Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-11 / 23. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1933. június 11. 14 ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT И HORGÁSZAT ■ Kollektív bölcsességgel As SZHSZ nyugai-ssiovtkiai szervezetének küldöttei a kö­zelmúltban Komáromban (Ko­márno) megtartott kerületi konferen­cián kollektiv bölcsességgel értékel­ték az eltelt öt év horgászati sike­reit, feltárták viszont a helyenként kiütköző hiányosságokat is. Gecző Béla agrármérnök, a kerti let! bizottság titkára a beszámolóban kiemelte, hogy a horgászszervezet a CSKP XVI. kongresszusának az Irány elveiből ráháruló feladatokat ered­ményesen teljesíti. Ez arra kötelezi a kerületi szervezet tagjatt, hogy az új választási Időszakban az Igénye­sebb feladatok megvalósítására Job ban felkészüljenek.' A kerületi bizottság, a városi és a helyi szervezetek választmányának tagjai az eltelt években arra tőre kedtek, hogy minél kedvezőbb lég­kört teremtsenek a politikai-nevelő­munka élénkebbé tétele, továbbá a sport, a gazdasági, s a horgászati te­vékenység fellendítése érdekében. Javult, dlnamikusabbá vált a kerü­leti szervezet életritmusa, tovább de­mokratizálódott a szervezeti élet. A választmány tagjai arra ösztönözték az alapszervezetek tisztségviselőit és tagjait, hogy minden tevékenységük­ben legyenek fegyelmezettek és el­kötelezetten valósítsák meg a célo­kat. Ennek Is köszönhető, hogy az alap­szervezetek tanácskozásainak nagy többsége méltó keretek között zaj­lott le, érdemben tárgyaltak a szö­vetség eszmei-politikai feladatai meg­valósításának hogyanjáról, a horgász­sport helyzetéről, valamint a gazda­sági és egyéb célok megvalósításá­ról Is. A kerületben persze akadnak olyan szervezetek is, mint például a seni­­cai, a skalica! és a somorjai (Samo­­rin) horgászszervezet, amelyek a múltban nem a főbb célokra, hanem a kevésbbé fontos feladatokra he­lyezték a hangsúlyt. Haladéktalanul szükséges, hogy ezek az alapszerve­zetek Is felsorakozzanak a legaktí­vabbak mögé és részt vállaljanak az Irányelvekben kijelölt feladatokból. A kerületi bizottság a Jövőben ls mindent elkövet azért, hogy az alap­szervezetek a szervezeti szabályzatok és egyéb szövetségi erkölcsi normák értelmében tevékenykedjenek. A ha­tározatok csak akkor segíthetik elő a célok valóra váltását, ha a horgá szók mindegyike kiveszi részét azok megvalósításából, tehát minden hatá­rozat annyit ér, amennyit abból kö­zös erőfeszítéssel megvalósítanak. Több horgászszervezet azzal jeles­kedett, hogy alkotó módon valósítot­ta meg az SZHSZ III. kongresszusá­nak horgászházak és egyéb fontos létesítmények kivitelezésére ösztönző Irányelveit. Rendkívül hasznos, taka­ros horgászházat épített például a komáromi, a galántai, a lévai í Levi­ce), a zselizi (Želiezovce) és több más szervezet, hogy méltó keretek közt oktathassa tagjait és kedvező feltételek mellett halgazdasági kísér­leteket ls végezhessen. Persze olyan szervezetek ls vannak amelyekben kényelemszeretetből vagy egyéb okokból nem törekedtek saját horgászház építésére. Talán azért nem, mert a tisztségviselők és a tagság kapcsolata meglazult. Képte lenek megszervezni a társadalmi munkát. Pedig nagy szükség lenne a horgászházra, mert nem tud jó.; hol elhelyezni a nyilvántartási és más anyagokat, nem tudják hol megtar­tani a tanácskozásokat és az isko­láztatást. A tapasztalatok bizonyítják, hogy az SZHSZ III. kongresszusa által jó­váhagyott és azóta létesült városi horgászszervezetek beváltották a hoz­zájuk fűzött reményeket sikeresen dolgoznak. Eredményesen aktivizál­ták a hatáskörükbe tartozó körzeti szervezetek tagjait, a szövetségi ős a helyi Jellegű feladatok megvalósi tását. A tisztségviselők közti munka megosztás kapcsán lényegesen javult az Irányítás és a szervezés színvona­la. A tanácskozások minőségi szintet értek el, s a felszólalók sokasága hasznos Javaslatokkal segíti a vezető séget. Szükségszerű viszont, hogy az alap­szervezetek mindegyikében a tiszt­ségviselőket segítő bizottságok minél hamarabb aktivizálódjanak. Köztük kell említeni az oktatással, a hor­gászsporttal, a gazdasági ügyvitellel, a halgazdaság] teendőkkel és más feladatokkal foglalkozó bizottságok megalakítását és állandó jellegű fel­adatokkal történő megbízását. Egy­­egy alapszervezet tevékenysége ak kor lehet valóban sikeres, ha a veze tőség biztosan támaszkodhat a bi­zottságok és az aktívák segítségére. A horgászsport például kerületi méretben mindkét ágazatban, vis a dobó technikában és a halfogó technikában utánpótlás hiányában megtorpant. Ha viszont az alapszer­vezetekben Jobban ápolták volna a sporttevékenységet, gondoskodtak vol­na utánpótlás neveléséről és a verse­nyeken való eredményes szereplésről, akkor e téren ls Jobb eredmények lennének. A kerületi bizottság a kö­vetkező Időszakban azon fáradozik, hogy fellendítse a horgőszsport mind­két ágazatát és versenyképes váloga­tott kerettel rabolhasson az országos versenyeken a dobogóra Jutásért. Csak természetes, hogy olyan alap­szervezetekben, amelyekben gondos­kodtak a fiatal horgászok oktatásá­ról, képességeik tökéletesítéséről, a versenyeken ma ls sikeresen szere­pelnek, dicsőséget szereznek a szer­vezetnek. Az eltelt öt évben a kerületi szer­vezet taglétszáma 2685-tel gyarapo­dott, s a tagok összlétszáma ma már meghaladja a 18 ezret. Ez azt bizo­nyltja, hogy az emberek sokasága kedveli a természetet, szívesen el­időzik a' vizek mellett. Az Idényben a hétvégeket sokan horgászattal töl­tik el, felújítják erejüket és felfris­sültén, élményekkel tele lépnek Ismét munkába. Tulajdonképpen ebben van a horgászat lényege. A szervezeti élet persze aktivitást ts követel, tehát azt, hogy a tagok részt vegyenek a közös akciókon, segítsenek a társadalmi munkákban, slb. Hozzájárulhatnak ezzel a szervezeti élet tartalmasabbá tételéhez. A szövetség másra át nem ruház­ható feladata az utánpótlás nevelése. Nagy segítséget nyújthatnak ebben az alapszervezeteknek a plonlrházak. Megszervezhetik a fiatalok horgászati szakköreit, felkészíthetik őket az alapfokú Ismeretekre, s ez feljogo sltja őket arra, hogy horgászati en gedélyt kapjanak, s közülük a leg jobbak esetleg a dobogóra ts felke rüljenek. Azon munkálkodnak, hogy pártunk irányelveinek szellemében alkotó mó­don elősegítsék a halhús-termelés növelését, a fogyasztók igényeinek a kielégítését. Kihasználnak erre min den erőforrást és eszközt. Ivadékne veló, szaporító és halhús-termelő lé­tesítményeket helyeznek üzembe, a korábban hasznavehetetlen területe­ken. Napirenden van minden olyan vízterület halgazdasági célzatú fel­­használása, amelyek erre a szövetség hatáskörében alkalmassá tehetők. Kerületi méretekben az eltelt öt évben 16 millió 466 ezer korona ér­tékben helyeztek ki ivadékot a vizek­be, vagyis 9 millió 57 ezer korona értékkel többet, mint az előző öt esz­tendőben. A múlt év viszont a vizek halasítása tekintetében minden ko­rábbinál sikeresebbnek bizonyult. A komplex halasltás mellett behozhat­ták a korábbi évek tartozásait ls. Olyan kedvező helyzet alakulhatott, amilyen már rég nem volt. Ennek köszönhetően a horgászható vizek, a nevelő, a szaporító és a halhús­termelő létesítmények telítettsége el­érte az optimális határértéket, s ez rendkívül biztató. Napjainkban az óf távlati célok és alapelvek kimunkálásán fáradoznak, amelyek nagyobb lehetőséget biztosí­tanak a korszerű gazdálkodási for­mák meghonosítására. A legnagyobbb problémák egyike a vizek tisztásává­­nak a megtartása, a halállomány kedvező életfeltételeinek a létreho­zása. A mérföldes léptekkel előreha­ladó iparosítás, s a nagy mennyiségű vegyszer felhasználása sok körzetben veszélyezteti a vizek biológiai egyen­súlyét. Haladéktalanul szükséges tehát a védőrendszerek kialakítása, a víz­szennyezés lehetőségeinek a megelő­zése, de az is, hogy a sporthorgászok mindegyike önzetlenül őrködjön a vizek tisztasága felett, leplezze le mindazokat, akik szennyezéssel, til­tott módszerekkel vagy engedély nélküli halfogással károkat okoznak, megszegve ezzel a jogszabályokat, tehát büntetést érdemelnek. A kerület vizeiből horoggal az 1978—82. évben összesen 2 ezer 025 tonna halat fogtak ki, tehát 439 ton­nával többet, mint az előző öt évben. A múlt évi halzsákmány 452 ezer 400 kiló volt, tehát meghaladta a 7 millió 600 ezer korona értéket. A pontyzsákmány ebből 202 ezer kiló­val és több mint 4 millió korona ér­tékkel a legnagyobb tétel, s eljutot­tunk ahhoz a ponthoz, amit horgá­szati körökben problémaként emle­getnek. Mégpedig azért, mert a pon­tyon kívül más halfajok ts léteznek, s ezeknek a horgászatát sokan nem kedvelik. Kerületi méretekben az évi hal­zsákmány tekintetében — öt év átla­gában — az 1981. év volt a legjobb. Egy-egy horgászra több mint harminc kiló halzsákmány jutott. Ebben a te­kintetben persze a múlt év is kedve­ző volt, hiszen közel 27 kiló halat számíthatunk egy horgászra, örven­detes lény, hogy a sporthorgászok az elmúlt öt évben a kerület vizeiből több mint 32 millió korona értékben fogtak halat. Ez tehát olyan adat, amely komentár nélkül ls jól bizo­nyltja a horgászati szervezet érdem­dús munkásságát. Az érdemek vl-Ounal halász hajdanában Fotó: G. B. szont azokat Illetik, akik a legtöbbet tettek a célok megvalósításáért. Az élet persze zajlik tovább. Az ünnepi és a munka Jellegű tanácsko­zások után, dolgos hétköznapok kö­vetkeznek. Ojabb célok megvalósítása került előtérbe, mert a fejlődés dia­lektikusán felfelé Ívelő. Közeleg az SZHSZ IV. kongresszu­sának megtartása. Természetes, hogy a szövetség nyugat-szlovákiai kerü­leti konferenciája ls ennek a Jegyé­ben zajlott le. A küldöttek nem csu­pán a véleménynyilvánításra, hanem arra ts törekedtek, hogy az égető kérdésekben szót értsenek. HOKSZA ISTVÁN + VADÁSZAT + VADÁSZAT -f VADÁSZAT + VADÁSZAT -f VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + más vadásztársaság A síkvidéki körzetekben szép szám­mal van apróvad, fim az őz is Jói érzi ott magát. A galántai járás leg­aktívabb vadásztársaságainak egyike a szenckirályfai (Kráfové pri Send) alapszervezet, amelynek huszonhat tagja és két jelöltje van. Vadászte­rületük mindössze 2500 hektár, s az erdős rész ebből elenyésző. A szenckirályfai vadászok is arra törekednek, hogy állományuk minél népesebb legyen. Sajnos, ez nem jór teljes sikerrel. A múltban például évente mintegy 600 fácánt lőttek, a múlt évben viszont csak 170-et Az elmúlt években átlagosan 600 nyúl került terítékre, 150—250 dara­bot pedig élve befogtak, A múlt év viszont annyira szegényes volt, hogy nyúlbúl egy sem került terítékre. Az őzállományból viszont minden évben 12 darabot lőnek. Kiemelt teladatnak tartják a fo­­golyállomány szaporítását Az idén például 300—500 darab mestersége­sen keltetett foglyot helyeznek a vadászterületre, amelyet a társa­dalmi mnnka sorén szerzett pénz­eszközökből vásárolnak. Az ősszel megszervezték as őr szolgálatot, hogy a vadak ne tehes senek kárt a szövetkezet kukoricá saiban A vadász társasághoz tartóz nak a környező községek vadászai ls. Közülük többen Braüslavában lak nak, s ez problémát okoz a vadállo­mány téli etetésénél, meg az eleség bekészítésénél. A vadtáplálék |elentős hányadát * fél hektárt kitevő vadföldről terem tik elő. A múlt évben például kuko rtcát termeltek. A vadak etetésére felhasználják továbbá a gabonahulla dékot is. Az eleség rugalmas kiszél Iftáss céljából az alapszervezet te­hergépkocsit vásárolt. A Já hírnév megtartásáról sem fe­ledkeznek meg. A vadászat hónap­jában, júniusban, előadássorozatot szerveznek, s a közfigyelmet felhív­ják e vadállomány védelmére. Éven­te megszervezik a szokásos trófea­­kiállítást. a azt egybekötik a va­dászfegyverek Ismertetésével. A ta­karmányok hasznosításával párhuza­mosan e vadriasstásről is gondos­kodnak, Járják a mezőséget. össze­gyűjtik a szárnyasvad fészekaljaiban levő tojásokat, hogy kikeltessék. Az idén ért véget az alapszerveze­tek tagfainak három éves ciklikus oktatása, amelyet a szövetség járási választmánya a Jókai (Jelka) vadász­­társasággal karöltve Hegysúron (Hrubý Sár) szervezett. Idénykezdés előtt gondoskodnak a vadászfegyve­rek szakavatott vizsgálatéréi is, hogy elkerülhessék a problémákat. A jelöl­teket mind elméleti, mind gyakorlati szempontból igényesen felkészítik az avatásra. A szocialista vállalások terén is szép sikereket érnek el. Összesen 550 óra társadalmi munkát vállaltak, a fák és a cserjék kiültetésében, hogy búvóhelyet és fészkelőhelyet biztosít­sanak az apró vad részére. A vadé szók ugyanakkor a gyümölcsfák le leptésénél ls sokat segítenek. Azoknak a vadászoknak, akik ku­tyaneveléssel foglalkoznak, az előirt juttatáson kívül, naponta 2,50 korona pótlékot fizetnek, hogy mentesíthes­sék őket a többletköltségektől. Min dent megtesznek azért, hogy védjék a vadat a károsító hatásoktól K. Sch. íredmenyes gazdálkodás A rozsnyói (Rožňava) járásban húsz vadásztársaság foglalkozik vadne­­vetéssel, ezerszáznegyvenhárom vadász bevonásával, 112 ezer hektár erdő­területen. Az utóbbi négy esztendőben egyre több érem bizonyltja a trófeák Jó minőségét, az eredményesebb vadgazdálkodást. A SZVSZ járási bizottsága a szervezeti élet aktivizálásával, a felelősségteljesebb munkavégzésre való ösztönzéssel, rugalmas szervezési intézkedésekkel lényegesen javította a vadásztársaságok munkájának hatékonyságát. Ugyanakkor csökkent az orvvadászok és az alapszabályokat sértő vadászok száma. A múlt évben huszonegyezer kiló vadhúst adtak társadalmunknak, tehát százharmlnchét százalékra teljesítették az értékesítést tervet. Ezzel szlo­vákiai méretben a harmadik helyet érték el. Tavaly a vadállomány selejtezése során 381 szarvast, 211 őzet, 394 vad­disznót és tíz muflont lőttek. A ragadozók közül a farkasok, s a hiúzuk tettek nagy kárt a vadállományban. Özeket, szarvasteheneket téptek szét Az elszaporodott ordasok közül csak kettőt sikerült puskavégre kapni. Hiúzből viszont tizenegyet lőttek, ötöt pedig csapdával ejtettek fogságba, s adtak át az Ostrava! Allatkertnek. A mezőgazdasági üzemek minden évben tetemes vadkárról panaszkod­nak. A vaddisznók garázdasága okozza a legtöbb gondot. A vadásztársa­ságok nem fizethetnek kártérítést, ám sokrétű brigádtevékenységükkel a csúcsmunkák Idején nagy mértékben enyhítik a gazdaságok munkaerő gondját. A múlt évben a vadászok 127 hektár gépekkel raegközelí(hetet-, len rétterületet kaszáltak le kézikaszával, betakarítottak 2500 mázsa szé­nát, 114 hektárról pedig a szálastakarmányt és a bálázott szalmát gyűj­tötték be. A legfontosabb teendők közé tartozik az etetők, a sözók Javítása és fel­töltése, a cserkészutak tiszttlása, s a téli takarmánykészlet biztosítása. Az idén hetvenhat hektár összterületen létesítettek vadlegelöt. Ezt külön­féle takarmánykeverékekkel vetették be. A feladatokat arányosan elosztják a vadásztársaságok között, s azon belül minden vadász megkapja a saját feladatát. A pár évvel ezelőtt be­vezetett módszerrel eredményessé vált a vadászok aktivitása. Tavasszal minden vadász névre kiállított könyvecskébe bejegyezve megkapja egész évre szőlő feladatát. Egy-egy teendő elvégzését a vadgazdák aláírással Igazolják. Az Időközönkénti értékelések során leellenőrzlk a könyvecské két. A mulasztásokért előre megszabott, s minden vadász által elfogadott pénzbírságot fizet a „vétkes“. A járásban egy többezer hektáros rezervátumban dámvadak nevelésével és szaporításával is foglalkoznak. Sikertelenül próbálkoztak viszont a fá cán’elepftéssel A vadneve’és terén a dernői (Drnava). a rozsnyó ■« pel sóéi (Pleíivecl, a dohéinál és a gnmrtrhorkai (Gemerská Hörkaj íász társaságok érik el a legjobb eredményeket. (K. L)

Next

/
Thumbnails
Contents