Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-02 / 26. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES, 1963. Július 2. 14__________________________________________________________________________ ____________________________.. t % ♦ MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET MÉHÉSZET + JÖ TANÁCSOK KEZDŐKNEK Júliusban úgyszólván egész Szlo­vákiában véget ér a méhészeti ter­melési Idény. A méhek már a nyár végén megérzik az ősz közelségét. Ilyenkor a családok már önmaguk mérsékelik a Hasítást, hordástalan Időszakban pedig kiűzik a heréket, ami már a méhészeti év végét érzé­kelteti. Elérkezett az Ideje, hogy a méhész elvégezze a legszükségesebb teendőket, jól felkészüljön a családok teleltetésére. Ez a hónap még alkalmas a csa­ládok mesterséges szaporítására, a fölöslegesnek Ítélt méz klpergetésére, az elöregedett vagy a kimerült méh­anyák lecserélésére. Egyes körzetek­ben esetleg rajzással Is számolhatnak. HOGYAN KÉSZÍTSÜK EL A FÉSZKET TELELÉSRE Telelés előtt haladéktalanul szüksé­ges a költőtér alapos átvizsgálása. A régi sötét színű lépeket, amelyeket télre nem szándékozunk a fészekben hagyni, áthelyezzük a méztérbe (lásd az 1. ábrát). Ezzel párhuzamban a költőtérből kivesszük a részben ki­épített műlépes, a be nem Hasított szűzlépes, továbbá a hereflasitásra szolgáló lépes kereteket. Helyükre zsemlye színű kereteket teszünk, a­­melyekből méhek keltek ki. A lépeket úgy rendezzük el, hogy az anyát ezzel Is intenzív petézésre serkentsük, hiszen a júliusi meleg, s a családok népessége lehetővé te­szt, hogy a Hasított lépek közé egy­­egy üres lépet elhelyezzünk petőzés céljából. Teendők a méhészetben Hordástalan napokon vizsgálat cél­jából, korán reggel vagy későn este bonasunk kaptárt, vagyis olyankor, amikor a méhek nem repülnek. Ha mégis napközben bontanánk kaptárt, akkor használjunk repelenttel áttö­rült keretre feszített nedves plaket­tét. Ez majd elriasztja a kutató mé­­heket. Alkalmas erre egy liter vízben elvegyltenl fél liternyi karbolsavat, s ezzel megnedvesíthetjük a plaket­tét, letakarhatjuk vele a költőteret. Egy család vizsgálatánál három-négy plakettá szükséges. Egy, a költőtér takarására, másik a méztér lefödésé­­re, harmadik a rajládába tett kere­tekre, negyedik pedig akkor, ha egy másik rajládában olyan alkalmas lé­peket készítettünk elő, amelyeket a költőtérbe szándékozunk betenni. A csaladok serkentése Ha a hordás teljesen szünetel, ak­kor az anya petézését a család ser­kentésével segítsük elő. Megfelel er­re a cukroslepény, a mézes vízzel le­öntött kristálycukor, esetleg az 1:1 arányú cukorszörp (1 kg cukor, 1 literé víz). A serkentés mindig az adott helyzettől függ. Olyan méhész, akinek az állománya lakása közelé­ben van, az másnaponként adhat élelmet a családnak, esetenként egy liter szörpöt. Ha viszont a méheket lakhelyétől távol helyezi el, ahová hetente csak egyszer mehet, ott ser­kentésre előnyösebb a cukros lepény. Ha a méheket felülről etetjük, akkor a mézestésztát is így tesszük az ete­tőbe. Ha ilyen etetőnk nincs, akkor kiveszünk a méztérből egy keretet, s helyére két kilőnyi mézestésztát teszünk. A felső elrendezésű etető­ben serkentésre beadható a mézes vízzel leöntött kristálycukor Is. A mézes vizet a pergető kiöblítésekor, a lefedelezés kiáztatásakor, vagy pe­dig úgy nyerhetjük, ha öt liter vízben egy kilő mézet feloldunk. A kristály­cukorból két kilőnyit fél liter mézes vízzel öntsünk le serkentéskor. Hordástalan