Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-19 / 7. szám
i 6 SZABAD FÖLDMŰVES 1933. február 19. Kulturális élet egy mezőgazdasági iskolában Rendezgetem jegyzeteimet, amelyeket néhány nappal korábban, a köztudatban még ma is inkább „gadócl“ként élő Komáromi (Komárno) Mező gazdasági Szakközépiskolában tett látogatásom alkalmával készítettem. A község immár Komárom része, „városi“ lett tehát az iskola, talán éppen ezért több jót és szépet hallhatok majd arról, amiről hallani szeretnék, mint esetleg néhány évvel ezelőtt, tűnődtem nygamban odafelé menet. (A valóság ennek pont a fordítottja lett, de ne vágjunk a dolgok elébe.) A kérdés szemmel láthatóan a barátságos, nyílt tekintetű Berze Istvánt, az intézet igazgatóját Is meglepetésként éri: — Igazgató elvtárs, a szaktaníntézeíben folyó kulturális tevékenységről szeretnék néhány szót hallani... Egy pillanatra elgondolkodik, aztán őszintén, egvenesen válaszol: — Megmondom úgy, ahogy van: ezen a téren nincs nagyon mivel dicsekednünk. Ahhoz képest, ami akár csak néhány- évvel ezelőtt is volt, a mostani állapotok bizony szegényesek. Tudom, hern túl hízelgő ránk nézve, hogy így test a múlttal való összehasonlítás, hogy a tánccsport, az Irodalmi színpad, az énekkar ma már történelem. Most mentegetőzhetnék olyasmivel, hogy a mi iskolánk Jellege / eleve a perifériára szorítja az aktív (kulturális tevékenységet, és éppen ezért ba|os lenne az összehasonlítás mondjuk a komáromi gimnáziummal, de ezt valóban csak a teljesség kedvéért említem. Az okok Inkább másban rejlenek... — Miben? — Nézze, vegyük először a diákotthont, bár ugyanúgy kezdhetném például az órarenddel is. Kétszázhetveohárom tanulónknak mintegy a fele hétközben a diákotthon lakója. Szándékosan mondtam, hogy hétközben. Namármost: négy napról, pontosabban négy délutánról van szó, mert a bentlakó gyerekek abszolút többsége pénteken, a tanítás után hazautazik. Valamilyen kultúrcsoport rendszeres működésére, a műsorok betanulására, a próbákra tehát négy délután maradna. Csakhogy mennyi szabadidőt jelentenek valójában ezek a délutánok a tanulók és a pedagógpsok számára egyaránt, ha órarendünk tele van délutáni órákkal, nemegyszer háromnegyed ötig tart a tanítás? Nem is szólva arról, hogy a gyerekeinknek tanulni is kell. ELSŐSORBAN azt kell. — Az Igazat megvallva „kultúrforradalomra“ én sem számítottam, de azt sem akarom elhinni, hogy ahol nap mint nap közel háromszáz tizennégy-tizenkilenc éves fiatal zsivajától hangosak a falak, a közös munka befejeződjék az utolsó csengetéssel. A fiatalos tettvágy, temperamentum már a minimális irányítással a ke^í mederbe terelhető... Ha az elmondottak alapján szervezett, rendszeres kultúrtevékenységne nincs is módjuk, ez talán mégsem jelenti azt, hogy semmi sincs... '« — Ennyire azért nem sötét a helyzet. ügye, Rajczyné? — fordul egy éppen belépő' kolléganőhöz. Nem véletlenül jött be: mint az egyik végzős osztály osztályfőnöke, kitűnően sikerült irodalmi műsort tanított be az osztály szalagavatója alkalmából. Erről az igazgató informált már korábban, s amíg a magyar-történelem szakos kolléganőt vártuk, ezeket mondotta: — Színvonalas műsor volt, higgye el. Szépen, időrendben veit felépítve, a gyermekkortól egészen a felnőtté válásig. Kivétel nélkül mindenkinek nagyon tetszett. Időközben természetesen már Rajczy I,ászióné is megismerkedik a témával. és a rendező nevében átveszi a szét: ;— Mint magyar szakosnak, volt alkalmam kifigyelni, akik azok a tanulók, akikkel összehozhatunk egy irodalmi műsort. Az alkalmat az osztályom szalagavató ünnepsége adta, ez adta az ötletet a műsor szerkezetéhez is: jelképezze az itt eltöltött négy év a felnőtté válásukat is. Ezt különben a versek címei talán önmagukban is elárulják: Pétiké jár (Kaffka Margit), Nyilatkozat (Fábián Sándor), Köszönöm (Tóth Árpád), és Jobbágy Károlytól az Elhagyott repülőtér, amely egyben jelképe az iskolától való búcsúzásnak Is ... — A versekről jut az eszembe, hogy tavaly az egyik tanulónk második lett a Puskin-emlékverseny járási fordulójában — folytatja Berze István. — Egy másik tanulónk pedig a Jókainapokra való előkészületek során tavaly a kerületi döntőig jutott. Az szintén idetartozik, hogy évente kétszer vásárlással egybekötött könyvkiállitást