Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-05-21 / 20. szám

Í983. május 2Í. SZABAD FÖLDMŰVES. Ötödik éve szép sikerrel A mezőgazdasági-élelmezés­­ügyi tárca tanácskozásain több­ször is hallhattunk az AGRO­­STAV járási mezőgazdasági épftővállalatok társadalmilag hasznos tevékenységéről. A me­zőgazdasági épületek ás egyéb beruáhzások kivitelezése terén ezek a vállalatok elévülhetet­len érdemeket szereztek. Figye­lemre méltó még az Is, hogy az anyagellátás, a gép-, munka­erő- és szakemberutánpőtlás te­kintetében sokszor szinte meg­oldhatatlan problémák előtt állnak a vállalatok vezetői. Hegedűs László mérnök, a komáromi (Komárno) AGRO­­STAV vállalat igazgatóhelyette­se nem kis büszkeséggel emlí­tette, hogy 1979 óta évente si­keresen teljesítik az előirány­zott feladatokat. Ez viszont an­nak köszönhető, hogy a válla­latnál az idők folyamán jó törzsgárda alakult ki. A múlt évben kezdték meg például a Bajcsi (Bajöj) Álla­mi Gazdaság őgútai három és fél battériás kocafarmjának építését, s ezt a hatalmas tele­pet július elején adják át ren­deltetésének. Ugyancsak a múlt évben kezdték meg az állami gazdaság korszerű tehenészeti telepének kivitelezését, a górei részlegen. A nagy beruházások közá sorolható még a bratisla­­vai Kerületi Vetőmagtermeltető Vállalat marcelhází (Marcelo­­vá) korszerű telepének kivite­lezése is. A 25 millió koronás létesítményt 1985-ben adják át a beruházónak. A vállalatnak számos ötmil­lió koronát meg nem haladó beruházási akciója van. Köztük említhetők például a korszerű szilázstelepek, a trágyatelepek és a saját járulékos beruházá­sok. A járás szövetkezeteinek több­sége erős építőcsoporttal ren­delkezik. Az önsegélyes akciók keretében ezek nagy segítséget nyújtanak a kisebb terjedelmű beruházások kivitelezésében az AGROSTAV vállalat szakfel- Ugyelete mellett. Az építmények belső szerelési munkálatait ter­mészetesen az AGROSTAV szak­emberei, esetleg az általa szer­ződtetett társvállalkozók vég­zik. A felújítási teendőket, vagyis a kőműves- és ácsmun­kákat túlsúlyban az önsegélyes csoportok végzik. Az AGFROSTAV tervező rész­legének az évi tervfeladata há­rommillió százezer koronáig terjed. A mezőgazdasági üze­mek részére — megrendelésre — a részleg munkaközössége készíti el a kivitelezési doku mentációt Az előirányzott terv­feladatot azonban jócskán túl­teljesítik. Ezen a részlegen je­lenleg egy nagyszabású tervdo­kumentáció elkészítésén mun­kálkodnak. Ok készítik a nasz-Kamtl MtkullC elvtárs, a Szlovák Arhivatal elnök­­helyettese a közelmúlt­ban a zöldség- és gyümölcs­­félék árrendszerével kapcsola­tos intézkedések gyakorlati je­lentőségéről, meg az ezzel szo­rosan összefüggő teendőkről tájékoztatta a sajtó munkatár­sait. Beszélt többek között a termelés kockázatáról, a kézi munka költségességéről, a zöld­ség- és gyümölcsfélék más ter­mékekkel szembeni ldényjelle­­géről, a termésátlag éghajlati viszonyoktól való függőségéről stb. A specifikus termelési ténye­zőkre való tekintettel az árak egy része terén figyelembe ve­szik a termelést szféra gazda­sági biztonságát, részben szava­tolják az állandó árakat, lehe tőséget nyújtanak viszont az árak Idomításának is, amennyi­ben az egyes körzetek termelé­si feltételei ezt indokolják. A Szlovák Arhivatal országos méretben IX tárolásra alkalmas zöldségféle felvásárlási árát egységesen szabályozza. Ezek közé tartozik az eltartható hagyma, a száraz fokhagyma, hétféle szabadföldi zöldség és egyebek. Különbözeti árpótlé­kot olyan mezőgazdasági nagy­üzemeknek helyeztek kilátásba (13 zöldségfélénél), amelyek kedvezőtlen természeti feltéte­vadi (Nesvady) szövetkezet 160 hektárt kitevő gyümölcs­ültetvényét behálózó csöpögte­­tő öntözőrendszer terveit. A kivitelező részleg dolgozói az említett szövetkezetben víz­­lecsapolási munkákat végeznek, hogy segítsék a szövetkezetét termésátlagok javításában, a földek tökélesebb kihasználásá­ban. Az AGROSTAV vállalat ugyanakkor a járás más fon­tos beruházásain is dolgozik. Köztudott ugyanis, hogy nya­ranként mennyire problemati­kus a járás alkoholmentes üdí­tő italokkal történő ellátása, mert a régi szódagyár már nem üzemel, és az üdítő italt a kör­nyező járásokból tekintélyes költséggel szállítják ide. Köz­tudott, hogy Komáromot és kör­nyékét nyáron sok turista látó gatja, és külföldről is többen elidőznek a városban, és a ter­málvíz mellett, s így sok üdítő ital fogy el. Szükségessé vált tehát Komáromban egy új szó­dagyár építése, és a 14 millió koronás beruházás elkészítését éppen az AGROSTAV munkakö­zössége vállalta. Így remény van rá, hogy a szódagyár be­látható időn belül üzemelhet. Figyelmet keltő még az is, hogy a járásban 11 ezer hektárnyi nagy- és 570 hektárnyi közép hatósugarú öntözőrendszer mű­ködik. Ezeknek a karbantartá­sa és üzemeltetése is az AGRO­STAV feladata. A vállalati vezetésnek nem kis gondot okoz az állandó munkaerőhiány. Főleg szakem­berekből, vagyis ácsokból, kő­művesekből, bádogosokból, víz­vezetékszerelőkből kevés a lét­szám, mert a szakoktatás nem arányos a szükségletekkel. Ez azonban nemcsak komáromi, hanem országos probléma. Az AGROSTAV munkaközös­sége már korábban is arra tö­rekedett, hogy egy-egy művelet leegyszerűsítésével csökkentse a költségeket. Ez a törekvés vezérelte őket akkor is, amikor a betonmassza keverését egy helyre összpontosították, s on­nan szállítják a kész beton­masszát megrendelés szerint a járás különböző munkahelyeire. A központi telepről a múlt évben 12 ezer 500 köbméter betonmasszát szállítottak az épületekre. Ebben az évben vi­szont 16 ezer köbméter masz­­szára van igény, illetve meg­rendelés. Ehhez azonban kevés, tehát csak 7500 tonna cemen­tet utaltak ki részükre. Ez a cementmennyiség korántsem fe­dezi a szükségleteket, hiszen nem rendelkeznek készletekkel, tehát a megrendeléseket csak részben teljesíthetik. Faanyagokból a kiutalás szin­tén kevesebb a szükségesnél. A feltérképezések szerint a vál­lalatnak 4 ezer köbméter fa­anyagra lenne szüksége, azon­ban csak 810 köbméterre ka­pott kiutalást. A szigeteléshez legalább 160 mázsa aszfalt kel­lene részükre, de egy grammot sem kaptak. Acélcsövekből, pro­­fiivasakból szintén kevesebb a kiutalás, mint amennyi szüksé­ges lenne. Arról már nem is szólunk, hogy tetőfedő piéhből, villany- és vízvezeték-szerelési kellékekből nem is kaptak ki­utalást. Ezek után felmerül a jogos kérdés, hogy a foghíjas anyagellátás mellett hogyan dolgozhatnak tervszerűen. A fentiekből az következik, hogy az anyagbeszerzők járhat­ják az országot, kilincselgethet­­nek, amíg szorgalmas méhecs­ke módjára összegyfijtögetik a legszükségesebb anyagok egy részét. Talán az is segít vala­micskét, hogy az AGROSTAV vállalatok kerületi anyagbörzé­jén egy-egy szükséges anyagot beszerezhetnek. De ugyan me­lyik vállalat kínál a börzén például cementet, acélcsövet, profilvasat vagy más hiány­lekkel rendelkező körzetekben gazdálkodnak. Ezek részére a zöldségből szerzett 100 korona bevételre számítva 6—70 koro­na árpótlékot fizetnek. A nem hagyományos zöldség­­termesztő körzetekben a fok­hagyma, a zöldbab, a zöldbor­só, a spenót és a káposzta tér mesztésének fellendítése céljá ból a mezőgazdasági nagyüze­mek részére körzeti árpótlékot tik, mégpedig 25 százalékig terjedő árcsökkentéssel. Ebben az évben azonban a Szlovák Arhivatal a szerződésen felül értékesítésre kínált zöldség vagy gyümölcs esetében ötven százalékos árcsökkentést Is meghatározhat, esetleg a part­nerek kölcsönösen megegyez hetnek a termékek csökken­tett átlagos árszintjében. A kiskereskedelmi forgalom Hogyan alakul az arszint? szabnak meg. Ez a pótlék ki­lónkénti átlagban 20 fillértől 7 koronáig terjedhet. A gyümölcs esetében a téli almát és körtét, a földiepret, a sárgabarackot, összesen 18 gyű mölcsfélét egységes áron vásá­rolják fel. További négy gyü­mölcsfélénél meghatározták a legfelsőbb ársztntet, és kilátás­ba helyezték a felárat a több­letköltségek fedezésére. Ezek közé tartoznak a bogyós gyü­mölcsnek, az eper és egyebek. Az összes termés optimális hasznosítása és a partnerszer­vezetek szívélyes viszonyának megtartása céljából a felvásár­ló szervezetek a szerződött áru­félék mellett a partnerek kö­zötti egyezmények alapján a nem szerződött árut is átvehe­tekintetében az alapvető zöld­ség- és gyümölcsfélék piaci forgalmazását központilag ál­landó árban határozták meg. A többi zöldség és gyümölcs kiskeredelml árát — a begyű) tés Időszakában — a központi lag megszabott legmagasabb ár­­szintkerethez Igazodva a ZELE NINA vállalatai határozzák meg. A nem hagyományos zöld­ség- és gyümölcsfélék, vala­mint a hajtatott zöldségfélék kiskereskedelmi árát egyezmé­nyesen állapítják meg. A MÉM a múlt évtől kezdve a hajtatott zöldségféléket ter­mesztő mezőgazdasági nagyüze­meknek a szerződésre leadott termék kilójaként felárat fizet, hogy kiegyenlítse az energia­­hordozók áremelkedésével j^lrö * «r yr ли/ jmr ж. лг ж tar. ж. жт ж cikknek számító nyersanyagot. Gondolom, egyik sem. Ebben a tekintetben az a bizonyos csiz­ma a vállalatok mindegyikét egyformán szorítja. A komáromi AGROSTAV mun­kaközösségének még a társvál­lalkozók is sok bosszúságot okoznak. A ráérős munkával akadályozzák őket a fő felada­tok rugalmas elvégzésében, a határidők tartásában. A logikus persze az volna, ha az AGRO­STAV minden munkálatot maga végezhetne, csakhát ehhez nem rendelkeznek megfelelő gép­parkkal, sem pedig elegendő munkaerővel, így el kell visel­ni a társvállalkozók lassú tevé­kenységét. Az AGROSTAV vállalat veze­tői arra törekednek, hogy a mezőgazdasági üzemeket sokré­tűen szolgálják. Megrendelésre beszerzik részükre az építő­anyagokat, betonmasszát szállí­tanak az önerős építkezésekre, a vállalat fűrésztelepén gömb­­fából deszkát vagy gerendát készítenek a mezőgazdasági üzemek. Az AGROSTAV tisztítja és kaszálja a járás 560 kilomé­ternyi nyitott csartonarendsze rének partját. A partnerei meg­bízatásából saját tehergépkocsi­parkkal húsz tonna súlyig szál­lítási teendőket is vállal. Az AGROSTAV első negyed­éves tervét minden téren г'Че­­resen teljesítette. Az idén első alkalommal terveztek 50 millió korona feletti évi teljesítményt, az első negyedévben ebből ará­nyos részt teljesítettek. Csak természetes, hogy,a költségté­telek is tervarányosak. A nye­reség tervét viszont megköze­lítően kétharmadával túlszár­nyalták. Az első negyedévben egy dolgozó átlagában 26 ezer 360 korona munkatermelékeny­séget értek el, thát lényegesen többet a tervezettnél. Az első negyedév eredmé­nyeiből persze még nem álla­pítható meg, hogy mit hoz az ev vége. Az viszont tény, hogy a vállalat munkaközössége már az előző években is sikeresen meg­birkózott az elő­irányzott feladatok­kal, s így adottak a feltételek a tervek sikeres teljesítésé­re. Csupán az a szépséghiba, hogy az idén minden korábbinál nagyobb anyaghiánnyal kell megküzdeniük. Bí­zónk viszont az AGROSTAV munka­­közösségének lele­ményességében, hogy évközben le­közölik a rendkívül nehéz akadályokat, s a hagyományok­hoz híven sikere­sen a célhoz ér­nek. HOKSZA ISTVÁN r/«/«/jr/4r/ жт г «г / о többletköltségeket. Az utóbbi időszakban az élelmezés szem­pontjából legjelentősebb 15 zöldségféléből csak a zöldpap­rika, a salátauborka és a ká­poszta felvásárlási árát csök­kentették. Zöldpaprikából a fel­vásárlást tervet mégis 110, sa­látauborkából pedig 107 száza­lékra teljesítettük. A tíz fő gyümölcsféle közül viszont az alma, a körte és a szilva felvásárlási érában tör­tént enyhe csökkenés. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a zöldség- és a gyümölcs­­félék eddigi kiskereskedelmi árrendszere megfelelő. Arkér­­désben tehát ebben az évben nem várható lényeges módosí­tás, esetleg pontosítás bizonyos esetekben. A rugalmasság ked­véért bővül például azoknak a zöldségféléknek a választéka, amelyeknél az Idényjellegnél fogva a megegyezés szerinti árképzés esedékes. Ezek közé tartozik például a kel, a kara­lábé, a fejes saláta és a nyári káposzta. Ebbe a csoportba so rolhatö továbbá a korai cse resznye, a földieper, a meggy, a sárga- és az őszibarack. Az Idén némely zöldségfélék mint például a zöldborsó és a spenót felvásárlási árának ki­sebb mértékű emelkedése vár­ható, mégpedig 20—70 fillér erejéig kilónként. —hal — r/m A malom hajdani gőzgépe — Bosnyák Lajost keresem — szólítottam meg egy lisztes öl­­tözékű embert a nagybalogi IVeľký Blh] malom udvarán. — Én lennék az — említette az Illető, és betessékelt a ma­lomba. Példás rend jogadott. A ter­mény és a dara járatat sima deszkából készüllek. Ha nem tudnám, hogy üzemelő malom­ban járok, azt hiném, hogy mú­zeumba tévedtem. Az iroda a malom végében kapott helyet. — Másoktól hallottam, hogy a malom munkaközössége egy család tagjaiból áll. — jól hallotta. Kívülem még hárman dolgoznak ttt. A fiam, a menyem, meg a feleségem. Belépésem tdején a malmot gőzgép működtette, s a munkát a fűtővel és a gépésszel együtt 12 személy végezte. Közben a létszámot harmadára csökken­tettem, a teljesítményt viszont négyszeresére emeltem. Amikor 1924-ben a malmot felépítették, és megkezdte az üzemelést, 24 óra alatt csak száz mázsa búzát daráltak. — Ez a hatalmas szerkezet volt a szive a malomnak — mutatót a régi gőzgépre, amint beléptünk a motorházba. — Most pedig ez a kis villanymo­tor üzemelteti a gépeket, amely harmincszor kisebb a réginél. Amikora gőzgép beindult,hang­ját majdnem Rimaszombatig /Rimavská Sobota) hallották az emberek. — Ez volt az áramfejlesztő — mutatott egy centrifuga sze­rű szerkezetre. A falunak a malom 1924-töl szolgáltatta a villanyáramot, persze nem min­den lakos részére. Csak a kul­­túrház meg néhány egyén ka­pott villanyáramot. Sokszor tö­rekedtek a régi gépek ócska­vasként történő elszállítására, én viszont nem engedtem. A malmot 1960-ban villamosították. A régi gépek azóta állnak, én persze most ts úgy gondozom őket, mintha üzemelnének. Le­­törölgetem róluk a port, éven­­két kétszer átfestem, s így ma is üzemképesek. , — Valószínűleg sok évig dol­gozott a régi gépekkel, ha így gondozza őket. — Nagyon a szívemhez nőt­tek. Ezekkel kezdtem a kenyér­­keresetet. Még 1949-ben léptem be fömolnárként a malomba. Persze a tanulás ts adott némi támpontot, tényleges molnárrá viszont ebben a malomban vál­tam. Aztán 1952-ben kineveztek vezetőnek, és akkor nősültem. Azóta dolgozik itt a feleségem ts. Akkoriban még korszerű malomnak számított ez a léte­sítmény, üzemeltetése viszont túlzottan költséges volt. Emiatt a szénről kokszra szereltem át. Ezzel a költségek négyszeresen csökkentek. Ez akkoriban nagy tettnek számított. Ojításomat felettesetm nagy elismeréssel nyugtázták. Később, vagyis 1956-ban egy másik újítással megdupláztam a malom telje­sítményét. Amikor Rimaszom­batban felépítették és üzembe helyezték a korszerű új mal­mot, a miénket leállították. A malom tíz éven keresztül nem működött, aztán 1978-ban Ismét engedélyezték üzembe helyezé­sét. Mostanában persze nem búzát, hanem árpát darálunk a kisállattenyésztőknek, meg a­­zoknak, akik a darát boltokban vásárolják. Ml szállítjuk a da­rát a közép-szlovákiat kerület boltjaiba... Közel öt éve, hogy a malmot ismét beindítottuk. Természetesen további újítási javaslatok megvalósítására tö­rekedtem. Így a malom teljesít­ménye már többszöröse a ko­rábbinak. Nem ritkaság, hogy havonta 70 tonna darát készí­tünk. Ez a teljesítmény Ilyen létszámmal feletteseink szerint is dicséretes. Az elismerő oklevelek arról tanúskodnak, hogy ebben a ma­lomban ténylegesen föl és be­csülettel dolgoznak. Közben egy fiatalember kopogott be az Iro­dába. — Ez itt a gépkocsivezetőnk, mutatta be őt a malom veze­tője. Az pedig az utasítások vétele után behúzta maga mögött az ajtót. — Nemrég kaptunk egy új UAZ tehergépkocstt, azzal szál­lítjuk a megrendelt árut. A ko­csikísérő szintén példásan vég­zi feladatát. Elköszöntem Bosnyák Lajos­tól, s azon töprengtem, amit éppen 0 kérdezett tőlem. — Miért éppen velem akar riportot készttent? — Tényleg, mtért éppen ve­le? Talán azért, mert ritka az olyan munkahelyi kollektíva, mely családtagokból áll. Talán azért, mert furcsán hangzik, ha a valamikori létszám manapság egyharmadára csökken, a telje­sítmény meg négyszeresére emelkedik. Talán azért, mert közel hatvan éves gépekkel ke­vés üzemben dolgoznak hiba nélkül. Vagy talán azért, mert kevés olyan vezető van, akt a fizikát munkában ts példamu­tató. FARKAS OTTÖ Az üzemelés mai erőforrása a villanymotor (A szerző felvételei] /

Next

/
Thumbnails
Contents