Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-08-13 / 32. szám

leveszöldség-keverék üveg­hsa. Másfél klIO petrezse­lyemgyökeret, 1 klIO sárga­répát. negyed kilő zeller­­gyökeret. ugyanannyi kara­lábét. karfiolt és kelkáposz­tát. valamint fél klIO fehér vagy zöld csemegopaprtkát és egy 16 csomó petrezse­­lyemzöldet — tehát össze­sen 4 k!16 zöldséget — meg­mosunk. megtisztítunk, sze­letekre Vágunk, <d ’""'S- darálén ledaráljuk. A nyert masszát--z egy kiló sót adunk. Jól összekeverjük, egy napig állni hagyjuk és kisebb kompOtos poharakba rajuk. Egy-egy alkalommal két evőkanálnyi kell belőle e levesbe. Főzéskor ajánla­tos vászonzacskóba kötni, hogy ne tapadjon a hús­hoz. A betárolt négy kilogramm zöldség négy főből álló csa­ládnak egész télre elég. Fokhagyma sós vízben. A fokhagymát gerezdekre szedjük megtisztítjuk, bébl­­ételes üvegpohárba vagy kisebb Omnta poharakba rakjuk és felöntjük egy li­ter vízből és egy kilő sóból készült felöntőlével. A hi­deg vízben természetesen item oldódik [öl maradékta­lanul a sok só. de ez nem baj, a maradékot egyenle­tesen elosztva a poharakba rakom. Az üvegeket lezérora és 5—7 percre forrásban le­vő vízbe állítom, Tartósabb csírátlanítás nem Javasolha­tó, mert akkor a fokhagyma szétfő. Az így tartósított fokhagyma nemcsak főzés­hez Jő — vigyázzunk a ső­­zássall —, de pirftőshoz Is. Sót! Nekem annyi maradt tavalyról, hogy kovászolás­kor az uborka közé Is abból tettem pár gerezdet. Augusztusban kezd érni a ko­rát csemegeszőlő, s ilyen­kor bizony már nem elég pusztán permetezéssel óvni a fürtöket. Fel kell készülni a da­razsak és a madarak kártételé­nek megelőzésére Is. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a dara­zsak meg a madarak sokkal nagyobb kárt okoznak a ter­melőnek. mint a gabonabeteg­ségek meg a szőlőmolyok együttvéve. Különösen ott kell komoly kártételtől tartani, ahol a szom­szédok nem nagyon törődnek a kert gondozásával, mert az Ilyen kertekben az említett kár­tevők nem sok élelme* talál­nak, tehát tömegesen meglepik a többi kertet, Gyakori Jelen­ség, hogy darazsak és a ma­darak olyan nagy szómban te­lepednek meg egy-egy kert­ben. hogy már az érés kezde­tén elpusztítják a szőlőt: meg­rágják. ktcslpkedlk a bogyókat, melyeken később a méhek is megtelepednek. A kártétel nagy­ságát fokozza, hogy a káro­sult bogyók rothadásnak Indul­nak, s ennek általában az egész fürt áldozatul esik. Hogyan védekezzünk a kár­tétel ellen? A darazsakat leg­egyszerűbb befogni. Ennek leg­­beváltabb módja: a veszélyez­tetett tőkék közelében, cukros­ecetes vízzel félig megtöltött, fóliával vagy zsirpaptrral lekö­tött, kompótos poharakat he­lyezünk e] — a földön vagy a kordonkarokra ’függesztve — s a fólia vagy a zstrpapír kö­zepébe kis nyílást vágunk. A cukros-ecetes lé becsalogatja a darazsakat az üvegbe, ahol tö­megesen elpusztulnak. Felhasz­nálhatjuk a málnás vagy sörös­üvegeket Is, de ezeket nehe­zebb tisztítani. Ugyanis a csa­léteknek használt folyadékot Időnként ki kell cserélni, mert ha sok ftarázs gyűlik össze az üvegben, "a folyadék bűzleni kezd és a darazsak Is meg­menekülhetnek a csapdából. Igazán hatékonyan akkor vé­dekezhetünk a darazsak kárté­tele ellen, ha sikerül megtalál­nunk a kártevők fészkét — od­­vas fákon, föld alatti Oregek­// // ERIK A CSEMEGESZŐLŐ ben, padláson stb. — és azt valamilyen rovarölő szerrel alaposan megpermetezzük vagy a dararzsakat klfüstöl|i k. Aján­latos körültekintően eljárni, mert a megbolygatott darazsak esetleg ránk támadhatnak s a csípésük nyomán kellemetlen daganatok keletkeznek. mes átlyuggatott fóliával leta­karni. Még biztosabb, ba ki­mondottan madárkár és jégve­rés ellen készült, sűrű mű­­anyaghálóval védjük az ültet­vényt. Sajnos, a szakboltokban csak ritkán kapható. A karós tőkéket legegvsze-Hézlkertben esetleg a fürtök bekötözésével — zacskózás — Is érdemos foglalkozni. Sok munkát ad, de ez a leghatéko­nyabb védekezést eljárás. A madarak közül legvesze delmesebb a seregély. Az utób­bi években a házikertekben is tetemes kárt okoztak a szélé­ben. A hagyományos riasztás, esetleg madártjesztők kihelye­zése csak Idetg-érálg tartja tá­vol a csemegére éhes madár­­hadat. Ha nagyobb ültetvé­nyünk van a kordonokat érde-A nagycétényi (Vefký Cettől kertésskedők sok szélül termel­nek és értékesítenek. A felvé­tel a SZKSZ-alapsservezet ta­valyi népszerűsítő kiállításán készült, ahol valóban sok szülőt láthattak az érdeklődők. Fotó: Malls P. röbben úgy védhetjük meg a madaraktól, ha az egész tőké­re lyuggatott fóllazsákot hú­zunk. Akárcsak a védőhálót, a műanyag zsákot Is földtakarás­sal kell rögzíteni. VARGA JÓZSEF á fr&nd* Mondáin galambok Hulladékból - trágyaföld Minden kertben, sőt hástartésban is összegyűlik any­­nyi komposztálható szerves hulladék, amely csökkenti a mfitrágyafelhasználést. hiszen ezekből az anyagokból tápanyagban gazdag tr&gyaföld készíthető. Erre a cél­ra a zöldségfélék mór nem fogyasztható része épp úgy megfelel, mint a lekaszélt fő, a fertőzéstől mentes, de még fel nem mngxott gyomnövény, valamint a lehallott lomb is. Nőm komposztálhatok в növekedési anyagot tartalmazó, korhadó növényi részek. így például a nyír­fa, a vadgesztenye lombja a diófa lehullott lomb|a. A műanyagok szintén nem komposztálhatók. A hulladék gyűjtésére a kert félreeső helyén Jelöljünk ki kb. 4—5 négyzetméteres felületet, majd a talajt egy ásónyomnyi mélységben emeljük ki és távolítsuk el. Jő ba a kom posztálóhelyet 40—50 cm-es téglafallal vesszők körül, és Ideiglenes deszkafallal kerítjük el. A kikerülő hul­­ladáktil mindig rétegesen terítsük szét. amelyre porrá őrölt meszel, majd termőföldet szórunk. A 20—25 cm vastag rétegekből kb. másfél méter magas kupacot építsünk, és mosogatólével öntözve tartsuk állandóan nyirkosán. Célszerű két-hárnm alkalommal átforgatni, s a gyomokat még fetinagzás előtt kitépdesnl. Szakszert! kezelés esetén egy-két év múlva a komposzthalom Jő minőségű trágyafölddé érik, s a felhasználás helyére kijuttatható. G. M. Ez a kiváló pecsenyegalamb féleség a legrégebbi gazdasági fajták közé tartozik, hiszen a feljegyzések szerint mér több mint két évezrede ismerik. Mint a neve ts mutatja. Franciaor­szágban, valamint Olaszország­ban őshonos. A törzstajta to­­vábbtenyésztésévnl sikerült elő­állítani svájci, illetve amerikai típusát. A francia Mondáin galamb különösen őshazájában örvend nagy népszerűségnek. Mint a fajtaleiró könyvből megtudhat­juk, a francia Mondain az el­múlt évtizedek sorén jelentős szelekciós változásokon ment keresztül. Ott ugyanis minden tartománynak meg volt a maga Mondain fajtája, amelyek azon­ban biológiai adottságaik te­kintetében feltétlenül módosí­tásra szorultak. E kiváló hús­termelő fajta ogyanakkor ki­váló repülőnek is bizonyult, s mivel fokozott étvágya is volt, lakóhelyétől messze elrepülve, komoly károkat okozott a me­zőgazdaságban. Mivel milliós nagyságrendben tenyésztették őket, az általuk okozott kár korántsem volt elhanyagolható. Ezért a nemest tők azt a felada­tot kapták, hogy a heterogén fajluváltozatot egységesítsék, és úgy növeljék meg a madár testsúlyát, hogy ne repülhes­sen be nagyobb távolságokat. A kísérleti munkát siker koro­názta, s így alakult ki az egy­séges francia Mondain tipus. Ahogy a követelmények emel­kedtek, úgy vált szükségessé a fajtu biológiai sajátosságai­nak további javítása. Így -került sor további változatok kite­nyésztésére. Ez a madár tet­szetős megjelenésű, és testmé­retre la a kívánt szintet éri el. Nagy előnye, hogy jól alkal­mazkodik a korszerű tartás­technológiákhoz, nyugodt ter­mészetű, fiókáit gondosan ne­veli és intenzív tartásra is al­kalmas. A szivárvány szint« minden színében előfordul, de leggyakoribbak a fehér, a sa­­lakvörös a hamuszürke és az eperszeínű változatai. Szárnyai­nak feaztávolsága eléri a 90— 105 cm-t optimális testsúlya SS0—1000 gramm között mozog. Szaporaséga is megfelelő, hi­szen évente a tojó hét-nyolc pár fiókát is képes felnevelni. Húsa ízletes, s további előnye, bogy a vágás utén nem máso­dik, és bőre is fehéressárga marad. f Búvárj NYÁRON $£ LEGYEN „MOSTOHAGYEREK” Amikor szamécatermeléssel kezdtem foglalkozni, azt hit­tem hogy a munka csupán la lajelókéezltésből. telepítésből, egyszeri-kétszeri kapálásból, műtrágyázásból meg szürete lésből áll. S persze így is csi­náltam. de a termelési eredné nyék bizony nem voltak vala­mi fényesek A szakkönyvek és folyóiratok tanulmányozása meggyőzött, nincs ez Így rend ben Gvakori |eleoség. bogy a ker­­tészkedűk a termés leszedése után nem ápolják a szamócát. Pedig rendkívül (ontos példán) az ültetvény gyommentesen tar­tása. Ugyancsak alapvető köve telmény a rendszeres növény védelem, mert csak as egéss séges lombosaié növény képes kellő mennyiségű termőrügyet fejleszteni. A termő szamócái száraz időjárás esetén -ajánla­tos öntözni, egy-egy alkalom mai 20—25 mm csapadéknak megfelelő vízmennyiséggel, hogy a talaj • gyökérzóna mélysé­géig átnedvesedjen. Fontos tennivaló az indák időbeni eltávolítása. Ha nem akarunk palántát szaporítani, akkor valamennyi ostorindát ol kell távolítani. Ha nem végez­zük el ezt a munkát, akkor az indák sok tápanyagot meríte­nek. s ezzel a bokor kondíció­ját rontják, a |övő évi termés hozamot csökkentik. A következő évi termés mennyiségét a telepítés ideje is befolyásolja. Hagyományo­san a szamócát ősszel telepí­tették. Ilyenkor a kővetkező évben számottevő termés nem volt várható. Az őszi telepítés csak ott indokolt, ahol nincs öntözés! lehetőség, különben augusztus közepe a legideáli­sabb időszak. Esetemben beigazolódott a szakemberek igaza. Tavaly szü rét után la nagy gondot fordí­tottam a talajmilvelésre, az ön­tözésre és az ültetvény fejtrá­­gyfizására. Ez meghozta a vért eredményt, mert az idén gaz­dag termést szüreteltem. Most újbél idejekorán hozzáláttam az indák eltávolításához és ter­mészetesen az egyéb nyári ten nivalőkat sem hanyagoltam el A kánikulában már két alapos öntözést végeztem, és a talaj­­lazításra la úibó) sor került. A szomszédok kicsit tárcsán nézik a szorgoskodást, nem ér­tik, minek kell egész nyáron bíbelődni olyan ültetvénnyel. atnRly csak jövőre fog ismét Kevés n abrak, fogytán a lelkesedés? A rozsnyói (Rožňava) járásban az utóbb! néhány esztendő­ben a kisállattenyésztők népet tábora — főleg a komoly ta­­karmönygnndok miatt — a telére apadt. A nyolcvanhárom községből e szövetségnek mindössze harmincháromban van alapszervezete, a ezek nagyjából hatszáz tagot töm&ritenek. A járási bizottság a tenyésztés Iránti kedv visszaesésének a fajtatiszta állatállomány növelésével próbál gátat vetni, bár 8 mozgalom fellendülését kétségkívül в kiegyensúlyozott ta­­kartnánvellátás biztosításával lehetne leginkább meggyorsítani. A tagság nagyobbik hányada (kb. ötszáz fő) baromfineve­léssel foglalkozik. Száz baromfitenyésztőnek van törzsköny­vezett állománya, összesen ezerötszáz darab tyűk. A tizenegy tenyésztett fajta közűi legjelentősebb a pllraut. a hemstr, az orptnglon. a leghorn, valamint ez olasz és az ausztrál tyűk. A másfélezer fajtatiszta szárnyas tojásaiból egy keltetésl fdénvben a szervezni négy elismert keltetőjében 55 ezer napos­csibét keltetnek és értékesítenek. A galambtenyésztésben tapasztalható a legnagyobb vissza­esés. A speciális magvak és takarmánykeverékek hiánya miatt az elmúlt évben körülbelül nyolcvanén számolták fel állomá­nyukat. A disz-, posta- és húsgalambokból most alig kétezer darabot tartanak nyilván e Járásban. A legelőhöz, Illetve a szálas takarmányhoz való könnyebb hozzájutás kedvez a Juhtenyésztésnek Járásunkban. Jelenleg harminc kistenyésztő mintegy háromszáz Juhről gondoskodik. A „válságos* Időszakban egyedül a nyúltenyésztés Iránt mnradt töretlen — sőt, növekedett is — az érdeklődés. Es teremni. Ha fejcséválás helyeit nek s nem keltene beérniük maguk is munkához látnának az irigykedessel. mint legutóbb, ők is bő szüretre készülhetné —tt— 7siívabesenyön (Beieňov) Gubóékat в legjobb eredményt el­érő kertészködők között emlegetik A szervezet eredményeiről és gondjairól szakrovatunk harmadik oldalén szólónk. Fotó: —bor kifejezetten a uyltrai BRANKO vállalat ténykedésének a Ja­vára írható, amely maradéktalanul teljest ti szerződésben vál­lalt kötelezettségeit. Persze árnyoldala is van a nyúltenyész­­tésnek. Furcsa, hogy a tenyésztők csak az eladott pecsenye­­nyulak utón kapták meg e takarmányt, s még azt is maguk­nak kell hazaszállítani a Járási takarmányelosztóból. Pedig Rozsrfyón és környékén több mint félszázan foglalkoznak elis­mert fajták tenyésztésével és szaporításával A felmérés sze­rint az elismert aiapálloraány közel ezerre az Ft es generációt Is beleszámítva, ezerhatszáz darabosra tehető a törzskönyve­zett állomány A tenyésztők tavaly háromezer nvulat adtak át a Branko vállalatnak Örvendetes, hogy a tenyésztők Oláh­ban fokozott érdeklődést tanúsítanak a prémnvulak iránt. A gondos és fő) szervezett egészségügyi szolgáltatásnak köszönhetően, a ktstenyésztők állatállományában az utóbbi években nem fordult eló tömeges megbetegedés vagy elhullás. A járásban a revficai alapszervezet tevékenykedik в legjob­ban, amely negyven klstenvésztó munkáját szervezi és Irá­nyítja. Tagjai zömmel fajtatiszta baromfitenyésztéssel és keltetéssel foglalkoznak Ezenkívül hatvan törzskönyvezett nyulat, háromszáz nutrlát főiszáz ezflstrókát és néhány nyér­cet ts tartanak. A szökséges tömegtakarmányt в helyi szö­vetkezetből szerzik be, brtgádmunka ellenében vagy részes kaszálással. A kisállattenyésztők szövetségének Járási vezetősége haté­konyabb népszerűsítő munkával, .jobb szervezéssel, több nyil­vános rendezvénnyel (kiállitásokkalj igyekszik gyarapítani a tagság létszfimáL Ugyanakkor továbbra Is nagy figyelmet szentelnek a meglevő törzsállomány számbeli gyarapításának, s további fajták meghonosítását Is szorgalmazzák. Az egzoti­kus madarak tenyésztése. Illetve az akvarisztika Iránt érdek­lődők Igényelt Is Igyekeznek kielégíteni. —ki—»

Next

/
Thumbnails
Contents