejtett sebek gyorsan beforrnak, feltéve, hogy nem hagyunk csonkokat. A fa kezelésére augusztus végén szakítsunk időt. A cseresznyét ritkán ifjítják, de amennyiben a fa életerős és egészséges, az ágakat bekurtítbatjuk, Újíthatjuk (főleg a túl magas fáknál észszerű). A meggyfa kifejezetten gömbkoronát nevel, mélyen megbajlótermőrészei megnyúlnak, felkopaszodnak (Kései Morelia), a fának amolyan szomorúfűz külsőt adnak. Csak a második ágcsoport kialakulásáig (kb. 3 év) alakítjuk, később már csak tisztogató metszést végzünk, melynek során még kijavíthatjuk a koronaalakítás során vétett hibákat. A meggyfa ifjitásra szorul, főleg akkor, ha megtámadta a monília és száradnak a hajtásai. Az ifjítást jól tűri: kétéves részekre visszavágva, a fát további növekedésre serkentjük, így az erőteljes veszszőkön, gallyakon gazdagabb hozamra számíthatunk. A termő kajszibarackot 2—3 évenként szokás metszeni úgy, hogy a korona szükséges tisztogatását elvégezzük. A száraz részeket meg a hibásan fejlődő gallyakat eltávolítjuk, a fiatal, igen erőteljesen fejlődő fákon a vezérvesszőket okvetlenül be kell kurtítani. A tisztogatásra és metszésre augusztus második felében kell sort keríteni, amikor a nedvkeringés mér csökken, de a fa még lombos. A kajszifa jól tűri a zöld hajtások visszavágását vagy a vesszők metszését, így idejekorán végzett beavatkozással tömörebb koronát nevelhetünk. Ezzel szemben az ifjítást nem kedveli. Előfordul, hogy a vastagabb ágak eltávolítását követően, amikor az addig árnyékolt ágrészeket forró napsütés éri, a fa kipusztul. Ha a kajszi ágai egyszer száradni kezdenek, ifjítással, a száraz részek vissza-vagy levágásával egy-két évig még megmenthetjük a fát, de később úgyis kipusztul. Sajnos, a fiatal fák közül is sok áldozatul esik a gutaütésnek, s ezen ifjítással sem tu.unk változtatni. Dió. Ültetés után a másodikharmadik évben végzett zöldválogatással vagy vesszőritkítással alakítjuk a koronát. Az ilyen zöldségválogatással és metszéssel a második ágcsoportig alakítjuk a koronát, azután hagyjuk, hogy természetes módon alakuljon tovább s csak nagyobb biba esetén avatkozunk be. A termő Ián időnként tisztogató metszést végzünk. A tavaszi fagykárt szenvedett fa hajtásait nyáron, vesszőit pedig inkább télen ritkítsuk. A széltörte ágak csonkját vagy a száraz ágakat mindig ágalapra és lehetőleg augusztus második felében kell lefűrészelni, hogy a seb a tél beálltáig elparásodhasson, és közben ne érje nagyobb nedvveszteség a fát (csökkenő nedvkeringés). A gesztenyefa ugyanolyan batalmas koronát nevel, mint a diófa, ezért konyhakertel, je csak ritkán, kerttelepi kiskertekbe pedig egyáltalán nem ültetik. Annyit azonban elmondunk: a telepítést követő 3—4 évben kialakítjuk a koronát, később már csak szükség esetén avatkozunk közbe metszéssel. A gesztenye zöldmetszést, ifjítást csak kivételes esetben igényel. Termő téli alma- és körtefákon nyár végi zöldmetszést nem alkalmazunk, mert ez a még érőfélben levő gyümölcsök egy hányadának eltávolításával, tehát hozamcsökkenéssel járna. Nem beszélve arról, hogy mnnka közben — különösen a negyed- és féltörzsű fák esetében, ahol létrát is kellene használnunk — mennyi kárt okoznánk. VARGA JÓZSEF A gondosan és főleg hozzáértéssel ápolt fák szép és egészséges gyümölcsöt teremnek. Erről a felvásárlási eredmények, illetve a kiállítások is tanúskodnak Fotó: Belucz J. t A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban jó •gyüttműködés alakult ki a Jednota Fogyasztási Szövetkezet és a Szlovákiai Kertészkedűk Szövetségének tagjai között. Tavaly a jednota ebben a járásban mindössze hatvankilenc kistermelővel tartott fenn szerződéses . szállítói-átvevői kapcsolatot. Az idén a fogyasztási szövetkezet már hét )rtészeti alapszervezettel, illetve 137 háztáji kertészkedővei kötött szerződést. A tervbe foglalt irányszámok értelmében 9 millió korona értékű áru felvásárlása a cél. Ebből két millióért zöldséget, csaknem ugyanannyiért gyümölcsöt, közel öt millióért mézet, ötszázezerért tojást, legalább ennyiért erdei terményeket szeretnének felvásárolni .a termelőktől, Illetve a gyűjtőktől. A járásban komoly gondot okoz a téli zöldség- és gyümölcskészlet eltartása, mert a rendelkezésre álló tárolókban tetemes a veszteség. Ezért a Jednota kéréssel fordult a háztáji termelőkhöz, vállalják át a tárolást (gyökérzöldség, hagyma. alma, körte) és majd 1.1 végén, tavasz elején jelentkezzenek termékeikkel. Az ár eléggé ösztönző, sokan már tavaly is így adtak túl az árujukon. Persze több vállalkozó kellene, mert a múlt évi mennyiség — egy tonna gyökérzöldség meg kétszázötven kiló fokhagyma — bizony nem nagy segítség. A kezdeményezést a Jednota és az SZKSZ járási bizottságának együttműködése is ösztönzi. A partnerek ugyanis a szakszerű háztáji zöldség- és gyümölcstárolás tudnivalóit népszerűsítő, ismeretterjesztő kiadványok közreadásával igyekeznek vonzóbbá és eredményesebbé tenni a háztáji szerződések árutermelést és tárolást. Az idén bizonyos túltermelés jelentkezett zöldhagymából, csomózott leveszöldségből, meg uborkából. Ez nem kis gondot okozott, mégis: a Jednota, hogy tartósan megnyerje a kistermelők bizalmát, a többletként kínált termékmennyiséget is átvette és a konzervgyárnak továbbította. Tavaly gond volt a paprika értékesítésével, így most többen átálltak az uborkatermesztésre, valamivel kisebb a kínálat paprikából. Persze nem mindenki ilyen csapongó. Az újbástl (Nová Bašta) Tóth József az Idén Is negyven mázsa paprika értékesítésére kötött szerződést, s egyelőre állja a szavát. Viszont hiány mutatkozik karfiolból meg káposztából, ás fokhagyma- meg szamócatermesztéssel is aránylag kevesen foglalkoznak ezen a vidéken. Tavaly a járás kertészkedől részére egy tonna fokhagyma-Ultetőanyagot vásároltak a nyugat-szlovákiai kerületből, s remélik, hogy az ennek fejében ígért tizenegy tonna étkezési fokhagymát megkapják a háztájiból. Ugyanakkor a konzervgyár és a Zelenina mellett a Jednota is komolyan szorgalmazza a szamóca termesztés felfuttatását. A három kezdeményező vál’-'at anyagi támogatást nyújt a ház-Cl '// 'ét, Wj/Já V/ ЧГ //A ттж ж//т A Jednota Fsz és a kistermelők kapcsolata egy járásban táji termelőknek a palántavásárláshoz. A jednota Fogyasztási Szövetkezet továbbra is napirenden tartja a kistermelőkkel folytatót együttműködés fejlesztését. A* kedvcsináló kedvezményeken kívül igyekeznek szakmai téren is segítséget nyújtani a kertészkedőknek. A kertészke dők szövetsége járási bizottsáne. Félreértés ne essék, nem almáról van szó, abból van elég. A Jednota szívesen felvásárolja a gyűjtött erdei gyümölcsöt is, mégpedig jó áron és korlátlan mennyiségben (kivéve a fekete bodzát és a vadszilvát). Gombából, málnából elég sokat kínáltak a gyűjtők, földiszederből Is bő termés A kertészkedés haszna: naponta kerül friss zöldség az asztalra Fotó: —bor gának szakelőadóját, Michal Bokotejt kérték fel, hogy a járás éghajlati- és talajviszonyait figyelembe véve, dolgozza ki a háztájiban termesztett zöldségfélék legmegfelelőbb agrotechnikáját. A megbízott szakember eddig a karfiol, a fokhagyma és a szamóca háztáji termesztésének legfontosabb tudnivalóit foglalta össze rövid, mindenki számára érthető, ismeretterjesztő Írásokban, melyeket sokszorosított formában a jednota valamennyi árutermelésre vállalkozó kertészkedőnek eljuttatott. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a rimaszombati járásban lényegesen kevesebb gyümölcs terem, mint amennyit gond nélkül értékesíteni lehetígérkezik. Aminek a felvásárlók ugyancsak örülnek, a járás lakói közül sokan töltik szabadidejüket éti csiga és borókabogyó gyűjtésével. Ojabban sok a gond a méhészekkel. Tavaly sok volt a méz, és még több a probléma. A tervezett 150 tonna helyett 372 tonna mézet vásároltak fel a méhészektől. A kannahiányt még csak megoldották valahogy, de a nyerészkedőkkel nem tudtak mit kezdeni. A kedvező felvásárlási ár bizony sok méhészt csábított s arra ösztönzött, hogy egész nyáron cukorral etetve próbálja gyarapítani a mézhozamot. A g-' — ‘ii Medos gyorsan kimutatta, hoev a küldemény egy hányadában a megengedettnél kétszer-háromszor nagyobb a cukortartalom. A jednota közel egy millió korona értékű mézet kapott vissza a Medostól, az „ügyeskedő“ méhészek pedig bíróság előtt felelnek tettükért. A rimaszombati járásban a Jednota jó kapcsolatot teremtett a kisállattenyésztőkkel is. Tavaly 106 átvevohelyen 630 ezer étkezési tojást vettek át a baromfitenyésztőktől. Az idén fél millió darab étkezési tojás felvásárlását vették tervbe, de ebből már aligha lesz valami, mert a tomašovcei baromfiüzem — ládahiányra hivatkozva — egyszerűen nem kötött szerződést a Jednotával a háztájiból származó tojás átvételére. Most aztán hiába hozza a tojást, aki a tavalyi ösztönző szóra hallgatva, beállította h tyúkállományt, egyszerűen nem áll módjában a boltosnak, illetve a Jednotának, hogy átvegye a kínált terméket. Hogy mi lesz így a már-már kialakult kapcsolatból? Bábik Pavel, a Jednota felvásárlórézslegének vezetője jő kapcsolatot tart fenn a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének járási bizottságával, sőt, a szövetség helyi szervezeteinek gyűlésein is részt vesz. Következésképpen ismeri a háztáji termelők problémáit és elképzeléseit, tanácsot tud adni a kezdeményezőknek s maga is közvetlenül részt vehet a felmerülő problémák megoldásában. A bizalomerősítő találkozásokat mostanában arra használja ki, hogy a kertészkedőkkel megbeszélje a szerződéskötés új formáját, melyet a jövő évben szeretne meghonosítani a Jednota. Arról van sző, hogy a Jednota az SZKSZ-szervezetekfeel kíván partneri kapcsolatot teremteni, szállítói-átvevői szerződést kötni. A szervezetek azután a tagjaikkal megtermeltetnék az árut, és megoldanák a felvásárlást’ Is — az évi for« galom értékének egy százalékáért —, mert a Jednota egyelőre negyvenhat felvásárló központot üzemeltet és az áru összegyűjtése komoly igényeket támaszt a szervezéssel, Hl**ve az amúgy Is eléggé terhelt gépkocsiparkkal szemben. A fogyasztási szövetkezet Illetékesei bíznak benne, hogy a felvásárlásnak ez a módja lehetőséget nyújtana a kistermelők szélesebb körű aktivizálására, a háztáji árutermelés fellendítésére és egyúttal szilárdabb alapokra helyezné a termelők és a termeltetők kapcsolatát. Korcsmáros László
