Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-05 / 9. szám
14 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1983. március 5. + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT -f Noegereszo ütyvefc tápialkozasa Á határban járóknak ebben ai Időszakban tűnik fel a legjobban az egerászó ölyvek csoportosulása. Egyegy lucernatábla közelében valóban nem ritka, hogy 20—30 ölyvet Is megfigyelhetünk. A vadász ilyen esetben gyakran a ragadozó madarak (elszaporodására gondol, pedig ebben az esetben nem felszaporodásról, számbeli növekedésről, hanem koncentrálódásról, az egyedsfirfiség növekedéséről van szó. Az ölyvállomány tehát feldúsul. Az egyedsűrűség növekedésének pedig majdhogynem egyedüli okozója a mezei pocok. Biztosak lehetünk benne, hogy ahol az egerészö ölyvek gyülekeznek, ott nagy számban él ez az apró rágcsáló. A mezei pocok előfordulása a táplálékelemzés alapján majd 60 százalékos volt. Ha a hó leesik, a táplálékskála megváltozik, a pockok ugyanis nem Jönnek fel a hótakaró alól. Ilyenkor a kazlak környékén áló egérfélékre váltanak, de a dögfogyasztás aránya Is megemelkedik. A vadászatokon megsebzett fácánok, a rágcsálóirtás során elpusztult mezei nyulak, a bélgyulladásban elpusztult őzek tetemeit, sót nem ritkán a közúti forgalom állati áldozatait is az ölyvek takarítják el a terület többi szanitécével, a varjúval és rókával közösen. Ahogy azonban a régi irodalomban néhány megfigyelés igazolja, néha táplálékszegény időszakban a foglyot és nyulat támadhatják, de mérhető kárt csak nagy ritkán — nagy téli hidegekben — okozhatnak az apróvadállományban. Az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy az egerészö ölyv vadgazdasági kártétele nem jelentős, csak helyi és alkalmi jellegű. Az ölyvek táplálkozásával kapcsolatos vizsgálati anyagunkat azonban nem tekintjük lezártnak. Különösen a nyár végi időszak az, ahova figyelmünket koncentrálnunk kell. Az anyaggyűjtés, a több évi folyamatos ellenőrző vizsgálatok lehetnek csak azok a módszerek, amelyek elvezethetnek a végső következtetések kimondásához. Mindehhez természetesen ökológiai szemléletnek kell társulni. Az egyedi esetekből, a sok apró adatból, megfigyelésekből végül össze kell hogy álljon egy reális kép az egerészö ölyvről. —N— Я t erdők lakóival apám fávol- Áj tóból ismerkedtem meg, aki ** gyakran elvitt magával, ha jaszedés vagy erdei gyümölcsszüret volt napirenden. Olykor elénktoppanó őzikékkel, vágtázó szarvasokkal, a sűrűben rejtőző vaddisznókkal, mókusokkal, de földalatti ,JcunyhÓja" előtt sütkérező borzzal is találkoztunk. A felnőttkor megannyi elfoglaltsága, az Időt igénylő teendők sokáig a természet távoli szemlélőjévé degradáltak. Megtört a varázs. Egy reggelen, amint riportútra készülődtem, apám lihegve toppant be hozzánk, arcán mosollyal átszőtt izgalommal: Fotó: Kontár Gyula — Gyere gyorsan, megvan a hlúzl öltözz át, egyél valamit és hozzad a szánkót, sietnünk kell, hogy az esti gyorssal elküldhessük az ostravát ál. latkertbe — hadarta a vadászok ismert örömével. Nem volt mit tenni, eleget tettem a szülői kérésnek. Kicsit bosszús voltam, mert el kellett napolnom a fontos feladatot. Tüstént „erdei“ öltözékbe bújtam. Amikor teljes szerelésben voltam, kötelekkel a szánkóhoz rögzítettük a speciális szállító ládát, furcsa borzongást éreztem. Bosszúságom elszállt, gyerekes Izgalommal gondoltam a nem mindennapi kalandra. A láda mintegy húsz kilót nyomott, a januári hó alig bokáig ért. Nagy erőfeszítések árán jutunk eyőre. Ingünk nedves lett az izzadságtól, féltem, hogy a vállalkozás alapos náthával végződik. A hóban különféle állatlábnyomok voltak. Apám hirtelen megállt, riadtan mutatott a vadak barangolásának útját „rajzoló* jelzésekre: .farkasok“. Felkaptam a fejem: ,flol?' — Erre mentek, s valahol itt kell lenniük — kaptam a választ. A télen két ordast kaptak puskavégre a vadászok, ám jóval többen garázdálkodnak. Vadászterületükön gyakran találkoznak a széttépett állatmaradványokkal. Hatalmába kerttét a félelem. Pár héttel ugyanitt egy széttépett őztetem jelezte, hogy a völgyhajlatban nem ajánlatos járni. Aggodalmamat az is fokozta, hogy apám ezúttal nem hozta magával a fegyverét.1 Hiába nyugtatott, hogy nincs ok a félelemre, mégis odalett a nyugalmam. Két órai gyaloglás után értünk a hegytetőre. Egerekre leső rókákon kívül mást szerencsémre nem láttunk. A csapdához érve, amely a negyedik hiúznak lett a börtöne, ismét hatalmába kerített a gyermekkorból ismét láz. Hasonló „küldetésben“ még nm volt részem, ezért joggal fészkelődön belém a bizonytalanság: Hátha elszabadul a „cica“, amikor a ládánkba tereljük... Sokáig nem töprenghettem, mert apám utasításaira belecsöppentem a figyelmemet lekötő élménybe. Apám a csapda csapóajtójához erősítette a ládát, felhúzta a tolóajtót. Nekem az volt a dolgom, hogy a ragadozót fogva tartó bunker-csapda másik tolóajtajához menjek és félarasznyira kihúzzam. A hóba hasalva kézbe vettem egy jókora követ, az Izgalomtól remegő kézzel megemeltem a csapóajtót, alácsúsztattam a követ és közelről a tenyérnyi résen bekukucskáltam a sötét „fogdába“. így szemtöl-szembe találtam magam a fenevaddal. Az nagyot mordulva felém ugrott, s éles körmeivel szaggatta a szabadulás útjába álló keményfából készült sorompót“. Apám arra várt, hogy a rabládába surrant hiúz mögött becsapja az ajtót, aztán a láda ellenkező oldalán levő vasrácson keresztül közelről is megnézhettük egymást. Amíg egymást szemléltük, az apám újra csapdát állított, hátha egy másik is belesétál. Kijavította a csapda belsejében elhelyezett kioldónyelvecskét, amelyre ha rálép az áldozat, a nehéz csapóajtók lezárulnak. Hazafelé menet, talpunk alatt ropogott a hó. Figyeltem apám elégedettségét; kárpótolva érezte magát fáradságáért, hiszen nem kevesebb, mint ötvenszer tette meg ezt a fárasztó utat kétnaponként, hogy szemrevételezze a csapdát... Korcsmáros László Egy vadásztársaság sikerei A koprovnicai vadásztársaság évzáró taggyűlésén nemcsak a múlt év eredményeit értékelték, hanem kitűzték az idei év feladatait, többek között a természet- és a környezetvédelem érdekében is. A vadásztársaságnak 74 tagja és 3 jelöltje van. Több mint S700 hektár vadászterületen gazdálkodnak. Tavaly és az előző évekbe Is sikeresen teljesítették szocialista kötelezettségvállalásukat, társadalmi munkával segítették a vadászterület közhasznú létesítményeinek építését és az NF választási programjának megvalósítását. A tervezett 2450 helyett 5525 társadalmi munkaórát dolgoztak le. Legtöbbet az erdei utak, a kutak és az etetők tisztításánál dolgoztak, nem feledkeztek meg viszont a mezőgazdaságról sem. A takarmánygyöjtésnél, s az aratásnál 1500 órát töltöttek el, a Nagykürtösi (Veľký KrNo) Állami Gazdaságban és a Snché Brezovó-i Efsz-ben. A koprovnicai vadásztársaság tagjai az évzáró taggyűlésen értékes felajánlással köszöntötték a Győzelmes Február 35. évfordulóját. Bodzsár Gyula HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT В HORGÁSZÁT S HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT Egyre több barkácsoló kedvű horgász foglalkozik felszerelése karbantartásával, tökéletesítésével. Előre bocsátjuk, hogy a ma egyre divatosabbá váló teleszkóp botoknál a gyári beállításon nem nagyon lehet változtatni. Más a helyzet a kőt vagy több részes nem teleszkópos rendszerű botoknál. Itt a gyűrű átmérő és lábmagasságának megfelelő beállításával — a bot újra gyflrüzésével — nagyobb dobási távolságot lehet elérni. Emellett növelhető a gyűrűk és ezzel a zsinór élettartama. A legfontosabb szempont az orsó utáni első gyűrű, az ún. keverőgyürű megfelelő távolságra való beállítása. Az orsóról leszaladó zsinór a repítő erő és a keverógyűrün való torlódás következtében jellegzetes hordó-palásthoz hasonló érintőn távozik a dobról. Ha a keverógyűrfl közel helyezkedik el az orsóhoz, a torlódás nagyobb mértékű és a zsinór a gyűrűhöz verődve erősen súrlódik. Ha a távolság egy bizonyos értéknél nagyobb, a torlódás kisebb mértékű, de a szabadon lefutó zsinór ez esetben a bothoz verődhet. Ez pedig csökkenti a dobás távolságát. Matematikai számításokkal és gyakorlati mérésekkel bizonyították, hogy a botok keverőgv-irüjének optimális távolsága a peremorső peremétől a véggyűrűlg mért bothossz egyharmad része legyen. A gyakorlati tapasztalatok alapjén ez a dobóbotok 90 százalékára Igaz. A keverőgyürű helyes távolsága tehát, a bot hosszának egyharmada. Már többször sző esett róla, hogy az optimálisan gyűrűzött botnál a lefutó zsinór az orsó kerülete és a véggyűrO közötti kúp-palást érintőjén fut le. A megfeleő gyűrűátmérő mellett nagy jelentősége van a gyűrű lábmagasságának Is. A gyűrűelhelyezéssel szemléltethető a jó és a rossz beállítás. Ha a l^everőgyürű alacsony lábon áll, dobáskor a zsinór lefutása megtörik, s az egy ponton történő terhelés korai bevágódást Is okozhat. Ha viszont a gyűrű lába magas, akkor terhelés esetén a zsinór nem támaszkodik a gyűrű felületére. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben ez a botszakasz passzívan viselkedik. A terhelés a kővetkező gyűrűkre, illetve botszakaszra esik. Ez még a bot karakterisztikáját is megváltoztathatja, jó beállítású az a keverőgyürű, amelynek csak a peremét érinti a zsinór. A további gyűrűtávolságok beállításához számtani receptet nem lehet adni. Az egyes gyűrűk egymástól való távolsága erősen függ a bot akciójától. Alapvető azonban, hogy csak a feltétlenül szükséges számú gyűrűt kötözzük botunkra. Még egy alapelvet lehet figyelembe venni. Nevezetesen azt, hogy a gyűrűk egymástól való távolsága a spicc felé egyre csökken. Általános szabály, hogy a kifejezetten csúcs akciós botoknál a gyűrűk egymástól való távolsága az erősen hajló spicc részen hirtelen csökken, míg a parabola akciós botoknál (C-D akció) akár végig egyenlő távolságban lehet. A gyűrűk távolságát közepes terhelés mellett állíthatjuk be. Az említett kevés számú gyűrű elhelyezésekor a két gyűrű közti távolság helytelen megválasztása hibához vezet, amelynek következménye a keverőgyürfl és a vezetőgyűrű közötti passzív botszakasz. Az eredmény a bot spicc túlterhelése, és a két leginkább terhelt gyűrű, a keverő és az utána levő vezetögyűrfl Idő előtti bevágódása. Hasonló hibához vezet, ha a teleszkóp boton levő utolsó vezetőgyűrfl az ún. csúszógyürú elvész, vagy helytelen gyári be állítás miatt az utolsó (zen elhelyezkedő gyűrű ás a véggyűrű között nagy a távolság. A következmény akár a spicc rész törése Is lehet. Végezetül a két vagy több részes keszegező vagy nyílt vízi pontyozó botok gyürűzéséről. Itt a dobási távolságnak kisebb a jelentősége, ezért a gyűrűk átmérője egészen kicsi lehet, egymástői való távolságuk pedig sokkal kisebb, mint a dobótoknál. A sűrűn elhelyezett gyűrűk lehetőleg magas lábbal legyenek szerelve. Ugyanis csak így kerülhető el, hogy a nedves zsinór (különösen esős időben) a bothoz tapadjon. (M. H.) Hasznos halfajta A szak- és a napi sajtő az utóbbi Időszakban aránylag sokat foglalkozott az amur halfajtával. A cikkek főleg a tenyésztés helyét, mennyiségét és ezen halfajta származását ismertették. Említést érdemei viszont, hogy a fehér amur halfajfa népgazdasági szempontból is Ígéretes, mert képes rá, bogy a vízi gyomokbél értéken halhúst termeljen. Csökkenthető ezzel az etetéssel járd költségtétel. A telepítés helyén gyériti a gyomnövényeket, s ezáltal felesleges a nádvágó berendezések használata, és jelentős mennyiségű üzemanyag takarítható meg. A dunattíkási patak alsó fo lyásán ugyancsak speciális kaszálógépet használnak a nád begyűjtésére. Esetenként ezt a gépet a patak nyárasdi (Topul'niky) hídja közelében helyezik el. Ez a patak tulajdonképpen Dél-Sdovákla legtisztább vize és helyes volna, ha amurral telepítenék be. Csak természetes, hogy azoknak az őrzését ib szervezni kellene. Ez a növényevő halfajta ké pes arra, hogy elfogyassza az adott vlzterület hínár- és gyomnövény-mennyiségét. Ebből a patakban is van bőven. Az amur a telepítés első évében elérheti a 10—20, két éves korban a 60—80 deka, hároméves korban pedig az 1,50 kilogramm átiagsúlyt. Húsa kitűnő, bár kissé szárazabb a pontyé nál, s úgy tűnik, hogy húsának minősége a ponty és a süllő közé sorolható. Az amur élete hatodik évében lvarérett. Egyes országokban már megoldották mesterséges szaporítását is. Ez a halfajta azonban a Szovjetunióból származik. Nagyobb arányú szaporítása és a vizekbe való szervezett kihelyezése hazánkban is esedékes lenne. Ez főleg a hamar gyomosodö vizek tisztítása érdekében volna helyes, mert az amur kellő mennyiségben kihelyezve elősegíthetné a vizek biológiai egyensúlyának a megtartását. Krajcgovics Ferdinánd Az SZHSZ gálántai városi szervezetének tagjai a nevelőtóból több mint tíz kilós amurokat fogtak ki hálóval, melyek áttelelésre a Dolné Krikany-i halastóba kerülnek. Tavasszal azonban az amurok visszakerülnek a galántai tóba Halgazdálkodás Szibériában Szibériában, ahol az úthálózat fejletlensége miatt meglehetősen nehézkes lenne a halellátás, as igényeket csak akkor elégíthetik ki, ba az itt levű folyókból fedezik a szükségletet. A szibériai folyók halállománya mindig bőv séges volt Ivás idején ide úszik fel a tokbal, amelynek fekete ikrája rendkívül keresett. Ezt csak korlútoztt mértékben szabad kifogni. A megoldás az itteni fajok iparszerű halászata. Bár a halállomány jelentős, a mennyiséget ivadék-utánpótlással nevelni kell. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a halivadék utánpótlás megduplázódott. A kifogott zsákmány eljuttatása a fogyasztóhoz nem egyszerű feladat. Az átjárhatatlan tajgán, ingoványos lápvidéken keresztül helikopterekkel, hldroplánokkal szállítják a halzsákmányt az Itt élők asztalára. (APN)
