Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-23 / 16. szám

2 SZABAD FÜLDMOVES. 1983. április 23. v A baleset-megelőzés fontos feladat A múlt évben hazánkban 84 ezer 611 (Szlovákiában 20 253) baleset történt, melyek során 1363-an (az SZSZK-ban 465-en) életüket vesztetté^, 5695-en [Szlovákiában 1673-an) súlyos, 22 ezer 987-en (az SZSZK-ban 5029-en) pedig könnyű sérü­lést szenvedtek. Az anyagi ká­rok nagysága — a helyszíni becslések szerint — megköze­lítette a 440 millió koronát. Ha a múlt évi számadatokat az 1981. évi valósághoz viszo­nyítjuk, megállapíthatjuk, hogy Javulás volt tapasztalható — a balesetek száma 14, a halálese­tek száma 6,6, a súlyosan sé­rültek száma 5,6, a könnyeb­ben sérültek száma 5,9, az anyagi károk nagysága pedig 11 százalékkal csökkent. Ha azonban az egy halálesetre szá­mított balesetek számát vesz­­szük alapul, akkor kedvezőtle­nebb volt a helyzet. Az elmon­dottakhoz még hozzá kell fűz­ni azt, hogy Szlovákiában a balesetek súlyosabb következ­ményekkel Járták, mint a CSSZK-ban. A balesetek legnagyobb há­nyadát — 87,02 százalékát — a gépjárművezetők okozták. A balesetek további okozói sor­rendben — a gyalogosok (6,09 %), a nem motoros Járművek vezetői (2,63 %), a gépjármű­veknek a vezetőtől független rossz műszaki állapota (1,55 %), a házi- és erdei állatok (1,34 %) stb. Az 1981. évi va­lósághoz viszonyítva nőtt a nem motoros járművek vezetői, fő­leg azonban a kerékpárosok által okozott balesetek száma, a többi esetben csökkenés volt tapasztalható. A halálesetek okozóinál más a helyzet. A gépjárművezetők az esetek 74,83, a gyalogosok 17,18, a nem motoros járművek vezetői 6,38 százalékát idézték elő. Az egy évvel korábbi va­lósághoz viszonyítva nőtt a gya­logosok és főleg a nem moto­ros járművek vezetői által oko­zott halálesetek száma, a töb­bi esetben csökkent a halállal végződött balesetek száma. Ha a balesetek okait vizsgál­juk, megállapíthatjuk, hogy az első helyen a helytelen -vezetés szerepel — részaránya megha­ladja a 48 százalékot —, majd a gyorshajtás, az áthaladási el­sőbbség megtagadása, a helyte­len előzés és a gépjárműnek a vezető által elhanyagolt rossz műszaki állapota következik. Az 1981. évi valósághoz viszo­­nítva csupán az utóbb említett esetben volt tapasztalható nö­vekedés. A legnagyobb arányú csökkenés a helytelen vezetés kategóriában volt. Ha a halálesetek okait vesz­­szük alapul, ismét más a hely­zet. 49,5 százalékos részarány­nyal a gyorshajtás vezet a helytelen vezetés (34,4 %) és az áthaladási elsőbbség megta­gadása előtt (10,2 %). Az elő­ző évhez viszonyítva nőtt a gyorshajtás és a gépjárművek rossz műszaki állapota által ke­letkezett halálesetek száma. A helytelen vezetés kategó­riában a legtöbb balesetet az Idézte elő, hogy a gépjárműve­zetők nem fordítottak kellő fi­gyelmet a vezetésre, hogy nem tartották be a követési távol­ságot, hogy helytelenül fordul­tak meg vagy tolattak, hogy a vezetés során áthaladtak a köz­út bal, tehát a szembejövő ol­dalára, hogy a kitérésnél nem tartották be a két gépjármű közötti távolságot stb. A gyorshajtás kategóriában a legtöbb gépjárművezető az ál­tal okozott balesetet, hogy a sebességet nem az út- és idő­járási viszonyoknak megfele­lően választották meg, hogy rossz látási viszonyok közepet­te gyorsan haladtak, és még sorolhatnánk tovább. Az áthaladási elsőbbség meg­tagadása kategóriában a leg­több baleset úgy keletkezett, hogy a gépjárművezetők nem vették figyelembe a „Vigyázz, adj áthaladási elsőbbséget!“ jelzőtáblát, hogy nem adtak át­haladási elsőbbséget a szembe­jövő gépjárműnek a balra tör­ténő letéréskor, a közútra va ló hajtáskor és a balról előző gépjárműnek, hogy nem vették figyelembe az „Állj, adj áthala­dási elsőbbséget!“ jelzőtáblát. A helytelen előzés kategóriá­ban a legtöbb balesetet az idéz­te elő, hogy a balra letérő gép­járművet egy másik gépjármű akarta megelőzni, hogy a gép­járművezetők az előzés során nem tartották be a két jármű közötti távolságot, hogy az elő­zés folyamán veszélyeztették a szembejövő gépjármű utasait, hogy jobbra előzték meg az előttük haladó gépjármüvet stb. A gépjárművezető által elő­idézett rossz műszaki állapot kategóriában a legtöbb balese­tet a hibás fékberendezés, a szállítandó áru helytelen elhe­lyezése, a futómű elvesztése, a jármű helytelen kivilágítása, a hibás irányítómü stb. idézte elő. Külön említést érdelmek az alkoholos befolyásoltság során NEMZETKÖZI A Brnói Nemzetközi Vásárok Vezérigazgatóságának képvi­selői a napokban Bratíslavában megtartott sajtótájékoztatón arra hívták fel a figyelmet, hogy az április 20—26-a közti időszakban nyitva tartó 14. Tavaszi Nemzetközi Arumimtavá­­sáron a kiállító vállalatok gazdag választékot sorakoztatnak fel. A világ 37 fejlett és fejlődő országának 670 kereskedelmi vállalata gyártmányainak bemutatása céljából mintegy 40 ezer négyzetmétert kitevő fedett területet vesz igénybe. Első alkalommal mutatkozik be- Brnóban a Jemeni, a laoszi, a kuvaiti, a mozambiki külkereskedelem, s hat évi távolma­radás után Egyiptom is vásárra hozta új termékeit. Bővült a kiállításon részt vevő tőkés országok vállalatainak sora is. A szocialista közösség országai közül a Szovjetunió igé­nyelte a legnagyobb kiállítási területet. Gyártmányválasztékát több mint kétezer négyzetméteres alapterületen sorakoztatja fel. A tőkés kiállítók közül legnagyobb területet, 513 négy­zetmétert az NSZK igényelte termékeinek bemutatására. Hazánk ipara is magas szinten képviselteti magát a kiállí­táson. A SVIT Termelési és Gazdasági Egység vállalatai pél­keletkezett balesetek. 1982-ben 6951 ilyen jellegű baleset tör­tént, ötvennéggyel több, mint 1981-ben. 5700-at a gépjármű­­vezetők okoztak (az általuk okozott balesetek 7,7 százalé­ka), 868-at pedig a gyalogosok, ami az általuk okozott balese­teknek 16,8 százalékát képezte. Ha a balesetek számát össze­hasonlítjuk az egy évvel ko­rábbi valósággal, megállapít­hatjuk, hogy a gyalogosok 17,3 százalékkal több balesetet idéz­tek elő alkoholos befolyásolt­ság alatt, ugyanakkor a gyalo­gosok részaránya a halálos ki­­menetetű balesetek kiváltásá­ban 42,1 százalékkal növeke­dett. Amint már korábban említet­tük, a gyalogosok a balesetek 6,09 százalékát okozták. Ebben legnagyobb mértékben a gye­rekek (41,37 %), majd a fér­fiak és a nők részesedtek. Saj­nálatos, hogy 1982-ben az egy évvel korábbi valósághoz vi­szonyítva nőtt a gyerekek ál­tal előidézett balesetek száma. A legtöbb balesetet a 6—9 éves (52 %) és a 10—14 éves gye­rekek (24,9 %) okozták. A múlt évi balesetekből még egy tanulság vonható le: a bal­esetek 70,4 százaléka falvak­ban történt, s a balesetek kö­vetkezményei is itt voltak a legsúlyosabbak — a halálese­tek 54,2, a súlyos sebesülések 63,2, a könnyű sérülések 66,1 százaléka történt falvakban. Az elmondottakból arra kö­vetkeztethetünk, hogy a jövő­ben elsősorban a baleset meg­előzésre kell nagyobb gondot fordítani, főleg a gyalogosok, a gyerekek és a kerékpárosok okozta, a falvakban előforduló és az alkoholos befolyásoltság következtében keletkező balese­tek szakaszán.