Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-08-27 / 34. szám

A gyümölcsfák nyár végi zülÉnets;ese A zöldmetszés fogalmán azok­nak a tenyészidőben végzett beavatkozásoknak az összessé­gét értjük, amelyek a fa vege­tatív szerveinek eltávolításával járnak. Tehát ide tartozik a hajtásválogatás (tavasz), a haj­tások visszacsípése (nyár), va­lamint a friss hajtások ritkítá­sa és a leveles állapotban vég­zett metszés (augusztus). Az u többi jelenti a tulajdonképpe­ni zöldmetszést, melyre nyár végén, a vegetáció csökkenése után, de feltétlenül lombhullás előtt kell sort keríteni. A zöldmetszés célját és szük­ségességét a szakemberek mindmáig vitatják. A fásmet­szés időszaka lombbnllástől rügyfakadásig fiziológiailag lé­nyegében egységes. Viszont a tenyészidőben alkalmazott be­avatkozások — az időponttól függően — más és más fizioló­giai állapotban érik a növényt A metszés a fának mindenkép­pen veszteséget jelent, de az a beavatkozás időpontjától füg­gően nem mindig azonos nagy­ságú. Míg például a tavaszi hajtásválogatás (20—30 cm-es hosszúság idején) a tartalék tápanyagok fokozott igénybevé­telét vonja maga után, addig a nyár közepétől esedékes zöld­metszés következtében jelent­kező veszteség már jóval ki­sebb. A szakszerűen végzett hajtásritkítás a fény szabályo­zásával már ellensúlyozni tud­ja a veszteségeket. A nyár vé­gén alkalmazott zöldmetszés so­rán inkább előnyök jelentkez­nek. Az esetleges veszteség már nem nagyobb, mint a téli vagy kora tavaszi fásmetszés­nél. Ha a zöldmetszést optimá­lis időben végezzük, a fizioló­giailag még aktív levélzet mel­lett, a vegetációs fejlődés csök­ken, a serkentő hatás elmarad, viszont jól érvényesül a hajtás­­válogatással elért fényszabályo­zás. A nyári zöldmetszés hatá­sára az alsó vesszők és a raj­tuk elhelyezkedő alsó rügyek értéke is javul. További előny, hogy a lftetszlapok hamarabb begyógyulnak, csökken vagy teljesen elmarad a mézgafo­­lyás. A zöldmetszés alkalmazása (tavaszi hajtásválogatás, haj­táskurtítás) csak a korona ne­velés időszakában indokolt, fő­leg a sövényformáknál és az alakfáknál. A hajtásválogatás során eltávolítjuk azokat a haj­tásokat, amelyek a választott koronaforma kialakítását aka­dályozzák. A nyári hajtásritkí­tás viszont a termő fákon elő­nyös, mert kedvezően hat a gyümölcs színeződésére, illetve a gyengébb termőrügyek fejlő­désére. A zöldmetszésnek az ősziba­rackfák esetében van különö­sen nagy jelentősége. Különö­sen vonatkozik ez a korai faj­tákra, mert itt a beavatkozás­sal már nem csökkentjük az évi hozamot, viszont serkentjük a termőrügy-képzést, növeljük a következő évi hozamot. A hajtásritkítás során a vezérága­kat besűrítő és a korona belse­jében található vízhajtásokat kell eltávolítani vagy bekurti­­tani. Az intenzív vegetáció ha­tására 1—1,5 méteresre is meg­növő vesszőkön harmad- és ne­gyedrendű elágazások is jelent­keznek. Ezek rendszerint vé­konyak, sokszor be sem érnek. Az augusztusban végzett, meg­felelő irányú és erősségű má­sodrendű hajtásra történő visz­­szametszés után ezek az elága­zások is tökéletesen kifejlőd­hetnek és beérhetnek. -Teljes termőkorban már csa­pán a vázágak fenntartására kell gondot fordítani. A szüre­teléskor vagy a viharok idején letört vázágakat a szomszédos térkitöltő ág továbbnevelésével vagy a lefűrészelt vázág csonk­jából előtörő vizhajtás felhasz­nálásával pótoljuk. A termő őszibarackfák ifjí­­tását szintén zöldmetszés ide­jén ajánlatos elvégezni. Az élet­kor előrehaladásával még a szakszerűen metszett fákon is láthatóvá válnak az „elfára­dás“ tünetei. Az ilyen fák ter­mőképességének megtartása már csak a vázágak teljes fel­újításával, ifjítással oldható meg. A vázágakat az ágtorok felett 40—50 cm-es magasság­ban kell elfürészelni. Az Újí­tott fák további kezelése során vegyük figyelembe, hogy a fá­nak a lehető legnagyobb levél­felületre van szüksége, hogy pótolni tudja az elvesztett ré­szeket. Tehát a továbbiakban tartózkodjunk minden olyan beavatkozástól, amely a lomb­felület csökkenését eredmé­nyezné. A felesleges hajtásokat majd a következő években tá­volítsuk el, mégpedig fokozato­san, ahogy az új koronát ki­alakítjuk. Az elmondottak (fiatal fák koronaalakítása, termő fák ifjí­­tása) több-kevesebb eltéréssel minden gyümölcsfára érvénye­sek. Most pedig vizsgáljuk meg a kérdést a kicsit részleteseb­ben. A termő cseresznyefa koro­nája általában nem sűrű, több­nyire csak a száraz, törött vagy beteg ágakat kell eltávolíta­nunk. Az ejtett sebek gyorsan beforrnak, feltéve, hogy nem hagyunk csonkokat. A fa keze­lésére augusztus végén szakít­sunk időt. A cseresznyét ritkán ifjítják, de amennyiben a fa életerős és egészséges, az ága­kat bekurtítbatjuk, Újíthatjuk (főleg a túl magas fáknál ész­szerű). A meggyfa kifejezetten gömb­koronát nevel, mélyen megbaj­­lótermőrészei megnyúlnak, fel­­kopaszodnak (Kései Morelia), a fának amolyan szomorúfűz külsőt adnak. Csak a második ágcsoport kialakulásáig (kb. 3 év) alakítjuk, később már csak tisztogató metszést végzünk, melynek során még kijavíthat­juk a koronaalakítás során vé­tett hibákat. A meggyfa ifjitás­­ra szorul, főleg akkor, ha meg­támadta a monília és száradnak a hajtásai. Az ifjítást jól tűri: kétéves részekre visszavágva, a fát további növekedésre ser­kentjük, így az erőteljes vesz­­szőkön, gallyakon gazdagabb hozamra számíthatunk. A termő kajszibarackot 2—3 évenként szokás metszeni úgy, hogy a korona szükséges tisz­togatását elvégezzük. A száraz részeket meg a hibásan fejlő­dő gallyakat eltávolítjuk, a fia­tal, igen erőteljesen fejlődő fá­kon a vezérvesszőket okvetlenül be kell kurtítani. A tisztoga­tásra és metszésre augusztus második felében kell sort kerí­teni, amikor a nedvkeringés mér csökken, de a fa még lom­bos. A kajszifa jól tűri a zöld haj­tások visszavágását vagy a vesszők metszését, így idejeko­rán végzett beavatkozással tö­mörebb koronát nevelhetünk. Ezzel szemben az ifjítást nem kedveli. Előfordul, hogy a vas­tagabb ágak eltávolítását köve­tően, amikor az addig árnyé­kolt ágrészeket forró napsütés éri, a fa kipusztul. Ha a kajszi ágai egyszer száradni kezde­nek, ifjítással, a száraz részek vissza-vagy levágásával egy-két évig még megmenthetjük a fát, de később úgyis kipusztul. Saj­nos, a fiatal fák közül is sok áldozatul esik a gutaütésnek, s ezen ifjítással sem tu.unk változtatni. Dió. Ültetés után a második­harmadik évben végzett zöld­válogatással vagy vesszőritkí­tással alakítjuk a koronát. Az ilyen zöldségválogatással és metszéssel a második ágcsopor­tig alakítjuk a koronát, azután hagyjuk, hogy természetes mó­don alakuljon tovább s csak nagyobb biba esetén avatko­zunk be. A termő Ián időnként tisztogató metszést végzünk. A tavaszi fagykárt szenvedett fa hajtásait nyáron, vesszőit pedig inkább télen ritkítsuk. A szél­törte ágak csonkját vagy a szá­raz ágakat mindig ágalapra és lehetőleg augusztus második felében kell lefűrészelni, hogy a seb a tél beálltáig elparásod­­hasson, és közben ne érje na­gyobb nedvveszteség a fát (csökkenő nedvkeringés). A gesztenyefa ugyanolyan ba­­talmas koronát nevel, mint a diófa, ezért konyhakertel, je csak ritkán, kerttelepi kisker­tekbe pedig egyáltalán nem ül­tetik. Annyit azonban elmon­dunk: a telepítést követő 3—4 évben kialakítjuk a koronát, később már csak szükség ese­tén avatkozunk közbe metszés­sel. A gesztenye zöldmetszést, ifjítást csak kivételes esetben igényel. Termő téli alma- és körte­fákon nyár végi zöldmetszést nem alkalmazunk, mert ez