Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 1. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. január 8. 14 VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф A jobb eredmények reményében Télen nagy figyelmet kell szentelni a vadak­nak. A táplálék utánpótlása Ilyenkor fő feladat­nak számit, mert a tél kevés természetes táp­lálékot nyújt részükre. — Hogyan készültek a vadak téli ellátására? — kérdeztem Northart Vilmost, a szőgyéni (Svodín) vadásztársaság elnökét. — Vadásztársaságunk 3800 hektárt mondhat magáénak. Állományunk fácánból, nyúlból, őz­ből és vaddisznóból áll. Legutóbb érezhetően csökkent a fogolyállomány. A tavaszi vadszám lálás viszont némi javulást mutatott a múlt évekhez képest. Az eltelt időszakban területün­kön mintegy 15 túzok Is megtelepedett. Ezekre védettségük miatt nagyon vigyázunk. Létszá­muk országos méretekben jelentősen megcsap­pant. Vaddisznó, őz, átmenetileg szarvas is előfordul területünkön. Csülkösvadból a terve­zett kilövést a múlt év november végéig 85 százalékra teljesítettük. A vadászterületen télidőben fokozott gondos­kodás szükséges. A vadföldeken mintegy két hektáron kukoricát, zabot, cirkot és csicsókát termeltek a vadak téli etetésére. Nyáron részt vesznek a szénagyűjtésben, őszön pedig a ku­korica utánszedésével gyarapították a takar mánykészletet. Októberben befejezték az etetők javítását, és a sózók felújítását. A vadról tör ténő gondoskodást sürgős feladatnak tartják Ettől függ az állomány gayrapodása, s a Jobb gazdasági eredmények elérése. Mintegy 700 kilő vadhús értékesítésével zárták a múlt évet Eredményeikhez az is hozzájárul, hogy meny­nyire képesek az állomány továbbfejlesztésére. A jelenlegi helyzet nem nagyon teszi lehetővé az apróvad létszámának további frissítését. A jövőben arra törekednek, hogy aktívabb mun­kával, az állomány fiatalításával jobb eredmé­nyeket érjenek el. Hinzeilér László P n A tudósok meglehetősen keveset tudnak a farkasok életéről, pe­dig éppen ideje, hogy közelebb ről megismerkedjenek vele, hiszen világszerte aggasztó mértékben meg­csappant a ragadozók száma. Elkép­zelhető tehát, hogy kihalásuk meg­akadályozása érdekében majd be is kell avatkoznia a tudománynak. Kanadai kutatók mintegy 150 far­kasra miniatűr rádióadót rögzítettek, hogy mozgásukat figyelemmel kísér­hessék. Ezt követően sok időt töltöt­tek a levegőben, csónakokban, gépko­csikon és gyalogosan is kilométerek százait tették meg, figyelve a rádió-KIHAL-E A FARKAS? i val ellátott állatokból álló falkák helyzetváitoztaíását és viselkedését. A megfigyelésekből olyan következte­tések születtek, amelyek sok minden­ben megdöntötték azt az elképzelést, hogy a farkasok veszedelmes és té­vedhetetlen „gyilkosok“. Amikor pél­dául azt tanulmányozták, hogy a far­kasok miként üldözik a jávorszarvast, 130 esetből csak hetet láttak az agan­­csos állat pusztulásával végződni. A szarvasok ugyanis a legtöbb esetben vagy futással menekültek meg, vagy félelmetes rúgásokkal védekeztek, nem is sikertelenül. A sikeres vadászatok majdnem minden esetéről kiderült, hogy a farkasok öreg vagy beteg ál­latot győztek le. A megfigyelésekből kiderült, hogy a farkasok kifejezetten területvédel­­mező állatok. Az a terület, amely az egyes falkák „birtokában“ van, rend­szerint 100—150 négyzetkilométernyi. (Ugyanakkor Alaszkában az is előfor­dul, hogy egy-egy falka vadászterüle­te 12—13 ezer négyzetkilométernyi te­rületet tesz ki.) Tanulmányozták azt is, hogy milyen szerepet játszanak a magányos farkasok a populáció életé­ben. A magányos farkasok többniyre azért hagyják el a falkát, mert a sok­kal erősebb egyedek többször is meg­támadják őket. Azonban az is előfor­dul, hogy a falkából erős, de fiatal farkasok válnak ki, többre becsülve az önálló életet, mint a kifejlettek fő­nöksége alatti szüntelen vándorlást. A magányos ordasok igen hosszú ván­dorlásuk alatt majdnem mindig pon­tosan a vidék szomszédos tálkáinak „határmezsgyéjén“ haladnak el, ezt gondosan betartják. A magányos far­kasok esetében egyébként — mivel nincs szilárdan rögzített területük — a halálozási arányszám sokkal maga­sabb, mint a falkában élőké. De a magányos farkasoknak eg-у járvány esetén jóval több a reményük az élet­ben maradásra, mint a falka tagjai­nak. A magányos him farkas, ha gaz­dátlan területet fedez fel és nősteny­­nyel találkozik, áj tálkát alapít. Az Egyesült Államokban — Alasz­kától eltekintve — napjainkban csak­nem teljesen kiirtottnak kell tekinte­ni a farkast. Hasonló a helyzet Mexi­kóban és a világ sok más országában is. Kanadában a különböző számítá­sok szerint 20 ezer körül lehet a far­kasok száma, ami az ország óriási területéhez képest rendkívül kevésnek számít. A ciivlizáció „áldásai", az ál­latok kíméletlen üldözése és vadásza­ta a többi kontinenseken is veszélyes — a természeti egyensúly szempont­jából is agasztó — mértékben gyérf­­tik a „mesebeli“ állatok számát. Vajon marad-e belőlük „hírmondó“ az ezredfordulóra? A vadászat sikere jelentős mérték­ben függ a hozzáértő, lelkiismeretes szervezéstől. Az erre fordított energia viszont a vadászat eredményességé­ben térül meg. Ne felejtsük el, hogy a vadat |a szarvast és az őzet) az ember azzal tette kártevővé, hogy kedvezőtlen életfeltételeket kényszerített rá az er­dők káros irányban történő megvál­toztatásával. A kár terjedelme a vad­állomány létszámától függ. A vad ré­szére tehát állítsuk vissza a természe­tes környezetet, s akkor kevesebb problémánk lesz. Hiányosság, hogy az erdőgazdasági üzemtervek és az üzemi részlettervek készítésekor nem veszik tekintetbe az okszerű vadgazdálkodás alapvető kei* vetelményeit, a tisztítások tervezésé­nél pedig nem méllányoiják, hogy a vad az erdő életközösségének szoros tartozéka, tehát búvóhelyre, megfelelő természetes táplálékra van szüksége Szükséges továbbá az erdők cserje szintjének kímélése és gyarapítása időről időre történő alakítása, felúji tása. A cserjeszint, s a vadföldek tervszerű kialakításával döntő befő lyást gyakorolhatunk a vadállomány ra, a búvóhely és táplálékellátás te klntetében. Más a táplálóanyag ige nye és legelésmódja az őznek, a szarvasnak vagy a muflonnak. Ezért az erdötisztíiási munkákat úgy ter­vezzük, hogy az összhangban legyen a vadgazdálkodás követelményeivel. Ellés és költés Idején ne végezzünk tisztítást. Az erdő vadeltartő-képessé­­ge céljából a vadnál magasabb cserje­­szintet vágjuk vissza, hogy friss, zsen­ge sarjak nőhessenek. Ezt is tervsze­rűen, szakaszosan és nem egyszerre végezzük. A gyérítéseket úgy ütemez­zük be, hogy a ledöntött fák rügye és kérge a téli és a kora tavaszi idény­ben hozzáférhető legyen a vad szá­mára. A vadat ezzel bizonyos helye­ken meg is tarthatjuk — foglalkoz­tatjuk, s elvonhatjuk olyan területek­ről, ahol éhsége és tétlensége miatt erdőgazdasági kárt tehet. Az elmondottakból kitűnik, hogy a vad és a környezet sznrus biológiai egységet alkot. Ezért sohasem szabad az erdőhöz és a mezőgazdasághoz fű­ződő népgazdasági érdekeket, vala­mint a természetvédelmi és erdőgaz­dasági követelményeket egyoldalúan a vadgazdálkodás miatt feláldozni. A vadállomány Irtása vagy fejlesztésé­nek elhanyagolása viszont jóvá nem tehető, a haladó szemléletekkel ellent­mondó, meggondolatlan cselekedet. Kutassuk a vadállomány és a környe­zet közötti összefüggéseket, okuljunk a természet „útmutatásaiból" és hasz­náljuk fel ezt erdeink és vadállomá­nyunk fejlesztésére. * Az életnek vannak apró szépségei, melyek ragyogóvá, emlékezetessé tesz­nek egy-egy szürke órát. A vadász­­házban, ahol tartózkodtam — a vizes­vödrök Üresen álltak. Ezért elmen­tem a völgybe friss vízért. A célom az volt, hogy hallgathassam a kis csermely csobogását. Ez örökös vá­gyam, amitől sohasem fogok szaba­dulni. Szívszorongva gondolok arra, hogy már nem sokáig hallhatom a termé­szet csodálatos zsongását, hisz az ldó eljárt fölöttem; a 83 év szép kor, a 100 év viszont még szebb. Boldog len­nék, ha a természet kegyes lenne hozzám és a fizikai fennmaradás kér­dését számomra kedvezően intézné. Igen, a patakocska melódiája du­­ruzslóan szép, titokzatos ... Azt is tu­dom: a természet törvényei szigorúak, itt nics kivételi Életemben a termé­szet nagy szeretete vált uralkodóvá. Ebben a pillanatban fejem felett a ragyogó kék ég és a fenyőillatos, bal­zsamos levegő beszívása életemet örömtelibbé, boldogabbá teszi, ezen öröm táplálja optimizmusomat, a jö­vőbe vetett hitemet, megteremti a tel­jesség érzetét. J. HABROVSK? H fl В HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT ® HORGÁSZÁT • Egy szervezet mm ш tervei A napokban az SZHSZ érsekújvári (Nové Zám­ky) városi szervezete tit­kárával Ponesz Józsefiéi, a szervezeti élet kérdé­seiről, sikereiről és ter­veiről beszélgettünk. Ar­ról tájékoztatott, bogy a városi szervezetnek ősz szesen 1435 tagja van. Ilyen szervezetnek az át­­fogása, az ügyek rugal­mas Intézése szinte le­hetetlen. Ezért körzeti szervezeteket létesítettek, amelyek a belügyeket intézik. Az első és a má­sodik körzet a városban van, s ezek 793 tagot tö­mörítenék, a harmadik körzetet az Elektrosvit n. v. dolgozói alkotják 156 taggal, a negyedik körzet Palárikovo, Tardoskedd (Tvr­­dosovcel és Andód (Andovce) sport­­horgászaiból áll 136 taggal. A szerveztenek folyóivzekből 90, ha­lastavakból pedig 82 hektár területe van. Ebből 37 hektárt halnevelésre tartanak fenn. Gondoskodnak a hal­­ivadék pótlásáról is. Ezeket a teen­dőket a halgazdák lelkiismeretesen végzik. A folyóvizek sajnos évente többször szennyeződnek. A Vág folyót i z amur zsémbesen rágcsálta a IX nádleoelet, melyet az előbb sza­­kított le egy magányos nádszál­­ról. — Unom már ezt az egyhangúsá­gotI Már sem a nád, sem a hínár nem ízlik. Tudvalevő, hogy az egyhangú táplálkozás árt a gyomornak — füs­tölgőit magában, s nagyot csapott Hz ifjú horgász és az öreg amur Épül az ói halneveiő létesítmény a DUSLO és a Seredi Cukorgyár, a Nitra folyót a Surany-i Cukorgyár, a Zitavát pedig a Dolný Ohaj-i Kemé­nyítőgyár szennyezi. A folyókat ettől eltekintve tervszerint halasítják. Éven­te 30—40 ezer korona értékben he­lyeznek ki halivadékot. A nevelőtavakból októberben 140 ezer korona értékű halivadékot fog­tak ki. Ezeket a horgászható vizekbe telepítették. PhDr. Hofer Lajos sütölapát farkával. E csapás folytán kifröccsent a víz, s nyakába hullott a parton sütkérező tfthorgásznak. Másnap, amikor az amur reggelizni óhajtott a délt part északt szél által fodrozott víztükre alatt, finom, zsenge zöldborsót, babszemeket és föttkukort­­cát talált, — Nem sokl — mondta éppen, de ekkor egy fürt csillagfürtöt látott meg. — A kedvenc márkámI — gon­dolta s bekapta. Vesztére. Éles fájdalom és egy nagy rántás hatott a tizennyolc kilós testére. Esze­veszett Iramban vágott neki a tó kö­zepének őrjítő fájdalmában. 80—100 méter után érezte, már erősen fáradj s engednie kell az egyre növekvő hú­zóerőnek. Hatalmas köröket írt le, majd merész elgondolással kiugrott a vízből, hogy megnézze ellenfelét. Gyerekképű, 16—17 éves suhanó volt a horgász, még tapasztalatlan, de nagoyn lelkes. Amurunk ezt látva, be­lazította a zsinórt, s merész iramban befutott a srác csónakja alá , majd uszonyon fordult, s egy olayn sprintet vágott le, hogy egy bajnok Is meg­irigyelné. A srác egyensúlyát vesztve, csónakja felett nagy ívben a vízbe re­pült. De botját el nem engedte, sőt feltempózta magát a víz színére, s az amurral ellenkező irányban kezdett úszni. Nem adta fel az ideg- és izom­­feszítő küzdelmet. Úszni kezdett, s sa­ját testével kezdte az amurt fárasz­­tant. Kölcsönösen elismerték, hogy halukra, lletve horgászukra találtak. Ekkor jött csónakjával az iskola­igazgató. Nadrágjánál fogva kthalász­­ta a fiút, átvette elgémberedett kezé­ből a botot és... A következő pilla­natban már 0 is tapasztalhatta, hogy a víz még nem melegedett fel telje­sen. Most a fiú halászta ki a tökéle­tesen elázott Igazgatót. Ekkor szakadt el a zsinór ... Az amur pedig odaúszott egy nád­szigethez és enni kezdte az ízes, drá­ga, kincset érő, zsenge nádlevelet. G. T. 1 ■ BURGONYÁS-VAGDALT HAL Keverjünk össze 50 deka darált halhúst 30 deka főtt, áttört burgo­nyával, finomra vágott zöldpetre­zselyemmel, sóval, egy egész to­jással, borssal, ízlésnek megtelelő egyéb fűszerekkel. Még jobb, ha a tojásfehérjét kemény habbá verve keverjük a masszába. Vizes késsel hosszúkás szeleteket formázzunk, kenjük be olajjal, vagy fedjük be vékony vajszelettel és gríllben 12—15 percig süssük, közvetlenül fogyasztás előtt. Mikor kész, fog­piszkáló vagy kis villa segítségé­vel tálaljuk. Amennyiben önálló fogásként akarjuk felhasználni, akkor párolt zöldséget adjunk mel­lé. A vagdalt hal készítésénél na­gyon fontos, hogy a halhúst a szálkáktól gondosan megszabadít­suk. * ■ GOMBÁS GONGVOLT SULLŰ Válogassunk 4—5 centiméter át­mérőjű, ép fejű gombákat, tisztít­suk meg és a szárukat vegyük ki. Minden gombához készítsünk elő 4—5 centiméter széles és 13—15 centiméter hosszú , süllő- vagy egyéb fiiédarabokat. A gombákat olajozzuk be, szórjuk meg sóval, törött borssal,, s egyéb kedvelt tű­szerekkel, mustárral, piros arany­nyal, gulyáskrémmel, esetleg ket­chuppal. A fílédarabok bőrös ré­szét fordítsuk kifelé és fogjuk veie körbe a gombákat. A két végét tűzzük össze hústűvel, vagy fog­­piszkálóval. Kívül is olajozzuk be és a gríllben, rácson süssük 15 — 20 percig. Közben többször forgas­suk meg, hogy mindegyik oldala szépen piruljon. Melléje köreinek majonézes burgonyát tálaljunk. * я ha'lkrlm Egy doboz szardíniát összeke­verünk 25 deka juhtüróvaí, lö deka vajjal, reszelt vöröshagymával, esetleg smdlinggel. Sóval, pďos arannyal, késhegynyi pirospapriká­val, paardicsommal díszítjük Té­len boros teával ízletes vacsora, de szendt^icskrémriek is alkalmas. * ■ CITROMOS SZÄRNYASVAD LEVES Négy személyre számítva négy­négy megtisztított sárgarépát és febérgyökeret kockára vágunk. Szintén kockára aprítjuk két fá­cán, esetleg gyöngy tyúk lecsonto­zott húsát, s ezt kevés zsíron fé­lig megpároljuk. Ezután egy nagy fej vöröshagymát ráreszelünk, s a zöldséget puhára pároljuk. Ha el­készült, 1,5—2 liter vízzel felen­gedjük, felforraljuk és ízlés sze­rint a szokásos levesíüsZerekkel ízesítjük. Forráskor a habját leszed­jük, s a húst puhára főzzük. A zsírt leszedjük és egy pohár tej­fölt, valamint 3—4 tojás sárgájá­val kiverve beleöntük, cltremlével ízesítjük és jól elkavarjuk. A tálaló tálba személyenként 1—1 keményre főtt tojást kockára vágunk, mellé tesszük a főtt húst és a zöldséget, majd ráöntjük a kész, bekavart ragulevest, s ezt petrezselyemzölddel és vékony cit­romkarikákkal díszítjük. * ■ TOLTOTT NYÜLSZELETEK A mezei nyulat nyúzás után na­gyobb darabokra szeWe' páclében helyezzük el, majd a harmadik napon kicsontozzuk és a combot szeletekre vágjuk. A szeleteket megsózzuk, megborsozzuk és olaj­jal leöntve még egy napig állni hagyjuk. A hűtőbe tett belsőséget; májat, vesét, valamint a kisebb húsdarabokat ledaráljuk, vágott szalonnával összekeverjük, hozzá­adunk egy-két kanál zsemlyemor­­zsát, 2 egész tojást, majd fűsze­rezzük és citrommal ízesítjük. A szeleteket ezzel a készítménnyel megkenjük, összepödörjük, fogpisz­­kálóval összetűzzük, majd zsírun apróra vágott hagymán puhára pá­roljuk. Tálalás előtt tejfelt, mus­tárt és csipkéiét keverünk a lébe, s mégegyszer felforraljuk. * Vadászszemmel

Next

/
Thumbnails
Contents