Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-19 / 7. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1983. február 19. 4 VADÄSZAT -ф- VADÁSZAT + VADÄSZAT + VADÄSZAT + VADÄSZAT + VADÄSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT + VADÁSZAT 4- VADÁSZAT + A fegyelem eredménye Hajdanában a vadászat az emberek élet­fenntartásának fontos tartozéka, volt, ma­napság viszont nemes kedvtelés a Javából. Szükségszerű tehát, hogy az ember állan­dóan gondoskodjon a mezőkön és az er­dőkben élő állomány egyensúlyban tartásá­ról. Az ezzel kapcsolatos feladatok az északi körzetekben persze részben az erdő­­gazdasági üzemekre, részben pedig a va­dásztársaságokra hárul. A námsstovői vadásztársaság oszlopos tagja Miruslav Chlnpáiíek arról tájékozta­tott, hogy ennek a szervezetnek ma 42 tagja van, s összesen 6200 hektáron (213 hektár erdő) gazdálkodik. A vadászterü­let törzsállományát 35 szarvas, 50 vaddisz­nó, számtalan őz, s jó néhány nyúl képezi. Rendkívül fontosnak tartják az állomány óvását, mert a területen gyakori a nemes vadat szüntelenül zaklató kártevő, ragadozó. A korán lehullott hó a vadászokat arra figyelmeztette, hogy gondoskodjanak a téii ételeit) pótlásáról. A siker érdekében a va­dászterületet 12 szakaszra osztották. Egy­­egy szakaszt 3—4 vadászra bíztak. Ezek gondoskodnak az ételem kiszállításáról, al­kalmas elhelyezéséről, s az állomány védel­méről. A csoportok vezetői srsraélyesan felelősek az etetők és a sózők rendszeres feltöltéséért. Tenyésztőben minden szakasznak ötszáz hektárnyi vadföldje van. Annak gondozása természetesen a kis csoportokra hárul. Nyáron kerítéssel védik a vadföldeket, mert elegendő táplálékra lel a vad a tere­pen, ősszel viszont a bekerített'vádföldeket helyenként szabaddá teszjk, hogy a vad be­járhasson. Ezzel tulajdonképpen megakadá­lyozzák, hogy az állomány kárt tegyen a mezőgazdasági kultúrákban. Minden évben arra törekednék, hogy elegendő tömegtakarmányt tartalékoljanak télre a vadnak. Az eleséget főleg a Vadász­­társaság részére kijelölt területekről tár­sadalmi munkában gyűjtik be. Mintegy két tonna hulladék seemeéterményt, és 530 kiló sót tartalékoltak télre. Sok erdei gyümöl­csöt készítettek be. A szakaszok felügyele­tével megbízott csoportok a nagy takar­mánytárolók feltöltéséről is gondoskodnak. A vadászterületen 3 ilyen tárolót létesítet­tek. Az állatállomány életfeltételeinek Javítá­sa céljából a vadásztársaság tagjai gyak­ran segítenek az erdőgazdaságnak a facse­meték ültetésében vagy a környező mező­­gazdasági üzemeknek a teendők végzésé­ben. A námestovőt vadásztársaság tagjai önként vállalták, hogy személyenként 16 órát dolgoznak a mezőgazdasági akciókban. A vadászterület középpontján önsegélyes alapon takaros vadászházat épftettek. Ott tartják az értekezleteket. Gondoskodtak ró­la, hogy az építés során kárt ne tegyenek a környezetben. A 16 ágyas tágas helyiség­ből állő vadászház fontos küldetést tölt be a szervezeti életben. Az önsegélyes akció keretében a múlt esztendőben lövőidét Is létesítettek, hogy tovább tökéletesíthessék a lövészet mester­ségét. Oktatási célból évente vadászati té­májú előadásokat szerveznek. Ezek részben a gyakorló vadászok, részben pedig a fiata­lok Ismereteinek a gyarapítását szolgálják. A námestovót alapiskolában két szakkört szerveztek. Tagjaik aktívan segítik a vadá­szokat a természet és vadvédelmi teendők ellátásában. A gyerekek részt vesznek a le­kaszált fű szárításában és bekészítésében is. A vadászok a gyerekeket a munkáért úgy jutalmazzák, hogy évente több mint egy hétig a vadászházban nyaralhatnak. Gon­doskodnak teljes ellátásukról és gyakorlati