Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-26 / 12. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1983. március 28. ♦ MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + Hasznos gyógyszer a VARRESCENS Manapság méhészetünkben legna­gyobb gondot a Varroa atka terjedése okozza. Aboi nem ismerik, még joggal tartanak tőle, ahol viszont már két­­három éve létezik, ott bizony kétség­beejtő a családok pusztulása. A (éle­lem jogos. A méhek ezen kártevőtől az ember és a tudomány segítsége nélkül nem szabadulhatnak meg. A világ népesedése fokozottabban sür­geti a mezőgazdaságot élelmiszerter­melésre, s itt a növények megporzá­­sával a méhek Is fontos szerephez jutnak. A tüdősök sajnos eddig vajmi keveset tettek a Varroa atka terjedé­sének megfékezésére. A földrészek közül csak Ausztrália mentes az atká­tól. Európában és a többi földrésze­ken még nem találtak fel teljesen megbízható gyógyszert az atka leküz­désére. Sajnos a kezelés hogyanjáról sem jelent meg számottevő Irodalmi anyag. így sok esetben a már súlyos fertőzésben elpusztult családok fi­gyelmeztetnek a sürgető teendőkre, hiszen minden idók legnagyobb méh­­betegségével állunk szemben. A helyzet súlyossága megköveteli, hogy ne az atka anatómiájával, ha­nem főleg a méhcsaládok gyógykeze­lésének a hogyanjával foglalkozzunk. Cgy tűnik, hogy az atka már minden méhészetben létezik, csak esetleg még nem fedezték fel. Az atkafertőzés idő­ben történő felfedezése már reményt nyújthat a családok megmentésére. A fertőzés arra figyelmeztet minket, hogy korábbi teendőinket másképpen végezzük. Tudnunk kell méhészkedni az atka létezése mellett is. Felszámo­lására, elpusztítására hosszú Idő kell. Méhcsaládjainkat csak a rendelkezés­re álló, részben hatásos gyógyszerek­kel kezelhetjük és védhetjük. Az egészségügyi védekezést be kell so­rolnunk az évi teendőkbe. Méhelnket jobban kell szeretni, mint eddig, tehát többet kell velük foglalkozni. A mai méhésznek nagyobb szakismeretre van szüksége, mint régebben. . ' Az igaz, hogy a biológiai védekezés nem vezethet célhoz, de a vegyszeres kezelés már ezt kiegészítheti. A gyógyszerek beszerzése sajnos kez­dettől fogva gondot okoz. Ebben az SZMSZ KB sem segíthet. Az állat­egészségügyi szolgálatot felelősséggel ruházták fel a Varroa atka felszámo­lásáért, a méháilomány gyógykezelé­séért. Nekik kell ezeket a teendőket Irányítani. Kérdéses viszont, hogy hány állatorvos jártas a méhészeti gyakorlatban. A helyzet ismeretében nem sokat remélhetünk. Ezért főleg a méhészeti alapszervezetekre hárul a méhészek oktatása, a gyógykezelés hogyanjának az Ismertetése. A király­­helmecl (Kráľovský Chlmec) alap­szervezet méhészetében köztudottan súlyos az atkafertőzés. A nagy küzde­lemről az alábbiakban számolok be. Az atka felfedezésének az Idősza­kában (1980) a fertőzés már 2—3 éves Is lehetett. A kártevőt először a határ menti községek méhészetében fedeztük fel, és tüstént védekeztünk ellene. Kioktattuk a helyi bizalmiakat, de a méhészeket is felkészítettük az atka felderítésének a hogyanjára, s a különböző védekezési módokra. A méhészek közül többen nem hittek az atka kártételének nagyságában. Méh­családjaikat (különböző szerekkel, mint például a naftalín, a szalicil, a hangyasav) csak az augusztus végén befejezett pergetés után kezelték. Dr. Popovič állatorvos a hangyasa­vas kezelés módszerét készségesen ismertette a méhészekkel. Az alap­­szervezet vezetősége viszont beszerez­te a kezeléshez szükséges hangya­savat, s 1981 szeptemberében a rend­kívül fertőzött területen a méhek mégis a kaptárak előtt halmokban pusztultak el. A tudatlanság, a bizal­matlanság, a kétkedés áldozata lett 266 méhcsalád. Akik hittek a fertőzés súlyosságá­ban, és hangyasavval kezelték a csa­ládokat, azok az állomány nagy ré­szét megmentették. Az 1981—82. évi telelés mégis válságos volt. Az elodá­zott kezelés miatt a családok sok A Varroa atkát több méhészetben már ilyen bőkezelő kamrákban irtják atkával teleltek be. Az 19B2. év rend­kívül nagy méhpusztulást eredménye­zett. Ez azzal magyarázható, hogy a nagy mézhordás elvakftotta a méhé­szeket, akik a felkínált hangyasavat át sem vették. Ráadásul az MNK-ban augusztusban forgalomba hozott VAR­RESCENS füstölő esik Is késve érke­zett. Így a késel (július 15 — augusz­tus 10) gyógykezelés az állomány fe­lének sorsét megpecsételte. Több mé­hész egész állománya kipusztult. Méhészeti alapszervezetünkben a gyógykezelésnek mégis vannak jó eredményei. A kezelést két Irányban folytattuk. Dr. Popoviő állatorvos közreműködésével végeztük a hangya­savas kezelést. Az ezzel kezelt csalá­dokat megmentettük. Akik viszont mézgyűjtésre törekedtek, és csak ké­sőn kezelték a családokat, azoknak méhel elpusztultak. Alapszervezetünk­ben tehát mostanáig mintegy 2 ezer méhcsalád pusztult el. En a füstölés módszerét részesítet­tem előnyben. Méhállományom ugyan­is a lakóhelytől 5 kilométerre fekvó erdőben van, ahová renklvül rossz út vezet. Ez Is befolyásolta, hogy a füs­tölő csík használatát részesítettem előnyben. A sátoraljaújhelyi (MNK) méhé­szeti szakcsoporttal nagyon jó kap­csolatom van. Rendszeresen részt ve­szek az ottani méhészeti szakelőadá­sokon. ök már 1980 februárjában fog­lalkoztak a füstölőcslk készítésének a gondolatával, s az év őszén már gyártására Is készen álltak. Alapszer­vezetünkben elsőként döntöttem a füstölőcslk használata mellett, tehát 1981-ben kísérleti célokra 30 darab „csíkot“ kaptam méhészbarátaimtól. A kezdeti eredmény természetesen felvillanyzott, és figyeltem a csalá­dok viselkedését. A magyarországi kísérletek Is Igazolták a füstölőcslk használatának helyességét. Az amitráz, más néven trlazít atka­ölő szert egy angliai cég az FBC LIMITED HAUXTON, CAMBERIDGE ál­lítja elő. Ebből az alapanyagból ké­szül az MNK-ban a VARRESCENS. Gyártója a Hungaronéktár Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat. Ez a gyártmány kiválóan alkalmas a Var­roa atka pusztítására. Megfelelően adagolva a méheket kíméli. Sem az anyát, sem a nyitott flasítást nem ve­szélyezteti. Használatakor azonban óvakodni kell a füst belélegzésétől. Nem káros a mézre, ám a kísérletek­nél szerzett adatok mégis arra figyel­meztetnek. hogy pergetés előtt két héttel ne használjuk a füstölőcsíkot. Felhasználása előtt a kaptár aljára (a keretek alá) fehér kartonlapot te­szünk, hogy a kezeléskor lehullott at­kákat könnyen felismerhessük. A ke­zelést mindig az esti órákban végez­zük. Kezeléskor a levegő hőmérsék­lete 10 C-fok felett legyen. Fontos megjegyezni, hogy a kaptár bontása előtt zárjuk le a kljárőt. Ugyanakkor a letisztított keretekre ráhelyezzük a 10X10 centiméteres rostaszövetet. Ez­zel jól biztosítható a füst eloszlása. A rostaszövet védi a kereteket a tűz keletkezésétől, s a ráhelyezett „esik“ jól elég. A rostaszövetre mindig Z alakúra hajlított füstölőcsíkot helye­zünk élével felállítva s annak egyik végét meggyújtjuk. Az égő füstölő­­csíkot mintegy 4 centiméter magas kis konzervdobozzal takarjuk le. A kaptár tetejére szigetelő anyagként a füst ellllanásának a megakadályozá­sára főilát terítsünk. A művelet vég­zősének gyorsasága nagyon fontos, ezért az eszközöket előre készítsük el. hogy a kaptárt gyorsan lezárhas­suk. A füstölőcslk égésétől számított egy óra múlva a kijárónyílást teljes hosz­­szában nyissuk ki, s a kaptár aljáról óvatosan vegyük ki az alátétet. Ezen találjuk meg a lehullott atkákat. Én két alátétet is teszek a kaptár aljá­ra. A felsőt a ráhullott atkákkal a füstölőcslk meggyújtását követő 10— 15 perc múlva kiveszem. A másikat viszont reggelig benthagyom. Füstölés után ugyanis nem mindegyik atka pusztul el, hanem csak leszédül, s ezek felkapaszkodhatnak a méhek­­re. Ha tehát az alátétet Idejében ki­veszem, akkor ez nem fordulhat elő; de az otthagyott második papfron to­vábbi elpusztult atkák halmozódnak fel. A reggel kivett alátét után a csa­ládot nyugodtan hagyom. A kezelt család füstölés után nyugodtan dol­gozik. A VARRESCENS füstölőcsík nagyon alkalmas az atkafertőzés megállapítá­sára is. Ilyen esetben csak egy csíkot használok. A téli törmelék vizsgálat­kor nem egyszer negatív volt, ám a füstölőcslk használata után kiderült, hogy atka van a családban. Az erő­sen fertőzött családok esetében na­gyon hasznos a füstölőcslk használa­ta, mert gyéríti az atkát. Ehhez ter­mészetesen többször ismételt kezelés szükséges. Súlyos esetekben négyna­ponként (egymás után négyszer)л füs­tölhetjük az atkával fertőzött csalá­dot. Az atkák Ilyen kezelés után szinte mind elpusztulnak. A nagyon súlyos esetektől eltekintve, a csalá­dokat tavasszal, nyár végén (július 15. — augusztus 10.) és szeptember­ben, tehát a ffasltés megszűnésével kezelhetjük. A fertőzött területen egyldőben szükséges, minden méhcsa­lád kezelése, különben fennáll az ú|­­rafertőzés veszélye. Az eddigi nézetekkel szemben a fertőzött területeken fontosnak ítélem a méhcsaládok rajzását. Az Ilyen csa­ládok biztonságosan átvészelik az atka kártételét. A rajt a kaptárba telepítés utáni 3. és 7. napon füstölő­­csfkkall kezelem. Az atkák fedett Ha­sítás hiányában ekkor még csak a méheken élősködnek. Olykor köny­­nven pusztíthatok Az új méhcsaládok tehát csaknem teljesen atkamente­sek. A kezelés költségeit vizsgálva el­mondhatom, hogy rendkívül olcsó, hiszen egy-egy méhcsalád téli füstö­­lőcsfk-szflkségletét egy kilő mézzel fedezhetjük. A VARRESCENS gyógyító hatásáról nagy elismeréssel beszélt ing. Čajnvský CSc., a Liptovský Hrá­­dok-l Méhészeti Kutatóintézet vezető munkatársa, de az SZMSZ KB tiszt­ségviselői Is. A VARRESCENS és más atkaölő szerek használata során helyes, ha a kaptár fenekére rostaszövetes rámát teszünk. Ezen az atkák áthullanak a papírra, s a még életben maradt-к nem másznak rá a méhekre. Az alá­tét állandóan ott ehet a kaptár alján, mert nem zavarja a méheket. A VARRESCENS füstölőcslk beszer­zése nem könnyű, mert megegyezés szerint külföldre nem szállítható. Esetleg csak a határmenti kiskeres­kedelmi forgalom keretében szerez­hető be. Az MNK-ban Miskolcon, a Búza téri Kertész Áruházban; Salgó­­tarlánben a Bem úti mezőgazdasági szakboltban; Egerben a Katona téri áruházban; Budán а XI. kerületben a Karinthy Ferenc utca 8. számú sarok­épületben szerezhető be forintért. Ha melegebbre fordul az Idő. a mé­hek akkor már túl lesznek a tisztuló kirepülésen, s ha a külső hőmérsék­let is engedi, akkor végezzük el egy VARRESCENS csíkkal a kezelést, álla­pítsuk meg, hogy nlncs-e fertőzés, mert ettől függnek a további teendők. A fertőzött családokat kezelni kell, hogy el ne szaporodjanak az atkák. Czompoly Zoltán, méhészeti szakoktató Svaiicer Lajosra emlékezünk Szlovákia magyar nemzetiségű mé­hészei közül többen csak a lapunk „Méhészet“ rovatában közölt Írások­ból, vagy az általa Irt méhészeti szak­­könyvekböl ismerik Svancer Lajost, a múlt évben elhunyt kiváló méhészt. Cikkeivel nagy elismerést szerzett a méhészek körében. Elméleti tudását, sok évtizedes tapasztalatait mindig érthetően adta át a fiatal nemzedék­nek. Ojabb cikkeit sajnos már nem olvashatjuk, kitűnő előadásait nem hallgathatjuk, mert 1982. március 22-én örökre eltávozott közülünk. Tartalmas élete során sokszor be­szélt a méhészekhez. Többen ismer­ték és szerették őt, mert gazdag ta­pasztalatait, ismereteit Szenckirály­­fán (Kráfová pri Senci) készségesen átadta. Lajos bácsi felejthetetlen elő­adásaival, majd a vizsgák ntán mind­annyian gazdag gyakorlati és elméleti ismeretekkel, tapasztalatokkal tér­tünk haza. Azzal a tudattal, hogy ha­zánk déli részén a helénk oltott is­meretanyagot továbbítsuk, s egyben a szocialista mezőgazdaság s egész tár­sadalmunk javét szolgáljuk. Tartalmas előadásai a méhek ana­tómiájáról. továbbá a méhbetegségek­­ről, s az ezek elleni küzdelemről fe­lejthetetlenek maradnak részünkre. Kiváló előadói készségével, lelkesedé­sével, fiatalos lendületével elbűvölt bennünket, pedig akkor már a nyolc­vanadik életévét taposta, s mégis vál­lalta az előadást. Egy alkalommal Nagy Kálmán mé­hésztársam azt kérdezte tűle, hogy Idős korára és családi elfoglaltságára való tekintettel hogyan bírja a nyolc­van méhcsalád gondozását, hiszen méhese 70—80 kilométerre van lak­helyétől. Ugyanakkor a publicisztika meg a szakoktatás terén is odeadőan tevékenykedik, több nyelven tart elő­adásokat stb. A kérdésre tömören Így válaszolt: „Részemre a méhészet egyedüli üröm, ez éltet engem .. Szerette a természetet, az embere­ket, főleg a méheket. A családi teen­dők mellett a méhészkedés fűtötte ki ez életét. Nemcsak saját kedv­telését kereste. Évtizedeken keresztül kitűnő szakelőadóként Is nagy szol­gálatot tett a méhészet ügyének. Több nyelven Is beszélt, s külföldön szám­talan szakelőadást tartott a méhészek­nek. Gazdag elméleti ismereteinek, gyakorlati tapasztalatainak átadása során itthon, de külföldön is megbe­csülést szerzett. Az idegen nyelvű szakirodalomból sokat fordított szlo­vák nyelvre. Lajos bácsi 1930-tél volt tagja a méhészeti szervezetnek. Tanult és ta­nított, küzdött a méhbetegségek ellen. Megbízták őt az SZMSZ KB méhegész­­ségiigyl szakosztálya vezetésével. Fő­leg neki köszönhető a légcsőatka ter­jedésének a megfékezése Szlovákiá­ban. Hetvenedik születésnapja alkal­mából „A Szocialista Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója“ rezortkitünietést kapta, 1971-ben pedig a Moszkvában megtartott XXIII. Nemzetközi Méhé­szeti Kongresszuson kiállított könyvé­ért bronzérmet kapott. •«•»•••••••••••••»»»ммипм«»*м*птпм«««та»м«и>т»»*пм»1ппп>т«пммп«1мм1 MÉHEK ÉS A ROVARIRTÓ SZEREK Délután négy éra volt, amikor a hangszóró a szokott zenével jelentkezett. Éppen méhesem­ben dolgoztam. Lezártam a felnyitott kaptárt, és figyelmesen hallgattam a hangszóró ingárzását. Az alábbiakat jelentették: „Felhívjuk a méhészek figyelmét, hogy a helyi szövetkezet holnap re­pülőgépről méhekre ártalmas készít­ménnyel permetezi a növényzetet. Kérjük a méhészeket, hogy a méhcsa­ládokat zárják el, hogy ki ne repül­hessenek.“ Es a felhívás futott eszem­be, amikor tollat ragadtam. Tudjuk, hogy a kultúrnövényekei különféle rovarok károsítják, ugyan­akkor a biztos magtermés érdekében szükséges a hasznos rovarok megpor­­zó tevékenysége. A védőszerekkel a mezőgazdászok a kártevőket pusztít­ják, de ezekkel Irtják a hasznos rova­rokat Is. A védőszerek nem válogat­nak. Elpusztítják a méheket Is. Ez olyan kérdés, mely megoldásra vár... A méhészek, de a mezőgazdasági szakemberek le tudják, hogy a nővé nyék többségének jő hozamát a ro varmegporzás elősegíti. Ezen rovarok négyötödét pedig a méhek képezik Egyértelmű tehát, hogy a méheket védenünk kell. Nélkülük minimális lenne a magtermés. A repülőgépekről vagy másképpen mégis szinte gondol kodás nélkül futtatják ki a rovarirtó szereket a koltúrnövényd-re. Emiatt ez országban évről évre nagyobb a méhek által elszenvedett veszteség. A méhekről s a rovarirtó szerekről elmélkedve feltehető a kérdés: Ha nem mellőzhetjük ezekot a szerkészit­­ményeket, akkor miért nem haszno­síthatók úgy, hogy azok valóban a korszerű mezőgazdaság hasznát szol­gálják. Cgy vélem, hogy több magtermést érhetnénk el, ba nem akkor perme­teznénk, amikor a növények virágba bornlnak. Tény, hogy a kártevőket irtják, arra viszont nem gondolnak, hogy a hasznos rovarokat is tönkre­teszik. A jól bevált rovarirtó szer, mint példán! a Metation a kijuttatás után napokig mérgez. Minden olyan rovart elpusztít, amely elősegíthetné a megporzást. Így kárba vész a fel­­tételzett terméseredmény. A kártevők ugyanis a virágzást megelőző sza­kaszban Is léteznek, és éppen a vi­rágba borulás idejére szaporodnak el. Miért nem használják a szereket ak­kor, amikor a hasznos rovarokat nem károsítanák, tehát virágzás előtt Ehhez természetesen a vegyszerezés sei megbízott szakemberek és a mé hészek együttműködése szükséges. A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban Nagybelognn (Veíký Blh| méhészkedem. A helyi szövetkezetben a növényvédő szerek hasznosítását P 6 s a László ágazatvezető irányítja, és Jaroslav šťastný agrármérnök szervezi. Községünkben tehát két éve nem fordult elő vegyszeres mérgezés, pedig a növényeket vegyszerekkel ke­zelték. Az említett agrármérnök érti a dől gát, tisztában van vele, hogy mit mi­kor és hogyan cselekedjen. Ű még ezzel sem elégedett meg. Ha kezelni akarták a növényt védőszerekkel, az előző napon felkerestek az agronó­­mussal, és közösen megbeszéltük a teendőket. Tisztában voltak vele, hogy a méhek nélkül nem lehet jő mag termés. Én viszont azzal voltam tisz tában, hogy a korszerű mezőgazdaság növényvédő szerek nélkül elképzelhe­tetlen. Ezért közös erőfeszítéssel olyan utat kerestünk, hogy lehetővé tegyük a növények permetezését, és virágzáskor a méheket megkíméljük. Nem akkor permeteztek, amikor a kártevők elszaporodtak, hanem ak­kor, amikor a bimbó fejlett volt, de m<íg nem virított. A kártevők a nö­vényzeten megvoltak. Erről a bimbók kibontásával győződtünk meg. Éppen a virágbaborulfis idejére szaporodtak volna el, hogy veszélyeztessék a nö­vényzetet. Az időben végzett permetezéssel a minimálisra csökkentették a kártételt. A mérnök annyira megértő volt (Me­­tationról lévén szó), hogy nem repü­lőgéppel, hanem traktorral vontatott permetező géppel este fél nyolckor juttatta ki a rovarirtó szert. Öröm volt nézni mnsolygő arcát, amikor ősszel számba vette a jő magtermést. Két éven cselekedtünk Így, és teljes sikerrel. Ezt a módszert mások is kö­vethetnék. Nagy Kálmán, méhészeti szakoktató Ml tizenöten, akik a szakoktatót tanfolyamoo Lajos bácsi gazdag ta­pasztalataiból ismereteket merítet­tünk, elméleti tudásunkat gyarapítot­tuk, odaadó tisztelettel és szeretettel gondolunk szavaira. Köszönjük neki az eszmei értékeket, amelyeket négy lelkesedéssel adott át, hogy valameny­­nyien hűségesen szolgálhassuk a jövő méhészeiét, oktathassak a kezdőket. Emlékét a méhésztársadalom úgy őrizheti meg, ha cikkeiből és szakmai hagyatékából tovább tanul. VICZÉN ISTVÁN Fotó; Kontár Gy. Télen rendkívül fontos volt a kaptárak vedelnie

Next

/
Thumbnails
Contents