Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-09 / 14. szám

Több éves gyakorlati tapasztalat mondatja velem, hogy kevés olyan haszonállat van a háztájiban, amely hasznosság és takarmányértékesltés szempontjából bátran -vetekedhetne a kecskével. Az utóbbi évtizedekben az életszínvonal hirtelen emelkedése valahogy — szerintem igazságtalanul — háttérbe szorította a kecsketenyésztést. Tény, hogy nem éreztük a szükségességét annak, hogy hasznosítsak a kerti és konyhai hulladékokat. A lekaszált füvet és a kitépett gyomot általában el égettük, jobb esetben komposztáltuk, a töltések, árokpartok és dűlőutak növényzetét veszni hagytuk. De ezen nincs is mit csodálkozni: a hús, a tej és a tejtermékek alacsony ára láttán a falusi ember is előnyösebbnek tartotta megvenni, mintsem kitermelni ezeket a javakat.

Országos viszonylatban a kecskék létszámának változása tulajdonképpen az életszínvonal alakulására utal. Horák szerint 1945-ben még több mint másfél millió kecskét tartottunk, de tíz évvel később már csupán 889 ezret. A háztáji állomány pedig tovább csökkent. Hetvenben nagyjából 257 ezer, nyolcvanban pedig mindössze 63 ezer 343 kecskét tartott nyilván a statisztika. Mi visszafelé lépkedünk, a baráti szocialista országok (pl. Magyarország, Bulgária] pedig a fejlesztést szorgalmazzák. Minden jel arra utal, hogy ők már felismerték a nálunk’ magas fokon kinemesített, igen jó hasznossági tulajdonságokkal rendelkező, fehér rövidszőrű, szarvatlan kecske értékét, hiszen évente több tenyészállatot vásárolnak tőlünk. A hitelesség kedvéért most nem a saját eredményeimről szólok, inkább az államilag hitelesített hasznosság-ellenőrzési adatokból idézek. Bukovská írta a Záhradkár chovatel

1980. évi számainak egyikében, hogy a hasznossági ellenőrzés alatt álló 909 kecske 1978-ban 295 laktációs nap alatt darabonkénti átlagban 1556 liter tejet termelt, mégpedig 3,9 százalékos zsírtartalommal. Ugyanebben az évben a szaporaság

229,9 százalékos volt. Ezek az adatok igazolják, hogy az általunk tenyésztett kecskék tejtermelése szempontjából világszínvonalon állnak. Tudom, a régi tenyésztők közül sokan kételkedve olvassák ezeket a sorokat. Azokról van szó, akik a háború előtti és ütárii években foglalkoztak kecsketartással, amikor még a ha?ai szarvas és szarvatlan, élénkszínü, leggyakrabban rozsdabarna, fekete- és fehértarka, esetleg barnatarka rövid- vagy hosszúszőrű keverékek voltak elterjedve. A szakszerűtlen tenyésztés végül a fajta degenerálódásához vezetett. Az állatokat szabadon pároztatták és a rokontenyésztés hamar visszaütött. Természetesen nem csupán az alkati felépítésben, de a hasznosságban ts. A vétett hibát szorgalmas munkával, nemesítőink és tenyésztőink kölcsönös együttműködésével kijavítottuk s a jelenkori hazai tenyészállomány valóban jónak mondható. Saját fajtáink nemesítése céljából külföldről • szánentáli fehér rövidszőrű kecskéket vásároltunk, és ezek segítségével komoly sikert értünk el a hazai törzsállomány fejlesztésében.

SAJÄT TAPASZTALATAIMRÓL

szólva' mindenekelőtt azt szeretném elmondani, hogy éveken át zootechnikusként dolgoztam, tehát lényegében minden gazdasági állat tenyésztésének módját jól ismertem. A kecske azonban kivétel volt, hiszen a ház körül ugyan sok állatot tartottam, de kecskét csak hetvennyolcban vettem. Elsősorban azért kezdtem kecsketenyésztéssel foglalkozni, mert érdeklődéssel fordultam az olcsóbb takarmányokat is jól termelő állatok felé. Persze egyebek között az is közrejátszott, hogy a szakirodalom és tenyésztőtársak is igénytelen, betegségeknek jól ellenálló, kevés gondozást Igénylő állatnak mondták a kecskét.

Két gödölyével meg egy gidával kezdtem. Törzskönyvezett szülőktől származtak, a fehér rövidszőrű szarvatlan fajtából. A kertben van egy körülbelül 20X50 méteres füves, művelésre alkalmatlan terület, itt építettem nyári szállást az állatoknak. Legeltetésre nem volt gondom, hiszen a dús, vadlóherés fűkeverék kiapadhatatlan takarmányforrást szolgáltatott. Itatni sem kellett gyakran, hiszen a friss zöldre nem kívántak sok vizet a kecskék.

Egy ideig minden a legnagyobb rendben ment, hanem egyszer felfigyeltem arra, hogy az állatok inkább fogynak mint híznak. A kecskék ürüléke megváltozott, híg lett, amiből azonnal megértettem, hogy a takarmányozással van baj. Az emésztési egyensúly fenntartásához hiányzott a cellulóztartalmú, rostos eleség. Ettől kezdve minden reggel megtömtem szénával a rácsot s csak később

engedtem ki legelni az állatokat. Amikor az időm engedte, kivezettem az állatokat a közeli bozótosba, hadd „csemegézzenek“ kedvükre. A korábbi emésztési zavarok megszűntek s azóta sem jelentkeztek.

Sajnos az említettnél sokkal nagyobb hibát is vétettem. Tapasztalat hiányában a nőstényeket együtt tartottam a bakkal, az pedig élt a lehetőséggel. Túl korán, hathónajoos kórban párosodtak, amikor még a kívánatos testsúlyt sem érték el.

Hetvenkilencben megint vettem három törzskönyvezett növendékanyát, meg egy — Elit- Rekord szülőktől származó — bakot. Tavaly az anyánkénti szaporulat 2,2 volt. Ez annyit jelent, hogy élő tömegben öszszesen százhúsz kiló — a borjúhússal egyenértékű — diétás húst nyertem. No meg hat darab első osztályú gereznát. Arról nem is beszélve, hogy közben öt továbbtenyésztésre alkalmas növendéket eladtam, mégpedig nem is akármilyen áron.

>

EZER LITER TEJ

Kecskéim évi átlagos tejtermelése 1010 liter, ebből háromszázhúsz liter kell a kiskecskék felneveléséhez. A felmaradó mennyiséget közvetlen fogyasztásra (tejeskávé, kakaó] használtuk, illetve vajat meg sajtot készítettünk belőle. Megvallom, kezdetben idegenkedtünk az új, sajátoá íztől, de később már a gyerekek is szívesen fogyasztották. Volt Idő,

amikor nagyon sok tejünk volt, ilyenkor ízesített túrót készítettünk, ahogy juhtejből szokás. Az ízesített túró, friss zöldséggel körítve, reggelire és vacsorára finom diétás étel. A kecsketej hasznosításában sokat segített Setka tudományos közleménye, melyben a kecsketej fogyasztásának jelentőségéről és gyógyító hatásáról volt szó. A cikkből megtudtuk, hogy a kecsketej olyan aktív anyagot

tartalmaz, amely óvja a szervezetet a megbetegedésektől, többek között a ráktól is. A kecsketejben kimutatható ubichinon 50-nek tulajdonítják azt a 'elenséget, hogy a kecske pem betegszik meg rákban. Régi megfigyelés, hogy a kecsketejjel jó eredményt lehet elérni a tüdőbaj és a lágzőszervi betegségek gyógyításában.

A kecsketej a tehéntejtől eltérően, a gyomorban apróbb, lágy csomókban túrósodik, a zsír kisebb golyócskákban oszlik meg, ami megkönnyíti az emésztést. Fogyasztását ezért javasolják gyomorbántalmaktól, emésztőszervi betegségektől szenvedőknek és a legyengült szervezetek (pl. öregek, betegek) fölerősítésére. Ha az állatot tiszta környezetben tartjuk és amíg lehet a szabadban fejjük, a tej ts kellemesebb lesz.

En szeptemberben szoktam pároztatni, s decemberben meg januárban mélyalmos istállóban tartom az éppen szárazon álló kecskéket. Februárban, márciusban és áprilisban a tejnek nagy hányadát a kiskeiskék nevelésére használjuk fel. Választás után, amikor még mindig sok tej áll rendelkezésre, a jelentkező többletet egyéb fiatal gazdasági állatok takarmányozásában hasznosítjuk. Köztudott, hogy a malacok és baromfiak részére készülő, speciális keverékekhez nagyon neh^z hozzájutni. Nekem ez nem okoz gondot, mert kecsketejjel és tejtermékekkel pótolni tudom a speciális keverékeket.

A korábbi gyakorlat eredménye, hogy falvainkon már aüg van tehén, tehát a falusi ember sem önellátó. Ma már tudjuk, hogy előnyös lenne ismét tehenet tartani, de időközben lebontották a gazdasági épületeket, garázs lett az istállóból, és az emberek hozzáállása is megváltozott. Mi lenne, ha tehén helyett most a kecskékre alapoznánk? Ezek nem olyan igényesek és kerti meg konyhai hulladékon is tarthatók. A tej a család igényeinek kielégítése mellett a kedvtelésből tartott állatok (kutya, macska, nyúl) etetésére is felhasználható, diétás húst meg gereznát is nyernénk, nem kellene annyit importálni.

Saját tapasztalatból tudom, hogy a kecsketenyésztésben kevés abrakkal ts jó eredményt lehet elérni. Ez nem okoz különösebb gondot, hiszen a kecske 560 növényféléből 450-et tud hasznosítani, viszont a tehén ennek legfeljebb tizedét hasznosítja. A kecske a nehezen hozzáférhető, bokros, elhanyagolt területeken is megleli a napi táplálékát, viszont télen szénát kell eléje tenni. Eleink azt mondták, a kecske a szegény ember tehene. Én úgy mondanám, hogy inkább a gyakorlatias embereké, azoké, akik tudják, hogyan lehet kis gond és kevés munka árán önellátóvá válni és esetleg még pluszjövedelemre Is szert tenni.

Lejko Gyula,

Mokcsa-Mogyorós

(Krlšovská-Lieskovä)

Szegény ember tehene?

ф A Szlovákiai Kis^llattenyésztők Szövetségének ‘ óbarsi (Starý Tekov) helyi szervezete az utóbbi évtizedben igen szép eredményeket ért el a kisállattenyésztés fejlesztésében. Mint az értékelő taggyűlésen elhangzott beszámolóból kiderült, a napjainkban hatvankilenc tagot számláló szervezet évente mintegy háromezer pecsenyenyulat értékesít, és a nyulászattal foglalkozó tenyésztők a házi vágáskor nyert gereznát sem dobják a szemétbe. Tavaly összesen 4960 nyúlgereznát adtak el, s ezzel kerületi győztesként kerültek ki a meghirdetett felvásárlási versenyből. A nyúltenyésztésben Hajko Marek, Hajko Pavel és Magyar József jeleskedik. Jó eredményekkel

г^угд>дпс£>дг-д>д>д>дяп

Háziállataink gyakran emésztési zavarokban szenvednek. A tapasztalt állattartó szakszerű takarmányozással veszi elejét a bajnak. viszont ha már bekövetkezett, gyógyítani kell. Az alábbiakban a rendelkezésre álló készítményekről ejtünk pár szót.

DETOXAN NEO. Igen bevált és közkedvelt készítmény, olajos emulzió. Vízzel keverhető, fél literes palackokban kerül forgalomba. A javasolt adagot olyan vízmennyiséggel kell keverni. hogy az egészet biztonságosan beönthessük az állat gyomrába. A kezelt nagyobb állatokat természetesen le kell fogni vagy rögzíteni. Előfordul, hogy az állat a takarmányhoz keverve is elfogyasztja, de ez nagyon ritka; mert a beteg ál-A hazai és külföldi szaklapokban időnként megjelenik egy-egy különleges növényt bemutató, ismeretterjesztő írás. Őszintén szólva, mi félve nyúlunk Ilyen témák után, mert gyakorlatból tudjuk, hogy a különlegességeket kutató kertbarátok nyomban tollat ragadnak és elárasztják leveleikkel szerkesztőségünket. Mi tagadás, az ilyen formában megnyilvánuló bizalomnak Is örülünk, de sajnos ilyen megterhelő levelezésre vagy vetőmag, ültetőanyag és vegyszerek beszerzésére és továbbítására nem vagyunk berendezkedve.

Az utóbbi hetekben két írásnak adtunk helyet a szakrovat1 ban: az egyikben a Kínában honos, következésképpen kínai egresként is emlegetett kíwit igyekeztünk bemutatni, mert úiabban Európában Is hódit, a másikban pedig a gombóról szóltunk. Az utóbbit sok mabüszkélkedhetnek a galambászok, a baromfitenyésztők és a juhtenyésztéssel foglalkozók is. Az utóbbiak tavaly 250 kilogramm gyapjút értékesítettek, s a jelek szerint az elkövetkezőkben még sikeresebb és népszerűbb lesz a községben a juhtenyésztés. Az alapszervezet ugyanis szerződést kötött a Lévai (Levice) Állami Talajjavító Vállalattal, melynek értelmében a kisállattenyésztők öt éven át díjmentesen kaszálóként használhatnak két hektárnyi árok- és patakpartot, valamint más, gépek számára hozzáférhetetlen, füves területet, hogy kellő mennyiségű takarmányt gyfljthessenek állataik részére.

A járást viszonylatban második helyen értékelt alapszervezet nagy gondot fordít a fiatalok felkarolására. A Jelenleg 14 ifjú kistenyésztőt tömörítő csoport munkáját Kocián Jozef Irányítja, aki elsősorban a galambtenyésztésben ér el kimagasló sikereket.

Említést érdemel még, hogy az alapszervezet tavaly jól sikerült kiállítást rendezett, melyen más alapszervezetek tagjai ts bemutatták kedvenceiket. Az idén hasonló bemutatót terveznek, s a legszebb állatokkal részt vesznek a járási seregszemlén is.

Terveik között szerepel még egy kirándulás megszervezése, a zöldaratásban való részvétel, illetve a községfejlesztési elképzelések megvalósításának elősegítése, összesen négyszáz óra társadalmi munka erejéig.

Császár Ernő (Kálna n/Hr.)

ф A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének martosi (Martovce) alapszervezete három éve kapcsolódott be a szerződéses háztáji árutermelésbe. A község kertészkedői tavaly 350 tonna zöldséget és gyümölcsöt értékesítettek, ami körülbelül három millió korona forgalmat jelentett. A helyt adottságokból következik, hogy a tagok közül legtöbben paprikát hajlatnak s terményeikkel már az Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállításra is eljutottak.

Az idén 435 tonna zöldség értékesítését vállalták. Paprikán kívül főleg fokhagymát, retket, karalábét, paradicsomot, uborkát, sárgarépát és salátát, továbbá barackot, szilvát és diót kínálnak. Az értékesítési gondok enyhítésére törekedve, már az idén megkezdik a társadalmi összefogással építendő felvásárló központ kivitelezését. Ezen túlmenően 500 társadalmi munkaóra ledolgozásával hozzájárulnak a választási program teljesítéséhez. A zöldség-, gyümölcs- és virágkiállításokon való részvétellel nem csupán a saját munkájukat kívánják népszerűsíteni, de egyúttal fontos ismereteket ts gyűjtenek.

Molnár Mária,

Martos (Martovce)

—адр

r fű

\70T

T? Г

J Ír/ w

{ fY

lat már általában nem táplálkozik. Kitűnő készítmény a takarmány rossz dietetikus hatásának ellensúlyozására. Ha a kérődzőknél megszűnik a kérődzés, azonnal alkalmazzuk.

Naponta kétszer kell adagolni. A juhoknak és kecskéknek esetenként 100, a kutyának és a macskának 2—6, a nyúlnak pedig 1—1,5 ml-t kell belőle vízben beadni. A betegség megszűnése után jó még egy adag gyógyszert beadni, mert ez elősegíti a gyomor és a betek mielőbbi normális működését.

A készítményt használat előtt jól fel kell rázni.

PRETYMPAN. Fehér vagy sárgás, könnyen összerázható folyadék. Felfúvódás (gyomor, belek) esetén alkalmazzuk. Elsősorban a kérődzők gyógyszere, de a nyulaknál is sikerrel alkalmazható. Vízzel hígítva kell az állat nyelőcsövébe önteni, s közben az állatot lefogni, hogy az oldat a gyomrába kerüljön.

A gyógyszerből a juhoknak és a kecskéknek 1,25 dl (negyed üvegnyi), a nyúlnak pedig egy kávéskanálnyi adható be egyszerre, természetesen annyi vfzzel, amennyit be tudunk önteni. Szükség esetén.

akár pár perc múlva, újabb adagot juttathatunk a gyomorba.

Bármilyen gyógyszert vagy gyógyszeripari készítményt használunk, soha ne feledkezzünk meg arról, hogy szinte valamennyinek nem kívánatos mellékhatása is van. Éppen ezért szigorúan tartsuk be a javasolt anagokat, mert csakis így lehet minimálisra csökkenteni a mellékhatást.

A felsorolt gyógyszerek és készítmények (beleértve a már ismertetett vitamin-készítményeket is) állatorvosi előírás nélkül is megvásárolhatók a gyógyszertárakban, ahol bővebb felvilágosítást is kaphatunk a gyógyszerek használatát illetően.

BAL.4ZS FERENC, Feled (Jcsenské)

♦I« *1* •!« *** «J« «J* «j* «J« «J» «j* «j* «j» «j« «j» «j» *j» «j« «j* «j« «5* *j* «j« «5* •;

gyarországi kertbarát ismeri és termeli s a baráti vagy rokoni kapcsolatok révén néhányan már Dél-Szlovákiában is kísérleteznek vele.

A kiwi (Actinidia chinensis) szaporítóanyaga tránt érdeklődőket el kell szomorítanunk, mert ez a növény hazánkban egyelőre csak a botanikuskertekben honos, tehát szaporítóanyagot gyakorlatilag lehetetlen beszerezni. Lehet, hogy magángyűjteményekben ts előfordul, de kertészkedőink eddig szaporítóanyagot nem kínáltak.

Ami viszont a gombót (Hibiscus esculentus) illeti, ennek a magja beszerezhető. Igaz, hogy az új Semex-katalógusban még nem szerepel, de a vállalat szerzett és kínál ts némi vetőmagot. A szállítmány későn érkezett, tosakokba csomagolására már nincsen Idő, tehát a magkereskedésekbe nem jut el. Viszont megrendelhető a vállalat vevőszolgálatánál (Semex, Zásielková služba, Púchovská 12, 835 08 Bratislava). A gombó

szlovák neve „okra“.

Ugyanezen a címen megrendelhetik utánvéttel a vállalat katalógusaiban ismertetett zöldségfajták és virágok vetőmagját és ültetőanyagát. Mivel a legfontosabb zöldségfélék vetőmagjából elegendő mennyiség került a kereskedelmi hálózatba, elsősorban a kevésbé Ismert zöldségnövények iránt érdeklődők válasszák az utánvételes beszerzési formát. Figyelmükbe ajánljuk, hogy a vevőszolgálat még tud küldeni ánizst (Aníz), articsókát (Artičoka), salátacikóriát (Čakanka šalátová), endívia salátát (Čakanka štrbákova, endivia), kínai kelt (Kapusta čínska), fodros kelt (Kel kučeravý), bimbóskelt (Kel ružičkový), brokkolit (Kel šparglový, brokolica), tojásgyümölcsöt (Ľulok jedlý, baklažán 1, mángoldot (Mangold, cvikla listová), csillagtököt (Patisonj, sokak által Isten gyalulta tök néven ismeretes laskatököt (Tekvica figolistá], halványító zellert (Zeler stopkový), metélő zellert (Zeler listový), kerti zsázsát (Žerucha siata), és külföldi szabadalom alapján szaporított (Sundance Fi) csemegekukoricát (Kukurica cukrová).

Akik viszont — a lap tizenkettedik oldalán megjelent cikk olvasása után — történetesen ricinust (ricín, skočec, Ricinus communis L.) szeretnének vetni, azoknak figyelmébe ajánljuk, hogy a cikk szerzője, illetve a brnói gyógynővénytermesztési kutatóközpont minden érdeklődő kertészkedőnek küld némi vetőmagot. A levélben tüntessék fel, hogy lapunkból értesültek a beszerzési lehetőségről, bátran írhatnak magyarul és termesztési útmutatást is kérhetnek, csak ne feledkezzenek meg a megcímzett, egykoronás bélyeggel ellátott válaszboríték mellékeléséről. Cím: Ing. M. Chládek, Fučíkova 14, 776 00 Olomouc vagy Stredisko pro péstování léčivých rostiin, UJEP, Komenského nám ?., 662 43 Brno ká 1