rendezünk, kizárólag szépirodalmi művekből, éspedig novemberben és márciusban, a csehszlovák-szovjet barátság hónapja, illetve a könyvhónap alkalmából. Ezek a kiállítások évek óta rendszeresen sorra kerülnek, és nagy népszerűségnek örvendenek tanulóink körében. És hadd említsem meg a szintén hagyományos tanév eleji ismerkedési esteket és farsangi karneválokat is, amelyek fő célja természetesen a szórakozás, de szervesen hozzájuk tartoznak a hosszabb-rövidebb kultúrműsorok is. Ami pedig az úgynevezett passzív kultúrát illett, tanulóink szervezett formában vesznek részt a Magyar Területi Színház diákelóadásain, és ugyancsak rendszeresek a közös mozilátogatások is, elsősorban a csehszlovák—szovjet barátság hónapja alkalmából. — A végére hadd váltsak témát, hiszen a folyosót díszítő számos oklevél, emlékplakett, vitrinekben elhelyezett serleg szinte kötelez arra, hogy néhány j szó erejéig az iskola sportéletére is kitérjünk ... — Ezen a téren nemcsak sokoldalú tevékenységet, de szép eredményeket is fel tudunk mutatni. Nincs olyan év, hogy tanulóink ne hoznának néhány első vagy érmes helyezést a járási vagy kerületi szintű sportversenyekről, diákolimpiákról. Már hagyományosan ml szervezzük és bonyolítjuk le a komáromi középiskolák őszi labdarúgó-tornáját. Ennek serlege szintén a folyosó egyik vitrinében díszük: tavaly mi voltunk a legjobbak__ VASS GYULA kulturaíiA hírek JŐ hagyománya van Szőgyénben Svodln) a szövetkezeti klub által szervezett úgynevezett nevelő hangversenyeknek. A község modern művelődési házában lebonyolított rendezvények mindenekelőtt a helyi alapiskola tanulóinak kínálnak betekintést a komoly zene világába. A zenehallgatás melett rendkívül értékesek azok a előadások, amelyek közelebbről megsimertetik az ifjú hallgatókkal a mű tartalmát, az egyes hangszerek funkciólát, és általában, a komoly zene fejlődését és irányzatait. Hinzellér László • • • Kiemelkedő eredményeket mondhat magáénak a CSEMADOK nagytúli (Veiké Túrovce) helyi szervezete a hagyományápolás terén. A tánccsoport, a Hont folklóregyiittcs, valamint az éneklőcsoport tavaly például sikerrel szerepelt a Tavaszi szél... járási döntőjében, ahol a kosárfonást mutatták be, de megtapsolták őket Ipolyságon (Šahy) is, a CSEMADOK KB által rendezett nyári művelődési tábor résztvevői is. Tavalyi tevékenységükből nem hiányzott a következetes ideológiai nevelőmunka sem, amelynek keretében előadások hangzottak el A NOSZF 65. évfordulója. A Szovjetunió jelenlegi békenolitikfija és a Kulturális életünk fő irányvonala a CSKP XVI. kongresszusa után témákkal. A kulturális évfordulók közül megemlékeztek Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójáról. Idei terveikben többek között 10 ú] tag megszerzése szerepel. Megemlékeznek majd Gárdonyi Gáza munkásságáról, könyvkiállítást rendeznek; és több új tánc betanulásával felújítják a tánccsoport repertoárját. Ugyancsak új műsorszámokkal jelentkezik 'majd a Hont folklóré,gyüttes, valamint az éneklőcsoport (a képen) Is. Abe! Gábor Fotó: Bellus Imre ea Arany János-emlékestet rendezett a közelmúltban a CSEMADOK bratislavai városi szerveze te. Bevezetőben Rácz Olivér író, a CSEMADOK Központi Bizottságának alelnöke beszélt Arany János életéröl és költészéféről, majd színvonalas, kitűnően összeállítón műsor következett. Fel vételeink a műsor két szereplőjét: Zsapka József gitár- és lantművészt, valamint Boldoghy Katalint, a Csehszlovák Rádió Magyar Adásának munkatársát ábrázolják. Kép és szöveg: —vass— z érsabfijvári (Nové Zámky) járás egyik községe, Kiirt (Strekov) nemrégiben isméi felhívta magára a néphagyományok kedvelőinek és értőinek figyelmét. A mintegy 3500 lakosú község CSEMADOK szervezetének folklórcsoport]a kategóriagyőztes lett a Tavaszi szél... országos népművészeti verseny elődöntőjében. Ez adta az ötletet, hogy közelebbről bemutassam a lelkes CSEMADOK szervezetet, amelynek tagjai e szép siker kovácsai voltak. A szervezet titkára, Dornay György, akivel elbeszélgettem életükről és munkájukról, a kezdettől — 1950 tői — tölti be ezt a tisztséget. A néphagyományek ápolása terén is egyértel miien ő tett a legtöbbet Kürtön Mint szinte valamennyi folklórműsor anyaggyűjtőjének és rendezőjének jórészt neki köszönhető az a sok első