Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 2. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. Január IS. 6 A kauGsuklabda bajnokai Tizenhárom éves múltra tekint vissza immár a mezőgazdasági szaktanintézetek között kiirt, szlo­vákiai méretű asztalitenisz-verseny. Az 1982-es évfolyam döntőjét, az iskolai, a járási ás a kerületi for­dulók legjobbjainak részvételével ismét — immár negyedszer — a Somorjai (Samorín) Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet ren­dezte. A tornateremben négy asztalon pattogott a kaucsuklabda ezen a decemberi délelőttön, hogy a ke­rületi fordulók első három helye­zett fiú- és lánycsapata, vala­mint egyéni versenyzője eldönt­hesse, ki lesz Szlovákia bajnoka az egyes kategóriáikban. A győzte­seknek járó serlegek és értékes tárgyi jutalmak kezdettől fogva egy asztalon álltak, a tornaterem bejárata mellett, hogy látványuk még tovább fokozza a versenyzők amúgy Is nagy küzdőkedvét. A mérkőzések „felnőttes“ fegyelem mellett, gyorsan peregtek egymás után, és bár ez a sport nemigen tűri meg a harsány buzdítást, azért nem hiányzott a felcsattanó taps sem egy-egy látványos labdame­net, sikerült fonák vagy tenyeres után. A verseny szabályszerű le­folyását a Csehszlovák Testnevelé­si Szövetség dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) Járási Bizottságá­nak küldöttei, Stefan Čupka és Otil János biztosították, akik a verseny fó játékvezetői voltak. A fiú csapatversenyében a sabi­­novi szaktantintézet Haniéák, Krehilk, Ceperko, Palkó összetéte­lű csapata végzett az első helyen, megelőzve az ipolysági (Šahy) és a sobrancei hasonló iskoláik csa­patait. A lányok mezőnyében két­tagú csapatok álltak asztalhoz; Palasinková és a későbbi egyéni „ezüstérmes“ Babejová egyenletes, jó teljesítménye a barcai iskola színeinek diadalát jelentette. Mö­göttük a korponai (Krupina) és a lipanyi szaktanintézet csapata vég­zett a második és harmadik he­lyen. Akárcsak a nagy pingpong-világ­versenyeken, itt is az egyéni mér­kőzések voltak a leglátványosab­bak, és hozták a legtöbb izgalmat. Az is itt mutatkozott meg a leg­kézzelfoghatóbban, hogy ez a sok éves hagyományokkal rendelkező versenysorozat nemcsak izgalmak­ban bővelkedik, hanem komoly színvonala Is van. Mind a fiúk, mind a lányok döntője, sőt már az elődöntők is magas színvonalú, jó játékot hoztak, amely felvonul­tatta e sportág minden szépségét, fortélyát. A mérkőzések bővelked­tek drámai fordulatokban, hiszen a mezőny rendkívül kiegyensúlyo­zott volt, és aki ismeri az asztal­­liteniszt, tudja, hogy egy-két pont­nyi előny másodperceden belül megfordítható. Hatalmas küzdelem után dőlt el a végső sorrend, a lányoknál és a fiúknál egyaránt. Az előbbieknél a korponai Veste­­nická végzett az első helyen, míg a második és a harmadik helyet jelentő érmeket, serleget és tárgyi jutalmat a csapatversenyeknél már említett Babejová, illetve a bardejovi Mikulová vehette át. Szinte fogcsiikorgató küzdelem folyt a fiúk versenyének döntőjé­ben, ahol az ipolysági Cibula és a sabinovi Palkó között dőlt el, ki lesz Szlovákia 1982. évi bajnoka. Az esélyesebb Cibula, aki a csa­patmérkőzések során simán le­győzte döntőbeli ellenfelét, kelle­metlen kézsérüléssel volt kényte­len asztalhoz állni, ami nyílttá tette a mérkőzést. Három játszmán keresztül fej fej mellett gyűjtöt­ték a pontokat mindketten, végül Cíbulának sikerült ezen a sokkal fontosabb mérkőzésen is győznie. Kétségtelenül a fiúk mezőnyének legjobbja volt, országos bajnoki címe teljesen megérdemelt. A har­madik helyen az „aranyérmes“ sa­binovi csapat másik agja, Haniöák végzett. A díjak kiosztása után a rende­zők nevében Ctibor Petrilla ag­rármérnök, a somorjai szaktantin­tézet igazgatója köszönte meg a részvételt, és kívánt további sok sikert, a sportban és a tanulás­ban egyaránt az ünnepélyes befe­jezéshez felsorakozott versenyzők­nek. VASS GYULA M 1 I i ■ Й a /dén már nyolcadik alkalommal