Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-20 / 33. szám
14 .SZABAD FÖLDMŰVES 1983. augusztus 20. HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZAT В HORGÁSZÁT VerSfényben pompázik a nyár. Az öreg nap bőven ontja sugarait, s vele együtt a horgászat lehetőségét. Ilyenkor kitágul előttünk a nagyvilág. Benne a folyók, a tavak, a víztárolók, a fákkal övezett szegélyek, az esetenkénti nyári záporok, s az aktív pihenés lehetősége. Minden évben erre várunk. Nem huzamos időre megyünk a vizekhez, csak egy hétre, hogy távol legyünk a városok, az üzemek zajától. A természetben nem ébreszt bennünket senki, mégis korán kelünk, viszont soha nem érzünk fáradságot. A civilizációhoz tartozó létesítmények, gépek nélkül már elképzelhetetlen az életünk. Ha azonban huzamos ideig tartózkodunk ilyen környezetben, a zajártalom miatt vágyunk a természet csendjére, ahol jelüdülhetUnk, eltölthetünk néhány napot, hogy újra visz szatérjünk munkahelyünkre. Ha elérkezik a várt nap, az Izgalmak 'üzében összecsomagoltuk a hol mit, s ha mindent rendben találunk, türelmesen várakozunk horgásztár. sunk érkezésére. Talán az Sst ősz tön sarkallja az embert a horgászki rándulásokra, amelyek néha kellemet meglepetést is tartogatnak. Egy kapitális vagy jobb híján mére tes halpéldány szákolása a horgászai ban nem utolsó szempont, de azért csak másodlagos. Előtérbe kerül a természetben való tartózkodás öröme ami a városban élő embernek különö sen sokat jelent. Eddig jutottam az elmélkedéssel, amtkor csöngettek. Horgásztársam megérkezett. Lecipeltük a jelszere. lést, s az élmények reményében ütrakeltünk. A kiszemelt helyen letáboroztunk, majd vízbe vetettük horgainkat. A meleg időben nem valószínű a kapás. így száraz gallyakat gyűjtöttünk az esti tábortüzhőz. Halfogási törekvéseink egyelőre sikertelennek bizonyultak. így az éhséget konzervvel enyhítettük. Ha fogtunk volna halat, akkor is a konzerv mellett döntünk, mert a nagy melegben kuksolni a tűz mellett nem kellemes. Mire a nap nyugovóra tért, már a szákban ficánkolt a vacsorához szükséges halmennyiség, keszegek, sügérek, egy ponty és egy márna, Egyikünk konyhaművészetben jár tasságát csillogtatva, hozzáfogott a vacsora elkészítéséhez. Aztán mtndketen jó étvággyal fogyasztottuk az ízletes falatokat. A szabadban főzött halászlé valahogy ízletesebb az otthoninál, ít mind elfogyott. Közben ktgyúlt az telme a kapások figyelésének. Ezt amügyls jelzi a ráesni. A mi tábortüzünk ts ropogott, és közben vendégünk is érkezett. Olyan témák is felszínre kerültek, amelyeknek talán a fele se történt meg. Ezt azonban egyikünk sem bánta. A saját vizeinkről rendszerint szerényen nyilatkozunk, s lebecsüljük a fogást lehetőségeket. Gyakŕ. n előfordul azonban, hogy más tájak vizei sem váltják be reményeinket. Az idegen környezet azért ts csábító, mert közelről könnyűszerrel hazamehetHogyan halásszunk? esthajnalcsillag, mi pedig a mosogatással is készen lettünk. Így már jó érzéssel telepedtünk le horgaink mellé. Csupán a szúnyograjok zümmögése zavarta a nagy csendet. Itt-ott fellobban t egy szál gyufa jelezve azt, hogy a vízparton nem vagyunk egyedül. Csendben a víz messzire elviszi a halk beszédet. A horgászok eszmecseréjét. Később tábortüzek gyúltak, mert hiszen a sötétségben nincs nagy érnénk. Elmaradna így a tábortűz, a halászlé meg a kedélyeket gyakran felcsigázó beszélgetés. Lassacskán belefáradtunk a mesélésbe, kerülgetett bennünket az álom. Már a tüzet se élezgettük. Csak csendesen üldögéltünk, belebámulva a sötétségbe. Valaki végre megtörte a hallgatást. Ideje volna egyet szundi tani. Az új ismerős jő pihenést kívánva elindult a közeit tanyája felé. Adamcsik Ferenc A sporthorgász részére nem közömbös, hogy mennyire halasftottak a szövetség vizei. E szenvedély fő célja a szabadidő racionális eltöltése, de az sem lényegtelen, hogy a tagsági illetmény, az engedély és az állami horgászati jogosítvány fejében, melyekre a sporthorgász évente tekintélyes öszszegeket áldoz, néhanapján halat is fogjon. Az utóbbi néhány hétvégén abban a körzetben, ahol én is horgásztam, bizony nem fordultak elő fogási rekordok. A halak egyszerűen lecövekeltek, s ha néha nem láttunk volna egy-egy provokatívan fürdő pontyot a víz fölé ugornt azt hittük ' oina, hogv holt vízben áztatjuk a zsinórt Mi volt az oka a kapástalan idő szaknak? Elsősorban az, hogy a lég nyomás naponként többször is váltó zik. amire a halak rendkívöl érzéke nyék Ilyenkor étvágytalanok, s nagy forróságban a legjobb csalikra sem kannak. Felvetődik a kérdés: hogyan halasí’nftunk? Az S7.HSZ központi választmánya például több mint ötmillió 214 ezer korona értékű ivadék kihelyezését tervezte, s ezzel szemben mintegy 4 millió 491 ezer korona értékben kaptak ivadékot halasftásra a szlovákiai alapszervezetek. Az alapszervezetek úgy oldották meg a helyzetet, hogy saját eszközeikből 2 millió 151 ezer, juttatásokból pedig 1 millió 277 ezer koronát használlak fel ivadékok vásárlására. A víztárolók halasítására a szövetség 1 millió 500 ezer koronát irányított elő. valójában azonban 1 millió 758 ezer korona értékben helyeztek ki halívadékot. A szövetég vizeibe tehát összesen 9 millió 677 ezer korona értékű ivadék került. Pontyból például tö-bb mint 4 millió 898 ezer példányt helyeztek ki. A haltvadékok szállítása' gyakorlatilag problémamentes volt, nem kifogásolták a telepítést anyagok minőségét. Az adatokból megállapítható, hogy Szlovákiában a szövetség vizeiből ősz szesen 1452 tonna halat fogtak ki a horgászok, tehát 27 tonnával többet, mint tavaly, örvendetesnek mondható, hogy a halzsákmány 64 százaléka a nemes fajokból tevódött össze. Mintegy tízéves átlagban tehát a zsákmáhynővekedés csaknem 100 százalékos, ebből a ponty 42 százalék. A gazdasági eredmények fontos mutatója az egy horgászra jutó halzsákmány. Attól eltekintve, hogy a fogási eredményt főleg az éghajlati tényezők befolyásolták, mégis elmondható, hogy a múlt évben egy-egy horgász elérte a 29,4 kiló fogási átlagot, tehát 60 dekával többet, mint az előző évben. A szövetség önellátás! célokra 210 tonna halat juttatott, ebből a pisztráng 150 tonnát képviselt. A múlt évben tehát a vizekből kifogott halzsákmány pénzértéke meghaladta a 28 millió 500 ezer koronát. Ez Is azt bizonyítja, hogy az alapszervezetek példásan gondoskodtak a vizek halasltásáról. Ha tehát kapástalan napokat töltünk el a vizek mellett gondoljunk arra, hogy az éghajlati viszonyok fosztottak meg bennönket a kapás illetve a szákolás izgalmas élményétől. —hoksza— + VADÁSZAT -f VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT + VADÁSZAT <f VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÄSZAT + VADÄSZAT + VADÄSZAT + A vadászat célja Á felszabadulás óta soha nem volt olyan Igény a szabadidó hasznos eltöltésére, mint a múlt években, s naptalnkban. Ezért a jövóben Is számolni kell vele, hogy az ezlrányú Igények fokozódnak. A szabadidő célszerű és hasznos kihasználására számos lehetőség van. A sok közül egyik a vadászat, melynek alapvető társadalompolitikai feladata a szabadidő egészséges és kulturált eltöltése. Sport és szórakozás a javából, tehát kellemes és hasznos kikapcsolódást kell biztosítania a vadásznak, családjának. Ismerőseinek és barátainak. A társasvadászatok, az élővadbefogósok, a gyakorló lövészetek, lóversenyek, a társas összejövetelek, a kellemes elfoglaltság, a jő Közösségi szellem és az emberi együttműködés eredményes eszközei. A vadászatnak az egyén és a társadalom szempontjából konkrét gazdasági haszna van, amely az ember szellemi és fizikai felfrissülése mellett sem elhanyagolható. Az ország lakosságának jelentős hányada városokban él. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy az emberek többsége a szabadidő döntő részében a lakáshoz, máskor viszont a munkahelyre való utazást biztosító eszközhöz, a munkahelyhez, vagy a szolgáltatást kielégítő létesítményekhez kötődik. A városokban élő emberek sokasága a kényszerítő körülmények hatására igényli a pihentető szórakozási lehetőségeket, az évnek éppen abban az Időszakéban — ősz, tél —, amikor fokozott mértékben a négy fal közé kényszerül, tehát hiányzik száméra az a kikapcsolódási lehetőség, amely regenerálná az ember szervezetét a következő hétre. Tény, hogy a mai urbanizációs folyamat tovább növekedik, tehát számolni kell vele, hogy újabb Igények , jelentkeznek olyan lehetőségekre — a vadászatra Is —, amelyeke pihenést és kikapcsolódást jelentenek az embereknek. к erdészeti, a talari ш a naáeazÉsie Шт lirisei —M— ;; -V' - — kívüli Az SZVSZ Központi Bizottsága Elnökségének és plénumának májusban megtartott tanácskozása főleg a szövetség IV. kongresszusénak előkészítésével foglalkozott. Megvitatták a kongresszus szervezésével összefüggő szélesebb körű feladatok vázlatát. Megállapították, hogy a célkitűzések megvalósítása ritmikusan zajlik le. tgy a kongresszus előkészítésével megbízott bizottságok hozzáláthatnak a nagyszabású tanácskozás szervezéséhez. Az elnökség jóváhagyta a kongresszus jelszavát, s azt a javaslatot, hogy a kongresszussal párhuzamosan egységes kiállítást szervezzenek a járási bizottságok által beterjesztett javaslatok szerint .A plénum tudomásul vette a kongresszus előkészítésével foglalkozó beszámolót, s egvetértet a tárgysorozattal. valamint a többi szervezési kérdéssel. Az elnökség a továbbiakban |6vé hagyta az SZVSZ múlt évi szocialista versenyének értékelési módiét, továb bá a vándorzászló és a pénzjutalom átadását a győztes szervezetnek. Mind a plénum, mind az elnbkség jóváhagyta az „Arany zerge“ és a „Szlovákiai vadgazdálkodásban elért sikerekért“ szövetségi kitüntetést a vadászat és a környezetvédelem hónapja alkalmából. Ezeket a kitüntetéseket az arra érdemes vadászok kapták. Megtárgyalta és tudomásul vette az elnökség és a plénum az 1982—83-as évek vadtelepftését méltató jelentést. Ezeket az akciókat az SZVSZ KB fejlesztési alapjából több mint 788 ezer koronával támogatták. A Cadcai járásban például kibocsátottak 360 mezei nynlat, a prievidzai járás Diviaky n/Nitricou-i vadásztársaságénak a területén pedig nyolc darab muflont eresztettek ki. melyeket a Modrý Ka гаей-i Erdőgazdaság területért!' sze reztek be. Bratislava főváros Vörös Csillag vadásztársaságának a terüle tén Devínska Kolyba térségében 7 darab Magyarországról behozott dám vadat eresztettek ki szaporítási célzattal és fgy sorolhatnánk a többi vadásztársaságokat is, amelyek részére pénzbeli segítséget nyújtottak a vadászterületek állományának bővítésére. —hal— A 7. ötéves tervidőszak fejlesztési és kutatási terveinek előkészítéséhez előre felkészültek az illetékes intézményekben. A témakör kimunkálása céljából az intézetekben Irányterveket készítettek. Érthető, hogy ezeknek több fórumon való megvitatása nagymértékben hozzájárult a fó tervek elkészítéséhez. A mezőgazdaság, az erdészet és a faipar területén az alábbiakban fogalmazták meg a kutatás céljait: ■ vadgazdálkodás; ■ az erdőgondozás és fakitermelés fejlesztése; ■ az erdészet, a faipar és a vadgazdálkodás alapkérdéseinek a megoldásaa; ■ az intézeti feladatok rugalmas megvalósítása. A faanyagok mechanikai és kémiai feldolgozásának fejlesztését, s a környezetvédelmi kutatást a gazdálkodás igényel, s az ágazat fejlesztésének koncepciói határozzák meg. Hazánk erdősítése a nagyarányú telepítések ellenére sem kielégítő. Faanyag-önellátásunk erdelnk fakész létének újratermelésével, telepítések kel, a minőség növelése pedig a korábbinál kedvezőbb fajtaösszetétellel oldható meg. Csökkenthető a fahiány hazai alapanyagokból gyártható faipari termékek választékának a növelésével, belső lehetőségeink optimális mértékű kihasználásával. javításra szorul például az erdőgazdálkodás és a faipar színvonala. Épben az ágazatban létre kellene hozni az iparszerű termelést rendszereket. A kitermelést sürgető fatömeg mennyiségének és minőségének nőve lésével fejleszteni kellene a hasznosítást, a feldolgozás műszaki színvonalát, de a szervezettséget Is. A fü részipari ágazat felújításával a kapa citások növelésével, továbbá a tér mékek használati értékének a javító sával létre kellene hozni a hazai nyersanyagbázis valamint a faipar összhangját, a fagazdaság számító gépes tervezését, s ezáltal megfelelő információs rendszer kialakítását. Ugyanakkor az erdők társadalmi ren deltetésének szempontjai szerint kell kibontakoztatni a környezetvédelmi, továbbá a szociális és az üdültetési leendőket. A vadgazdálkodás fejlesztése az elsődlegesen alkalmazott kutatási eredményeken alapszik. Ebben a témakörben kiemelt feladat az őzgazdálkodás, a szarvas populációk vizsgálata és a vaddisznó állományának az elemzése. A fejlődéssel járó körülmények előtérbe hozták a zárt területek vadeltartö problémáinak a vizsgálatát, elsősorban a takarmánybázis és a vadmegtartás szempontjait. Az apróvadkutatás fő témája továbbra ts a fácán, a vadréce, a fogoly valamint a mezei nyúl tenyésztése marad. Az ökológiai kutatások elsősorban a vadkárok értékelésére és a területek vadeltartó képességének vizsgálatára irányulnak. Kiemelt feladat továbbá a A faanyagok mechanikai és kémiai feldolgozásának fejlesztése intézeti feladat. A fűrészipart kutatások pedig a szálfás termeléssel összefüggésben a mennyiségi és minőségi kihozatal kérdéseivel, továbbá a munka- és a gépidő-ráfordítás helyzetével foglalkoznak. Az eredményes munka fontos feltétele a kutatóhelyek összehangolt együttműködése. Az erdőgazdaságban ős a faiparban a feladatokat irányító intézmények által finanszírozott együttműködés szám szerint viszonylag kevés. Az összehangoltság vetületében azonban ez kedvezőnek itélhavadkárelhárítás korszerű módszereinek a kialakítása. Az erdőgazdálkodás és fakitermelés fejlesztése kapcsolódik a feldolgozás és a komplex hasznosítás problémaköréhez Is. A kutatási feladatok közül kiemelhető például az állományalkotó fafajok genetikai és ökológiai tulajdonságainak a vlzsgá lata, a termohelytlpus adaptálása, a racionális földhasználat során erdősítésre kerülő területeken a gyorsan növő fafajok termesztést modelljének kimunkálása, a fenyőtermesztés gélszerű méreteinek a meghatározása az intenzív csemetetermelési eljárások fejlesztése, valamint a várható fatermés mennyiségi és minőségi mutatóinak a meghatározása stb. tó, mert az ágazati kutatások szerve zetében a kutatóhelyek már a tervezés során összehangolták a témaköröket. A kutatás tehát nem öncélú, hanem az erdészet és a faipar gazdasági kérdéseinek a megoldásához tudományos alapot nyúitó rendkfvül hasznos tevékenység. A kutatás hatékcaysága a gyakorlati eredményekben csúcsosodik kt. A munka eredményessége nagymértékben függ tehát a kutatás és a gyakorlat kapcsolatától. Mind az erdészeti, mind a faplari, valamint a vadgazdálkodási kutatás feladatait a gyors műszaki fejlesztés mai szakaszában az üzemekhez kap dva, tehát velük együttműködve oldhatjuk meg. J. M. HABROVSKÍ
