Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-04 / 22. szám

A PARADICSOM GYAKORI BETEGSÉGEI Baktériumos varasodás. Az egész világon ismert, ahol pa­radicsomot termesztenek. A pa­radicsomon kívül a paprikát is károsítja. A leveleket, a hajtá­sokat és a gyümölcsöt is meg­támadja. A fiatal szövetek ál­talában erősebben fertőződnek, ezért különösen a palántákra nézve veszélyes. A fertőzött le­veleken apró, vizenyős, pont­szerű foltok jelennek meg, me­lyek gyorsan elérik az 1—2 mm-es átmérőt. A foltok köze­pe megfeketedik, s a környező szövetek megsárgulnak. A fol­tok alakja általában kerek, de szabálytalan alakúak is lehet­nek. A beteg levelek sárgulnak, a fiatal növények elpusztulnak. A betegség a gyümölcsökön kezdetben vizenyős szegélyű, sötét színű, kiemelkedő hólya­­gocskák formájában jelentke­zik. Később a foltok elérhetik a 6—8 mm-es nagyságot, köze­pük bemélyedő is lehet. A kez­detben vizenyős szegély zöld színre vált. A fertőzött növé­nyek igen gyengén fejlődnek. Védekezés: azon a területen, ahol a betegség fellépett, leg­alább három évig ne termesz­­szünk paradicsomot és papri­kát. A palántaneveléshez hasz­nálatos földet lehetőség szerint hőkezeléssel fertőtlenítsük. A betegség tüneteinek észlelése­kor bordói lével vagy Kuprikol­­lal permetezzünk s a kezelést — főleg csapadékos Időben — .több ízben ismételjük meg. Baktériumos hervadás. A be­tegségre jellemző, hogy a her­vadás az alsó leveleken kezdő­dik s esetenként nem az egész növényt károsítja, csupán az egyik oldalon húzódik fölfelé. A károsult idősebb levelek meg­sárgulnak és elpusztulnak. A hajtásokon és a levélnyélen sö­tétbarna csíkok figyelhetők meg, a szár hosszmetszetében pedig megbámult edénynyalá­bokat találunk. Olykor a ter­més is károsodik. A bogyókon kezdetben fehér, később meg­bámuló, sárga szegélyű foltok mutatkoznak. A fertőzés a mag­vakra is átterjed. A védekezés módja a baktériumos varaso­­dásnál leírttal azonos. Alternáriás szárazfoltosság. Meleg, száraz éghajlatú vidéke­ken a burgonyát és a paradi­csomot egyaránt veszélyezteti. Nyár közepén a paradicsom levelein kerek, határozott sze­gélyű, száraz, sötétbarna foltok csány közelében) gyorsan nö­vekednek és élesen elhatáro­lódnak az egészséges szövetek­től. Egy-egy bogyón több folt is előfordulhat. A foltok felü­letes száraz, bőrszerű, rajta bársonyos, olajzöld bevonat képződik. A betegség ellen vegyszerekkel ugyanúgy véde­kezünk, mint a paradicsomvész ellen, de az első permetezésre már a palántanevelőben sort kell keríteni. A fertőzött terű­barna foltok gyorsan megna­gyobbodnak. Nedves környezet­ben a levelek fonáki részén vattaszerű, fehér bevonat kép­ződik a foltok alatt. A beteg levelek elszáradnak vagy el. --­­hadnak. A bogyókon zöldesbar­na, enyhén kiemelkedő foltokat figyelhetünk meg, melyek mé­lyen behatolnak a gyümölcs­­húsba. A foltok helyén a gyű-* mölcs húsa megkeményedik. Csapadékos időjárás esetén, nedves környezetben a bogyó­kon is megjelenik a fehér e­­vonat. A fertőzött bogyó nem érik be, hanem elrothad. A betegség megelőzésére tö­rekedve, a paradicsomot a le­hető legtávolabbra ültessük a burgonyától. A megelőző vegy­szeres kezelést a fertőzés ve­szélyének kialakulásakor (kb. július közepe) kell megkezdeni és a tenyészidő végéig 10—12 naponként megismételni. Fel­váltva Dithane, Perozin, Kuprl­­kol és Neroxon lehet a segítsé­günkre a növényvédelemben. Tőszáradás és a bogyók feke­terothadása. Általában az első bogyók érése idején szokott legerősebben fellépni. A fertő­zött növények szártövén barna, kissé besüppedő foltok jelen­nek meg és fokozatosan körül­fogják az egész szárat. Itt a szár elvékonyodik és sok-sok apró pont jelenik meg rajta. A beteg növény hervadni kezd és rövidesen elhal. Érés idején a bogyókon — a kocsány körül — sötétbarna vagy fekete fol­tok jelentkeznek, a bogyók rot­hadásnak indulnak és még be­­érés előtt lehullanak. A betegség megelőzése érde­kében beteg növényekről ne fogjunk magot és a fertőzött területeken három évig ne ter­meljünk paradicsomot. A me­legágy földjét hőkezeléssel vagy Basamid granulátummal kell fertőtleníteni. Szalai László A gondosan ápolt növényzet az egész tenyészidő folyamán gazdag termést kínál Fotó: —bor Növényvédő szerek adagolása mérés nélkül A vegyszeres növényvédelem fontosságát kornnkban egyet­len kertészkedő sem vitatja. Viszont — főleg a kerttelepi kis­kertekben — sok gondot okoz a növényvédő szerek pontos kimérése, hiszen nem egyszer mindössze néhány gramm ké­szítményre van szükségünk a permetlé elkészítéséhez. A kimé­rés mindenekelőtt a porított készítmények esetében körülmé­nyes. Ebből a gyakorlati tapasztalatból kiindulva, összeállí­tottunk egy táblázatot a legelterjedtebben használt, por alakú növényvédő szer mérleg nélküli adagolására. Egységes mérő­eszközként a háztartási kellékeket forgalmazó szakboltokban (Domáce potreby) egy koronáért beszerezhető, eredetileg a kávé házi kimérésére gyártott, műanyag mérőeszközt hasz­náltuk (lásd az ábrát). Egy csapott merítőkanálnyi növény­védő szer felhasználásával az egyes vegyszerekből a következő permetlé-mennyiség készíthető: Növényvédő szer Javasolt töménység Permetlé­mennyiség Dithane M-45 0,25 °/o 2,50 liter Élőerőn 50 WP 0,1 °/o 9,00 liter Euparen 0,25 “/• 3,00 liter Fundazol 0,08 °/o 10,00 liter Chiorofén 0,15 */• 11,00 liter Karathane 0,1 °/o 12,00 liter Kuprikol 50 0,6 % 3,00 liter Piri mór 0,05 «/• 16,00 liter Polybarit 1,0 °/o 3,50 liter Sulikol 0,5 °/o 3,00 liter Topsin 0,08 % 7,00 liter Előfordulhat, hogy valamelyik készítményből töményebb oldatot kell használni. Például a Polybaritot említjük, melyet fakadás idején 3—5 százalékos töménységben használunk az őszibarack levélfodrosodása ellen. Ilyenkor a csapott merítő­kanálnyi vegyszert arányosan kevesebb vízben — esetünkben 0,75 literben — oldjuk fel. Vigyázat! A növényvédő szerek kimérésére használatos me­rítőeszközt élelmiszerek adagolására és egyéb hasonló célra mér nem szabad használni. (Záhradkár chovatef) 2 Mindent a múCjü idejében A zöldségeskertben június derekáig a folyamatos gyomir­tás és öntözés tartozik a leg­fontosabb tennivalók közé. Ne feledjük, hogy az esti locsolás többet ér, mert felfrissíti a nagy hőségtől megkínzott nö­vényzetet. S mivel ilyenkor a párolgás is lényegesen kisebb, a föld többet képes elnyelni és tárolni a juttatott csapadékból. Az elmondottak ellenére az uborkát, a tököt, a dinnyét és a csillagtököt (patisszon) in­kább déltájban árasszuk el — ez elsősorban a trágyára tele­pített vagy komposzton élő nö­vények számára teremt kedve­ző életfeltételt —, de lehetőség szerint állott vizet használ­junk. A paradicsomot és a káposz­taféléket ajánlatos műtrágya­oldattal beöntözni. A korai bur­gonyának is jót tesz az árasz­­tás, hiszen májusban alig jutott természetes csapadékhoz. A pa­radicsomot és a burgonyát töl­tögessük föl, a karós paradi­csomot kötözzük, de közben törjük ki az alsó oldalhajtásait. A futébab mellé most már feltétlenül építsünk támvezeté­­ket vagy tegyünk ferdén le­szúrt botokat. Legjobb, ha a botokat gúla-alakban helyezzük el és így rögzítjük. A korai zöldségfélék után a fölszabaduló ágyúsokba vessük, illetve ültessük el a másodnö­vényeket. Most célszerű téli tá­rolásra szánt sárgarépát vetni, de vethetünk még póréhagy­mát, csemegekukorcát, őszi és téli retket, ültethetünk karalá­bét, káposztát, kelt, sőt, patisz­­szont is. A megüresedett me­legágyban paprikát, paradicso­mot, uborkát, spárgatököt ter­melhetünk, de ültethetünk bele csillagtököt, tojásgyümölcsöt vagy dinnyét is. Vessük el az őszi káposzta­félék magját, rendszeresen lo­csoljuk a karfiolt, a rózsákat pedig árnyékolással (összekö­tött vagy rátört levelek) véd­jük a napfénytől. A fólia alatt ilyenkorra már a későn ültetett paprika is ter­mést köt, tehát jöhet a fejtrá­gyázás (pl. mészammonsalét­­rom). Ha a hajtatóházban 40 C-fokosnál nagyobb a hőség, napközben ajánlatos egy-két frissitő locsolást végezni. Májusban ismét szokatlanul meleg és aszályos volt az idő­járás, tehát legalább három­hetenként alaposan áraszsuk el a gyümölcsöst. Ha a föld meg­szikkad, sekélyen kapáljuk 't, lazítsuk fel a földet, mert a nagy melegben egyébként gyor­san elillan a nedvesség. Első­sorban a termő fák és bokrok igénylik a csapadékot, de a nemrég telepített növények is meghálálják a juttatott vizet. Ahol nincs mód az öntözésre, ott feltétlenül ki kellene hasz­nálni a talajtakarás előnyeit. A természetes gyümölcshul­lást követően gondosan ellen­őrizzük a fák berakódottságát és szükség szerint végezzük el a mechanikai gyümölcsritkítást. Nem az egyszeri, hanem a sza­kaszos ritkítás a jó, s utána a fákat ajánlatos alaposan beön­tözni. Folyamatosan szüreteljük a cseresznyét, a korai meggyet és a szamócát. A letermett, há­roméves vagy ennél idősebb szamócást ássuk fel, a töveket komposztáljuk, a földet pedig fertőtlenítsük. S persze gon­doskodjunk friss ültetőanyag­ról, hogy később legyen mit telepíteni. Az őszibarackon végezzük el a hajtásválogatást, és egyúttal — akárcsak a kajszinál — egy­­harmadával kurtítsuk meg az éves hajtásokat. Pócs József, az ógyallai (Hurbanovo) sörgyár dolgozója sza­badidejének egy hányadát kertészkedéssel hasznosítja. Kertjé­nek felét szőlővel meg gyümölcsfákkal telepítette be, de újab­ban eladásra is termel zöldséget, retket meg hagymát A gyümölcstárolóban végez­zük el az idény utáni nagyta­karítást. A szőlő fiatal hajtásait kötö­zéssel rögzítsük vagy igazítsuk a huzalok közé. A hónap vé­gén, a második kötözés alkal­mával kurtítsuk meg a hónalj­hajtásokat. A telepített oltványok körül lazítsuk fel, majd a kapálások során fokozatosan koptassuk el a földkupacokat és gyengén fejtrágyázzunk. A zsenge, több­nyire kövér hajtásokat kössük karóhoz, nehogy a szél kitörje azokat. Ideje befejezni a hajtásválo gatást, mert a nagyobb haj.á­­sok késedelmes eltávolításával jelentős tánanyag-veszteséget éS/'v Németh Béla légi (Lehntce) kertész­kedő tíz éve tag­ja az SZKSZ-nek. Kedvtelésből örök­zöldeket szaporít, eladásra paprikát, salátát meg — mint a felvétel is tanú­sítja — szegfűt ter- I mel. Többre nem is futná az idejéből, hiszen két éve ő a I kertészkedők alap­szervezetének meg­bízott terményfel­­tí vásárlója Fotó: —bor okozunk. Virágzás ntán fejtrá­gyázzunk, .porhanyósítsuk a ta­lajt, és ha módunkban áll, ak­kor öntözzünk. A pince hőmérsékletét és a bort is rendszeresen ellenőriz­zük, bogy idejekorán felfigyel­jünk az esetleges utóerjedésre. Az éjszakai-hajnali szellőztetés segítségünkre lehet az optimá­lis pincebomérséklet állandósí­tásában. június végén végezzük el a harmadik fejtést. A virágos- vagy pihenőkert­ben metsszük meg az élősö­vényt, kaszáljuk, fejtrágyázzuk és rendszeresen locsoljuk a pá­zsitot Vessük el a kétnyáriak mag­ját, ültessünk őszi virágzásra időzített kardvirágot, gyökeres krizantémot. Ha az utóbbit föld­be süllyesztett virágcserépbe telepítjük, ősszel nem sínyli meg a felszedést. Ne feledkezzünk meg az er­kélyládák növényeiről, valamint a lakás díszeiről sem. A csere­pes kaméliát (félárnyékba I és a megmetszett mikulásvirágot (napra) vigyük ki a kertbe. Mihelyt bámulni kezd a hé­juk, az elnyllott virághagymá­kat szedjük föl (négyéven­ként), szárí'suk meg és szeilős helyen tároljuk. Az iriszféléket virágzás után tőosztással szaporíthatjuk (egy évig cserépben kell őket tarta­ni), a díszcserjéket pedig zöld­dugványozással vagy feltöltéses hajtással. Aki szeret kísérletez­jelentkeznek, koncentrikus sá­vozással. A foltok átmérője oly­kor az 1 cm-t is elérheti. A fol­tok jelentkezhetnek egyesével, de össze is olvadhatnak. Na­gyobb számú folt esetén a le­vél elhal. A fertőzés helyén a szár elvékonyodik, esetleg el­roppan a termés súlya alatt. A bogyókon jelentkező, jellegze­tesen besüppedő foltok (a ko­leten néhány évig ne telepít­sünk paradicsomot, a növényi maradványokat pedig semmisít­sük meg. Paradicsomvész. Komoly fi­gyelmet érdemlő betegség, hű­vös és csapadékos nyár esetén az elhanyagolt ültetvényben a hozamot akár 90 százalékkal is csökkentheti. A leveleken je­lentkező, szabálytalan alakú,

Next

/
Thumbnails
Contents