díjról, helyezésről és egyéb sikerekről tanúskodó elismerő oklevél, a mely a CSEMADOK klubhelyiségének a falán díszük. A legutóbbi, már em lttett sikerről szólva szerényen csak annyit mond hogy ió eredményt vár az országos döntőn is. A továbbiakban a szerény, szűkszavú embertől megtudom, hogy nagyon jó az együttműködés a szervezetben. A tagok között sem életkorból eredően, sem rpás okok miatt nincsenek súrlódások, ha periig valamilyen probléma mégis akad, egy baráti hangú beszélgetés keretében mindig sikerül közös nevezőre jutniuk. Munká|uk javításánál elsősorban a fiatalokra számítanak, akik megnyerésével egyszersmind hosszú évekre nyugodtak lehetnek, hogy a község és a vidék értékes néphagyományai nem merülnek feledésbe. Az idén nemcsak a kulturális munka terén tették magasra a mércét, de társadalmi munka és faluszépítés formájában is többet akarnak tenni, mint az elmúlt években. Ezt bizonyüia. hogy a tagság összesen 250 óra felajánlást tett társadalmi munkából, további százötvenet pedig a falu szépítésére. Munkájukat ebben az évben Is a már hagyományos Petőfi-megemlékezéssel kezdték, amelyet, még szintén januárban, az évről évre változatlanul nagy népszerűségnek örvendő „batyusbál“ követett. Tovább lapozva az éves tervben, olyan rendezvényeket olvashattam, mint képkiállítás a szervezet klubhelyiségében, a helyi ás a környező községek folklór- és éneklőcsoportjainak fellépése, aratási brigád, kultúrműsorral egybekötött szüreti mulatság, politikai és népművelő előadások, fró-olvasó találkozó... És persze, teszi hozzá ismételten Dornay György, szeretnénk minél „fényesebb érmet“ hazahozni Zsellzről Is... Megköszöntem a beszélgetést, és további sok sikert kívántam munkájukhoz, amelynek színvonala azt bizonyítja, hogy a néphagyományok ápolása, a népi kultúra értékeinek őrzése ebben a községben jő kezekben van. KARPATY MIKLŰS Bár Garamgyörgyön (Jur nad Hronom) is csaknem minden házban van televízió, a lakosság távolról sem elégszik meg csupán a „papucskultúrával.“ Ezt bizónyítja, hogy a község mflvelőlési házában, főleg telente egymást váltják a különböző kulturális rendezvények. Ezek egyike volt a közelmúltban a CSEMADOK helyi szervezetének esztrádműsora. A változatos összeállításban kí-ki megtalálhatta a kedvére való műsorszámot. Sok tapsot kapott a Rozmaring menyecskekórus és a tánccsoport, de a legnagyobb sikert talán mégis Csető Tünde és Béres Lajos villámtréfái aratták. A jól sikerült műsor összeállítói és rendezői Duba Ernőné, Füri Gyuláné, Kovács Nandumé és Csető Jánosáé pedagógusok voltak. Sándor Ildikó • • • A nemrég városi rangra emelt Diószeg (Sládkovičovo) lakossága tartalmas ünnepségsorozattal emlékezett meg a város alapításának 730. évfordulójáról. A művelődési otthonban rendezett kiállítás átfogó képet adott a helység régi és újabb történelméről, fejlődéséről. A CSEMADOK helyi szervezete a helyt alapiskola szülői munkaközösségével és a helyt népkönyvtárral közösen egész estét betöltő beszélgetést szervezett Püspöki Nagy Péter történésszel Pozsony vármegye és Diószeg története címmel. Az előadás után a jelenlévők valósággal elhalmozták kérdésekkel az Ismert történészt, akt minden érdeklődőnek részletes és kimerítő választ adott. Boldogja című falu-monográfiája, amelyből harminc példányt hozott magával, úgyszólván pillanatokon belül elkelt. A beszélgetés mintegy száz résztvevője ezen az estén értékes új Ismeretekkel térhetett haza. Nagy Mihály • •• Sokrétű és élénk tevékenység folyt tavaly a 763 tagot'számláló oaszvadi (Nesvady) CSEMADOK-alapszervezetben. A községben négy egész estét betöltő műsort adtak elő, amelyeken fellépett a szervezet férfi és női éneklőcsoportja, valamint a citerazenekar és a fölklőrcsoport Is. Ez utóbbi, Lednicky József vezetésével, a Fonó című összeállítással a Tavaszi szél... országos döntőjére Is eljutott. Női éneklőcsoportjaink, és a citerazenekar pedig — már a verseny idei évfolyamában — a nyitrai (Nitra) kerületi döntőig verekedték magukat. A kulturális tevékenység mellett a társadalmi munkából ts kivették részüket szervezetünk tagjai, éspedig a sportpálya és a bölcsőde építésé^ nél. Említést érdemel az a magas-tátrat (utalomkirándulás ts, amelyet tagjaink részére szerveztünk. * Kép és szöveg: Dobosi József
