Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-16 / 15. szám
SZABAD FÜLDMOVES, 1983. április И. 4 ÁPRILIS — a munkavédelem hónapja Erélyt az intézkedéseknek Drahoslav Macháő elvtársnak, a Szlovák Munkavédelmi Hivatal Igazgatójának a munkahelyi balesetek csökkenő tendenciáját nyugtázó kijelentését jó érzés volt hallani. Napjainkban a termelési folyamatok egyre Igényesebbé, bonyolultabbá válnak, az egészségre ártalmas vegyszerek kérdése akarva-akaratlanul előtérbe kerül. A munkavédelemben elért legkisebb eredmény is sokat Jelent, viszont ha a valóság nagyítólencséje alá helyezzük a munkavédelmet, akkor a kép elszomorító. Elsősorban a halálos kimenetelű munkahelyi balesetek száma diktálja azt, hogy a munkavédelem terén sok még a tennivalónk. TÉNYEK, SZAMOK, ADATOK A múlt évben Szlovákiában összesen 55 ezer 752 munkabaleset történt, ami az 1981-es évhez viszonyítva 880- nal kevesebb. A halálos balesetek száma 1982-ben 245 volt. A munkabalesetek következtében összesen 1 millió 589 ezer munkanap esett ki. Ez azt Jelenti, hogy naponta 4 ezer 356 dolgozó nem lépett munkába. A mezőgazdaságban száz szövetkezeti dolgozóra kilenc munkabaleset Jutott, ennek következtében egy dolgozó átlagban huszonkét napot maradt ki munkahelyéről. A mezőgazdaságban tavaly 93 (1) halálos baleset történt, ami a legmagasabb a népgazdasági ágazatok viszonylatában. A hatóságok részletes vizsgálatokat folytattak a halálos balesetek színhelyén. Számos esetben az emberi fegyelmezetlenség okozta a tragédiát, emellett persze — figyelmeztetőül — kiemelten szükséges hangsúlyozni azt Is, hogy 42 százalékban az üzemek voltak felelősek a balesetekért. Ez a tény vádol, egyben figyelmeztetőül is kell, hogy szolgáljon. A súlyos baleseteket 'kimutató háromjegyű szám sem megnyugtató: összesen 308 dolgozó szenvedett olyan sérülést, amely csak részben gyógyítható, tehát egy életre megpecsételte a szenvedő alany életét. Szólni kell a tömeges — hatalmas népgazdasági károkkal Járó — balesetekről Is: Szlovákiában tavaly huszonegy Ilyen baleset történt, s ebből nyolc a mezőgazdaságban. A felelőtlenség milliós károkat és emberéleteket kövelte. Ml VAN A SZAMOK MÖGÖTT? Mielőtt elemeznénk a munkabalese teket, szükséges leszögezni: a munkabalesetek terén a mezőgazdaságban a legkedvezőtlenebb a helyzet. Talán felesleges felsorolnt azokat a konkrét határozatokat, melyek évek óta a háromdimenziós ellenőrzés gyakorlati létéért hadakoznak. Eddig mind az ipari üzemekben, mind a mezőgazdasági termelőegységeknél határozottan bevált ez az ellenőrzési forma. Bevált, de ... A statisztikusok felmérései alapján az Ipari üzemek Igen, a mezőgazdasági vállalatok Jóformán csak elvétve alkalmazzák. Mivel a háromdimenziós ellenőrzésnek kézzelfogható gyakorlati eredményei vannak, a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumnak a gazdaságirányítási szervekkel együtt sokkal határozottabban fel kellene lépnie annak érdekében, hogy az említett Intézkedést minden egyes mezőgazdasági üzemben bevezessék. A másik döntő tényező az, hogy nagyon sok szövetkezetben olyan embereket állítanak a munkavédelmi technikus posztjára, akik más beosztásban nem állták meg a helyüket. Egy másik variáció: Kitűnő szerv ,:6- képességgel bíró ember a munkavédelmi technikus, de éppen ezért a „nyakába varrnak“ még két-három funkciót. Ennek következménye — ezt egyébként az ellenőrző szekvek Jegyzőkönyvei Is bizonyítják —, hogy egyes mezőgazdasági üzemek nem készítik el a munkavédelmi tervet, nincs konkrétan felmérve a munkaruha- és a védőeszköz-szükséglet, nem tartják be például a nőkre vonatkozó szigorú munkavédelmi előírásokat. Annak sem marad el a következménye, ha a több száz dolgozót foglalkoztató társult szövetkezetben egyetlen leterhelt munkavédelmi előadó dolgozik. Idézem egy három funkciót viselő előadó „de ezt meg ne Írja“ megjegyzéssel kísért véleményét: „Csupán arra van Időm, hogy úgy ahogy beszerezzem a szükséges védőeszközöket, összegyűjtsem a munkavédelmi oktatást Igazoló aláírásokat. Ez persze csak arra elég, hogy nekem se legyen egyszer „rácsos* az ég ...“ MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK — ADOK KAPOK ALAPON Ladislav Hajdúk, a REMPO nemzeti vállalat kereskedelmi osztályának vezetője: — Államunk évente milliókban mérhető összegeket szán a Jó minőségű munkavédelmi eszközök gyártáiiaiesetet a legkülönfélébb okok idézhetnek éld. A sáros műhelyndvar például „kiváló“ balesetforrás (A szerző felvételei) sára, terjesztésére. Kísérletek százai folynak annak érdekében, hogy megfelelő munkavédelmi eszközök védjék dolgozóink egészségét. Valóban. A központi szervek mindennemű támogatása adott, a dolgozók egészségvédelme szocialista társadalmunkban világviszonylatban mérve Is előkelő helyet képvisel. Bizonyltja ezt az is, hogy számos nálunk gyártott mnnkavédelmt eszköz gyártási jogát fejlett tőkés államok vásárolták meg. Persze a gyakorlat már nem Ilyen biztató. Bár hiányoznak bizonyos funkciókat betöltő védőeszközök, mennyiségileg a REMPO vállalat kielégíti az Igényeket. Ennek ellenére mégis Jogos a panasz, ami nagyon gyakran elhangzik a járási mezőgazdasági igazgatóságok munkavédelmi felelősei részéről: Nem tudnak beszerezni bizonyos cikkeket, mást kapnak a kért eszközök helyett, a dolgozók számára kiadott munkaruhák stb. hamar „elkopnak“. Sajnos gondok vannak a védőeszközök kerületek és Járások közötti elosztásában Is. Ennek természetes következménye az, hogy egyes mezőgazdasági üzemek képtelenek beszerezni bizonyos cikkeket. Az újságíró számára kellemetlen, amikor az egyes Járási mezőgazdasági Igazgatóságok munkavédelmi előadóitól ezt hallja: „Tudja, nem Igen lehet beszerezni munkavédelmi eszközt, persze nekem vannak Ismeretségeim ... Előrelátónak kell lennem, Így hát tartalékaink is vannak __“ Az efféle „demlzsonpolitlka" kibontakozására az Illetékeseknek nem szabad módot adniuk. S ha már egyszer kevesebb van bizonyos munkavédelmi cikkből, akkor azt úgy kell elosztani, hogy legalább oda Jusson belőle, ahol erre égetően szükség van. Az előzőekben tudatosan említettem azt, hogy hamar „elkopnak“ a munkahelyeken a védőeszközök, munkaruhák. Pontosabban fogalmazva: ezek a munkahelyekről „kopnak“ el, méghozzá azért, mert a dolgozóktól a legtöbb helyen senki sem kéri számon. Mit Is lehet mondani egy ilyen paradox hiányosságról? Mindenesetre annyit, hogy a járás munkavédelmi felelősei sürgősen nézzenek körül az Iparban. Ismét egy példa: Pontosan tizennégy éve annak, hogy a Zlar nad Hronom-l alumlniumgyárban az Igazgató arról tájékoztatott, hogy az említett „eltulajdonítás“ az 6 gyárukban nem történhet meg. Méghozzá azért nem, mert a dolgozók — darabot-darabért alapon — úgy Juthatnak új védőeszközökhöz, munkaruhákhoz, hogy a régit, az elhasználtat visszaszolgáltatják. Ha a szóban forgó cikk elveszett, a dolgozó köteles megfizetni a védőeszköz értékének bizonyos százalékát. Ha ezt minden mezőgazdasági üzemben bevezetnék, bizonyára nem láthatnánk kiskertekben, családi házak táján fehér gumipapucsot, a REMPO által forgalmazott védőkesztyűt. A fentiekben elhangzottakat főleg a munkavédelem szervezőinek címeztük. Emellett persze elsőrendű szerepet kell tulajdonítani a dolgozók felelősségérzetének is: a legnagyobb kárt baleset esetén maga az egyén szenvedi. Tehát mindenkinek ügyelnie kell arra, hogy az egyes munkafolyamatok a biztonsági előírásokkal összhangban történjenek. Csakis Így, együttes erővel lehet elkerülni a senki által nem kívánt munkabalesetet. KALITA GABOR PÉLDÁS ŰJÍTÚ Kiss Jánost, a csicseri (Ciőerovce) szövetkezet gépes! esi ágazatvezetőjét a határban találtam, a cukorrépa vetését ellenőrizte. Meglepődött, amikor az újítások felől érdeklődtem. Am némi magyarázat után szívesen válaszolt kérdéseimre. — Mivel tagja a Tőketerebesi (Tre bišov) járási Mezőgazdasági Igazga tóság újítási szakbizottságának, el mondhatná, hogy tavaly a járásban milyen űjitások születtek. — Bizottságunk a közelmúltban foglalkozott a benyújtott újítási Ja vasiatokkal. Tavaly 27 újítási Javaslat érkezett hozzánk, melyből 19-et elfogadtunk, 8 Javaslat viszont még nem volt felülbírálva. Az elfogadott újítások népgazdasági haszna meghaladja a 278 ezer koronát. Itt szűk séges megjegyezni, hogy ez az érték még nem végleges, mivel több újítás népgazdasági hasznát még nem határoztuk meg. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy milliókról beszélhetünk. Újítóink Igyekezetét tavaly 14 ezer koronával honoráltuk. , A csicseri szövetkezet újítói öt újítási Javaslattal képviseltették magukat. Ez a szűkszavú fiatalember rászolgált a példás újító elismerésre. Szerénykedve mondta, hogy az utóbbi években tucatnyi újítási Javaslatát fogadták el. Éppen ezárt kérdezem tőle, hogy melyiknek ürül a legjobban? — Hirtelenjében nem tudnám megmondani. Valamenynylnek egyformán örülök, jónak, s népgazdasági szempontból pedig hasznosnak tartom a fóliasátrakban alkalmazható szellőztető berendezést. A szója betakarítása mindig komoly gondot okozott szövetkezetünknek. A szója betakarítására sikerült egy adaptert készíteni, mellyel lényegesen csökkenthető a betakarítási veszteség. Felsorolni Is nehéz lenne, hogy egy gazdaságon belUl mennyi alkalom kínálkozik a tartalékok feltárására. Szövetkezetünkben az újítás csapatmunka. Ez nem megy másként, csak úgy, ha együttes erővel dolgozunk, ha közösen cselekszünk. (illés) Nemcsak a saját, hanem a munkatárs testi épségére is ügyelni kelL Ugyanis a baleset utáni „megbánás“ már késő.. • <----------------------------------------------------------------------------------------Tanulnak a szövetkezeti dolgozók A buzltai (Buzlca) szövetkezetben Péter Endrétől arról érdeklődtünk, hogy oldották meg dolgozóik szakmai továbbképzését? — A szakmai továbbképzés szövetkezetünkben hagyománnyá vált — magyarázta a szövetkezeti munkaiskola vezetője, majd hozzáfűzte. Dolgozóink szakmai továbbképzését a szövetkezeti munkaiskola keretében oldottuk meg. E tanulási forma sikeres befejezése után dolgozóink képesítést szereznek. Az utóbbi években 60 dolgozó élt ezzel a lehetőséggel. Tavaly például az állattenyésztésben tlzenketten, a gépesítés szakaszán pedig huszonketten szereztek szakképzettséget. Összegezve dolgozóink 45 százaléka rendelkezik szakképesítéssel. Péter Endrétől megtudtuk azt Is, hogy körültekintően szervezték meg a haladé tapasztalatok iskoláját is, melyen rendszeresen 167 dolgozó vesz részt. A tévéiskolát Bodnár Károly agrármérnök vezette. A tévéadást szakmai előadással kötötték össze. Az egyes témaköröket alaposan megvitatták. Legutoljára Smajda József, a Nagyidat (Veľká Ida) Állami Gazdaság volt Igazgatója tartott nagyon értékes szakmai előadást. Részletesebben azokkal a témakörökkel foglalkoztak, melyek a szövetkezet gazdasági eredményeit hivatottak elősegíteni. Az állattenyésztésben a tejtermeléssel és a felhfzással kapcsolatos előadások, növénytermesztésben pedig a gabonaprogram megvalósítását, a takarmánynövények sikeres termesztését, valamint a zöldségtermesztés gazdaságosságát szorgalmazó témakörök kerültek előtérbe. Foglalkoztak továbbá az önköltségek csökkentésének lehetőségeivel, valamint a korszerű módszerek gyakorlati alkalmazásával. Összegezve elmondható, hogy a buzitai szövetkezetben tudatosították a szakmai továbbképzés időszerű feladatait, s valamennyien felelősséget éreznek azok megvalósításáért. L B. mwtofas Értékteremtés kezdeményezéssel Ismert tény, hogy az egyéni és kollektív felajánlások eredményesen segítik a kitűzött tervfeladatok maradéktalan valóra váltását, s ezen túl az értéktöbblet létrehozását. Mindez pozitívan elősegíti a termelés hatékonyságának növelését, a gazdaságosság érvényesítését. A Rátka-Terbelédi (Rátka- Treberovce Efsz dolgozói tavalyi 188 ezer koronás felajánlásukat alaposan túlszárnyalták. A vállalás eredményes valóra váltása leginkább az állattenyésztésben dolgozó Pavel Mikiéi vezette szocialista brigádnak köszönhető. Ez a kollektíva 146 százalékra teljesítette vállalását, ami azt jelenti, hogy 6500 liter I. osztályú tejet fejtek terven felül. Hasonló eredményről számolhatott be a traktorosokból alakult 15 tagú szocialista brigád vezetője, Pavel Mužík is. Ez a kollektíva 126 százalékra teljesítette vállalását, a technikai szolgáltatásoknál dolgozó Dirbák Rudolf Irányította közösség pedig az alkatrészek felújításával takarított meg 48 ezer koronát. A felajánlások tavalyi teljesítése buzdítölag hatott a Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére tett vállalá: '-ra is. — A kollektívák idei vállalása több mint 174 ezer koronát tesz ki, s ehhez Jönnek a dolgozók egyéni felajánlásai— tájékoztatott Anna Slováková, az efsz személyzeti osztályvezetője. A növénytermesztés dolgozói a cukorrépa hozamát 110, a hüvelyesek hozamát pedig 10 tonnával akarják növelni. Az Időszerű mezőgazdasági munkákban 400 órát, a környezetszépítésnél pedig 100 órát dolgoznak le társadalmi munkában. Az állattenyésztők felajánlása Is Jelentős: a tervezettnél 20 ezer literrel több tejet fejnek ki, s 10 tonna abraktakarmányt takarítanak meg az év folyamán. ök a környezetszépltésre 170 órát fordítanak. A gépesltök főleg napjaink legégetőbb problémájának a megoldását szorgalmazzák. Vállalták, hogy 46 ezer koronát takarítanak meg alkatrészfelújítással. Ezenkívül összegyűjtenek 15 tonna hulladékvasat, 450 órát dolgoznak le társadalmi munkában. Vállalásaik a közelmúltban formálódtak, de máris hozzákezdtek azok megvalósításához. B. J.
