Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-22 / 3. szám

Telepítéshez készülünk ' A szülő telepítését megelő ző, igen tontos munka a talaj­forgatás. Nagyüzemekben gé­pekkel végzik (rlgolozás), eset­leg a szőlőhegyen Is, de a há­­zikerlben általában kézzel kell megforgatni a földet Annyit előre elárulhatok, költséges és fáradságos munka, de ne té­vesszük szem elől a tényt, hogy a szőlőt 25—30 évre telepítjük. A talaj előkészítésétől függ, milyen hozamot nyújt majd az ültetvény. A kézi taiajforgatást a kö­vetkező módon végezzük: a te­lepítésre kijelölt terület szélén kiásunk egy 50—60 cm széles és 60—70 cm mély árkot. A földet a megforgatásra váró te­rülettel ellentétes oldalra rak­juk. Ha az árok kész, megkezd­hetjük egy hasonló szélességű árok ásását, közvetlenül az el­ső mellett. A fölső 30 cm-es földréteg az első árok aljára kerül, mégpedig az ásáskor szokásos fordítással. A többi földet szintén ide kell átrakni, természetesen rendszeresen for­gatva. Közben az árkok aljára kerülő, korábban felső talajré­teget érett komposzt adagolá­sával javíthatjuk, és káliumot meg foszfort is kell adagolni. A nagyüzemek egy hektáron 600—800 mázsa istállótrágyát, 8—10 mázsa szuperfoszfátot és ugyanannyi kálisót adnak a szőlő alá. A háztájiban aján­latos laboratóriumi talajvizsgá­­let ismeretében meghatározni az adagokat. Talajforgatás közben gyűjt­sük össze a pajorokat és drét­férgeket, mert kárt tehetnek a kiültetett oltványokban. A for­gatást idejekorán végezzük el (lehetőleg a telepítést megelő­ző nyáron vagy őszön), hogy pár hónapig pihenjen, üleped­jen a föld. Ha kicsúsztunk az Időből, enyhe napokon télen is folytathatjuk a munkát (első­sorban géppel), de arra nagyon ügyeljünk, hogy a már erőseb­ben fagyos felső talajréteg ne hatalmas darabokban kerüljön az alsó rétegbe, mert ott igen nehezen olvad ki, hézagos-leve­gős marad a föld, s az Ilyen helyen telepített oltványokból bizony sok elpusztul. Kézzel végzett talajforgatáskor lejtős területen mindig a lejtő alján kezdjük a forgatást, mert fönt­ről könnyebb átforgatni a föl­det a mélyebben húzódé árok­ba, mint fordítva. Ha csupán egy sor szőlőt vagy néhány oltványt terve­zünk telepíteni, akkor a forga­tás nem jöhet számításba. Ha sorba telepítünk, akkor egy bosszú árkot ásunk és a felső talajréteget az egyik oldalra, az alsó réteget a másik oldal­ra termeljük ki. Szerves- és műtrágyát adagolunk, majd be­takarjuk az árkot; ne feledjük, a külön oldalra rakott, felső talajrétegnek kell alulra ke­­rülníel Aki csakegy tökét telepit (pl. pótlás), úgy ásson gödröt (60X 60 X 70 cm), mintha facsemetét készülne ültetni, s úgy takar­ja vissza a gödröt, ahogy az árok esetében elmondtuk. Telepíteni csak tökéletesen megűlepedett földbe szabad. Bármelyik módszert választjuk, arra ügyeljünk, hogy közvetle­nül az oltványok gyökeréhez műtrágya ne kerüljön. Mint Is­meretes, az oltványok hossza általában 40—45 cm. Azért kell 70 cm mély talajforgatást vé­gezni, hogy az alsó 20—30 cm­­es rétegbe kerüljön a komposzt és a műtrágya, és ott jól elke­veredjen. Ugyanis majdan Itt lesz a gyökérzóna, tehát a tó kék könnyen hozzájuthatnak a tápanyagokhoz, erőteljesebb lesz a fejlődés, és a harmadik évben már jól beállt termő­­szőlőnk lehet. Tavasszal az első tennivaló a sarabolás, kultivátorozás, hogy minél többet megőrizzünk a téli csapadékból. A jól el­munkált területen kijelöljük a sorokat, az oltványok helyét. Házikertben és háztájiban a kordon-művelés a legbeváltabb. A szélső sort a szomszéd föld­jétől 100—120 cm-re kell tele­píteni. Saját területen belül úgy jelöljük ki a sorok helyét, hogy az utaktól a tőkék leg­alább 60—80 cm-re legyenek. Ha ezt nem tartjuk be, később, amikor a tőkék elterebétyesed­­nek, el&zűkítik az utakat. Ügyel­jünk arra, hogy legyen hely forgónak (16, kistraktor). Leg­beváltabb a 200 cm sor- és 120 cm tőtávolságra történő tele­pítés. A tőkék helyét ültetőzsl­­nór vagy huzal mellett tűzzük ki (venyigével, karőzással), s ültetéskor Is ügyeljünk a sorok egyenességére, mert a girbe­­görbe sorokban nehezebb a ta­­lajmunka. Ha a szakszerűen megforga­tott talaj már kellően megüle­­pedett, ha kijelöltük a sorok, illetve a tőkék helyét, és az időjárás Is kedvez, megkezd­hetjük a telepítést. Varga József Miért torzul a levél? A szegfütermelők gyakran ta­pasztalják, bogy a hajtatott nö­vények csúcslevelei a téli fény­­szegény hónapokban (decem­ber, január) eltorzulnak. Azt viszont csak kevesen tudják, hogy ennek a fényhiány az oka, s hogy a betegség fellépé­sét nagyban ekisegíti a hajtató­házak túlfűtése, illetve a nitro­gén túladagolása. Ahogy jött, úgy el is múlik a baj. Tavasszal, a hosszabb napok hatására a torzult leve­lek fokozatosan eltűnnek. (ma) Miért mostohagyerek? Nagyon elszomorítónak tartom, hogy kertjeinkből az utóbbi évek­ben szinte teljesen eltűnt a birs. Péter azért vágta ki, mert a fa niegvénült, kipusztult, Pál azért, mert el sem tudta képzelni, hogyan kezelje és mihez kezdjen a gyü­mölcsével^ János pedig egyszerűen a fóliának csinált helyet. Itt-ott még látni birsalmafát a kertben — van, aki díszcserjeként neveli —, de sajnos siralmasan néznek ki. Van aki egyáltalán nem metszi, van aki baltával ritkítja a koronát. Pedig a birs metszése, koronaalakítása nem igényel külö­nösebb szaktudást. Aki meg tudja metszeni az almafát, a birssel is boldogul. Ültetéstől kezdve Igye­kezzünk tetszetős koronát nevelni, a gyökérsarjakat könyörtelenül tá­volítsuk el, és a koronát se en­gedjük besürűsödní. Ha magasabb törzsön akarunk koronát nevelni, akkor az alsó ágakat közvetlenül a törzsnél fűrészeljük le, a vágási telő tetet simítsuk, majd zárjuk le. Erre szerintem legjobb a szénpor­ral dúsított latex-feeték. Az így lezárt seb felülete nem szárad ki és gyorsan beforr. Agcsonkokat ne hagyjunk a fán, mert nem csupán csúfítanak, de a fa életét Is rövi­dítik (korhadás). A birs egyik legveszedelmesebb betegsége a monflia. Ha elhatal­masodik a fa nem terem. A gomba jelenlétére utal, ha virágzás után a megkötött termés mogyoró nagy­ságú marad, egész nyáron a fán díszeleg és a gomba terjesztőjévé válik. Ha az Ilyen gyümölcsöket nem gyűjtik össze és nem semmi­sítik meg (elhanyagolt fatisztoga­­tás), akkor tavasszal megfertőzik a virágokat. A fertőzött virág ugyan megtermékenyülhet, de gyü­mölcse satnya, mogyorónyi marad, s jövőre már ez terjeszti a fertő­zést. A veszélyes gombabetegség kár­tételét Kuprikol-oldattal lehet megelőzni. Pirosbimbós állapotban, lehetőleg a délutáni órákban kell megpermetezni a fát. Tudom, a birset nem mindenki szereti. Gyümölcse kemény, kissé fanyar, de kompótnak megfőzve, gyümölcssajtként elkészítve kitűnő csemege. Eleink közül sokan az illatáért tartották a kamrában, a gyümölcstárolóban vagy a lakás­ban. Ha nem gondolunk a kivá­gott fák újratelepítésére, fiaink, unokáink már ismerni seon fogják. Lengyel Sándor, Nagy kapós (V. Kapušany | A visszaverődő napsugarak hasznosítása A paláutanevcléssel foglalkozók legnagyobb gondja, hogy általában kevés a fény. Én évek óta teljes siker­rel nevelem a palántákat az ablakban és az iivegház­­ban is. Egy-egy virágcserépbe salátát, paprikát, paradicsomot vetek, a cserepeket az ablakba teszem s mögéjük meg­felelő szögben tükröt helyezek, hogy a visszaverődő napsugarak a cserép földjét melegítsék. Ilyen módszer­rel zömök, erős és egyenes palántát tudok nevelni. Az Uvegliázban más módszert választottam. Mint tud­juk, az üvegházi termelés sikere, egyebek között, szin­tén a fényerősségtől függ. Ezért az üvegházat eleve úgy építettem, hogy a hosszabb oldal délre nézzen, tehát sok fény és meleg érje. Sajnos, télen a Nap alacsonyan mozog a látóhatáron, sugarai nagyon éles szögben es­nek a földre. A sugaraknak csak nagyon kis hányada éri az üvegház földjét, a többi egyszerűen kárba vész, mert az északi falon „kilép“. Ennek megakadályozására az üvegház északi oldalát tömör, nem átlátszó szigetelő­anyagból építettem meg. Ez a fal a napfény hatására télen is jól felmelegedett, viszont az általa felmelegített levegő természetesen az üvegház felső rétegeiben he­lyezkedett el, ahol nem sok hasznát vettem. Gondoltam egyet s az északi falat leragasztottam alufóliával (Alobal), amely most már visszaveri a hő- és fénysuga­rakat az üvegházba, mégpedig egyenesen a földre. így a növények nem csupán délről kapnak fényt, de észak­ról is. Az üvegház sakkal világosabb, melegebb. fó tapasztalatot szereztem a duplafalú üvegházzal (lényegesen drágább, de melegebb U) és a talaj fűtés­sel is. (So) Vága (Váhovce). Szépen gyarapodó, ütemesen fej­lődő település a galántai Járásban. A választási program­ból eredő feladatott idóelóny­­nyel teljesíti. Szebbé, cstnosab­­bá válásáról maguk a lakók gondoskodnak. Amikor útnaik indultam, a napjainkban már kétezer-há­romszáznál is több lelkot szám­láló község folől mindössze anyit tudtam: n hatvanötös ár­víz után habozás nélkül segítő jobbot nyújtott a segítségre szorulóknak. A nemzeti bízott­­ság elnökének szobájában aranybetűs emlékplakett hirde­ti, a község tevékenyen kivette a részét Kesaegfalu (Kamenié­­ná} újjáépítéséből. PATTOGATOTT KUKORICA MEG ZÖLDSÉG kertószkedőket tömörítő alap­­szervezet a legélénkebb tevé­kenységet felmutatók közé tar­tozik. Újabban megoldottnak tekinthető a megtermelt javak helybeni értékesítése, tellát a háztáji termelők már a közel­látás javításából is részt vállal­nak. Ennek természetesen örü­lünk, mégis azt tartjuk a moz­galom legnagyobb érdemének, hogy a háztájiból száműzte a vidékünkön ugyancsak elterjedt hibridszőlőt. Ma a faluban csaknem mindenki nemes, mi­nőségi gyümölcsöt és bort adó rek érdeklődése egyre iokább a szerződéses zöldségtermesz­tés felé fordult. — Ebben a községben hosz­­szú évtizedeken át leginkább szőlőt meg gyümölcsöt termel­tek az emberek — említette a többi között Dudás Tibor — A kertészkedők alapszervezete is mindenekelőtt a hagyományok­ra alapozott, következésképpen úgyszólván kizárólag a szőlé­szek és gyümölcsészuk érdekeit képviselte és szolgálta. Felvá­sárlóhelyet is csak a gyümöl­csöt kínálóknak nyitottak. 1 A »kistermelés hagyományai és újkori eredményei felől ér­deklődtem, Flaskár László hnb­­elnők viszont pattogatott kuko­ricáról, meg karácsonyi ostyá­ról beszélt Persze nem véletle­nül. Aki már járt ezen a vidé­ken, hallhatott róla, hogy szé­les e hazában Vága a pattoga­tott kukorica egyik „őshazája“. Az itteniek közül sokan még ma is kukorica-pattogatással töltik a tavasz* hónapokat, s termékeikkel bejárják az egész országot. Tavaly harminc­­ketten kértek és kaptak enge­délyt a pattogatott kukorica forgalmazására. Ebből követke­zik, hogy a háztájiban vagy a konyliakertben sok helyütt pat­togatni való kukoricát termel­nek. Részben hagyományból, részben azért, mert jövedelme­zőség szempontjából sem utol­só. Persze, ehhez is érteni kell, akárcsak a palántaxieveléshez vagy a szeg fű termesztéshez. ✓ A másik hagyomány az ostya­sütés, melynek életbentartását a nemzeti bizottság is támogat­ja, mégpedig helyi gazdálkodás formájában, a kereskedelmi megrendelések összpontosításá­val és hivatalos rendezésével. a kertbarátok Érdeme: jö bort iszik a falu A kertószkedőket az újkori történelem hagyományteremtői­ként emlegetik. Mégpedig elis­meréssel és lelkesedéssel. —A Nemzeti Frontnak ná­lunk tizenegy szervezete van újságolta Flaskár elvtárs, —- A Űiksri iiagpnimf­teremtök szőlőt termel. A helyi kiállítá­sokon, illetve az évzáró tag­gyűlés alkalmából évente meg­rendezett borkóstolón van mi­vel büszkélkedniük a kertész­­kedőknek. Vágán hatvanhatban tömörül Рек érdekvédelmi szervezetbe a kertészkedők. Az alapszerve­zet, néhai Bakó Sándor kezde­ményezésére, huszonegy taggal indult, s elsősorban a szőlőter­melés fellendítésén fáradozé­­kat egyesítette. A vezetőség előbb műtrágyát hozatott, az után szakembereket hívott, hogy magyarázzák el. miért kell kivágni és nemes oltvány­­nyál pótolni a direkttermő ül­tetvényeket. Nem volt könnyű a meggyőzés, de végül Is ered­ménnyel járt, s a környéken ezért becsülik leginkább a vá­gni kertészkedőket. Hetvennyolcban új vezetőség került a szervezet élére. Eloök­­nefk Dudás Tibort választották meg. Ügy hírlik, a helybeliek tulajdonképpen ettől az időtől számítják a fellendülést. Az alapszervezet tagjainak száma pár óv alatt megkétszereződött. Persze nem csupán számbeli fejlődésről van sző. Megválto­zott a szemléletmód, az embe-Nagyjából egy évtizeden át az egész környék itt értékesítette a gyümölcsöt, de a zöldség fel­vásárlását csak nyolcvanegy­ben sikerült megoldanunk. Le­het, hogy korábban ez is gátat vetett az érdeklődésnek. Mint megtudtam, az SZKSZ vágai alapszervezetének tagjai 1981-ben közel 500 ezer korona értékű zöldséget adtak át a Zelenina nemzeti vállalatnak. Ugyanebben az évben a másik megbízott felvásárló 70ezer ko­rona értékben vett át gyümöl­csöt az S7.KSZ KB Érsekújvári (Nové Zámky) Kertészeti Szol­gáltató Vállalata, illetve ennek közvetítésével a Slovlik érsek­­újvári üzeme részére. Az alap­szervezet tavaly hasonló forgal­mat bonyolított le, s idejekorán megkötötte a szerződést az ez­­évi tevékenységre vonatkozóan Is. Az Igényekhez igazodva, a vágai kertészkedők zömmel retket, zöldhagymát, salátát, csomózott zöldséget, fokhagy­mát és fűszerpaprikát fognak termelni. Ezen túlmenően kaj­szit, szilvát és csemegeszőlőt kínálnak. Ügy tervezték, hogy csemegekukoricát is fognak termelni, de a Zelenina azt mondja, Ilyesmire nem tart igényt a piac. Nehéz elhinni, hogy Így van, de ha a termel-Állattartók, döntés előtt Furcsa, de tény, hogy ebben a községben úgyszólván egyál­talán nem érdeklődnek az em­berek a háztáji állattartás iránt. Legalább is a szervezett formák iránt nem. Szerződéses állattartásra évek óta nem tud­nak példát említeni, s szerve­zett kisállattenyésztésről is csupán feltételesen lehet be­szélni. A létező alapszervezet­nek ugyanis mindössze öt tagja van, s bár közülük hárman az országos kiállításokon is rend­szeresen részt vesznek állataik­kal, ekkora faluban ilyen szer­vezettség legfeljebb azért érde­mel említést, hogy az évek óta magukra hagyott kezdeménye­zők ne veszítsék el a kedvüket. A nemzeti bizottság nyilván­tartásából tudom, hogy a köz­ségben nincsen se tehén, se hí­zómarha, de még ló se, esetleg kölcsönbe. Néhányan még hiz­lalnak malacoj, juhokkal pedig egyedül Forró Árpád foglalko­zik. Sokan tudják, hogy évenle tizennyolc-húszezer koronát kap gyapjúért, de még így sem akad követője. Baromfi? A tyú­kokat valahogy nem kedvelik az itteniek. Júliusban 6683 tyú­kot jelentettek be a tenyésztők. Mi az egy ekkora községben? így nem csoda, hogy a boltos hiába várja a tojást kínálókat. A kacsa- és tibahúst viszont minden bizonnyal kedvelik a vágaiak, hiszen a nyári tízezres állományból szilveszterre alig mafludt pecsenyének való. Búrhogy számítjuk, az áUa-t- I autó к ténykedése nem kielégí­tő. Lehet, hogy itt is a szerve­zéssel, a megnyeréssel va nbaj, mint korábban a zöldségter­mesztésben? Ha így lenne, ak­kor erre hamarosan fény derül, hiszen úgy hírlik, a napokban nyilvános gyűlésen kell dönte­niük a vágóiaknak, akarnak-e kisállattenyésztő szervezetet vagy sem. Ezzel azonban az ügyet nem szabadna lezárni. A területileg illetékes baromfi­­üzem, fajállattenyésztő vállalat, terményfelvásárló és forgalma­zó vállalat, és nem utolsósor­ban a Jednota Fogyasztási Szö­vetkezet Is tehetne valamit an­nak érdekében, hogy a vágói­akat is megnyerje a háztáji ál­lattartásra. így lenne igazán az újkori hagyományteremtők bi­rodalma ez a települési KÄDEK GÁBOR III ll| UH till II ffttlwnill^ljllftlIWIllllltlMllW

Next

/
Thumbnails
Contents