a még érőfélben levő gyümölcsök egy hányadának eltávolításával, tehát hozamcsökkenéssel járna. Nem beszélve arról, hogy mnn­­ka közben — különösen a ne­gyed- és féltörzsű fák esetében, ahol létrát is kellene használ­nunk — mennyi kárt okoznánk. VARGA JÓZSEF A gondosan és főleg hozzáértéssel ápolt fák szép és egészsé­ges gyümölcsöt te­remnek. Erről a fel­­vásárlási eredmények, illetve a kiállítások is tanúskodnak Fotó: Belucz J. t A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban jó •­gyüttműködés alakult ki a Jednota Fogyasztási Szövet­kezet és a Szlovákiai Kertész­­kedűk Szövetségének tagjai kö­zött. Tavaly a jednota ebben a járásban mindössze hatvanki­­lenc kistermelővel tartott fenn szerződéses . szállítói-átvevői kapcsolatot. Az idén a fogyasz­tási szövetkezet már hét )r­­tészeti alapszervezettel, illetve 137 háztáji kertészkedővei kö­tött szerződést. A tervbe fog­lalt irányszámok értelmében 9 millió korona értékű áru fel­vásárlása a cél. Ebből két mil­lióért zöldséget, csaknem ugyan­annyiért gyümölcsöt, közel öt millióért mézet, ötszázezerért tojást, legalább ennyiért erdei terményeket szeretnének felvá­sárolni .a termelőktől, Illetve a gyűjtőktől. A járásban komoly gondot okoz a téli zöldség- és gyü­mölcskészlet eltartása, mert a rendelkezésre álló tárolókban tetemes a veszteség. Ezért a Jednota kéréssel fordult a ház­táji termelőkhöz, vállalják át a tárolást (gyökérzöldség, hagy­ma. alma, körte) és majd 1.1 végén, tavasz elején jelentkez­zenek termékeikkel. Az ár elég­gé ösztönző, sokan már tavaly is így adtak túl az árujukon. Persze több vállalkozó kellene, mert a múlt évi mennyiség — egy tonna gyökérzöldség meg kétszázötven kiló fokhagyma — bizony nem nagy segítség. A kezdeményezést a Jednota és az SZKSZ járási bizottságának együttműködése is ösztönzi. A partnerek ugyanis a szakszerű háztáji zöldség- és gyümölcs­tárolás tudnivalóit népszerűsítő, ismeretterjesztő kiadványok közreadásával igyekeznek von­zóbbá és eredményesebbé tenni a háztáji szerződések áruterme­lést és tárolást. Az idén bizonyos túltermelés jelentkezett zöldhagymából, csomózott leveszöldségből, meg uborkából. Ez nem kis gondot okozott, mégis: a Jednota, hogy tartósan megnyerje a kisterme­lők bizalmát, a többletként kí­nált termékmennyiséget is át­vette és a konzervgyárnak to­vábbította. Tavaly gond volt a paprika értékesítésével, így most többen átálltak az ubor­katermesztésre, valamivel ki­sebb a kínálat paprikából. Per­sze nem mindenki ilyen csa­pongó. Az újbástl (Nová Bašta) Tóth József az Idén Is negyven mázsa paprika értékesítésére kötött szerződést, s egyelőre állja a szavát. Viszont hiány mutatkozik karfiolból meg ká­posztából, ás fokhagyma- meg szamócatermesztéssel is arány­lag kevesen foglalkoznak ezen a vidéken. Tavaly a járás ker­­tészkedől részére egy tonna fokhagyma-Ultetőanyagot vásá­roltak a nyugat-szlovákiai ke­rületből, s remélik, hogy az ennek fejében ígért tizenegy tonna étkezési fokhagymát meg­kapják a háztájiból. Ugyanak­kor a konzervgyár és a Zele­nina mellett a Jednota is ko­molyan szorgalmazza a szamó­ca termesztés felfuttatását. A három kezdeményező vál’-'at anyagi támogatást nyújt a ház-Cl '// 'ét, Wj/Já V/ ЧГ //A ттж ж//т A Jednota Fsz és a kistermelők kapcsolata egy járásban táji termelőknek a palántavá­sárláshoz. A jednota Fogyasztási Szövet­kezet továbbra is napirenden tartja a kistermelőkkel folyta­tót együttműködés fejlesztését. A* kedvcsináló kedvezményeken kívül igyekeznek szakmai té­ren is segítséget nyújtani a kertészkedőknek. A kertészke dők szövetsége járási bizottsá­ne. Félreértés ne essék, nem almáról van szó, abból van elég. A Jednota szívesen felvásá­rolja a gyűjtött erdei gyümöl­csöt is, mégpedig jó áron és