Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-15 / 2. szám
1983. január 15 SZABAD FÖLDMŰVES 13 Hazánk vegyiparának a gyártmányai népgazdaságunk iparágaiban nélkülözhetetlen alapanyagokként, a kereskedelemben pedig készárukként kerülnek forgalomba. A SLOVCHEMIA Vegyipari Tröszt egyik mammutválialata, a bratislavai Juraj DIMITROV Vegyipari Kombinát a társadalom által meghatározott elvek szerint alakította ki gyártási szerkezetét. Alapanyagokat juttat a textil, a gumi és más iparágaknak. A vegyipar hatékony támogatása nélkül tehát más iparágak, de a mezőgazdaság sem valósíthatná meg az igényes feladatokat. Mezőgazdaságunk részére műtrágyákat, növényvédő és növekedést szabályozó szereket juttatnak, a gyártmányfejlesztés keretében viszont újabb készítményekkel gyarapítják a választékot. így közvetve segítik mezőgazdaságunkat az élelmiszertermelési program megvalósításában. Idestova hatvan éve, hogy a szuperfoszfát műtrágyát 14 és 18,5; 1973 óta pedig 25 százalékos hatóanyag töménységben forgalmazzák. Most viszont a három — NPK — 44 százalék hatóanyagot tartalmazó szuperfoszfát műtrágyát könnyen oldódó szemcsézett változatban gyártják. A por alakú trágyák időszaka tehát lejár, mert ezek tárolása és felhasználása nagy veszteséggel Jár. Mezőgazdaságunk szakemberei a szemcsézett NPK tartalmú szuperfoszfátot rendkívül hasznosnak ítélik. Ezzel magyarázható, hogy egyre többet kérnek belőle. A vegyipari kombinát vezetői a mezőgazdaság igényeire pozitívan reagáltak, 1975-től 270 ezer tonnára módosították a szemcsézett szuperfoszfát évi forgalmazását. A három fő elemet tartalmazó szemcsézett műtrágyákat ma GVH III-5 és GVH III-6 megjelöléssel forgalmazzák. Az előbbi műtrágya hatóanyagai így oszlanak meg: N = 8,5; P = 17,5; К = 17,5 %; az utóbbié pedig N = 9,5; P = 17,0G; K = 17,00 %. Az el--* mondottakból látható, hogy a gyártmány száz kílójakénti hatóanyagok rendkívül kedvezőek, s ezeket a műtrágyákat a mezőgazdaságban egy menetben dolgozhatják be a talajba és bizonyos megtakarítást érhetnek el. Ugyanakkor a növények helyes elosztásban kapják a részükre nélkülözhetetlen alapanyagokat, erőteljesen fejlődhetnek, mert a hatóanyagok a szemcsékből fokozatosan, vagyis az egész tenyészidőben szabadulnak tel. Köztudott, hogy a por alakú műtrágyákat felhasználás előtt keverni kell. Ehhez viszont felszerelésre, energiára és emberi erőre van szükség a mezőgazdaságban. Ma az NPK hatóanyagot tartalmazó szemcsézett műtrágyák alkalmazásával szükségtelenné vált a keverés. Az említett műtrágyafajtákat tartalékba, vetés előtt alaptrágyaként, esetleg tenyészidőben a növekedés serkentésére vagy akkor dolgozhatjuk a talajba, ha állandósítani kívánjuk a nagy terméshozamot. A talaj hatóanyag készleteitől függően a gabonafélék esetében 370— 400 kg/ha, a kukorica és a cukorrépa esetében 700—800 kg/ha, tartalékba és az őszi szántás előtt szintén 700— 800 kg/ha GVH szemcsézett műtrágya szükséges.* Amennyiben silókukoricából és takarmányrépából nagy termésátlag elérésére törekedünk, akkor a szemcsézett műtrágya adagját egynegyed résszel növelnünk kell. Ha viszont a GVH műtrágyát öntözésre berendezkedett zöldségtermesztésben hasznosítjuk, akkor 30 százalékkal ikell növelnünk az alapadagot. Nem tanácsos viszont GVH trágyázásban részesíteni a babot, az uborkát, a dinnyét, a hagymát, az üvegházban termelt zöldséget, a melegágyak növényzetét, a fóliában termelt primőrzöldséget, a dohányt, a burgonyát, a lucernát, de a mákot sem, mert a káliumot klorid változatban tartalmazza. A vegyipari kombinát által gyártott műtrágyák további, vagyis cseppfolyós fajtája a FOSTJM 8—24. Ez a műtrágya 100 literenként 10 kiló nitrogént és 30 iklló foszfort tartalmaz. Ne felejtsük el, hogy ez a cseppfolyós műtrágya —8 C-fokon kristályossá válik, s ezért szállítani, betárolni, s a földeken hasznosítani csak a hideg ídó enyhülése után tanácsos. FOSTIM trágyával 30—40 kiló nitrogént és 90—120 kiló foszfort Juttatunk a növényzetnek. Ebből a mütrégyafajtából évente a vegyipari kombinátban 18 ezer tonnát gyártanak, az igények növekedése miatt viszont 1983-től 25 ezer tonnára fokozzák a termelést. A FYTOVIT cseppfolyós műtrágya, amely 100 literenként legkevesebb 10.5 százalék nitrogént (Karbamid), 3.5 százalék mangánt, 1 százalék vasat és 5 százalék ként tartalmaz, szintén a DIMITROV Vegyipari Kombinát gyártmánya. Levélre permetezve ez a műtrágya jél hasznosítható a szőlőkben, a csonthéjas, a bogyós vagy az alma gyümölcsű ültetvényeken. Eredményesen gyógyítja a növények úgynevezett hiánybetegségeit. Amenylben a növény nem talál a talajban elegndő nyomelemet (kén, vas, mangán) esetleg nitrogént, akkor a FYTOVIT eredményezi kiegyenlíti a hiányzó részt. Jól érvényesül ez a műtrágya a mészben gazdag talajokon. Vízzel hígítva 0,3—0,8 százalékos oldásban hasznosítható. Tenyészidőben 14 naponként, tehát öszszesen 4—6 esetben kezelhető vele a növényzet. Egy hektárra öt-tíz liter A gyomorfekély sok ember életét teszí kellemetlenné, életmódjának megváltoztatására kényszeríti. A tudományos dolgozók jó néhány esztendeje foglalkoznak a gyomorfekély ellenszerének a kutatásával. Arra megállapításra Jutottak, hogy az U-vitamin a legjobb ellenszere a veszélyes gyomorbetegségnek. Sokan nem tudják, hogy az értékes vitaminnak a kutatásával az Ogyallai (Hurbanovo) Zöldségtermesztést Kutató és Nemesítő Intézet tudományos munkacsoportja foglalkozik. A kutatómunkát az intézet tudományos dolgozója, Hegedűs András mérnök irányítja. Meglátogattam ót, hogy tájékozódjam az Intézet munkájának e területén elért sikereiről. — Az U-vitamin zöldségfélékben történő felhalmozódásának raeghatáhát egy tenyészidőben 4—6 esetben ismételhetjük. A zöldségre, a szamócára és a virágágyásokra 100 négyzetméterenként 10—15 liter vízben 50 mililiter HARMAVIT elkeverése szükséges. Sikeresen alkalmazható a növényvédőszerekkel (tartalékba nem keverhető). Nem keverhető össze bordóilével, erősen alkalikus készítményekkel stb. Először mindig a nö-FYT0VIT óidat kipermetezése tanácsos. Közvetlenül a felhasználás előtt növényvédőszerekkel, esetleg cseppfolyós DAM 390 műtrágyával összekeverve Is kijuttatható. A keverést mindig a permetezőgép tartályában kell elvégezni. Nem keverhető és egy menetben nem hasznosíaható a foszfort tartalmazó műtrágyákkal. A cseppfolyós HARMAVIT trágyát, melyet szintén ez a kombinát gyárt, levélre permetezve hasznosíthatjuk. A készítmény NPK összetétele 100 literenként 29,5 százalék (N —10; P = 9; К = 10,5 '/о). Ez a trágya a nyomelemek közül a rezet, a cinket a moltbdént, a mangánt és a növekedést szabályozó készítményt tartalmazza. Levéltrágyakénti felhasználása akkor előnyös, amikor szárazság uralkodik, tehát a növény a talajból képtelen felvenni a részére nélkülözhetetlen tápanyagokat. Ilyenkor az NPK hatóanyagok 5—10-szeresen Jobban érvényesülnek. A HARMAVIT trágya felhasználásával erősen kifejlődik a növény gyökérrendszere, s a talaj tápanyagkészletét Is jól hasznosítja. A peszticldekkel keverve Is eredményesen felhasználható. A HARMAVIT trágyát szőlőben vagy gyümölcsösben permetezhetjük ki, s ilyenkor 1500 1/ha-n felül 0,2; 1000—1500 liter/ha-ig 0,3; 1000 liternél kevesebb vízmennyiséghez viszont 3—5 liter HARMAVIT trágyát kell keverni. A kertészetben való felhasználásakor 500 liter vízben 1 liter HARMAVIT-ot oldhatunk, mely 1 hektárra teljesen elegendő. A szobai és a növényházi kultúrákra 1 liter vízben 2 milliliter HARMAVIT keverhető el, s a trágyázást 10—14 naponként, tevényvédőszert oldjuk és kipermetezés előtt hozzákeverjük a HARMAVIT-ot. Mérgező hatása miatt rendkívül fontos a munkabiztonsági rendszabályok betartása. A három fő elemet és több nyomelemet tartalmazó HARMAVIT- trágyából 400 tonnát forgalmaztak, a jövőben viszont 700 tonnára növelik a termelést, hogy jobban kielégíthessék az igényeket. A DIMITROV Vegyipari Kombinát az eltelt években a növényvédőszerek gyártásával is kitűnt. Első készítményei közé tartoztak a DDT alapanyagú gyártmányok. Ez viszont mér a múlté, mert a gyártást a mérgező hatás miatt beszüntették. A hatvanas éveket követően azonban hatásosabb készítményekkel segítették elő a mezőgazdasági termelés fellendítését. Sajnos erre az Időszakra a gyártás bizonyos megtorpanása Is jellemző. A szűkreszabott devízakeret miatt csökkenteni kellett bizonyos alapanyagok importját, ugyanakkor a kombinát fejlesztő csoportja erőteljesen munkához látott, hogy újabb hazai találmányokkal legalább részben függetlenítse magát a külföldi alapanyaglmporttől. Hazánkban mintegy ötszáz féle peszticlda felhasználása engedélyezett. Ezek mindegyikének az előteremtése hazai viszonylatban szinte lehetetlen. A fű cél az, hogy vegyiparunk a nagy tételben szükséges vegyianyagokkal segítse a mezőgazdasági termelést, a többit pedig külföldről, főleg a szocialista országokból kell behozni. A vegyipari kombinát napjainkban 16 féle növényvédőszer készítményt hoz forgalomba. Közülük jónéhányat a KGST-országok mezőgazdasága Is hazánkból szerez be. A ZEAZIN-50 készímnény például manapság már újított változatban és nagy tételben kerül forgalomba. Kltűnó minősége miatt Idehaza, de külföldön Is kedvelt szerkészítmény. A BUREX és a BUREX SPECIAL gyomirtószerből — az alapanyagok tőkés Importja miatt — sajnos csak korlátozott mértékben elégíthető ki a répatermesztő gazdaságok Igénye. Ojabban arra törekednek, hogy legalább ezer tonnát adhassanak mezőgazdaságunknak, ám még ez sem elegendő a szükségletek teljes mértékű fedezésére. Ezért mérlegelés tárgyát képezi, Vaján (Vojany) körzetében egy 500 tonnás új kapacitás kivitelezése. Ez viszont csak a Jövő zenéje. Napjainkban tehát főleg a kiváló minőség megtartására törekednek, s ez sem lényegtelen. A valóban nagy tételben gyártott és forgalmazott szer készítmények között említhető még a METATION E-50 és a METATIO P-5 is. Ezek a rovarölőszerek nagy kapacitást tkötnek le a kombinátban. A részleg néhány személyből állé munkaközössége évente 550 millió korona termelési értékkel gyapapitja társadalmunkat. A részleg automatikus berendezéseinek zavartalan működésére műszakonként mindössze négyen ügyelnek fel. A vegyipari kombinát vezetői évekkel ezelőtt a társadalmi igényekből kiindulva kidolgoztak egy fejlesztési tervet, hogy végre megoldódjék a legfontosabb szerkészítmények hazai gyártása. Amennyiben Bratislava és környéke légterének, vízlelőhelyeinek és talajainak szennyezettsége túllépte az elbírhatóság határát, ezt a tervezetet a felsőbb szervek nem hagyták jóvá, viszont beleegyeztek abba, hogy a gyártási kapacitást a sellyei (Sala) DUSLO keretében építsék fel. Ez azonban bizonyos eltolódásokkal járt, s a kapjacitás mintegy 8—10 éves késéssel valósulhat meg, s Így néhány készítményből az új létesítmény elkészüléséig hiány lesz. A DIMITROV Vegyipari Kombinát a szerkezetébe tartozó gyártmányfejlesztést ma saját hatáskörében, tehát központi keretjuttatás nélkül oldja meg. Jelentős eredménynek számít, hogy a kombinát készítményei ma már krezolmentesen kerülnek forgalomba. Ezek kevésbé szennyezik a környezetet. Ez sem lehet közömbös, hiszen a mezőgazdaság már hatalmas menynyiségben használja a vegyipari készítményeket. Ezek nélkül lehetetlen volna a célkitűzések valóraváltása. Ma már az is lényeges, hogy a termőtalajok gyakori agrokémiai vizsgálata, s a növények levelének vegyi elemzése megbízható adatokkal szolgál a vegyszerek mennyiségéről, s így hozzáértéssel szabályozható a pótlás. Tény viszont, hogy a mezőgazdasá gl üzemek számtalan mérgező, az élőlények egészségére ártalmas vegyszerekkel dolgoznak és nem mindenhol tartják be a biztonsági szabályokat. Konkrét példákat sorolhatnánk fel, hogy a gondatlanság miatt milyen károk keletkeztek. Ez azt követeli, hogy a mezőgazdasági üzemek, a vegyszerek használatával kapcsolatos szabályokat betartsák. Ez pedig csak úgy oldható meg biztonságosan, ha a gazdaságokban lesz égy dolgozó, aki kézben tartfa és megbízhatóan ellenőrzi a vegyszerek felhasználását. Az Ipari vállalatokban ugyanis kötelező a vízgazdasági szakember alkalmazása, aki a felhasznált és az elfolyó víz minőségére te felügyel. Miért nem kötelező ez a mezőgazdaságban, ahol annyi vegyszerrel dolgoznak? Nem formális megoldásról van sző, hanem állandóról, hozzáértő szakemberekkel. Még a jövő zenéje, de nincs messze a harmadik generációba tartozó pesztlcídák forgalmazása. Ez azt is magával hozza, hogy lényegesen változik majd a készítmények hasznosításának a módja. A hektáronkénti mennyiséget tehát nem literekben vagy kilókban, hanem grammokban és milliliterekben fogják mérni. Ezzel lényegesen javulhat a gyártás, a forgalmazás, a tárolás, de a hasznosítás is. A nagy töménységű szerkészítményeket kis helyen tárolhatják, ami viszont a mostani helyzethez viszonyítva biztonságosabb kezelést követel meg a gazdaságok vezetőitől. Erre persze a gépiparnak is alaposan fei kell készülnie. HOKSZA ISTVÁN rozásával két esztendeje foglalkozunk — említette a tudományos dolgozó. A pár szót egy-két szusszanásnyi idő alatt mondta el, s közben fél szemmel a kísérlet eredményeit, s a műszereket figyelte. Elnézésemet kérte, hogy a beszélgetést félbe kell szakítani. Későbben megemlítette, hogy a kutatásban nagy segítségükre van a Szlovák Műszaki Főiskola kémiaitechnológiai tanszékének szakavatott munkaközössége is. A külföldi és a hazai tapasztalatok nyomán olyan mennyiségi meghatározó módszert alakítottak ki, amely lehetővé teszi a zöldségfélékben felhalmozódó U-vitamin mennyiségének a megállapítását. Az eltelt években figyelmet keltő eredményeket értek el a kutatásban. Bebizonyították például, hogy az U-vltamlnt a káposzta és a káposztafélék legnagyobb mennyiségben tartalmazzák. A gyomorbetegek többsége viszont idegenkedik a káposztafélék fogyasztásától — állítólag felfújja őket — ezért jő tudni, hogy az U-vítamin a paradicsomban, de a paprikában is megtalálható. A paradicsom például fele annyi U-vitamint tartalmaz, mint a káposzta, vagy a káposztafélék, ha azonban elgondoljuk, hogy friss paradicsomból többet fogyaszthatunk mint káposztából, akkor ez már jelentős mennyiség. A friss paradicsom és paprika lényegesen több U-vitamint tartalmaz mint konzervált állapotban. Persze figyelembe kell venni, hogy a hő vagy a savas környezet hatáséra az U-vitamín — hasonlóan mint a C-vitamin — lebomlik.' Ebből kifolyólag káposztából s káposztafélékből, továbbá az említett zöldségfélékből készült főtt ételekben kevesebb az U-vitamin, mintha az ember nyersen fogyasztaná azokat. Tudományos dolgozók tanácsolják, hogy egészségünk érdekében minél több zöldséget fogyasszunk, a gyomorfekély elkerülése céljából. Arra a kérdésre, hogy mennyire fontos az U-vitamln, Hegedűs mérnök elmondta, hogy egyes külföldi kutatók már 1942-ben tudták, hogy a káposztafélék akadályozzák a gyomorfekély keletkezését, s a megbetegedéseket gyógyítják. Aránylag sok időt vett igénybe, amíg megállapították, hogy melyik az az anyag, amely gyógyítja a gyomorfekélyt. Végül is kiderítették, hogy a természetben létezik egy S-metionin vegyület, amellyel sikeresen gyógyítható a gyomor és nvombélfekély. Amennyiben ez a vegyület segíti az említett fekélybetegségek gyógyulását, a kutatók ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a szervezetben a fekélyes megbetegedést a szóban forgó vegyület hiánya okozhatja. Azt tanácsolták, hogy ezt a vegyüietet nevezzék a fekély latin elnevezésével — ULCUS — U-vitaminnak. Azért sorolták a vitaminok közé, mert hiánya a szervezetben betegséget okoz. Az igazsághoz tartozik, hogy’ nem volt egyértelmű az U-vitamin fekélygyógyitó hatása, amikor viszont a kutatóknak sikerült meghatározni eredetét, s megkezdhették a vegyület szintetikus gyártását, már sóik beteget segítettek ki a bajból. A gyógyszerek nagymértékű fogyasztásától gyakran óvnak minket az orvosok. Sok ember, ha csak módja van rá, nem fogyaszt tablettákat. Inkább a friss zöldségek fogyasztásával előzi meg, s gyógyítja a fekélyes gyomor, illetve bélbetegségeket... Dr. KOLOZSI ERNŐ A gyomorfekély ellenszere
