Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-22 / 3. szám

I znod Földműves AZ SZSZK MEZÖGAZDASÄGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1983. január 22. 3. szám XXXIV. évfolyam Ara 1,- КС* SZÁMVETÉS ELŐTT Egysége« földművesszövetkezeteink zárszámadó és tervjáváhagyó közgyű­lésein a tagság, mint minden évben, as idén is mérlegeli a máit évi mun­ka eredményeit, összegezi a gazdál­kodás tapasztalatait, és megvitatja, véglegesíti az idei terveket, elképze­léseket A CSKP Központi Bizottságának 7. és az SZLKP Központi Bizottságának múlt évi decemberi ülése értékelte a hetedik ötéves tervidőszak első két éve fő feladatainak teljesítését. A kedvezőtlen időjárási viszonyok és ki­lengések a múlt évben is negatívan hatottak a mezőgazdaság, ezen belül pedig főleg a növénytermesztés szín­vonalára. A több éves lemaradás szükségessé tette az állattenyésztés és az élelmiszeripari termelés irányí­tásának, valamint az -élelmiszerfo­­gyasztás szerkezetének módosítását. Az élelmiszertermelés terén velő ön­ellátás mértékét még annak ellenére sem sikerült teljes egészében növelni, hogy az állattenyésztés a múlt évben a korábbi évekhez viszonyítva na­gyobb mértékben alkalmazkodott a saját takarmányaiapboz. hogy részben sikerült megakadályozni a mezőgaz­dasági földterület nagyarányú csök­kenését, és még sorolhatnánk tovább. A múlt évben efsz-einkben nem minden feladatot valósítottak meg következetesen, az előrehaladás nem minden területen telelt meg a szük­ségleteknek és lehetőségeknek, s в kitűzött céloktól való eltérés többsé­ge szubjektív fogyatékosságokra ve­zethető vissza. Az előzetes adatok alapján — mint ahogy azt [án janovlc mérnök, mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter a múlt év decemberében Krajnén megtartott aktlvaértekezleten mon­dotta — a hetedik ötéves tervidőszak második évében a* 1981-es évi való­sághoz viszonyítva a bruttó mezőgaz­dasági termelés agyán 2,4 százalék­kal növekedett, de a tervezett felada­tokat még ennek ellenére sem sike­rült teljesíteni. A bruttó növényter­melés ugyan 10 százalékkal nőtt, a lemaradás főleg a gyengébb gabona­­termés következménye volt. A bruttó állattenyésztési termelés 3,3 százalék­kal csökkent, de ennek ellenére a tervezett feladatokat sikerült túlszár­nyalni. Az élelmiszeripari termelés szakaszán főleg a tej-, hús-, baromfl- és konzerviparban volt lemaradás. A számvetésnek, az idei évi terme­lési és pénzügyi terv összeállításának szövetkezeteinkben már kialakultak a hagyományai. Remélhetően nem akad egyetlen olyan gyengén gazdál­kodó földmövesszövetkezet sem, a­­mely saját hibáit, fogyatékosságait, nehézségeit a szövetkezeti mozgalom egészének sikereivel, eredményeivel akarja mentegetni, elkendőzni, elfo­gadhatóvá tenni. Az év végi, és az egész tagság előtt lezajló számvetés­nek éppen az a nagy előnye, bogy a mérleg összeállításánál, az elvégzett munka és az elért eredmények érté­kelésénél szembe kell nézni a kelle­metlen tényekkel Is. Hiszen a tenni­valókat csakis a teljes Igazság isme­retében. az önkritikus jellegű elem­zéssel lehet biztonságosan meghatá­rozni. A valóság tisztelete, a teljes nyílt­ság és őszinteség az élenjáró vagy a közepesen gazdálkodó etsz-ekben is nélkülözhetetlen. Ennél fogve a pon­tos számviteli munkára, a múlt évi • Lapunk második olda Ián a szlovákiai vezető tes­tületeknek a 70 éves Husik elvtárshoz Intézett köszöntő levelét ismertetjük, megem­lékezünk a 35 év előtti föld­reformtörvényről és a 30 éve fennálló prágai Lenin Mú­zeumról gazdálkodás elemzésére, az új célok megvitatására fordított időt nem sza­bad sajnálni. Ezekben a napokban nemcsak az üzemgazdászokra hárul fokozott feladat, hanem az elnökökre, a vezető dolgozókra és a tagságra is. A zárszámadás és a tervkészítés a­­zonban nem csupán számviteli mun­ka. jóval többet jelent. Igaz, utólag már semmiféle Javaslattal sem lehet változtatni a múlt évi eredményeken. Viszont a nyflt önvizsgálat, az ú| öt­letek, elképzelések mérlegelése a lö­vőt illetően sokat segíthetnek, ösz­tönzést, lendületet adhatnak a közös erőfeszítésnek. A zárszámadó közgyűléseken a ta­gok újra azt fogják hallani, hogy az idén — a múlt évinél nehezebb feltételek között, — jobb eredménye­ket kell elérni. Igen, és ez az állítás most is igaz. A múlt évben is igaz volt, és bizonyára jövőre is hasonló lesz a követelmény. Most ilyen időket élünk, s a mezőgazdaság a megválto­zott külső és belső feltételek között I« sokat tehet a népgazdaság egyen­súlyi helysetének javításáért. A CSKP agrárpolitikájának straté­giai Irányvonalából kiindulva az SZLKP Központi Bizottságának múlt évi de­cemberi ülése meghatározta az 1983- as év feladatait. Szlovákiában a brut­tó mezőgazdasági termelés 3, ezen belül a növénytermesztését 6.2, az állattenyésztését pedig 0,4, a mező­­gazdasági árutermelést 4, ezen belül a növényi termékek felvásárlását 10, az állati termékekét pedig 1,4 száza­lékkal kell növelni. Amint az a számadatokból is lát­ható, az idén a növénytermesztést kell gyorsabb ütemben fejleszteni, mert csakis ezáltal távolíthatjuk el a növénytermesztés és az állatte­nyésztés küzötti aránytalanságokat, teremthetjük meg a kívánatos egyen­súlyt, használhatjuk ki következete­sen a mezőgazdaságban levő tartalé­kokat és mentesíthetjük a népgazda­ságot az élelmiszerek vagy a mező­gazdasági nyersanyagok külföldi be­hozatalától. Az igényes feladatokat csökkentett nyersanyag-, anyag- és energiaellátás mellett főleg a termelés gazdaságos­ságának fokozásával, a minőség javí­tásával és a hatékonyság növelésével kell elérni. Az etsz-ek vezetőinek, tagjainak a feladata, hogy a megvál­tozott körülmények ellenére is kiala­kítsák a legmegfelelőbb termelési szerkezetet, hogy betartsák az agro­technikai követelményeket és határ­időket, hogy törekedjenek a vesztesé­gek csökkentésére, hogy széles kör­ben alkalmazzák az anyagi érdekelt­ség bevált módszereit, hogy elmélyít­sék a belüzemi önelszámolási rend­szert, hogy a gyakorlatban gyorsabb ütemben alkalmazzák a tudományos­­műszaki haladás vívmányait, hogy elmélyítsék a szövetkezeti földműve­sek kezdeményezőkészségének kibon­takozását, hogy gyarapítsák a terme­lés legfontosabb tényezőjének, az embernek szak- és politikai Ismere­teit. Reméljük, bogy a konstruktiv, építő szándéka bírálat szellemében в zár­­számadó közgyűléseken számos olyan javaslat, elképzelés, törekvés szüle­tik, amelyek elősegítik a mezőgazda­ság fő feladatainak maradéktalan teljosftését, a legfontosabb gazdasági kérdés — a lakosság zavartalan és tolyamatos ellátásának megoldását. Élenjáró tejtermelők dicsérete Szomorú, mégis igaz a hír, miszerint tejtermelő me zőgazdaségl üzemeink túlnyomó többsége ismét hiány nyal zárta az évet. Csupán a nyugat-szlovákiai kerület ben több mint 14 millió liter volt az adósok tartozása Elképzelni is rossz, hogy még mennyi lehetett volna ha az élenjárók — a válivonogatók, a megoldás helyet magyarázatot keres&k példáját követve — szintén lázi tottak volna egy keveset? Becsületükre legyen mondva ilyesmi eszükbe sem jutott Tulajdonképpen ennek kö szönhetjük, hogy legalább három Járás túlteljesítette tejeladási kötelezettségét. A sorban a trenfiini járást illeti meg ez elsőbbség. A legjobbnak kijáró elismerést az értékesítési feladat nyolcszázezer literes túlteljesítésével vívták ki maguk­nak az itteni gazdaságok. A járások versenyében má­sodik helyen Topoľčany, harmadikon pedig Komárom (Komárno) végzett. MEGÉRDEMELT JUTALOM A mezőgazdasági igazgatóságon megtudtuk, hogy a komáromi járás mezőgazdasági üzemei tavaly 178 ezer liter tejet adtak piacra terven télül. Értékesítési felada­tát a Vágfüzesi (Vŕbová nad Váhom) Etsz teljesítette tál legjobban. Ezzel kapcsolatban Hlavatý Tibor agrármérnök, a kö­zös üzemgazdásza így nyilatkozott: — Igaz, a tejtermelés fejlesztésére fordított ener­giánk az utóbbi években elfogadhatóan kamatozik, egy­előre azonban a kapaszkodók közé tartozunk. Három év alatt ezer literre! növeltük a tehenek darabonkénti tej­termelését. A múlt évet háromezerhétszáz literes átlag­gal zártuk, tehát a „nagyok“ versenyében legfeljebb ikét-hérom év múlva juthatunk szóhoz. — Tavaly százötvenezer liter tejet értékesítettek ter­ven felül. Akármilyen szinten vannak, ez nem kis ered­mény. — Az előző évi valósághQz képest huszonhárom szá­zalékkal tudtuk javítani az egy tehén átlagában piacra adott tej mennyiségét. Ez az évközi gyarapodás szlová­kiai viszonylatban jó helyezést jelentett, és nem utolsó­sorban 72 ezer korona jutalmat eredményezett. A pénzt természetesen azok között .fogjuk szétosztani, akik leg­többet tettek a jó eredmény eléréséért. S amiről eddig nem esett szó: Vágfüzesről kizárólag első minőségi osztályú tejet kapott tavaly a tejipar. Ezért is köszönet jár. » ÉVEK ÓTA ÉLVONALBAN Ha a tefienenkénti termelékenység színvonalát vesz­­szük alapul, akkor a nagy vetálytársak versenyéből ez­úttal a nemesécsaiak (Zemianska Olča) kerültek ki győztesen, maguk mőgé utasítva az egyre igyekvőbb naszvadiakat (Nesvady) és búcsiakat (BúC). A járás egyik legnagyobb tebénsfirüséggel terhelt gazdasága ta­valy bárom százalékkal túlteljesítette tcjeladási kötele­zettségét. A tervezett 4,2 millió litert 152 ezer literrel megtoldotta. — Lehet, hogy lesznek ellenvélemények, én mégis azt vallom, a tejtermelés az állattenyésztési ágazat ne­hézipara — mondta látogatásunk alkalmával Csémi József agrármérnök, a nagyjából háromezer-nyolcszáz hektáros szövetkezet elnöke. — Többnyire évtizedes munkába kerül, mire az ember föltornázza magát a négyezer literes szintre, s mire szusszantani szeretne, rádöbben, hogy megkapaszkodni nehezebb, mint följut­ni. Az állomány átlagos létszámát teikintve, 1170 tehenet tartunk, egy hektár mezőgazdasági földterület átlagé­ban 1151 liter tejet adunk piacra, mégpedig 3,59 koro­nás átlagáron. A termelékenységet annak ellenére tar­tani -tudjuk, hogy az állomány nagyobb részét immár két éve korszerű, 27,5 millió korona ráfordítással épí­tett telepen tartjuk. Tavasszal elég komoly volt a hely­zet: körülbelül egy hónapot késett a friss zöld, tehát a termelés sem úgy alakult, ahogy eredetileg terveztük. Persze a nyáron törlesztettük az adósságot, így az utol­só hónapokban már csupán a túlteljesítés mértéke volt kétséges, a tervteljesítés nem. De azért bosszúságra is akadt okunk. Egy ízben meghibásodott a tejhfltő beren­dezés, minek következtében az eladott tejnek csak nyolcvan százalékét számolhattuk el az első minőségi osztályban. ' MI ÜJSAG A SZOMSZÉDBAN? Mármint a szomszéd járásban, Érsekújvárban (Nové Zámky). Strhan Štefan agrármérnök, a járási mezőgaz­dasági Igazgatóság zootechnikusa letörten mondta, hogy 98.1 százalékos tervteljesítésnél többre egyszerűen nem futotta a gazdaságok erejéből. Pedig egyik-másik ugyan­csak szorgalmazta a tavaszi adósság törlesztését. Az udvardiak (Dvory nad Žltavou) tizenöt, a libádiak (Lubá) tizenkettő, a szőgyéniek (Svodín) pedig mint­egy hat százalékkal túlteljesítették tejeladási feladatu­kat, hogy a legjobb tejtermelés! átlagot felmutató, ér­sekújvári szövetkezettel karöltve, példát mutassanak a sor végén kollogóknak. az évek óta helyben topogók­nak. A kezdeményezők meg a nyomdokaikon haladók ennyit tudtak tenni — nagyjából két százalékosra csök­kentették a korábban lényegesen nagyobb tervteljesítési lemaradást. MAR NOVEMBER DEREKÁN KÉSZET JELENTETTEK Az udvard) Auróra Efsz a múlt évben 586 ezer liter tejet adott terven JbIUI a népgazdaságnak. S tette ezt anafc ellenére, hogy az előző évhez mérten 275 ezer literrel nagyobb értékesítési feladatot kapott, s közben a tehenek számát csupán negyven darabbal növelhette. • < (Folytatás a 4. oldalon) • KÄDEK GABOR • A lapunk 5. oldalán kö­zölt „Új Idők szellemében’' című írás azokat az erőfe­szítéseket érzékelteti, me­lyeket a Nagyfödémesi (Veľ­ké Űlany) Hnb, a lakosság gal karöltve tesz azért, hogy a nagyközségbeliek ne ván­doroljanak el-a környező és távolabbi városokba • A takarékosságra tö­rekvő kertészkedők kérde­zik: Mennyi vegyszert ve­gyünk? A gyakran elhangzó kérdésre szakrovatunk kürti (Strekov) munkatársa, Szá­lai László, az Érsekújvári (Nové Zámky) Agrokémiai Vállalat körzeti növényvé­delmi technikusa válaszol • „A forgalmazás háttér­­kérdései“ ctmfi cikkünk a 11. oldalon keresztmetszetet ad a zöldség- és gyümölcs­­termesztés, valamint a for­galmazás pozitív és negatív jelenségeiről. Körvonalazza az 1983. évre vonatkozó terv­irányzatokat és ecsetelt a problémák megoldásának le­hetőségeit • A „Négy falu, egy nóta“ címen — lapunk 12. oldalén — megjelent írás helyzet­elemzést nyújt a libád! (Bo­bé) Egyetértés szövetkezet termelési és gazdasági hely­zetéről, a több éves stagná lást követő fellendülésről i

Next

/
Thumbnails
Contents