Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-29 / 4. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI M1Ň IS ZTÉRIU MAN А К H ÉTI L API A 1983. január 29. ★ 4. szám ★ XXXIV. évfolyam ★ Ara 1,— K6e Kultúra és eszmeiség Szocialista társadalmunk embereszménye a tudományos világnézetű, politikailag tisztán látó, szakmailag jól képzett, értelmileg, erkölcsileg és érzelmileg harmonikusan fejlett embertípus. Ez azt jelenti, hogy a személyiség formálásét komplex folyamatként kell értelmeznünk, amely csak úgy vezet el a kitűzött célhoz, ha nem hiányzik egyetlen összetevője sem. A világ Jelenlegi politikai megosztottságára, katonai és gazdasági erővonalainak bonyolult szövevényére való tekintettel azonban ennek az emberformáló folyamatnak minden egyes összetevőjét szilárd meggyőző dés, pártos elkötelezettség, mély hazaszeretet, a szocializmus ügye iránti odaadó hűség kell hogy hassa át. Ilyen megvilágításban váltk érthetőbbé a kultúra és az eszmeiség szoros kapcsolata is. A történelem során soha nem beszélhettünk apolltikus — politikamentes — kultúráról. A kultúra, akárcsak a társadalom felépítményének többi része, szükségszerűen minden korban tükrözte annak viszonyait. Nincs ez másként a szocialista társadalomban sem. Az előzőkkel ellentétben azonban a szocializmus minőségileg új társadalmi forma, amelybei» az uralkodó osztály szerepét maga a dolgozó' nép vette ét. Történelmi küldetésének szerves része a kulturális és művészeti hagyományok ápolása, illetve azok hozzáférhetővé tétele a legszélesebb néprétegek számára Ezzel párhuzamosan a társadalmi Igényeknek megfelelő új kulturális értékeiket hoz létre, amelyek napjaink életét, a szocializmus építésének folyamatát hivatottak tükrözni. Ily módon — a hatás-kölcsönhatás elve alapján — a szocialista társadalomban a dolgozó nép nemcsak részese a kultúra és a művészet minden értékének, hanem azok kollektív terem tőjévé is válik. Ez eleve meghatározza kultúrpolitikánk vezérfonalát: a kultúra és a művészet adta sajátos eszközökkel elmélyíteni népünkben az eszmei és társadalmi hovatartozás tudatát, aktív Tészesévé tenni annak a folyamatnak, amely szervesen ötvözi eggyé a kultúrmozgalmat a szocialista társadalom építésének többi feladatával. Teljes joggal elmondható tehát, hogy kulturális életünk szervezése és Irányítása elsőrendű politikai feladat. Tudatéban van ennek társadalmunk vezető ereje, Csehszlovákia Kommunista Pártja is. Következetes kultúrpolitikájának eredményeként — amely elsősorban a legszélesebb tömegeknek a kultúra intézményei és eszközei útján történő hatékony eszmeipolitikai tudatformálásában és a kulturális alkotó munka céltudatos irányításéban nyilvánul meg — a XIV. és a XV. pártkongresszus közötti, valamint az azt követő időszakot a legtermékenyebbnek nevezhetjük hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek kulturális életében. A párt céltudatos hozzáállása nyomán szocialista kultúránk minden területen — a színjátszástól és a filmművészettől kezdve a könyv- és lapkiadói munkán, a képzőművészet különböző ágazatain, a rádió és televízió széles tömegekhez eljutó műsorain, a művészeti szövetségeik működésén keresztül egészen a külfölddel való kulturális kapcsolatokig következetessé, emberközpontúvá, Internacionalistává, a fejlett szocialista társadalom valós Igényelnek megfelővé vált. Ezek az eredmények természetesen nem csupán határozatok nyomán születtek. Az időszerű kultúrpolitikai kérdéseket a párt XV. kongresszusa után részletesen megvitatták a kertileti és a járási pártbizottságok. Munkájuk nyomán konkrét intézkedések születtek, amelyeket a problémához való komplex hozzáállás, az elvszerfiség és az összefüggések figyelembevétele jellemez. Részletesen kidolgozták az időszerű kultúrpolitikai feladatokat az egyes kerületek, járások, tájegységek kulturális hagyományainak figyelembevételével, szervesen összehangolva a népgazdaság előtt álló feladatokkal, az eszmei-politikai nevelő munka követelményeivel, a kulturált élet- és munkakörnyezet feltételeivel, a szocialista életmód kívánalmaival. E munka eredményeit és további céljait vitatta meg a CSKP Központi Bizottságának a kulúrpolitika időszerű kérdéseivel foglalkozó 15. ülése. E tanácskozás központi gondolata — amely napjaink kultúrpolitikájának vezérfonala — így összegezhető: növelni a kultúra szerepét a szocialista embertípus formálásában, s kiszélesíteni a dolgozók aktív szerepét a kulturális életben. Az ebből eredő komplex feladatok azt a célt szolgálják, hogy kulturális és művészeti életünk az eddiginél Is nagyobb mértékben vállaljon részt a világnézeti, erkölcsi, esztétikai, valamint a hazafiasságra és a proletár nemzetköziségre való nevelésben. A Központi Bizottság Elnökségének beszámolójában Vasit Bifak elvtárs ezt a gondolatot így fogalmazta meg: „Szocialista társadalmunk kulturális szférájának tartalma és megnyilvánulási formái a dolgozóknak a kulturális életben történő növekvő részesedéséről tanúskodnak. A széles néptömegek egyre uagyobb mértékben válnak a kulturális fejlődés közvetlen hordozóivá“. Kultúrpolitikánk küldetését, fejlődésének irányát ebből kiindulva a következőkben jelölte meg: „Szüntelenül fejlesztenünk kell a munkásosztály és valamennyi dolgozó kezdeményező, aktív részvételét a kulturális élet történéseiben“. Ezeket a feladatokat tűzte ki az elkövetkező időszakra — napjainkra és a jövőre — a CSKP XVI. kongresszusa Is. A kommunista nevelés elmélete és gyakorlata abból a tézisből indul ki, hogy a társadalom életfeltételeit az emberek alakítják, akik viszont a társadalom adott viszonyainak és feltételeinek formáló hatása alatt állnak. Ebből a kölcsönhatásból — a korábban elmondottak figyelembevételével — még nyilvánvalóbbá válik a következetes kultúrpolitika fontos emberformáló szerepe. Olyan mnnka ez, amelyet mind az egyén, mind a társadalom fejlődésének és szükségleteinek figyelembevételével kell végezni mindazoknak, akik kulturális életünket szervezik és Irányítják, egy pillanatra sem tévesztve szem elől azt a tényt, hogy végső soron eszmei-politikai nevelő munkáról van sző. Az egyén fejlődését véve alapul, mindenekelőtt az oktatási Intézményekre és a pedagógusokra hárul az a feladat, hogy a legfiatalabb nemzedékben kialakítsák a szocialista kultúra fogalmát, mindazzal együtt, ami humánussá, közösségivé, Igazi értelemben vett emberformáíővá teszi. Továbblépve, a Szocialista Ifjúsági Szövetség szervezett felépítése, céljai és eszköztára valamennyi szervezeti szinten csakis annak a célnak lehet alárendelve, hogy biztosítsa a fiatalok szerteágazó igényeinek kielégítését, tág teret juttatva a kulturált szórakozás formálnak. Ehhez természetesen céltudatos, politikailag fejlett vezetőkre és odaadó, lelkes tagokra van szükség, akik ! lönbséget tudnak tenni az öncélú szórakozás és a szocialista társadalom igényeit tükröző, nevelő hatású kulturális tevékenység között. Az évről évre nagyobb népszerűségnek örvendő SZÍSZ-rendezvények — kultúrtörténeti és -politikai tárgyú vetélkedők, irodalmi estek, dalfesztiválok és hasonlók — arről tanúskodnak, hogy Ifjúságunk helyesen értelmezi a kultúra szerepét és feladatait szocialista társadalmunkban. Es hog? az itt — és így — megalapozott kulturális igények mennyiben kísérnek tovább bennünket, az már a legszélesebb értelemben vett kulturális tömegmunka színvonalától függ. Az előbb említett két „előkészítő fokozat“ betetőzéseként itt mér a lömegszervezeteken, a népművelőkön és valamennyi kulturális dolgozón együttesen múlik annak a társadalmi folyamatnak a minősége és eredményessége, amit szocialista módon értelmezett kuítúrmozgalomnak nevezünk. VASS GYULA A könyvtárak és könyvesboltok jelentős helyet foglalnak el kulturális Intézményeink sorában. A szépirodalom mellett politikai és szakirodalomból Is bőséges választékot kínálnak Kontár Gyula felvétele ШЖЩШЯЯШЯШШШШШ^ШШЯ1ИКЯШЯиЯЯЯЯЯЯ1ВЯКВШШвЯШЯЯШШШШШЯШШШШШШШШШШШЯШВВШВЕЗ Miniig m élvonalban A kanyargós Kis-Duna és a Feketevíz között terül el a n á dszegi (Trstice) Csehszlovák —Szovjet Barátság Efsz határa. A szövetkezeti tagok a több mint három évtized során igyekeztek gazdaságukat példásan fejleszteni, s gazdagodásával együtt gyarapodott a falu népe, emelkedett életszínvonala. A szövetkezet a járás legjobbjai közé tartozik. Példás és élenjáró dolgozói kiváló eredményekkel öregbítik szövetkezetük jó hírnevét. A múlt évi feladatok teljesítése közül kiemelhető a sertéstenyésztés. Például 30 tonnával túlteljesítették a sertéshústermelés éves tervét, miközben az előirányzott erőtakarmányfethasználást nem lépték túl. Minek köszönhető ez? A sertéstenyésztésben dolgozóknak, akik lelkiismeretesen, fegyelmezetten, s szakmailag hozzáértően igyekeztek nap mint nap teljesíteni tervfeladataikat. Az élenjárók közül kiemelem Farkas Erazmnst, a szövetkezet példás dolgozóját. Nagy István szövetkezeti elnök és F á b r i к László agrármérnök állattenyésztési ágazatvezető elismerően beszéltek róla. Idézem Fábrik elvtárs szavait: „A hattagú szocialista brigád legmegbízhatóbb embere. Lelkiismeretes, becsületes, hfi szövetkezeti tag évek éta. Becsületes munkáját, kiváló eredményeit fémjelzik azok az elismerő oklevelek, érmék és kitüntetések, melyeket az évek során, nemcsak járási, kerületi szinten, hanem országos viszonylatban is megkapott. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Kiváló Dolgozója kitüntetés viselője. Kíváncsi voltam erre az emberre. Otthonában kerestem tel. A ház körül szorgoskodott. A homlokán jelentkező vonások korántsem az öregedés jelel. Jókedve, közvetlen barátsága, szerénysége engem is derűsebbé tett. Mint említette, harminc éve dolgozik a szövetkezetben. Munkájában a' szakértelmet, a pontosságot, s a jó takarmányozást tartja lényegesen fontosnak. „Ki kel! zárni minden olyan körülményt, ami zavarhatná, idegesítené az állatokat. Persze az állategészségügyi követelmények betartása sem mellékes. A célom mindig az volt, hogy a legkisebbre csökkentsen az elhullást, ne pocsékoljam az abrakot. Ezt odaadó munkával lehet elérni. Igyekeztem jó eredményeket felmutatni, hogy munkám után becsüljenek a szövetkezet vezetői. Ezért nem sajnáltam egyetlen napot sem, amit az istállóban kellett s kell tölteni. Természetesen ma már a munka sokkal könnyebb, mint húsz évvel ezelőtt volt. Akkor még katlanokban melegítettük a moslékot, sok volt a kézi munka. Ma már minden gépesítve van. Jó az is, hogy váltott műszakban dolgozunk. Minden harmadik napunk szabad. Persze a váltás sem megy olyan könnyen. Előtte megbeszéljük a napi teendőket, főleg a takarmányozást, az etetést, s csak azután adjuk át az állományt. Tesszük ezt azért, mert ez állatok Igen érzékenyen reagálnak minden változásra. Rendellenesség esetén étvágytalanok és máris csökken a súlygyarapodás. Márpedig az a célunk, hogy a napi felhfzás minél jobb legyen, és a tervezett határidőre átadhassuk — megfelelő súlyban — az állatokat a húsiparnak.“ Farkas Erazmus kiváló munkájáért mindig megkapta a méltó anyagierkölcsi jutalmat. Négy gyermek édesapja. A legidősebb fia, László asztalosnak tanait, s a szövetkezetben bognárként dolgozik. Lánya Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) az Agrofrigor alkalmazottja. Gábor fia a Galántal Mezőgazdasági Szaktanintézet elsőéves tanulója. A szövetkezettel kötött szerződést, tehát az iskola befejezése után minden bizonnyal gépjavító szakemberként dolgozik majd a szövetkezetben. A legfiatalabb kislánya Mária, alapiskolába jár, még nem döntött. Lehet, hogy szülei, testvérei példájára ő is a mezőgazdaságot választja majd életpályájául. Az elmondottakhoz hozzátehetjük; Farkas Erazmus, a többszörösen kitüntetett dolgozó példakép; személyes példamutatása, kiváló eredményei a szövetkezet hírnevét öregbítik. NAGY TERÉZ I---------■ Lapszámunk 2. oldalán a losonci (Lučenec) járásban az évzáró párttaggyűlések előkészítéséről számolunk be, a 3. oldalon pedig időszerű glosszákat és megjegyzéseket közlünk, főként kommentáljuk Gromiko szovjet külügyminiszter bonni látogatásának eredményeit ■ Az 5. oldalon közölt, szemléletmód térhódítása * című cikk szerzője a farnadl (Farná j szövetki nézett körül, azt kút: mit tesz a gazdas: a gépüzemelési á, a minőség, a ha: és a takaréko ben. s hogyan hasz szellemi tőke .0, ■ „Eredményesebben, mint tavaly“ címen lapunk 12. oldalán közölt cikk a losonci (Lučenec) járás tavalyi termelési tapasztalatait elemzi. A problémákból, hiányosságokból levont tanulságok útmutatóként szolgálnak az idei végrehajtási terv eredményesebb teljesítéséhez