oktatásukról. A sokéves tapasztalatokkal rendelkező vadászok társaságában a gyerekek megis­merik az erdő életközösségét, a természet, s az életkörnyezet védelmének szükségsze­rűségét. A tulajdonukban lévő trófeákat gyakran bemutatják a kiállításokon, ahol Jutalomban részesülnek. A kiállítások neve­lő hatással is bírnak. A személyekre méretezett feladatok tel­jesítését pontozzák, s a taggyűlés határo­zatai értelmében azoknak, akik nem telje­sítik a feladatokat, tehát nem érték el a megszabott pontszámot, a különbözet ter­jedelmében pénzben kell befizetni a „tar­tozást“. Ha viszont egy-egy vadász több pontot ér el a szükségesnél, azt pénzjuta­lomban részesítik. Az értékelő bizottságot a vezetőségből és a tagságból választották meg. L. M. I 1 s : inii'! : ; -:.:й Télre fordult az idő, és vele esedékessé vált a vadász egyik legfontosabb védelmi teendője: a vad téli etetése. Ma már sen­ki sem vitatja, hogy télen a vad minden vadászterületen rászo­rul az éleiempótiásra, a termé­szetben fellelhető táplálék ki­egészítésére annyival, amennyi az a létfenntartáshoz szüksé­ges. Hogy ez mennyi, ahhoz tudnunk kell — legalább hoz­závetőleges pontossággal —. milyen vadból, mekkora törzs­állomány él a vadászterületen, és ezeknek egyedenként meny­nyi a napi létfenntartó szük­séglete. Ha ezt tudjuk, akkor már könnyen kiszámíthatjuk: apró és nagyvadimknak mennyi takarmányra van szüksége a télen ahhoz, hogy azt sikeresen átvészelje. Azzal is tisztába kell lennünk, hogy ebből a vad mennyit talál meg a természet­ben. Mindezeket ismerve szin­te magától adódnak a számok, hogy a tél során hol, miből mennyit keli pótolnunk ahhoz, hogy a törzsállományt átsegít­sük a tél nehézségein. Lássuk tehát, hogy melyik vad mennyi élelmet igényel na­ponta. A szarvas 7—8 kiló szá­las és szemes takarmányt, s eh­hez 8—10 liter vizet tartalmazó más eleséget (például répát, káposztát, szilázst stb.), míg a dámnak 4—5 kiló szemes, szá­las és 6—7 liter vizet tartalma­zó lédús eleségre van szüksé­ge. Ezzel, szemben az őz beéri 2—3 kiló szálassal, szemessel és 4—5 liter vizet tartalmazó más ételemmel. Ezen kívül cél­szerű még nagyvadunk téli ele­­ségét kiegészítő takarmányké­szítményekkel is gazdagítani. Egyrészt szemcsés ásványi ke­verékkel, melyet a tél végén is fenntartott sózókon nyújtunk vadunknak, 6 százalék só és 34 százalék premix keverék arány­ban. Másik formája a granulált prsmix, amit a szemes takar­mányokhoz keverünk 4 száza­lékos arányban. Apróvadjaink közül a fácán­nak és a fogolynak a napi 6—8 dekagramm magtakarmány (ocsu. kukorica, kombájnsze­mét stb.) mellett feltétlenül nyújtsunk vitamindús zöldet, valamint az emésztéshez szük­séges kavicsos homokot is, amihez a hóban lefagyott tere­pen nehezen juthat hozzá. A napi 20—30 dekagramm takarmányt igénylő mezei nyúl élelempótlásánál legfontosabb a szálas takarmány, melyet le­vert karó tetejére készített kampókra akasztunk. Gondol­junk mindig az esetleges hó magasságával is, nehogy a ta­karmányt a nyálak betapossák a hóba, s ürülékükkel és vize­letükkel szennyezzék, mert így ehetetlenné válik. Fontos még a téli etetésnél, hogy az apróvad számára he­tenként egyszer — esetleg két­szer — a nagyvad számára az etető befogadóképeségétől füg­gően pedig ritkábban vigyünk ki eleséget, mindig ügyelve ar­ra, hogy vadunk soha ne talál­ja üresen az etetőt. A megron­gálódott vagy behavazott etetőt hozzuk rendbe, hogy a vad ete­tésében ne legyen fennakadás. Az emberi és az állati kártétel megelőzésére fordítsunk külö­nös gondot az etetőknél, mert itt fordulhat elő a legnagyobb veszteség vadállományunkban. —bj— x _________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ « lORGÁSZAT állORGÁSZAT Я HORGÁSZAT И HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT ■ HORGÁSZAT 9 HORGÁSZAT ^ HORGÁSZAT 9 HORGÁSZÁT В HORGÁSZAT Я Az SZHSZ diószegi (Sládko­vičovo) alapszervezeíének év­záró taggyűlésén értékelték a •műit év eredményeit. Részt vett a tanácskozáson a galántai vá­rosi szervezet négytagú kül­döttsége, élén Rozs Ír Tibor el­nökkel. Kiss István a diószegi alapszervezet elnöke a beszá­molóban felvázolta a múlt év sikereit és hiányosságait. Az alapszervezet 167 férfi, 6 nő, 14 fiatal, 58 pionír és 22 nyugdíjas tagbői áll. A múlt év eredményei között említhető a májusban szervezett halfogö verseny. A 240 versenyző ösz­­szesen 59 pontyot fogott. Az első helyezést a versenyen László Marian szerezte meg. Az elnök megemlítette azt is, hogy tovább folytatták a hor­gászház átalakítását. Elégedet­lenségét fejezte ki viszont amiatt, hogy a munka vontatot­tan, gyenge ütemben folyt. Nem végezték el eléggé rugalmasan a tervezett feladatokat. A hor­gászház klubhelyisége nincs kellőképpen kihasználva. Rész­ben ez a foghíjas felszerelés következménye. Nincsenek szak könyveik, de tévé készülék sincs a klubhelyiségben. Elhanyagolták az ifjú horgá­szok oktatását, vagyis a pionír­házzal való jő együttműködést. Sikernek számit viszont, hogy a tagok a múlt évben a hairs tavak környékének a rendben­­tartesánál, í> kultúrház építésé női, a mezőgazdasági üzemek s a Nemzeti Front által szerve zett munkálatokban 1282 órát dolgoztak le társadalmi mun kában. A téli időszakban rendszere sen lékelték a befagyott ta>’a kát és etették a halakat. A haJőiők gvakori ellenőrzések kel meggátolták a szabálysér­,:;r tér elharapődzását. Gondoskod­tak róla, hogy egy-egy vétkes elnyerje a méltó büntetést, jő eredményt értek el a vincehází erdő közelében levő tó halasi­­tásában Is. A múlt év eredmé­nyeit méltató beszámoló el­hangzása után az elnök Ismer­tette az idei terveket. Ismét megszervezik tavasszal a hal­fogó versenyt. Az elnök arra kérte a tagokat, hogy szemé­lyenként öt órát dolgozzanak le a társadalmi akciókban. Se­gítsenek a horgászház korsze­rűsítési munkálatában, a halas­tavak környékének tisztán tar­tásában, a konzervgyári csúcs­­munkáknál stb. Az idén két szakelőadást szerveznek. Ezek­re két sporthorgászt meghív­nak. Cjdonságként említhető, hogy az idén versenyképes horgász­csapattal beneveznek a járási ligába. Felszerelik a klubhelyi­séget, s a későbbiek során évente bat hónapon keresztül üzemeltetik. Kis elvtárs hang­súlyozta, hogy az utánpótlás nevelését, vagyis a pionírokkal való foglalkozást minél előbb megfelelő színvonalra kell emelni. A vitában többek között Ro­zsár elvtárs, a galántai városi szervezet elnöke is felszólalt. Köszönetét mondott azoknak, akik aktívan tevékenykedtek, s arra kérte a tagokat, hogy a jövőben nagyobb akarattal vegyenek részt a feladatok el­végzésében. A szervezet veze­tősége megjutalmazta a legak­tívabb tagokat, s a tagság meg­választotta az SZHSZ városi konferenciájára a küldötteket. —nm.— Tanácskoztak a sporthorgászok Ä Nemzeti Front társadal­mi szervezetei ‘ rendsze­rint a téli hénapokb n tartják évzáró közgyűléseiket. Az SZHSZ alapszervezetei is ezekben a hetekben mérlegel­ték az elmúlt évi tevékenysé­güket, tűzték ki a rövidebb hosszabb távlatokra szóló fel adatokat. , Bratislavában az első város­­kerület négy alapszervezetéberi több mint hatszáz sporthor­gász tömörül. A négyes számú részlegszervezet tagsága a kö­zelmúltban tartotta évzáró köz­gyűlését. Viktor Medek, az el nökl beszámolóban értékelte a tavalyi eredményeket, s bírá­­lóan szólt a hiányosságokról. A főváros szívében levő rész­legszervezet tagjainak jelentős hányada veterán horgász, de rendszeresen kérik a felvételt a fiatalabb nemzedékből szár­mazók, sőt ( Jinhat nő tagjuk Is van. Mint sok mást, a hor­gászatot ts tanulni kell. Van aki az apjától, nagyapjától sa­játítja el a halfogás mesterfo­gásait, van aki a „terepen“ a horgásztársaktól szerzi meg a hasznos tudnivalókat. Sokan el­járnak az előadásokra, de a szakfolyóiratokból Is gazdag ismeréteket merítenek, A szer­vezet vezetőségének fontos fel­adata az új tagok oktatása. Gondoskodnak a horgászat lránt érdeklődő gyerekek sokrétű oktatásáról, vagyis az utánpót lás neveléséről. Az eltelt idő­szakban több kulturális ren­dezvényt szerveztek, de társ­rendezőként ts helytálltak. A részlegszervezet tagjai a tavak környékének tisztántar­tásáért a múlt évben több mint 700 órát dolgoztak le társadal­mi akciókban. Ez nem is sok a 14ö sporthorgász részéről. Az elnök ezért bírálta az egyes tagok magatartását, . akik in­kább befizetik az óránkénti 12 koronát a szervezet pénztárába, mintsem részt vennének a ter­vezett .mupkákban. Nem a ta­goktól begyűjtött pénzösszeg a lényeges, hanem Inkább a kör­nyezetvédelem, a Vizek tiszta­sága, a halak megőrzése stb. Sajnos még mindig akadnak olyan horgászok, akik nem tartják be az írott és íratlan szabályokat, a méreten aluli halakat nem dobják vissza, a tőparton rendetlenséget hagy­nak maguk után. A Vaskutacska környékén levő tavakban már február kö­zepén megkezdték a tavaszi rendteremtést. Május elejéig szombatokon és vasárnapokon mindenkinek lehetőséget ad­nak. hogy részt vegyen a vál­lalt társadalmi akcióban. Néhányan felszólaltak a vi­tában, s' rámutattak egyesek közömbösségének az okára, szóltak a tájékoztatás foghíjas­­ságáról, a horgászatot gátló tényezőkről. Milan Žigmund, a városkör­zeti bizottság küldötte válaszolt a vitában felszólalóknak, és be­szélt a szövetség további el­képzeléseiről Is. Szerinte a tájékozatlanság sokszor egyes tagok nemtörő­dömségéből ered. Az országos lapokban közölt tájékoztatók mellett az SZHSZ bratislavai városi szervezete negyedéven­ként kiadja a saját közlönyét, s abban a horgászok minden rendelkezést, felhívást megia láthatnak. Többen nem tudják például, hogy más országré­szekben, kerületekben mennyit kell fizetni a vendég-jegyért, holott a közlönyben már írtak erről is. Persze a szóbeli infor­máció még nagyobb hatású le­hetne, ha, a tagok rendszere­sen járnának a gyűlésekre. Az évzáró tanácskozáson sem vett részt a tagok jó része, holott az alapszabályok értelmében ez mindenkinek becsületbeli kö­telessége. Bratislavában több mint hatezer ember hódol a horgászat nemes szenvedélyé­nek. Köztük kiemelkedő sze­mélyiségek ts vannak. Ez -per­sze senkit nem mentesít. Min­denkire egyformán kötelezők az alapszabályok, jő, ha időn­ként megvitatják a jog és köte­lesség körüli problémákat és teendőket. A közlönyt Ingyen küldik a tagoknak, hogy min­denki rendszeresen elolvas­hassa. A horgászoknak Is meg kell érteniük, hogy akadnak olyan helyek, mint például az Arany­homok, ahol fő cél a dolgozók ezreinek az üdülése, sportolása. Itt bizony nem várhat senki nyugodt horgászatot. Elvárható viszont, hogy a védett területe­ken levő tavak és patakok vé­delme telett erélyesebben őr­ködjenek a horgászok. Nem jő horgász az, aki csak a horog végén fickándozó halat látja, s elfelejti az ezzel Járó köte­lességeket. A hallgatagnak ismert hor­gászok tanácskozása tehát nem is volt csöndes Érvek, ellen­érvek és elgondolások bonta­koztak ki, a szó fegyverét bátran használták, a horgászat tisztaságáért, a kit'"TM;« célok valóra váltásáért TŰ1H UEZSÜ

Next

/
Thumbnails
Contents