Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-04 / 22. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1933. június 4. A POLITIKAI ÉS SZAKMAI KÉPZÉS ÉRTÉKELÉSE Vannak még tartalékok A szövetkezeti földművesek, a me­zőgazdaságban dolgozók politikai és szakmai képzése az 1982/1983-as tan­évben is a CSKP politikai-eszmei, tu­dományos-műszaki, szociális és gazda­sági céljainak valóra váltását szorgal­mazta. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Bizottsága nemrégiben értékelte a politikai és szakmai képzés különböző formáit. Az értékelés legfőbb tanulságairól az alábbiakban számolunk be. Az 1982/1983-as tanévben Szlovákia 635 egységes földművesszövetkezeté­ben 1094 szakmai tanközpont volt. A szövetkezeti munkaiskola különbö­ző formáiba a több mint 260 ezer ál­landó dolgozónak 48,8 százaléka kap­csolódott be, ami az egy évvel koráb­bi valósághoz viszonyítva 1,3 száza­lékkal volt több. Kerületi viszonylat­ban a legjobb részaránnyal a közép­szlovákiai kerület (53,3%) dicseked­het, majd a nyugat-szlováktai (48,6%) és a kelet-szlovákiai kerület (45,2%) következik. A járások közül a legjobb részvételi arányt (77,2%) a duna­­szerdahelyíben (Dunajská Streda) ér­ték el, mtg a legrosszabbat (32,9%) a kassai (Košice) járásban mutatták ki. A haladó tapasztalatok Iskolájának tananyagait több mint nyolcvanezer szövetkezett földműves tekintette meg. ami az állandó dolgozóknak 30,7 szá­zalékát jelentette. Az egyes tanfolya­mokhoz kapcsolódó beszélgetéseken, összejöveteleken több mint 79 ezer szövetkezeti földműves vett részt. Sajnálatos, hogy az egy évvel korábbi valósághoz viszonyítva 2,1 százalékkal kevesebben figyelték a tananyagokat és 1,1 százalékkal kevesebben vettek részt a beszélgetéseken. A csökkenő Irányzat elsősorban azzal Indokolható, hogy a szövetkezeti földműveseket szakmák szerint — differenciáltan — sorolták be az egyes tananyagokra. Azokban a szövetkezetekben, ahol nem foglalkoznak a kapásnövények termesztésével, a tagok nem nézték a Csehszlovák Televízió adásait. Vol­tuk olyan efsz-ek is, ahol az egyes adások megtekintését a tagokra bíz­ták! Az utolsó tananyag közvetítésé­nek Ismétlésére akkor került sor, amikor már javában folytak a tava­szi mezőgazdasági munkák ... A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége Szlovákiai Bizottságának köz­ponti. politikai nevelő és szakmai té­máit több mint 71 ezer, az SZFSZ 1á­­rási bizottságainak témáit nem egé­szen 71 ezer, a szövetkezeti témákat pedig több mint 89 ezer szövetkezeti földműves hallgatta meg. A szakmai képzés különböző for­máiba — kezdve a szakmunkás-bizo­nyítvány megszerzésétől egészen a műszaki-gazdasági dolgozók szakmai képzéséig, átképzéséig — több mint 63 ezer szövetkezeti földművest so­roltak be, amely az állandó dolgozók számának 24,2 százalékát jelentette. Az említett részarány a nyugat-szlo­vákiai kerületben 25,5, a közép-szlo­vákiaiban 25,3, a kelet-szlovákiai ke­rületben pedig 21,2 százalékos volt. A járások viszonylatában a következő sorrend alakult ki: Prievidza (71,3 %), Spišská Nová Ves (63,9 %),Topoľčany ' , Д2 SZFSZ iSTÉÄ (55%), Považská Bystrica (54%), Žiar nad Hronom (45,2%) és Galanta (42,6 % |. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzéséért a legtöbb szövetkezeti földművest a Spišská Nová Ves-i, a míchalovcei, a vranovi, a popradi, a legkevesebbet a Banská Bystrica-i, a gaiántai, a lévai (Levice) és a topof­­čanyi járásban sprolták be. A CSKP Központi Bizottsága 1979. évi 13. ülése határozatának — 1985 tg a mezőgazdasági üzemekben el kell érni az 50 százalékos képzettségi arányt — teljesítése érdekében még hatékony intézkedéseket kell érvénye­síteni a senicai, a Dolný Kubín-1, a losonci (Lučenec), a nagykürtös! (Veľký Krtlš), a zvolení, a humennéi, a popradi, a rozsnyót ( Rožňava), a Sta­rá Ľubovňa-i és a svidnfkt járásban, mert jóval a szlovákiai átlag alatt vannak. Az egyéb nevelési és képzési for­mákba (tanulmányutak, szakfilmek vetítése, orosz nyelvtanfolyam, hon­védelmi előadások stb.) több mint 128 ezer szövetkezeti földműves kap­csolódott be. A szövetkezeti földművesek szak­mai és politikai nevelésében, képzé­sében az 1982/1983-as tanévben a kö­vetkező egységes földművesszövetke­zetek érték el a legjobb eredménye­ket: О nyugat-szlovákiai kerület — a lozornói Podhorie, a dunaszerdahelyi Dukla, a vágsellyei (Sala) Barátság, a keszegfalvi (Kameničná Steiner Gábor, a nagysallői (Tekovské Lu­­žany) Haladás, a mojmfrovcei Jövő és fűri (Rúbaň) Vörös Zászló Efsz; © közép-szlovákiai kerület — a Helpai, a rudinai Februári Győzelem, a lieseki Februári Győzelem, az Uhor­­skél, a Dolné Vestenice-1 Béke, a Hrnčiarske Zalužany-1 Csehszlovák- Magyar Barátság, az ipolynyéki (Vi­nica) Béke és a rosinái Szlovák Nem­zeti Felkelés Efsz; © kelet-szlovákiai kerület — a raslavicel Aranykalász, a rovnéi Vi­rágzás, a bozital (Buzica) Május 1., a vojčtcel Februári Győzelem 25. Év­fordulója, a Sečovská Polianka-1 Cseh­szlovák-Szovjet Barátság, a petro­­vanyl Aranykalász és a Spišské Hanu­šovce-! Efsz. Az értékelés alapján megállapítha­tó, hogy a szövetkezeti munkaiskola különböző formái jóvoltából gyarapo­dott a szövetkezeti földművesek, a mezőgazdaságban dolgozók politikai és szaktudása, ismerete. Az efsz-ek többségében a politikai és szakmai képzést komolyan, felelősségteljesen szervezték. A szövetkezeti munkais­kola lényegesen befolyásolta a szö­vetkezeti tagok gondolkodásmódját, hozzájárult a tapasztalatok kicseré­léséhez, a haladó 1 munkamódszerek népszerűsítéséhez, a termelés haté­konyságának növeléséhez és a minő­ség javításához, az abraktakarmány­­nyal, a nyersanyagokkal, a tüzelő­anyagokkal, az üzemanyaggal, ✓ az energiaforrásokkal való ésszerű gaz­dálkodáshoz, a helyi adottságok és tartalékok kihasználásához. A szövetkezeti munkaiskola hatása megmutatkozott a tervfeladatok telje­sítésében, a munkafeltételek, az em­berek közötti és a szocialista tulaj­donhoz való viszony javulásában, az életkörnyezet szépítésében, a szocia­lista brigádmozgalom fejlődésében, az önálló elszámolási rendszer elter­jedésében, a szocialista verseny szer­vezésében, a jelentős politikai esemé­nyek évfordulójára tett szocialista felajánlásokban és a Nemzeti Front választási programtervei feladatainak teljesítésében. Vannak azonban még olyan szövet­kezetek is, ahol a szövetkezeti tagok szakmai és politikai képzésének ke­vés figyelmet szentelnek. A helyzet javulása érdekében a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szerveinek és szervezeteinek a lövőben növel­niük kell a módszertani és ellenőrző tevékenységüket. A társított szövetke­zetekben több tanközpontot kell ki­alakítani. (GH) ÜLÉSEZETT AZ SZFSZ SZLOVÁKIÁI BIZOTTSÁGA Május második felében Bratislavában ülésezett a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Bizott­sága, amelyen az SZFSZ Járási bizottságainak elnökei is részt vettek. Az Elnökség tevékenységéről szóló jelentést Jón BlcháC, az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának elnöke ter­jesztette elő. A szövetkezeti földművesekről való komp­lex gondoskodás kérdéseiről, különös tekintettel a me­zőgazdaságban dolgozó fiatalokra és nőkre, valamint a nyugdíjas szövetkezeti tagokra, Jozef Gajdoš mérnök, az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának alelnöke tartott beszá­molót. Rámutatott, hogy a fiatal nemzedék és a nők jelentős mértékben hozzájárulnak az igényes mezőgaz­dasági feladatuk teljesítéséhez. A Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetsége az efsz-ek VIII. kongresszusa után hozzáfogott a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok problé­máinak megoldásához. Itt elsősorban a fiatalság komp­lex felkészítésének elmélyítésére, gondolkodásmódjának formálására és a szocialista életforma elsajátítására kell gondolni. A múlt év végével Szlovákia 635 egységes földműves­szövetkezetében ötvenezer fiatal (30 éves korig) dolgo­zott. akik az állandó dolgozók 20,5 százalékát képezték. A fiatalok többségének közép- és főiskolai végzettsége van. A fiatalok jelentős szerepet töltenek be a szocia­lista versenymozgalmakban, mint például a ZENIT, az Ifjúsági Fényszórók stb. A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés dina­mikus fejlődésével nő a dolgozó nők Jelentősége Is. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége rendszeresen figyelmet szentel a társadalmi és gazdasági életben tör­ténő érvényesülésüknek. A műit évvégével Szlovákia efsz-eiben több mint 120 ezer nő dolgozott, ami az ál­landó dolgozóknak 46,5 százalékát jelentette. Jelenleg a szövetkezeti földművesekről való gondos­kodás az üzemi étkeztetés fejlesztésére, a szövetkezeti tagok, főleg a fiatalok lakásproblémáinak megoldására, óvodák és bölcsődék építésére, szociális épületek létesí­tésére, a mezőgazdaságban dolgozók üdültetésére és gyógykezelésére, a kulturális élet elmélyítésére stb. Irá­nyul. (rn) KBNoNo(35 Húszmilliós vállalás A múlt évben aránylag |6 eredmé nyékét értek el a Kassa-vidéki (Ko­šice vidiek) járás mezőgazdasági üze­mei. Az idei éves tervfeladatok kitű­zésekor a tavalyi tapasztalatokból merítettek. Ugyanez volt a helyzet a Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségeket illetően is. Mindjárt az elején érdemes meg­említeni, hogy járásunk mezőgazda­sági üzemei több mint tízezer dolgo­zójának 70 százaléka kapcsolódott a kötelezettségvállalási mozgalomba, köztük százötvennégy szocialista bri gád másfélezret meghaladó tagja. A vállalások összértéke több mint húsz­millió korona, mely nem éppen lebe­csülendő) Mire irányulnak legfőképpen ezek a vállalások? A termelési és áruérté­kesítés) tervek túlteljesítésére, hogy a 7. ötéves tervidőszak két éve le­maradásait némileg behozhassák. To­vábbá az is a cél. hogy az anyagi rá­fordítások és egyéb költségek csök­kenjenek, az állatelhullás százalék­­aránya kisebb legyen az előző éviek­nél, javuljon a minőség, s nemkülön­ben az élet- és munkafeltételek. Dicséretre méltó a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak azon törekvése, hogy kihasználják a célirányos terve­zés lehetőségeit, s terven felüli ter­melést is vállaltak; például hüvelye­sekből 238, zöldségből 256, cukorré­pából 238, 8 vágómarhából, illetve baromfihúsból összesen 100 tonná­nyit. További, közös vállalásuk: 3280 hektáron elérni a hattonnás kukori­ca-hozamátlagot, hektáronként. S a tavalyihoz viszonyítva, növelni az éves fejési átlagot. Ugyanakkor 919 tonna vashulladék gyűjtésére is váilalknz tak. Külön említendő, hogy a járás la­kosai, társadalmi-, tömeg- és szabad­idő-szervezetek tagjai, oktatási és egyéb intézmények dolgozói csaknem 112 ezer óra társadalmi munkával já­rulnak hozzá a mezőgazdasági üze­mek növényápolási és termésjiegyűj­­tési teendőinek az elvégzéséhez. Ezen felül vállalták, hogy takarmányból 350, szalmából 1956 hektárnyit beta­karítanak. Burgonyából 85, zöldségből 36, lenből 16, gyümölcsből pedig 77 hektár termését takarítják he. A járás kisálattenyésztöi szerződé­ses alapon 760 szarvasmarhát, 160 sertést hizlalnak és értékesítenek, juhból 440, pecsenyenyúlbál 10 ez r. Ifidből 300. tojásból pedig 180 ezer darabot adnak a közellátásnak. A járás kertbarátai összesen 9,3 hektáron termesztenek — fólia alatt — zöldséget, s a lakosok vállalták, hogy a gépekkel hozzáférhetetlen te­rületekről, 2245 hektárról betakarít­ják a fűtermést, s átadják azt a me­zőgazdasági nagyüzemeknek. Toborzást végeznek annak érdeké ben, hogy további tagokkal gyara podjék a kertbaráf-szervezetek tagiét SZcl Ш8 IVAN SÁNDOR, Kassa (Košice) я Szövetkezeti Földművesek Szö­­vétségének egyik legtevéke­­nvebb alapszervezote a rima­­szécsi (Rimavská Seč). Elsőként a járásban itt alkalmazták az SZFSZ szervezett felépítésének fij alapelveít. Tartalmas cselekvési tervükről ta­pasztalataikról Hegedűs Lajos, az alapszervezet vezetője tájékoztatott. Mindjárt az elején hadd említsük, hogy a közös gazdaság 73ü dolgozója közül a nagy többség rendszeresen figyelemmel kísérte a haladó tapasz­­taltntk iskolája adásait, s nemkülön ben a szövetkezeti munkaiskola elő­adássorozatát. jól bevált módszer hogy a televízió által sugárzott tan­anyagot az ágazatvezetők és a tech­nikusok magyar nyelvre lefordították, s az beépült az üzemi tanközpontok Tudásgyarapítás, tapasztalatátadás: Eredményesebb gazdálkodás programjába. Egy-egy ilyen összejöve­telen — havonta, két tanközpontban — az üzemi oktatást termelési érte­kezlettel is összekötötték. így az idő­­kihasználás jóval gazdaságosabbnak bizonyult, a tananyagból kiindulva pedig megvitatták, hogy mit tudná­nak abból a gyakorlat — termelés, irányítás, ellenőrzés tökéletesítése — számára kamatoztatni. Előadőcsoportjuk 18 tagú, a szín­vonalas előadásokat mindig összekö­tötték a gyakorlati élettel, a problé­mákkal. A Szabad Földművesben kö­zölt tananyagokon kívül az előadók foglalkoztak egyéb fontos témakörök­kel is, mint például a Munka-Tör­vénykönyv, az egészségvédelmi és balesetmegelőzési előírások, rendsza­bályokból eredő jogok és kötelessé­get ismertetése. Az összejöveteleken az efsz-elnök az időszerű feladatok­ról, megoldandó problémákról, s bél­és külpolitikai eseményekről is tájé­koztatott. Ugyanezen az összejövetelen szó esett még a szocialista verseny ered­ményeiről, problémáitól, a vállalások teljesítéséről, vagy az ezzel kapcso­latos lemaradás okairól. Az előadásokra meghívták a szövet­kezet összes dolgozóját. Előzőleg is­mertették a napirendet, hogy az efsz­­tagok véleményt nyilváníthassanak, hasznos javaslatokat tehessenek. Az előadást, beszámolót élénk vita követ­te. Főleg azon volt a hangsúly, ho­gyan lehetne a hibákat mielőbb eltá­volítani, a problémákat miként meg­oldani. Ezen kívül magyarázatot kér­tek az ottani iegilleíékcsebb vezető­től a számukra nam egészen világos dolgokra: például, miért veri fel a gyom a táblát, ha azt többször is per­metezték gyomirtóval...? A szövetkezet dolgozói nem csu­pán az üzemi oktatás (szövetkezeti munkaiskola) keretében gyarapítot­ták tudásukat, hanem a szakágazati gyűléseken is, amelyek időszaki fel­­legűek. Az állattenyésztésben például több a cigányszármazású állatgondozó, ezeket meg kell tanítani a legelemibb dolgokra: munkaszerszám-használat, az állatokkal való bánásmód, állat­­egészségügy stb. Az előadásokon el­hangzott szakkifejezéseket sem értik meg, ami annak megmagyarázását te­szi szükségessé, nagy türelemmel. Az állattenyésztési főágazatvezetfl a gazdaság állatorvosával együtt, rendszeresen felkeresi a gondozókat, fejőket, hogy egyszerű kifejezésmód­dal, megérthessék a legfontosabb tudnivalókat: a takarmányelőkészítés, adagolás új normáit. Sokat és rész­letesen foglalkoznak a borjú- és ma­lacnevelés problémáival, gyakorlati tanácsokat nyújtanak, miként lebet — és kell — az elhullási arányt csök­kenteni, vagy megszüntetni. A hely­színen ellenőrzik, miként tartják be a gondozók az állategészségügyi elő­írásokat, higiéniai követelményeket, főleg a tejtisztaságot illetően. Még ezek ellenére is előfordul, hogy egye­seket hiába okítják ... Hogy mégse menjen a termelés rovására mindez, a nyugdíjas zootechnikusok teljesíte­nek szolgálatot az istállókban, beta­nítva a szakképzettség-nélkülieket. A traktorosok, gépkezelők, gépja­vítók részére a téli időszakban tar­tottak rövidebb időtartamú szakokta­tást. a gépkihasználással, üzemanyag­­takarékossággal, a közúti közlekedés­sel, az új gépek üzemeltetésével, be­járatásával kapcsolatban. A növénytermesztésben rendszere­sített „különórák“ tulajdonképpen ta­pasztalatcserék, amelyek nagyon hasz­nosak. Itt esik szá arról, hogyan le­hetne ezt. vagy azt a munkaművele­tet, termelési, tartósítási-tárolási el­járást gazdaságosabban, a munkater­melékenység fokozását elősegítve a gyakorlatban alkalmazni, hogy a ter­melési költség ne emelkedjék, hanem csökkenjen. Az üzemi oktató-nevelő munka, a tudásgyarapftás még eredményesebb lehetne, ha az előadókon kívül a ta­gok is rendelkeznének a felkészülés­hez hazai és külföldi mezőgazdasági szakirodalommal. Nagy szükség lenne ezekre a brosúrákra, zsebkönyvekre a technikusoknak, dolgozóknak egy­aránt, amelyeket tanulmányozhatná­nak, hogy a felvetődő problémákat könnyebben megoldhassák. (korcsmáros) Mezőgazdasági üzemeink már javában készülnek az aratásra. Hogy a munka zökkenőmentesen haladjon, a gépeket — főleg a kombájnokat — idejekorán meg kell Javítani. Felvételünk az Ipolybalogi (Balog nad Iplom) Efsz gép­javítóit örökítette meg Fotó: —bor Legyünk éberebbek Tűz, tűz, tűz Az érsekujvárl (Nové Zámky) já­rásban ez év elsó negyedében 10 tűz­esőt történt, melyek következtében 145 ezer korona érték vált hamuvá. A hivatásos és önkéntes tűzoltók gyors és áldozatkész beavatkozásá­nak, a lakosság segítőkészségének köszönhető, hogy az említett tűzese­teknél sikerült csaknem egymillió ko­rona értéket megmenteni, mely köz­vetlenül veszélyeztetve volt. Sajnos a tűzesetek száma több, mint a múlt év ugyanezen Időszakában. Egyetlen tüzeset sem történt az Iparban, a mezőgazdaságban kettő. A nagysurányl (Šurany) szövetkezet autóbuszán rövidzárlat okozott tüzet. A Stupaval Gyümölcstermelő Állami Gazdaság Tatra-613-as személyautója gyulladt ki, s csupán a gyors beavat kozásnak köszönhető, hogy csak 20 ezer korona anyagi kár keletke­zett. A tűzesetek zöme a személyi tulaj­donban okozott kárt. Az Izzó hamu felelőtlen kiöntése a múltban már sok kárt, bonyodalmat okozott. Nem okultak ezekből az esetekből Kisvá­rad (Nitrianský Hrádok) községben sem, ahol egy családi ház építkezésen 10 ezer korona értékű épületanyag égett el. Egy Ideiglenesen „összebar­kácsolt“ villanyvezeték Tardoskedden (Tvrdošovce) okozott 30 ezer koronás kárt. Paláríkovón például a kéménybe épített gerenda okozott tüzet, s 8 ezer korona értékű kár keletkezett. A tüzek okaként meg kell említe­nünk a hanyagságot, az ellenőrzés és a karbantartás hiányát, a gondatlan­ságot és a helytelen, szabályellenes villanyhuzal használatot. Tehát ezek az esetek figyelmeztes­sék a tűzvédelmi szerveket és a la­kosságot, fordítsanak a továbbiakban még nagyobb gondot a tűzmegelőzés­re, legyenek éberebbek, hogy a tűz­károkra. emberáldozatokra ne kerül­hessen sor, különös tekintette! a nvá rl gabonabetakarftásra. (plavec)

Next

/
Thumbnails
Contents