Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-05 / 9. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1983. március 5, 4 Апб gyermeket szül és nevel, gondoskodik az emberi nem fenntartá­sáról, a Jövő nemzedékéről, a kis emberpalántát védi, óvja betegségtől, mindenféle leselkedő veszedelemtől, megtanítja őt a szépen csen­gő édes anyanyelvre, szere­­tetre, embertársaink megbe­csülésére. Az asszonyok gon­doskodnak az élet köznapi és ünnepélyes rendjéről, ar­ról, hogy a család valóban család legyen, a lakás igazi otthon. Emellett munkavi­szonyban vannak, dolgoznak nemcsak azért, hogy vala­mivel több jusson a háztar­tási kasszába, hanem hiva­­tásszeretetből, a társadalmi érvényesülés, az anyagi füg­getlenség vágyától vezetve. Szőlőtelújítás Fotó: Fodor Gyula Különös figyelmet érdemel­nek a községeinkben élő nők, az édesanyák, hiszen többségük a mezőgazdaságban dolgozik. Például a köbUlkúti (Gbelce) Győzelmes Február Efsz tagsá­gának mintegy ötvenkét száza­léka tartozik a gyengébb nem­hez: pontosabban az 583 állan­dó dolgozózől kereken 283 a nő­dolgozók száma. Többsége az állattenyésztésben, a szőlészet­ben és a gyümölcsészetben te­vékenykedik. Ezenkívül a szö­vetkezetben téglagyár is üze­mel, ahol aránylag fiatal csa­ládanyák dolgoznak, és sok asz­­szony nádszövéssel foglalkozik, így a nők teljes foglalkozta­tottsága biztosítva van. Am munkaidejük leteltével tovább szorgoskodnak a kertben, álla­tokat tartanak és így tovább. Tény, hogy kevesebb szabad­idővel rendelkeznek, mint n vá­rosban élő nők, akiket a ház­körüli teendők kevésbé terhel­nek. Mégis marad Idejük szó­rakozásra, kulturális tevékeny­ségre, hisz Köbölkúton a nép­művelői tevékenység is jó szín­vonalú. Hogy a dolgozó nő szá­mára ts biztosítva legyen a sza­badidő, hogy a nő munkáját teljes odaadással végezhesse, ehhez szüntelenül javítani kell munka- és életkörülményeit. Ennek érdekében sokat tehet­nek a mezőgazdasági üzemek vezetői, a helyi nemzeti bizott­ság tisztségviselőt, és képvise­lői. Udvardi Mihály, az üzemi pártszervezet elnöke elmondot­ta, hogy a szövetkezet vezető­sége igyekszik a nők helyzetén könnyíteni azáltal, hogy sok­oldalú szociális gondoskodás­ban részesíti az itt dolgozókat. A dolgozó édesanyák gyerme­kei számára igyekeznek óvodai férőhelyet biztosítani. Bár en­nek a követelménynek nem minden esetben tudtak eleget tenni, mivel a régi óvoda sem Köbölkúton, sem Kisújfaluban nem felel meg a követelmé­nyeknek. Ezért a helyi nemzeti bizottsággal karöltve új, min­den igényt kielégítő, hatvan férőhelyes óvodát építenek Kis­­újfaluban, melynek átadására idén júniusban kerül sor. E lé­tesítmény építéséhez a szövet­kezet 700 ezer koronával járult hozzá az elvégzett munkával együtt. — Ami igaz, az igaz — hang­súlyozta Udvardi elvtárs — Kö­bölkúton is, de szövetkezeti át­lagban is sok az olyan anyuka, akinek egy-két óvodás korú gyermeke van, ezért az óvodá­ban több a gyermek a megen­gedettnél. A közeljövőben Kö­bölkúton ts új óvodát szeret­nénk építeni; üzembehelyezésé­­vel megszűnik a férőhelyhiány. Természetesen azt mindjárt hozzátehetjük, hogy az említett új óvoda rendbetételéhez, kör­nyékének csinosításához nagy­ban hozzájárulnak majd a falu asszonyai. Egyéb szolgáltatás, élelmiszer- és áruellátás sokré­tű. Több szakboltot nyitottunk, ahol Ismét a nők szorgalmát dicsérhetjük, hiszen legtöbb üz­letben ők dolgoznak. — A szövetkezet mennyiben segfti a fiatal házasok lakás gondjainak megoldását? — Mint már említettem, szö­vetkezetünkbe! sok a fiatal há­zaspár. Többen is jelentkeznek, mint kellene, tehát nálunk nincs munkaerőhiány. Egyelőre a jelentkezők közül sem tudunk minden családnak lakást adni. Mi lakást nem építünk, ellen­ben a fiatal házasokat úgy tá­mogatjuk, hogy családi ház épí­téséhez adunk stabilizációs köl­csönt. Ez elég sok összeget tesz ki évente, jelenleg nyolc csa­lád építkezik ilyen alapon. Amint megtudtam, a munka­­feltételek többnyire kedvezőek, főleg a tehenészetben, ahol a munkafolyamatok többsége gé­pesített, így az asszonyok meg vannak kímélve a nehéz fizikai munkától. Ezen a részlegen hat tagú szocialista brigád műkö­dik, Cermák Ludmilla csoport­­vezetővel az élen. Felelősség­­teljes munkát végeznek és nem is rosszul. Jó munkájukat iga­zolja az elért eredmény: ugyan­is a szötvekezet tavalyt tejel­adási tervét 100,1 százalékra teljesítette. De az állattenyész­tés más szakaszain ts szakkép­zett nők dolgoznak. Például Fábrik Erzsébet, Rigó Ilona, Kovács júlianna, Tóth Katalin és Novák Valéria, akik szak­középiskolai végzettséggel ren­delkeznek, képesítésüknek meg­felelő beosztásban. A szőlészetben és gyümölcsé­­szetben ugyancsak szociális lé­tesítmény áll az asszonyok ren­delkezésére, bár itt — gépek hiányában — eléggé nehéz fizi­kai munkát fejtenek ki. Ugyan­is a télvégi időszakban, amikor a télnek még „foga“ van, ők JU ЦШ / mmu már a szőlőben, a gyümölcsös­ben szorgoskodnak. Kiváló mun­kát végeznek. Ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint a múlt év­ben elért eredmény: tervüket százhetven százalékra teljesí­tették, így nagymértékben hoz­zájárultak az összüzemi felada­tok teljesítéséhez. — Női dolgozóink dicséretet érdemelnek, mert miközben a családról gondoskodnak, érté­keket hoznak létre — mondot­ta Udvardi elvtárs. — Mi min­dent megteszünk azért, hogy dolgozó asszonyaink jól érez­zék magukat a munkahelyen, bár ez a legjobb akarat mel­lett, sem sikerül minden eset­ben. A munkaidőt úgy módosí­tottuk, ahogyan nekik legjob­ban megfelelt. Délben hosszabb ebédszünetet tettünk lehetővé, hogy elvégezhessék a szüksé­ges háztartási teendőket. Erre azért is szükség volt, mert egyelőre a szövetkezetnek nincs üzemi étkezdéje, amit az asz­­szonyok igényelnek, követel­nek, de sajnos eddigi fárado­zásunk hiábavaló volt, mert még nem tudtuk elérni kitűzött célunkat. Viszont e kérdés megoldása napirendi felada­tunk. Az egészségügyi ellátás meg­felelő. A körzeti orvossal kö­töttünk szerződést, aki üzemi orvosként tevékenykedik — mondhatom — általános meg­elégedéssel. Ezenkívül évente több gyógykezelési beutalót kapnak az arra rászorulók, az egészségesek pedig hazai- és külföldi üdüjésen vesznek részt, ahol kipihenhetik évi fáradsá­gukat. Az iskolás korú gyerme­keknek a nyári szünidőben pionírtáborban foglalunk he­lyet: évente harmincöt gyermek tölt két-három hetet bel- és külföldi kiránduláson, ezzel is könnyítve az anyák helyzetét. örvendetes, hogy a szövetke­zetben aránylag sok a szakkép­zett fiatal női munkaerő, olya­nok, akik szakérettségivel, fő­iskolai végzettséggel rendelkez­nek, s a termelés különböző ágazataiban dolgoznak. A gaz­daságban nem feledkeznek meg a női dolgozók szakképzettsé­gének növeléséről sem. A fér­fiakkal együtt rendszeresen részt vesznek különféle tanfo­lyamokon, előadásokon. A dolgozó nők nemcsak a munkahelyükön állják meg a helyüket, hanem a falu politi­kai és társadalmi életéből is kiveszik a részüket. Aktív tag­jai a Nőszövetségnek, a Vörös­­keresztnek, a CSSZBSZ-nek, a Csemedoknak, sőt kilenc nő az üzemi pártszervezet tagja. Kö­zülük — Danics Ilona — veze­tőségi tag. A szocialista társa­dalom vívmányait nemcsak él­vezik, hanem maguk ts aktívan hozzájárulnak falujuk szebbé­­tételéhez, munka- és életkörül­ményeik további javításához. Felelősségteljes munkájukért valóban méltók arra, hogy évente egyszer ünnepeljenek. Azon a napon, amikor a fér­fiak átnyújtják a szimbolikus virágcsokrot leányaiknak, asz­­szonyaiknak, az édesanyáknak, a dolgozó nőknek, azoknak, akik a férfiak oldalán sokat tesznek a népgazdasági felada­tok teljesítéséért, a béke védel­méért, tudatosítják, hogy a nők megérdemlik a tiszteletet, a megbecsülést. Am a férfiak ne csak ezen a napon viseltesse­nek fokozott tisztelettel, ass-o­­nyaik, kolleganőik iránt, ha­nem az év más napján, a mun­kás hétköznapokon is. Egy kis figyelmesség, megértés, udva­riasság, egy barátságos mosoly, apró gesztus semmibe sem ke­rül, amiért igen hálásak tudnak lenni a „másik“ nem képvise­lői. NAGY TEREZ Kezdeményezés, helytállás A csilizradványi (Ďiližská Radvaňj Csilizkőz szövetkezet üzemi pártszervezetének a kö­zelmúltban megtartott plenáris ülésén és az ezt követő zár­számadó taggyűlésen nyugodt lelkiismerettel nyugtázhattuk, hogy az elmúlt esztendőben a párt és az állami szervek által előirányzott feladataiknak tel­jes mértékben eleget tettek. Odaadó munkájuk, példamutató helytállásuk eredményeként a tervfeladatokat valamennyi mu­tatóban túlteljesítették. Hogy a rájuk bízott alapokkal, eszkö­zökkel jól és ésszerűen gaz­dálkodtak, azt legjobban bizo­nyítja a tervezett 16 tnillió ko­ronával szemben elért 24 millió 219 ezer koronás tiszta jövede­lem. Az élenjárókhoz méltó ered­mények elérésében kiemelkedő szerepet töltött be a jól szerve­zett, kezdeményezőkészségre buzdító szocialista verseny is. Tavaly a szövetkezetben 33 szo­cialista brigád tevékenykedett 410 taggal. Közülük 375 tag a bronz-, 165 dolgozó pedig ezüst­érem tulajdonosa. A szocialista brigádok tagjai igényes felada­taikat még igényesebb felaján­lásokkal tetézték meg. Amit vállaltak, azt nemcsak teljesí­tették, hanem túl is szárnyal­ták. Az egymillió 524 ezer ko­rona értékű kötelezettséggel szemben 2 millió 867 ezer koro­nás értéket termeltek ki. A zárszámadáson elhangzott beszámolók, vitafelszólalások arról tanúskodnak, hogy a jól irányított, összeforrott, hét fa­lut tömörítő tagság az idén még jobb, még eredményesebb termelési és gazdasági eredmé­nyeket szeretne felmutatni. A munka oroszlánrésze a szocia­lista brigádok tagjaira hárul. Ezért a szövetkezet vezetősége A Dunatőkési (Dunajský Klá tov) Állami Gazdaságban a Feb­ruári Győzelem jubileumi évé­ben a termelés minden szaka­szán elkötelezett munkával kö­szöntik ezt a pirosbetűs, társa­dalomformáló eseményt. Meny­hárt Mária belüzemi ellenőr elmondta,-hogy eddig a dolgo­zók 83 százaléka kapcsolódott be a szocialista versenybe. Tíz kollektív, 112 egyéni és egy üzemi vállalással több mint 684 ezer korona értéket hoznak létre. A felajánlások nagy ré­sze a tervfeladatok teljesítésére és túlszárnyalására irányul, de több vállalás született a mun­kakörnyezet javítása, valamint a költségek csökkentése terén is. Nem hagyták figyelmen kí­vül azt a törekvést sem, amely a tartalékok feltárására, az újí­tó- és ésszerűsítő mozgalom fellendítésére irányul. A növénytermesztők szocia­lista brigádja vállalta, hogy bú­zából 10, árpából 3,2, kukoricá­ból 9,1, cukorrépából 16, diny­­nyéből 80, paprikából 5, almá­ból 10 tonnával termelnek töb­bet a tervezettnél. Az állattenyésztési szakasz brigádja felajánlotta, hogy 16 a szocialista versenymozgalmat hatékony anyagi és erkölcsi ösztönzők érvényesítésével még vonzóbbá akarja tenni. Megfon­tolásuk nem volt eredményte­len. Az idén két újabb kollek­tíva kapcsolódott be a szocia­lista brigádmozgalomba. A tag­ság kezdeményezőkészsége is felülmúlja a tavalyit, hiszen a Februári Győzelem 35. évfordu­lója tiszteletére vállalt kötele­zettségük értéke egymillió 90S ezer korona. Felajánlásukat el­sősorban az anyagi költségek, valamint a veszteségek _ csők­гаиш^зэ] kentésére és a termelési fel­adatok túlteljesítésére összpon­tosították. Nehéz lenne részle­tezni az összes vállalást. Vi­szont említést érdemel, hogy a korlátozott keretek ellenére 499 ezer 300 korona értékű tüzelő- és üzemanyagot, valamint 167 ezer 700 korona értékű erőta­karmányt szeretnének megtaka­rítani. A növénytermesztésben a ga­bonaprogram megvalósítására összpontosítják figyelmüket. Gabonából a tervhez viszonyít­va 144 ezer 400 korona érték­ben akarnak többet termelni. Az állattenyésztés szakaszán csökkentik az állatelhullást, s növelik a tojás értékesítési tervét. A munka- és életkörnye­zet rendezésére és szépítésére társadalmi munkában összesen 14 ezer 390 óra ledolgozását vállalták. A tavalyi eredmények kedve­ző kiindulópontot jelentenek az idei igényes feladatok teljesíté­séhez, melyhez minden feltétel adott. —kim— ezer 200 liter tejjel termel töb­bet a tervezettnél. Terven felöl 1,43 tonna marhahúst, s 100 ezer darab tojást adnak a nép­gazdaságnak. Termelési feladataik teljesí­tése mellett legalább 163 ezer koronával kívánják csökkenteni a kiadásokat. Ésszerű takar­mánygazdálkodással 27,4 tonna erőtakarmányt takarítanak meg. A munkakörnyezet javítására 2 ezer 450 óra ledolgozását vál­lalták társadalmi munkában, melynek során 26 ezer 500 ko­rona értékben teszik szebbé környezetüket. Ezenkívül 5 ton­na vasat, jelentős mennyiségű textil-, illetve papírhulladékot is összegyűjtenek. A fuvarozási részleg dolgozói vállalták, hogy a megengedett üzemanyagfogyasztás szintjét nem lépik túl és a vagonok időben történő kirakásával meg­szüntetik a fékbért.x A Dunatőkési Állami Gazda­ság dolgozói, szocialista brigád­jai mindent megtesznek az idei igényes feladatok, vállalásolt hiánytalan teljesítése érdeké­ben. Krascsenics Géza Bankó István, az illésházi (Nový Život) Csehszlovák—Mongol Barátság Efsz elnöke március negyedikén tölti be hatvanadik élet­évét. A tény nagyon sokat mond mindazoknak, akik ismerik, akik kor­­társkén kísérik életútját. Mielőtt szól­nánk arról, hogy miért Jelentős ez a Jubileum, hadd Ismertessük — dióhéj ban — az elnök tevékenységben, mun kasikerekben gazdag pályafutását. Bankó István 1923-ban született Illésházán. Apja ktsparasztként keser­ves munkával teremtette elő családja számára a kenyeret. István, a tizen­három gyerek közül a legidősebb, kétkezi munkával segítette a népes család megélhetését. A háború után Modrán, majd Bratislavában dolgo­zott. 1950-ben — a falujában megala: kult szövetkezet vezetőségének javas­latára — elvégezte a könyvelői tan­folyamot. Egy Ideig otthon dolgozott, majd az akkori somorjai járás mező­­gazdasági igazgatóságán vette át a közgazdasági osztály vezetését. 1960- ban, amikor három falu — Illéshí-a, Tonkháza (Tonkovce), Bélavata (Voj­­technvce) — határát egyesítették, az Oj Elet szövetkezetben szükség volt a tapasztalt mezőgazdasági szakember,' A szocialista mezőgazdaság szolgálatában re. Bankó István a társult szövetke­zet közgazdája lett. 1970-ben átvette a szövetkezet vezetését. Az új elnök komoly szervező munkába íogott: sor került az ú] állattenyésztési telepek építésere, s megkezdődött a szakosí­tás. A gazdaság a nagy termelői szak­értelmet követelő magtermesztéssel kezdett foglalkozni, országos hírű sertéstörzsállományt hozott létre, ké­sőbb megteremtette az egész termő­­terület öntözési feltételeit. A do'eo­­zőkről való gondoskodás évről évre Javult. A korábban létesült irodaépü­letben — ahol tágas klubhelyiség, gyűlésterem áll a tagok rendelkezé­sére — megnyílt a szövetkezeti kony­ha, az új szociális létesítmények, a korszerű szövetkezeti lakások mind a tagok Jólétét szolgálják. Az utóbbi évek kiváló gazdasági eredményei is az elnököt dicsérik. A nagy munkabírású Bankó István nemcsak a saját gazdasága, hanem a járás mezőgazdaságának korszerűsíté­sében — például az öntözési rendszer kiépítésénél — is részt vállalt. Mivel funkcióinak — szlovákiai, járási, fa­lusi viszonylatban — felsorolása hosz­­szadalmas lenne, hadd említsünk csupán egyet, amely nemzetközi je­lentőségű: Bankó István vezetőségi tagja a Csehszlovák—Mongol Baráti Társaságnak. Ez a funkció természe­tesen nem a' véletlen adománya: a szövetkezet 1960 óta kapcsolatot tart fenn egy mongol kolhozzal, s magá­val a mongol mezőgazdasággal. Az elnök nagy szerepet vállalt e kapcso­lat kiépítésében és ápolásában, így a két gazdaság kiválasztott dolgozói minden évben meglátogatják egymást. Bankó elvtárs meghívót kapott a Mongol Népköztársaság áilamünnepé­­re, ahol az előrejelzés szerint mongol állami kitüntetést vesz majd át. Bankó Istvánnak a Kiváló munkáért állami kitüntetés viselőjének — aki a megérdemelt pihenés helyett továbbra is a szövetkezet kötelékében marad — szerkesztőségünk további munka­­sikereket, s jó egészséget kíván. КАЫТА GABOR Bankó István a szövetkezet múltját idéző propagandatábla előtt A szerző felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents