Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-25 / 25. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. június 25, 6 HONVÉDELEMRE KÉSZ MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK Eredményhirdetésre várnak a versenyzők Hangos vezényszavak, fegyverropogás, egyszóval „harci zaj“ verte fel a Kapronca völgy máskor háborítatlan csendjét. Egy napra az ember vette birtokába az ember* településtől távoli békés természe tét: autóbuszok, személykocsik sorjáztak a keskeny erdei úton motorzaj űzte . rejtekükből az ott megbúvó maaarakat, erdei ál latokat. A nagykürtöst [Vefký Krttš) lárás mezőgazdasági üzemeinek képviselői gyülekeztek hogy egymással versengve bizo nyítsák és fokozzák honvédelmi felkészültségüket, fizikai és szellemi rátermettségüket. Hagyományosan, immár nyolcadik alkalommal gyűltek össze, hogy megkezdjenek a Sport és honvédelmi verseny keretében a jmt Igazgatójának serlegéért, valamint a lövészetben az SZFSZ járási bizottsága elnökének kupájáért. A verseny tránt nagy volt az érdeklődés: 14 férfi és 10 női csapat 120 versenyzője igyekezett bizonyítani felkészültségét. Megnyitójában Milan Laurik, az SZFSZ járási bizottságának titkára vázolta a világpolitikai helyzetet, hangsúlyozta a Szovjetunió h'ketörekvéseit és a világbéke megőrzésének fontosságát. Rámutatott, hogy hazánknak és a szocialista társadalmi rendszer vívmányainak megvédéséhez edzett, politikailag elkötelezett emberekre van szükség, ezért rendkívül fontos, hogy rendszeresen feliesszük honvédelmi felkészültségünket. A megnyitó után tájékozódásifutással kezdődött a verseny, amely nem csupán erőt és kitartást, de jó helyzetfelismerést, logikus gondolkodást, gyors reagálóképességet Is igényelt. A gránátdobásnál és a céllövésnél pedig már a Jó szemre és a biztos kézre Isszükség volt. Az elsősegélynyújtás és sebesültszállítás, valamint a fertőzött területen való áthaladás és fertőtlenítés már egészségügyi és honvédelmi alapismereteket is követelt a versenyzőktől.. Versenyláz, szurkolás tehát volt bőven a késő délutánba nyúló versenyek során, hiszen mindenki a legjobbak között akart végezni. Az ünnepélyes eredményhirdetésnél aztán kiderült, hogy kinek sikerült a legjobb eredményt elérni. A „Sport és honvédelmi versenyében a férfiak között a Bussai (Busince), az Ipolybatogi I Báliig nad Ipľom) Efsz és a nagy kürtösi (Veľký Krtíä) Agrokémiai Vállalat csapata szerepelt a legjobban. a nők versenyéből pedig a Nagykürtöst Állami Gazdaság, az Agrokémiai Vállalat és a Závadai Efsz együttese került az élre. A lövészetben elért eredmények alakulását lényegesen befolyásolta az, hogy a versenyzők nagy részének „Idegen“ fegyverrel, próbalövés nélkül kellett a „feketébe találnia“, A férfiak versenye végül Is így alakult: Kisöbű puska — Pavel Kefko, Zsély (Zelovce). Pavel OCenáš mérnök. Agrokémiai Vállalat, Nők: kisöbű puska — Anna Maéudová. Závada; pisztoly — Katarina Kubnlíknvá, Agrokémiai Vállalat. Minden versenyszámban az első három helyezettnek díszoklevelet és tárgyi jutalmat adott át az SZFSZ jb elnöke, Sarason elvtárs, aki értékelésében pozitívan méltatta a versenyzők teljesítményét és meggyőződését fejezte ki. hogy a rendezvény jő) szolgálta a haza védelmére való felkészülés és a béke megőrzésének ügyét. Mindent egybevetve: a nagykürtöst járás mezőgazdasági üzemel dolgozóinak idén megrendezett VIII. sport és honvédelmi versenye, melyet a (árási mezőgazdasági Igazgatóság, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a Honvédelmi Szövetség járási bizottsága, a Száraznyírjesl (Suché Brezová) Efsz védnöksége alatt rendezett, eredményes volt. Ezt állapította meg az értékeléskor RSDr. Pavel Pekár, a járási pártbizottság mezőgazdasági titkára, Mikuláš Melišík mérnök, a Jml főagronómusa, Viktor Maga ezredes, a járási katonai parancsnokság parancsnoka és Ján Kulich, a jnb védelmi tanácsának titkára Is. Rendezők és versenyzők tehát a jól végzett, eredményes munka érzetével térhettek haza a hangulatos Kapronca-völgyből. BÖJTÖS JÁNOS Milan Laurik, az SZFSZ titkára gratulál a legjobb tknak (A szerző felvételei] s N I l Eszti néni ecsetje motívumokat, de kedvelem a madarakat Is. Emberi figurákat főleg a népszokásokat megörökítő jelenetekben ábrázolok, vagy ha valamilyen mese egy-egy részletét festem meg. — A munkaeszközök között csak ecsetet látok, ceruzát, vagy egyéb rajzolóeszközt — amivel felvázolná a festésre szánt témát — nem. — Kezdettől fogva csak ecsettel dolgoztam, minden előzetes felvázolás nélkül láttam a festéshez. Nagyobb figyelmet igényel így a munka, de én már megszoktam ezt a munkaformát. — Eszti néni tányérjai, korsói megtalálhatők-e máshol is? — ö, gyakran keresnek fel a falu bői az ismerősök, na meg a fiatalok, s megkérnek: fessek nekik egy tányérra vagy vázára valamit. Némelyek megadják a témát, sőt hozzák a megfestésre szánt edényt is. így bizony jónéhány megfestett edény került másokhoz az elmúlt tizenöt év alatt. De többet a helyi néprajzi szobának is odaqjándékoztam. Volt olyan is, hogy a közeli fürdőben üdülők „hírét vették“ a kedvtelésemnek, felkerestek, s addig nem mentek el, míg egy két darabot el nem adtam nekik. Legutóbb egy cseh házaspár keresett fel hasonló kéréssel, s szinte nem is tudták, hogyan nyilvánítsák ki hálájukat. — A családban volt-e valaki, aki hasonló „alkotómunkát“ végzett? — Nem tudok róla, hogy valaki foglalkozott volna ilyesmivel, egyedül édesapám kosárfonása a kivétel. Évente sok különféle kosarat készített, természetesen megrendelésre vagy eladásra. Faluhelyen a földművelésnél, vagy az állatok gondozásánál mindig szükség volt különböző kosarakra, így bizonyos jövedelemforrást is jelentett ez a családnak. Eszti néni népművészete falujában, Boriban (Bory) közismert, lassan nem is lesz ház, ahol valamilyen alkotását ne lehetne megtalálni. Kedvtelésével nemcsak magának szerez örömet, de azoknak is, akik egy-egy általa festett tányért, vagy egyéb edényt magukénak mondhatnak. (böjtös) (A szerző felvétele) Art először fár Eszti néni, Hengerlés Józsefné lakásában, ugyancsak meglepődik a falakat sűrűn borító festett tányérok láttán. Csodálkozása csak fokozódik, amint megtudja, hogy ezeket mind a ház asszonya, Eszti nént festette az elmúlt másfél évtized alatt. Honnan adódon a művészi hajlamnak ez a kései felszínre kerülése, hiszen Eszti néni idén májusban már a hatodik X-et hagyta maga mögött? A virágos udvarban kis asztalka előtt ül Eszti nént, egyik kezében tányér, a másikban vékony ecset, melynek nyomán élénk színek töltik meg a porcelán fehérségét. Nézem a gyakorlott mozdulatokat, a kéz biztos vonalvezetését, a vázlat nélkül készülő mű születését. Az ecsetvonások közepette folytatott beszélgetőből kiderül, hogy Eszti néni gyermekkora óta a színek szerelmese, hogy már iskolában is kiváló rajzoló volt és az év végi „házi kiállítások" alkalmával az ő rajzlapjai mindig ott voltak a közszemlére kitett legjobb alkotások között. Az iskola elvégzése után egyre kevesebb idő jutott a rajzolásra, festésre, hiszen abban az időben a család minden tagjának a létfenntartás biztosításán kellett elsősorban fáradoznia. Később, amikor férjhez ment, a háztartás kötötte le szabadideiét, majd a gyerekek — négy lány és egy fiú — nevelése szorította háttérbe az ecset iránti vonzódást. A szunnyadó láng tizenöt évvel ezelőtt lobban fel olthatatlanul, amikor Eszti nént szíve „rakoncátlankodni" kezdett; az orvosok eltiltották a nehezebb munkától. A tétlenséget azonban nem tudta sokáig elviselni, elő-' vette hát gyermekkort vesszőparipától. Kezdetben festett mindenre: műanyaglapra, tányérra, de kidobott szék ülőkéjére ts. Később maradt a tányér, s ehhez jött a köcsög, a korsó, s a különféle vázák, melyek ott sorakoznak a szekrények tetején. — Az Itt látható edényeken ugyancsak változóak a témák. Honnan veszi ezeket, s mit fest legszívesebben Eszti néni? — A falusi ember mindig közel áll a természethez, nekem ts ez kínálja a legtöbb megfesteni valót. Igen gyakran festek virág- és gyümölcs-A kürti (Strekov) „Ojsor“ egyik diófáktól övezett, szép utcájában la kik Bíró Józsi bácsi, vagy ahogyan nevezik, az „ezermester“. Példás rend uralkodik a portáján, ügyes keze nyoma ott van mindenütt. Most mégsem azért kerestem fel, hogy körülnézzek jól gondozott gyümölcsösében, vagy minden szükséges kellékkel felszerelt kis műhelyében, ezermester mivoltának egy másik oldalát szerettem volna megismerni. Bevezet a szobába, hellyel kínál, de addig szinte szóba állni se hallandó velem, amíg az asztalra helyezett poharakat tele nem tölti borocskával. Saját termés, teszi hozzá büszkén, de én látom, hogy nemcsak erre büszke: várja, hogy észreveszem-e a jófajta nedűt tároló pohos demizson díszes fonását. Persze, hogy észreveszem, hiszen tulajdonképpen ezért jöttem: Józsi bácsiról ugyanis már régóta tudom. hogy egyik legkedvesebb időtöltése a palackok, demlzsonok díszes, népművészetnek Is beillő befonása. — Ez ts egy szép példány — mutatok az előttünk levő demlzsonra — de bizonyára akad Itt még több ts... Láthatnám őket? — Csak azokat, amelyeket nem ajándékoztam el. Már úgy van az: nagy a család, négy gyermekem van, A szerző felvétele meg aztán a barátok, tsmerősök ts szívesen fogadtak egy egy darabot. — Mióta foglalkozik .ezzel az érdekes munkával? • — Hát ezt egészen pontosan meg tudom mondani: 1949. január 12-én kezdtem kötni az első darabot, fel van jegyezve... Tétidöben bekényszerül az ember a szobába, én azonban valahogy nem bírom a tétlenséget. (gy próbálkoztam meg vele, alig huszonkét éves koromban ... — Össze tudná-e vajon számolni, hogy ez alatt a közel harmincöt év alatt hány darabot készített? — Hány darabot...? — Elgondolkodik, és nem nehéz rájönnöm, hogy ilyesmi soha nem fordult meg a fejében eddig. — Hát... lehet vagy százhúsz, százötven__de az ts lehet, hogy sokkal több. — Mennyi idő alatt készül el egyegy darab? — Az sok mindentől függ: a palack vagy a demizson nagyságától, a választott mintától, no és persze attól, hogy mennyi időm jut a munkára. És bizony nem sok. hiszen mint hivatásos gépkocsivezető dolgozom, jelenleg a bősei (GabéfkoVo) • vízerőmű építésénél. 5 ha már ez Is szóba került, ne vegye dicsekvésnek ha elmondom: eddig félmillió kilométert vezettem baleset nélkül, nemrég kaptam jutalmat érte. Még egy utolsót koccintunk, aztán mielőtt elbúcsúznánk, Józsi bácsi mégegyszer körbetnvitál az udvaron és a kerten. Akármerre nézek, mindenütt ezernyi apró, szellemes ötlet árulkodik arról, hogy valóban méltán illeti őt meg az „ezermester“ Jelző. Kérdésemre, hogy hol tanult meg ennyi ügyes fortélyt, huncut mosolylyal csak ennyit válaszol: — Ja, kérem... a szükség olykor mestert szül... Kárpát; Miklós OZSVALD ÄRPÄD: A KIS P0STÄS Ozsvald Arpád Ifjúsági regényének hőset falusi gyerekek. A cselekmény a második világháború idején játszódik, a történet pedig arről szól, miként találják meg ezek a gyerekek a háborús körülmények között ts a játék, a gyermekkor örömeit. A mű második kiadásban jelenik meg. MÉSZÁROS KAROLY: MAGÁNÜGYEK Mészáros Károly elsó önálló elbeszéléskötete a Főnix Füzetek sorozatban jelent meg. Az Író — akt a Csalló köz szülötte — mai vidéki, falusi és kisvárost emberek életét ábrázolja mindennapi gondjaikon, munkájukon és magánéletükön keresztül. Hősei többnyire hátrányos társadalmi helyzetből Induló fiatal emberek, akik környezetükben nehezen találják a helyüket. Az írö tárgyilagosan, ám mindenkor megértéssel mutatja be őket. DOBOS LASZLft: GONDOK KÖNYVE „Negyedszázad tréseiből válogattam egy könyvrevalőt; igazolásul, mentségül, a magam tetteinek számonkéréséül is...“ — így jellemzi esszéinek és irodalmi tárgyú cikkeinek gyűjteményét Dobos László. A kötetben egy Irodalomszervezői pálya alakulása, egy írói szemlélet érlelődése rajzolódik ki emlékeken, gondokon, kérdéseken keresztül — kisebbségi életünk egy útkereső korszakával a háttérben. KAREL CAPEK: AZ IRODALOM MARGÖJÄRA Az új Capek-válogatás a korábban megjelentetett Kulisszatitkok, Emberi dolgok, Évszakok. Tárgyak és tájak című kötetek után a kiváló cseh Írónak és újságírónak irodalommal, írótálsakkal, a kor irodalmi problémáival és a szavakkal foglalkozó publicisztikájából ad magyar fordításban ízelítőt. ELIŠKA JELlNKOVA: HOGYAN UTAZTUNK, HOGYAN UTAZUNK Jellnková az utak és a modern úthálóeat kialakulását, fejlődését, valamint a boltíves építkezés és a hídépítés fejlődési szakaszait mutatja be könyvében. Mondanivalóját és stílusát a 9—12 éves gyermekek Ismereteihez Igazítja. A száraz tényeket sok érdekes epizóddal, történelmi anekdotával fűszerezve teszi elevenné. 1*М 1МИппNoГ1Т>«Г|Т1|пш»иш1П1ш«|иштмм|||||| mm i—m
