Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-22 / 3. szám
Telepítéshez készülünk ' A szülő telepítését megelő ző, igen tontos munka a talajforgatás. Nagyüzemekben gépekkel végzik (rlgolozás), esetleg a szőlőhegyen Is, de a házikerlben általában kézzel kell megforgatni a földet Annyit előre elárulhatok, költséges és fáradságos munka, de ne tévesszük szem elől a tényt, hogy a szőlőt 25—30 évre telepítjük. A talaj előkészítésétől függ, milyen hozamot nyújt majd az ültetvény. A kézi taiajforgatást a következő módon végezzük: a telepítésre kijelölt terület szélén kiásunk egy 50—60 cm széles és 60—70 cm mély árkot. A földet a megforgatásra váró területtel ellentétes oldalra rakjuk. Ha az árok kész, megkezdhetjük egy hasonló szélességű árok ásását, közvetlenül az első mellett. A fölső 30 cm-es földréteg az első árok aljára kerül, mégpedig az ásáskor szokásos fordítással. A többi földet szintén ide kell átrakni, természetesen rendszeresen forgatva. Közben az árkok aljára kerülő, korábban felső talajréteget érett komposzt adagolásával javíthatjuk, és káliumot meg foszfort is kell adagolni. A nagyüzemek egy hektáron 600—800 mázsa istállótrágyát, 8—10 mázsa szuperfoszfátot és ugyanannyi kálisót adnak a szőlő alá. A háztájiban ajánlatos laboratóriumi talajvizsgálet ismeretében meghatározni az adagokat. Talajforgatás közben gyűjtsük össze a pajorokat és drétférgeket, mert kárt tehetnek a kiültetett oltványokban. A forgatást idejekorán végezzük el (lehetőleg a telepítést megelőző nyáron vagy őszön), hogy pár hónapig pihenjen, ülepedjen a föld. Ha kicsúsztunk az Időből, enyhe napokon télen is folytathatjuk a munkát (elsősorban géppel), de arra nagyon ügyeljünk, hogy a már erősebben fagyos felső talajréteg ne hatalmas darabokban kerüljön az alsó rétegbe, mert ott igen nehezen olvad ki, hézagos-levegős marad a föld, s az Ilyen helyen telepített oltványokból bizony sok elpusztul. Kézzel végzett talajforgatáskor lejtős területen mindig a lejtő alján kezdjük a forgatást, mert föntről könnyebb átforgatni a földet a mélyebben húzódé árokba, mint fordítva. Ha csupán egy sor szőlőt vagy néhány oltványt tervezünk telepíteni, akkor a forgatás nem jöhet számításba. Ha sorba telepítünk, akkor egy bosszú árkot ásunk és a felső talajréteget az egyik oldalra, az alsó réteget a másik oldalra termeljük ki. Szerves- és műtrágyát adagolunk, majd betakarjuk az árkot; ne feledjük, a külön oldalra rakott, felső talajrétegnek kell alulra kerülníel Aki csakegy tökét telepit (pl. pótlás), úgy ásson gödröt (60X 60 X 70 cm), mintha facsemetét készülne ültetni, s úgy takarja vissza a gödröt, ahogy az árok esetében elmondtuk. Telepíteni csak tökéletesen megűlepedett földbe szabad. Bármelyik módszert választjuk, arra ügyeljünk, hogy közvetlenül az oltványok gyökeréhez műtrágya ne kerüljön. Mint Ismeretes, az oltványok hossza általában 40—45 cm. Azért kell 70 cm mély talajforgatást végezni, hogy az alsó 20—30 cmes rétegbe kerüljön a komposzt és a műtrágya, és ott jól elkeveredjen. Ugyanis majdan Itt lesz a gyökérzóna, tehát a tó kék könnyen hozzájuthatnak a tápanyagokhoz, erőteljesebb lesz a fejlődés, és a harmadik évben már jól beállt termőszőlőnk lehet. Tavasszal az első tennivaló a sarabolás, kultivátorozás, hogy minél többet megőrizzünk a téli csapadékból. A jól elmunkált területen kijelöljük a sorokat, az oltványok helyét. Házikertben és háztájiban a kordon-művelés a legbeváltabb. A szélső sort a szomszéd földjétől 100—120 cm-re kell telepíteni. Saját területen belül úgy jelöljük ki a sorok helyét, hogy az utaktól a tőkék legalább 60—80 cm-re legyenek. Ha ezt nem tartjuk be, később, amikor a tőkék elterebétyesednek, el&zűkítik az utakat. Ügyeljünk arra, hogy legyen hely forgónak (16, kistraktor). Legbeváltabb a 200 cm sor- és 120 cm tőtávolságra történő telepítés. A tőkék helyét ültetőzslnór vagy huzal mellett tűzzük ki (venyigével, karőzással), s ültetéskor Is ügyeljünk a sorok egyenességére, mert a girbegörbe sorokban nehezebb a talajmunka. Ha a szakszerűen megforgatott talaj már kellően megülepedett, ha kijelöltük a sorok, illetve a tőkék helyét, és az időjárás Is kedvez, megkezdhetjük a telepítést. Varga József Miért torzul a levél? A szegfütermelők gyakran tapasztalják, bogy a hajtatott növények csúcslevelei a téli fényszegény hónapokban (december, január) eltorzulnak. Azt viszont csak kevesen tudják, hogy ennek a fényhiány az oka, s hogy a betegség fellépését nagyban ekisegíti a hajtatóházak túlfűtése, illetve a nitrogén túladagolása. Ahogy jött, úgy el is múlik a baj. Tavasszal, a hosszabb napok hatására a torzult levelek fokozatosan eltűnnek. (ma) Miért mostohagyerek? Nagyon elszomorítónak tartom, hogy kertjeinkből az utóbbi években szinte teljesen eltűnt a birs. Péter azért vágta ki, mert a fa niegvénült, kipusztult, Pál azért, mert el sem tudta képzelni, hogyan kezelje és mihez kezdjen a gyümölcsével^ János pedig egyszerűen a fóliának csinált helyet. Itt-ott még látni birsalmafát a kertben — van, aki díszcserjeként neveli —, de sajnos siralmasan néznek ki. Van aki egyáltalán nem metszi, van aki baltával ritkítja a koronát. Pedig a birs metszése, koronaalakítása nem igényel különösebb szaktudást. Aki meg tudja metszeni az almafát, a birssel is boldogul. Ültetéstől kezdve Igyekezzünk tetszetős koronát nevelni, a gyökérsarjakat könyörtelenül távolítsuk el, és a koronát se engedjük besürűsödní. Ha magasabb törzsön akarunk koronát nevelni, akkor az alsó ágakat közvetlenül a törzsnél fűrészeljük le, a vágási telő tetet simítsuk, majd zárjuk le. Erre szerintem legjobb a szénporral dúsított latex-feeték. Az így lezárt seb felülete nem szárad ki és gyorsan beforr. Agcsonkokat ne hagyjunk a fán, mert nem csupán csúfítanak, de a fa életét Is rövidítik (korhadás). A birs egyik legveszedelmesebb betegsége a monflia. Ha elhatalmasodik a fa nem terem. A gomba jelenlétére utal, ha virágzás után a megkötött termés mogyoró nagyságú marad, egész nyáron a fán díszeleg és a gomba terjesztőjévé válik. Ha az Ilyen gyümölcsöket nem gyűjtik össze és nem semmisítik meg (elhanyagolt fatisztogatás), akkor tavasszal megfertőzik a virágokat. A fertőzött virág ugyan megtermékenyülhet, de gyümölcse satnya, mogyorónyi marad, s jövőre már ez terjeszti a fertőzést. A veszélyes gombabetegség kártételét Kuprikol-oldattal lehet megelőzni. Pirosbimbós állapotban, lehetőleg a délutáni órákban kell megpermetezni a fát. Tudom, a birset nem mindenki szereti. Gyümölcse kemény, kissé fanyar, de kompótnak megfőzve, gyümölcssajtként elkészítve kitűnő csemege. Eleink közül sokan az illatáért tartották a kamrában, a gyümölcstárolóban vagy a lakásban. Ha nem gondolunk a kivágott fák újratelepítésére, fiaink, unokáink már ismerni seon fogják. Lengyel Sándor, Nagy kapós (V. Kapušany | A visszaverődő napsugarak hasznosítása A paláutanevcléssel foglalkozók legnagyobb gondja, hogy általában kevés a fény. Én évek óta teljes sikerrel nevelem a palántákat az ablakban és az iivegházban is. Egy-egy virágcserépbe salátát, paprikát, paradicsomot vetek, a cserepeket az ablakba teszem s mögéjük megfelelő szögben tükröt helyezek, hogy a visszaverődő napsugarak a cserép földjét melegítsék. Ilyen módszerrel zömök, erős és egyenes palántát tudok nevelni. Az Uvegliázban más módszert választottam. Mint tudjuk, az üvegházi termelés sikere, egyebek között, szintén a fényerősségtől függ. Ezért az üvegházat eleve úgy építettem, hogy a hosszabb oldal délre nézzen, tehát sok fény és meleg érje. Sajnos, télen a Nap alacsonyan mozog a látóhatáron, sugarai nagyon éles szögben esnek a földre. A sugaraknak csak nagyon kis hányada éri az üvegház földjét, a többi egyszerűen kárba vész, mert az északi falon „kilép“. Ennek megakadályozására az üvegház északi oldalát tömör, nem átlátszó szigetelőanyagból építettem meg. Ez a fal a napfény hatására télen is jól felmelegedett, viszont az általa felmelegített levegő természetesen az üvegház felső rétegeiben helyezkedett el, ahol nem sok hasznát vettem. Gondoltam egyet s az északi falat leragasztottam alufóliával (Alobal), amely most már visszaveri a hő- és fénysugarakat az üvegházba, mégpedig egyenesen a földre. így a növények nem csupán délről kapnak fényt, de északról is. Az üvegház sakkal világosabb, melegebb. fó tapasztalatot szereztem a duplafalú üvegházzal (lényegesen drágább, de melegebb U) és a talaj fűtéssel is. (So) Vága (Váhovce). Szépen gyarapodó, ütemesen fejlődő település a galántai Járásban. A választási programból eredő feladatott idóelónynyel teljesíti. Szebbé, cstnosabbá válásáról maguk a lakók gondoskodnak. Amikor útnaik indultam, a napjainkban már kétezer-háromszáznál is több lelkot számláló község folől mindössze anyit tudtam: n hatvanötös árvíz után habozás nélkül segítő jobbot nyújtott a segítségre szorulóknak. A nemzeti bízottság elnökének szobájában aranybetűs emlékplakett hirdeti, a község tevékenyen kivette a részét Kesaegfalu (Kameniéná} újjáépítéséből. PATTOGATOTT KUKORICA MEG ZÖLDSÉG kertószkedőket tömörítő alapszervezet a legélénkebb tevékenységet felmutatók közé tartozik. Újabban megoldottnak tekinthető a megtermelt javak helybeni értékesítése, tellát a háztáji termelők már a közellátás javításából is részt vállalnak. Ennek természetesen örülünk, mégis azt tartjuk a mozgalom legnagyobb érdemének, hogy a háztájiból száműzte a vidékünkön ugyancsak elterjedt hibridszőlőt. Ma a faluban csaknem mindenki nemes, minőségi gyümölcsöt és bort adó rek érdeklődése egyre iokább a szerződéses zöldségtermesztés felé fordult. — Ebben a községben hoszszú évtizedeken át leginkább szőlőt meg gyümölcsöt termeltek az emberek — említette a többi között Dudás Tibor — A kertészkedők alapszervezete is mindenekelőtt a hagyományokra alapozott, következésképpen úgyszólván kizárólag a szőlészek és gyümölcsészuk érdekeit képviselte és szolgálta. Felvásárlóhelyet is csak a gyümölcsöt kínálóknak nyitottak. 1 A »kistermelés hagyományai és újkori eredményei felől érdeklődtem, Flaskár László hnbelnők viszont pattogatott kukoricáról, meg karácsonyi ostyáról beszélt Persze nem véletlenül. Aki már járt ezen a vidéken, hallhatott róla, hogy széles e hazában Vága a pattogatott kukorica egyik „őshazája“. Az itteniek közül sokan még ma is kukorica-pattogatással töltik a tavasz* hónapokat, s termékeikkel bejárják az egész országot. Tavaly harmincketten kértek és kaptak engedélyt a pattogatott kukorica forgalmazására. Ebből következik, hogy a háztájiban vagy a konyliakertben sok helyütt pattogatni való kukoricát termelnek. Részben hagyományból, részben azért, mert jövedelmezőség szempontjából sem utolsó. Persze, ehhez is érteni kell, akárcsak a palántaxieveléshez vagy a szeg fű termesztéshez. ✓ A másik hagyomány az ostyasütés, melynek életbentartását a nemzeti bizottság is támogatja, mégpedig helyi gazdálkodás formájában, a kereskedelmi megrendelések összpontosításával és hivatalos rendezésével. a kertbarátok Érdeme: jö bort iszik a falu A kertószkedőket az újkori történelem hagyományteremtőiként emlegetik. Mégpedig elismeréssel és lelkesedéssel. —A Nemzeti Frontnak nálunk tizenegy szervezete van újságolta Flaskár elvtárs, —- A Űiksri iiagpnimfteremtök szőlőt termel. A helyi kiállításokon, illetve az évzáró taggyűlés alkalmából évente megrendezett borkóstolón van mivel büszkélkedniük a kertészkedőknek. Vágán hatvanhatban tömörül Рек érdekvédelmi szervezetbe a kertészkedők. Az alapszervezet, néhai Bakó Sándor kezdeményezésére, huszonegy taggal indult, s