Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-26 / 8. szám
2 SZABAD FöbDMÜVES, 1983. február 2BSZÓ VJ ETB ARATOK JUBILEUMA Február 22-én negyedszázados Jubileumot ült a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség. Küldetése már nevéből következik, megalakulása pedig két elődszervezet — a Szovjetbarátok Szövetségének és a Társaság a gazdasági és kulturális közeledésért az áj Oroszországgal hagyományaira épült. Az utóbbi 1924-ben, a Szovjetbarátok Szövetsége 1931-ben bontogatta szárnyalt. A Társaság lelke és szervezője Zdenék Nejedlý, akit kulturális és művészeti életünk mintegy 50 kiválósága követett. A Szovjetbarátok Szövetségének ügyét a párt kezdeményezésére felkarolták a kommunisták. Igen nagy szerepet játszott a Szovjetuniót propagáló szervezetekben dr. Ivan Sekanina, a kommunista író. A burzsoá hatóságok lépten-nyomon gáncsolták e szervezeteket, új szervezeti szabályok kidolgozása és követelése elmén gyakran betiltották tevékenységüket. A burzsoázia kormánya még az ártatlan kulturális együttműködéstől Is vlszolygott, sőt egyenesen félt. A fasizmus előretörésének időszakában e szervezeteket tiltották be az elsők között. Más körülmények között bontakoztatták ki tevékenységüket e szervezetek a felszabadulás után. Felszabadítónk és barátunk történelmének, politikai, építési és kulturális sikereinek propagálása, tapasztalatainak gyakorlati alkalmazása az 1945. február 22-én egyesített két szervezet — a Csehszlovák—Szovjet Barátság Szövetsége tevékenységének alfája és ómegája. Ez ma is — megváltozott műszaki fejlődési feltételek között. A Csehszlovák—Szovjet barátság, melynek ápolása a szervezet fő feladata, olyan erő, amellyel a szocializmus ellenségei is tisztában vannak. A hatvanas évek végének válságos Időszakában támadásuk erős éle a szovjetbarátok szervezete ellen irányult, mert ide tömörültek a Szovjetunió összes hű barátai, a szocializmus ügyének igaz harcosai. Az ellenforradalmi kísérlet meghiúsítása, az ország helyzetének stabilizálódása után a CSSZBSZ megerősödve ismét átvette a Nemzeti Front egyik támpillérének szerepét. Közvetíti népeink konkrét baráti kapcsolatait, a gyakorlati tapasztalatátadást, propagálja nagy szövetségesünk és példaképünk békepolitikáját, megismertet minden újjal, ami a szovjetországban születik. Olyan erőt képvisel, mely két és fél milliós bázissal szocialista hazánk bel- és külpolitikai társadalmi céljai elérésének tömegbázisát alkotja. (L) M árcius 2-án arra emlékezünk, hogy az űrhajózás krónikája szerint Alekszej Gnbarev szovjet űrhajós pilóta társaságában a Szojuz-28 űrhajóban a kozmoszba emelkedett Vadimfr Remek csehszlovák százados, űrrepülő pilóta. Az űrhajó összekapcsolódott a SzalJut-6 — Szojuz-27 űrkomplexummal, űrhajósunk látogatást tett a SzalJut-6 űrállomáson. Hazánk képviselőjének részvétele a szovjet űrhajózásban szervesen illeszkedik abba a programba, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája már 1966-ban Interkozmosz néven dolgozott ki, hogy ennek révén lehetővé váljék a szocialista országok részvétele a világűrkutatásban. Ez egyúttal ésszerűsítette az űrkutatást. Csehszlovákia nemcsak kiképzett űrhajóssal képviseltette magát a program megvalósításában, hanem teljes mértékben bekapcsolódott a tudományos kutatásokba Is. így az Interkoz-Visszhangunk a világűrben mosz első nemzedékű mesterséges holdjaival végzett kutatásokba. Kiemelendő az első csehszlovák mesterséges bolygó, a Magion felbocsátása, mely a magnetoszféra és az Ionoszféra tanulmányozására szolgált. A hazai tudománynak nagy része volt az Interkozmosz keretében kifejlesztett több mint kétszáz új tudományos berendezés, készülék létrehozásában is. Gubarev és Remek munkaprogramja közös tudományos-műszaki kutatásból állt, például a moszätokkal végzett Chlorella kísérlet, valamint a súlytalansági állapotban készített anyagmintákkal végzett Morava kísérlet komplexumaiból. Az Interkozmosz űrrepülési kísérleteiben azóta már valamennyi szocialista ország képyvlselője részt vett, sőt a francia Jean-Loup Chrétien felszállása után India képviselője is szorgalmasan készül a közös űrrepülésre, ami szintén a Szovjetunió tudományos internacionalizmusának egyik megnyilvánulása. ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ * ❖ ❖ * ❖ *> ❖ ❖ * ❖ ♦2* *!* Felkészültség és alkotó részvétel A mezőgazdasági nagyüzemek pártszervezetei az év eleji értékelő taggyűléseken mérlegelik tavalyi politikai tevékenységüket, s egy egész esztendőre előretekintve körvonalazzák feladataikat. A vizsgálódás mindkét irányban a pártmunka átfogó, tehát csaknem minden területére kiterjedő elemzését célozza: ez az, ami a többi, évközi egy-egy vagy csak néhány kérdéssel foglalkozó taggyűlések sorából kiemeli az év eleji beszámolókat. Parancsoló szükségszerűség, hogy a mostani taggyűléseken elhangzó és megvitatandó beszámolókban, a rájuk alapuló cselekvési programokban és munkatervekben a legtöbb helyen a gazdasági munkán legyen a fő hangsúly. Ebben a szellemben tanácskozott a dercslkal (Jurováj Barátság Efsz 178 kommunistája is. A beszámoló és az azt követő vita előterében gazdaságpolitikai kérdések álltak. Elsősorban a XVI. pártkongresszus határozatainak valóra váltásáért, a 7. ötéves terv végrehajtásáért folytatott helyi erőfeszítések eredményeit és tanulságait elemezték. Az értékelő taggyűlés talán legszembetűnőbb vonása az volt, hogy ebben a pártszervezetben is javult a kollektív munka. Pontosabban fogalmazva, már a taggyűlés előkészítésekor nagy energiát összpontosítottak arra, hogy szót váltsanak és szót értsenek a párt tagjaival; személyenként, külön-külön, és a pártalapszervezetekben is mérlegelték a kommunisták munkáját, politikai helytállását, de közös törekvéseik, erőfeszítéseik kedvező és kedvezőtlen tapasztalatait is. Ily módon az egyes párttagoknak az alapszervezet és a szövetkezet gazdasági, politikai és ideológiai életéről alkotott véleménye bekerült a beszámolóba csakúgy, mint a saját tevékenységükről alkotott értékelésük. A szövetkezet kiváló gazdasági eredményei azt bizonyítják, hogy az üzemi pártszervezet kommunistái megértették a bonyolult nemzetközi helyzetet, benne a tőkés világgazdaság mind Jobban elmélyülő válságának gazdasági életünkre gyakorolt hatását, s a továbbfejlődésünk érdekében hozott szigorúbb intézkedéseket cselekvő egyetértéssel fogadták. Az Igényes feladatok vállalása, a szocialista verseny meghatározó Jellege, a szocialista közszellem és munkaerkölcs elmélyülése, a marxista-leninista ideológia tudományos megismerésének igénye, a párttagok szervező és munkára mozgósító ereje azt bizonyltja, hogy helyesen megfogalmazott párt- és társadalmi céljaink ebben a szövetkezetben is mozgósltólag hatottak. Ezekkel a pozitívumokkal találkoztunk elemzéseik alkalmával, de ugyanakkor figyeltünk arra is, hogy az ilyen Jellegű eredmények mellett számottevően növekedett a helyi kommunisták politikai érzékenysége is. Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a munka hatékonyságát és minőségét érintő bírálatok, az ideológiai és politikai fogyatékosságokkal szémbenl tenni kész türelmetlenség nem a „kívülállók“ véleménye, hanem a pártalapszervezetekben, valamint a párttagság között folyó alkotó vita keretében fogalmazódtak meg. Örömteli, hogy tudati állapotuk egyik legfontosabb jellemzője az, hogy a véleményalkotásnál a segíteni akarás, az aktivitás erősítésének szándéka dominál. — Az a bizonyos, méltán és sokat emlegetett cselekvési egység nem valami gépies egyhangúságot kíván és feltételez, hanem sokkal többet, emberibbet: az összehangolt együttműködés képességét, a tennlakarás szenvedélyét; a saját tennivalót és legjobb módját mindig megtaláló, a feladatnak szinte elébe menő önálló leleményt. A párttagság számára tehát a határozatok fegyelmezett végrehajtása több annál, mint a parancs teljesítése. Tudatos meggyőződésen alapuló végrehajtás ez, amelyet akaratával, módszerével, de még jellemével Is gazdagíthat mindenki, aki ezt a feladatot vállalta — hangsúlyozta Szakáll Lajos, az üzemi pártszervezet elnöke. A kommunista fegyelem tehát nem holmi egyoldalú alkalmazkodás vagy passzív engedelmesség, hanem tudatos meggyőződésen alapuló önként vállalt, a cselekvést belülről vezérlő fegyelem. A Barátság Efsz-ben tevékenykedő kommunisták többségére az osztályöntudat magas foka, a politika alakításában, s annak végrehajtásában való tudatos részvétel a Jellemző. A párttagság eszmei-politikai felkészültségének differenciáltsága, a fel-fel bukkanó közömbösség, felelőtlenség, a propagandamunka hézagai, valamint a bírálat és az önblrálat hiánya viszont arra utal, hogy a tiszteletet parancsoló eredmények mellett problémákkal Is találkoztunk. A konkrét teendők kimunkálása — a központi döntések figyelembevételével — a Jövő feladata, de szeretnénk hangsúlyozni, hogy a gondokat, amelyekkel szembenéznek, elsősorban néhány alapszervezet eszmei, Ideológiai nevelő munkája bírálataként Is kell értelmezni. Meggyőződésünk, hogy a Jövőben az eddigieknél sokkal tudatosabban kell törekedniük a párttagság — főleg a tagjelöltek — képzésére és továbbképzésére. Elsősorban arra gondolunk, hogy nemcsak a napi feladatok politikai magyarázatot kell továbbra is érthetően közreadniuk, hanem a párttagsággal szélesebb körben kell megismertetniük a marxizmus-leninizmus alapvető tanításait. Ez nem mond ellent annak, hogy — eddigi tapasztalataik szerint — a leghatékonyabb tudatformáló erő a gyakorlat. Éppen ez a felismerés vezessen arra az elhatározásra, hogy a Jövőben szélesebb körben, kifejezetten gyakorlati „harci" feladatokkal bízzák meg párttagjaikat a gazdasági eredmények további Javítása, s a rejtett tartalékok feltárása érdekében. A Jövőben tovább kell növelniük az alapszervezetekben folyó pártmunka hatékonyságát, mert mindaz, ami az alapszervezetben történik, az kisugárzik az adott munkahelyre. Ha a párttagok az alapszervezetben következetesen megtartják a pártélet ridrmáit, ha állandóan érvényesül a pártdemokrácia, akkor erősödik a munkahelyi, az üzemi demokrácia is. Ha a párttagok a taggyűlésen, a nyilvánosság előtt mondják el észrevételeiket, amikor kell, mernek bírálni, s ezt a bátorságukat a munkahelyükön sem veszítik el, akkor példájuk a többieket, s a pártonklvülieket is serkenti. Ellenkező esetben, hamar kész a hallgatásra, a közömbösségre, az alibizmusra a magyarázat: „A párttagok sem szóltak ... “ A Barátság Efsz-ben az összeforrottság, a kölcsönös bizalom, a tettekben megnyilvánuló politikai egyetértés volt eddig is a fundamentuma a pártmunka eredményességének. Mintegy tükörként tartva maguk elé, ezen a taggyűlésen is önállóan, felkészülve, alkotó módon -értékelték eredményeiket és gondjaikat, s Jelölték meg céljaik megvalósulását leghatékonyabban előmozdító konkrét tennivalóikat. A további eredményeknek — az értékelő taggyűlésen feltárt hiányosságok küszöbölésével — egész évben töretlen folyamatossággal’ kell megmutatkozniuk, mégpedig tettekben, kommunista helytállásban és példamutatásban, az igényes feladatok megoldásában. CSIBA LÄSZL0 Ülésezett az SZNT mezőgazdasági bizottsága A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága a múlt héten megtartott 14. ülésén, az élelmiszeripari terqjékek minőségének Javításával és gyártmányfejlesztésével foglakozott. Megállapították, hogy a kívánt szint elérése az élelmiszeripar anyagi-műszaki alapjának fejlesztésén, a mezőgazdasági nyersanyagok minőségén és a technológiai fegyelem betartásán múlik. A bizottság értékelte továbbá a közös mezőgazdasági vállalatok eddigi tevékenységét és továbbfejlesztésük lehetőségét, s napirendre került a tavaszi munkák politikai és szervezési tervének, valamint az anyagi műszaki felkészültség helyzetének a megvitatása is. —kim — ❖ ❖ ❖ * ❖ ❖ ❖ ❖ ♦I« ❖ ♦5* *!♦ ❖ ❖ ❖ ❖ Л ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ♦ÍS * ♦!» Ez történt Februárban ESEMENtfEK krónikája Harmincöt évvel ezelőtt erősítette meg hazánk dolgozó népe a felszabadulás folytán kivívott népi hatalmát, hiúsította meg a burzsoázia ellenforadalml összeesküvését, s a hatalmi kérdés eldöntésével egyidejűleg szilárdan irányt sadalmi-gazdasági fejlődésének. Az jük tel a nagy osztályösszecsapás Február 10-én a Nemzeti Front kormánya az állami és közalkalmazottak fizetésrendezéséről tárgyalt. Ezen a jobboldali szociáldemokrata Majer élelmezésügyi javaslatát fogadták el, amely a magasabb kategóriájú alkalmazottakat helyezte előnybe, s elutasították a pénzügyminiszter Javaslatát, amelyet a Szakszervezetek Központi Tanácsa Is támogatott. Antonin Zápotocký, az SZKT elnöke kijelentette, hogy az elfogadott Javaslat inflációs veszélyt Jelent, s az állami és közalkalmazottak kérdését a többi gazdasági problémával egyetemben kell megoldani. Február 12-én az SZKT Elnöksége bejelentette, hogy február 22- re összehívta az üzemi tanácsok és a szakszervezetek küldötteinekkongresszusát. Február 13-án a kormány szokásos ülésén megvitatták a nemzeti biztosítási törvény tervezetét. A nemzeti szocialista párti miniszterek azonban klkényszerltették, hogy tárgyaljanak a nemzetbiztonsági testületet érintő belügyminisztériumi Intézkedésekről azzal kapcsolatban, hogy ennek országos parancsnoka a kormány tudta nélkül nyolc parancsnokot helyezett át. A kormány az Illetékes miniszter távollétében szoros szótöbbséggel a parancs végrehajtását felfüggesztette. Nősek kommunista belügyminiszter a döntést nem hajtotta végre, mert ez korlátozta volna a törvényben kijelölt hatáskörét. A reakciós miniszterek ugyanis a kommunisták vezette minisztériumok hatáskörének megnyirbálására törekedtek. Február 16-án Zenki, Ripke, Drtlna, Krajina, Stránský nemzeti szocialista vezetők összebeszéltek, hogy még mielőtt az üzemi tanácsok kongresszusa előterjesztené további államosítási követelését, előbb lemondanak, s ezzel felborítják a Nemzeti Front kormányát. Az államosítást ugyanis nem fogadhatták el, viszont ezzel feltárták volna reakciós szándékaikat. Ugyanakkor a földművesbizottságok elnökei február 28-ra és 29- re a prágai Szláv Házban összehívták a földmüvesbizottságok kongresszusát, hogy állást foglaljanak a készülő mezőgazdasági törvényekkel kapcsolatban. Február 17-én a kormány szokásos ülésén a nemzeti szocialista és néppárti miniszterek a szlovák demokrata pártiak támogatásával az előző kormányhatározat alapján szorgalmazták a nemzetbiztonsági testület személyi kérdéseinek megvitatását. Gottwald miniszterelnök a délutáni órákban azzal zárta be az ülést, hogy 20-ra újra összehívja a kormányt. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége 18 órakor összeült, sokoldalúan megvitatta a helyzetet. A helyzettel kapcsolatos első februári állásfoglalásában leleplezte a reakció terveit, azt, hogy még a választások előtt lehetetlenné tegye a kormányt és kormányválságot idézzen elő, ami hivatalnok kormány kinevezését vonná maga után. Az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksége kiáltványt adott ki: „A nép felsorakozása meghiúsítja a reakciós terveket“. Az esti órákban a prágai Népházban a CSKP kétezer funkcionáriusának városi aktlvaülésén tájékoztattak a komoly politikai helyzetről és éberségre szólítottak fel. Február 20-án a rendkívüli kormányülésén Nősek belügyminiszter magyarázatot akart adni a nyolc nemzetbiztonsági tiszt áthelyezéséről, de a nemzeti szocialista, néppárti és demokrata párti miniszterek közölték Gottwald miniszterelnökkel, hogy a tisztek visszahelyezéséig nem vesznek részt a kormány ülésén. Délben a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége megvitatta, milyen álláspontra helyezkedjék a reakció nyílt kormányellenes őszszeesküvésével kapcsolatban. 16 óra előtt a nemzeti szocíaltssxabott ax ország politikai és táralábbiakban vázlatosan elevenítnapjainak történetét. ta miniszterek benyújtották lemondásukat Beneš köztársasági elnöknek. 18 órakor Gottwald miniszterelnök közölte Beneš köztársasági elnökkkel, hogy az említett pártok minisztereinek hibájából elmaradt a kormánygyülés, s kifejtette a CSKP Központi Bizottságának állásfoglalását a kormányválság megoldásával kapcsolatban. 18 óra 40 perckor a szlovákiai demokrata párti miniszterek lemondtak. Példájukat később a néppárti miniszterek követték. Mivel 26 miniszter közül csak tizenkettő, kisebbség adta be lemondását, a törvényes előírások értelmében a kormányt nem lehetett feloszlatni. 19.15 órakor a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksége kiadta második állásfoglalását a kialakult helyzettel kapcsolatban. Bejelentette, hogy a három politikai párt reakciós vezetősége kívül helyezte magát a Nemzeti Fronton, így kirekesztette magát a politikai életből. A Gottwald-kormány mint egész nem mond le, sőt támogatására szólítja fel az egész népet. A párt elnöksége február 21-én délelőtt tömegtüntetést rendezett a prágai Öváros téren. Február 21-én a hatalmas népgyűlésen Klement Gottwald előterjesztete javaslatát a kormányválság megoldására. A reakciós miniszterek nem térhetnek vissza a kormányba, kommunistákkal és más haladó politikusokkal kell őket felváltani. A Nemzeti Frontakcióbizottságainak megalakítására, az üzemek, hivatalok, a politikai és tömegszervezetek megtisztítására szólította fel a dolgozókat. Hasonló tömeggyűlések zajlottak le más városokban is. Beneš elnököt felszólították a reakciós miniszterek lemondásának elfogadására. Gustáv Husák elvtárs, a Megbízottak Testületének elnöke levélben figyelmeztette a Demokrata Párt képviselőit, hogy minisztereik lemondása az ő lemondásukat is jelenti. Bratislavában tömeggyűlésen fejezték ki: „Szlovákia a reakciós miniszterek nélküli Gottwaldkormőny mellett van.“ Február 22-én összeült az üzemi tanácsok és szakszervezetek kongreszusa, a küldöttek követelték a több mint 50 alkalmazottat foglalkoztató üzemek államosítását, új alkotmány törvénybe iktatását, a közalkalmazottak Ideiglenes fizetésrendezését a szakszervezetek javaslata értelmében és a nemzeti biztosításra vonatkozó törvény jóváhagyásút. A követelések támogatására egyórás általános sztrájkot hirdettek. Az éberség légkörében permanens tanácskozásokat tartottak a pártszervezetek. Megalakult a népi milícia. A reakciós pártok kártevő csoportúkat szerveztek, tevékenységük megakadályozására Intézkedések történtek. Február 25-én Klement Gottwald más pártvezetőkkel Igyekezett rávenni Beneš elnököt a reakciós miniszterek lemondásának elfogadására, de Beneš még szabódott. A megűjhodó Nemzeti Front tömeggyűlést hívott össze a Vencel térre; a várDÓI érkező Gottwaldot 250 ezer fónyl tömeg fogadta és támogatta a kommunisták követelését. Beneš végre 16.30 órakor elfogadta a kommunisták javaslatát. A hírt 17 órakor Klement Gottwald Jelentette be a Vencel téren összegyűlt tömegeknek. A népi mlllcta 21 órakor ünnepélyesen felvonult. Győzött a népakarat. A következő napok eseményei: a megújhodott Nemzeti Front kormányának eskütétele, a földművesbizottságok országos kongreszusa. így Indultunk el azon az úton, amely a mai szocialista jelenhez vezetett, biztosította hazánk szocialista fejlődését, szoros baráti és szövetséges! kapcsolatát a Szovjetunióval és a többi népi demokratikus országgal.
