Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-19 / 11. szám

1983. március 19.

SZABAD FÖLDMŰVES,

5

Afféle „tisztítótűznek“ Is nevezhetnénk Alsó-Csallóköz csicsól (CiCov J Wilhelm Pieck szövetkezetének a közelmúltban lezajlott zárszámadö közgyűlését. A föbeszámoló, a közgazdasági elemzés, az ellenőrző bizottság kendőzetlen, nyílt hangú beszámolója, továbbá a taggyűlés által jóváhagyott, tehát határozattá vált javaslatsor azt tükrözte: a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti egyensúlyt szívós, célratörő harccal kell helyrebillenteni. Vagyis az állattenyésztés eredményesebbé és jövedelmezőbbé tételéért az eddigieknél Jóval többet kell tenni, nemcsak a dolgozóknak, hanem a zootechnikal szolgálat szakembereinek Is, legfőképp pedig Horváth Zoltán mérnöknek, az állattenyésztési főágazatvezetőnek, akit személyi felelősség kötelez arra, hogy az ágazat teljesíthesse éves tervfeladatalt. A hárommillió koronás állattenyésztési mérleghiánynak — ami tavaly megtörtént — az Idén semmiképp sem szabad megismétlődnie.

Bárhogy Is vesszük, túl a lemaradás gazdasági oldalán, erkölcsi csorba is keletkezett. Ezt a csorbát csakis Jó összefogással, rendteremtéssel — mint ahogy az már meg Is kezdődött, hiszen káderváltozásokra Is sor került —, munka- és tervfegyelemszflárdítással lehet kiköszörülni. Igenis, mutassák meg az állattenyésztés dolgozói, hogy képesek az igényes éves feladatok teljesítésére. Persze,

gazdálkodás eredményeit, hibáit öszszegező, elemző főbeszmolőban többek között megemlítette, hogy marhahúsból 77, sertéshúsból viszont 90 tonnával termelt a szövetkezet kevesebbet a tervezettnél. így azután magától értetődő, hogy a húseladás éves tervének teljesítésére is képtelenek voltak. Csupán a tejből sikerült teljesíteniük 100 százalékra éves tervüket. A fejési átlag tehenenként elérte a 3574 litert. Persze, ez nem azt jelenti, hogy elégedettek lehetnének a tej minőségével: a feldolgozó üzemnek átadott tej 41 százaléka volt csupán I. minőségi osztályú, a többi II. osztályú. Ez ugyan már előrehaladás a tavalyelőttihez viszonyítva, amikor még III. minőségi osztályú tejet is szállítottak a feldolgozó üzembe... Megelégedni a 41 százalékkal nem akarnak — nem is leheti —, mert az Idei feladatot a közgyűlés határozata már 60 százalékban rögzítette, s a tagság szentesítette.

Az, hogy csupán papíron marad-e a határozat, vagy testet ölt, főképp a tehenészet dolgozóin múlik. Tudják nagyon jól, hogy a tejfeldolgozó üzem a III. osztályú tej literjéért 60 fillérrel, a II. osztályúért 20 fillérrel kevesebbet fizet. Ezek a fillérek egész éven ét nagyon számottevő összegre rúgnak. Ez könnyen kiszámítható, ha tudjuk, hogy az idei tejtermelés! tervük 2 870 000 liter. A tejminőségre vonatkozó 60 százalék (I. o.J elérékell elérni a napi felhízási átlagot tekintve. Követendő példa lehet az állatgondozók számára a kolozsnémaí (Kližská Nemáj Dömötör Lajos kocagondflzó, Fél Károly cslcsóí (CiCov), sertéshlzlalő, valamint az ugyancsak csicsól sertéshizlaló kollektíva, Kollár Károly vezetésével. Folytathatjuk a sort a kolozsnémai Nagy Gyulával, a cslcsói Rácz Lajossal, az ugyancsak

A főbeszámolót tartó efsz-elnök

cslcsló Benkóczi Sándorral, valamint a Szalai házaspárral, akik tehenészek, s ügyelnek a rendre, tisztaságra, az éves tervük feltétlen teljesítésére. A növendékállat-gondozásban a cslcsló Németh Mária, a nagykeszi

(Veiké Kosihy) Kartos Zsigmond, a

kolozsnémai Illés Dániel, a keszi Cseh Miklós, Szendi Bálint, továbbá a csicsól Dudás Mihály, Bódis Sándor és Szikonya József, továbbá a juhtenyésztésben Belák Vilmos jeleskedik.

