Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-25 / 25. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. június 25, ACSKP XVI. kongresszusa, valamint az ezt követő KB-plénumülések határozataiból a Szövetkezeti Földművesek Szövetségére, központi, Járási szerveire, valamint alapszervezeteire Is fokozott feladatok teljesítése hárul. Ezzel kapcsolatban felkerestük Vidra Lászlót, az SZFSZ Galántal Járási Bizottságának titkárát, s megkértük, válaszoljon néhány kérdésünkre. 9 Titkár Elvstársl Járási bizottságuk mit tesz a szakmai-politikai nevelőmunka minden eddiginél rendszeresebbé és eredmnéyesebbé tételéért? — Tevékenységünk szerves része vetkezeti közlönyt (újságot) Jelentet meg. Járási bizottságunknak mindeddig nem volt hatásos propagandaeszköze, úgynevezett szócsöve, melyen keresztül szólhatott volna a Járás szövetkezeti tagságához, alapszervezeteink tagjaihoz,. így tehát a kollektív agitátor szerepét sem tölthette be. Am megtettünk mindent, hogy a Jövőben magunkénak mondhassunk Ilyen hasznos propagandaeszközt. — ... Visszatérve a szemléltető agltáclóhoz, ennek nagy Jelentőséget tulajdonítunk. S vannak Is olyan szövetkezeteink, mint példul a hidaskürti (Mostová), a zsigárdl (Žiharec), a sókszelőcei (Selicece) és mások, amelyekben valóban példásan és rendszeresen gondoskodnak a propagandatáblák, faliújságok friss és érdekes anyagokkal való betöltéséről, ara Is ügyelve, hogy azok olyan helyen legyenek, ahol aránylag sokan megfordulnak, amellett avatatlan kezek kárt ne tehessenek benne. 9 A helyzet azonban nem mindenütt ilyen rózsás ... Előtérben - az EMBER a szakmai-politikai nevelés, amire nagy gondot fordítunk. Számos előadás elhangzik a Jelenlegi súlyos világgazdasági helyzetről, hazánk szerepéről a világgazdaságban, s természetesen a XVI. pártkongresszus határozataiból eredő szövetségi feladatainkról. A közelmúltban például több Járási vetélkedőt rendeztünk, különböző témakörökben. Azt tapasztaltuk, hogy a tudásgyarapltásl vágy, felkeltésének, ü] ismeretek szerzésének, az emberek egészséges politizálókészsége ébrentartásának egyik céltudatos módszere lehet a szellemi vetélkedő. Egyszerűen azért, mert a dolgozók ezáltal önmagukat kötelezik el a szélesebb körű tudás megszerzése végett, akarva, nem akarva Is a tudás forráséhoz — az Irodalomhoz, a szaksajtóhoz és az önművelés más bevált eszközeihez — nyúlnak. A közösség előtti szereplésükön keresztül sikerélményben van részük. Véleményem szerint Ily módon tömegeket lehet megmozgatni, tanulásra szoktatni, hiszen a vetélkedő hallgatósága, nézőközönsége Is szórakozva tanul. — Céltudatos útkeresés az, amit teszünk, mellőzve ezáltal a beldegződött rosszat; például az előadások során nemegyszer éppen az érthetőség az, ami csorbát szenved, s ezáltal nem talál az Ismeretanyag befogadásra. Ezért keressük az új, érdekesebb és célravezetőbb nevelési, Ismeretterjesztést formákat, hogy ne csak rendezvények sorát tudjuk magunk mögött, hanem a kitűzőt célt el is érjük. 9 A tájékoztatás, a népszerűsítés és az ismeretterjesztés föl bevált eszköze a szemléltető agitáció. Mi a helyzet ezen a téren a járás szövetkezeteiben? — Erről annyit, hogy szövetkezeteink legtöbbje, főleg a munkacsúcsok időszakában röplapokat, híradókat Jelentet meg, amelyeken a dolgozók szélesebb tömegeit tájékoztatják a szocialista verseny eredményeiről, Jő tapasztalatairól, s népszerűsítik a legjobbakat, az élenjárókat, példaképül állítva a tömegek elé. Eddig a dolog rendjén is lenne, csakhogy a tálcán kínált lehetőséget szalasztják el: a segítő szándékú bírálatot. Márpedig a versenyben lemaradozókat épp ezáltal lehetne ösztönözni, Jobb belátásra, ütemgyorsltásra bírni. A nagy nyilvánosság előtti segítő bírálat többnyire Jó nevelőeszköznek bizonyul. Ezt a fegyvert semmiképp sem szabad, úgymond a „zabba dobni“. .. — Néhány szövetkezet, mint például a pusztakerti (Pústé Sady), szö— így igaz. Éppen ezért olyan partnert keresünk, amely mind tartalmi, mind esztétikai szempontból segíteni tud. A Járási népművelési intézettel közösen készítettük el azokat a táblamintáket, melyekre a szövetkezetben szükség lesz. Ezenkívül olyan segédanyagokat kívánunk kiadni, mely módszertanilag sokat Jelenthet a mezőgazdasági propagandamunkát végzőknek. • Az ötéves tervidőszaknak mindjárt a felénél járunk; mi a helyzet a szövetkezeti tagság szakképzettsége terén? — Szövetkezeteink túlszárnyalják az ön által említett százalékarányt. Ha már számmal kezdtük, folytatom én is néhány számadattal. Nagyon dicséretes dolog például,, hogy a sellyei (Saía) szövetkezet dolgozóinak 97,3, a pusztakertinek 68, a deáki (Diakovce) szövetkezet tagjainak pedig a 64 százaléka szakképesített. Ez csupán néhány példa: természetesen, van még Jócskán behoznivaló az ötéves tervidőszak végéig egynéhány szövetkezetünkben. Évről évre gyarapítani kívánjuk a százalékarányt, éppen ezért a Jmi-vel karöltve nagy figyelmet fordítunk a szakképesítés problémáinak következetes megoldá-^ sára. 9 Az Üzemi szakoktatásnak rendkívüli a szerepe, mivel a tudomány és a technika állandóan fejlődik. Milyen a járás efsz-tagjainak részvételi aránya a szövetkezeti munkaiskolákban (üzemi szakoktatáson) és milyen volt az érdeklődés a haladó tapasztalatok tévéiskola tananyaga iránt? — A szövetkezetek vezetőinek együttműködésével egy-egy tanévben 3800 efsz-tagot sorolunk be az üzemi szakoktatásba. A tizenhat szövetkezetben harmickilenc tanközpont van felszerelve, ahol a tananyag elsajátítható. Ami pedig a mezőgazdasági dolgozók tévétskoléja tananyagainak sugárzását Illeti, a Járás szövetkezeti tagjainak 84,5 százaléka kísérte rendszeresen figyelemmel: 69 százaléka politikai oktatáson ts résztvett. — Ami a szövetkezeti szakoktatás 1982/83-as tanévét Illeti, Ismét a vágsellyeieket kell említenem: a tagság 79 százaléka vett részt a szakoktatásban. Egyébként, innen került ki a legjobb tanközpontvezető Is, JUDr. Jozef Cibufa személyében. Tanulságképpen: a Jövőben tovább szorgalmazzuk annak az elvnek a gyakorlati alkalmazását, hogy a szövetkezetek saját termelési-gazdasági feltételeiknek megfelelően használják fel a központi tananyagot, levonva belőle a számukra szükséges tanulságokat. A szebb és kellemesebb élet- és munkakörnyezetről nem elég beszélni, tenni is kell érte. Például úgy, mint ai Ipolybalogi (Balog nad Ipfom) Efsz-ben: a gazdasági udvart virágágyásokkal díszítették, a gazdasági épületek körüli, füvesített területeket pedig — a nyugdíjasok és az állattenyésztési dolgozók — rendszeresen kaszálják. Többet kell tenni azért, hogy a tanult szakismeretek ne kallódhassanak el, hanem —, mint szellemi töke — mihamarabb termelőerővé válhassanak. 9 Mi a véleménye a szervezeti átépítéssel kapcsolatban? — Mindenekelőtt az, hogy ha az SZFSZ-nek saját alapszervezete a szövetkezet, annak vezetői Jobban odafigyelnek a dolgozók szociális helyzetére, ezírányú problémák minél előbbi megoldására, a munkakörülmények Javítására, a termelési problémák rugalmasabb megoldására, a tervfeladatok határidőn belüli teljesítésére, ami méglnkább a szocialista versenyt, a brigád- és ésszerűsítőmozgalmat helyezi majd előtérbe, s természetesen a szakmai nevelést. Annyi biztos, hogy az SZFSZ Járási bizottságára az eddigieknél is nagyobb és felelősségteljesebb feladatok hárulnak majd, leginkább szervezési-irányítási téren. — Szívós célratöréssel és feszített szervezőmunkával elértük, hogy Járásunknak mind a tizenhat szövetkezetében van már alapszervezet. Kiválóan működik a galántal, a eellyel és a felsőszeli (Horné Sallby) alapszervezetünk. Persze, hogy másutt is kielégítő lehessen az alapszervezetek működése, sokat kell még tenni, főleg káderképzés terén. Az alapszervezetek vezetése fele-fele arányban oszlik meg az alelnökök és a káderosztályvezetők között. Ez az arány nem éppen kedvező. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a káderosztályvezetők tisztségükből eredően Jobban képesek irányítani az üzemi bizottságokat. Persze, több helyütt éppen fordított a helyzet. Személyes ellenőrzéseken, termelési értekezleteken való részvétel során az a vélemény alakult ki bennem, hogy az SZFSZ ereje, tekintélye nőtt, s azáltal, hogy szövetségünk az alapszervezeteken keresztül a munkahelyeken is Jelen van. Jobban odafigyel majd a Javakat teremtő emberre. Rajtunk és az alapszervezetek vezetőin múlik Jórészt, hogy a szervezet — a tagságra is támaszkodva — teljesíthesse küldetését. 9 Célratörő-e a járás szövetkezeteiben a szocialista brigádmozgalom? — A mozgalom átértékelésénél tartunk. Meg kell állapítanunk, hogyan tevékenykednek a brigádok, helyes-e a fokozatbeli besorolásuk, s melyik csak névlegesen szocialista. A minőséget tűztük célul. A mennyiség hajszolása tévútra vezet. A szocialista "brigádok legyenek valóban a munkaközösségek példaképei, hassanak mozgósítőlag rájuk, vegyék át hasznos kezdeményezéseiket, tanuljanak Jő tapasztalataikból és hasznosítsák,« azokat. Valahogy úgy, mint azt a sékszelőcei (Selice) szövetkezetben teszik. Itt a brigádokról való gondoskodást, azok helyes Irányítását a gazdaságvezetés messzemenően figyelemmel kíséri, amit a brigádtpgok kezdeményezéssel, példamutatással viszonoznak. Az a célunk, hogy valamennyi brigád élete telítődjék szocialista tartalommal, s kiváló eredményei folytán büszkén viselhesse a szocialista címet. 9 Az ésszerűsítő és üjltómozgalom helyzete? — Járásunkban csupán hat mezőgazdasági üzemben van Ilyen komplex brigád, ennek fele működik szövetkezetekben: a sopornyaiban (Šoporfta), az ábrahámíban és a vágfarkasdlban (Vlőany). Ezt valóban kevésnek tartjuk, annak ellenére, hogy létesülésükhöz segítséget nyújtunk. Bízom abban, hogy a szervezeti átépítés meghozza gyümölcsét. Alapszervezeteink Is lényegesen elősegíthetik, e fontos szerepet betöltő mozgalom kibontakozását és fellendülését. 9 Mondana valamit a szociális gondoskodásról. — Valamennyi szövetkezetnek van szociális programterve, amely széles körűen meghatározza a szociális gondoskodás, a biztonságos munkavégzés, az üzemegészségügy, a környezetvédelem, az erőfelfrissítés feladatait. Évente például a Járásban 3500—3800 dolgozó üdül bel- és külföldön, mintegy 350—360 részesül fürdői gyógykezelésben. A tizenhat szövetkezet közül csupán három nem rendelkezik üzemi konyhával; építéséhez azonban! már hozzáfogtak. Néhány efsz-nek van már egészségügyi központja. A szövetkezetek által építtetett négy — nyolclakásos épületekből egy — Javaslatunkra — mlkrobölcsődéül szolgál, hogy a dolgozó anyáknak ne kelljen a központi községek óvodáiba vinni gyerekeiket. — Természetesen a felsoroltakon kívül még számtalan formája van az efsz-tagokről és gyermekeikről valő gondoskodásnak. Azért Is szívügyünk a szociális gondoskodás sokoldalúsága, mert ez a dolgozók Jólétét s azonkívül a munkakedv fokozását, a termelést szolgálja. A beszélgetést köszöni: Fotó: —bor Kalita Gábor JOGPROPAGANDA Műszakonként: jé minőségű ételt Népgazdaságunkban a 70-os évek elején foglalkoztatott dolgozóknak csupán a 16—17 százaléka igényelte az üzemi konyhák szolgálatait. Részarányuk tavaly már csaknem 40 százalékot tett ki. Ezenkívül a dolgozóknak mintegy 8—9 százaléka étkezett „utalványra“ az e célra kijelölt vendéglőkben, ami az üzemi étkeztetésnek szintén bgyik formája. A CSSZSZK kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa továbbra is súlyt helyez az üzemi étkeztetés dinamikus fejlesztésére. Ez év elejétől érvényes a CSSZSZK kormányának 127. számú rendeleté az üzemi étkeztetésre vonatkozólag, mely feltételeket teremt az étkeztetési kapacitások hatékonyabb kihasználására, az ételek előállításának összpontosítására és korszerűsítésére, a választék további bővítésére, műszakonként, a dolgozók számára. Az áj rendelet gazdasági előnyt biztosít az üzemi étkezdék, konyhák üzemeltetői részére, ha szolgálatait felajánlja más szervezetek, üzemek, vállalatok részére is, és közösen újítják fel, bővítik vagy építenek üzemi konyhát. Az egyes szervezetek megállapodnak az együttműködés feltételeiben. Ha ilyen egyezség szükségtelen vagy lehetetlen, úgy az étkeztetést nyújtó szervezet az ételek elkészítéséhez szükséges nyersanyagok beszerzési árának egyötödét (20 százalékát) kitevő felárat számíthat fel ételenként. Ezt a felárat csakis a szervezeteknek számlázhatja. A koszfosoknak még az esetben sem szabad felárat felszámítani, ha az érvényes előtrások szerint az ételek teljes árát kötelesek megtéríteni. A kosztosokkal szemben következetesen be kell tartani az üzemi étkeztetés nyereségmentességének elvét. Az említett felárból származó anyagi eszközöket a szervezet a szociális-kulturális alapba utalja át, mely összeget kizárólag üzemi étkeztetésre lehet felhasználni. Így komolyabb összeg gyűlhet össze, melyet az étkeztető üzem felszerelésére, az egyes ételek minőségének javítására fordíthatja a megszabott kereteken belül. * Ezáltal a nagyobb szervezetek, melyek rendszerint az ilyen közétkeztető egységek üzemeltetői, az eddiginél nagyobb kedvet és készséget mutathatnak majd, hogy más, esetleg kisebb szervezetek dolgozóinak étkez,elését is vállalják, mely üzemek cmlgozóinak eddig alig akadt módjuk, lehetőségük az üzemi étkeztetés nyújtotta előnyök élvezésére. Az új kormányrendelet egyúttal megoldja azt a sokéves problémát is, hogy a szociális-kulturális alap nem terhelődik az üzemi étkeztetés személyi kiadásaival. Eddig ugyanis ez az alap jelentette e költségtérítés egyetlen forrását az esetben, ha az étel ellenértékében ezt a költséget a kosztos nem térítette meg. A szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa között 1982. áprilisában megkötött egyezmény alapján az új kormányrendelet olyan rendelkezést tartalmaz, mely szerint a személyi kiadásokat fokozatosan a szervezet téríti meg költségvetéséből. Ez azt jelenti, hogy a szervezet a személyi kiadások egy részét az üzemi étkezdében kiadott minden étel után 1 koronával téríti meg. Az 1984-es évtől kezdve в személyi kiadások teljes összegét téríti. így az egyes szervezetekben a szociális-kulturális alap lehetővé teszi, hogy nagyobb összeggel járulhassanak hozzá az ételek elkészítéséhez szükséges nyersanyagok vételárához; ily módon a kosztosok munkajellege szerinti legnagyobb tápértékü étkeket szolgálhatják fel. Egyúttal jogalapot teremt arra, hogy a dolgozók étkeztetésének biztosítására nagyobb öszszeggel járulhassanak hozzá — éspedig a délutáni műszakban 2,50, az éjjeli műszakban pedig 3,50 korona összegig. Az ilyen hozzájárulás már lehetőséget nyújt arra, hogy a műszakban dolgozók számára az ésszerű étkeztetés elveinek megfelelő ételeket nyújthassanak. Az említett intézkedések jelentősen elősegítik egyes üzemekben a több műszakos munkavégzést. Elég, ha csak arra utalunk, hogy a műszakok számának növelésével többek között az értékes energia ésszerűbben, jobban hasznosítható. A műszakok dolgozói számára azonban kedvezőbb munkafeltételeket kell teremteni, melyeknek nélkülözhetetlen alkotóeleme éppen a jé minőségű üzemi étkeztetés biztosítása. Az új rendelet szervezési-pénzügyi téren is elősegíti, hogy a hagyományos üzemi étkeztetés színvonalát elérje a vendéglői. Emellett biztosítékot szolgáltat arra, hogy az üzemek által adott hozzájárulás (egy főre számítva elérheti az 5,60 koronát) nem fogják más célra (például hideg ételek, alkohol, cigaretta stb. vásárlására felhasználni), ami az üzemi étkeztetés ilyen „utalványos“ formájánál gyakori volt. A nemzeti kormányok által már hamarabb jóváhagyott, és az ételek elkészítésének összpontosítását, észszerüsítését előíró program alapján ez az új kormányrendelet lehetőséget teremt arra, hogy körzeti és üzemi étel- és félkészétel-elöállitő részlegeket hozzanak létre. Lényegében a Kutná- Hora-i körzeti félkészételgyörtő tapasztalatainak gyakorist! felhasználásáról van szó. Igaz ugyan, hogy a program megvalósítása nagy mértékben függ a műszaki és technológiai berendezésektől is. Távlatilag az ételek előállításának ÚJ technológiáját alkalmazva jelentős anyagi megtakarítás érhető el, ugyanakkor kevesebb munkaerő kell majd az üzemi étkezdékben, megteremtődhetnek a biztonságosabb munkafeltételek, s a munkahigiénia is javul. Az új kormányrendelet jelentős mértékben számol a nemzeti bizottságok kezdeményezésével, összehangoló tevékenységével, mellyel a dolgozók üzemi étkeztetése tovább tökéletesedhet, tekintet nélkül arra, hogy az egyes üzemek mely tárcák, minisztériumok hatáskörébe tartoznak. Ehhez a nemzeti bizottságoknak kellő jogalapot és jelentős jogkört biztosit a 69/1967 törvényszámú novelizált (módosított) rendelet, mely úgyszintén 1983. január l-től van érvényben. —ВНР— Szervezeti tevékenységünk A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szervezett átépítése folytán alapszervezetet létesítettünk, amely 1982 decemberétől tevékenykedik, mégpedig az erre vonatkozó Irányelvek szerint. Mivel nagy a taglétszám, a növénytermesztésben öt, az állattenyésztésben hét, a gépüzemeltetésben hét, a gazdasági és adminisztratív vonalon három, a nyugdíjas tagok körében hét szakaszt szerveztünk, élükön egy-egy szakaszbtzalmlval. A szakaszblzalmlkat tisztségükben az ágazati évzáró taggyűlések Is megerősítették. Márciusban öt szakaszblzottságot alakítottunk, s megválasztottuk ezek elnökét, alelnökét, valamint jegyzőkönyvvezetőjét. Első ülésükön a szakaszblzottságok elkészítették a havi cselekvési tervet, meghatározták — a termelőrészlegek vezetőivel együttműködve — a gyűlések Idő- és napirendjét. Valamennyi szakaszbizalml megkapta a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szervezeti életére vonatkozó rendelkezéseket. Szövetkezetünk vezetőségének szilárd meggyőződése, hogy a szakaszbtzalmiak lelkiismeretes és felelősségteljes munkája (a szervezeti életet Illetően) számottevően hozzájárulhat a tagság szakmai-politikai oktatásához, a szociális-kulturális Igények Jobb kielégítéséhez, a termelés Irányításához és a termelést feladatok eddiginél Is következetesebb teljesítéséhez. MVDr. Perecz Gyula, . a végfarkasdl (Vlöany) Haladás Efsz elnöke