mozgatja meg a Tavaszi szél... nemzetiségi kultúránk hagyo­mányápolóit. A térképen alig található kts fal­vak, terebélyesedő városok lakót kutatják fel elődeink már-már feledésbe merült folklórkincsét: dalait, szoká­sait, s szórják csillogó gyöngyszemekként a technika századában felnövekvő utókor közé ... Szép példája en nek a Tavaszi szél... országos népművészeti fesztivál, amelynek egyik területi döntőjére a közelmúltban Ipoly nyéken (Vinica) került sor, négy járás: az érsekújvárt (Nové Zámky), a lévai (Levice), a losonci (Lučenec) és a nagykürtöst (Veľký KrtíS) képviselőinek részvételével A sikeres rendezvény egyik legnagyobb pozitívumakéni kell említeni, hogy a résztvevők között a 4—5 éves ap róságoktól egészen a 74 éves kéméndi (Kamenín) Tóth Istvánnéig minden korosztály képviselve volt. Foglal kozásukat tektntve pedig a fellépett együttesek, szóló­énekesek soraiban egyaránt találkozhattunk kétkezi dől gozókkal, pedagógusokkal, agrármérnökökkel és közéleti tisztségviselőkkel, bizonyságául annak, hogy a hagyo­mányápolás nemes feladatát minden társadalmi réteg magáénak érzi. д nagykéri éneklőcsoport Az egész napon át tartó verseny öttagú zsűrijének nem volt könnyű dolga, a sokszor szinte azonos értékű előadások rangsorolásánál. A hagyó1 mányőrző szólóénekesek versenyében például a már említett Tóth Istvánná csak egy hajszállal szorult a második helyre, az ipolykéri (Kiarov) Lakota Jánosné mögött. A hagyományőrző által elvitt kedvüket bizonyára vlsz­­szahozta az a tény, hogy a Kamarás Imre pedagógus által összeállított, és Gaál Ildikó tanárnő vezetése alatt betanult műsoruk az-első helyet ered­ményezte számukra a hagyomány­­ápoló együttesek kategóriájában. A zsűri elismerően nyilatkozott a máso­dik helyezést elért ipolynagyfalusi lója, Éli Arpád végzett, aki betyár­­balladákat adott elő, nagy átéléssel. Ebben a kategóriában a 3. hely az ipolynyéki Ball Katalinnak jutott. A népi hangszereket megszólaltatók kategóriájának mindössze hét ver­senyzője volt. Közülük főleg a luka­­nényei (Nénince) sok sikert megért citeraegyUttes (háromszor voltak el­éneklőcsoportok között Is az ipoly­­kérieké lett az elsőség, a második helyezett nagykériek (Milanovce) előtt. „Nincsen kedvem, mert elvitte a gólya, Mert ott jártam, ahol nem kellett volna ... énekelték a Losonci Pedagógiai Iskola óvónőjelöltjei. A gólyamadár (Veľká Ves nad Ipľom) női éneklő­csoport, és a 3. helyen végzett ipoly­nyéki férfikórus teljesítményéről is. A hagyományápoló szólóénekesek mezőnyében a gömöralmágyi (Gemer­ský jablonec) Somoskői Agnes, a Lo­sonci Pedagógiai Iskola tanulója nagy közönségsikert aratva lett első. A második helyen a „szomszédvár“: a füleki (Fiľakovo) gimnázium tanú­sok az országos döntőnl), valamint a százdi (Sazdice) citerazenekar nyúj­tott figyelemre méltót; ebben a sor­rendben is végeztek az élen. A har­madik helyen Tóth László, a nényei együttes szólóciterása végzett Sikeres anyaggyűjtésről és annak élethű tolmácsolásáról tanúskodott a folklórcsoportok versenye. A hat együttes mindegyike értékes nénba­gyományokat képviselő szokásokat elevenített fel. A látottak alapján a bíráló bizottság az első helyet a kürti (Strekov) folklórcsoportnak ítélte oda, akik „llbapásztorjátékokat“ kö­töttek színes bokrétába. A hangula­tos összeállítás Zolnay György gyűjtő munkáját dicséri. Színvonalát és elő­adását tekintve nem sakkal maradt mögöttük a muzslaiak (Mužla) által bemutatott „Este a fonóban" című összeállítás, amely nagyszerűen Idéz­te fel a régi fonóházak vidám han­gulatát. Az „ezüstérmes“ müsorszám rendezői Gross Istvánná nyugalmazott pedagógus és Szabó Erzsébet voltak. És még néhányan a többiek közül: az ipolybalogiak (Balog nad Ipľom) a klszehajtást, a csákányháziak (Caka­­novce) a kukoricafosztást, a bussaiak (Bušince) az aratási koszorú ünnepét, a csábiak (Cebovce) pedig a legény­bíróválasztást mutatták be. A folklóregyüttesek kategóriájának В csoportjában csak a helyi alapisko­la tanulói léptek fel. Bojtos Jánosné tanítónő vezetésével a pünkösdölés szokásait jelenítették meg. Munkában a zsűri (A szerző felvételei) — Az ősi anyanyelvi kultúra ápo­­ásába nem lehet belefáradni — mondta dr. Neszméry Sándor, a CSE­­MADOK KB titkára, a zsűri elnöke, a verseny kiértékelésekor. Ennek igazát bizonyítják azok is, akik a népdal­kincs és a néphagyományok felkuta­tását, életben tartását már hosszú évek óta eredményesen végzik. Első­sorban nekik köszönhető, hogy a Ta­vaszi szél... területi döntője ered­ményes lépcsőfoka volt az országos seregszemlének. BÖJTÖS JÁNOS Falu, amely már nem taszít, hanem vonz TÖRTÉNELMI BELÉPŐ A Medvesalja a rimaszombati (Rimavská So­bota) járás legrégebbtől lakott tájegysége. Az or­szághatár mentén húzódó vízválasztó hegyvonulat — a csobogó vizek az északi oldaláról a Tiszába, míg a déli lejtőiről a Dunába vándorolnak, — a monda szerint az egykori medvetanyákról kapta a nevét. A Pogányvár titkokat őrző romjai kör­nyékén található barlangüregeket az itt talált ré­gészeti leletek tanúsága szerint már ősidőiktől fogva emberek lakták. A további feltárások még sok rejtélyről lebbenthetik fel a fátylat. A kör­nyező táj alacsony, de jellegzetesen meredekein ívelő dombvonulataival olyan benyomást kelt, mintha a háborgó tenger megkövesedett hullá­­majn utaznánk. lombosodAstöl — virAgbaszökésig Ezerkilencszázhatvanbain még háromezren lak­tak az Ojbástl Helyi Nemzeti Bizottság közigaz­gatása alá tartozó községekben; Obáston (St. Bašta),'Tajtiban (Tachty), Hidegkúton (Studená), Vacseklőn (Večelkov) és Bakóházán. Tíz év alatt félezerrel csökkent a lakosság létszáma. A mara­dék közel egyharmada nyugdíjas. Sok az ingázó munkás: csak Rimaszombatban mintegy ötszázan dolgoznak. A füleki Kovosmalt és a bútorgyár Is „elszív“ pár száz embert. „Hetestarísznyára“ is közel ötszázan járnak Losoncra (Lučenec), Zó­lyomba (Zvolen) és Banská Bystricára. Amikor néhány éve besorolták őket a fejlődő községek közé — az építkezési lehetőségek hatá­sára — lelassult, majd visszájára fordult az el­vándorlás, és fejlődésnek indult a zömével ma­gyar nemzetiségű polgárok által lakott hat köz­ség. Tajtiban és Ojbáston a lakosság összefogásával összesen 6,5 millió korona beruházással új kultúr házat építettek. Tfz kilométer hosszúságban por­­talanították az utcákat. A Csehszlovák Televízió műsorának jobb vétele érdekében átjátszóadó épült a község határában. Hidegkúton vízvezetékhálózatot adtak át. Jelen­tős anyagi eszközök ráfordításával befedték a községet átszelő patakot, s így számottevő nagy­ságú közterületet nyertek. Ojbást orvosi rendelőt kapott. A falurendezés keretében egyre cstnosodnak az utcák. A sport­pályán Is lelátót építettek. Rövidesen átadják az új, teraszos temetőt, ahol még ebben a választási Időszakban elkészül a ravatalozó is. A jövő évben kezdik el Z-akcióban egy üzletközpont építését, amelyben meg tudják oldani a lakosság közétkez­tetését is. A hnb tervbe vette a volt iskolaépület átalakítását, amely a járás déli részén élő szelle­mileg fogyatékos gyermekek nevelőintézete lesz. A több mint öt millió koronás beruházáis terv egyelőre jóváhagyásra vár; ennek birtokában az Intézményt három éven belül át tudnák adni ren­deltetésének. Nagy szükség volna a községben egy bölcsődére Is, de ez anyagi fedezet hiányá­ban már nem fért be a választási programba. Vi­szont annak a huszonöt lakóháznak a felépülté­vel, amelyre idén adtak engedélyt, a község gya­korlatilag egy új utcával gyarapodik majd. Négy községben van egésznapos óvoda, ahol száz gyerek ellátásáról s neveléséről gondoskod­nak. Iskola csak 1—4. osztályig van. A nagyobb gyerekek Gömöralmágyon (Gém. Jablonec) járnak iskolába. A környéken egyedülálló nyugdíjas klubot ren­deztek be Vecseklőn, ahol száz idős ember étkez­tetéséről is gondoskodnak. Obáston és Tajtiban sportpályát adtak át, az utóbbi faluban autóbuszmegállót Is építenek. MEGTARTÓ ERŰ Pillér László — a helyi nemzeti bizottság tit­kára — szerint a felsorolt létesítményeken kívül a szolgáltatások számának és színvonalának a nö­velése az az erő, amely megtarthatja — és meg is tartja — szülőfalujukban az embereket. A közellátás jő színvonalú. A központban tej­csarnok és textilüzlet van, vegyesáru pedig min­den községben. Az újbásti hentesüzlet hetente egy nap tart nyitva. A körorvos naponta, a fogász hetente kétszer, a gyermekgyógyász pedig egy alkalommal rendel. Május elsejétől sikerült megoldani a helyben! gyógyszerkiadást is. A hnb mellett alakult helyi gazdálkodási üzem huszonöt dolgozója sokrétű szolgáltatást nyújt a lakosságnak. Kitisztítják az emésztógödröket, kő­műves- és ácsmunkát vállalnak, házhoz szállítják a tüzelőanyagot és különböző áruféleségeket. A lakosság igénylése alapján hamarosan villany-, központifűtés- és vízvezetékszerelőkkel bővítik majd a szakembergárdát. Fodrászüzletet nyitnak, s rövidesen megoldják a ruha- és a szőnyegtisztí­tás gondját Is. Minderre nagy szükség van, mert sok fiatal visszajön a szülőfalujába lakni. Egymás után épülnek az új családi házak. A lakosság száma, ha lassan is, de gyarapodik. Ezért feltételeket kell biztosítani számukra a kiegyensúlyozott élet­hez, munkához, ha azt akarják, hogy ezután is egyre többet termeljenek az itt élők; húsból, tej­ből, tojásból és zöldség-gyümölcsből. A ikiskerté­­szek alapszervezetének például közel háromszáz tagja van. Tavaly mintegy 2,5 millió korona érté­kű zöldségáruval segítették a közellátási. Igye­keznek kielégíteni az emberek kulturális igényeit is. A szolgáltatások bővítésével egyre több idejük marad szórakozásra; semmi okuk tehát arra, hogy falusiak lévén „másodrendű állampolgároknak“ érezzék magukat... — A művelődési házakkal, az Iskolákkal és a tömegszervezetekkel szemben jogos elvárásaik vannak — mondja a titkár. — Konkrétan, hogy minél eredményesebben szolgálják az itt élők szórakozását, oktassanak-neveljenek, adjanak mi­nél több és műveltebb dolgozót a hazának. Ter­mészetesen tisztában vagyunk vele, hogy ehhez a mi hatékony anyagi támogatásunk Is szükséges. HAGYOMÁNYŐRZÉS Négy községben van könyvtár. Említésre méltó a hidegkúti férfi- és női éneklőcsoport. Van egy citerazenekaruk is. Jól dolgoznak a CSEMADOK és a SZISZ helyi szervezetei. Fellépett itt már a Szőttes és a Thália is. Hidegkúton néprajzi múzeumot rendeztek be a múlt használati tárgyainak még fellelhető példá­nyaiból. A kenderfeldolgozás eszközei mellett so­rakoznak a pásztorélet szép kellékei, a díszített cserépedények, a faragott szekrények és a tuli­pános ládák. A népviseleti kellékekből is össze­gyűlt egy ruhatárra való. Az értékes kiállítás a múltra, saját múltjukra emlékezteti az embereket, amely történelmi hűségével, hitelével kitartásra, közösségi tettekre biztat; 'erőt, emberséget sugall és értékbecsülésre nevel. A gyűjtemény még fel­dolgozásra és kibővítésre vár. EIÖBBREMUTATÖ BIZONYSÁGOK íme, egy vidék falvai, amelyeken — a közpon­tosítás előnyeinek jóvoltából — nem vett erőt a szétszóródás törvénye. Falvak, amelyek nem taszí­tanak többé, hanem vonzanak. Ojbást példás határmenti község. A hnb-k kerü­leti versenyében másodikok lettek, ami hetven­ezer korona pénzjutalmat Is jelentett. Pillái- László hetvenöttől képviselő. Rimaszom­batban dolgozott, mint villanyszerelő. A tavalyi választások után hazahívták, bizalmat kapott. Fiatal, komoly, megfontolt, előrelátó és közösség­ben gondolkodó fiatalember. XXX Naplemente után hagyom el a vidéket; öregasz­­szonyok csendje borul ilyenkor a falusi képre. A békamilliók hümgető kardala mintha az egész mindenséget betöltetné. A Medvesalján a holnap szép gyümölcsét érleli a szocialista jelen. Korcsmáros László No т r f* r í r f r /♦ T,f ]r m ( ' " 4 tiF / I? И MWíŕfldílfí/í4@Ш »I äVílSZI &9Jf}Áti n л

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents