Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-23 / 16. szám
1983. április 23. SZABAD FÖLDMŰVES _ \ / NÖVÉNYVÉDELMI TANÁCSADÓ‘NÖVÉNYVÉDELMI TANÁCSADÓ‘NÖVÉNYVÉDELMI TANÁCSADÓ A nagyüzemi mezőgazdasági tartermelés megalapozásában kiemelkedő szerepet töltöttek be a vegyszerek, elsősorban a műtrágyák és a növényvédő szerek. Nélkülük a nagy hozamok elérése ma is szinte elképzelhetetlen. Am amennyire haaznosak, olyan mértékben károsak le lehetnek szakszerűtlen vagy Indokolatlanul túlméretezett adagolás esetén. Sajnos a mezőgazdaságban az utóbbi irányzat vált általánossá, s ma az életkörnyezet egyik legnagyobb szennyezői között tartják számon a vegyszereket. A tudósok jóval korábban felismerték a túlzott, megfontolatlan vegyszerezés veszélyeit. Olyan módszerek, eljárások feltárásán munkálkodnak, amelyekkel a vegyszerezés mértéke, s ezáltal káros hatása Is csökkenthető. Az újszerű módszerek kimunkálásában az irányított növényvédelem az első szerény lépésnek tekinthető a gyakorlatban alkalmazott szerek káros hatásának mérséklésére. Előnye, hogy nemcsak elméleti vagy távlati elképzelés, hanem a mai gyakorlatban is különösebb befektetések nélkül alkalmazható. Lényege a növényvédő szerek használatának minimalizálásában rejlik. Pontosabban a korszerű előrejelzési módszerek segítségével a permetezések számának és az alkalmazott növényvédő szerek adagjának csökkentésére irányul. A vegyszerek alkalmazása kimondottan Indokolt esetekben történik — akkor, amikor a betegség fellépése bebizonyosodott, hogy a kártevők egyedszáma túllépte a kritikus határt. A módszer megköveteli a megszabott határidők, illetve az összes technológiai és higiéniai követelmények szigorú betartását A biológiai, környezetvédelmi és higiéniai jelentősége mellett felbecsülhetetlen gazdasági előnnyel is jár. Alkalmazásával a növényvédő szereknek -r- melyek többségét a tőkés országokból szerezzük be — a jelen gyakorlatban alkalmazott mennyisége harminc-negyven százalékkal csökkenthető. A permetezések számának csökkenésével az üzemanyag-megtakarítás sem elhanyagolható tényező. Az almaültetvényekben tetemes károkat okoz a varasodás. Az ellene való küzdelem sok munkával, számottevő költséggel Jár, és gyakran nem hozza meg a várt eredményt A kórokozó (Venturis insequalls) a fertőzött, hullott levelekben telel át Az aszkorspórák közvetlenül az almafák bimbózása előtt vagy a bimbózás kezdetén érnek be. Eső vagy erősebb harmat esetén felszabadulnak, és a levegőben terjednek szét. Persze nem minden eső után lép fel a fertőzés. Ehhez a bimbóknak — később a virágoknak — és a leveleknek bizonyos ideig nedves állapotban kell lenniük. A fertőzés kialakulásához szükséges nedvességi állapot időtartamát a levegő átlagos hőmérséklete határozza meg. Ez a Mille-féle táblázatból leolvasható. Ha például a levegő átlaghőmérséklete plusz 5—5,4 Celslus-fok körüli, akkor a gyenge fertőzés a levelek 24, a közepes fertőzés 38, az erős fertőzés pedig a levelek 60 órán át tartó nedvességi állapota után lép fel. A betegség lappangásl Időszaka a hőmérséklettől függ: 8,9—12,8 Celslus-fok esetében 17—14, 13,3—16,7 Celzius-foknál 10—13, 17,2—18,9 Celzius-foknál pedig 8—9 napig tart. A tenyészidő folyamán legfeljebb kétszer-háromszor lehet ezeket alkalmazni, mert többszöri permetezésük esetén a kórokozó ellenállóvá válik. A legújabb gombaölő szerek — a Rubigan 12 ЕС és a Baycor 25 WP — a fertőzés kezdetétől számítva 96 óráig hatásosak. Az almafa varasodása elleni védelem igen igényes. Eredményességén a termés minősége és tárolhatósága múlik. A megelőző, vagyis a hagyományos védekezésnek az a hátránya, hogy a permetezéseket többé-kevésbé rendszeresen ismételni kell. Egyes kezelések pedig sokszor fölöslegesek. Az ésszerű és gazdaságos védekezés szempontjából, kiemelkedő helyet foglal el éppen az irányított növényvédelem. Az egyes kezeléseket eső után végezzük, akkor, amikor bizonyosak vagyunk a fertőzés fellépéséről. Tehát olyan növényvédelmi rendszerről van szó, melynek keretében Az almafa varasodás elleni vegyszeres védelme levélzeten eleinte világosabb foltok jelennek meg, amelyek Idővel megsötétednek. Ezekben konídiumok képződnek, amelyek másodlagos fertőzést idéznek elő. A varasodás elleni vegyszeres védekezés akkor a leghatásosabb, amikor bekövetkezett az elsődleges fertőzés, tehát a tenyészidő első harmadában. A gombaölő szerek választékából az almafa varasodása ellen a következő szerek alkalmazhatók: Baycor 25 WP, Delan WP 75, Dithane M-45, Melprex 65 W, Orthocid 50, Perozin 75 B, Polyram Combi, Rubigan 12 ЕС, Sápról, Syllit 65, Topsin M 75 WP és Venturol. Kontakt hatásuk mellett az említett szerek közül egyesek a kórokozó csírázó kontdtumait irtják, és Így leállítják a kezdődő fertőzést, vagy a fertőzés kialakulása után, a lappangásl Időszakban hatásosak. Az első csoporthoz tartozó szerek, például a Perozin 75 В (0,4 °/o-os töménységben) vaagy a Polyram Combi (0,2— 0,3% töménységben), 24 óráig hatásosak a fertőzés kezdetétől számítva. Az Orthocid 50 (0,3 % töménységben) 36 óráig, a Dithane M-45 pedig (0,2— 0,3% töménységben) 46 óráig is hatásos. A 48 óránál hosszabb hatóidejű gombaölő szereknek — Melperx 65 W, Syllit 65, Venturol — kurativ, vagyis gyógykezelő hatásuk van, de a a vegyszeres kezelések előre meg nem határozott Időközönként történnek a csapadékviszonyoktól és a fertőzés beigazolódásától függően. Ehhez folyamatosan figyelemmel kell kísérni a levelek nedvességi állapotának időtaratamát és a levegő hőmérsékletét. Az előbbi adat mérésére bármilyen átalakított higroszkóp alkalmas. A higroszkóp módosítása úgy történik, hogy a berendezés burkolatát eltávolítjuk és az eredeti higroszkopikus szálakat egymilliméteres átmé rőjű kenderszálakkal helyettesítjük. Az eső által benedvesített szálak lerövidülnek. A szálak hosszváltozását a higroszkóp regisztráló berendezése görbe formájában szalagra jegyzi. Ha a levelek szárazak, akkor a görbe a nullás vonalon helyezkedik el. Amint az eső elered, a görbe eredetileg egyenes vonala csökkenni kezd. A levelek nedességi állapota kezdetének azt a pontot tekintjük, amikor a csökkenő görbe vonala eléri a kilengési távolság (amplitúdó) egyharmadát A nedvességi állapot megszűnésének az a pont tekinthető, amikor az emelkedő görbe vonala eléri az amplitúdó felét. A nedvességi állapot megszakitásá nek időtartama jelentős mértékben befolyásolja a fertőzés további alakulását. Ha a megszakítás, tehát a levél nedves és száraz állapota közötti időszak nyolc óránál rövidebb akkor ahhoz, hogy pontosan megállapítsuk a valóságos nedvességi állapot hosszát, össze kell adnunk az összes nedvességi idők hosszát, amelyek ennek megszakítása előtt és utána következtek be. Ugyanis a rövid száradási időközök esetében nagy a valószínűsége annak, hogy a spórák újra csíráznak. A fertőzés alakulását a levegő pá ratartalma is befolyásolja. Abban az esetben, amikor a levegő relatív páratartalma nem haladja meg a 85 százalékot, és a levélzet — a nedvességi állapot után — négy-tizenkét óra hosszat száraz, akkor a fertőzés veszélye megszűnik. Oj fertőzés csak az ezt követő eső vagy erősebb harmat esetén állhat be. Ha viszont a levegő relatív páratartalma meghaladja a 85 százalékot, akkor a fertőzés további fejlődésével számolhatunk. A fertőzés veszélye minden esetben leáll, ha a levelek több mint 12 óra hosszat szárazak maradnak. A módosított higroszkópot az almaültetvényekben a bimbózás időszakában kell üzembe állítani úgy, hogy ez megfeleljen az ültetvény átlagfeltételeinek. A műszert faállványra 1,5 méter magasan helyezzük el. Egy-egv műszer adatai három kilométeres körzetre érvényesek. Az említett hérési adatok birtokában a Mille-féle táblázatból megállapítható, hogy kialakult-e a fertőzés vagy sem. A fertőzés mértékétől függően határozzuk meg a permetezés Időpontját, s választjuk ki a legmegfelelőbb gombaölő szert és ennek töménységét. A Nitrai Mezőgazdasági Tudományos Műszaki Intézet 1982-ben kiadott 26-os számú módszertani kiadványéban, amely „A nagyüzemi almaültetvények irányított növényvédelme az almafa varasodása és a kártevők ellen“ címmel jelent meg. részletes tájékoztatást nyújt a varasodás elleni irányított növényvédelem módszertani utasításairól. Ezen túlmenően a Mille-féle táblázatot is közli. Továbbá részletes utasításokat nyújt az almamoly, az almadarázs, a levéltetvek, a gyiimölcsfa-takácsatka és egyéb kártevők elleni védelemről, az ellenük alkalmazható rovarölő szerekről, a kártevők előrejelzésén alapuló Irányított növényvédelem módszereiről, valamint a legmegfelelőbb növényvédelmi eszközökről. —kim — A szerk. megjegyzése: A módszertani kiadvány (a szám feltüntetésével) a következő címen rendelhető meg: Üstav vedeckotechnických informácií pre pornohospodárstvo, Somova Я., 950 1В Nitra 6**■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ A kártevők terjedésének előrejelzése A kártevők és kórokozók terjedésének előrejelzése elválaszthatatlan részét képezi az integrált növényvédelemnek. Az a küldetése, hogy figyelmeztesse a növényvédelem szakembereit, a mezőgazdasági nagyüzemeket, az irányító szerveket stb. a kártevők és kórokozók várható elterjedésére az egyes termelőkörzetekben. A tudományosan irányított növényvédelem rendszerében tehát lehetőség nyílik arra, hogy már a tavaszi hőnapokban felkészülhessünk a kártevők, kórokozók elleni védelemre. A bratislavai Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet karantén- és növényvédelmi osztályának előrejelzését csupán tájékoztatási anyagként kel! értelmezni; a tulajdonképpeni tavaszi és nyári növényvédelem szervezésére ezek az adatok rendszerint kevésnek bizonyulnak, ezért a tenyészidő folyamán pontosítani, figyelni kell a kártevők fejlődését és elterjedését. Természetesen, az időjárás viszontagságait is rendszeresen figyelemmel kell kísérli, mert ezek jelentős mértékben hatnak a kórokozók, kártevők fejlődésére és terjedésére. MAKTETÜ A nyugat-szlovákiai kerületben nagyarányú elterjedésével az érsekújvári (Nové Zámky), a nyitrai és a topolčanyi járás kivételével —, Itt az elterjedése közepes-erős lesz —, mindenütt számolni kell. Gyenge-közepes elterjedése többet között a nagykürtösi (Veľký Krtíš), a kassai (Košice), a töketerebesi (Trebišov), a rozsnyúi (Rožňava, a rimaszombati (Rimavská Sobota) és a losonci (Luőenec) Járásban várható. A növényvédelmi beavatkozás Időpontját a növényzet rendszeres megfigyelése alapján kell meghatározni. A permetezésre lehetőleg akkor kerüljön sor, amikor a növényzet 5 százalékát már megtámadták, és amikor már befejeződött a téli gazdanövényekről való átrepülésük. A növényvédő szqrek közül többek között a B! 58 ЕС, a Metatlon E 50 vagy a Plrimor DP Jöhet számításba. KÁPOSZTA-LEVELTETO Nagyarányú elterjedésével az Idén nem számolunk, így nem lesz szükség a virágzás előtti kezelésre. Ha a tavaszi hőnapokban rendkívül kedvező feltételek alakulnának ki fejlődéséhez bizonyos mértékű kártételével számolni kell többek között az érsekújvári, a nyitrai, a lévai (Levice), a komáromi (Komárno), a galántai, a rimaszombati, a nagykürtösi, a kassai a tóketerebesi, elvétve a dunaszardahelyi (Dunajská Streda) és a losonci járásban. A rozsnyúi járásban nem várható a megjelenése. A kezelésre — közvetlenül a virágzás után — akkor kell sort keríteni, ha az’ őszi repce virágzatának több mint tíz százalékát megtámadták a képosztalevéltetű kolóniái. Az előbb említett készítmények használhatók. NAGY REPCEORMANYOS Nagyarányú elterjedése többek között a lévai járás északkeleti részében és a rimaszombati Járásban várható. Közepes elterjedésével többek között a galántai, az érsekújvári és a tóketerebesi járásban, a lévai járás déli részében, a losonci járás keleti és a rimaszombati járás északi részében. A többi körzetben gyenge előfordulása várható. Kedvező időjárási viszontagságok esetén közepes elterjedése várható a Kassa-vidéki és a nagykürtösi járásban. A növényvédelmi beavatkozást akkor kell megkezdeni, ha négyzetméterenként 4 vagy több rovart számolunk meg. Leghatásosabb a védekezés a tojásrakás megkezdése előtt. Erre a célra az Élőerőn 50 WP, a Furadan 75 WP. az Ekalux 25, az Actellic M 20 stb. a legmegfelelőbb. LISZTES RÉPABARKÖ Közepes-erős elterjedésével kell számolni a nyugat-szlovákiai kerület déli részén, főleg az érsekújvári és a komáromi járásban. A növényvédelmi beavatkozásokat a múlt évi répaföldekről vett minták elemzése alapján kell szervezni. Ha a mintákban négyzetméterenként 1 répabarkőt számolunk meg, a múlt évi répaföldek környékén feltétlenül számolni kell kártételükkel. Ha a talajmintákban 2 vagy több répabarkőt számoltunk meg négyezetméterenként, u cukorrépa növényzetének kezelését akkor kell megkezdeni, amikor az első rovarokat észleljük. A kezelést a MÉM növényvédelmi módszertana értelmében célszerű megismételni. AMERIKAI FEHÉR SZÖVŐLEPKE Nyugat- és Kelet-Szinvákia déli járásaiban az I. nemzedék gyenge elterjedésével kell számolni. Kedvező feltételek közepette a galántai. a dunaszerdahelyi, az érsekújvári és a komáromi járásban közepes, sőt nagyarányú elterjedése Is várható. A második nemzedéke általában népesebb és nagyobb károkat okoz. Azokban a körzetekben, ahol közepes vagy erős elterjedését észleljük, célszerű védekezni ellene. Erre a célra a Metatlon E 50, az Anthio stb. a legmegfelelőbb. Legjobb hatást a mechanikai és a vegyszeres kezelés kombinációjával érhetjük el. NYERGES LÉGY Szlovákia déli részén gyenge elterjedésével számolunk, de sok függ a gabonafélék fejlődésétől és az. időjárástól. A károsításnak főleg a tavaszi árpa, az őszi búza, kevésbé az őszi árpa és a rozsi van kitéve. LUCERNABIMBÖ GUBACSLÉGY Nagyarányú elterjedése a komáromi járás középső részén, a dunaszerdahelyi és a galántai járás keléti részén, az érsekújvári járás nyugati részén, a tóketerebesi járás északi részén várható. Közepes elterjedésével a nyitrai járás déli részén. valamint az előbb említett járások többi részén kell számolni. A többi körzetben gyenge előfordulása várható. Terjedése elsősorban az időjárás viszontagságaitól függ. A környékén kell számolni, főleg a zöld virágbimbók maximális képződésének időszakában és azokon a parcellákon, amelyeken a kártevő az első kaszálás idején Is előfordult. Erre a célra a Metation E 50, a Metatlon P 5 és a Soldep használható. LUCERNARÜGY-GUBACSLÉGY Az idén a kártevő gyenge elterjedésével számolhatunk. Ä kémiai védekezést a második kaszálásra kell összpontosítani. Ha valamelyik körzetben a kártevő nagyarányú elterjedését észlelik, kétszer célszerű permetezni. Először akkor, amikor a növényzet eléri a 20—25 cm-es magasságot, másodszor tíz nap múlva. A növényvédő szerek közül a Metation E 50 a legalkalmasabb. RÉPALEGY Az Idén előreláthatólag nem kell tartanunk a kártevő elterjedésétől, ezért az intézkedéseket a MÉM növényvédelmi módszertana értelmében kell megtenni. MEZEI POCOK A kártevő közepes-erős elterjedésével a komáromi, a lévai, a nyitrai és az érsekújvári járásban, továbbá a galántai járás keleti részén és a nagykürtösi járás déli részén kell számolni. A mezei pocok gyenge-közepes elterjedése többek között a losonci, a rimaszombati, a kassai, a rozsnyói és a tőketerebesi járásban, valamint a galántai és a nagykürtös! járás többi részén várható. Adatok hiányában előrejelzés nem készült többek között a dunaszerdahelyi járásra. Az előrejelzés nyárutóra és az őszi időszakra vonatkozik, ezért az adatokat az éveló takarmánynövények első és második kaszálása után pontosítani kell. A készítmények közül a Skutox, a Niva zrno stb. jöhet számításba. Figyelmet kell szentelni a mezei pocok egyéb elterjedési helyeinek fs mint például a vasúti töltéseknek, a mezsgyéknek, az árkoknak és még sorolhatnánk tovább. Az INFORMÁCIE (5/83) alapján: -blm NÖVÉNYVÉDELMI TANÁCSAD6‘NÖVÉNYVÉDELMI TANÁCSADÓ‘NÖVÉNYVÉDELMI TANÁCSADÓ v
