Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-30 / 17. szám
A mindennapi gyakorlatban gyakran előfordul, hogy egyszerre tflbb károsító ellen kell harcolnunk, többféle vegyi készítményt kell alkalmaznunk. Ha mindegyikkel külön kellene permetezni, nagyon sok időnket elrabolná a növényvédelem. Ha a készítményeket összekeverjük, kombinált pcrmetlé formájában hasznosítjuk, sok munkát és időt takarítunk meg. Igen ám, csakhogy a vegyszereket nem lehet és nem is szabad tetszés szerint keverni, mert előfordulhat, hogy a kijuttatott permetlé hatástalanná válik vagy éppen kárt tesz (pl. megperzseli, leégeti I a növényzetben. A károk megelőzését szolgálják a tudományos megfigyelések ismeretében kidolgozott, de ritkán és csak szűk körben népszerűsített keverési táblázatok Szakrovatunk az időszerű tennivalók ismertetése alkalmával. illetve a főbb kártevők és betegségek elleni harc lehetőségeinek vitatása során minden esetben tájékoztatja olvasóit a vegyszeres védekezés lehetőségei felől, beleértve a kombinált növényvédelmet is. Sokan kérték, s magunk is érezzük, szükség van ilyen hasznos útmutatásra, tehát most közöljük a vegyszerek keverhetüsági táblázatát, melyben a kertésztársak számára könnyen hozzáférhető szerekre, illetve a velük szerzett hazai gyakorlati és kísérleti tapasztalatokra alapoztunk. A nővényvéffdszerek keverhetősége A táblázatban — mint a jelmagyarázat is mutatja — háromféle jelzést használtunk. A fehér négyzetek a lehetséges keverést jelzik, a vonalazott négyzetek azt jelentik, hugy az adott készítményeket nem tanácsos vagy fölösleges keverni, végezetül a piros négyzetek a keverést egyértelműen tiltják. A táblázat gyakorlati használata igen egyszerű. A keverbetőséget az a négyzet jelzi, amelyoél a kiválasztott szerek vízszintes sora és függőlegea oszlopa találkozik. Tehát: ha csupán két szert kívánunk keverni, igen egyszerű a helyzet. De ha több készítményből akarunk permetlét készíteni, akkor valamelyest bonyolultabb a feladat. Vegyünk talán egy konkrét példát. Tegyük töl, begy Jonatán, Golden Delicious és James Grieve almafajtáink vannak, s almamoly, varasodás és lisztharmat elleni kezeléshez készülődünk. Rendelkezésre átlő vegyszereink: Metation, Tepsin, Sulikol, Kuprikol és Dithane. Figyelőmbe véve a fajtaérzékenységet (réz, kén), a Kuprikol és a Sulikol használata eleve kizárt. Marad a Metation, Topsin és Ditbane. A táblázat segítségével megállapítjuk, hogy a Metation a másik kettővel (Ditbane. Topsin) keverhető, és a Ditbane is keverhető a Topsinnal. Tehát a három szer kombinált permetlé készítésére alkalmas. A három vegyszert külön edénykékben, kevés vízben feloldjuk (törzsoldat) és egymás után beleuntjuk a permetezőgép félig töltött tartályába. Vigyázat) Kombinált permetlé esetén mindig először a porított vegyszerből készült oldatot töltjük a vízbe (Ditbane, Topsin), csak utána a folyékony szerből (Metation) készült törzsoldatot. Állandó keverés mellett hozzáöntjük a még hiányzó vízmennyiséget, alaposan elkeverjük, és azonnal kipermetezzük. Kombinált permetlé használata esetén az élelmezés-egészségügyi várakozási idő hosszát mindig a leghosszabb várakozási idejá készítményre vonatkozó előírás (lásd a használati utasítást) határozza meg. A háztájiban is elterjedt a tombtrágyák használata. Ezeket kizárólag szerves növényvédő szerekkel kombináljuk, mégpedig ágy, hogy előbb a kimért lombtrágyát oldjuk föl a permellének szánt vízben, s ezt a vizet használjuk a permetanyagok feloldásához. A lombtrágyákkal egyébként is vigyázni kell, hiszen számos gyakorlati tapasztalat bizonyítja, hagy az egyébként jő eredményt nyújtó, kombinált permetlé, valamilyen lombtrágya hozzáadása után perzselő hatásúvá válik. Ezért javasoljuk, hogy a lombtrágyázást lehetőség szerint külön permetezéssel végezzék, illőivé a kombinált permetlé hatását előbb ellenőrizzék egy fán vagy néhány ágon. Különös elővigyözalot igényel a ként vagy rezet tartalmazó, kombinált permetlé használata. A kéntartalmú oldat túl melegben, a réztartalmú pedig hűvös, nedves időjárás esetén tesz kárt a növényzetben. Persze, ha tói meleg vagy hideg van, más vegyszerekkel sem tanácsút ^.permetezni. A táblázatban nem szerepel a nemrég forgalomba hozott Ronilan 50 WP, amely a felsorolt szerek közül keverhető az Antthio 25, Cuprosan Super D, Dimecron 50, Dithane M-45, Ekalux 25 ЕС, Kuprikol 50, Neroxon 50, Orthocid 50, Perozin 75 B, Pirimor DP, Plictran 25, Polyram combi és az Ultracid WP- 40 készítményekkel. Nem keverhető bordói lével, Polybarit, Soldep és Sulka készítménnyel, a többivel (Bl-58, Euparen, Fundazol, Karathane FN és ЕС, Metation E 50, Nexion 40 WP és ЕС, Sulikol K, Tbiovit, Topsin M 70) pedig felesleges vagy nem tanácsos keverni. Maflák György agrármérnök, a Bratislaval Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet munkatársa NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK KEVERÉSI TÁBLÁZATA Aftthio 25 Bi-58 ЕС Bordói le Q О Ö Л -p^pľíoľ^oPQjiius « Sin *0 Cuprosan Super D Uimceron 50 Dithane M-45 Ekalux 25 ЕС Euparen Eundazol 50 WP žÉ Jelmagyarázat: □ -keverhető-nem keverhető-a keyercs felesleges vagy nem tanácsos Karathane FN,LC Kuprikol 50 Mctatiou E 50 Neroxon 50 NexionECyWP Orthocid 50 Perozin 75 В Pirimor DP Plictran 25 Polybarit Polyram. combi öoldep Sulikol К Sulka Topsin M-70 WP ľžC Tbiovit 1 Ha egy fészekben két növényt nevelünk, ilyen kínáló bokrot nyerünk PATISSZON Sokan a magyarországi kertbarátok körében elterjedt csillagtök néven ismerik. Jellegzetes korong alakú tökterméseire pár évvel ezelőtt figyeltünk fel a körzeti, Illetve országos kiállításokon. Magja újabban a szakboltokban Is beszerezhető, termésével nyáron a nagyobb városi piacokon találkozhatunk, tehát feltehetően meghonosodik kertjeinkben. Magja a tökéhez hasonlít, nagyjából termelni Is úgy lehet és kell, mint a tököt. Termését sütve, főzve, párolva, rántva vagy pörköltként elkészítve, tetszés szerint ízesítve és fűszerezve fogyaszthatjuk, sőt, savanyúságot is készíthetünk belőle. Elsősorban főnövényként termeszthetjük, de a kevés árnyékot adó gyümölcsösben, a fasorok között Is megterem. Talajban nem válogat, tápanyagokra nem Igényes, viszont a fészek trágyázást meghálálja. A fészekbe egy-kőt lapát érett lstóllótrégyát, vagy komposztot, meg egy maréknyi (5—10 dkg kombinált műtrágyát ajánlatos adni. Ha rendszeresen tudjuk öntözni, Ilyen tápanyag-ellátottság mellett bő terméshozammal számolhatunk. A fészkek 1X1 méteres tő- 6s sortávolságra hatalmas, dúsan virágzó és sok termést Fotó: — ilek kerüljenek. Kapával vagy ásóval gödröt készítünk, az említett trógyaféleségeket összekeverjük földdel, majd a fészket visszatakarjuk. A magot április végén vagy május elején vetjük, egy-egy fészekbe 2—3 szemet, 3—5 cm mélyre. A kései fagyok után ritkítjuk, minden fészekben egy vagy két növényt hagyunk meg. Szárazság esetén rendszeresen öntözünk. Ha helybevetés helyett a palántanevelést választottuk, akkor az edzett növényeket a májusi fagyok után legésszerűbb kiültetni. A patisszon ápolása kapálásból, öntözésből és szükség szerinti permetezésből áll. Kapálni csak addig kell, amíg az elhatalmasodó bokrok be nem árnyékolják a termőterületet. Olykor megtámadja a lisztharmat mint az uborkát, tehát ugyanúgy kell kezelni, mint azt (kéntartalmú készítmények, majd Fundazol). Szedését a szükségletnek — árutermelés esetén a keresletnek — megfelelően végezzük. Saját fogyasztásra a 10 cm-es vagy enné! nagyobb gyümölcsöket gyűjtsük (ezek még jól ránthatók), de ősszel már a 3—4 cm-es tököket is levesszük és például savanyítva tartósítjuk (egészben is lehet). Terméséből jó húspótló, könnyen emészthető diétás ételek készíthetők. Egy nagyobb család frissfogyasztási igényét tíz tő bőségesen kielégíti, viszont ha savanyítani is szeretnénk a termésből, akkor többet kell telepíteni. BELUCZ JANOS agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A tojástermelésről Biológiai értelmezés szerint a tojás olyan nagy petesejt, amely az embrió fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmazza, tehát a legtáplálóbb állati eredetű élelmiszerek közé tartozik. A tojássárgája a szőlőtürtszerű petefészekben képződik. A folyamat hasonlít az emlős állatok petesejt-éréséhez. Különbség csupán a pete (sárgája) leválása után tapasztalható, mivel a pete a petevezetékbe kerül, ahol az egyes szakaszok mirigyváladéka kialakítja a tojássárgájának burkait. A peteborok megrepedéss ntán a levált petesejt a petevezető tölcsérébe kerül s itt megy végbe a megtermékenyítés. A tölcsérből a sárgája a leghosszabb szakaszba, a 20—> 25 cm-es petevezető öbölbe jut, melynek mirigyei tojásfehérjét termelnek. Ezután a petevezető szoros következik. Itt képződnek a héjhártyák. A tojószerv legőblösebb része a tojástartó vagy méh. Ennek mirigyállománya hozza létra a tojáshéjat. A szükséges mész a vérkeringéssel kerül a tojástartóba. A kész tojás a hüvelybe kerül, melynek feladata a fedöhártya (kutikula) kiképzése, valamint a tojás kiszorításának, megtojásának elősegítése. A hüvely a kloakába torkollik. A tojáshéj vastagsága a fajtától és a takarmányozástól függ, miközben a D-vitamin hiánya csökkenti a tojáshéj vastagságát. Az erős (vastag) héjú tojások jobban szállíthatók, a vékony hé júak viszont jobban keltethetők. A tojásképződést jelentősen befolyásolják a különböző hormonok, a külső ingerek hatása pedig az idegrendszeren keresztül érvényesül. A peteérés és a tojások megtojása jelentős mértékben függ a világos és a sötét időszakok hosszúságától, váltakozásától. Ennek ismeretében alkalmazzuk a mesterséges megvilágítási programokat, melyek segítségével elejét vehetjük az őszi és téli tojástermelés csökkenésének s tulajdonképpen egész évben egyenletessé tehetjük a termelést. A tojástermelést a fényviszonyokon és a takarmányozáson kívül más tényezők la befolyásolják, de özekről majd más alkalommal saólnnk. Kovács László agrármérnök