korlátlan mennyiségben (kivé­ve a fekete bodzát és a vad­­szilvát). Gombából, málnából elég sokat kínáltak a gyűjtők, földiszederből Is bő termés A kertészkedés haszna: naponta kerül friss zöldség az asztalra Fotó: —bor gának szakelőadóját, Michal Bokotejt kérték fel, hogy a já­rás éghajlati- és talajviszonyait figyelembe véve, dolgozza ki a háztájiban termesztett zöldség­félék legmegfelelőbb agrotech­nikáját. A megbízott szakember eddig a karfiol, a fokhagyma és a szamóca háztáji termesz­tésének legfontosabb tudniva­lóit foglalta össze rövid, min­denki számára érthető, ismeret­­terjesztő Írásokban, melyeket sokszorosított formában a jed­nota valamennyi árutermelésre vállalkozó kertészkedőnek el­juttatott. Sajnálattal kell megállapíta­nunk, hogy a rimaszombati já­rásban lényegesen kevesebb gyümölcs terem, mint amennyit gond nélkül értékesíteni lehet­ígérkezik. Aminek a felvásárlók ugyancsak örülnek, a járás la­kói közül sokan töltik szabad­idejüket éti csiga és borókabo­gyó gyűjtésével. Ojabban sok a gond a méhé­szekkel. Tavaly sok volt a méz, és még több a probléma. A ter­vezett 150 tonna helyett 372 tonna mézet vásároltak fel a méhészektől. A kannahiányt még csak megoldották vala­hogy, de a nyerészkedőkkel nem tudtak mit kezdeni. A ked­vező felvásárlási ár bizony sok méhészt csábított s arra ösz­tönzött, hogy egész nyáron cu­korral etetve próbálja gyarapí­tani a mézhozamot. A g-' — ‘ii Medos gyorsan kimutatta, hoev a küldemény egy hányadában a megengedettnél kétszer-há­romszor nagyobb a cukortarta­lom. A jednota közel egy mil­lió korona értékű mézet kapott vissza a Medostól, az „ügyes­kedő“ méhészek pedig bíróság előtt felelnek tettükért. A rimaszombati járásban a Jednota jó kapcsolatot terem­tett a kisállattenyésztőkkel is. Tavaly 106 átvevohelyen 630 ezer étkezési tojást vettek át a baromfitenyésztőktől. Az idén fél millió darab étkezési tojás felvásárlását vették tervbe, de ebből már aligha lesz valami, mert a tomašovcei baromfi­üzem — ládahiányra hivatkoz­va — egyszerűen nem kötött szerződést a Jednotával a ház­tájiból származó tojás átvéte­lére. Most aztán hiába hozza a tojást, aki a tavalyi ösztönző szóra hallgatva, beállította h tyúkállományt, egyszerűen nem áll módjában a boltosnak, illet­ve a Jednotának, hogy átvegye a kínált terméket. Hogy mi lesz így a már-már kialakult kap­csolatból? Bábik Pavel, a Jednota felvá­­sárlórézslegének vezetője jő kapcsolatot tart fenn a Szlová­kiai Kertészkedők Szövetségé­nek járási bizottságával, sőt, a szövetség helyi szervezeteinek gyűlésein is részt vesz. Követ­kezésképpen ismeri a háztáji termelők problémáit és elkép­zeléseit, tanácsot tud adni a kezdeményezőknek s maga is közvetlenül részt vehet a fel­merülő problémák megoldásá­ban. A bizalomerősítő találko­zásokat mostanában arra hasz­nálja ki, hogy a kertészkedők­­kel megbeszélje a szerződéskö­tés új formáját, melyet a jövő évben szeretne meghonosítani a Jednota. Arról van sző, hogy a Jednota az SZKSZ-szerveze­­tekfeel kíván partneri kapcso­latot teremteni, szállítói-átvevői szerződést kötni. A szervezetek azután a tagjaikkal megtermel­tetnék az árut, és megoldanák a felvásárlást’ Is — az évi for« galom értékének egy százalé­káért —, mert a Jednota egy­előre negyvenhat felvásárló központot üzemeltet és az áru összegyűjtése komoly igényeket támaszt a szervezéssel, Hl**ve az amúgy Is eléggé terhelt gép­­kocsiparkkal szemben. A fo­gyasztási szövetkezet Illetéke­sei bíznak benne, hogy a felvá­sárlásnak ez a módja lehetősé­get nyújtana a kistermelők szé­lesebb körű aktivizálására, a háztáji árutermelés fellendíté­sére és egyúttal szilárdabb ala­pokra helyezné a termelők és a termeltetők kapcsolatát. Korcsmáros László

Next

/
Thumbnails
Contents