-blm SEREGSZEMLE dául 1200 cipőmodellt mutatnak be. Ogyszólván hasonló szin­ten vesz részt a nemzetközi vásáron hazánk textil-, bútor-, papír- és egyéb közszükségleti cikkeket gyártó ipara is. A vásár hagyományos tartozéka az INTERMÖDA '83 divat­­bemutató. A hazai és a külföldi vállalatok mintegy 1500 mo­dellt sorakoztatnak fel, s az INTERMÖDA aranyszalag elnye­résére 400 modellt választottak ki. Bemutatják gyártmányai­kat a hazai, a kubai, a mongóliai, a Jugoszláviai, a szovjet­­unióbeli, a franciaországi és az ausztriai vállalatok és sza­lonok is. A nemzetközi vásár szerves részét képezi a sportszerek és a turisztikai célokat szolgáló eszközök és termékek be­mutatója. az INSPORT is. A kiállítók mintegy 1900 négyzet­­méteres alapterületen mutatják be termékeiket. Az INSPORT kiállítás mind a hazai, mind a külföldi gyártó vállalatok szakembereinek lehetőséget nyújt a gyártmányok összehason­lítására és a gyümölcsöző eszmecserére is. A 14. Tavaszi Nemzetközi Arumintavásár szervezői tudo­mányos-műszaki programról is gondoskodtak. Ennek szerve­zője a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság. -hai-Bratislavában ülésezett a Nemzeti Front Szlovákiai Köz ponti Bizottságának Elnöksége, melyen megvitatták a fogyasz­tási szövetkezetek tevékenysé­géről szóló beszámolót, vala­mint a SZISZ-nek a mezőgaz­dasági termelésben való rész­vételét. A Szlovák Nemzeti Tanács nemzeti bizottságokkal és nem­zetiségekkel foglalkozó bizott­ságának ülésén a képviselők értékelték a nemzeti bizottsá­gok tevékenységét, a választási programtervek teljesítését, va­lamint a CSKP KB 6. ülése ha­tározatainak eddigi megvalósí­tását. A Szlovák Nemzeti Tanács 8. ülésén Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke előterjesztette a kormányprog­ram teljesítéséről szóló beszá­molót. A képviselők határozatot fogadtak el, melynek alapján egyértelműen támogatják a Szö­vetségi Gyűlés 1983. március 16-i nyilatkozatát. A bratislavai Művelődés és Pihenés Parkjában a békéért, az életért, az atomháború elhá­rításáért jelszóval a júniusban Prágában sorra kerülő béke­­világközgyülés támogatására nagygyűlést tartottak. Jozef Lenárt, a CSKP KB El­nökségének tagja, az SZLKP KB első titkára Bratíslavában fo­gadta Phang Saretet, a Kam­bodzsai Népköztársaság cseh­szlovákiai rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét. A talál­kozón megtárgyalták a két or­szág közötti együttműködés és a kölcsönös kapcsolatok tovább­fejlesztésének lehetőségeit. Április 16-án és 17-én hazánk 62 járásában, valamint Prága és Bratislava néhány városke­rületében tanácskoztak a párt­konferenciák, melyeken érté­kelték a pártmunkában, vala­mint gazdaságunk fejlesztésé­ben elért eredményeiket. A kül­döttek birálőan értékelték az eltelt időszak, a legutóbbi kon­ferenciák óta elért eredménye­ket, megvitatták és meghatá­rozták a járást pártszerveze­tekre háruló feladatokat. A két­napos tanácskozások végén a küldöttek megválasztották a CSKP és az SZLKP új járási és városkerületi bizottságait, az ellenőrző és revíziós bizottsá­gokat. JOGI VÁLASZOK Kártérítési ügy M. V. Olvasónk 1970-ben épült családi házába központi fűtést vezetett be, amellyel meg volt elégedve. Később egy újságban hirdetést talált arról, hogy mind a radiátorok, mind a kazán élettartamát meg lehet hosz­­szabbítanl, ha a vízbe bizonyos vegyszert kever, amelyet egy olomouci cég gyártott és aján­lott. Olvasónk tiz évvel ezelőtt ftieg Is vette a hirdetésben ajánlott vegyszert, és az utasí­tásoknak megfelelően beleke­verte a cirkulálő vízbe. Vagy tízévi használat után megálla­pította, hogy a rádiátorok és maga a kazán Is tönkrement. Olvasónk kérdezi, hogy érvé­nyesíthet-e és kivvel szemben kártérítést? Olvasónk barátai­nak hasonló központifűtés-be­­rendezésük van, és már hosz­­szabb ideje zavartalanul hasz­nálják, noha semmiféle vegy­szert nem használtak. Az eladó cég — hacsak kü­lön hosszabb szavatosság nyi­latkozatot nem adott kt az el­adáskor — 8 hónapos szava­tossági határidő alatt felel az eladott árucikk hlbátlanságá­­ért és közölt tulajdonságáért. Ez a hibákért való felelősség objektív, tárgyi felelősség. Mi­vel az említett féléves határ­idő már rég letelt, erre Olva­sónk nem hivatkozhatna. A hibákért való, említett tár­gyi felelősségen kívül a for­galmazó, Illetve a gyártó válla­lat felel a keletkezett kárért, ha a keletkezett kár és a kifo­gásolt vegyszer használata közt kétségtelen az okozati össze­függés, és ha Igazolást nyerne, hogy a forgalmazó, illetve gyártő válalat valamiben meg­sértette törvényes vagy szerző­déses kötelezettségét (például azzal, hogy nem adott pontos használati utasítást). Ha a kára megállapításétól 1983. április 1-ig nem telt el több mint egy év (amikor ha­tályba lép a Polgári Törvény­­könyv 107. §-ának új szövege az egyéves szubjektív elévülési határidő meghosszabbításáról két évre), akkor a károsodás tudomásra Jutásától számított 2 éven belül Joga van Olva­sónknak a forgalmazó, Illetve gyártó vállalattól kártérítést követelni. Mielőtt ezt megten­né, okvetlenül kérje ki szak­értő véleményét, és forduljon ügyvédhez. Dr. F. J. A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VV\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\4\\^^^ Járásunkban úgy, mint máshol, a gyakorlat azt Igazolja, hogy a pártmunka hatékonyságának növelése a mezőgazdaságban is átfo­gó, céltudatos Irányítást követel. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének számos kérdé­sét nagyobb igényességgel, szaktu­dással a minőségi követelményeknek megfelelően kell megítélni, orvosolni. Ezt maga a fejlődés, annak üteme és azon pártdokumentumok teljesítése követeli, amelyek a mezőgazdasági termelés további növelését határoz­zák meg. Ennek tudatában vannak a falusi, elsősorban a szövetkezeti párt­­szervezetek. Ezek a Járási pártbizott­ság segítségével olyan intézkedéseket foganatosítanak és teljesítenek, ame­lyek az átfogóbb, konkrétabb Irányí­tást szorgalmazzák a gyakorlatban. Járásunkban például már a szövetke­zetek társulása Időszakában arra tö­rekedtünk, hogy a társult szövetke­zetekben önálló pártszervezetek mű­ködjenek. Jelenleg 13 szövetkezetben működik önálló pártszervezet, s csu­pán az ábelovál és a clnobafíai szö­vetkezetben érvényesül a falusi párt­­szervezet vezető és ellenőrző szerepe az ott dolgozó kommunisták és párt­­csoportok segítségével. A szövetkezetekben működő párt­­szervezetek a pártalapszabályzattal összhangban érvényesítik vezető sze­repüket és ellenőrző jogukat. Munká­jukat a kidolgozott munkaterv alap­ján tervszerűen végzik, amely magé ban foglalja a hatáskörükhöz tartozó területek feladatainak biztosítását. Az alapszervezetek bizottságaiban több­ségben a termelési ágazatok dolgozói, valamint a gazdaságok vezetőt tevé­kenykednek. A bizottságok szociális és korösszetétele a hatékony párt­munka egyik alapfeltétele. Ehhez po­zitívan járul hozzá a kommunisták széthelyezése, számbeli gyarapodása, aktivitása, s nem utolsósorban a párt­csoportok tevékenysége. Hasonló a helyzet Abelován és Ci­­nobaüán is. Az említett falusi párt­szervezetek bizottságaiban arányos a kommunisták képviselete a szövetke­zetekből, ami biztosítéka annak, hogy a mezőgazdasági termelés kérdései behatóan elemzésre kerüljenek. Járásunk 12 községében a szövet­kezetekben működő pártszervezeteken kívül megmaradtak a falusi pártszer­­szervezetek Is. Ezek között jő az együttműködés, s keresik a közös utat ahhoz, hogy a párt befolyása és vezető szerepe még jobban elmélyül­jön a község politikai, társadalmi életében. A pártszervezetek azon Igye­keznek, hogy a községekben és a szö­vetkezetekben állandóan javuljon a munka és az életkörnyezet, növeked­jen a kulturális és a népművelő munka színvonala. Több községben a különböző akciók és rendezvények szervezése terén Is érvényesül a közös munka. Például a szövetkezeti tagok részt vesznek a község csinosításában, a kulturális és népművelő Intézmények építésé­ben, sőt ehhez támogatást Is adnak. Ezt a támogatást a községek lakos­sága főleg az időszaki mezőgazdasági munkák idején viszonozza. Közös dol­gaikat közösen rendezik. A pártszer­vezetek közös üléseiken tárgyalják meg a község és a szövetkezeti tag­ság bekapcsolását a társadalmi mun kába. Ezen a téren különösen jő eredményeket érnek Mýtnán, Látkyn, Kalinovón és Poltáron. Természetesen az említett — de a többi községekben Is — többet kell tenni a kulturális élet fellendítése érdekében. Ezzel összefüggésben a szövetkezeteknek az eddiginél még nagyobb támogatást kell nyújtaniuk, s a mezőgazdaságban dolgozó műsza­ki értelmiségnek még aktívabb részt kell vállalnia a falvak kulturális éle­tében. A járási pártbizottság célul tűzte ki, hogy a párttagság gyarapításával folyamatosan megteremti annak a fel­tételét, hogy további önálló szövetke­zeti pártszervezetek alakuljanak. En­nek tudatában a pártszervezetek cél­tudatosabban és megkülönböztetettebb mődon Irányítják a párttagság össze­tételének minősítését. A pártszerveze­tek a párttagság szociális és korösz­szetételének javítását következetesen egybekapcsolják a közvetlen pártbe­folyás szükségleteivel és megszilár­dításával az egyes termelési ágaza­tokban, elsősorban az állattenyésztés­ben. A távlati tervek az Idén is közel 50 tagjelölt felvételét Irányozzák elő a szövetkezeti tagok soraiból. Erre az alábbi két okból is szükség van: ■ Az egyes szövetkezetek között ‘különbségek vannak a pártban való szervezettség területén. ■ Járásunkban a dolgozóknak csak 9,3 százaléka tagja a pártnak. Ennek alapján a pártszrevezetek­­nek még következetesebben kell meg­valósítaniuk a CSKP Központi Bizott­sága 3. ülésének határozatát a párt tagság minősítéséről. Az elmondottak­ból kiindulva nagyobb figyelmet szen­telnek a tagjelöltek nevelésének, felkészítésének. Ezen a téren pozitív szerepet tölt be az új rendszerű párt oktatás. A szövetkezetekben dolgozó tagjelöltek és párttagok a pártoktatá1- különböző formáiban gyarapítják tu dásukat. megismnrkectneknek a márx­­xizmus--leninizmus elméletével, a nemzetközi munkásmozgalom és pár­tunk történelmével, politikájával, va­lamint a nemzetközi helyzettel. Kere­sik és alkalmazzák azokat a módsze­reket — az oktatás hatásfokának ál­landó növelése, a pártoktatás rend­szeres értékelése, a lektorok és pro­pagandisták elméleti, tartalmi és módszertani felkészítése —, melyek elősegítik az oktatő-nevelő munka ha­tásfokának állandó növelését. A szövetkezetekben működő párt­­szervezetek nagyobb figyelmet fordí­tanak a tömegpolitikai munkára, a gazdasági propagandára és agitáclő­­ra. A tömegpolitikaí munkát irányító bizottságok az agitációs központok és kollektívák közreműködésével szer­vezik a személyes és szemléltető agi­­tácíőt, valamint a gazdasági propa­gandát. Színvonalasabb lett a szem­léltető agitáció, hatékonyabban al­kalmazzák annak különböző formáit: a faliújságokat a becsület-táblákat, a legjobbb dolgozók galérálját, tájé­koztató közlönyöket. Ezek segítségé­vel népszerűsítik a legjobb szövetke­zeti dolgozók sikereit és a szocialista verseny eredményeit. A tömegpolitikai munkában és a gazdasági propagandában céltudato­san használják ki a nyilvános párt­gyűlések, a termelési értekezletek, valamint a műszaki és gazdasági konferenciák adta lehetőségeket. Eze­ken a kommunisták és a pártonkívü­­liek megismerkednek a szövetkezetek feladataival, s azok teljesítésének fel­tételeivel. Az említett tömegpolitikaí munka területén legjobb eredménye­ket a buzitkat a poltári, a galsai (HoliSa) és a sőregi (Surlce) szövet­­kezetbtn érik el. Munkamódszerük alapjává vélt az emberekkel való közvetlen kapcsolat, a problémák kö­vetkezetes orvoslása, megoldása. Konkrét segítséget nyújtanak dolgo­zóiknak a feladatok teljesítéséhez. Ezen a területen sokat várnak a 87 szocialista brigádtői, melyek a szocia­lista verseny lendltőkerekévé váltak. Ezt a célt szorgalmazza a közel 6 millió korona értékű vállalás Is, amelyet a Februári Győzelem 35. év­fordulója tiszteletére fogadtak el a járás mezőgazdasági dolgozói. A szövetkezetekben működő párt­­szervezetek és pártcsoportok céltuda­tos tevékenysége, valamint л szövet­kezeti dolgozók lelkiismeretes mun­kája eredményeként szövetkezeteink döntő többsége eredményesen zárta a tavalyi évet. A gabonaféléknél elért 3,87 tonnás hektárhozam a járás feltételeit és a kedvezőtlen Időjárást figyelembe véve kielégítő. Az állattenyésztésben a te] kivételével túlteljesítették tervfelada­taikat. Az elért eredményeket és a fenn­álló problémákat az év elejt értékelő taggyűléseiken behatóan elemezték a pártszervezetek, s a CSKP Központi Bizottsága 7. ülésének határozataiból kiindulva konkrét Intézkedéseket hoz­tak. Teljesítésüket a pártszervezetek és pártcsoportok következetesen el­lenőrzik és értékelik. Az első negyedévben a szövetkeze­tek a hús, tej és a tojás eladási ter­vét túlteljesítették. Hasonló ered­mények elérésére számítunk az év további részében Is, melyekhez a pártszervezetek politikai-szervezési munkájának további tökéletesítése szükséges. A Járási pártkonferencia ebben a szellemben határozta meg a szövetkezetekben működő pártszerve­zetek feladatait az elkövetkező Idő­szakra. / TANKINA ISTVÁN, a losonci (Lučenec) járási pártbizottság ideológiai titkára Az igényes feladatok teljesítése céltudatos irányítást követei A pártmunka tapasztalatai a losonci járásban

Next

/
Thumbnails
Contents