elsősorban a szőlőtermelés fellendítésén fáradozékat egyesítette. A vezetőség előbb műtrágyát hozatott, az után szakembereket hívott, hogy magyarázzák el. miért kell kivágni és nemes oltványnyál pótolni a direkttermő ültetvényeket. Nem volt könnyű a meggyőzés, de végül Is eredménnyel járt, s a környéken ezért becsülik leginkább a vágni kertészkedőket. Hetvennyolcban új vezetőség került a szervezet élére. Eloöknefk Dudás Tibort választották meg. Ügy hírlik, a helybeliek tulajdonképpen ettől az időtől számítják a fellendülést. Az alapszervezet tagjainak száma pár óv alatt megkétszereződött. Persze nem csupán számbeli fejlődésről van sző. Megváltozott a szemléletmód, az embe-Nagyjából egy évtizeden át az egész környék itt értékesítette a gyümölcsöt, de a zöldség felvásárlását csak nyolcvanegyben sikerült megoldanunk. Lehet, hogy korábban ez is gátat vetett az érdeklődésnek. Mint megtudtam, az SZKSZ vágai alapszervezetének tagjai 1981-ben közel 500 ezer korona értékű zöldséget adtak át a Zelenina nemzeti vállalatnak. Ugyanebben az évben a másik megbízott felvásárló 70ezer korona értékben vett át gyümölcsöt az S7.KSZ KB Érsekújvári (Nové Zámky) Kertészeti Szolgáltató Vállalata, illetve ennek közvetítésével a Slovlik érsekújvári üzeme részére. Az alapszervezet tavaly hasonló forgalmat bonyolított le, s idejekorán megkötötte a szerződést az ezévi tevékenységre vonatkozóan Is. Az Igényekhez igazodva, a vágai kertészkedők zömmel retket, zöldhagymát, salátát, csomózott zöldséget, fokhagymát és fűszerpaprikát fognak termelni. Ezen túlmenően kajszit, szilvát és csemegeszőlőt kínálnak. Ügy tervezték, hogy csemegekukoricát is fognak termelni, de a Zelenina azt mondja, Ilyesmire nem tart igényt a piac. Nehéz elhinni, hogy Így van, de ha a termel-Állattartók, döntés előtt Furcsa, de tény, hogy ebben a községben úgyszólván egyáltalán nem érdeklődnek az emberek a háztáji állattartás iránt. Legalább is a szervezett formák iránt nem. Szerződéses állattartásra évek óta nem tudnak példát említeni, s szervezett kisállattenyésztésről is csupán feltételesen lehet beszélni. A létező alapszervezetnek ugyanis mindössze öt tagja van, s bár közülük hárman az országos kiállításokon is rendszeresen részt vesznek állataikkal, ekkora faluban ilyen szervezettség legfeljebb azért érdemel említést, hogy az évek óta magukra hagyott kezdeményezők ne veszítsék el a kedvüket. A nemzeti bizottság nyilvántartásából tudom, hogy a községben nincsen se tehén, se hízómarha, de még ló se, esetleg kölcsönbe. Néhányan még hizlalnak malacoj, juhokkal pedig egyedül Forró Árpád foglalkozik. Sokan tudják, hogy évenle tizennyolc-húszezer koronát kap gyapjúért, de még így sem akad követője. Baromfi? A tyúkokat valahogy nem kedvelik az itteniek. Júliusban 6683 tyúkot jelentettek be a tenyésztők. Mi az egy ekkora községben? így nem csoda, hogy a boltos hiába várja a tojást kínálókat. A kacsa- és tibahúst viszont minden bizonnyal kedvelik a vágaiak, hiszen a nyári tízezres állományból szilveszterre alig mafludt pecsenyének való. Búrhogy számítjuk, az áUa-t- I autó к ténykedése nem kielégítő. Lehet, hogy itt is a szervezéssel, a megnyeréssel va nbaj, mint korábban a zöldségtermesztésben? Ha így lenne, akkor erre hamarosan fény derül, hiszen úgy hírlik, a napokban nyilvános gyűlésen kell dönteniük a vágóiaknak, akarnak-e kisállattenyésztő szervezetet vagy sem. Ezzel azonban az ügyet nem szabadna lezárni. A területileg illetékes baromfiüzem, fajállattenyésztő vállalat, terményfelvásárló és forgalmazó vállalat, és nem utolsósorban a Jednota Fogyasztási Szövetkezet Is tehetne valamit annak érdekében, hogy a vágóiakat is megnyerje a háztáji állattartásra. így lenne igazán az újkori hagyományteremtők birodalma ez a települési KÄDEK GÁBOR III ll| UH till II ffttlwnill^ljllftlIWIllllltlMllW