Időben méheínk az etetőből a két kiló mézestésztát vagy cukrot egy hét alatt elhordják, s így további adaggal serkenthetjük őket. Serkentéskor a mézteret szabadon hagyjuk, hogy az anyát ne gátoljuk a petézésben. Addig serkentünk, a­­meddig a mézteret nem választjuk el takarással a költőtértől. A méztérből a mézet kipergetjük, és felhasználjuk a téli élelem kiegészítéséhez, esetleg cukorlepény készítéséhez. Ez a minő­ség más célra nem alkalmas. Minden családról egy-egy füzetla­pon kétszítsünk feljegyzéseket. Je­gyezzük be a Hasítás terjedelmét és korát, esetleg a méhanya minőségét Is. A vizsgálat befejezése után ítéljük meg a családok általános helyzetét, s ha a fiasyás helyenként nagy terje­delmű, akkor tartalékot is készíthe­tünk. HOGYAN KÉSZÍTSÜNK TARTALÉKOT A július elején készített tartalék­családnak legalább négy Hasított, két befedett (mézzel és virágporral teli) keretet adunk. A hónap második fe­lében létesített ilyen családnak leg­alább öt Hasított lép szükséges, te­hát arra kell törekednünk, hogy a tartalékcsalád őszig megerősödjön. Azt a kaptárt, amelyben a tartalék­­családot elhelyeztük, először tegyük ideiglenes helyre. Egy népig hagyjuk ott, hogy a repülő méhek visszatér­hessenek eredeti lakhelyükre. A fel­jegyzésből megállapítható, hogy egy­­egy törzscsaládtól hány Hasított lépet vehetünk el. Elegendő azonban, ha családonként egy-két Hasított keretet veszünk ki. Ezzel nem gyöngítjük a törzscsaládot. A tartalékcsaládnak kalitkában fiatal anyát adunk. Másnap a tartalékot már állandó helyére tehetjük, s esetenként fél liter (1:1 arány) cukörszörpöt adunk neki serkentésül. Ez szükségszerű, mert az ilyen családnak nincsenek A méhek nemcsak nektárt, ha­nem virágport is gyűjtenek, hogy a Hasítást megfelelő összetételű táplálékkal lássák el. A virágpor ugyanis a méhek egyik fon­tos táplálékforrása, elsősorban magas fehérjetartalma miatt. Fontos tulaj­donsága, hogy serkenti a pempőt, enzimeket és viaszt termelő mirigyek működését is. Hiába rendelkezik a család bőséges méztartalékkal, a Ha­sítás mégis visszamarad, ha virágpor­hiány adódik elő. Miért annyira fontos tápszer a vi­rágpor? És melyek az összetevői? A vegyi elemzések kimutatták, hogy a különböző virágoknál különböző arányban, de megtalálhatóak a fehér­jék, a szabad aminősavak, cukrok, ásványi anyagok, vitaminok, hormo­nok, zsírok, illéanyagok. Ha pedig tovább honijuk az ásványi anyago­kat, akkor kiderül, hogy ezek össze­tételében szerepel a kálium, magné­zium, kalcium, réz, vas, szilícium, foszfor, kén, kiér, mangán stb. A vi­taminok között találunk zsirban oldó­dókat, mint amilyen az A, D, E, K, aminthogy nem hiányoznak a vízben oldődók sem: Bi, Bt, Be, Bit, C stb. Hogy képet alkothassunk arról, mennyire fontos a virágpor a méhek táplálkozásában, elegendő megemlíte­ni, hogy 1 kg méh felneveléséhez 1,5 kg virágpor szükséges, tehát egy közepes család évi szükséglete eléri a 20 kg-ot Is. Ez goknak tűnik, de általános tapasztalat, hogy a méhek ennél többet is képesek begyűjteni. A virágpor egy részét tehát elvehet­­jük a méhektől. Az erre használt gyűjtőrácsok a behordott virágpor 30—40 százalékát tartják vissza, amit a méhek további gyűjtéssel könnyen kiegyenlítenek. A virágpornak az ember számára is nagy gyógyászati jelentősége van: szabályozza a bélműködést, gyarapítja a vörös vérsejteket, javítja az étvá­gyat, s az élelemhasznosítást, meg­könnyíti a szellemi munkát, javítja az agysejtek vérellátását, serkenti a növekedést, enyhíti в prosztata meg­betegedésben szenvedők fájdalmát. Jótékony hatású a különböző gyulla­dások esetében, erősíti a látóképes­séget, használ a hajhullás ellen, s kozmetikai szerként is igen nép­szerű. Gyűjtése tehát nemzetgazda­sági érdek, s ugyanakkor a méhésze­tet is jövedelmezőbbé teszi. A virág­por iránti kereslet fokozatosan nö­vekszik, termelése pedig nem igényel nagy befektetést, csak néhány egy­szerű eszközt, berendezést, (virágpor­­gyűjtő, -szárító, -tároló) kellő szak­tudást és tapasztalatot Ami a méhlegelőt illeti: jó minő­ségű virágport ad a sáfrány, fűz, gyű-A virágpor mölcsfélék, repce, vadgesztenye, sze­­lfdgesztenye, mák. fehér here és vö­rös here. Közepes minőségű a mogyo­ró, éger, nyár, bükk, tölgy, szil, ju­har, búzavirág, kakaslábfü, gyermek­láncfű virágpora. Tűlevelűek virága nem alkalmas erre a célra. Emberi fogyasztásra főleg a fehérjegazdag első csoport növényeiről érdemes vi­rágport gyűjteni. Ez nem okoz külö­nösebb gondot, mivel a jó virágport adó növények általában jól mézelnek is. A méheket hozzá kell szoktatni az elszedő-készUlákhez, ez azonban alig egy-két napot vesz igénybe. Nagyon lényeges azonban, hogy az elszedőt lehetőleg mindig este helyezzük el, és egy-két napig mellőzzük a rácsot. A rács felrakása ntán pedig ajánla­tos, hogy a méhész legalább az első napra elhagyja a méhészetét, mert ha végignézi a méhek izgatott viselkedé­sét, vergődését, megtörténhet, hogy lemond a virágpor gyűjtéséről. Szárítás előtt 4 mm lyukbőségfi szitán megtisztítjuk, majd tálcákon, vagy megfelelő állványokon 1—2 cm vastagságban szétteregetve szikkaszt­juk a virágport. Magát a szárítást vé­gezhetjük a szabadban is, de vigyáz­zunk, hogy a virágport ne érje köz­vetlen napsugár. Zárt helyiségben szárítsuk, s legyen gondunk arra, hogy в virágpor körül állandóan cserélődjék a száraz, meleg levegő. ]6 erre a célra a villannyal vagy gázzal melegített szárítóberendezés, de ennél vigyázzunk, hogy a hőmér­séklet ne haladja meg a 40—45 C°-ot, különben értéktelenné válik a virág­porunk. A megtisztított, kiszárított virág­port kettős műanyagzsákokba töltjük, mindkét zsákot külön-külön bekötjük, majd az egészet jutazsákba helyez­zük. Kisebb mennyiségben a virágpor szárítás nélkül, befőttes üvegekben Is tárolható, ha előbb mézzel, vagy cukorporral elkeverjük. Az Így eltett virágport tavasszal lepénykészítésre is felhasználhatjuk. Gondosan ügyel­jünk arra, hogy a virágport tárolás közben ne érje károsodás, mert a romlott, rosszul kezelt virágpor sú­lyos mérgezést okozhat. Tehát, ha a virágpor gyűjtéséhez, szárításához és tárolásához nincsenek meg az elemi feltételeink, úgy jobb lemondani róla. A vlrágporgyfijtés közvetlenül se­gíti a mezőgazdasági termelés foko­zását, mivel a növények jő beporzá­sa 30—80 százalékkal növelheti a terméseredményeket. Éppen ezért a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Mi­nisztérium rendelete is szabályozza a növények méhek általi beporzását, te­hát 1 ha gyümölcsös beporzásához 2—3, a napraforgóéhoz 1—2, repcé­hez és mustárhoz 2—3, vörösherénél és baltacímnél 3—4, magnak való lucerna esetében pedig 8—10 család szükséges. Határozat szabályozza a beporzást végző méhészeteknek járó illetményt is. A virágpor nem csodaszer, mint sokan képzelik, de sok kiváló tulaj­donsága van. Rendkívül értékes táp­anyag, amelynek jótékony ha'ára mellet! nincsenek káros mellékhatá­sai. Jó, hogy felfigyeltek rá. T. E. repülő gyűjtő méhei. Tehát legalább 6—8 napig etetnünk kell a családot. Azoknak a családoknak, amelyektől fiasított kereteket vettünk el, alkal­mas lépeket adunk petézésre. Hor­dástalan Időszakban ne feledkezzünk meg serkentésükről. HOGYAN KÉSZÍTSÜNK SÖPÖRT RAJT Ha az aprólékos vizsgálatok során a családoknál sok méhet találtunk, esetleg söpört rajokat is készíthe­tünk. Nagyon alkalmas erre a perge­­tés időszaka. Mérlegen megállapítjuk az üres rajláda súlyát, s feljegyzést készítünk róla. Pergetés előtt a mé­heket a méztér rajládába helyezett Iépeire söpörjük egy nagy tölcséren keresztül (lásd a 2. ábrát), öt család méheinek a besöprése után a rajládát megmérjük, s amennyiben a méhek súlya eléri a 2,5 kilót, akkor a raj megfelelő. Ha viszont a mérleg ennél kevesebbet mutat, akkor a hiányzó menyiséget további családoktól hoz­zásöpörjük. Számolhatunk azzal is, hogy a söpört raj méheinek mintegy 20 százaléka visszatér a törzscsalád­hoz. Ha a rajládában megvan a 2,5 kiló méh, akkor ezeket alaposan füstöl­jük meg, hogy kissé lecsendesedje­nek. A rajládát enyhén üssük a föld­höz, s a nyíláson engedjük a méhek közé a fiatal, megpárzott anyát. Ha az anya mér bent van, akkor a raj­ládát ismét enyhén üssük a földhöz, s a méheket két-három esetben füs­töljük meg, hogy az anyát bizonyos ideig ne vegyék figyelembe. Aztán a rajláriát tegyük sötét helyre, s adjunk a méheknek egy liter (1:1 arányi cukorszörpöt balon típusú etetőbe. A söpört rajt negyvennyolc óra múl­va tegyük kaptárba, amelybe öt mü­­lépes keretet és két darab zsemlye színű kiépített lépet adjunk, hogy az anya petézhessen. A családocskát mintegy tíz nap múlva megvizsgál­hatjuk. Ez alatt legalább tíz liter cu­korszörpöt kellett kapniuk. A vizsgá­lat dönti el, hogy a család alkal­mas-e telelésre. Ha úgy látjuk, hogy a kaptárban kevés a méh és a Hasí­tás, beadhatunk a családnak egy to­vábbi Hasított lépet méhek nélkül. HOGYAN KÜZDJÜNK A VARKOA ATKA ELLEN Olyan körzetekben, ahol a családo­kat Varroa atka támadta meg. hala­déktalanul szükséges az úgynevezett nyári gyógykezelés. Tudatosítani kell, hogy június végén, július elején, amikor a családokban sok méh van, éppen Ilyenkor károsít legjobban az atka. Az Ilyen Családok teleltetése nagyon kockázatos. Télen legyengül­nének és elpusztulnának. Ezért tanácsos az állomány két csoportra való osztása. Az első cso­-----­­л / - ж • ■ port családjaitól elvesszük a Hasított lépeket, de a méheket vtsszasöpörjük a kaptárba. A Hasított lépekböl a mé­heket a második csoportba sorolt csalkdok mézterében hagyjuk kikel­ni. Ugyanakkor a második csoport családjaitól elvesszük az anyát. A két éveseket megsemmisítjük, az egy éve­seket pedig pároztatóban helyezzük el. Célszerű lenne, ha a két csoport méhállományát az anyák minősége szerint alakítanánk ki. Így a két éves anyákat azonnal megsemmisít­hetnénk. s az egy éves anyákkal ren­delkező családoktól elvehetnénk mé­hek nélkül a befiasltott lépeket. A Hasítás nélkül maradt családok a repülés megszűnése után gyógykezel­hetek Varrescenssel, Varostannal esetleg olyan vízzel (permettel), amelyben 0,001 százaléknyi Taktíc amtiráze szert elvegyítettünk. Csalá­donként mintegy 2—3 deciliter szer­készítményt használunk. így a Hasí­tás nélkül maradt családoknál 99 szá­zalékban likvidálhatjuk a Varroa at­kát. fi anyáknak petézéshez legalább 9—10 üres lép áll így rendelkezésre, s ezekből 14—16 napon belül 7—8-at bepetézhetnek. Ezzel egy-egy család­nak telelés előtt 70—90 négyzetdecl­­méternyi Hasítása lehet. A. második csoportba sorolt családokat mintegv 25 nap múlva gyógykezelhet jók, vagyis akkor, ha a fiasított lépekböl a méhek már kikeltek. Addig a má­sodik csoport méhcsaládjainak a ré­szére anyákat nevelhetünk, esetleg a nyilvántartott anyanevelőktől ezeket megvásárolhatjuk. PAVEL SILNÝ Jó szolgálatot tehet A propolisz köztudottan hasznos méhtermék, amelyet a keretekről kell lekaparni. Nem szabad, hogy lépdarab, vagy más szennyező anyag legyen benne. Az összegyűjtött propoliszt forrásban levő vízbe dobjuk, amelyben fel kell oldódnia. A kisebb rögöcskéket szétnyomkodjuk. A kihűlt vízben a propolisz lassan leülepedik, míg a viasz a víz felszínén marad. Előszűr leöntjük a vfaszréteget, majd a propoliszról a vizet. A lehető legtisztább propolisz érdekében ezt a folyamatot többször Is megismételhetjük. A tisz­ta propoliszból készül az orvosi tinktúra, amelynek készítése a következő: Mintegy 30—40 grammnyi propoliszt üvegbe helyezünk, majd ráöfitünk 50, Illetve 100 gramm 60, Illetve 80 százalékos tiszta szeszt. Bár a 80 százalékos szeszben gyorsabban oldódik az anyag, kedvezőbb, ha mégis 60 százalékost alkalmazunk — ennek ugyanis nincs maró hatása a propo­lisz biológiai anyagaira. Ennél a szeszfoknál az oldódás viszont 10—15 napig is eltarthat. Az oldódás érdekében legalább naponta egy alkalommal rázzuk fel az üveget. A teljes oldódás után (10—20 nap) leszűrjük, s ez­zel már lényegében elkészült a használatra való propoliszttnktűra. A pro­polisz százalékos arányát egyébként az határozza meg, hogy 100 gramm szeszhez mennyi propoliszt tettünk. Húsz gramm propolisz esetében tehát 20 százalékos, 40 grammnál 40 százalékos propoliszt nyerünk. A legopti­málisabb a 40—50 százalékos anyag. A propolisz minőségére jellemző an­nak színe: minél sötétebb, annál jobb a hatása. Illata a méhkaptáréhoz hasonlít, íze viszont összetett. Eleinte hűsítő, majd meleg, később csípős Ízt érzünk. Rövid Időn belül érzéktelenné válik nyelvünk, s ez eltarthat akár egy órán keresztül. Többen érdeklődtek a pontos felhasználásról Is. A propolisz bizonyítot­tan jó hatást tesz első fokú égési sebeknél, ingyulladásnál, belső szervek lázas betegségeinél, mandulagyulladásnál, prosztatás megbetegedéseknél, szájban levő sérüléseknél, sebeknél, magas vérnyomásnál, fogfájásnál, has­menésnél, bőrráknál, májgyulladásnál, vesegyulladásnál, ekcémák kezelé­sénél, gyomorfekélynél, külső gennyes sebek kezelésére, felfekvést sebek­re, gyomorrontásra, bőrgombásodásra, lnhaláclőra, a kllmaxos fájdalmak enyhítésére. Sokak külön figyelmébe ajánlom, hogy a propolisz jó hatást tesz a másnaposság esetében Is. Ebból a felsorolásból Is látható, hogy a jövó leghasználtabb gyógyszere lesz, mert a tudomány Intenzíven tanulmányozza és várható, hogy további gyógyászati területek tárulnak fel a propolisz előtt. A proooliszos kezelés egyik alapfeltétele az, hogy minden esetben megfelelő tisztaságot érjen el és szakszerűen legyen elkészítve. Vigyázzunk arra, hogy tudatlanságun­kat a nyerészkedők ne tudják kihasználni. A világos színű propolisz ha­tása szinte a nullával egyenlő. Arra senki se számítson, hogy egy két kanálnyi propolisz használata után elmúlik a betegség. Gyors hatása a prooollsznak csak néhány esetben nyilvánul meg — például fogfájásnál, amik-'- rövid kezelés után már enyhülhet a fájdalom. Jő szolgálatot tesz a p- --s- fszájcsúz) kezelésénél is. Or. NAGY GÉZA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents