Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-04 / 22. szám
A PARADICSOM GYAKORI BETEGSÉGEI Baktériumos varasodás. Az egész világon ismert, ahol paradicsomot termesztenek. A paradicsomon kívül a paprikát is károsítja. A leveleket, a hajtásokat és a gyümölcsöt is megtámadja. A fiatal szövetek általában erősebben fertőződnek, ezért különösen a palántákra nézve veszélyes. A fertőzött leveleken apró, vizenyős, pontszerű foltok jelennek meg, melyek gyorsan elérik az 1—2 mm-es átmérőt. A foltok közepe megfeketedik, s a környező szövetek megsárgulnak. A foltok alakja általában kerek, de szabálytalan alakúak is lehetnek. A beteg levelek sárgulnak, a fiatal növények elpusztulnak. A betegség a gyümölcsökön kezdetben vizenyős szegélyű, sötét színű, kiemelkedő hólyagocskák formájában jelentkezik. Később a foltok elérhetik a 6—8 mm-es nagyságot, közepük bemélyedő is lehet. A kezdetben vizenyős szegély zöld színre vált. A fertőzött növények igen gyengén fejlődnek. Védekezés: azon a területen, ahol a betegség fellépett, legalább három évig ne termeszszünk paradicsomot és paprikát. A palántaneveléshez használatos földet lehetőség szerint hőkezeléssel fertőtlenítsük. A betegség tüneteinek észlelésekor bordói lével vagy Kuprikollal permetezzünk s a kezelést — főleg csapadékos Időben — .több ízben ismételjük meg. Baktériumos hervadás. A betegségre jellemző, hogy a hervadás az alsó leveleken kezdődik s esetenként nem az egész növényt károsítja, csupán az egyik oldalon húzódik fölfelé. A károsult idősebb levelek megsárgulnak és elpusztulnak. A hajtásokon és a levélnyélen sötétbarna csíkok figyelhetők meg, a szár hosszmetszetében pedig megbámult edénynyalábokat találunk. Olykor a termés is károsodik. A bogyókon kezdetben fehér, később megbámuló, sárga szegélyű foltok mutatkoznak. A fertőzés a magvakra is átterjed. A védekezés módja a baktériumos varasodásnál leírttal azonos. Alternáriás szárazfoltosság. Meleg, száraz éghajlatú vidékeken a burgonyát és a paradicsomot egyaránt veszélyezteti. Nyár közepén a paradicsom levelein kerek, határozott szegélyű, száraz, sötétbarna foltok csány közelében) gyorsan növekednek és élesen elhatárolódnak az egészséges szövetektől. Egy-egy bogyón több folt is előfordulhat. A foltok felületes száraz, bőrszerű, rajta bársonyos, olajzöld bevonat képződik. A betegség ellen vegyszerekkel ugyanúgy védekezünk, mint a paradicsomvész ellen, de az első permetezésre már a palántanevelőben sort kell keríteni. A fertőzött terűbarna foltok gyorsan megnagyobbodnak. Nedves környezetben a levelek fonáki részén vattaszerű, fehér bevonat képződik a foltok alatt. A beteg levelek elszáradnak vagy el. --hadnak. A bogyókon zöldesbarna, enyhén kiemelkedő foltokat figyelhetünk meg, melyek mélyen behatolnak a gyümölcshúsba. A foltok helyén a gyű-* mölcs húsa megkeményedik. Csapadékos időjárás esetén, nedves környezetben a bogyókon is megjelenik a fehér evonat. A fertőzött bogyó nem érik be, hanem elrothad. A betegség megelőzésére törekedve, a paradicsomot a lehető legtávolabbra ültessük a burgonyától. A megelőző vegyszeres kezelést a fertőzés veszélyének kialakulásakor (kb. július közepe) kell megkezdeni és a tenyészidő végéig 10—12 naponként megismételni. Felváltva Dithane, Perozin, Kuprlkol és Neroxon lehet a segítségünkre a növényvédelemben. Tőszáradás és a bogyók feketerothadása. Általában az első bogyók érése idején szokott legerősebben fellépni. A fertőzött növények szártövén barna, kissé besüppedő foltok jelennek meg és fokozatosan körülfogják az egész szárat. Itt a szár elvékonyodik és sok-sok apró pont jelenik meg rajta. A beteg növény hervadni kezd és rövidesen elhal. Érés idején a bogyókon — a kocsány körül — sötétbarna vagy fekete foltok jelentkeznek, a bogyók rothadásnak indulnak és még beérés előtt lehullanak. A betegség megelőzése érdekében beteg növényekről ne fogjunk magot és a fertőzött területeken három évig ne termeljünk paradicsomot. A melegágy földjét hőkezeléssel vagy Basamid granulátummal kell fertőtleníteni. Szalai László A gondosan ápolt növényzet az egész tenyészidő folyamán gazdag termést kínál Fotó: —bor Növényvédő szerek adagolása mérés nélkül A vegyszeres növényvédelem fontosságát kornnkban egyetlen kertészkedő sem vitatja. Viszont — főleg a kerttelepi kiskertekben — sok gondot okoz a növényvédő szerek pontos kimérése, hiszen nem egyszer mindössze néhány gramm készítményre van szükségünk a permetlé elkészítéséhez. A kimérés mindenekelőtt a porított készítmények esetében körülményes. Ebből a gyakorlati tapasztalatból kiindulva, összeállítottunk egy táblázatot a legelterjedtebben használt, por alakú növényvédő szer mérleg nélküli adagolására. Egységes mérőeszközként a háztartási kellékeket forgalmazó szakboltokban (Domáce potreby) egy koronáért beszerezhető, eredetileg a kávé házi kimérésére gyártott, műanyag mérőeszközt használtuk (lásd az ábrát). Egy csapott merítőkanálnyi növényvédő szer felhasználásával az egyes vegyszerekből a következő permetlé-mennyiség készíthető: Növényvédő szer Javasolt töménység Permetlémennyiség Dithane M-45 0,25 °/o 2,50 liter Élőerőn 50 WP 0,1 °/o 9,00 liter Euparen 0,25 “/• 3,00 liter Fundazol 0,08 °/o 10,00 liter Chiorofén 0,15 */• 11,00 liter Karathane 0,1 °/o 12,00 liter Kuprikol 50 0,6 % 3,00 liter Piri mór 0,05 «/• 16,00 liter Polybarit 1,0 °/o 3,50 liter Sulikol 0,5 °/o 3,00 liter Topsin 0,08 % 7,00 liter Előfordulhat, hogy valamelyik készítményből töményebb oldatot kell használni. Például a Polybaritot említjük, melyet fakadás idején 3—5 százalékos töménységben használunk az őszibarack levélfodrosodása ellen. Ilyenkor a csapott merítőkanálnyi vegyszert arányosan kevesebb vízben — esetünkben 0,75 literben — oldjuk fel. Vigyázat! A növényvédő szerek kimérésére használatos merítőeszközt élelmiszerek adagolására és egyéb hasonló célra mér nem szabad használni. (Záhradkár chovatef) 2 Mindent a múCjü idejében A zöldségeskertben június derekáig a folyamatos gyomirtás és öntözés tartozik a legfontosabb tennivalók közé. Ne feledjük, hogy az esti locsolás többet ér, mert felfrissíti a nagy hőségtől megkínzott növényzetet. S mivel ilyenkor a párolgás is lényegesen kisebb, a föld többet képes elnyelni és tárolni a juttatott csapadékból. Az elmondottak ellenére az uborkát, a tököt, a dinnyét és a csillagtököt (patisszon) inkább déltájban árasszuk el — ez elsősorban a trágyára telepített vagy komposzton élő növények számára teremt kedvező életfeltételt —, de lehetőség szerint állott vizet használjunk. A paradicsomot és a káposztaféléket ajánlatos műtrágyaoldattal beöntözni. A korai burgonyának is jót tesz az árasztás, hiszen májusban alig jutott természetes csapadékhoz. A paradicsomot és a burgonyát töltögessük föl, a karós paradicsomot kötözzük, de közben törjük ki az alsó oldalhajtásait. A futébab mellé most már feltétlenül építsünk támvezetéket vagy tegyünk ferdén leszúrt botokat. Legjobb, ha a botokat gúla-alakban helyezzük el és így rögzítjük. A korai zöldségfélék után a fölszabaduló ágyúsokba vessük, illetve ültessük el a másodnövényeket. Most célszerű téli tárolásra szánt sárgarépát vetni, de vethetünk még póréhagymát, csemegekukorcát, őszi és téli retket, ültethetünk karalábét, káposztát, kelt, sőt, patiszszont is. A megüresedett melegágyban paprikát, paradicsomot, uborkát, spárgatököt termelhetünk, de ültethetünk bele csillagtököt, tojásgyümölcsöt vagy dinnyét is. Vessük el az őszi káposztafélék magját, rendszeresen locsoljuk a karfiolt, a rózsákat pedig árnyékolással (összekötött vagy rátört levelek) védjük a napfénytől. A fólia alatt ilyenkorra már a későn ültetett paprika is termést köt, tehát jöhet a fejtrágyázás (pl. mészammonsalétrom). Ha a hajtatóházban 40 C-fokosnál nagyobb a hőség, napközben ajánlatos egy-két frissitő locsolást végezni. Májusban ismét szokatlanul meleg és aszályos volt az időjárás, tehát legalább háromhetenként alaposan áraszsuk el a gyümölcsöst. Ha a föld megszikkad, sekélyen kapáljuk 't, lazítsuk fel a földet, mert a nagy melegben egyébként gyorsan elillan a nedvesség. Elsősorban a termő fák és bokrok igénylik a csapadékot, de a nemrég telepített növények is meghálálják a juttatott vizet. Ahol nincs mód az öntözésre, ott feltétlenül ki kellene használni a talajtakarás előnyeit. A természetes gyümölcshullást követően gondosan ellenőrizzük a fák berakódottságát és szükség szerint végezzük el a mechanikai gyümölcsritkítást. Nem az egyszeri, hanem a szakaszos ritkítás a jó, s utána a fákat ajánlatos alaposan beöntözni. Folyamatosan szüreteljük a cseresznyét, a korai meggyet és a szamócát. A letermett, hároméves vagy ennél idősebb szamócást ássuk fel, a töveket komposztáljuk, a földet pedig fertőtlenítsük. S persze gondoskodjunk friss ültetőanyagról, hogy később legyen mit telepíteni. Az őszibarackon végezzük el a hajtásválogatást, és egyúttal — akárcsak a kajszinál — egyharmadával kurtítsuk meg az éves hajtásokat. Pócs József, az ógyallai (Hurbanovo) sörgyár dolgozója szabadidejének egy hányadát kertészkedéssel hasznosítja. Kertjének felét szőlővel meg gyümölcsfákkal telepítette be, de újabban eladásra is termel zöldséget, retket meg hagymát A gyümölcstárolóban végezzük el az idény utáni nagytakarítást. A szőlő fiatal hajtásait kötözéssel rögzítsük vagy igazítsuk a huzalok közé. A hónap végén, a második kötözés alkalmával kurtítsuk meg a hónaljhajtásokat. A telepített oltványok körül lazítsuk fel, majd a kapálások során fokozatosan koptassuk el a földkupacokat és gyengén fejtrágyázzunk. A zsenge, többnyire kövér hajtásokat kössük karóhoz, nehogy a szél kitörje azokat. Ideje befejezni a hajtásválo gatást, mert a nagyobb haj.ások késedelmes eltávolításával jelentős tánanyag-veszteséget éS/'v Németh Béla légi (Lehntce) kertészkedő tíz éve tagja az SZKSZ-nek. Kedvtelésből örökzöldeket szaporít, eladásra paprikát, salátát meg — mint a felvétel is tanúsítja — szegfűt ter- I mel. Többre nem is futná az idejéből, hiszen két éve ő a I kertészkedők alapszervezetének megbízott terményfeltí vásárlója Fotó: —bor okozunk. Virágzás ntán fejtrágyázzunk, .porhanyósítsuk a talajt, és ha módunkban áll, akkor öntözzünk. A pince hőmérsékletét és a bort is rendszeresen ellenőrizzük, bogy idejekorán felfigyeljünk az esetleges utóerjedésre. Az éjszakai-hajnali szellőztetés segítségünkre lehet az optimális pincebomérséklet állandósításában. június végén végezzük el a harmadik fejtést. A virágos- vagy pihenőkertben metsszük meg az élősövényt, kaszáljuk, fejtrágyázzuk és rendszeresen locsoljuk a pázsitot Vessük el a kétnyáriak magját, ültessünk őszi virágzásra időzített kardvirágot, gyökeres krizantémot. Ha az utóbbit földbe süllyesztett virágcserépbe telepítjük, ősszel nem sínyli meg a felszedést. Ne feledkezzünk meg az erkélyládák növényeiről, valamint a lakás díszeiről sem. A cserepes kaméliát (félárnyékba I és a megmetszett mikulásvirágot (napra) vigyük ki a kertbe. Mihelyt bámulni kezd a héjuk, az elnyllott virághagymákat szedjük föl (négyévenként), szárí'suk meg és szeilős helyen tároljuk. Az iriszféléket virágzás után tőosztással szaporíthatjuk (egy évig cserépben kell őket tartani), a díszcserjéket pedig zölddugványozással vagy feltöltéses hajtással. Aki szeret kísérletezjelentkeznek, koncentrikus sávozással. A foltok átmérője olykor az 1 cm-t is elérheti. A foltok jelentkezhetnek egyesével, de össze is olvadhatnak. Nagyobb számú folt esetén a levél elhal. A fertőzés helyén a szár elvékonyodik, esetleg elroppan a termés súlya alatt. A bogyókon jelentkező, jellegzetesen besüppedő foltok (a koleten néhány évig ne telepítsünk paradicsomot, a növényi maradványokat pedig semmisítsük meg. Paradicsomvész. Komoly figyelmet érdemlő betegség, hűvös és csapadékos nyár esetén az elhanyagolt ültetvényben a hozamot akár 90 százalékkal is csökkentheti. A leveleken jelentkező, szabálytalan alakú,
