Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-22 / 3. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. január 22. Tapasztalatok egy szövetkezetből: ttsszhanoäan a termelés és a védelem A bodollói (Budnlov) sző vetkezet a kassai (Košice) járás legnagyobb mezőgazdasági Üzemei közé tartozik. Nyolcszázhúsz tagja van, hatezernégyszázötven hektáron gazdálkodik. Vagyonuk jócskán meghaladja a százmillió korona értéket, ami legjobban az állattenyésztésen keresztül illusztrálható: jelenleg 4500 szarvasmarhát tartanak, azonkívül egy forgóban közel tízezer sertést, juhállományuk jelenleg mintegy 2200, ebből 800 a törzsállomány. A felsoroltak mellett természetesen nagy értéket képviselnek a korszerű gazdasági épületek és a terjedelmes, jól felszerelt géppark is. A szövetkezet rövid bemutatása után arra kértem Köteles Ágoston agrármérnököt, a gazdaság elnökét, hogy szóljon néhány szót a Honvédelmi Szövetség munkájáról és a polgárvédelem színvonaláról a szövetkezetben. Már beszélgetésünk első mondataitól kezdve nyilvánvaló volt, hogy az ilyen Irányú munkához komplex módon, a termelési feladatokkal összhangban állnak hozzá. Mindenekelőtt jól szervezett tömegpolitíkai és ágitativ munkával megértették a szövetkezet tagjaival, hogy napjaink viszonyai között nem elég felépíteni az értékes gazdasági objektumokat, üzemeltetni azokat, megtermelni a javakat — arra is fel kell készülni, hogy szükség esetén mindezek megvédéséből is aktívan^ klvehessék a részüket, jól szolgálja ezt a célt a Honvédelmi Szövetség alapszervezete, amely a polgárvédelmi tévé kenységet irányítja. E munka szervezésében áz elnök mellett olyan jól képzett szakemberek állnak az élen, mint dr. Varga László telepvezető, aki kitűnően ismeri a poigärvéďelem minden területét, valamint Szitái Gábor és Darján jános agrármérnökök, akik az állattenyésztés, illetve a növénytermesztés területén részesültek Ilyen Irányú szakmai iképzésben. Megszerzett ismereteik között sok az olyan, amelyet közvetlenül lehet hasznosítani a mindennapi munkában. Például a gazdasági épületek tervezésénél eleve a minimálisra csökkentik a gyúlékony anyagok felhasználását, és nem feledkeznek meg a hatékony tűzvédelem egyéb formáiról sem. Az állatállomány védelmében megoldották az épületek nyílásainak olyan lezárását, amely megakadályozza, illetve meglassítja a szennyezett külső levegő bejutását az istállótérbe. Arra Is rájöttek, hogy például a takarmányrépa vermelésénél az esetleges rádioaktlv csapadék ellen is védekezni lehet — csak a befedő réteg vastagságát kell alkalmasan megválasztani. A fóliasátrakkal kapcsolatban szintén megtalálták annak a módját, hogyan használhatók fel szükség esetén az értékek és az életek védelmében. Egyre több szakemberük szerez jártasságot a legkülönbözőbb vegyszerek felhasználásában is; az itt szerzett ismeretek sokszor közvetlenül felhasználhatók a vegyi fegyverek elleni védekezésben. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni, hogy nagy gondot fordítanak a szövetkezetben dolgozó sorköteles fiatalok katonai szolgálatra való előkészítésére, amihez a szövetkezet minden anyagi támogatást megad. A képzés gondosan öszszeállltott terv alapján alapján folyik, amely az alapszervezet éves tervének szerves részét képezi. Ugyanez a terv hangolja össze a honvédelmi nevelés és a polgárvédelem többi területét is, mint azt láthattuk, teljes összhangban a mindennapi munkával és a termelés feladataival. Illés Bertalan Lövészek a javából Hagyományaihoz méltó, gazdag tevékenységet fejt ki az Udvardi (Dvory n/2itavou) Mezőgazdasági Szaktanintézet munkaközössége éš tanulógárdája a honvédelem terén. A HSZ iskolai alapszervezetének nem kevesebb, mint 164 tagja van, elnökük Jokel Imre mérnök. A különböző szakkörök tagjai sok szép sikert értek már el a járási, sőt kerületi szintű honvédelmi versenyeken, leginkább talán mégis a Benkovič Józsetf vezette lövészkor érdemli meg a közelebbi bemutatást. A körben Jelenleg két flü- és egy lánycsapat dolgozik, akik a Járási bajnokságban, valamint a középiskolák járási versenyében több első helyezéssel büszkélkedhetnek. Nemzetközi porondon is öregbítették már az iskola jó hírnevét: magyarországi barátaik, a velencei szakmunkásképző Intézet pedagógusai és tanulói meghívására többször részt vehettek a magyarországi szakmunkásképzők országos honvédelmi versenyén, a Népszava serlegért. A verseny legutóbbi évfolyamáról két első, egy-egy második és harmadik helyezés birtokában a legeredményesebb csapatként térhettek haza. A tavalyi „hazai“ bajnokságban a lövészkör négy tagja végzett az első tíz között. Közülük hárman (Halász Éva, Fitos Róbert, Marian Holubec] II., a mindössze 13 esztendős ifj. BenkoviC József pedig III. osztályú minősítést szerzett. Ezek a szép eredmények persze nem születnek egyik napról a másikra. Mindenekelőtt gondos tehetségkutatás áll mögöttük: minden évben megrendezzük az Iskola „házi“ lövészversenyét , átlagosan 150—180 elsős részvételével. A verseny kitűnő alkalom a válogatásra, Idejében meg lehet kezdeni a tehetségesekkel való foglalkozást. A lövészet egyébként a helyi alapiskolákban Is nagy népszerűségnek örvend. Ha ehhez még azt Is hozzáteszszük, hogy Udvardon működik a járás egyik legnagyobb körzeti kiképzőközpontja, érthetőbbé válik az Igéiny, hogy végre felépüljön egy korszerű lőtér a községben, amely a légpuska és a kisöbű sportpuska kategóriájában egyaránt alkalmas versenyek rendezésére. Ez utóbbi kategóriában ugyanis az udvardi versenyzők mind a mai napig a 22 km-re fekvő Suranyba 'kénytelenek járni edzésekre Remélhető azonban, hogy már nem sokáig, mivel a szaktanintézet HSZ-alapszervezete társadalmi munkában vállalta egy minden igényt kielégítő lőtér felépítését Elkészültével minden bizonnyal még színvo nalasvbbá és eredménvesebbé válik majd a lelkes udvardi sportlövészek munkája. PLAVEC J. PAVEL Ideje lenne néhány kérdést közelebbről szemügyre vennünk az Ifjúság szervezett tevékenységével kapcsolatban. Például: Miért van az, hogy még a legaktívabb ifjúsági szervezetek is csak részben és formálisan rendelik alá tevékenységüket a központi irányelveknek? Miért változtatnak nehezen a szervezésben, az Irányításban és a programtervezésben kialakult helyi szokásokon, formákon? Egy-egy jelentősebb tanácskozást, mint amilyen a SZISZ III. kongresszusa is volt, miért nem követi mindenütt a szellemi, eszmei Vérátömlqsz-| tés? Az életünk alakulását, fejlődésünk irányvonalát befolyásoló társadalmi eszmék megkövetelik, hogy az Ifjúság eleven vitákkal, aktív termelési hozzájárulással, egyszóval a kongresszusi határozatok maradéktalan teljesítésével támogassa a közösség általános igazságait s tennivalóit. A rozsnyói (Rožňava) járás kiemelkedően legaktívabb Ifjúsági szervezete a hétszáz lakost számláló Pa6őn működik. Tavaly a választási programban való aktív részvételükért elnyerték a SZISZ Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának ván dorseriegét. Színvonalas klub rav6kArivs6sfik£rt pedig az Élet Fája bronzpla;ettel tüntették ki a harminckét tagú ifjúsági .szervezetet, amelynek elnöke R-ižena Potocká. Beszélgetésünk re szemmel láthatóan felkészült, az első kérdésem mégis megválaszolatlanul maradt: — Mit vonatkoztattatok magatokra a SZISZ III. kongreszszusának határobataiból? Hogyan hatott rátok e legmagasabb szintű tanácskozás, s ennek szellemében mit és menynyiben fogtok másként, illetve Jobban csinálni? Elbizonytalanodott hangon kérdez vissza: — Nem tudom, mit kellene másként csinálni? (Az olvasó ne vegye ezt kihegyezett történetnek, hiszen lényegében ez a válasz a rozsnyói járás falusi szervezeteinek legtöbbjénél általánosítható problémára vet fényt. A hiányérzet egyértelmfi okozója — mondjuk ki — a SZISZ járási bizottságának sok esetben bürokratiikus és formális, „papírformán“ alapuló munkája. Ezenkívül nemcsak a „befutott“, jólmenő szervezeteket kellene a Jb dolgozóinak meglátogatniuk, s azok reklámozásával járási méretekre általánosítani az Ifjúsági mozgalom tevékenységének eredményességét. A falusi szervezeteket is nagyító tükröződnie kell.) E rövid kitérő után térjünk rá a paCal szervezet tevékenységének konkrét értékelésére. A fiatalok — társadalmi munka formájában — minden esztendőben bekapcsolódnak a választási program teljesítésébe. 1981-ben az új üzletközpont építésénél segédkeztek. Még ugyanabban az évben elvállalták a tűzvédelmi célokat szolgáló víztároló alapozását. Tavaly 2750 órát dolgoztaik le társadalmi munkában ennél i létesítménynél, amelyet az idén már át szeretnének adni rendeltetésének. A mezőgazdaságban Is tekintélyes a pačai SZISZ-tagok segítsége. Tavaly nyáron hatszázötven (I) mázsa szénát takarítottak be az állami gazdaság részére. Az Ifjúsági klub környékének a szépítésére ezerötszáz, a téli tüzelő biztosítására pedig nyolcvan óra társadalmi munkájuk jutott, ezenkívül öszszegyűjtöttek 310 mázsa fémHiányérzettel a SZISZ III. kongresszusa után alá kellene venni — s nemcsak papíron; irányítani, bevonni a közös munkába, és a számonkérést, értékelést is felelősségteljesen alkalmazni. A megszépített statisztikák elfedik ezeket a hibákat. A politikai értékelésekbeú az eredmények egysíkűsításával pedig éppen n fiatalok passzív rété gét ítélik további tétlenségre s idegenítik el a politikai Irányelvek elfogadásától, megértésétől. Mert például ha egy szervezet egész évben csak „lazsált“, s ennek — átértékelés, hibafeltárás, okfejtés, a helyzetjavításra tett javaslatok, szándékok, konkrét Intézkedések formájában — nincsen következménye, ott eluralkodik a szellemi restség, az érdektelenség és tekintélyét veszti a mozgalom: beáll a közöny. Ezért a kongresszusi határozatoknak a járási bizottság munkáiéban is hulladékot, összesen huszonkét akción 3700 órát dolgoztak le az elmúlt esztendőben! A falust sportszervezettel együttmüködve színvonalas, népszerű, immár hagyományos eseményeknek számító sportrendezvényeket bonyolítanak le. Ilyenek a gulyásfőzéssel „ízesített“ honvédelmi napok, a tavaszi honismereti gyalogtúra a környező hegyekbe, az évente kétszer is megrendezett asztalitenisz- és futballtorna, valamint a téli síverseny. A művelődésre és az Ismeretszerzésre is nagy gondot fordítanak. Tíz éve működik a négytagú hangoshíradö kör. Nem múlik el egyetlen hét sem, hogy ne rendeznének valamilyen vetélkedőt, előadást vagy beszélgetést. A múlt év programjában a Február és a ma, Lenin, a proletariátus tanítómestere, Hatvan éves a Szovjetunió és A járás munkásmozgalmi múltja című témák szerepeltek. Érdemes megemlíteni az orvosi és természettudományi előadásokat, s azokat a beszélgetéseket, amelyeket Fagyejev Ifjú Gárdájáról és Fučík emlékiratairól szerveztek. Nagy közönségsikerük van a könnyű- és komolyzenei estek' nek, amelyek lényegében kulturált keretekbe foglalt diszkórendezvények, a pionírok részére összeállított mese- és szórakoztató délutánoknak, a nőnapi és karácsonyi irodalmi összeállításoknak, valamint a szilveszteri esztrádműsoroknak. A fiatalok besegítenek a püt és a Nőszövetség ipun'kájába is. A tágas, ízlésesen berendezett klubhelyiségben tévé, lemezjátszó, magnetofon, valamint társasjátékok és folyóiratok sokasága szolgálja a fiatalok szórakozási és művelődési Igényelt. A közeljövőben — a bármikor bevethető kultúrműsorok készítéséhez — egy zenekart és egy tánccsoportot szeretnének alakítani. Terveik 'között szerepel még a község forradalmi hagyományainak felkutatásával foglalkozó szakkör munkájának a fellendítése, a propagandatevékenysőg fejlesztése és a közösségi kapcsolatok további mélyítése. Rájöttek arra, hogy a jó kollektíva — amelyben a barát menti a barátot az eltunyulás, a közömbössé válás veszedelmétől —i mindenkor a személyiség kibontakozását segíti elő. A pačai Ifjúsági szervezet legaktívabb tagjai Forgáö Stefan, Šoltés Štefan, Mankóvá Ružena, Cmorik Peter, Tindurová Iveta és természetesen Potocká Ružena elnök, aki szabadidejének tetemes részét áldozza a brigád-, sport- és klubmozgalom fejlesztéséért. Reméljük, hogy színes és tartalmas, közösséget formáló munkájukat a jövőben összehangolják a SZISZ III. kongresszusán elfogadott határozatok, Irányelvek értelmezésével s teljesítésével. KORCSMAROS LÄSZLÖ aaramawacam; сдиюиваяяваагкягея! öt évvel ezelőtt, úgy szeptember derekán híre ment a városban, .hogy felvételi vizsgákat rendeztek valamiféle táncegyüttes létrehozása érdé kében, s nem egész egy hőnap eltelté vei meg is alakulI Somorján (Šamo rín) a Csaltó Népművészeti Együttes. A csoport a Cse madok helyi szer vezetőnek kezdeményezésére jött létre 1977 októberében, s azóta Is a védnöksége alatt dolgozik. 1978-tól élvezik a Somorjal Városi Művelődési Ház, mint társfenntartó szerv támogatását is. Az együttes tagjai, diákok, óvónők, tani tónők és munkásfiatalok. A több mint harminc fős kollektíva alkotóelemei a tánckar és a zenekar, amelyeknek tagjai ötéves fennállásuk ideje alatt arra törekedtek, hogy feltárják a mármár elfelejtett ősi népi kultúrát, tánc- és zenei örökséget, hogy azt feldolgozva és bemutatva bizonyítsák kötődésüket Felső-Csallóköz hagyományaihoz. Az elért eredmények, a sikeres szereplések azt bizonyítják, hogy célkitűzéseiket, ha nem Is maradéktalanul, de teljesíteni Igyekszenek. Mint a bevezetőben mér említettem, két fenntartó szerve Is van az együttesnek. Az 6 gondoskodásuknak és törődésüknek köszönhető, hogy az együttes anyagi gondjai, bár teljesen nem szűntek meg, lényegesen enyhültek. De mivel ilyen nagy létszámú együttes fenn tartása — gondoljunk csak a vlseletekre, a hangszerekre, ” a különféle kellékekre vagy az utaztatásra szilárd anyagi bázist Igényel, a fenntartók közbenjárására más szervek Is nyújtottak segítséget. Így például a kulturális minisztérium, amely az induláskor és most, tes megosztott nagydfjat nyert, ugyaiiott Kaluz Árpád a legjobb szólótáncos megtisztelő címet kapta, Czingel László pedig a koreográfusok versenyének második helyezettje lett. Az ünnepi bemutatót fáradságos munka és nagy „drukk“ előzte meg, de mint a közönség sűrűn felcsattanó vastapsa jelezte, megérte. A Csalló a műsor első részében repertoárjának legsikeresebb táncait mutatta be. A szünetet követó második részben pedig a legényavatási, az első báli, a regrútakorl és a lakodalmi szokásokat bemutató táncszínházi összeállítással arattak megérdemelt sikert. a jubileum alkalmából is jelentős pénzügyi támogatást biztosított, továbbá a Csemadok Központi Bizottsága és nem utolsósorban barátok, kollégák, néprajzosok is segítették a csoportot. Az intézmények, a pártolók és a tagság együttes erőfeszítése, a sok lemondással járó céltudatos munka meghozta gyümölcsét. Az eltelt Időszakban a Csalló közel másfélszáz alkalommal lépett fel különféle rendezvények és versenyek alkalmából. Elért eredményeik bizonyítják, hogy az együttest joggal tartják számon nemzetiségi táncmozgalmunk élvonalában. Több alkalommal szerepeltek a zsellzl (Želiezovce) népművészeti fesztiválon, eljutott tak Gombaszögre, sőt az együttes szólistái meghívást 'kaptak a východnál folklőrfesztlválra Is. Sikerrel képviselték nemzetisé gi kultúránkat Tfinecben és Svldníken is, a lengyel és uk rán dolgozók kulturális ünnepségein. Az együttes tagjai közreműködtek az Örökség című Tóth József felvételei népművészeti tévéfilmben, és tánckultűránkat а II. Országos Amatőrművészeti Seregszemlén. Az 1982-es jubileumi év különben a legsikeresebbnek mondható, hiszen Zselizen az együt-Az ünnepi műsor egyik felejthetetlen képe a Csali gyermektánccsoport fellépése volt Reméljük és hisszük, hogy éppen ez az utánpótlást nevelő „kisöccs“ a biztosítéka annak, hogy még számos fellépés, próba, verseny és fesztivál mezőnyében szerepel sikerrel a Csalló Népművészeti Együttes, megérve fennállásának 10. évfordulóját is. BÄRDOS GABOR Ä Csalié fül
