Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-05-14 / 19. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. május 14. Háromlépcsős munkavédelmi ellenőrzés Követendő példa A Szakszervezetek Központi Taná­csának javaslata alapján a CSSZSZK kormánya határozatban rögzítette a munka- és egészségvédelem három­­lépcsős ellenőrzését, s annak gyakor­lati alkalmazását. Az előző évekhez hasonlóan a gaz­dasági és szakszervezeti szervek az Idei év áprilisában is elvégezték a munka- és egészségvédelmi intézke­dések betartásának ellenőrzését, a­­melynek célja a hiányosságok felszá­molása volt. Dolgozóink előtt ez az akció nem Ismeretlen, viszont keve­sebbet tudnak a háromlépcsős ellen­őrzési módszerről. Vajon mi is a lényege? — kérdeztem Bodnár Gyulát, a Fiileki (Fiľakovo) Állami Gazdaság munkavédelmi előadóját: — Folyamatos ellenőrzésről van szó, ami magával hozza a gazdasági és a szakszervezeti szervek közötti szorosabb együttműködés kialakulá­sát, s a személyi felelősséget. Konk­rétan fogalmazva azt jelenti, hogy a munkahelyeken háromlépcsőben — naponta, hetente és havonta — ellen­őrzik a muhkavédelmi intézkedések betartását. Ez lehetővé teszi a feltárt hiányosságok kiküszöbölését, módot ad a szükséges szervezési és nevelési intézkedések megtételére, valamint a mulasztást elkövető vezetők felelős­­ségrevonására. A kormányhatározat számol a dolgozók aktív részvételével a munka- és egészségvédelemben mu­tatkozó fogyatékosságok feltárása, ki­küszöbölése, valamint a munka- és technológiai fegyelem erősítése terén. Az ellenőrzés első lépcsőjén az adott munkahely vezetője, technikusa vagy mestere a munkavédelmi bizal­mival együtt naponta — rendszerint a műszak kezdete előtt — ellenőrzést végez a munkahelyen. A rendelkezé­sünkre álló „Háromlépcsős Ellenőr­zési Napló“-ba bejegyzik a felfedezett hibákat. Ha akad olyan hiányosság, amely önerőből nem távolítható el, azt azonnal jelentik. Ellenőrzéskor főleg az alábbiakra ügyelnek: ■ A munkakörnyezet, illletve a szociális létesitmény megfelel-e az egészségügyi követelményeknek. ■ Milyen a gépek, berendezések, szerszámok, közlekedési eszközök ál­lapota. ■ Helyesen használják-e a dolgo­zók a munkavédelmi eszközöket, azok megfelelnek-e az előírásoknak. Az ellenőrzés második lépcsőjét az üzemegység vezetője, főzootechniku­­sa, főagronómusa és a munkavédelmi előadó végzi. Megvizsgálják az első­lépcsős ellenőrzés hatékonyságát, s értékelik a munkavédelmi intézke­dések betartását. Szükség esetén az ellenőrzésbe bekapcsolják az üzem­orvost is, hogy észrevételeivel segítse a hiányosságok feltárását. A „harmadik lépcső“ keretében az Igazgató, a szakszervezeti elnök és a munkavédelmi előadó havonta egy­szer egy konkrét munkahelyet, illetve munkafolyamatot ellenőriz. Figyelmük elsősorban az alábbiak­ra irányul: ■ Milyen az első két lépcső ellen­őrzéseinek hatékonysága. ■ Az adott munkahelyen hogyan tartják be az előírásokat. ■ Összességében milyenek a mun­kavédelmi, a tűzbiztonsági és az egészségügyi feltételek. ■ Az igazgató Írásban ad utasítást a hibák felszámolására, az esetleges büntetések kiszabására. Hol tart mindezek megvalósításá­ban a Füleki Állami Gazdaság? — A helyi viszonyokra alkalmazva 1982-ben kidolgoztuk a háromlépcsős ellenőrzés alapelveit, s ezt eljuttattuk mindazokhoz, akik az ellenőrzést vég­zik. Szakmai képzést Is tartottunk a témával kapcsolatban. Azokon a mun­kahelyeken, ahol következetesen vé­gezték az ellenőrzést, már megmutat­koztak az első kedvező eredmények: lényegesen csökkent a munkahelyi balesetek száma. Az idén tovább növelik az ellenőr­zés hatékonyságát. Mindezt társadal­munk legfőbb értéke, az ember érde­kében teszik. TARI BÉLA Gazdaságaink többségében nem tartják be azt az előírást, miszerint a nő dolgozóknak nem szabad 15 kilogrammnál nehezebb súlyt emelniük. A há­romlépcsős ellenőrzés módot ad a fenti hiányosság megszüntetésére Fotó: —ita— Ötletes megoldás CSIZMASZARlTÖ az öltözők mellett Az emberről való sokrétű gondos­kodás elmélyítésének központilag és helyi méretekben egyformán támoea­­tott fejlesztési irányelveivel összhang­ban, mezőgazdasági üzemeinkben az utóbbi néhány évben egész sor, kor­szerű szociális létesítmény épült és került átadásra. Ami még ennél is ör­­vendetesebb, a korábban sok helyütt fölöslegesnek tartott, esetenként hosz­­szú hónapokon, sőt, éveken át igény­be sem vett létesítményeket — üzemi étkezde, öltözők, zuhanyozók stb. — napjainkban már ki is használják a dolgozók. Akik korábban rossz szem­mel nézték a szociális jellegű beru­házásokat, ma elismeréssel er-'jgetik a közös vezetőségének kezdeménye­zését. Mégiscsak más érzés, ha tiszta ruhában indulhat munkába az ember, s ha elvégezte a napi feladatot, szög­re akaszthatja a munkaruhát, letusol­hat és megint csak tisztán, talán ki­csit felfrissülve indulhat haza. Mondom, sok már a korszerű léte­sítmény, de ha az embereket kérdez­zük, olykor panaszos szavak is el­hangzanak. Egy alkalommal Pásztor Dénes sertésgondozéval beszélgettem a szociális létesítmények előnyéről. A véleményére voltam kiváncsi. Az öreg egy szót sem szólt, csak intett, hogy menjek be és nézek körül az öltöző­jükben. Beléptem, a harmadik lépés után megtorpantam; elég volt a pil­lantás, meg egy szippantás, s már to­­láttam is vissza az udvarra. Az asz- i talon tornyosuló szeméthalmaz, a piszkos, eltaposoott cigarettavégektől csúfított padló nem nyújtott valami fölemelő látványt. No és az áporo­­dott, orrfacsaró lábszagtól, meg csiz­­mabüztől terhes levegő .. 1 Hogy hol történt az eset? Nem a község neve a fontos, hiszen hasonló példát talán tucatszám említhetnék. A lényeg, hogy a nem kis költséggel felépített szociális létesítmények gon­dozásáról, rendszeres takarításáról is gondoskodni kell. Mégpedig vagy a gazdaságnak vagy maguknak, a dol­gozóknak, akikért ezek a létesítmé­nyek tető alá kerültek. Természetesen vannak jó példák is. Láttam nem egy szövetkezeti öltözőt, ahol bizony rend és tisztaság uralko­dott. Más lapra tartozik, hogy főleg az állattenyésztési dolgozókat szol­gáló létesítményekben, sajnos, több­nyire orrfacsaré csizmabűz terjeng. Ezen néhol fokozott szellőztetéssel, másutt meg ügy igyekeznek változtat­ni, hogy külön helyiségben tárolják a lábbelit, elsősorban a gumicsizmát. Ez persze csak enyhíti, de nem oldja meg a problémát, hiszen öltözködés és ajtönyitogtás közben, részben még­iscsak elterjed az épületben a kelle­metlen szag. A probléma Ismeretében érdeklő­­désssel hallgattam az alistáli (Hrobo­­üovo) szövetkezet elnökének szavait. Kan István agrármérnök nem kis büszkeséggel mondta, hogy a szövet­kezet elismert újítóként számon tar­tott energetikusának jóvoltából, ők már megoldották ezt a problémát. Az állattenyésztési dolgozók öltözői mel­lett csizmaszárító helyiséget létesí­tettek. Itt a dolgozók rozsdamentes csőből kialakított fogasrendszerre akasztják a csizmát, majd a műszakok után automatikusan bekapcsoló szel­lőztető berendezés nagyjából másfél óra alatt tökéletesen kiszárítja a láb­belit. Először úgy tervezték, hogy meleg levegőt fognak a csőrendsze­ren keresztül áramoltatni, de ezt a megoldást elvetették. Most a beren­dezés éppen fordított alapelven mű­ködik: a csövekre akasztott csizmák­ból kiszippantja a levegőt, s termé­szetesen vele együt a terjengő szago­kat Is. Azóta az öltözőkben, de a csiz­ma szárításra szolgáló helyiségben is kellemesen tiszta a levegő. Akárcsak a szövetkezet állatgondozói, magam is azon a véleményen vagyok, hogy a megoldás jó, a kezdeményező energe­tikus kiérdemelte az újításért kapott jutalmat. Az ötletet minden, hasonló gonddal küszködő üzem dolgozóinak figyelmébe ajánljuk. (kádek) Az adott szó - kötelez A galántai járás mezőgazdasági nagyüzemeiben is példásan folyik a Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségek teljesítése. A járás 13 ezer mezőgazdasági dol­gozója közül 10 ezer 236-an kapcso­lódtak be a szocialista versenybe. Összesen 21 üzemi, G ezer 380 egyéni. Feieíősségtiiiiatial a feladatok teljesítéséért Németh Lászlóval, az SZFSZ Rozs­nyói járási Bizottsága politikai mun­katársával a szövetség idei feladatai­ról beszélgettünk. ■ Fontossági sorrendben melyek azok a feladatok, amelyek teljesíté­sére fokozott figyelmet kell tordíta­ni? — Az új szervezeti forma beveze­téséből adódóan a feladatok olyan tömkelegé elótt állunk, amelyeket csak nagy ügyszeretettel, munkameg­osztással, felkészültséggel és maximá­lis felelősségvállalással tudunk telje­síteni. A fontossági sorrendet nehéz megállapítani, mivel programunk vala­mennyi pontját következetesen meg kell valósítanunk. A gabonatermést például az idén — a tavalyi valóság­hoz viszonyítva — 8,7 százalékkal kell növelnünk, ugyanakkor a tömeg­­takarmányok termesztésében — a mennyiség növelése mellett — a mi­nőségi követelményeknek is eleget kell tennünk. Az ilyen igényes fel­adatok megvalósítása elképzelhetet­len az új irányítási, szervezési és ér­dekeltségi formák bevezetése nélkül, amelyeket sohasem szabad öncélúan, felületesen kezelni. Mindezeket kellő megalapozottsággal a párthatározatok irányozzák elő. Munkatervünk kidol­gozásakor mi is ebből indultunk ki, s mindent megteszünk а XVI. párt­­kongresszus és a CSKP Központi Bi­zottsága 4. ülése határozatainak tel­jesítése érdekében. Legutóbbi plénum­­ülésünkön saját feltételeinkre bontot­tuk le a CSKP Központi Bizottsága 7. illésének határozatait. Napi felada­taink közé tartozik a párt gazdaság­­politikájának népszerűsítése és meg­valósítása. Ezzer összhangban olyan feltételeket igyekszünk kialakítani, amelyek között lehetőség nyílik a dolgozókról való sokrétű gondosko­dásra. Я Milyen tapasztalatokat szereztek a járás szövetkezeteiben az új szer­vezeti forma bevezetése terén? — Pártunk politikájával, s az efsz­­ek IX. országos kongresszusa határo­zataival összhangban biztosítanunk kell az SZFSZ alapszervezeteinek akti­vizálódását a közös célok érdekében. Ezzel összhangban növeljük — minő­ségileg javttjuk — a szövetség rész­vételét a szövetkezett dolgozók esz mel- politika) nevelésében, s szakmai továbbképzésében. Működési terüle­tünket tovább bővítettük a szocialista törvényesség védelme, s' a szocialista demokrácia elmélyítése érdekében. A felsorakoztatott követelményekkel 319 kollektív vállalás született. A járás mezőgazdasági dolgozói vállalták, hogy 7 millió 362 ezer ko­rona értékben túlszárnyalják a bruttó mezőgazdasági termelést. Ésszerű és gazdaságos felhasználással 2 millió 719 ezer korona értékű tüzelőanya­got, üzemanyagot és energiát takarí­tanak meg, az életkörnyezet javításá­hoz pedig 580 ezer korona értékű tár­sadalmi munkával járulnak hozzá. Összesítve, a járás gazdaságai 13 millió 583 ezer korona értékű kötele­zettséget vállaltak.: A jé tavaszkezdés reményt kelt ar­ra, hogy a járás mezőgazdászai — be­tartsák adott szavukat. —kalita— összhangban alakítjuk ki a szövetke­zeti dolgozóknak az SZFSZ-hez fűző­dő tagsági viszonyát, s elsősorban azt a célt követjük, hogy munkánk súlypontja gyakorlatilag a munkakö­zösségek problémakörére helyeződ­jön át. A járás tizenhárom szövetkezete közül eddig kilencben készítettük elő az SZFSZ új szervezeti formáinak po­litikai és káderfeltételelt. Az év vé­géig a járás valamennyi szövetkezeté­ben megvalósítjuk az átszervezést. Jelenleg az alapszervezetek vezetői­nek továbbképzését végezzük. Az ed­digi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az átszervezés eredményesnek bizonyult. A dolgozókkal valő kapcso­latunk szorosabbá és közvetlenebbé vált. Ennek köszönve nőtt a dolgo­zók felelősségtudata és kezdeménye­zőkészsége. A további eredmények kiteljesedésének elengedhetetlen fel­tétele az alapszervezetekkel való kö­vetkezetes és rendszeres együttműkö­dés. ■ A közelmúltban zajlott la a já­rási pártkonferencia. Határozatai mennyire érintik az SZFSZ járási bi­zottságát? — Nyilvánvaló feladataink teljesí­tésének adott nyomatékot. Pontosí­totta szervezési Irányelveinket, meg­határozta munkánk eszmel-polltlkal irányvonalát, együttműködésre szólí­totta fel szövetségünket a Nemzeti Frontba tömörülő társadalmi és tö­megszervezetekkel. ■ Tudtommal önök már kidolgoz­tak egy irányelvet, mely a tömeg­szervezetekkel való együttműködést foglalja magába. Mi sugallta ezt a kezdeményezést, s mi a lényege? — Az SZSZK Nemzeti Frontjának Központi Bizottsága 1983. február 16-án meghatározta azokat a felada­tokat, melyek főleg az Időszerű mező­gazdasági munkák segítésére irányul­nak. Nem véletlen, hogy a Februári Győzelem 35. évfordulóját köszöntő vállalások jelentős része a nyári és az őszi mezőgazdasági munkák sike­res elvégzésére összpontosul. Mi első­sorban a szervezésben, az Irányítás­ban és a közvetítésben vállalunk sze­repet. A Nemzeti Front járási bi­zottsága ugyanakkor hatékony agitá­­clés tevékenységet fejt ki a tömeg­szervezetek és a lakosság körében, s a kulturális, a szakköri, valamint a sporttevékenység fellendítésével is hozzájárul a szövetkezeti dolgozók kezdeményezőkészségének kibonta­koztatásához. MiškoviC Ondrej a Nemzeti Front járási bizottságának elnöke örömmel fogadta javaslatainkat. Reméljük, hogy sikerül olyan kapcsolatot kiala­kítanunk, mely a kölcsönös előnyök mellett az időszerű mezőgazdasági munkák sikeres befejezéséhez is hoz­zájárul. H A felsorakoztatott feladatok mel­lett még sok egyéb — korántsem má­sodlagos és mellékes — dologra kell figyelni. Ismertesse röviden ezeket a mindennapi feladatokat. — Rendszeresen — Időrendi terv alapján — ellenőrizzük a gépparkok felkészültségét az Időszaki mezőgaz­dasági munkákra, érdekeltek vagyunk a tűz- és munkabiztonsági előírások betartásában, valamint az újltőmozga­­lom fellendítésében. A szocialista ver­senymozgalom Irányítását összehan­goljuk az elvégzett munkák minősé­gének, az agrotechnikai határidők betartásának és a dolgozók kezdemé­nyezőkészségének rendszeres ellenőr­zésével, értékelésével. Ügyelünk arra, hogy a munkakörülmények javítására mindenütt maximális gondot fordít­sanak,. ellenőrizzük a kulturális alap pénzeszközeinek felhasználási módját, napirendünkön szerepel az aktuális feladatok és eredmények propagálása is. ■ Hányán osztoznak ennyi felada­ton? — Az adminisztrációs munkaerővel együtt mindössze hárman. Kevesen vagyunk Ilyen sokrétű és Igényes munkára. Sokat kell utaznunk, s mun­kaidőnk Jelentős részét a különféle tanácskozások, értekezletek kötik le. Ennek ellenére jó szervezéssel, felké­szültséggel, s ésszerű Időbeosztással igyekszünk munkánkat becsülettel és minél nagyobb hatékonysággal vé­gezni. Beszélgetett: Korcsmáros László I jjjVé . V**. »*- , SS Ä szocialista brigádok tagjai gyakran emlegetik a munkakör­nyezet Javításának fontosságát. A szót sajnos nem mindig követik tettek. Állításunk Igazát felvéte­leink Is Igazolják Fotó: —kalita—

Next

/
Thumbnails
Contents