Jóvátehetetlen hibát követnénk el, ha nem szólnánk — ha csak röviden isi — a növénytermesztőkről, akik

102,9 százalékra teljesítették éves tervfeladataikat. A nehézségek ellenére, szívós célratörésüknek köszönhetően közel egymillió korona értékű terméktöbblettel zárták az évet. Az utóbbi három évben a tavalyi eredményeik voltak a legjobbak.

Bár a múlt évi gabonatermésük az 1981-es színvonalon maradt, de még így Is a nagyon megtisztelő 3. helyet tartják járási viszonylatban. Ezzel persze csöppet sem elégedettek. Az alacsony gabonahozam legfőbb okét abban látják, hogy áprilisban csupán 7 mm csapadék hullott. Viszont kimagasló hozamátlagot értek el kukoricából, csaknem hét tonnásat. A jó augusztusi—szeptemberi csapadékmegoszláson kívül ehhez a jó minőségű munka és a betakarítási veszteség minimumra csökkentése is hozzájárult.

Ha a szemeseket együtt vesszük, ennek tervét 101 százalékra teljesítették, nagyon erősen megközelítve erőtakarmányból az önellátottságot.

Cukorrépából 120 százalékra, kenderből 119 százalékra teljesítették termelési tervüket. Napraforgóból a tervezett szint közelében maradtak. Gyönge volt a dohánytermésük, a zöldség úgyszintén. Viszont a gyümölcstermesztési terv 115 százalékra sikeredett. A jégeső és fagy azonban

az almát, illetve a szőlőt jelentősen károsította.

Túlteljesítették takarmány termesztési tervüket. Kiváló hozamátlagot értek el silókukoricából, lucernából (sajnos az utóbbi, villámcsapás révén károsodott), a tarlókeverék is bő termést adott.

Tehát, takarmányozási gondok nem gyötrik a gazdaságvezetőket, ágazatvezetőket. Annál inkább a képzett középkáderek hiánya érezteti kedvezőtlen hatását az állattenyésztésben. Mint Baráth Imre efsz-elnök és Ki»« Nándor főmérnök, elnökhelyettes a taggyűlés zárultával kifejtette álláspontját: új fiaztatót építettek, bevezették a kocák mesterséges termékenyítését, visszatértek a hagyományos malacnevelésre, rendet teremtened az állattenyésztési nyilvántartásban. Alaphiba: mivel a 3100 hektáros szövetkezet még nem tett meg mindent az állattenyésztés szakosítása érdekében, így az ágazati irányítás is döcög. az elnökhelyettes szerint „bedöglött“. Az 1983-as évben — az elnök szerint — döntő lépést kell tenni az irányítás, a szervezés magasabb szintre emelése, tökéletesítése terén, s természetesen az állattenyésztésben a termelésszakosítás vonalán. Az erre vonatkozó elképzelésekről a két felelős gazdaságvezető már áttekintést .tudott nyújtani. Ezek egyikeként említhető: az önelszámolás előfeltételeinek a megteremtése, majd gyakorlati alkalmazása az állattenyésztésben. Ezen belül is a brigádelszámolású rendszer bevezetésén törik a fejüket.

Ez így helyénvaló, hogy újabb, drága tandíj fizetésére már semmiképp ne kerülhessen sor.

(kovács)

Előremutató számvetés

Néhány nő a sok közül

hogy képesek! Ehhez azonban a felelősségérzet feltétlen elmélyítésére, a jobb munkahelyi légkör megteremtésére, a lazaság, a fegyelemsértés megszüntetésére kell mindenekelőtt törekedni.

Nagy árat fizetek a lazaságért: hárommillió koronás tandíjat. Ez kétségkívül jelentős összeg, amit a közös gazdaság tagsága elkönyvelhetett volna, “ha... Igen, ha éberebb, s nem huny szemet a bántó, bosszantó dolgok fölött.

Baráth Imre efsz-elnök a múlt évi

(A szerző felvételei)

sével is még járási átlagon alul maradnak, annál Inkább hatványozzák meg ebbéli igyekezetüket.

Az állattenyésztésről még annyit: a malacnevelési fogyatékosságok Is jelentősen hozzájárultak a sertéshústermelést tervük nem teljesítéséhez. Sokkel több figyelmet kell erre a kérdésre fordítaniuk, hogy az utánpótlás, a hlzőállomány feltöltése ne okozzon problémát. A Javulás biztató mind a malacszaporulati átlagot, mind a malacelhullás arányszámának csökkentését Illetően. További javulást

A több mint háromezer hektáros méhi (Véelince) szövetkezet összességében teljesítette múlt évi tervfeladatait. Az osztható, több mint kétmillió korona nyereségnek a felét Uzemfejlesztésre, a többit különféle alapok feltöltésére, 158 ezer koronát pedig osztalékra, illetve jutalmazásra fordították. Árbevételük 18 százalékos növekedést mutatott.

