Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-05 / 9. szám

növeljük ugyan a zöldtömeget, de Jelei tűsen növeljük a terii­leteEységre jutfi tápanyag mennyiséget. A 3U—33 százalékos szárazanyag-tartalmú növényzet hozzá­vetőlegesen 30 százalékkal több szárazanyagot, 20 százalékkal több emészthető nitrogén-tartalmú anyagokat és 18 százalék­kal több keményttőértéket nyújtott, mint az ugyanolyan, A' 23 százalékos szárazanyag tartalmú növényzet. A szárazanyag tartalom jelentős mértékben befolyásolja a tartósítási folyamatokat, a veszteségeket, a szílázs emészthe­tőségét stb. A mezőgazdasági gyakorlatban megtörténik, hogy a siló­­kukoricát 20 százalékos vagy még ennél is kisebb száraz­anyag-tartalommal. más esetekben viszont túl magas, több mint 35 százalékos szárazanyag tartalommal takarítják be. Mindkét esetben helytelenül járnak el. Helytelenül járnak el azok is, akik a lágy segítségével igyekeznek növelni a száraz­anyag-tartalmat. A fagy által károsított növényzetben a szá­razanyag tartalom növekedése korlátozott, vagy esetleg telje­sen meg is szűnik, s a tápanyagok mennyisége sem növek­szik, A károsított növényzetet egy héten belül be kell taka­rítani, csapadékos időjárás esetén még ennél Is gyorsabban, mivel a fagysérült növényzet béltartalom értéke három négy napon belül jelentősen romlik. A tagysérült silókukoricából készített szílázs 15—50 százalékkal kevesebb táplálóanyagot tartalmaz, más az összetétele, íze és szaga Is. A silókukorica betakarítását egyes években mér augusztus első felében megkezdjük, Így gyakorlatilag még a fagyok be­állta előtt befejezhetjük. A szemes kukorica betakarítása A szemes kukoricát teljesen érett állapotban takarítjuk be, módosított gabonakombájnokkal, amelyekre adaptert szere­lünk. A szemes kukorica betakarítása megkívánja a munkafolya­matok jé szervezését, mert munkaigényes. Elkésve vagy túl korán végzett betakarítással minőségi és mennyiség! veszte­ségeket okozunk. A betakarítás elhúzódása a terméshozamok nagyságát kcdvezőtlenjl befolyásolja. A kukoricát ősszel szed­jük, amikor nagy ingadozás van a nappali és az éjszakai hő­mérséklet között. Ezen kívül ősszel erős szelek uralkodnak, ezek a növények szárét eltörik és Így megnehezítik a betaka­rítógépek munkáját, s termésveszteséget is okoznak. A betakarítási veszteségeket feloszthatjuk: szempergési vesz­teségre és a hiányosan morzsolt vagy be nem takarított csö­vekből származó veszteségekre. A betakarítási veszteségek 1,18—16,46 százalék között ingadoznak. A szemes kukoricát rendszerint 32 százalékos vagy még en­nél is magasabb nedvességtartalom elérésekor takarítjuk be. Ilyen nagy nedvességtartalmú kukoricát tárolni nem lehet, ezért a betakarítást követő kezelés keretében a magot első­sorban tisztítjuk, majd a tárolási nedvességtartalomra szárít­juk, illetve tartósítjuk. Ezen a területen Is ki kell használni a gabona betakarítás utáni kezelésére szolgáló gépeket és gépsorokat. A kukoricásnál' begyűjtése a takarmánymérleg javítása szem­pontjából jelenleg komoly problémát okoz. A földeken hagyott vagy kellőképpen a talajba nem bedolgozott kukoricaszár­­maradványok megnehezítik a további talajművelést, ezért ezekre a munkaműveletekre Is fokozott figyelmet kell fordí­tani. A KUKORICATERMELÉS LEGFŐBB IRÁNYZATAI ÉS FELADATAI A 7. ÖTÉVES TERV IDŐSZAKÁBAN Adottságaink között a kukorica a cukorrépa mellett a leg­nagyobb termőképességü gazdasági növény. Termőképessége a szemes termények között elsőként meghaladta a 10 tonnát hektáronként. Ezt a nagy hozamú hibridek termesztése tette lehetővé, amely az egész termőterületre kiterjedt. A 7. ötéves terv Időszakára előirányzott feladatok: ф el kell érnünk az évi egymillió 024 ezer 600 tonnás ter­melést, ebből a CSSZK-ban 129 ezer 600 tonnát, az SZSZK- han pedig 895 ezer tonnát kell termelni; ф a vetésterületet 190 ezer hektárral kell bővíteni, ebből a CSSZK-ban 30 ezer hektárral, az SZSZK-ban pedig 160 ezer hektárral számolónk; # a hozamokat 12 százalékkal kell növelnünk; a CSSZK-ban 11,4 százalékos növekedés mellett 4,5 tonnás hektárhoza­mot, az SZSZK-ban pedig 12,4 százalékos termésnövekedés­sel 5,47 tonnás hektárhozamot kell elérnünk; 9 vetéskor be kell tartani a korai ás a középkorai hibridek előirányzott maximális vetésterületeit; # ki kell küszöbölni, elsősorban az irányítás vonalán, azokat a szubjektív tényezőket, amelyek hátráltatták a feladatok teljesítését és be kell tartani a technológiai fegyelmet; # a szakosított üzemeket el kell látni a kukorica termeszté­séhez, be takarításához és betakarítás utáni kezeléséhez szükséges nagy teljesítményű gépekkel; ф gondoskodni kell a hibridek megfelelő választékáról, ezzel csökkenthetjük a szárításhoz szükséges tüzelőanyag­fogyasztást; # biztosítani kell a szükséges választékú hibridvetőmag ter­melését. A szemes kukorica termesztésében két- és három­vonalas hibridek, a silókukorica esetében pedig négyvo­nalas hibridek előállításával számolunk. A merkantil sze­mes kukoricát a kővetkező években is műanyag!útié ban, betonból készült silógödrökbon a Vítkovice típusú hermu­­tikus silótornyokban fogjuk ideiglenesen tárolni; # a kukoricaprugrain a jövőben a kukoricaszár nagyobb mér­tékű takarmányozásával is számol. A CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének a mezőgazdaság és az élelmezés fejlesztésére vonatkozó határozatait minden kukoricatermelőnek magáévá kell tennie. Csak így leszünk képesek megvalósítani a 7. ötéves terv céljait és feladatait. A kukorica termesztése — mint ahogyan ez a múltban több­ször is beigazolódott — elősegíti a gabona- és fehérjeprug­­ram, valamint a szemes termények termelésében való önellá­tottság elérését célzó és az erre kapcsolódó további feladatok teljesítését. A KUKORICA TERMELÉSÉNEK RENDSZEREI A biológiai és műszaki szolgáltatások, valamint intézkedések olyan rendszeréről van szó, amelyek komplex utasítást adnak a haszonirányoknak megfelelő hatékony termelésre, tekintetbe véve az agroökológiai adottságok szabályozhatóságát és a vég­termékek minőségét. Ezek a termelési rendszerek szavatolják a komplex gépso­rok, munkaeszközök, vegyszerek, tápanyagellátás, trágyázás és a hibridek optimális összetételének az egymás utáni sor­rendben való biztosítását. A kukoricatermelés rendszerót a haszonirányok szerint öt önálló részre osztjuk: 1. Alaptermelési rendszer — olyan mezőgazdasági üzentek számára, melyeknek öntözésre nincs lehetőségük, illetve nem rendelkeznek elegendő természetes vízforrással. 2. Ipari termelési rendszer — a belterjes termelési viszonyok között gazdálkodó, géjiekkel és technológiai gépsorokkal megfelelően ellátott, kukorica termelésre szakosított mező­gazdasági üzemek számára. 3. A kukoricatermelés kiegészítő rendszere — ennek célja a földalap és az ötönzorendszerek kihasználásának a foko­zása. A vizenyős talajokon kiküszöbölni a vetés agrotech­nikai határidejének be nem tartását, elejét venni azoknak a károknak, amelyeket az elővetemény növényzetének ki­­ritkulása okozna. 4. Vetőmag-termelési rendszer — célja, hogy a külföldi vető­mag behozatalának csökkentésére irányuló intézkedések keretében biztosítsa a kukorica-vetőmag termelése szaka­szán az önellátottságot a vetőmag minőségének egyidejű jelentős javítása mellett. 5. Kukorica-alapanyagú terimés takarmányok termelési rend­szere — célja a kukoricaszilázs készítésének hatékonyab­bá tétele, valamint a kukoricaszárnak az állattenyésztési termelésben való hasznosítása. A kukoricatermesztésre ke­vésbé alkalmas termelőkörzetekben is eredményesen ter­melhető. A KUKORICASZAR betakarítása A 7. ötéves terv időszakában fokozatosan bővíteni fogjuk a kukoricaszár takarmányozási célokra való hasznosítását. A kukoricaszárat azonnal a szemes kukorica betakarítása után, vagy vele egyidejűleg kell begyűjteni. Felaprltott álla­potban répafejjel, cukorgyári répaszelettel, melasszal stb. együtt használják fel. Ügyelni kell azonban a tartósítási tech­nológia következetes betartására. A tananyagban leírt módszertani utasításokban igyekeztünk kiemelni a kukoricatermelés fontosságát és ismertetni a ter­melésével kapcsolatos általános ismereteket. Részleteztük az agrotechnikai elveket, amelyek a legújabb tudományos isme­retekre és gyakorlati tapasztalatokra támaszkodnak. Értékel­tük a kukoricatermesztési kutatóintézetek és állomások mun­káját és eredményeit. Ismertettük az egyes terményrendszere­ket. Rámutattunk a kukoricatermelés szakaszán a 7.. ötéves terv időszakában reánk váró legfontosabb feladatokra a ga­bonaprogram és a szemes termények termesztésében való ön­­ellátottság megvalósítására. — * — A haladó tapasztalatok iskolája VI. tananyagának témaköréhez fűződik az a TV-program is, amelynek közvetítésére 1983. március 14-én 18.40 órai kezdettel kerül sor. A műsort március 21-én 15.25-kor és március 24-én 9.30-kor megismétlik. Haladó tapasztalatok iskolája VI. tananyag A kukorica nemcsak szemes termény, hanem kapásul vény is írta: Ing. Jaroslav TKÄČIK Már a CSKP XV. kongresszusának határozatai célul tűzték ki az évi egymillió tonna szemes kukorica kitermelését. A kukorica (Zea mays) olyan gazdasági növény, amelynek fenntartása kizárólag az embertől függ, ebben különbözik a többi kultúrnövénytől. Európába eredeti hazájából, Dél-Ame­­rikából a 15. században hozták be, és táplálóértékének felis­merése után termesztése igen gyorsan terjedt. Szlovákia terü­letén több mint 200 éve termesztik, Dél-Morvaországban több mint 170 éve, s 70 évvel ezelőtt hazánk csehországi kerületei­ben is elterjedt. Csehszlovákiában 1920-ban 91 ezer hektáros termeltek ku­koricát. Jelenleg 190 ezer hektáron szemes kukoricát és 445 hektáron silókukoricát termelünk. Ami a terméshozamokat illeti, a CSSZSZK Európa kukoricatermelő államainak az élvo­nalába került. Például 1980-ban hektáronkénti átlagban 4,8 tonna szemes kukoricát termeltünk, silókukoricából pedig több mint 15 millió tonnát takarítottunk be. A silókukorica csúcs­hozamai gyakran meghaladták a hektáronkénti 50 tonnát is. A KUKORICATERMESZTÉS NÉPGAZDASÁGI JELENTŐSEGE A kukoricatermelés két fontos népgazdasági problémát old meg. A szemes kukorica jelentős mértékben elősegíti a gabo­naprogram megvalósítását. A kukoricaszár is értékes terimés takarmány, amelynek táplálóértéke meghaladja a gabonafélék szalmájának táplálóértékét. A. silókukorica pedig a kukorica- és répatermelő körzetekben a minőségi tömegtakarmányalap legfontosabb gazdasági növénye. Az őszi búza és a tavaszi árpa termesztése mellett a 7. öt­éves terv"időszakában is megtartja kiváltságos helyét. Számí­tásaink szerint az évi szemtermés meghaladja az egymillió 024 ezer tonnát, ebből 895 ezer tonnát az SZSZK-ban, 129 ezer tonnát pedig a CSSZK-ban termelünk. A szemtermésnek hozávetőlegesen öt százalékát élelmezési célokra használjuk fel, de a legnagyobb részét, 85 százalékát takarmányozásra. A szemes kukorica nagy tápértéke és emészt­hetősége miatt minden gazdasági állatfaj takarmánykeveréké­nek értékes komponense. A szemes kukorica hátralevő tíz százalékát vetőmagként, vagy más népgazdasági célokra, például a zsír-, a gyógyszer- és a szesziparban, továbbá kozmetikai cikkek, gyártására hasz­nálják fel. Mezőgazdasági szempontból a kukoricának több előnye van. Nem talajigényes, szárazságtűrő, nagy szemtermést és takar­mány-tömeget nyújt. Eléggé jó elővetemény és monokultúrá­ban is több éven át termeszthető. TUDOMÁNYOS ÉS KUTATÓMUNKA A hazai és külföldi tapasztalatok egyaránt igazolják, hogy a tudományos-műszaki fejlődés vívmányainak érvényesítése döntő módon elősegíti a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Ezért már a 6. ötéves terv időszakában nagy gondot fordítot­tunk a biológiai anyag előállítására. Ebbe a munkába fokoza­tosan bekapcsolódtak az egyes tudományágak, így a genetika, a fiziológia, a biokémia és a nemesítés. Előrehaladás történt a komplex agrotechnika és a biológiai-műszaki termelési rend­szerek kialakítása terén is. A kutatásban és a növénynemesítésben jó eredményeket ér­tek el a biológiai anyag előállítása terén. Az Állami Növény­fajtaminősítő Bizottság elismerte a TO 560, a TO 450, а ТА 1 480 L, а ТА 525, а ТО 550 S és а ТО 560 A hibridek fajtaazo­nosságát. Ezek gazdasági tulajdonságai elérték a legjobb kül földi hibridek színvonalát. Bővítették az államilag elismert csehszlovák kukoricahibridek számát és így elősegítették a terméshozamok növelését. Középkései és kései hibridekről van szó. A 6. ötéves terv időszakában láttunk hozzá a korai hib­ridek intenzív nemesítéséhez Is. A genetikai és fiziológiai kutatás eredményeit а ТА 480 f hibrid előállítása koronázta. Ez nagy lizintartalmú hibrid — 100 g fehérje 4,8—5,89 g lizint tartalmaz. Az állami fajta* kísérletek keretében több új hibridet próbáltak ki, közöttük az emberi táplálkozásra alkalmas csemegekukorica hibrid­jeit is. Időelőnnyel láttunk hozzá а ТА 31-1/73 hibrid szaporításá­hoz és kísérleti termesztéséhez, amelynek köztermesztésre való engedélyezését 1982-ben feltételeztük. А ТО 320 és a ТА 270 hibridek vetőmagtermelését is megkezdtük. Az új hibridek apa- és anyanövényeinek szaporítását főként a dunaszerdabelyi (Dunajská Streda), a galántai (Galante) és a trnavai járások kijelölt mezőgazdasági üzemeiben biztosít­juk. A vetőmag-import csökkentése és a valutamegtakarítás ér­dekében 1980-ban megkezdtük a korábbi Cejői nemesítésű CE 195, a CE 268 és a CE 330 hibridek apa- és anyanövényei­nek a szaporítását. Egyidejűleg megkezdtük az említett hibridek fajtaíenntartó nemesítését Is. E hibridek szaporításával és termelésével nem­csak deviza-megtakarítást kívánunk elérni, hanem azt is, hogy a kukorica lábon érjen be és csökkentsük a merkantil (ke­reskedelmi) kukorica szárításához szükséges energiaráfordí­tást. Ezenkívül a nyugat-szlovákiai kerületben licencben meg­kezdtük a külföldi hibridek intenzív termelését, így hozzáve­tőlegesen 27 millió devizakoronát takarítunk meg, amit azonos mennyiségű külföldi nemesítésű hibrid vetőmag vásárlására fordíthatunk. A KUKORICA ÉGHAJLAT- fis TALAJIGÉNYE A kukorica melegkedvelő növény, ezért termesztése az észa­kibb körzetekben nem lehetséges. Csírázási hőigénye 6—8 C- fok. Az első fejlődési szakaszban a 13—18 C-fokos hőmérsék­let az optimális. A tavaszi fagyokat (mínusz 4 C-fokig) arány­lag jól tűri. Ennél alacsonyabb hőmérséklet esetén növekedése lelassul, a növényzet sárgulni kezd, és fejlődésében megáll. A szárazságot, főként a nyári időszak első felében jól töri. A kukorica a legtöbb nedvességet a címerhányás és a virágzás idején Igényli, gyakran ettől a tényezőtől függ termesztésének sikere is. Az éghajlati és talajadottságok közül a kukorica fény-, hő- és csapadéklgénye befolyásolja a legnagyobb mértékben a ho­zamok alakulását. Ezért a kukaricatermelő körzeteket meleg éghajlat jellemzi. A hűvösebb éghajlatú körzetekben csak a silókukorica termeszthető. Tehát termesztésének lehetősége nem annyira a talajtól, mint az éghajlattól függ. A talajadottságokkal szemben nem túl igényes. Csaknem minden talajon sikerrel termeszthető, kivéve a túlságosan sa­vanyú kémhatású és magas talajvíz-szintű talajokat. • A TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIA ALAPELVEI Elővetemény A kukorica az előveteményre nem igényes. Minden olyan növény után termeszthető, amely Idejében lekerül a talajról és lehetővé teszi a kukorica korai vetését, hogy így megfele­lően hosszú tenyészidő álljon a rendelkezésére. Ügyelni kell

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents