Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-19 / 11. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1983. március 19. * 11. szám * XXXIV. évfolyam ★ Ara 1,— Kčs A társadalmi érdekekkel összhangban Közismert, hogy a tudományos-műszaki haladás a társadalmi fejlődés egyik legfontosabb tényezője. Az utóbbi években párt- és állami szerveink megkülönböztetett figyelmet fordítottak a tudományos-műszaki haladás fejlesztésére, eredményeinek széles körű bevezetésére a gyakorlatba. Ez nem véletlen, hiszen a tudományos-műszaki haladás jelentősége a fejlett szocialista társadalom építésében lépésről lépésre növekszik — lehetőségeinek teljes kihasználása gazdaságunk további fejlődésének egyedüli járható útja, a munkatermelékenység növelésének alapvető feltétele, a népgazdaság hatékonyságának döntő forrása. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára a XVI. pártkonrgresszuson mondotta: „Az intenzitás, valamint a társadalmi munkatermelékenység növelésének leghatalmasabb forrása a tudományos és műszaki haladás. A tudományos-műszaki fejlesztés egész társadalmunk forradalmi feladata. Csak a tudomány és a technika érvényesítése alapján fejleszthetjük a leghaladóbb szakágazatokat, csak ez teszi lehetővé a nehéz fizikai munka felszámolását, a haladó technológiai eljárások elterjesztését, az irányítás és a munkaszervezés tökéletesítését.. .* A fent említett megállapítások a mezőgazdaságra Is teljes mértékben érvényesek. A tudományos-műszaki haladás alapvető minőségi változásokat eredményez a mezőgazdasági termelés módszereiben, növeli a munkatermelékenységet és a termelés intenzitását, s teltételeket teremt a társadalmi szükségletek tökéletesebb kielégítéséhez. A mezőgazdaságban a termelési alapok kihasználáséval szorosan összefügg az egyre korszerűbb technika, a kemlzálás,. az új, nagy termőképességű növényfajták, a nagy hasznosságú állatfajták, a haladó technológiák, termelési rendszerek érvényesítése, valamint az összpontosítás, a szakosítás és a kooperáció fejlesztése. A tudományos-műszaki fejlesztés konkrét feladatait a hetedik ötéves tervidőszakra „A CSSZSZK 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlődésének tő irányai“ című dokumentum jelölte meg. A tudományos-műszaki haladás mezőgazdasággal kapcsolatos időszerű feladatainak a CSKP Központi Bizottságának 4. ülése is megkülönböztetett figyelmet szentelt A CSKP KB Elnökségének beszámolója többek között tartalmazta: „A mezőgazdasági termelés intenzivebbé tételéhez, a befektetett eszközök ésszerű kihasználása és a nagyobb hatékonyság elérése végett szükséges, bogy a mezőgazdaság nagyobb mennyiségben és gyorsabban kapja meg a szükséges és jő minőségű biológiai anyagot, nagy termőképességű fajtákat bocsássanak az ágazat számára, használják fel a törzstenyésztés eredményeit, s azokat a javaslatokat, amelyeket e nagy termelési egységekben a termelés tökéletesítése érdekében tettek.“ Az utóbbi é.vekben váltakozó sikereket értünk el a tudományos-műszaki haladás fejlesztésében. A növénytermesztés szakaszán például több új bőtermő növényfajtát sikerült ktnemesítenl. A gyakorlat négy olyan új búzalajtát kapoU, melyek biológiai termőképessége 8—8,5, egy olyan érpafajtát, melynek biológiai terműképességo 7.5 tonna hektáronként. Az állami fajtaminősítő kísérletekbe négy új borsó- és két új babtajtát soroltak be. А ТА 525-ös késel kukoricahibrid az állami fajtaminösítő kísérletekben öntözés nélkül 10,83, öntözési feltételek közepette 13,9, а ТА 31-1/73-as középkorai hibrid 10,2 ton na termést adott. A tudományos-műszaki haladás vívmányainak érvénye sltésével a Sopornai szövetkezetben és a vágsellyel (Sala) kooperációs körzetben 13 ezer hektáron tavaly 7—9 tonna kukoricatermést takarítottak be hektáronként. A fehérjeprogram Igényes feladatainak teljesítését hivatottak elősegíteni az új borsó-, bab- és szőjafajták. Az új borsófajták biológiai termőképessége 4,5, a babfajtáké 2,5—3,5, a szófajtáké pedig 1,8—2 tonna hektáronként. A MÉM tudományos-kutató bázisa az utóbbi években figyelemreméltó eredményeket ért el a zöldség-, a gyümölcs- és szőlőtermelés terén Is. Például az állami fajtaminösítő kísérletekbe négy új őszibarackfajtát, két ú] szamócafajtát soroltak be. A szamóca esetében sikerült megoldani a biológiai anyag vírusmentes szaporításának technológiáját. Előrehaladást értünk el az új szőlőmetszési módszerek érvényesítésében, a betakarítás gépesítésben és a növényvédelem szakaszán. Nem sikerillt viszont fejlődést elérni a cukorrépa-termelésben, mert a 13—15 százalékos átlagos cukortartalom messze elmarad a környékbeli, lényegében azonos feltételek között gazdálkodó országokétól. Az állattenyésztésben a kutatás elsősorban a szarvasmarha- és juhtenyésztés intenzív fejlesztését hivatott elősegíteni. 