Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-16 / 15. szám
ŕ ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ 14------------------------------------------------------------------«»Análi MimiftiM 1983. április 18. A jövőben még igényesebben Á Szlovákiai Horgászok Szövetsége, amely a Nemzeti Front rendkívül aktív társadalmi szervezete, az Idén tartja IV. országos kongresszusát. Az 52 ezer sporthorgászt szervezetbe tömörítő szövetség újabb öt évre érvényes programot tűz majd maga elé, olyan tartalmas tervezetet, amely magába foglalja tagjai társadalompolitikai Ismereteinek elmélyítését, a többi társadalmi szervezetekkel történő szoros együttműködést, a népgazdasági feladatokból rájuk háruló célok megvalósítását, s olyan szövetségi, gazdasági program valóra váltását, amely összhangban van a társadalom, de a horgászok táborának érdekeivel is. A szövetség tagjai országos méretekben alapszervezeti közgyűléseken értékelték az eddigi eredményeket, blrálóan vázolták fel a helyenként felszínre hozott hiányosságokat. Az idei munkaértékelés lényegesen Igényesebb volt az évközi felméréseknél. Ez érthető Is, hiszen az alapszervezetek tágjai már az SZHSZ IV. kongresszusa szellemében mérlegelték a helyzetet, értékelték a tagság és a vezetőség tevékenységét. A szövetség IV. kongresszusa tehát az elóző kongresszus pozitív eredményeire, sót éppen a CSKP XVI. kongresszusénak, valamint a pártplénumok Irányelveinek a szellemében jelöli ki a fö feladatokat, mozgósítja tagjait alkotó kezdeményezésre, a tágabb és a szőkébb értelemben vett társadalmi feladatok megvalósítására. Tény, hogy a következő öt évben újabb, mlnőségt szempontból a korábbinál Igényesebb feladatok hárulnak a horgászszövetség tagjaira, mert nagyobbak az Igények. Elkötelezettebben kell szervezni például a kultúrpolitikai rendezvényeket, s ebbe a kategóriába sorolható egyebek között a horgászsport két ágazatának, vagyis a dobótechnikának és a halfogósportnak nagyobb méretű elterjesztése, olyan utánpótlásnak a nevelésével, amely hazai és nemzetközi szinten eredményesen szerepelhet a bajnokságokon, és dobogóra Jutva, dicsőséget hozhat. Nem kisebb feladatok várnak a szövetségre például a sporthorgászat kedvezőbb feltételeinek a létrehozásában, Illetve a horgászat sikeresebbé tételében. A horgászati célokra alkalmas vizek szennyezettsége miatt ugyanis egyre kevesebb a lehetőség a halállomány természetes szaporulatára. Ezért haladéktalanul szükséges, hogy a vizeket természetes úton népesítsük be Ivadékkal, mire tehát a természet már képtelen, a tudomány ismereteinek a felhasználásával az embernek hatékonyan kell beavatkoznia, segítenie. Csak Így érhető el az optimális halfogási eredmény, s némi tartalék az utókor részére. Nem vitás, hogy szövetségünk központi választmánya, s némely városi és helyi szervezete a halasltás és más igényes feladatok megvalósításéi, n eddig Is szép eredményeket ért el. A vizek általános szennyezettsége ellenére, a komoly célok megvalósítására Is futotta erejükből, természetesen nem kevés többletmunkával, és ugyancsak tekintélyes befektetéssel. A tagság munka utáni pihenése, a szabadidő tartalmas eltöltése, az erőnlét felújítása szövetségünk fő feladatai közé tartozik. Ezen a téren is jók az eredmények. Ugyanakkor a szövetség halhúst Is Juttat a fogyasztói piacra. A szövetség tagjai Szlovákia vizeiből horoggal évente mintegy 1400— 1600 tonna halat fognak. Ez pers'3 nem végleges eredmény. A fejlődés szempontjából tehát a halgazdaság tekintetében sem topoghatunk egy helyben. Tovább kell lépni, újabb lehetőségeket kell keresni, nagyobb részt kell vállalni a társadalmilag kiemelt feladatokból, a piac ellátásából. Ennek megfelelően arra törekedik szövetségünk, hogy a 7. és a 8. ötéves tervidőszak éveiben új halastavak és korszerű halgazdasági létesítmények építésével részt vállaljon a kiemelt célok megvalósításából. Az új létesítmények, beruházási akciók elkészítése után, vagyis 1985-ben a korábbi kétszázról, háromszázötvenre, 1990- ben pedig ötszázötven tonnára fokoz ható a fogyasztói piac halhússal történő ellátása. A halgazdasági teendők rugalmas valóra váltását jelentős mértékben előrelendltette annak a törvénynek a Jóváhagyása, amely lehetővé teszi a halgazdasági beruházásoknak a talajjavítást keretekből történő fedezését. Ez módot nyújt arra, hogy optimális mértékben kihasználjuk a természet adta lehetőségeket Is. A szövetség kongresszusa előtt, vagyis májusban tartják meg a kerületi konferenciákat, ahol részletesen elemezhetik az eltelt Időszak tevékenységét, és építő javaslatokat dolgozhatnak ki a kongresszus részére. Tény, hogy a szövetség tagjai a múlt évben Jó munkát végeztekt kedvező eredményeket értek el, viszont az Is tény, hogy néhol fogyatékosságok, rendellenességek Is előfordultak, s ez nyugtalanítja a szorgalmas, vagyis a munkában fáradtságot nem Ismerő horgászokat. Érthető, hogy derekasan küzdenek a fogyatékosságok ellen, névreszólóan bírálják ezeknek elkövetőit, és esetenként eltávolítják soraikból a makacs rendbontókat. Fogyatékosságok persze nemcsak a tagok körében, hanem azon túl is előfordulnak, hiszen eléggé gyakori Jelenség, hogy felelőtlen, lelkiismeretlen egyének tudatlanul vagy tudatosan szennyezik életkörnyezetünket, horgászati célokat szolgáló vizeinket, s ezzel nagy károkat okoznak. Sokszor előfordult, hogy Ipart vagy mezőgazdasági vállalatok egyes dolgozóinak hanyag magatartása miatt szennyeződött és megbomlott a horgászati célokat szolgáló vizek biológiai egyensúlya, s ezekben a vizekben hosszú időn keresztül szünetelt a biológiai élet. Szükséges tehát, hogy a helyi szervezetek tagjai még Jobban őrködjenek, mert csak így lehetnek képesek arra, hogy Időben felderítsék a vízszennyezést, nevén nevezzék a vétkest. A tettesek csak így vonhatók felelősségre. HOKSZA ISTVÁN + VADÁSZAT -f VADÁSZAT <f VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT VADÁSZAT + VADÄSZAT + VADÄSZAT + VADÁSZAT + Értik a ter észet szawát Zsugorodnak földünkön azok a területek, ahol a természet a maga érintetlenségében fennmarad. A technika elkerülhetetlen fejlődése, az Iparosodás, a mezőgazdasági termelés Intenzivebbé válása, a közlekedési útvonalak sűrűsödése, az árvizükkel óriási károkat okozó folyók szabályozása, a mocsarak lecsapolása kétségtelenül nem kedvez a természet háborítatlanságának, bár senki sem vitatja ezek feltétlen hasznát, az emberiség Javára. Az ember kötelessége alkalmazni a technikát, de egyszersmind védeni kell a természetet, különösen annak élőlényeit. — Nagy feladat összehangolni a mai korszerű mezőgazdasági termelést és a feltétlenül szükséges vadtenyésztési, vadgazdálkodási feladatokat, a bennünket körülvevő védett élőlények, s egész környezetünk védelmét — említette Szinger János, a Béke nevet viselő dióspatonyi (Orechová Potőh) vadásztársaság elnöke, majd hozzáfűzte: — Elméleti és gyakorlati fejlődésünk elválaszthatatlan része a lakosságra való hatás, mégpedig a vad, a természet és az életkörnyezet védelme szempontjából. Ezen a téren vadásztársaságunk helye és szerepe pótolhatatlan és nem helyettesíthető. Hatása különösen a traktorosok és az erőgépeken dolgozók irányában összpontosul, s a vadvédelem hónapjában csúcsosodik ki. Az egyes akciók közül elsősorban a traktorosokkal való beszélgetéseket, a helyi hangoshlradón keresztül elhangzó felhívásokat, valamint a tömegeket vonzó helyt Jellegű lövészeti versenyeket emelném ki. Sajnálatos azonban, hogy a tanulóifjúsághoz a helyi alapiskola Igazgatóságán keresztül nem sikerült eljutni. Ez elsősorban azért bosszantó, mivel ha egy bizonyos probléma iránt az ember érdeklődését Ifjú korban nem váltjuk ki, felnőtt korban bensőséges, szorosabb kapcsolat természetszerű kialakítását már nehéz elképzelni. ♦ ♦ A fejlődés következtében a természetre nehezedő negatív hatást az ember csak akkor képes mérsékelni, ha azzal szoros kapcsolatban áll. E téren Is példás tevékenységet fejtenek ki a természet szavát értó dióspatonyi vadászok. E téren a falvakkal és a szövetkezettel hasznos együttműködés Jött létre. A dekulttváclós és egyéb munkálatok következtében történő változásokat például fásítással, cserjék kiültetésével ellensúlyozzák. A 2700 hektáros vadászterületen gazdálkodó vadásztársaság tevékenységét a céltudatosság és a tervszerűség jellemzi. A vadnevelés és a vadvédelem mindenekelőtt a nyúl-, fácán- és fogolyállomány fenntartására és növelésére irányul. Az elmondottak ellenére az utóbbi években országos viszonylatban tapasztalható állománycsökkenés érzékenyen érintette a dióspatonyi vadászterület állományát is. Ezért tavaly — a központi szervek rendelkezésével összhangban — nyúlvadászatot nem rendeztek. Fácánvadászatra — a módosított vadászati terv alapján — három alkalommal került sor, mégpedig olyan mértékben, hogy az ne csökkentse a törzsállományt. Napjainkban már nem a természet ingyen ajándéka a vad. Gazdálkodni, törődni kell vele. Az elmondottakból kiindulva főleg a téli vadvédelemnek szenteltek nagy figyelmet. A téli Időszakban az őzállomány részére 18 saroglyásetetőt, 12 sózót, a nyúl-, fácán-, valamint a fogolyállomány részére pedig 35 etetőt. Illetve szórót helyeztek ki, s töltöttek fel rendszeresen takarmánnyal. A télt etetés szervezése szempontjából tavaly Is eredményesen alkalmazták — az évek során jól bevált — Időrendi szétírást, melynek értelmében a kialakított csoportok a meghatározott napokon a szükségleteknek megfelelően etették a vadat. Ezen a téren különösen Idős Gyurkovics László és Kiss Sándor végzett érdemdús tevékenységet, akik Jó szakmai hozzáállással végezték és szervezték ezt a munkát. A szövetkezettel való gyümölcsöző kapcsolatuk eredményeként ez etetéshez szükséges takarmánymennytséget, mely 25 tonna szemes-, 3,5 tonna szálas-, valamint 7,5 tonna lédús takarmányféleségből tevődött össze, maradéktalanul biztosították. A vadvédelem szerves részét képező károsvad apasztésa sajnos nem volt kielégítő. Ezen a téren csak Méri Józsefet — negyven rókát tett ártalmatlanná — és Takács Frigyest illeti dicséret. A természetes egyensúly szempontjából a károsvad apasztása nagyobb figyelmet Igényel, mivel a mérgezett tojás betiltása óta, főleg a szarkák és a szürke varjak szaporodtak el vadászterületükön. Az állomány vérfrissítéséről — a nyúlnál és a fácánnál egyaránt — gondoskodtak. Az eltelt választást Időszak alatt 92 nyulat és 550 fácánt — ebből ötszáz saját keltetésü volt — Juttattak a vadászterületre. A 92 darab nyúlból a tavalyi idényben negyvennégyet vásároltak, s ez a jövőben bizonyára pozitívan érezteti hatását. A közellátás számára 2300 kilogramm vadhúst adtak, s a választási időszakra előirányzott élővadbefogást nyúlból 100, fácánból pedig 125 százalékra teljesítették. Összegezve — a tavalyi évet leszámítva — a választási Időszakban 815 nyúl, 1836 fácán s 30 őz került terítékre. ♦ ♦ A szakmai munkát illetően — bár saját lőpályával rendelkeznek — a vadásztársaság leggyengébb tevékenységi körét a lövészet képezi. Ezt bizonyltja az is, hogy a múltban nem mindig tettek eleget a kötelező lövészetnek sem. Ez a tény elsősorban a lövészeti felelős munkájának Javulását, a vadászok céltudatosabb viszonyulását, valamint a lőpálya korszerűsítését teszi szükségessé. Eredményes tevékenységi szakaszuk viszont a künolőgla, ahol a Járás azon kevés vadásztársasága közé sorolhatók, melyek minden vonatkozásban eleget tesznek az elvárásoknak. A vadásztársaság tagjai 6 vadászatra alkalmas vizslával — ebből egy az őz keresésére Is alkalmas — és egy kotorékebbel rendelkeznek. Különösen Méri József tesz eleget a szakmai követelményeknek, aki kellő szakértelemmel és hozzáállással végzi feladatát. A dicséretes munkát végzők névsorát Bognár, Fegyveres és Varga vadásztársakkal folytathatnánk. ♦ ♦ A 28 tagú vadásztársaság a szervezeti életen kívül aktív részt vállal a nemzeti bizottság és a Nemzeti Front választási programtervezetének megvalósítása, valamint a szövetkezette! való együttműködés keretében Is. A faluszépítési akciókban évente például 400 órát dolgoznak le társadalmi munkában. A szövetkezettől kapott támogatás viszonzásául az Időszak! munkák során 650 órát dolgoztak le a társadalmi aktivitás keretében. A szolidaritási alap fejlesztéséhez a vadásztársaság rendszeresen hozzájárul. Szervezeti életükre a kollektív szellem, s az elvtársias magatartás a jellemző. ♦ ♦ Napjainkban gyakran tesszük fel a kérdést: vajon lehet-e az intenzív, az Iparszerű módszerekkel termelő mezőgazdaságban intenzív vadgazdálkodást folytatni? Milyen lehetőség nyílik a vad- és a védett állatállomány megóvására, a megfelelő vadgazdálkodásra? A mezőgazdasági termelés további korszerűsítése, az iparszerű termelési rendszerek kiterjesztése mennyire befolyásolja majd a hasznos vadállomány életkörülményeit? A felvetett kérdésekre gyakran keresnek választ a dióspatonyi vadászok. Az értékelő taggyűlésükön például többen felvetették, hogy helyi viszonylatban például miért nem alkalmazzák a vadvédelem szempontjából gyakorlatilag is jól bevált technológiát. Miért? Vajon olyan drága lenne a kaszák, vagy a betakarító gépek elé a riasztólánc felszerelése, vagy ami még hatékonyabb, a riasztólánc végére fémkarikák erősítése? Napjainkban sajnos nyitott kérdés a vegyi vadrtasztó szerek alkalmazása is. Fontos követelmény, hogy fitotoxikus hatástól mentesek legyenek, másodlagos mérgezéseket ne okozzanak. A Jelenleg forgalomban levő vadriasztó szerek hátránya, hogy hatástartamuk rövid. Az egyik lehetőség az, hogy hosszú hatástartamú készítményeket kísérletezzenek ki, de ugyanakkor tovább kell pontosítani a már meglevők kijuttatásának optimális Időpontját is. Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a vad pusztulása majdnem teljesen a növényvédelmi tevékenység hatására írható. Ez a valóságban nem egészen fgy vap. Gyakran a technológia betartásának hiányossága a vadpusztulás okozója. Az elméletnek a gyakorlatba történő átültetése szempontjából is sokat tehetnek, s bizonyára tesznek is a dióspatonyi vadászok. Vadásztársaságuk a természet szavát értő vadászokból tevődik össze, s a közös nevezőt Is könnyű megtalálni, mivel olyan területen kell biztosítaniuk a vadvédelmet, melyen gazdálkodnak. Egy-egy megbeszéléssel, tervegyeztetéssel tehát elejét vehetik a nagyobb arányú vadpusztulásnak. ♦ * Nem könnyű feladat összehangolni a korszerű mezőgazdasági termelés és a szükséges vadtenyésztési, vadgazdálkodási feladatokat, s a bennünket körülvevő élőlények, s egész környezetünk védelmét, összefogott, jó munkával — melyhez a feltételek Dlóspatonyban adottak — azonban nagy értékek menthetők meg, ebből az erkölcsi hasznon túl jelentős anyagi haszon Is származhat mind a vadásztársaságnak, mind a népgazdaságnak. CSIBA LÄSZLÖ