Jó mérce: a dolgozók éves kereseti átlaga 3,4 százalékkal gyarapodott a tavalyelőttihez viszonyítva.

A növénytermesztés az utóbbi két év átlagában 11,7 százalékos növekedést mutat. Vetőmag- és szaporítóanyag-termesztési tervüket túlteljesítették; viszont nem jutott elegendő gabona takarmányalapba, ami kedvezőtlen hatással lesz az állattenyésztésre. Tavaly a kétezer hektárnyi szántójuk felén termesztettek gabonát, 190 tonnával kevesebbet a tervezettnél. Ezt csapadékhiánnyal indokolják, mivel a talajelőkészítést, a vetést és a növényápolást kifogástalan minőségben s idejében elvégezték.

Ki mennyit tett a sikerért?

(Folytatás az 1. oldalról)

S ami szintén Ide tartozik: az ágazat, Illetve a közös gazdálkodásának eredményesebbé tételét szolgálja, hogy a korábban egész nyáron üresen tátongó borjúistállókban az idén harminc tonna búst szolgáltató pecsenyeludak kapnak helyet.

JOGOS BIZAKODÁS

A másfélezer hektáros mezőgazdasági földterületen gazdálkodó Várkonyl (Vrakúň) Efsz-nek éveken át komoly gondot okozott a növénytermesztési ágazat fölfuttatása. Az állattenyésztés és növénytermesztés közötti összhangot mindössze két éve sikerült megteremteniük. Most majd azon kell fáradoznink, hogy a növénytermesztés kerüljön előnyösebb helyzetbe, mert különben aligha léphetnek előbbre a köz javát szolgáló szarvasmarha-program teljesítésének megalapozásában.

A közös tavaly eredményesen gazdálkodott, termelési és értékesítési feladatait zömmel túlteljesftette. Az átlagdolgozóra számított munkatermelékenység értéke közel harminchatezer koronával nőtt, a jövedelmezőség pedig elérte a huszonöt százalékot. A zárszámadö közgyűlésen az elnökségi beszámoló nem véletlenül hangsúlyozta, hogy végre a közellátás szempontjából oly fontos kertészeti ágazatban is komoly fejlődést tódnak felmutatni. A szövetkezet történetében ugyanis ez az első eset. hogy ez a részleg túlteljesítette feladatit, s terven felül százhatvanhat tonna zöldséget adott piacra. Ez ugyanúgy hozzájárult a növénytermesztési ágazat fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához, mint például a tíz tonnával nagyobb répahozam, a negyven hektáron jő eredménnyel termelt étkezési bab, a gazdag takarmánytermés, illetve a kukorica hat és fél tonnás hektárhozama.

Csiba Mátyás, a szövetkezet elnöke a növénytermesztési ágazat öt százalékos fejlesztését tekinti a közeljövő legfontosabb feladatának. Ráadásul nem bruttó termelésről, hanem árutermelésről beszél. Konkrétan négyszáz tonna szemesről, negyven tonna búsról, meg ötvenezer liter tejről van sző.

A többtermeléshez vezető, egyetlen járható út a hozamnövelés. Tavaly a búza termőterületének huszonhét százalékán mindössze huszonnyolc mázsás hozamot nyújtott a betegségtől károsított növényzet. Ha figyelembe vesszük, hogy a búza hozama végül mégis túlhaladta az öt tonnás átlagot, akkor az idén — feltéve persze, hogy elejét tudják venni a fertőzésnek —la gabonafélékkel nem lesz nagyobb gondjuk. S mivel úgy döntöttek, hogy hosszú évek ntán fölhagynak a monokultúrás termeléssel, és a kukoricának visszaadják a régi rangját és helyét a vetésforgóban, akkor lényegében a komoly feladat teljesítése megalapozottnak mondható. A kukorica átlaghozamát csupán öt mázsával kell növelniük, hogy a szemesek viszonylatában elérjék a rég áhított hat tonnás átlagot. Más lapra tartozik, hogy még ebben az esetben sem lesznek önellátók, mert erejükhöz mérten túl sok terhet vállalnak az állattenyésztési ágazatban.

Mint említettük, az állattenyésztési ágazat is komoly feladatoknak néz elébe. Már csupán azért is, mert a növénytermesztési ágazatnak ezúttal ötven hektárral kisebb területen kell több takarmányt termelnie, mint az előző évben. Az elnöknek szilárd meggyőződése, hogy a feladat teljesíthető. Mindenekelőtt az ésszerűbb területmegválasztásra, az öntözési lehetőség jobb kihasználására és a szakszerű agrotechnikára alapoz. Hisszük, hogy igaza van, de majd a következő zárszámadó mutatja meg, mennyire tudják kihasználni a többlettermelést segítő lehetőségeket.

Annyi már most elmondható, hogy a jó takarmánykészlet komolyan befolyásolja az Igyekezet sikerét. Főleg a tejtermelésben, ahol bizony van még mit tenniük. Ez lényegében nem elmarasztalás, hiszen termelési és értékesítési feladataikat maradéktalanul teljesítették. Hogy konkrét legyek, tizenötezer liter tejét adtak el terven felül. Igen ám, csakhogy lassan lépkednek a fejlődés útján. Más járásokban sokan büszkén vallanák, hogy alig három literrel maradtak el a négyezer literes átlagtól, viszont a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban ez még az elismeréshez is kevés, nem még a dicsőséghez. Annyira kevés, hogy még a járási átlagot sem üti meg. Márpedig egy jó gazdaság ilyen eredménynyel nem elégedhet meg. És nem is teszi, hiszen a takarmány rendelkezésre áll a fejlesztéshez, és az állomány is képes jobb eredmény elérésére. Ezt csupán azzal szeretném alátámasztani, hogy a korábbinál kiadősabban táplált tehenek máris negyvenöt százalékkal több tejet termelnek, mint a múlt év hasonló időszakában. Ez pedig a jövőre nézve igen jó jel, mert az ötvenezer liter pluszt elsősorban a termelékenység növelésére kell a szövetkezetnek kitermelnie. A jelek szerint képes lesz erre is, meg a már. említett feladatok és kötelességek teljesítésére Is. KÄDEK GÄBOR

SZEMES KUKORICÁBÓL már több éve képtelenek elérni a tervezett hozamátlagot. A múlt évben például

4,6 tonnát irányoztak elő hektáronként, s csupán 2,5 tonnát értek el. A 130 hektárnyi kukoricájukat az érés idején fellépő kukoricamoly károsította. A későn észlelt kártevők elleni vegyszeres beavatkozás hatástalannak bizonyult.

Csalódást okozott a cukorrépa is, annak ellenére, hogy a tervezett hozamátlagot túlteljesítették. Hát ez meg hogyan lehetséges? Cgy, hogy a

35.8 tonnás hozamátlag ugyan megvolt, viszont a cukortartalom csupán

12.9 százalékot mutatott. Ehhez csupán annyit: a járási mezőgazdasági igazgatóság unszolására 14 hektárral növelték a cukorrépa termőterületét. Ehhez viszont már nem voltak meg az előfeltételek — kétszer vetettek, s a mag nem kelt ki. így azután az eladási tervüket csupán 91 százalékra teljesítették. Kétszeri kapálás ellenére 48 hektárnyi répa nagyon elgyomosodott, ami aztán nehezítette a begyűjtést, növelte a betakarítási veszteséget.

Mi a gazdaságvezetés álláspontja? Felül kell bírálni a termesztési technológiát, szakszerűbben kell végezni a vegyszeres gyomirtást, s hatékonyabbá kell tenni a tápanyagellátást, tovább tökéletesíteni az agrotechnikát.

ÖSSZESEN 102 HEKTÁRON termesztettek tavaly zöldséget, mégpedig 1700 tonnányit, melynek nyolcvan százalékát a felvásárló üzemen keresztül értékesítették. A többi értékesítésre vár. Eddig terven felül 200 tonna zöldséget adtak piacra. A zöldségből eredő pénzbevételük — a tavalyelőttihez viszonyítva — 29 százalékos növekedést mutat. A zöldségtermő terület hektárára átlagban 37 600 korona bevétel jut. Sárgarépából csúcshozamot takarítottak be —

35,5 tonnát hektáronként. A vöröshagymájuk, petrezselymük, zöldbabjuk viszont a vártnál gyöngébb termést adott.

A hozamtervük még jobb lehetett volna, de az öntözőberendezésii’: meghibásodott, „felmondta a szolgálatot“. Megállapítást nyert: a növényvédő szerek és betakarítógépek hiánya növeli a termelési költséget, a zöldséget illetően.

Az állattenyésztés a szövetkezet össztermelésének 57,3, árbevételének pedig 63 százalékát adta.

RÉTJÜK ÉS LEGELŐJÜK 1045 hektár. Ezen kívül a szánté 28,9 százalékán termesztenek még takarmánynövényeket. Hozamátlaguk lucernaszénából 8,5 tonna, rétiszénából viszont csak 6,1 tonna. Nem érték el a tavalyelőtti szintet. Tömegtakarmányból 93 százalékos tervteljesítést értek el; számosállatonként 4,7 tonna jutott. Ami a minőséget illeti, szénájuk 83 százaléka I. és II., a szenázsuk viszont 70 százalékban I. minőségi osztályú.

Ebben a szarvasmarha-tenyésztésre és tejtermelésre szakosodott szövetkezetben a legnagyobb — járási viszonylatban — az állatsíírűség. Száz hektár mezőgazdasági földterületre 37 tehén jut.

Számításaik szerint a legelők jobb tápanyagellátásával, szakszerűbb ápolásával és jubb kihasználtsági fokával mintegy 200—250 növendékmarhával többet eltarthatna.

A 7. ötéves tervidőszak harmadik éve — döntő év. Ehhez szabták feladataikat. Például 8,7 százalékkal kívánják fokuzni a gabona hozamátlagát. Fokozott figyelmet furdítanak a cukorrépa agrotechnikai követelményeinek a betartására, hogy legalább

14,5 százalékus cukurtartalmat elérhessenek. A kukuricatermesztésben ia lényeges fejlődést kell elérniük, javítva a fajta jelleget, az ápolás, a gyomirtás minőségéi, csökkenteni a betakarítási veszteségei.

a rekultivAlt réteket újból

füvesítik, szakszerűbben végzik majd a műtrágyázást, s az öntözésiül sem riadnak vissza. Az idén már 5,2 tunna tömegtakarmánnyal számolnak számosállatonként, ami fél tonnával több a tavalyi valóságnál. A lucernából 11,7, a lóheréből meg 18,7 tonnás hozamátlag elérésével számolnak.

A zöldségtermesztés és a termésbetakarítás gépesítésének kiterjesztésével mintegy 15—20 százalékkal igyekeznek csökkenteni a munkaköltségeket. Ugyancsak megfontolás tárgyát képezi a részes művelés bevezetése, hogy ezáltal a rejtett munkaerőket is bekapcsolhassák a termelésbe. Főleg akkor, ha a gépesítés nem úgy sikerülne, mint ahogy azt elképzelik. Kívánatos a belterjes fóliás zöldségtermesztés térhódítása, a primőrzöldség nagyobb részarányú értékesítése.

Tavaly a mezőgazdasági földterület hektárára három mázsa műtrágya jutott, hatóanyagban. Ez azonban nincs arányban az elért hozamátlagokkal. Az idén sokkal jobban kell igazodniuk a talajelemzések tapasztalataihoz. elkerülve ezáltal a tápanyagpazarlást.

Az idén a mezőgazdasági termelést

3,5, a teljesítményeket 3 százalékkal kívánják növelni. Merészek ezek a célok, de elérhetők, hiszen a szántót behálózó öntözőrendszerük van, csupán jobban kell hasznosítani azt.

A TERMELÉSI ÉRTEKEZLETEKEN megvitatott, majd jóváhagyott konkrét intézkedések csak úgy érik el céljukat, ba a gyakorlatban érvényesülnek. A gazdaságvezetés a példamutatást az élenjáró kollektíváktól, szocialista brigádoktól várja, s természetesen a kommunistáktól, akik öntudatos fegyelmükkel, kezdeményezőkészségükkel tehetnek a legtöbbet.

A gazdaságvezetők egyre több dolgozót, munkaközösséget kívánnak bekapcsolni a döntések előkészítésébe. Ehhez azonban az is kell, hogy a munkahelyi tanácskozásokon, termelési értekezleteken közösen keressék, kutassák a legjövedelmezőbb módszereket, eljárásokat,megoldásokat, s az ésszerű javaslatokat, elképzeléseket a gyakorlatban meg is valósítsák. Az eddigieknél jobban hasznosítva az erőforrásokat, jó tapasztalatokat, legyenek azok termelésiek, bérezésiek vagy üzemszervezésiek.

KORCSMÄROS LÄSZLÖ