Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-08-20 / 33. szám

14 .SZABAD FÖLDMŰVES 1983. augusztus 20. HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZAT В HORGÁSZÁT VerSfényben pompázik a nyár. Az öreg nap bőven ontja sugarait, s vele együtt a horgászat lehetőségét. Ilyen­kor kitágul előttünk a nagyvilág. Ben­ne a folyók, a tavak, a víztárolók, a fákkal övezett szegélyek, az eseten­kénti nyári záporok, s az aktív pihe­nés lehetősége. Minden évben erre várunk. Nem huzamos időre megyünk a vizekhez, csak egy hétre, hogy tá­vol legyünk a városok, az üzemek zajától. A természetben nem ébreszt ben­nünket senki, mégis korán kelünk, vi­szont soha nem érzünk fáradságot. A civilizációhoz tartozó létesítmények, gépek nélkül már elképzelhetetlen az életünk. Ha azonban huzamos ideig tartózkodunk ilyen környezetben, a zajártalom miatt vágyunk a természet csendjére, ahol jelüdülhetUnk, eltölt­­hetünk néhány napot, hogy újra visz szatérjünk munkahelyünkre. Ha elérkezik a várt nap, az Izgal­mak 'üzében összecsomagoltuk a hol mit, s ha mindent rendben találunk, türelmesen várakozunk horgásztár. sunk érkezésére. Talán az Sst ősz tön sarkallja az embert a horgászki rándulásokra, amelyek néha kellemet meglepetést is tartogatnak. Egy kapitális vagy jobb híján mére tes halpéldány szákolása a horgászai ban nem utolsó szempont, de azért csak másodlagos. Előtérbe kerül a természetben való tartózkodás öröme ami a városban élő embernek különö sen sokat jelent. Eddig jutottam az elmélkedéssel, amtkor csöngettek. Horgásztársam megérkezett. Lecipeltük a jelszere­­. lést, s az élmények reményében ütra­­keltünk. A kiszemelt helyen letábo­roztunk, majd vízbe vetettük horgain­kat. A meleg időben nem valószínű a kapás. így száraz gallyakat gyűjtöt­tünk az esti tábortüzhőz. Halfogási törekvéseink egyelőre si­kertelennek bizonyultak. így az éhsé­get konzervvel enyhítettük. Ha fog­tunk volna halat, akkor is a konzerv mellett döntünk, mert a nagy meleg­ben kuksolni a tűz mellett nem kel­lemes. Mire a nap nyugovóra tért, már a szákban ficánkolt a vacsorá­hoz szükséges halmennyiség, kesze­gek, sügérek, egy ponty és egy már­na, Egyikünk konyhaművészetben jár tasságát csillogtatva, hozzáfogott a vacsora elkészítéséhez. Aztán mtnd­­keten jó étvággyal fogyasztottuk az ízletes falatokat. A szabadban főzött halászlé vala­hogy ízletesebb az otthoninál, ít mind elfogyott. Közben ktgyúlt az telme a kapások figyelésének. Ezt amügyls jelzi a ráesni. A mi tábor­tüzünk ts ropogott, és közben vendé­günk is érkezett. Olyan témák is fel­színre kerültek, amelyeknek talán a fele se történt meg. Ezt azonban egyi­künk sem bánta. A saját vizeinkről rendszerint sze­rényen nyilatkozunk, s lebecsüljük a fogást lehetőségeket. Gyakŕ. n elő­fordul azonban, hogy más tájak vizei sem váltják be reményeinket. Az ide­gen környezet azért ts csábító, mert közelről könnyűszerrel hazamehet­Hogyan halásszunk? esthajnalcsillag, mi pedig a mosoga­tással is készen lettünk. Így már jó érzéssel telepedtünk le horgaink mel­lé. Csupán a szúnyograjok zümmögé­se zavarta a nagy csendet. Itt-ott fel­lobban t egy szál gyufa jelezve azt, hogy a vízparton nem vagyunk egye­dül. Csendben a víz messzire elviszi a halk beszédet. A horgászok eszmecse­réjét. Később tábortüzek gyúltak, mert hiszen a sötétségben nincs nagy ér­nénk. Elmaradna így a tábortűz, a halászlé meg a kedélyeket gyakran felcsigázó beszélgetés. Lassacskán belefáradtunk a mesé­­lésbe, kerülgetett bennünket az álom. Már a tüzet se élezgettük. Csak csen­desen üldögéltünk, belebámulva a sötétségbe. Valaki végre megtörte a hallgatást. Ideje volna egyet szundi tani. Az új ismerős jő pihenést kíván­va elindult a közeit tanyája felé. Adamcsik Ferenc A sporthorgász részére nem közöm­bös, hogy mennyire halasftottak a szövetség vizei. E szenvedély fő célja a szabadidő racionális eltöltése, de az sem lényegtelen, hogy a tagsági illet­mény, az engedély és az állami hor­gászati jogosítvány fejében, melyekre a sporthorgász évente tekintélyes ösz­­szegeket áldoz, néhanapján halat is fogjon. Az utóbbi néhány hétvégén abban a körzetben, ahol én is horgásztam, bizony nem fordultak elő fogási re­kordok. A halak egyszerűen lecöve­­keltek, s ha néha nem láttunk volna egy-egy provokatívan fürdő pontyot a víz fölé ugornt azt hittük ' oina, hogv holt vízben áztatjuk a zsinórt Mi volt az oka a kapástalan idő szaknak? Elsősorban az, hogy a lég nyomás naponként többször is váltó zik. amire a halak rendkívöl érzéke nyék Ilyenkor étvágytalanok, s nagy forróságban a legjobb csalikra sem kannak. Felvetődik a kérdés: hogyan hala­­sí’nftunk? Az S7.HSZ központi választ­mánya például több mint ötmillió 214 ezer korona értékű ivadék kihelyezé­sét tervezte, s ezzel szemben mint­egy 4 millió 491 ezer korona érték­ben kaptak ivadékot halasftásra a szlovákiai alapszervezetek. Az alapszervezetek úgy oldották meg a helyzetet, hogy saját eszkö­zeikből 2 millió 151 ezer, juttatások­ból pedig 1 millió 277 ezer koronát használlak fel ivadékok vásárlására. A víztárolók halasítására a szövetség 1 millió 500 ezer koronát irányított elő. valójában azonban 1 millió 758 ezer korona értékben helyeztek ki halívadékot. A szövetég vizeibe tehát összesen 9 millió 677 ezer korona ér­tékű ivadék került. Pontyból például tö-bb mint 4 millió 898 ezer példányt helyeztek ki. A haltvadékok szállítása' gyakorlatilag problémamentes volt, nem kifogá­solták a telepítést anyagok minősé­gét. Az adatokból megállapítható, hogy Szlovákiában a szövetség vizeiből ősz szesen 1452 tonna halat fogtak ki a horgászok, tehát 27 tonnával többet, mint tavaly, örvendetesnek mondható, hogy a halzsákmány 64 százaléka a nemes fajokból tevódött össze. Mint­egy tízéves átlagban tehát a zsák­­máhynővekedés csaknem 100 százalé­kos, ebből a ponty 42 százalék. A gazdasági eredmények fontos mu­tatója az egy horgászra jutó halzsák­mány. Attól eltekintve, hogy a fogási eredményt főleg az éghajlati tényezők befolyásolták, mégis elmondható, hogy a múlt évben egy-egy horgász elérte a 29,4 kiló fogási átlagot, tehát 60 dekával többet, mint az előző évben. A szövetség önellátás! célokra 210 tonna halat juttatott, ebből a piszt­ráng 150 tonnát képviselt. A múlt évben tehát a vizekből kifogott hal­zsákmány pénzértéke meghaladta a 28 millió 500 ezer koronát. Ez Is azt bizonyítja, hogy az alapszervezetek példásan gondoskodtak a vizek hala­­sltásáról. Ha tehát kapástalan napokat töl­tünk el a vizek mellett gondoljunk arra, hogy az éghajlati viszonyok fosztottak meg bennönket a kapás illetve a szákolás izgalmas élményé­től. —hoksza— + VADÁSZAT -f VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT + VADÁSZAT <f VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÄSZAT + VADÄSZAT + VADÄSZAT + A vadászat célja Á felszabadulás óta soha nem volt olyan Igény a szabadidó hasznos el­töltésére, mint a múlt években, s nap­­talnkban. Ezért a jövóben Is számolni kell vele, hogy az ezlrányú Igények fokozódnak. A szabadidő célszerű és hasznos kihasználására számos lehetőség van. A sok közül egyik a vadászat, melynek alapvető társadalompolitikai feladata a szabadidő egészséges és kulturált eltöltése. Sport és szórako­zás a javából, tehát kellemes és hasz­nos kikapcsolódást kell biztosítania a vadásznak, családjának. Ismerőseinek és barátainak. A társasvadászatok, az élővadbefogósok, a gyakorló lövésze­tek, lóversenyek, a társas összejöve­telek, a kellemes elfoglaltság, a jő Közösségi szellem és az emberi együttműködés eredményes eszközei. A vadászatnak az egyén és a társa­dalom szempontjából konkrét gazda­sági haszna van, amely az ember szellemi és fizikai felfrissülése mel­lett sem elhanyagolható. Az ország lakosságának jelentős hányada városokban él. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy az emberek többsége a szabadidő döntő részében a lakáshoz, máskor viszont a munka­helyre való utazást biztosító eszköz­höz, a munkahelyhez, vagy a szolgál­tatást kielégítő létesítményekhez kö­tődik. A városokban élő emberek sokasá­ga a kényszerítő körülmények hatá­sára igényli a pihentető szórakozási lehetőségeket, az évnek éppen abban az Időszakéban — ősz, tél —, amikor fokozott mértékben a négy fal közé kényszerül, tehát hiányzik száméra az a kikapcsolódási lehetőség, amely regenerálná az ember szervezetét a következő hétre. Tény, hogy a mai urbanizációs folyamat tovább növeke­dik, tehát számolni kell vele, hogy újabb Igények , jelentkeznek olyan lehetőségekre — a vadászatra Is —, amelyeke pihenést és kikapcsolódást jelentenek az embereknek. к erdészeti, a talari ш a naáeazÉsie Шт lirisei —M— ;; -V' - — kívüli Az SZVSZ Központi Bizottsága El­nökségének és plénumának májusban megtartott tanácskozása főleg a szö­vetség IV. kongresszusénak előkészí­tésével foglalkozott. Megvitatták a kongresszus szervezésével összefüggő szélesebb körű feladatok vázlatát. Megállapították, hogy a célkitűzések megvalósítása ritmikusan zajlik le. tgy a kongresszus előkészítésével meg­bízott bizottságok hozzáláthatnak a nagyszabású tanácskozás szervezésé­hez. Az elnökség jóváhagyta a kong­resszus jelszavát, s azt a javaslatot, hogy a kongresszussal párhuzamo­san egységes kiállítást szervezzenek a járási bizottságok által beterjesztett javaslatok szerint .A plénum tudomásul vette a kong­resszus előkészítésével foglalkozó be­számolót, s egvetértet a tárgysoro­zattal. valamint a többi szervezési kérdéssel. Az elnökség a továbbiakban |6vé hagyta az SZVSZ múlt évi szocialista versenyének értékelési módiét, továb bá a vándorzászló és a pénzjutalom átadását a győztes szervezetnek. Mind a plénum, mind az elnbkség jóvá­hagyta az „Arany zerge“ és a „Szlo­vákiai vadgazdálkodásban elért sike­rekért“ szövetségi kitüntetést a vadá­szat és a környezetvédelem hónapja alkalmából. Ezeket a kitüntetéseket az arra érdemes vadászok kapták. Megtárgyalta és tudomásul vette az elnökség és a plénum az 1982—83-as évek vadtelepftését méltató jelentést. Ezeket az akciókat az SZVSZ KB fej­lesztési alapjából több mint 788 ezer koronával támogatták. A Cadcai járás­ban például kibocsátottak 360 mezei nynlat, a prievidzai járás Diviaky n/Nitricou-i vadásztársaságénak a te­rületén pedig nyolc darab muflont eresztettek ki. melyeket a Modrý Ka гаей-i Erdőgazdaság területért!' sze reztek be. Bratislava főváros Vörös Csillag vadásztársaságának a terüle tén Devínska Kolyba térségében 7 da­rab Magyarországról behozott dám vadat eresztettek ki szaporítási cél­zattal és fgy sorolhatnánk a többi vadásztársaságokat is, amelyek ré­szére pénzbeli segítséget nyújtottak a vadászterületek állományának bőví­tésére. —hal— A 7. ötéves tervidőszak fejlesztési és kutatási terveinek előkészítéséhez előre felkészültek az illetékes intéz­ményekben. A témakör kimunkálása céljából az intézetekben Irányterve­­ket készítettek. Érthető, hogy ezek­nek több fórumon való megvitatása nagymértékben hozzájárult a fó ter­vek elkészítéséhez. A mezőgazdaság, az erdészet és a faipar területén az alábbiakban fogal­mazták meg a kutatás céljait: ■ vadgazdálkodás; ■ az erdőgondozás és fakitermelés fejlesztése; ■ az erdészet, a faipar és a vad­­gazdálkodás alapkérdéseinek a megoldásaa; ■ az intézeti feladatok rugalmas megvalósítása. A faanyagok mechanikai és kémiai feldolgozásának fejlesztését, s a kör­nyezetvédelmi kutatást a gazdálkodás igényel, s az ágazat fejlesztésének koncepciói határozzák meg. Hazánk erdősítése a nagyarányú telepítések ellenére sem kielégítő. Faanyag-önellátásunk erdelnk fakész létének újratermelésével, telepítések kel, a minőség növelése pedig a ko­rábbinál kedvezőbb fajtaösszetétellel oldható meg. Csökkenthető a fahiány hazai alapanyagokból gyártható fa­ipari termékek választékának a növe­lésével, belső lehetőségeink optimá­lis mértékű kihasználásával. javításra szorul például az erdő­­gazdálkodás és a faipar színvonala. Épben az ágazatban létre kellene hozni az iparszerű termelést rendsze­reket. A kitermelést sürgető fatömeg mennyiségének és minőségének nőve lésével fejleszteni kellene a haszno­sítást, a feldolgozás műszaki színvo­nalát, de a szervezettséget Is. A fü részipari ágazat felújításával a kapa citások növelésével, továbbá a tér mékek használati értékének a javító sával létre kellene hozni a hazai nyersanyagbázis valamint a faipar összhangját, a fagazdaság számító gépes tervezését, s ezáltal megfelelő információs rendszer kialakítását. Ugyanakkor az erdők társadalmi ren deltetésének szempontjai szerint kell kibontakoztatni a környezetvédelmi, továbbá a szociális és az üdültetési leendőket. A vadgazdálkodás fejlesztése az el­sődlegesen alkalmazott kutatási ered­ményeken alapszik. Ebben a témakör­ben kiemelt feladat az őzgazdálkodás, a szarvas populációk vizsgálata és a vaddisznó állományának az elemzése. A fejlődéssel járó körülmények elő­térbe hozták a zárt területek vad­­eltartö problémáinak a vizsgálatát, elsősorban a takarmánybázis és a vadmegtartás szempontjait. Az apró­­vadkutatás fő témája továbbra ts a fácán, a vadréce, a fogoly valamint a mezei nyúl tenyésztése marad. Az ökológiai kutatások elsősorban a vadkárok értékelésére és a területek vadeltartó képességének vizsgálatára irányulnak. Kiemelt feladat továbbá a A faanyagok mechanikai és kémiai feldolgozásának fejlesztése intézeti feladat. A fűrészipart kutatások pe­dig a szálfás termeléssel összefüggés­ben a mennyiségi és minőségi kihoza­tal kérdéseivel, továbbá a munka- és a gépidő-ráfordítás helyzetével foglal­koznak. Az eredményes munka fontos felté­tele a kutatóhelyek összehangolt együttműködése. Az erdőgazdaságban ős a faiparban a feladatokat irá­nyító intézmények által finanszírozott együttműködés szám szerint viszony­lag kevés. Az összehangoltság vetüle­­tében azonban ez kedvezőnek itélha­vadkárelhárítás korszerű módszerei­nek a kialakítása. Az erdőgazdálkodás és fakiterme­lés fejlesztése kapcsolódik a feldol­gozás és a komplex hasznosítás prob­lémaköréhez Is. A kutatási feladatok közül kiemelhető például az állo­mányalkotó fafajok genetikai és ökológiai tulajdonságainak a vlzsgá lata, a termohelytlpus adaptálása, a racionális földhasználat során erdősí­tésre kerülő területeken a gyorsan növő fafajok termesztést modelljének kimunkálása, a fenyőtermesztés gél­szerű méreteinek a meghatározása az intenzív csemetetermelési eljárások fejlesztése, valamint a várható fater­­més mennyiségi és minőségi mutatói­nak a meghatározása stb. tó, mert az ágazati kutatások szerve zetében a kutatóhelyek már a terve­zés során összehangolták a témakö­röket. A kutatás tehát nem öncélú, hanem az erdészet és a faipar gazdasági kér­déseinek a megoldásához tudományos alapot nyúitó rendkfvül hasznos tevé­kenység. A kutatás hatékcaysága a gyakorlati eredményekben csúcsoso­dik kt. A munka eredményessége nagymértékben függ tehát a kutatás és a gyakorlat kapcsolatától. Mind az erdészeti, mind a faplari, valamint a vadgazdálkodási kutatás feladatait a gyors műszaki fejlesztés mai szaka­szában az üzemekhez kap dva, tehát velük együttműködve oldhatjuk meg. J. M. HABROVSKÍ

Next

/
Thumbnails
Contents