1981-ben átadták rendeltetésének az 1064 férőhelyes kísérleti tehénfarmot a Tornaijai (Šafárikovo) Állami Gazdaságban, tavaly a nyítral Agrokomplex vállalatban az 1376 férőhelyes kísérleti tehénfarmot, a Szenei (Senec) Állami Gazdaságban a 3700 férőhelyes négyemeletes kísérleti borjúneveidét és az oroszkai (Pohronský Ruskov) szövetkezetben a 3045 férőhelyés négyemeletes kísérleti marhahlzlaldát. Sikeresen folytatódik a szarvasmarhák keresztezés! programjának megvalósítása. A KGST-tagországokknl folytatott nemzetközi együttműködés keretében ugyancsak sikereket értünk el, főleg az embrióátültetés és az ivarzás szinkronizálása szakaszán. Sikernek számít a fehér hússertés kinemesítése és elismerése. Jelenleg ebből a fajtából a törzs- és szaporító tenyészetekben 4500, a haszontenyészetekben pedig 25 ezer kocát tartanak, A juhfajták nemesítésében ts kiváló eredményeket értünk el. A baromfitenyésztésben a tudományos-műszaki haladás vívmányainak érvényesítésével nemesítették ki a SLOVGAL hústipusú tyúkhibridet, az IVAGAL pnlykahibridet és az IVAGES lúdhibridet. Természetesen a kutatás fontos szerepét tovább folytathatnánk a talaj termőképességének fokozásával, az új Öntözőberendezések és -rendszerek klfejeszlesésével, az állandó rétek és legelők termőképességének kihasználásával, az új élelmiszeripari termékek kifejlesztésével stb. kapcsolatban. A tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyors ütemű érvényesítésében a jövőben esek akkor érhetünk el további sikereket, ha a tudományos kutató- és fejlesztési intézetek, valamint a biológiai szolgáltatásokat nyújtó vállalatok lényegesen emelik munkéjuk színvonalát, ha az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet szentelünk a korszerű biotechnológia fejlesztésének. Például a biotechnológia fejlesztése révén megvalósíthatjuk a mezőgazdaságban az alapvető szerkezeti változásokat. Fontos feladatok várnak a kutatásra az állattenyésztés biokemlzálás! és kemlzálási programjának megvalósításával kapcsolatban Is. Az idén Szlovákiában első Ízben a tudományos-műszaki fejlesztés harminc feladatát e kerületi mezőgazda sági igazgatóságokra is szétirták. Ez megköveteli, bogy az egyes kutatóintézetek és a szolgáltatásokat nyújtó vállalatok szorosan együttműködjenek a kiválasztott mezőgazdasági nagyüzemekkel. , BARA LÁSZLÓ A dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) Dukla Efsz korszerű gépjavító műhelyének bronzérmes szocialista brigádja Hodossy Dezső irányításával a pótalkatrészek felújításában is jeleskedik Fotó: E. Nlzntková Teljesítjük a CSKP KB 4. plénumának határozatát Bárhogy számttjuk, maholnap másfél éve annak, hogy a CSKP Központi Bizottságának negyedik ülése — a XVI. pártkongresszus határozataiból és irányelveiből kiindulva — konkrétan meghatározta élelmiszer-önellátottságunk megszilárdításának stratégiai irányvonalát. A negyedik plénum következetes volt, s azt is vázolta, bogy a gazdasági fejlődés merőben új. a korábbinál lényegesen zordabb feltételei közepette, milyen úton lehet és kell haladnunk, hogy a határozatok és az elképzelések egyszer valósággá váljanak. Figyelmünk homlokterében ezúttal is a hazat források tökéletesebb kihasználására, mindenekelőtt a mező-Ki mennyit tett a sikerért? gazdaság belsó tartalékainak következetesebb mozgósítására törekvésnek kell szerepelnie. Egyik legfontosabb feladatunk, bogy belterjesebbé tegyük a termelést. Azt előbbrelépést a növénytermesztés előnyös fejlesztésével kell megalapoznunk. A határozat kimondta, hogy szorgalmazni kell a gabona-behozatal mielőbbi mérséklését. Ezen a területen pedig csakis akkor érhetünk el komoly eredményt, ha minden gazdaságban, minden állattenyésztési ágazatban és minden munkaközösségben nem csupán fontos és értékelt mutatóként kezelik, de egyenesen kötelességnek tartják a szemek — és természetesen az abrakot kiváltó kapások, meg tömegtakarmányok — gazdaságos, tehát ésszerűen takarékos kihasználását. Ugyanakkor, a mostohább viszonyok közepette is a termelékenység fokozására, a végtermékek minőségének javítására, a betakarttásí, elhullás! és egyéb veszteségek csökkentésére, a pótalkatrészek, valamint a kenő-, hajtő- és fűtőanyagok fogyasztásának mérséke lésére stb. kell törekedni. A Központi Bizottság ülését követő betekben, hónapokban azt tapasztaltuk, hogy a pártalapszervezelek, a gazdasági vezetők és a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak többsége helyesen értelmezte в 4. plénum hotározatát. A megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy a határozat a maga nemében egyszersmind felhívás is, amely a belső tartalékok fokozottabb kihasználására, nagyobb gazdaságosság elérésére, takarékosságra és minőségjavításra ösztönöz. Örömmel nyugtáztuk, hogy az emberek nemcsak megértették a kor szavát, de annak értelmében is cselekedtek. Tudjuk, az emberi igyekezet eredményességét megtnt szélsőséges időjárási viszonyok csorbították, következésképpen az elért eredményeket annál értékesebbnek tartjuk. Egységes földművesszövetkezeteink tagsága — az efsz-ek harminc évvel ezelőtt megtartott, első országos kongresszusának évfordulójáról is megemlékezve — a közelmúlt napokban zárszámadó közgyűlésen értékelte a hetedik ötéves tervidőszak második évének őrömre és bosszúságra vegyesen okot adó eredményeit. Ügy gondoljuk, nem felesleges időpazarlás, ha az említett tanácskozásokon szerzett információkat és tapasztalatokat összegezve, megpróbálunk választ adni a címben feltett kérdésre. A jövő még komolyabb feladatainak ismeretében nem árthat, inkább a javunkra válhat, ha tudjak: ki mennyit vállalt és teljesített a közös feladatból, melyik gazdaság segítette és melyik hátráltatta a nagyobb közösség, a társadalom boldogulását meghatározó fejlődést? LEGFONTOSABB AZ ADOTTSÁGOK KIHASZNÁLÁSA A szllícei (Silica) Vörös Zászló Efsz tagjai — több kevesebb sikerrel — évtizedek óta azon szorgoskodnak, hogy saját példájukkal is igazolják a „kicsi a bors, de erős1' régi mondás igazát. Nem könnyű a dolguk, hiszen az ezernégyszáz hektáros gazdaság adottságai zordak, lehetőségei pedig szűk korlátok közé szorulnak. A növénytermesztési ágazat, melynek kiemelt fejlesztését újabban igencsak szorgalmazzak, e gazdaságban aligha tehet csodát, mivel alig ötszáz hektáros szántóterület áll rendelkezésére. A maroknyi csoport boldogulását tehát mindenekelőtt az állattenyésztési ágazatnak kellene biztosítania. Hogy mennyire képes eleget tenni a feladatnak, arról Mezei Zoltán főágazatvezető a következőképpen nyilatkozott: — A tejtermelésben hiánnyal zártuk az évet, de ettől függetlenül a pénzügyi tervünket teljesítettük. A kétezernyolcszáz Uteres fejőst átlag nem egy kiugró eredmény, de a járásban az élvonalba tartozunk. Az Idén legalább száz literrel szeretnénk javítani a darabonkénti tejtermelést. Januárban hatezer liter tejet adtunk terven felül, tehát az Indulás biztató. Ha lesz elég takarmányunk, később sem lesz gondunk a vállalt teladat teljesítésével. A szántónk kevés, tehát a silókukorica meg a takarmányrépa hozamát kell növelnünk. Ami pedig a minőséget illeti: eddig a tejnek hetven százalékát értékesítettük az első minőségi osztályban. Btzunk benne, hogy a Borský Mikuláš-l Efsz-ben bevált, Mliex típusú fejörendszer nekünk is segítségünkre lesz a tejtermelés eredményességét jelentősen befolyásoló tógygyulladás leküzdésében, valamint a jövedelmezőséget fokozó minőségjavításban. A többi között megtudtam, hogy a szllicelek újabban igencsak fontosnak tartják a helyi adottságok kihasználását Az állattenyésztésben kimondottan a szarvasmarha- és juhtenyésztés dominál. , — Nagyjából nyolcszáz hektár legelőbb- van, s ezt az adottságot üszőneveléssel, meg juhtenyésztéssel tudjuk legelőnyösebben kihasználni — mondta egyebek között a főágazatvezető. — A kooperációs körzet üzemei részére évente kétszáz-kétszázötven előhast üszőt nevelünk. A juhok számét évente száz darabbal növeljük, így a tervidőszak végén feltehetően másfélezer darabos merlnó-állományunk lesz. Ami a termelékenységet Illeti, tavaly darabonkénti átlagban 3,9 kilogramm gyapjút meg tíz kiló sajtot értékesítettünk. Elsősorban a gyapjúhozamot szeretnénk növelni, mert lényegesen jobb átlagokról is hallottunk már. Viszont büszkék vagyunk a kocánkénti 18,5 darabos maiacszaporulatra, s ezt az átlagot az idén is szeretnénk megtartani. . KÄDEK GABOR (Folytatás az 5. oldalon)
